Új Magyarország, 1991. június (1. évfolyam, 31-55. szám)

1991-06-01 / 31. szám

4. oldal 7. oldal 11. oldal 9. oldal L/K I. évfolyam, 31. szám ARA: 12,50 Ft 1991. június 1., szombat m mm Főszerkesztő: Albert Gábor Várható hőmérséklet TEXO Magánmeteorológia *C Magyarország 18—24 Belgrád 24 Budapest 24 Kassa 21 Nagyvárad 22 Prága 24 Stockholm 12 Temesvár 24 Berlin 23 Bécs 26 München 25 Pozsony 26 Róma 28 Szófia 23 NEM VOLT POKOLGÉP A LAUDA-AIR GÉPÉN A MAI EMBER ARCA IS ŐRZI A GÖRÖG SZOBROK S A MAGYAR SZENTEK RAJZÁT LŐRINCZE LAJOS ERDŐK-MEZŐK VIRÁGAIRÓL VALLOTT MÖGÖTTÜK MARADT A MISE. A FOHÁSZ ÉS A REMÉNY ft., A­ rési 3 .HÁROMNAPOS VÁROS ÉPÜLT SZEGEDEN A KAJAK-KENU VERSENYPÁLYÁN 8. oldal JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter meghívására látogatásra Magyarország­ra érkezett Muhamet Kapllani, az Albán Köztársaság külügyminisztere. A SZÉP MAGYAR KÖNYV 1990. dí­jait adták át a Pesti Vigadóban. A ver­senyre 53 kiadó és négy magánszemély 227 művet nevezett, a bírálóbizottság 28 díjat és 49 elismerő oklevelet ítélt oda. A legtöbb díjat, oklevelet és elis­merést a Corvina, a Helikon, a Móra, az Európa, a Gondolat Kiadó kapta, az „új” kiadók közül pedig az Officina Nova. Díjat ajánlott fel Antall József miniszterelnök is a magyar kultúrát, a történelmet ismertető legszebb kiad­ványnak. Ezt a Helikon Kiadó Biblio­theca Corvinianája nyerte. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere díját a Szépirodalmi Könyvkiadó A század­­forduló magyar építészete című mun­kája kapta. KÉTOLDALÚ katonai megállapodást kötött Bulgáriával hazánk. Az erről szóló szerződést Für Lajos és Jordan Mutafcsiev vezérezredes, a két ország honvédelmi minisztere írta alá. A két minisztérium közötti együttműködést szabályozó szerződés szorosan kapcso­lódik ahhoz a politikai nyilatkozathoz, amelyet a két ország elnöke írt alá idén áprilisban Budapesten. A magyar mi­nisztert tegnap Szófiában fogadta Zsel­­ju Zselev elnök és Dimitar Popov kor­mányfő. Für Lajos tegnap hazautazott Szófiából. JICHAK SAMIR izraeli kormányfő fel­kérte Japánt, járuljon hozzá anyagilag a megszállt területek palesztin mene­külttáboraiban uralkodó életkörülmé­nyek javításához. A miniszterelnök Nakajama Taro japán külügyminisz­terhez intézte a kérést a péntek dél­előtti jeruzsálemi találkozójukon. A kérés válasz volt a tokiói diplomácia első emberének előző nap elhangzott megállapítására. Nakajama Taro izraeli kollégájával, David Levivel tárgyalva, a megszállt területeken uralkodó vi­szonyok megváltoztatását tartotta szük­ségesnek a békefolyamat előrevitele ér­dekében. AZ ÉSZAK-ATLANTI SZÖVETSÉG tagállamai a következő három-négy év­ben összesen mintegy ötven százalékkal csökkentik saját haderőik létszámát — közölte pénteki prágai sajtóértekezletén Henning von Ondarza altábornagy, a Bundeswehr szárazföldi erőinek fel­­ügy­elője. Németország és Csehszlová­kia katonai együttműködési lehetősé­geit illetően az altábornagy prágai meg­beszélésein elsősorban az egymás or­szágában történő kölcsönös tisztképzés került szóba. TOLLAS TIBOR KÖLTŐT, a Nemzet­őr főszerkesztőjét és Radnóczky Antalt, a Nemzetőr idegen nyelvű kiadásának gondozóját hivatalában fogadta Fur­­mann Imre, az MDF alelnöke. •• r** Pénztelenség, igénytelenség. Megnyílt a 62. _­­ Ünnepi Tartásában és hangulatában is va­lóban ünnepi volt az idei, sorrend­ben a 62. ünnepi könyvhét megnyi­tása, amely ezúttal sem szorítkozott csupán — habár elsődlegesen ez volna a szerepe —, a könyvkiadók 1991-es termésének a felsorakozta­tására. Délelőtt fél 11-től térzene szólt a Vörösmarty téren, a Vigadó galériában a könyvplakát-kiállítás, mikro- és minikönyvek tárlata várt a látogatókra. (Folytatása a 7. oldalon) V :Jó­z­s­i • A TIB első országos közgyűlése Ötvenhat szellemisége követendő Összefogó lánc-e az ötvenhatos esz­me? Van-e ’56-nak önálló ideológiá­ja? Az ezerötszáz fős szervezet ké­pes-e arra, hogy a békétlen ország békéjének kovászává váljék? Vagy a Történelmi Igazságtétel Bizottság maradjon kegyeleti és érdekvédelmi szervezet? Tegnap a TIB harmadik közgyűlésén a felszólalások, s a szü­netek közti beszélgetések sok egyéb között ezeket a kérdéseket is tartal­mazták. Az esemény jelentőségét növelte, hogy a tegnapi már országos közgyű­lés volt, amelyet meglátogatott Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök is. Je­lenlétükkel növelték az esemény (Folytatása a 3. oldalon)­­ . Lázár Tibor felvétele Leonyid Kravtsuk eszmecserét vezető politikusokkal Magyar—ukrán megállapodásokat írtak alá az Országházban Az ukrán politika fő iránya a szu­­verenitásra való törekvés. Ezért Ukrajna olyan szövetségi rendszer híve, amely biztosítja a Szovjetunió államainak szuverenitását — hang­zott el Leonyid Kravcsuk és Antall József megbeszélésén. A magyar kormányfő péntek délelőtt hivata­lában találkozott az Ukrán Legfel­sőbb Tanács hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöké­vel. Leonyid Kravcsuk hangoztatta, hogy Ukrajna demokratikus jogálla­mot kíván megteremteni, olyan or­szágot, amely jószomszédi, baráti kapcsolataikkat ápol környezetével, így Magyarországgal is. Az Ukrán államfő megfogalmazása szerint Uk­rajnát jelenleg Magyarországhoz fű­zik a legmélyebb kapcsolatok az európai országaik közül. A vendég méltató szavait viszo­nozva Antall József kijelentette: Magyarország nagyra értékeli azt a módot, ahogyan Ukrajna a területén élő nemzeti kisebbségeket kezeli. A magyar kormányfő példaértékűnek nevezte Ukrajna készségét a nemze­ti kisebbségek jogairól szóló nyilat­kozat aláírására Magyarországgal. Magyarország szomszédai közül így elsőként Ukrajnával rögzíti ezeket a nagy fontosságú alapelveket. A megbeszélésen az ukrán állam­fő és a magyar miniszterelnök a leg­nagyobb figyelmet a gazdasági együttműködés­­kérdéseinek szen­telte. Antall József kiemelte, hogy Magyarország folyta­tni szeretné az áruforgalmat a Szovjetunióval, ezen belül Ukrajnával, ám igen nagy te­hertételt jelent gazdaságunk számá­ra a Szovjetunió felhalmozódott tar­tozása, illetve az ellentételezések ne­hézsége. Ezek áthidalására mind magyar, mind u­krán részről a bar­­terkereskedelmet tartották a legin­kább járható útnak. ■Ami a jövőt illeti, Ukrajna saját maga kívánja formálni külgazdasági kapcsolatait, mi több, a köztársaság képes is önálló nemzetgazdaság ki­építésére — mondta Leonyid Krav­­csuk. A nemzeti kisebbségekkel kap­csolatban hangsúlyozta: Ukrajna po­litikája ez ügyben megegyezik azzal a gyakorlattal, amelyet Magyarország követ. Leonyid Kravcsuk végezetül Uk­rajnába szóló meghívást adott át Antall Józsefnek. Az ukrán államfőt a Parlament delegációs termében fogadta Szabad György, a magyar Országgyűlés el­­n­öke. A magyar politikai élet vezetőive­l folytatott megbeszélések után a ma­gyar—ukrán kapcsolatok különféle területeit érintő dokumentumokat írtak alá az Országházban. A Magyar Köztársaság és az Uk­rán Szovjet Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatok alapjairól szóló nyil­at­kozatot Göncz Árpád köztársa­sági elnök és Leonyid Kravcsuk lát­(Folytatása a 4. oldalon) A harangzágásnál előbb vonulnak ki a szovjet csapatok A Szovjetunió a kitűzött határidő — június 30-a — előtt befejezi a Magyarországon állomásozó csapatai teljes kivonását — jelentette be Moszkvában Vlagyimir Zsurbenko vezérőrnagy. Közölte még, hogy Ma­gyarországon mára mindössze 1500 szovjet katona és összesen 5 hadi­­technikai eszköz maradt. Ez év januárja óta 14 ezer katonát, 214 harckocsit, 189 páncélozott harci járművet, 683 tüzérségi üteget, 111 katonai repülőgépet vont vissza a Szovjetunió magyar területről. Jeszenszky Géza közelmúltban tett moszkvai látogatása során szintén szó esett a szovjet csapatkivonásról, amely egy új korszak kezdetét je­lentheti a szovjet—magyar viszony­ban. A magyar külügyminiszter ak­kor úgy nyilatkozott, hogy még a kivonás befejezése előtt megállapo­dásban rögzítik a pénzügyi elszámo­lás feltételeit. Meglehet, az idegen katonák ki­vonulásának napja előbbre jön, ám az ünnepi harangmegkondítás dátu­ma továbbra is június 30. A felsza­badulás napja. (mészáros) Ad ho€-bizottság alakult :' 333 ' ^ Egységben a munkavállalók Az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a kormányzat államháztartá­si törvénytervezetét véleményezték a mun­kaadóik és a mun­kavállalóik. A szabályozáshoz elengedhetetlennek tartottá­k olyan részterületek előzetes rendezését, mint a társadalombizto­sítás és az o­ktatás, az állami szerep és kötelezettségvállalás mértékének, körének pontos meghatározása. Antall József mindhárom oldal rendkívül nagy felelősségét ha­ngsú­­lyoz­ta. A kormány, mint mondotta, a munkaadók, a munkavállalók szer­vezeteit a működő demokrácia intéz­ményrendszere szerves részének te­kinti. Nem kívánja kijátszani egy­más ellen e szervezeteket, módja sincs rá, és az eszközei is hiányoz­nak hozzá. A továbbiakban az energiaár-eme­lések kompenzációjával foglalkozó vita során a munkavállalói oldal rendkívül egységesen lépett fel. Hét­főn megalakítják azt az érdekegyez­tető ad hoc­ bizottságot, amely meg­vizsgálja, miként lehetne hatéko­nyabb formában kompenzálni az ár­emeléseket. Nem szabadult el az árnövekedés Tám­ogatás Faji vagy nemzetiségi hovatartozásuk, illetve a nácizmussal szembeni magatartá­suk miatt 1938 és 1945 között hátrányt szenvedettek társadalombiztosításával és munkajogi helyzetével foglalkozott — egyebek között­­— csütörtökön a kormány — jelentette be a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Tűrös Sándor, a Kárpótlási Hivatal elnöke. A tájékoztatón elhangzott, hogy az érintettek nyugdíjjkiegészítés formá­jában az első év után 500, a második és ötödik esztendők közé eső idő­szakra évi 250—250, a hatodik évtől pedig évi 300 forint kárpótlást kap­nak. A nem nyugdíjjogosultaiknak a helyi önkormányzatok folyósítják a költségvetésből átutalt összeget. A beszámítandó éveket 1963-al bezá­rólag összevonhatják azok, akiket 1945 után is meghurcoltak. Türös Sándor még elmondta, hogy eddig körülbelül 39 ezer kérelem ér­kezett a Kárpótlási Hivatalhoz. Kö­zülük mintegy 15 ezren jogosultak a kártérítésre. Nemcsak zsidókról van szó, hanem kisgyházak tagjairól — Jehova követőiről, nazarénusokról —, és a nácizmus ellen harcoló kom­munistáikról is. A szóban forgó idő­szakban begyűjtött 70 ezer cigány közüli eddig csak harmincan (!) je­lentkeztek. (Folytatása a 3. oldalon)/ X3­ ­ .r róf ­P A magyar gazdaság működőképes )( 33 Tények — egy esztendő tükrében Az elmúlt tavasszal lezajlott országgyűlési választások nyomán, az 1990. május 26-án megalakult kormányra a teljes politikai, gazdasági és társadalmi rendszer­­váltás menedzselésének rendkívül összetett feladata várt. Lényegében hazai és külföldi példák, tapasztalatok nélkül vállalta a kabinet egy több­párti, parlamen­táris demokratikus rendszer felépítését. A kormány e feladatát kétlélicsős program végrehajtásával teljesíti. Az első előreláthatóan megbízatása idő­tartamának első felét fogja át, és négy fő pillérre támaszkodik. Ezek a változásokat megalapozó jogalko­tás, a kormányzati szervezet átalakí­tása, a gazdasági és szellemi élet mű­ködésének biztosítása, valamint a be­illeszkedés Európába. A program második lépcsője az előzőek teljes ki­építése, azaz a megindított változások kiteljesítése lesz. ..(Folytatása az 5. oldalon)

Next