Új Magyarország, 1991. június (1. évfolyam, 31-55. szám)
1991-06-19 / 46. szám
I. évfolyam, 46. szám ]1991. június 19., szerda 11 objektív Israel népét, a saidóságot akkor érthetjük helyesen, ha a Szentirás alapján tájékozódunk. A választott nép tötrténete Abrahámmal kezdődik, akit az Örökkévaló elhívott, hogy általa és utódai által ragyogjon Isten neve a világban. Abrahám— Izsák—Jákob. Három nemzedék. Abrahám unokája, Jákob, a Jálibok révénél kapja a Mindenhatótól új nevét: Izrael. Utódai Izrael fiai. Több mint ötezer éves történelmük során rengeteg megpróbáltatást kellett elszenvedniük. Az egyiptomi rabszolgaság, a babiloni hetvenéves fogság vagy az újkori Holocaust jelzik a mélypontokat. A környező népek az Ígéret földjén sem hagyták őket békén. Történelmük az állandó hadakozás története. Sokszor el akarták őket pusztítani, nem Hitler volt az első. Az Eszter könyvében megrázó történetet olvashatunk a „zsidókérdés végleges megoldásáról”, amelyet a történelem a I. világháború idején ismételt meg. Legendás hírű próféták származtak ebből a népből: Mózes, Sámuel, Illés, Jónás, hogy csak jelzésszerűen említsünk néhány nevet. Királyaik közül Dávid és fia, Salamon a mai napig talán a legismertebbek. Kétségtelen tény az is, hogy a kereszténység gyökerei az Ószövetségben, azaz a zsidó Szentírásban találhatók. A Messiás, akit görögül Krisztusnak mondanak — aki a keresztény hit szerint, a megígért Szabadító — szintén izraelita volt. Jézus személye botránykő lett, amely megosztotta Izrael népét. Tarzasi Saul, a híres zsidó rabbi, aki Pál apostol néven vált közismertté, saját életében tapasztalta meg ezt a feszültséget. Az időszámításunk utáni hatvanas évek végén—hetvenes évek elején, a Titusz vezette római légiók elfoglalták, és porig rombolták Jeruzsálemet és a Templomot. Iszonyatos vérengzést vittek végbe a zsidó nép között. Izrael állam megszűnt. A nép szétszóródott. Hosszú évszázadokon át éltek a szétszórtságban, mégis megtartották zsidó identitásukat, és 1948-ban megtörtént a elképzelhetetlen, majd kétezer év szünet után újra megszületett egy ország: Izrael. Az Új Magyarország lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen az Onep Sábbát Klub vitaestjén. Izgalmas kérdésekre kerestek választ: Mi az antiszemitizmus fogalma? Van-e antiszemitizmus Magyarországon? Mit jelent ez? Hol van a veszély kezdete? Meddig egyéni kérdés az antiszemitizmus? Mikor lépjen fel ellene a kormány, mikor a társadalom? A tisztázó szándékú előadásra az elmúlt napokban került sor Budapesten, a Gyógypedagógiai Főiskola épületében. Oneg Sábbát azt jelenti: a szombat gyönyörűsége. Magyarországon 1985- ben alakult a klub dr. Engländer Tibor vezetésével, aki 1990-ben megalakította a Magyarországi Cionista Szövetséget is. A történelem folyamán kétszer volt Oneg Sábbát-szerveződés. Az első az 1920-as években, Bialik héber költő vezetésével alakult. A második a varsói gettólázadás idején, Rigelblum nevéhez fűződik. A régi és az új szerveződés célja egyaránt a hagyományok ápolása, a zsidó identitástudat megőrzése. A zsidókat keresi? — A zsidókat keresi? — kérdezte tőlem az idős férfi, amikor az Oneg Sánbát Klub után érdeklődtem. — Jöjjön velünk, mi is oda megyünk — mondta. Megtudtam, hogy ide várják Szentágothai János, Szabó Miklós, Dénes János országgyűlési képviselőket, valamint Csalog Zsolt írót és a Fidesz képviselőjét is. Engländer Tibor elnök vitaindító beszéde elején már világossá tette, hogy a fő kérdés az: mi az antiszemitizmus, és nem az, hogy ki az antiszemita. Figyelmeztetett: az antiszemitizmus kifejezés pontatlan, megtévesztő, mert nem az összes sémi nyelvet beszélő népre vonatkozik, hanem kizárólag a zsidóságra. Az antiszemitizmus nem más, mint zsidógyűlölet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a kifejezés álnév, álruha, mert tudományosnak tűnő, szalonképesnek ható módon fedi el a vaskos indulatokat. Hozzáfűzte, hogy ennek a sötét eszmének a lényege a hamisság. Két oka van annak, hogy tisztázni kívánja az antiszemitizmus kérdését Az egyik, hogy paternalista veszélyt látnak benne; a másik, a történelmi tények arra intenek, hogy egyegy lappangó időszak után újra és újra nyilvánosan is megjelenik az eszme. Azért szükséges őszintén tisztázni a fogalmakat, hogy mindenki világosan lássa, mi az antiszemitizmus, és mi nem. Másrészt, ha tisztán értjük a fogalmat, akkor hatékonyan lehet harcolni ellene, közös összefogással. A klub nem szeretne a belpolitikai viták sód-orába kerülni. Egy párt mellé sem állnak oda. Építő tárgyilagosságra vágynak. Elhiszik, tudják, hogy a mai felelős vezetés nem akar antiszemita kurzust. Ugyanakkor észlelnek a mai magyar társadalomban olyan jelenségeket, amelyek jelenleg egyedinek, elszigeteltnek, periferikusnak tűnnek, de félő, hogy felerősödhetnek. A jelenlegi vezetés jóakarata ellenére furcsa perspektívák állhatnak elő. A zsidóságnak Hitler óriási károkat okozott, mert elhitette az emberékkel, hogy az antiszemitizmus a gázkamráknál kezdődik, pedig ez nem így van. Az antiszemitizmus lényege és a kezdete a diszkrimináció, a megkülönböztetés. Amikor valaki rámutathat a másik emberre, és azt mondhatja, ez zsidó, ezért más elbírálás alá esik. Jelenleg ilyen diszkriminációnak tekinthető például az, ami ma Erdélyben a magyarsággal történik — mondotta. — Az antiszemitizmus tehát a rámutatással kezdődik. A megkülönböztetéssel az egyén sorsa válik meghatározottá, jóllehet közösségről beszélnek. Mivé válhat az antiszemitizmus? — tette fel a kérdést. — Megtörténhet, hogy „csóknak” indul egy mozdulat, és „harapás” lesz belőle. Utalt bizonyos újságokra, amelyekben olyan cikkek jelentek meg, amelyek aggodalommal töltik el, ugyanakkor ezen lapok képviselői tiltakoznak az antiszemitizmus vádja ellen. Cionizmusért börtön Meg kell azt is említeni — hangoztatta az elnök —, hogy a mai jogszabályok enyhén, késedelmesen, lassan kezelik az ilyenfajta ügyeket. Értékelése szerint az uszító jellegű megnyilvánulásoknak nincsenek súlyos következményei. A feltárásban, az elítélésben hiányosságok vannak — mutatott rá. — Melyek az antiszemitizmus jellegzetes megnyilvánulásai Magyarországon? — Mit nevezünk antiszemitizmusnak? összeállítás az Oneg Sábbát Klub vitaestjéről kérdezte. Az egyik az, hogy a magyarságot meg kell védeni. De mi ellen kell védeni valamit? A jó dolgok ellen? Nem, hanem az ártalmasak ellen. A másik az, hogy nem név szerint nevezik meg azokat, akik tényleg rosszat tettek, hanem az egész népcsoportot teszik felelőssé. Az 1945 utáni, úgynevezett zsidó bosszúról szólva hangoztatta, hogy akik átélték azt az időszakot, azok tudják: nem így volt. Ő vállalta a cionista eszméket az ötvenes években is, ezért lezsidózták, börtönbe zárták. Kifejtette, hogy a cionista eszméket is hamisan tudatosították a közvéleményben. Régebben gyakran a cionizmust a fasizmussal rokon fogalomnak mondták, pedig nem az. Ma szintén hamisan értelmezik, amikor a sztálinizmushoz hasonlítják. Kiemelte, félelmet kelt bennük az, hogy miféle modellkeresés folyik ma Magyarországon. Miért lehet Szabó Dezsőről többet hallani, mint Bibó Istvánról? Ezek szimptómák, amelyek életképes baktériumokról árulkodnak. Azért rendezték a mai vitát — mondotta —, hogy őszintén, nyíltan lehessen nézeteket cserélni. Hangoztatta, hogy a magyarországi cionisták számára irányadó a Szentírás azon gondolata, mely szerint „Imádkozzatok a városért, amelyben éltek ...” Tovább keresik azt az utat, amelyen együtt járva virágzó, baráti jövőt valósíthatnak meg. Ez az út az újatépítés, és nem a felejtés útja. Felszólította a zsidókat és nem zsidókat egyaránt, hogy a hatósági törvények biztosítsák a zsidók korrekt helyzetét. Mi nem pánikot akarunk, hanem a zsidó nép újjászületését — mondotta. Befejezésül arra mutatott rá Engländer Tibor, azt szeretnék, ha azok az emberek, akik Izraelben találták meg hazájukat, szeretettel, nosztalgiával gondoljanak vissza Magyarországra. Akik pedig itt élnek, azok jól érezzék magukat. A vitaindítót őszinte hangvételű, olykor az indulatokat sem mellőző, háromórás vita követte. A legtöbb hozzászóló kérte, hogy állásfoglalása névtelenül kerüljön nyilvánosságra. A teljesség igénye nélkül idézünk néhány jellemző gondolatot az elhangzottakból. Egy idős, nem zsidó férfi, aki az ötvenes években a munkaszolgálatot is átélte, hangoztatta, hogy a félelem rossz tanácsadó. Meg kell érteni a másik fél álláspontját is. Egy zsidó férfi, aki 1956 után Dénes Jánossal együtt ült börtönben, kijelentette: zsidó származású kínzóiban a kommunistát látta, és nem a zsidót. Felhívta a figyelmet, hogy ezek az emberek a zsidóság védőpajzsa mögé bújva akarják menteni kommunista múltjukat. Szabó Miklós szabad demokrata parlamenti képviselő szerint az antiszemitizmus az olyan hamis általánosítással kezdődik, mint például a „zsidók karrieristák”. Kétségtelen tény: a nem zsidók is azok. Kiemelte azt is, hogy vannak megfelelő jogszabályok, amelyek védelmet nyújtanak, csak éppen azokat helyesen kell alkalmazni. Új jogszabályok létrehozásának lehetőségét sem zárta ki. Hozzáfűzte, hogy a kimondhatatlanul sok félreértésre okot adó Sión bölcsei című pamflet bizonyítottan hamisítvány. A zsidóságnak ehhez nincs köze. Dénes János független képviselő hangsúlyozta, hogy tiszteli és becsüli a zsidóságot. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az a zsidó, aki itt él, annak tiszteletben kell tartania idetartozását. Hozzáfűzte: itt „zsidóul” nem lehet győzni. Zsidóul Izraelben lehet győzni. Egy negyven év körüli férfi kérte: ne korlátozza senki azt, hogyan éli meg zsidóságát... A Fidesz képviselője szerint az antiszemitizmus a politikai harc eszközévé vált. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy a parlamenti liberális tömb kellő védelmet nyújt az antiszemitizmus ellen. Dénes és Csalog párviadala Egy zsidó férfi, akinek édesanyját a nyilasok a Dunába lőtték, édesapját pedig az ÁVH-sok összeverték, hangoztatta, hogy neki Magyarország a hazája. Elsősorban magyarnak tartja magát és azután zsidónak t Óvott attól, hogy a zsidóság megbontsa a magyar nemzettestet. Egy másik hozzászóló kiemelte: zsidó vagyok... Cionista vagyok... Az egyházi javak visszaadása mellett vagyok ... Mégse csináljanak ebből zsidókérdést. Hozzáfűzte, az 1919-es egyes népbiztosok vagy Rákosi, Farkas, Gerő zsidó emberek voltak, de nem reprezentálták sem a zsidóságot, sem a zsidóság érdekeit. Szentágothai János professzor, MDF- es parlamenti képviselő rámutatott: az antiszemitizmus régi keletű jelenség, s már Krisztus születése előtt kétszáz évvel is jelen volt a világban. (Itt utalt a Makkabeus-felkelés körülményeire.) Leszögezte: a cionista magyar zsidóságnak nagy szerepe lehet az Izrael és Magyarország közti jó kapcsolatok kiépítésében. Felhívta a figyelmet: egyik csoport se mutogasson a másikra, hanem konstruktív szellemben próbáljanak meg gondolkozni. Csalog Zsolt író hozzászólásában leszögezte, hogy objektíven kell tisztázni a dolgokat mindkét oldalról. Hozzáfűzte: nem tetszett neki Dénes János felszólalásának antiszemita jellegű hangvétele. Szomorúnak nevezte, hogy Magyarországon van politikai antiszemitizmus, és az olyan embereket is beszippant, mint Dénes János, aki 1985- ben még nem volt antiszemita. Dénes János válaszában visszautasította az antiszemitizmus vádját. Kijelentette, hogy a tisztességes zsidót szereti, ugyanakkor a tisztességtelen magyart nem. És ez fordítva is igaz. Borik Jánes Dr. Engländer Tibor, az Oneg Sábbát Klub elnöke: Az antiszemitizmus nem más, mint zsidógyűlölet Dr. Szentágothai János: A cionista magyar zsidóságnak nagy szerepe lehet a két ország közti Jó kapcsa- Dénes János parlamenti képviselő visszautasította az antiszemitizmus vádját lat kiépítésében A félelem rossz tanácsadó A bűnbakkeresés is része az antiszemitizmusnak Nagy Béla felvételei