Új Magyarország, 1991. december (1. évfolyam, 186-209. szám)
1991-12-10 / 193. szám
megsemmisítése ENSZ-szakértők ellenőrzése mellett befejeződött Irak ballisztikus potenciáljának megsemmisítése — jelentette ki tegnap Bagdadban, elutazása előtt megtartott sajtóértekezletén a rakétaszakértőkből álló ENSZ- misszió vezetője. Patrice Palanque közölte, hogy egy ezer milliméteres szuperágyú szétszerelésével és alkatrészeink megsemmisítésével lényegében végrehajtották az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 3-i, 687. számú határozatát, amely elrendelte, hogy Irak köteles megsemmisíteni valamennyi nukleáris, vegyi, biológia és ballisztikus fegyverét. A határozat végrehajtását eddig hat szakértőküldöttség ellenőrizte Romónioi igen — sok nemmel Romániában vasárnap a szavazók nagy többsége igent mondott az ország új alkotmányára. A legnagyobb arányban, 80—90 százalék között Oléniában, Munténiában, Moldvában és néhány erdélyi megyében ütötték az igent a szavazócédulára. Csak két megyében szavazott a többség az alkotmány ellen. A nagyrészt magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében a szavazók 84,6, illetve 75,9 százaléka elutasította a kisebbségi jogokat szűkmarkúan mérő, inkább csak az általánosságok szintjén rögzítő, de konkrét garanciákat nem nyújtó alaptörvényt. Konzultáció a köztársasági vezetőkkel Gorbacsov nem akar lemondani (Folytatása a 1. oldalról, így újságíróknak tegnap Moszkvában, közvetlenül Gorbacsov és Jelcin megbeszélését követően (a találkozó végén ő is jelen volt). Nazarbajev támogatásáról biztosította Gorbacsovot, hangsúlyozva, hogy a szovjet elnöknek az unió megőrzésére vonatkozó konföderatív terveit még nem lehet leírni. A köztársasági parlamentek meg fogják vitatni Gorbacsov tervezetét, s ezzel párhuzamosan az alternatív breszti — nemzetközösségre vonatkozó —, javaslatokat is. A tekintélyes kazah politikus beszámolója szerint Gorbacsovot meglepte, hogy Bresztben deklarálták a Szovjetunió megszűntét. Nazarbajev sem tudott előre a készülő nyilatkozatokról, előzetesen ugyanis csakis gazdasági kérdések szerepeltek a hámas szláv csúcs napirendjén. Kazahsztán elnöke érintette a nukleáris fegyyverek problémáját is, és annak a véleményének adott hangot: a világ megnyugtatása érdekében külön szerződésre van szükség, amely megerősíti, hogy a hadászati atomfegyverek egyetlen központ irányítása alatt lesznek. Nazarbajev végül határozottan elutasította azokat a kezdeményezéseket, hogy a világ legnagyobb országát nemzetiségi, etnikai alapokon darabolják szét. Ez a középkorba való visszatérést jelentené — mondta a politikus. Végezetül megjegyezte: nem hiszi, hogy a három szláv köztársaság más köztársaságok kárára, ellenére hozta létre szövetségét. Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter szerint a három száv köztársaság vasárnapi döntése után most már csak arról van szó, hogy Gorbacsov miként adja át hatalmának maradékát a független (szovjet) államok közösségének. — Két lehetőség van: erőszakkal vagy erőszak nélkül. Mi a hatalom civilizált átadását akarjuk, beleértve a hadsereg és az atomfegyverek feletti hatalmat is — így a külügyminiszter a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában. A német lap mai számában közlésre kerülő interjúban Kozirjev megismételte, hogy az egykori unió összes szervének azonnnal be kell szüntetnie a munkáját, ez vonatkozik az elnöki hivatalra, és Gorbacsovra is. Oroszország külügyminisztere szerint az unió szerveink csaknem összes szakemberét át fogják venni. Gorbacsovnak is találunk mukát — fejtegette. A külügyminiszter úgy vélte, hogy a vasárnap létrehozott közösséghez további köztársaságok fognak csatlakozni, de a közösség kelet-európai államok, például Románia és Bulgária előtt is nyitva áll. John Major brit miniszterelnök hétfőn aggodalmát fejezte ki a Szovjetunió esetleges erőszakos széthullásának veszélye miatt. Akkor nyilatkozott, amikor hétfőn reggel a maastrichti csúcsra igyekvőben újságírók kérdéseire válaszolt. Oroszország, Belorusszia és Ukrajna vasárnapi hármas döntését kommentálva, a brit kormányfő aggodalommal szólt a nukleáris fegyrverek további sorsáról, az emberi jogok helyzetéről és a Szovjetunió külföldi adósságairól. Francia vélemény szerint az Európai Közösségnek egységes álláspontot kell kialakítania a Szovjetunió kérdésében: mindenekelőtt a kisebbségek jogait és a fennálló határok elismerését kellene mihamarabb rögzíteni. A brit kormány küldöttet meneszt a Szovjetuniót megszűntnek nyilvánító, és a független államok új közösségét létrehozó három szláv köztársaságba — jelentették be Londonban. Appleyard, a külügyminisztérium politikai igazgatója, a hét második felében — valószínűleg csütörtökön — utazik tárgyalásokra Moskvába, Kijevbe és Minszkbe. Az augusztusi puccs óta a Szovjetunió haldoklóit, már főként csak egy ember, Mihail Gorbacsov lázas hite tartotta életben. Vasárnap a birodalom meghalt, s a halotti bizonyítványt maga a beteg írta alá — kommentáálta az orosz—ukrán—belorusz megállapodást hétfőn a The New York Times. A The Washington Post szerint Gorbacsov alábecsülte a Moszkva elleni bizalmatlanság mértékét, hónapokig állította, hogy a köztársaságok megváltoztatják majd véleményüket, és Nyugaton sokan hittek neki. Ám Ukrajnában, a Baltikumban, az ázsiai köztársaságokban egy szempont a meghatározó: lehetnek kereskedelmi megállapodások, kato- Tási és egyéb egyezmények — de nem lesz többé központi kormány, amely az óriási birodalom népei felett uralkodik. I. évfolyam, 193. számlaton 1991. december 10., kedd Külügyi szóvivő a minszki nyilatkozatról Érdekünk a békés átremlezőit és Magyarország mindig is támogatta a Szovjetunió népeinek önrendelkezési jogát, legutóbb éppen az ukrán nép akaratnyilvánítását fogadtuk el a szuverenitásra vonatkozóan — jelentette ki tegnap Herman János külügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Oroszország, Ukrajna és Belorusszia közös nyilatkozatban mondta ki a Szovjetunió megszűnését. Azóvivő rámutatott: a szovjet térség átrendeződése nagyon összetett folyamat. Magyarország abban érdekelt, hogy ez békésen menjen végbe, az önrendelkezésre való törekvés rendezetten, demokratikusan történjen. Az is kívánatos, hogy az együttműködés továbbra is fennmaradjon az egyes köztársaságok, illetve országok között. Mindenképpen fontos biztosítani, hogy a Szovjetunió által korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeket az új országok is magukra vállalják, méghozzá a közöttük történő megegyezés alapján. Különösen fontos a politikai, biztonságpolitikai és gazdasági vonatkozású szerződések megtartása, illetve az európai együttműködési rendszerben vállalt kötelezettségek folytatása. Arra a kérdésre, hogy érdemes volt-e az elmúlt héten aláírni a magyar—szovjet alapmegállapodást, Herman János kifejtette: a Szovjetunió még a nemzetközi jog alanya, az ENSZ BT állandó tagja, atomfegyverekkel rendelkező katonai nagyhatalom. Ez az arzenál jelenleg központi ellenőrzés alatt áll. Magyarország egyidejűleg helyezte kapcsolatait új alapokra az unióval, illetve az egyes köztársaságokkal. Ma folytatódnak a közel-keleti béketárgyalások Huzavona izraeli részvétellel Megérkezett Washingtonba az izraeli küldöttség az arab országokkal és a palesztinokkal folytatódó béketárgyalásokra. Az eredetileg december 4-re kitűzött tárgyalásokat Izrael késleltette, és az egymástól igen távol lévő álláspontok tükrében valószínűtlen, hogy a ma kezdődő egyezkedés egyhamar haladást hozna. A november eleji, madridi ünnepi megnyitó után a résztvevők egy hónapig nem tudtak megegyezni a következő helyszínben, így az amerikai kormány Washingtonba szóló meghívással nyitott kiutat. Izrael, amely az arab államokban és saját országában szeretne tárgyalni, diktátumnak minősítve a helyszínt — tüntetően távol maradt. Jossi Ben Aharon izraeli kabinetfőnök érkezése után kijelentette, hogy küldöttségük kész az érdemi tárgyalásokra. Hasonló nyilatkozatokat tettek az arab küldöttségek is. Hír szerint Izrael javaslatot terjeszt majd elő a megszállt területeken élő palesztinok korlátozott önkormányzatára , de oly formában, hogy Izrael nem adja fel polgári és katonai ellenőrzését a területek felett. Samir kormányfő leszögezte: területi engedményekről nem lehet szó. James Baker amerikai külügyminiszter vasárnap jelezte, hogy kormánya szükség esetén áthidaló javaslatokat tesz majd, egyébként helyteleníti az izraeli településpolitikát. Sikertelen volt Vance közvetítése Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja tegnap elutazott Belgrádból. Megfigyelők egyöntetű megállapítása szerint közvetítése sikertelen volt. Horvátország minden frontján folytatódtak a harcok: látogatása idején lőtték Dubrovnik óvárosát, és Eszék ellen pusztító tüzérségi támadást intéztek. A genfi tűzszüneti megállapodást nem tartják tiszteletben, s ezért az ENSZ-békeerők missziójának megkezdése még nem jöhet szóba — jelentette ki vasárnap este Cyrus Vance. Az ENSZ-főtitkár különmegbízottja elmondta: az összes érintett féllel tárgyalt a kéksisakosok elhelyezésének tervéről, s ez megvalósulhatna, ha a harcok megszűnnének. Meg nem erősített hírek szerint gyakorlatilag elkészült a részletes terv az ENSZ-csapatok létszámáról és állomásoztatásáról. Készek vagyunk azonnal akcióba lépni, ha itt a felek megteszik, amit várnak tőlük — mondotta Vance kíséretének egyik, magát megnevezni nem óhajtó tagja, nyilvánvalóan a teljes fegyvernyugvásra utalva. Hágában, a holland külügyminisztériumban tegnap nem hivatalos megbeszélések kezdődtek az Európai Közösség égisze alatt tartott Jugoszlávia-békekonferencia keretében. A megbeszéléseken, amelyeket Lord Carrington volt brit külügyminiszternek, az értekezlet elnökének kezdeményezésére hívtak össze, mind a hat jugoszláv köztársaság elnöke részt vesz. A jugoszláv vezetők legutóbb november 5-én találkoztak Hágában. Akkor Lord Carrington úgy nyilatkozott, hogy addig nincs értelme folytatni a konferencia munkáját, míg harcok dúlnak, viszont a diplomácia terén nincs előrehaladás. A Szovjetunió összeomlása sürgeti a megegyezést Vita az európai unióról (Folytatás az 1. oldalról) vita fényében készítsenek elő javaslatot a különböző, még nyitott problémák megoldására. Mint Wim Kok holland miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter — aki a gazdasági és pénzügyi unió tervezetének kidolgozását irányítja — elmondta: egyelőre nincs jele annak, hogy Nagy-Britannia elfogadna egy kizárólag számára biztosított „kimaradási opciót”, és az ezzel kapcsolatos vita várhatóan csak ma, „öt perccel éjfél előtt” oldódik meg — ha megoldódik. Mitterrand francia elnök és Andreotti olasz miniszterelnök azt sürgeti viszont, hogy mindenképpen határozzák meg azt a dátumot már most, amikor a közös pénzt bevezetik — esetleg először csak néhány tagállamban. Megkezdődött a vita a politikai unióról is — itt Anglia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden külpolitikai kérdésben konszenzussal döntsenek, míg az integráció hívei a többségi szavazás valamilyen formája mellett kardoskodnak. A kelet-európaiak várnak és reménykednek — írta tegnap a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune az Európai Közösségek maastrichti csúcstalálkozójával kapcsolatban. Tom Redbum, a lap cikkírója Martonyi János magyar külgazdasági államtitkár véleményét idézi: „Vissza akarunk kerülni a normális helyzetbe, vissza Európához, vissza a jövőhöz." — Az EK-tagállamok vezetőinek egyoldalú törekvése arra, hogy legyőzzék belső nézetkülönbségeiket, sok megfigyelő szerint elvonta Nyugat-Európát attól, hogy kellő figyelemben részesítse a határai mentén kialakuló válságot — írja a lap. — A kelet-európaiak arra panaszkodnak, hogy a közösség nagyon is vonakodva válaszol segélykérésükre. A lap utal arra, hogy a három közép-európai ország, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország a közelmúltban megkapta ugyan a társult tagságot a közösségtől, de az EK ezek után is sok kereskedelmi akadályt tart fenn. KÜLFÖLD BICS polgármestere — újabb hét évre — ismét Helmut Zilk. A szociáldemokrata politikust a november 10-i választások nyomán újjáalakult községtanács tegnapi első ülésén a városatyák csak csekély többséggel — kizárólag az SPD szavazataival — választották meg. A BRIT PARLAMENT külügyi bizottságának meghívására ma Londonba utazik a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának négytagú küldöttsége, Hegedűs Istvánnak, a bizottság alelnökének vezetésével. A szenegáli DAKARBAN tegnap megnyílt a 35 tagállamot és mintegy egymiliárd mohamedánt tömörítő Iszlám Konferencia Szervezetének csúcstalálkozója. A négynapos csúcstalálkozó napirendjén szerepel az arab—izraeli béketárgyalásokon képviselendő közös álláspont kidolgozása. ÉLETÉT VESZTETTE több mint négyezer ember a három héttel ezelőtt kirobbant Szomáliai összetűzések következtében. Az összetűzések a fővárosban, a Szomáliát kormányzó Egyesült Nemzeti Kongresszus Párt egymással szemben álló frakciói között törtek ki. Tíz ROMÁN TENGERÉSZ tűnt el a Földközi-tengeren, amikor egy teherhajó elsüllyedt Szicíliától mintegy 100 mérföldnyire keletre. A Navrom román kereskedelmi társaság Scaemni nevű fehérhajója Franciaország felé tartott több mint háromezer tonna ammónium-nitráttal a fedélzetén, amikor az erős viharban elsüllyedt, megváltoztatott KOLLOVEL egy német barátnője valódi útlevelével jutott el Beate Klarsfeld Szíriába. Az ismert francia „nácivadászt”, aki egy háborús bűnös után nyomoz, a szíriai hatóságok szombaton őrizetbe vették, és tegnap kiutasították az országból. Antall József fogadta Richard Cheneyt A tét hazánk és Eunézia biztonsága '/^ (Folytatás az 1. oldalról) től kapott információ szerint a megbeszélésen a kormányfő tájékoztatta Cheneyt a szovjet, az orosz és az ukrán vezetőkkel pénteken tartott moszkvai és kijevi tárgyalásairól. Részletesen elemezték a Szovjetunióban felgyorsult átalakulásból, a nagy köztársaságok függetlenedésből a kelet-európai térségben várható következményeket. A térség helyzetét elemezve Antall József hangsúllyal szólt a jugoszláviai belháború jellegéről és a környezetére kisugárzó veszélyeiről. Antall József hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetésű katonai tömb szétesése, ha lehet, még fontosabbá teszi a NATO-t, és benne az amerikaiak európai jelenlétét. Európa biztonsági rendszerében megítélésünk szerint kiemelkedő szerep vár a NATO-ra. Cheney válaszul Bush elnököt idézte, aki világossá tette, hogy az amerikaiak addig maradnak Európában, amíg európai barátaik erre igényt tartanak. Budapesti látogatását a miniszter újabb lépésnek nevezte az amerikai—magyar katonaibiztonsági kapcsolatok fejlődésében. Für Lajos honvédelmi miniszter tegnap négyszemközti megbeszélést folytatott a meghívására vasárnap hazánkba érkezett Richard Cheney amerikai védelmi miniszterrel, majd pedig plenáris tárgyalást tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A megbeszélésekről Keleti György honvédelmi szóvivő elmondta: Für Lajos többek között arról tájékoztatta vendégét, hogy a hazánkban vehement jelentős politikai változások következtében Magyarországnak önállóan kell gondoskodnia szuverenitásáról. A kétoldalú kapcsolatokon kívül különösen nagy fontosságú hazánk számára, illetve a kontinens biztonsága érdekében a NATO, amelynek kiemelkedő a jelentősége a politikai és a katonai kapcsolatok elmélyítésében. Jugoszláviával kapcsolatban Für Lajos annak a véleményének adott hangot, hogy déli szomszédunknál veszélyes helyzet alakult ki, ami hosszabb ideig is elhúzódhat. Richard Cheney kiemelte: azért érkezett Magyarországra, hogy megerősítse és elmélyítse a két ország kapcsolatait, különös tekintettel a biztonságpolitikai kérdésekre. Az Egyesült Államok támogatja a NATO-nak azt a törekvését, hogy a közép- és kelet-európai országokkal új felfogású kapcsolatokat építsen ki. . A tárgyalásokat követően a két miniszter magyar—amerikai térképészeti megállapodást írt alá. Emléktábla Tarnówban A tarnówi Magyar Baráti Társaság, amely a város szülöttének, Bem Józsefnek a nevét viseli, egyike a legrégebben alakult, hazánkkal rokonszenvező szervezeteknek Lengyelországban. Az emúlt hét végén, megalakulásának 35. évfordulója alkalmából, a társaság emléktáblát állított id. Antall József tiszteletére. Az ünnepségen Wanda Wróblewska asszony, az alapító tagok nevében ismertette a társaság történetét. Megemlítette, hogy működési szabályzatát — Csapláros István professzorral közösen — már 1948-ban kidolgozták, a bejegyzését azonban az utolsó pillanatban megtagadták a hatóságok, ugyanis a fordulat évétől 1956-ig csak lengyel— szovjet baráti társaságok működését engedélyezte a rendszer. 1956 októberében a nyolc évvel korábban sikertelenül szervezett Magyar Baráti Társaság tagjainak egy része létrehozta a Magyarokat Megsegítő Bizottságot. Tarnów polgárai két nap alatt több vagon élelmiszert, ruhaneműt, gyógyszert, 126 liter vért és több százezer zlotyt gyűjtöttek össze a rászorulók számára. Innen indult az első lengyel mentőautó is Magyarországra. A Magyarokat Megsegítő Bizottság 1956. december 6-án alakult át és jegyeztetett be a máig is működő társasággá. Az 1948-ban megszövegezett működési szabályzatát alig kellett módosítani. A társaság lelke Lippóczy Norbert mérnök, a híres tállyai borkereskedő família utolsó, szakmában maradt lengyelországi képviselője volt, aki 13 évi börtön - szibériai száműzetés után, 1953-ban tért vissza felesége városába, Tarnówba. Wróblewska asszony bevezetőjét követően a Magyar Köztársaság varsói nagykövete, Engelmayer Ákos felolvasta miniszterelnökünk, Antall József üdvözlő levelét. Az emléktábla mellett a Honi Hadsereg Világszövetségének veteránjai, a podhalei hegyivadászok és a tarnówi helyőrség két-két katonája állt díszőrséget. Befejezésül a mintegy kétszáz főnyi ünneplő tömeg elénekelte a lengyel és a magyar himnuszt. A tarnówi Magyar Baráti Társaság kezdeményezésére egyébként a jövő esztendőtől utcanév is őrzi majd idősebb Antall József emlékét, aki kormánybiztosként a II. világháború alatt hazánkba menekült legyelde tízezreiről gondoskodott Kovács István " .