Új Magyarország, 1991. december (1. évfolyam, 186-209. szám)

1991-12-10 / 193. szám

megsemmi­sítése ENSZ-szakértők ellenőrzése mellett befejeződött Irak ballisztikus poten­ciáljának megsemmisítése — jelen­tette ki tegnap Bagdadban, elutazá­sa előtt megtartott sajtóértekezletén a rakétaszakértőkből álló ENSZ- misszió vezetője. Patrice Palanque közölte, hogy egy ezer milliméteres szuperágyú szétszerelésével és alkatrészeink megsemmisítésével lényegében vég­rehajtották az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának április 3-i, 687. számú ha­tározatát, amely elrendelte, hogy Irak köteles megsemmisíteni vala­mennyi nukleáris, vegyi, biológia és ballisztiku­s fegyverét. A határozat végrehajtását eddig hat szakértő­küldöttség ellenőrizte Romónioi igen — sok nemmel Romániában vasárnap a szavazók nagy többsége igent mondott az or­szág új alkotmányára. A legnagyobb arányban, 80—90 százalék között Oléniában, Munté­­niában, Moldvában és néhány erdé­lyi megyében ütötték az igent a sza­vazócédulára. Csak két megyében szavazott a többség az alkotmány el­len. A nagyrészt magyarok lakta Har­gita és Kovászna megyében a sza­vazók 84,6, illetve 75,9 százaléka el­utasította a kisebbségi jogokat szűk­markúan mérő, inkább csak az álta­lánosságok szintjén rögzítő, de konk­rét garanciákat nem nyújtó alaptör­vényt. ­ Konzultáció a köztársasági vezetőkkel Gorbacsov nem akar lemondani (Folytatás­a a 1. oldalról, így újságíróknak tegnap Moszkvá­ban, közvetlenül Gorbacsov és Jel­cin megbeszélését követően (a talál­kozó végén ő is jelen volt). Nazarbajev támogatásáról bizto­sította Gorbacsovot, hangsúlyozva, hogy a szovjet elnöknek az unió megőrzésére vonatkozó konföderatív terveit még nem lehet leírni. A köz­­társasági parlamentek meg fogják vitatni Gorbacsov tervezetét, s ezzel párhuzamosan az alternatív breszti — nemzetközösségre vonatkozó —, javaslatokat is. A tekintélyes kazah politikus beszámolója szerint Gor­bacsovot meglepte, hogy Bresztben deklarálták a Szovjetunió megszűn­tét. Nazarbajev sem tudott előre a készülő nyilatkozatokról, előzetesen ugyanis csakis gazdasági kérdések szerepeltek a hámas szláv csúcs napirendjén. Kazahsztán elnöke érintette a nuk­leáris fegyyverek problémáját is, és annak a véleményének adott hangot: a világ megnyugtatása érdekében külön szerződésre van szükség, amely megerősíti, hogy a hadászati atomfegyverek egyetlen központ irá­nyítása alatt lesznek. Nazarbajev végül határozottan el­utasította azokat a kezdeményezé­seket, hogy a világ legnagyobb or­szágát nemzetiségi, etnikai alapokon darabolják szét. Ez a középkorba való visszatérést jelentené — mond­ta a politikus. Végezetül megjegyez­te: nem hiszi, hogy a három szláv köztársaság más köztársaságok ká­rára, ellenére hozta létre szövetsé­gét. Andrej Kozirjev orosz külügymi­niszter szerint a három száv köz­társaság vasárnapi döntése után most már csak arról van szó, hogy Gorbacsov miként adja át hatalmá­nak maradékát a független (szovjet) államok közösségének. — Két lehetőség van: erőszakkal vagy erőszak nélkül. Mi a hatalom civilizált átadását akarjuk, beleért­ve a hadsereg és az atomfegyverek feletti hatalmat is — így a külügy­miniszter a Bild című német lap­nak adott nyilatkozatában. A német lap mai számában köz­lésre kerülő interjúban Kozirjev megismételte, hogy az egykori unió összes szervének azonnnal be kell szüntetnie a munkáját, ez vonatkozik az elnöki hivatalra, és Gorbacsovra is. Oroszország külügyminisztere szerint az unió szerveink csaknem összes szakemberét át fogják venni. Gorbacsovnak is találunk m­ukát — fejtegette. A külügyminiszter úgy vélte, hogy a vasárnap létrehozott közösséghez további köztársaságok fognak csatlakozni, de a közösség kelet-európai államok, például Ro­mánia és Bulgária előtt is nyitva áll. John Major brit miniszterelnök hétfőn aggodalmát fejezte ki a Szov­jetunió esetleges erőszakos széthul­lásának veszélye miatt. Akkor nyi­latkozott, amikor hétfőn reggel a maastrichti csúcsra igyekvőben új­ságírók kérdéseire válaszolt. Orosz­ország, Belorusszia és Ukrajna va­sárnapi hármas döntését kommen­tálva, a brit kormányfő aggodalom­mal szólt a nukleáris fegyrverek to­vábbi sorsáról, az emberi jogok hely­zetéről és a Szovjetunió külföldi adósságairól. Francia vélemény szerin­t az Euró­pai Közösségnek egységes álláspon­tot kell kialakítania a Szovjetunió kérdésében: mindenekelőtt a kisebb­ségek jogait és a fennálló határok elismerését kellene mihamarabb rögzíteni. A brit kormány küldöttet meneszt a Szovjetuniót megszűntnek nyilvá­nító, és a független államok új kö­zösségét létrehozó három szláv köz­társaságba — jelentették be Lon­don­ban. Appleyard, a külügy­­minisztérium politikai igazgató­ja, a hét második felében — való­színűleg csütörtökön — utazik tár­gyalásokra Moskvába, Kijevbe és Minszkbe. Az augusztusi puccs óta a Szov­jetunió haldoklóit, már főként csak egy ember, Mihail Gorbacsov lázas hite tartotta életben. Vasárnap a birodalom meghalt, s a halotti bizo­nyítványt maga a beteg írta alá — kommentáálta az orosz—ukrán—be­lorusz megállapodást hétfőn a The New York Times. A The Washington Post szerint Gorb­acsov alábecsülte a Moszkva elleni bizalmatlanság mértékét, hó­napokig állította, hogy a köztársasá­gok megváltoztatják majd vélemé­nyüket, és Nyugaton sokan hittek neki. Ám Ukrajnában, a Baltikum­ban, az ázsiai köztársaságokban egy szempont a meghatározó: lehetnek kereskedelmi megállapodások, kato- Tási és egyéb egyezmények — de nem lesz többé központi kormány, amely az óriási birodalom népei fe­lett uralkodik. I. évfolyam, 193. számlaton 1991. december 10., kedd Külügyi szóvivő a minszki nyilatkozatról Érdekünk a békés átremlezőit és Magyarország mindig is támogatta a Szovjetunió népeinek önrendelkezé­si jogát, legutóbb éppen az ukrán nép akaratnyilvánítását fogadtuk el a szuverenitásra vonatkozóan — jelen­tette ki tegnap Herman János kül­ügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Oroszország, Ukrajna és Belorusszia közös nyilatkozatban mondta ki a Szovjetunió megszűnését. A­zóvivő rámutatott: a szovjet térség átrendeződése nagyon össze­tett folyamat. Magyarország abban érdekelt, hogy ez békésen menjen végbe, az önrendelkezésre való törek­vés rendezetten, demokratikusan tör­ténjen. Az is kívánatos, hogy az együttműködés továbbra is fennma­radjon az egyes köztársaságok, illet­ve országok között. Mindenképpen fontos biztosítani, hogy a Szovjet­unió által korábban vállalt nemzet­közi kötelezettségeket az új országok is magukra vállalják, méghozzá a közöttük történő megegyezés alap­ján. Különösen fontos a politikai, biz­tonságpolitikai és gazdasági vonatko­zású szerződések megtartása, illetve az európai együttműködési rendszer­ben vállalt kötelezettségek folytatá­sa. Arra a kérdésre, hogy érdemes volt-e az elmúlt héten aláírni a ma­gyar—szovjet alapmegállapodást, Herman János kifejtette: a Szovjet­unió még a nemzetközi jog alanya, az ENSZ BT állandó tagja, atomfegy­verekkel rendelkező katonai nagyha­talom. Ez az arzenál jelenleg központi ellenőrzés alatt áll. Magyarország egyidejűleg helyezte kapcsolatait új alapokra az unióval, illetve az egyes köztársaságokkal. Ma folytatódnak a közel-keleti béketárgyalások Huzavona­­ izraeli részvétellel Megérkezett Washingtonba az izrae­li küldöttség az arab országokkal és a palesztinokkal folytatódó béke­tárgyalásokra. Az eredetileg decem­ber 4-re kitűzött tárgyalásokat Izra­el késleltette, és az egymástól igen távol lévő álláspontok tükrében való­színűtlen, hogy a ma kezdődő egyez­kedés egyhamar haladást­ hozna. A november eleji, madridi ünne­pi megnyitó után a résztvevők egy hónapig nem tudtak megegyezni a következő helyszínben, így az ame­rikai kormány Washingtonba szóló meghívással nyitott kiutat. Izrael, amely az arab államokban és saját országában szeretne tárgyalni, dik­tátumnak minősítve a helyszínt — tüntetően távol maradt. Jossi Ben Aharon izraeli kabinet­főnök érkezése után kijelentette, hogy küldöttségük kész az érdemi tárgyalásokra. Hasonló nyilatkoza­tokat tettek az arab küldöttségek is. Hír szerint Izrael javaslatot terjeszt majd elő a megszállt területeken élő palesztinok korlátozott önkormány­zatára , de oly formában, hogy Iz­rael nem adja fel polgári és katonai ellenőrzését a területek felett. Samir kormányfő leszögezte: területi en­gedményekről nem lehet szó. James Baker amerikai külügyminiszter va­sárnap jelezte, hogy kormánya szük­ség esetén áthidaló javaslatokat tesz majd, egyébként helyteleníti az iz­raeli településpolitikát. Sikertelen volt Vance közvetítése Cyrus Vance, az ENSZ-főtitk­ár kü­­lönmegbízottja tegnap elutazott Belgrádból. Megfigyelők egyöntetű megállapítása szerint közvetítése si­kertelen volt. Horvátország minden frontján folytatódtak a harcok: láto­gatása idején lőtték Dubrovnik óvá­rosát, és Eszék ellen pusztító tüzér­ségi támadást intéztek. A genfi tűzszüneti megállapodást nem tartják tiszteletben, s ezért az ENSZ-békeerők missziójának meg­kezdése még nem jöhet szóba — je­lentette ki vasárnap este Cyrus Vance. Az ENSZ-főtitkár különmeg­­bízottja elmondta: az összes érintett féllel tárgyalt a kéksisakosok elhe­lyezésének tervéről, s ez megvaló­sulhatna, ha a harcok megszűnné­nek. Meg nem erősített hírek sze­rint gyakorlatilag elkészült a rész­letes terv az ENSZ-csapatok létszá­máról és állomásoztatásáról. Készek vagyunk azonnal akcióba lépni, ha itt a felek megteszik, amit várnak tőlük — mondotta Vance kíséreté­nek egyik, magát megnevezni nem óhajtó tagja, nyilvánvalóan a teljes fegyvernyugvásra utalva. Hágában, a holland külügym­inisz­­tériumban tegnap nem hivatalos megbeszélések kezdődtek az Európai Közösség égisze alatt tartott Jugo­­szlávia-békekonferencia keretében. A megbeszéléseken, amelyeket Lord Carrington volt brit külügy­miniszternek, az értekezlet elnöké­nek kezdeményezésére hívtak össze, mind a hat jugoszláv köztársaság el­nöke részt vesz. A jugoszláv vezetők legutóbb no­vember 5-én találkoztak Hágában. Akkor Lord Carrington úgy nyilat­kozott, hogy addig nincs értelme folytatni a konferencia munkáját, míg harcok dúlnak, viszont a diplo­mácia terén nincs előrehaladás. A Szovjetunió összeomlása sürgeti a megegyezést Vita az európai unióról (Folytatás az 1. oldalról) vita fényében készítsenek elő javas­latot a különböző, még nyitott prob­lémák megoldására. Mint Wim Kok holland miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter — aki a gazdasá­gi és pénzügyi unió tervezetének ki­dolgozását irányítja — elmondta: egyelőre nincs jele annak, hogy Nagy-Britannia elfogadna egy kizá­rólag számára biztosított „kimaradá­si opciót”, és az ezzel kapcsolatos vi­ta várhatóan csak ma, „öt perccel éj­fél előtt” oldódik meg — ha megol­dódik. Mitterrand francia elnök és And­reotti olasz miniszterelnök azt sür­geti viszont, hogy mindenképpen ha­tározzák meg azt a dátumot már most, amikor a közös pénzt beveze­tik — esetleg először csak néhány tagállamban. Megkezdődött a vita a politikai unióról is — itt Anglia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden külpolitikai kérdésben konszenzussal döntsenek, míg az integráció hívei a többségi szavazás valamilyen for­mája mellett kardoskodnak. A kelet-európaiak várnak és re­ménykednek — írta tegnap a Párizs­ban megjelenő angol nyelvű napi­lap, az International Herald Tribune az Európai Közösségek maastrichti csúcstalálkozójával kapcsolatban. Tom Redbum, a lap cikkírója Marto­­nyi János magyar külgazdasági ál­lamtitkár véleményét idézi: „Vissza akarunk kerülni a normális helyzet­be, vissza Európához, vissza a jövő­höz." — Az EK-tagállamok vezetőinek egyoldalú törekvése arra, hogy le­győzzék belső nézetkülönbségeiket, sok megfigyelő szerint elvonta Nyu­­gat-Európát attól, hogy kellő figye­lemben részesítse a határai mentén kialakuló válságot — írja a lap. — A kelet-európaiak arra panaszkodnak, hogy a közösség nagyon is vonakod­va válaszol segélykérésükre. A lap utal arra, hogy a három kö­zép-európai ország, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország a kö­zelmúltban megkapta ugyan a tár­sult tagságot a közösségtől, de az EK ezek után is sok kereskedelmi aka­­dályt­ tart fenn. KÜLFÖLD B­ICS polgármestere — újabb hét évre — ismét Helmut Zilk. A szociálde­mokrata politikust a november 10-i vá­lasztások nyomán újjáalakult községta­­nács tegnapi első ülésén a városatyák csak csekély többséggel — kizárólag az SPD szavazataival — választották meg. A BRIT PARLAMENT külügyi bizott­ságának meghívására ma Londonba uta­zik a magyar Országgyűlés külügyi bi­zottságának négytagú küldöttsége, He­gedűs Istvánnak, a bizottság alelnöké­­nek vezetésével. A szenegáli DAKARBAN tegnap megnyílt a 35 tagállamot és mintegy egymiliárd mohamedánt tömörítő Isz­lám Konferencia Szervezetének csúcs­­találkozója. A négynapos csúcstalálko­zó napirendjén szerepel az arab—izraeli béketárgyalásokon képviselendő közös álláspont kidolgozása. ÉLETÉT VESZTETTE több mint négy­ezer ember a három héttel ezelőtt kirob­bant Szomáliai összetűzések következ­tében. Az összetűzések a fővárosban, a Szomáliát kormányzó Egyesült Nemze­ti Kongresszus Párt egymással szem­ben álló frakciói között törtek ki. Tíz ROMÁN TENGERÉSZ tűnt el a Földközi-tengeren, amikor egy teherha­jó elsüllyedt Szicíliától mintegy 100 mérföldnyire keletre. A Navrom ro­mán kereskedelmi társaság Scaemni ne­vű fehérhajója Franciaország felé tar­tott több mint háromezer tonna ammó­­nium-nitráttal a fedélzetén, amikor az erős viharban elsüllyedt, megváltoztatott KOLLOVEL egy német barátnője valódi útlevelével ju­tott el Beate Klarsfeld Szíriába. Az is­mert francia „nácivadászt”, aki egy há­borús bűnös után nyomoz, a szíriai ha­tóságok szombaton őrizetbe vették, és tegnap kiutasították az országból. Antall József fogadta Richard Cheneyt A tét hazánk és Eun­ézia biztonsága '/^ (Folytatás az 1. oldalról) től kapott információ szerint a meg­beszélésen a kormányfő tájékoztatta Cheneyt a szovjet, az orosz és az uk­rán vezetőkkel pénteken tartott moszkvai és kijevi tárgyalásairól. Részletesen elemezték a Szovjetunió­ban felgyorsult átalakulásból, a nagy köztársaságok függetlenedésből a kelet-európai térségben várható kö­vetkezményeket. A térség helyzetét elemezve Antall József hangsúllyal szólt a jugoszláviai belháború jelle­géről és a környezetére kisugárzó veszélyeiről. Antall József hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetésű katonai tömb szét­esése, ha lehet, még fontosabbá teszi a NATO-t, és benne az amerikaiak európai jelenlétét. Európa biztonsági rendszerében megítélésü­nk szerint kiemelkedő szerep vár a NATO-ra. Cheney válaszul Bush elnököt idézte, aki világossá tette, hogy az amerikaiak addig maradnak Euró­pában, amíg európai barátaik erre igényt tartanak. Budapesti látogatá­sát a miniszter újabb lépésnek ne­vezte az amerikai—magyar katonai­biztonsági kapcsolatok fejlődésében. Für Lajos honvédelmi miniszter tegnap négyszemközti megbeszélést folytatott a meghívására vasárnap hazánkba érkezett Richard Cheney amerikai védelmi miniszterrel, majd pedig plenáris tárgyalást tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A megbeszélésekről Keleti György honvédelmi szóvivő elmondta: Für Lajos többek között arról tájékoztat­ta vendégét, hogy a hazánkban ve­hement jelentős politikai változások következtében Magyarországnak önállóan kell gondoskodnia szuvere­nitásáról. A kétoldalú kapcsolatokon kívül különösen nagy fontosságú hazánk számára, illetve a kontinens biztonsága érdekében a NATO, amelynek kiemelkedő a jelentősége a politikai és a katonai kapcsolatok elmélyítésében. Jugoszláviával kapcsolatban Für Lajos annak a véleményének adott hangot, hogy déli szomszédunknál veszélyes helyzet alakult ki, ami hosszabb ideig is elhúzódhat. Richard Cheney kiemelte: azért érkezett Magyarországra, hogy meg­erősítse és elmélyítse a két ország kapcsolatait, különös tekintettel a biztonságpolitikai kérdésekre. Az Egyesült Államok támogatja a NATO-nak azt a törekvését, hogy a közép- és kelet-európai országokkal új felfogású kapcsolatokat építsen ki. . A tárgyalásokat követően a két miniszter magyar—amerikai térké­pészeti megállapodást írt alá. Emléktábla Tarnówban A tarnówi Magyar Baráti Társaság, amely a város szülöttének, Bem Jó­zsefnek a nevét viseli, egyike a leg­régebben alakult, hazánkkal rokon­szenvező szervezeteknek Lengyelor­szágban. Az emúlt hét végén, megalakulá­sának 35. évfordulója alkalmából, a társaság emléktáblát állított id. An­tall József tiszteletére. Az ünnep­ségen Wanda Wróblewska asszony, az alapító tagok nevében ismertette a társaság történetét. Megemlítette, hogy működési szabályzatát — Csap­láros István professzorral közösen — már 1948-ban kidolgozták, a bejegy­zését azonban az utolsó pillanatban megtagadták a hatóságok, ugyanis a fordulat évétől 1956-ig csak lengyel— szovjet baráti társaságok működé­sét engedélyezte a rendszer. 1956 októberében a nyolc évvel korábban sikertelenül szervezett Magyar Bará­ti Társaság tagjainak egy része létre­hozta a Magyarokat Megsegítő Bi­zottságot. Tarnów polgárai két nap alatt több vagon élelmiszert, ruhane­műt, gyógyszert, 126 liter vért és több százezer zlotyt gyűjtöttek össze a rá­szorulók számára. Innen indult az első lengyel mentőautó is Magyaror­szágra. A Magyarokat Megsegítő Bizottság 1956. december 6-án alakult át és je­gyeztetett be a máig is működ­ő tár­sasággá. Az 1948-ban megszövege­zett működési szabályzatát alig kel­lett módosítani. A társaság lelke Lippóczy Norbert mérnök, a híres tállyai borkereskedő família utolsó, szakmában maradt lengyelországi képviselője volt, aki 13 évi börtön - szibériai száműzetés után, 1953-ban tért vissza felesége városába, Tarnów­­ba. Wróblewska asszony bevezetőjét követően a Magyar Köztársaság var­sói nagykövete, Engelmayer Ákos felolvasta miniszterelnökünk, Antall József üdvözlő levelét. Az emléktábla mellett a Honi Hadsereg Világszövetségének vete­ránjai, a podhalei hegyivadászok és a tarnówi helyőrség két-két katoná­ja állt díszőrséget. Befejezésül a mintegy kétszáz főnyi ünneplő tömeg elénekelte a lengyel és a magyar himnuszt. A tarnówi Magyar Baráti Társaság kezdeményezésére egyébként a jövő esztendőtől utcanév is őrzi majd idő­sebb Antall József emlékét, aki kor­mánybiztosként a II. világháború alatt hazánkba menekült legyelde tízezreiről gondoskodott Kovács István­ ­" .

Next