Új Magyarország, 1992. december (2. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

A program tartalma III. fejezet 1. Az eredménykimutatás 2. Az eredmémykimutatás tételeinek tartalma 1. Az eredménykimutatás Az eredménykimutatás a vállalkozásnál maradó adózott - azaz a mérleg szerinti eredmény levezetését tartalmazza. Az eredménykimutatás bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és azok változásait az alábbi eredményka­tegóriák alkalmazásával: A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény (± A ± B) D. Rendkívüli eredmény * E. Adózás előtti eredmény (± C ± D) F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény ± 1.1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének meghatározó szerepe van a vállalkozói eredmény kialakításában. A szokásos (sem gyakorisága, sem összegszerűsége tekinte­tében rendkívülinek nem minősülő) vállalkozói tevékenység, - a termék értékesítés, - a szolgáltatás nyújtás, továbbá­­ az egyéb bevételek és ráfordítások eredményét - a pénz­ügyi műveletek eredménye nélküli szokásos vállakozói eredményt - értjük az üzemi (üzleti) tevékenység ered­ménye alatt. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - a vállalkozó dön­tésétől függően - kétféle módon állapítható meg: - összköltség eljárással, illetve - forgalmi költség eljárással. Az eredménykimutatás felépítése összköltség eljárás alkalma­zásakor (A törvény szerinti „A” változat): I. Értékesítés nettó árbevétele II. Egyéb bevételek III. Aktivált saját teljesítmények értéke Együtt hozamok (l+ll+lll) IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb költségek Vili. Egyéb ráfordítások Együtt ráfordítások (IV+V+VI+VII+VIII) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye­i (Hozamok - Ráfordítások) Az eredménykimutatás felépítése forgalmi költség eljárás al­kalmazásakor (A törvény szerinti „B” változat): I. Értékesítés nettó árbevétele II. Egyéb bevételek Együtt hozamok (l+ll) III. Értékesítés közvetlen költségei IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb ráfordítások Együtt ráfordítások (lll+IV+V)_______ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + (Hozamok - Ráfordítások) Az összköltség eljárással készült eredménykimutatás lényegé­ben az időszakot jelélő összes költséget (ráfordítást) állítja szem­be az összes teljesítmény értékével, amelyet hozamnak is nevez­hetünk. Az összköltség eljárás, mint módszer alkalmazásakor nem a költségeket kell csökkenteni az aktivált saját teljesítmények érté­kével, hanem a gazdaságilag realizált bevételeket kell növelni a saját előállítású eszközök aktivált értékével (saját kivitelezésű be­ruházás, felújítás, gyártóeszköz, göngyöleg, áru, szellemi termék) és a saját termelésű készletek állományváltozásával (ha a ZK na­gyobb mint a NyK), illetve csökkenteni kell a saját termelésű kész­letek állományváltozásával (ha a ZK kisebb mint a NyK). A forgalmi költség eljárás az értékesítés bevételeit és költsé­geit számításba vevő módszer. A forgalmi költség eljárással ké­szült eredménykimutatás lényegében az egyéb ráfordításokkal növelt értékesítési költségeket állítja szembe az értékesítés bevé­teleivel (értékesítés nettó árbevétele és egyéb bevételek). 1.2. Pénzügyi műveletek eredménye (B) A pénzügyi műveletek eredményének külön kimutatása hozzá­járul a tisztánlátáshoz. Segítségével a rendszeres üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a pénzügyi műveletek eredményétől füg­getlenül kerül kimutatásra. Lehetővé válik a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak elkülönült vizsgálata, elemzése, eredményre gyakorolt hatásuk külön kimutatása. Az ereménykimutatásban a pénzügyi műveletek eredményé­nek levezetése: Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek Kapott osztalék és részesedés Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Pénzügyi befektetések leírása Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek bevételei­­ Pénzügyi műveletek ráfordításai­­ Pénzügyi műveletek eredménye­i 1.3. Szokásos vállalkozási eredmény (C) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének együttes összevont összege adja a szokásos vállakozási eredményt. Ez az eredménykategória a rendszeresen végzett tevékenység eredményét mutatja, figyelmen kívül hagyva a nem rendszeres (eseti, nem szokásos mértékű) tevékenységek eredményre gya­korolt hatását. Vizsgálata, elemzése lehetővé teszi a gazdasági, pénzügyi tevékenység külön-külön és együttes vizsgálatát, továb­bá a szokásos és rendkívüli eredmények adózás előtti eredmény­re gyakorolt hatásának a kimutatását. 1. 4. Rendkívüli eredmény (D) A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozás rendszeres tevékenységétől, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A vállalkozó feladata általában eldönteni, hogy a felmerült gaz­dasági esemény a szokásos, ill. a rendkívüli kategóriába sorol­­ható-e. (A számviteli törvény azonban számos gazdasági ese­ményt ide sorol!) A rendkívüliség kritériumai: - nem rendszeres tevékenység,­­ rendszeres tevékenységgel (üzletmenettel) nem áll szo­ros kapcsolatban, - a felmerült tevékenység szokatlan, az előfordulás tekin­tetében eseti jellegű, rendkívüli, - a tevékenység, esemény összegszerűsége, mértéke szo­katlan, az előző évekhez viszonyítva számottevően elté­rő. Az eredménykimutatásban a rendkívüli eredmény levezetése: Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások - Rendkívüli eredmény ± 1. 5. Adózás előtti eredmény (E) A szokásos vállalkozási tevékenység eredménye és a rendkí­vüli eredmény összevontan adja az adózás előtti, adózatlan ered­ményt. Ez az eredmény képezi az adózás alapjául szolgáló eredmény kiindulópontját. Az adóalap levezetése: Adózás előtti eredmény +Adóalapot növelő tételek - Adóalapot csökkentő tételek - Adóalap Az adóalapot növelő és csökkentő tételek felsorolását, az adó­mértéket és a figyelembe vehető adókedvezményeket a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény tartalmazza. Az adóalap 40%-a = Számított adó Számított adó ^­­ Adókedvezmények · Fizetendő adó (Adófizetési kötelezettség) 1. 6. Adózott eredmény (F) Az adózott eredmény az adófizetési kötelezettséggel csökken­tett adózás előtti eredmény. Adózás előtti eredmény - Adófizetési kötelezettség - Adózott eredmény - Az adófizetési kötelezettséget az adóbevallás alapján kell szá­mításba venni. 1992. január 1-jétől az adózott eredmény terhére csak a tulaj­donosoknak járó osztalék, részesedés számolható el. Ha a fizetni szándékozott osztalék, részesedés több, mint a tárgyévben kép­ződött adózott eredmény, akkor a tárgyévi adózott eredmény ki­egészíthető a korábbi években képződött, a vállalkozásból ki nem vont, le nem kötött adózott eredménnyel. Adózott eredmény +Eredménytartalék igénybevételére osztalékra, részesedésre­­ Rendelkezésre álló fedezet osztalék, részesedés fizetéséhez Ha van az immateriális javak között alapítás - átszervezés ak­tivált - még le nem írt - értéke, akkor az adózott eredményből (beleértve az áthozott veszteséggel módosított eredménytartalé­kot is) a még le nem írt értékre fedezetet kell biztosítani. Ez eset­ben Adózott eredmény (tárgyévi adózott eredmény) +Eredménytartalék - Előző évek áthozott vesztesége - Alapítás - átszervezés aktivált értéke­k Osztalék, részesedés fizetésére rendelkezésre álló összeg 1. 7. Mérleg szerinti eredmény (6) A mérleg szerinti eredmény nyereség esetén a vállalkozásnál tartott, saját tőkét emelő, „tárgyévi” adózott eredmény: osztalék fizetéséhez igénybevett eredménytartalékkal növelt, a tulajdono­soknak kifizetett (vagy kifizetésre jóváhagyott) osztalékkal, része­sedéssel csökkentett adózás utáni eredmény. A mérleg szerinti eredmény - mint a saját tőke része - a mér­leggel lezárt év mérlegében a saját tőke mérleg szerinti eredmény rovatában jelenik meg. Évnyitás után átvezetésre kerül - az előző évek áthozott veszteségét csökkentő összeggel módosított ösz­­szegben - az eredménytartalékba. A mérleg szerinti eredmény veszteség esetén csökkenti a saját tőkét.­­ Elhatárolható. (A társasági adóról szóló törvény értelmében a veszteség 5 évre elhatárolható, azaz az adóalany döntése sze­rinti megosztásban öt éven keresztül csökkenthető vele az adó­alap. A vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek a vesztesége pedig korlátlan ideig elhatárolható, kivéve az alapítás - átszervezés aktivált értéke, amelyet a szám­viteli törvény értelmében 5 éven belül le kell írni.) Ez esetben a következő év elején átvezetésre kerül az „Előző évek áthozott vesztesége” számlára.­­ Az „Eredménytartalék” terhére leírható. 2. Az eredménykimutatás tételeinek tartalma 2.1. Az értékesítés nettó árbevétele (I.) Értékesítés nettó árbevételeként a naptári évben értékesített áruk, anyagok, kész- és félkésztermékek, teljesített szolgáltatások felárral növelt, árengedménnyel csökkentett, árkiegészítéssel (+) és fogyasztási adóval (-) korrigált, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét kell kimutatni a teljesítés időszakában. Az árbevételbe beszámító árkiegészítést és az árbevételt csökkentő fogyasztási adót az adóhatóságokkal történő elszámolás idősza­kában kell elszámolni. Értékesítés nettó árbevételének csak a vállalkozáson kívüli ér­tékesítés, a megrendelő, a vevő által elismert értéke mutatható ki. Nem mutatható ki értékesítés nettó árbevételeként a vállalaton belüli teljesítmények értéke, vagyis a­­ saját előállítású termékek saját boltba, vendéglátóipari egységbe történő kiszállítása, - a felvásárló telepről saját boltba, vendéglátóipari egység­be történő kiszállítás, - a saját vállalkozásban végzett beruházás, felújítás telje­sítményértéke, - az immateriális javak között állományba vett szellemi ter­mékek (szoftverek) aktivált értéke, - a saját előállítású göngyölegek, gyártóeszközök aktivált értéke, - a vállalkozáson belüli adómentes szociális, kulturális, ok­tatási, egészségügyi szolgáltatásokhoz igénybe vett szolgáltatások értéke stb. Az értékesítés nettó árbevétele a könyvviteli nyilvántartásokban elszámolástechnikai okok miatt átmeneti jelleggel tartalmazhatja az áfát (bolti kiskereskedelem, vendéglátás), de az áfa az ered­ménykimutatásban nem szerepeltethető. Ha a vevő (megrendelő) nem ismeri el, vagy csak részben ismeri el a kiszámlázott összeget, árbevételként csak a vevő átal elismert összeg mutatható ki. A vevő által el nem ismert, peresített követelés összegét csak akkor lehet figyelembe venni, ha annak pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között meg­történt. Az engedményt csökkentett összeg mutatható csak ki árbevé­telként.­­ Ha az engedménnyel utólag adja a vállalkozó, akkor helyes­bítő számlát kell kiállítani az adott engedményről. Ha az adott engedmény nem kapcsolható konkrét értékesítés­hez és rendezése helyesbítő számla kiállításával nem oldható meg, akkor pénzeszköz átadásnak-átvételnek kell tekinteni. Az átadó szemszögéből: T 412.-K 384. stb. Az átvevő szemszögéből: T 384. stb.-K 412. Az eredménykimutatásban az értékesítés nettó árbevételét - Belföldi értékesítés nettó árbevétele (01) és - Export értékesítés nettó árbevétele (02) bontásban kell kimutatni. Export értékesítésnek kell tekinteni: - a külföldi megrendelőknek külföldön vagy külföldre, to­vábbá - a külföldi megrendelőknek belföldön történő értékesítést, ha az ellenértéket: -devizában, - valutában, illetve - importáruval egyenlítik ki. A fuvarozó vállalkozónál export árbevételnek kell tekinteni a magyar határállomás és a külföldi megrendelő hely közötti útsza­kaszra járó fuvardíjat, függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés miben (forint, deviza, valuta) történik, ha az exportot elszámoló vállalko­zó elismeri. Az exportáló vállalkozónál ezért csökkenteni kell az elszámolt export árbevételt a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költséggel. Az export árbevételt a teljesítéskor (számlázáskor) érvényes MNB által közzétett devizavételi árfolyamon átszámított forintér­téken kell kimutatni. Ha teljesítéskor valutában történik a kiegyen­lítés, akkor a teljesítéskor érvényes MNB valutavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell elszámolni. A kiszámlázás és a pénzügyi teljesítés közötti időszakban be­következett árfolyamváltozással nem az export árbevételt kell kor­rigálni, hanem az árfolyamveszteséget egyéb ráfordításként, az árfolyamnyereséget egyéb bevételként kell elszámolni. Az elszámolt export árbevételt export fuvar miatt­­ valutában történő kiegyenlítés esetén valutaeladási árfo­lyamon,­­ devizában történő kiegyenlítés esetén devizaeladási árfo­lyamon számított fortintértékkel kell csökkenteni. A belföldi értékesítés számlaösszefüggései a. ) Kiszámlázott összeg (felárral növelt, árengedménnyel csökkentett összeg): T 311. Belföldi követelések K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele K 467. Fizetendő áfa b. ) A vevő által el nem ismert összeg: T 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele T. 467. Fizetendő áfa K 311. Belföldi követelések c. ) Az árbevételbe beszámító árkiegészítés: T 362. Költségvetési kiutalási igények K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele d. ) Fogyasztási adó: T 95. Fogyasztási adó K 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek e. ) Bolti kiskereskedelem, vendéglátóipar készpénzes értéke­sítése: T 381. Pénztár K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele T 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele K 467. Fizetendő áfa Az export értékesítés számlaösszefüggései a. ) Számlázott összeg forintra átszámított értéke (devizavételi árfolyam): T 316. Külföldi követelések K 93-94. Export értékesítés árbevétele b. ) Valutában történő kiegyenlítéskor (valutavételi árfolyamon számított forint érték): T 382. Valutapénzár K 93-94. Export értékesítés árbevétele c. ) Export fuvar elszámolása (MNB eladási árfolyamon számí­tott forintérték, illetve számlázott forintérték): T 93-94. Export értékesítés árbevétele K 442. Belföldi szállítók K 444. Külföldi szállítók 2. 2. Egyéb bevételek (II.) Egyéb bevételként a rendszeres tevékenység (üzletmenet) so­rán felmerült, szokásos mértéket meg nem haladó, termékértéke­sítésből, szolgáltatás nyújtásából származó bevételeken kívüli összegeket kell kimutatni. Egyéb bevételként kell elszámolni:­­ az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket, - a külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettsé­gekkel kapcsolatos árfolyamnyereségeket, - a szokásos mértéket meg nem haladó káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, - a naptári évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpont­jáig megkapott (a vállalkozó részére átutalt), szokásos mértékét meg nem haladó bírságok, kötbérek, késedel­mi díjak, kártérítések összegét, - a már leírt, behajthatatlannak minősített követelésekre történt befizetések összegét, - igényelt és kiutalt támogatások összegét,­­ céltartalék „felhasználását”. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése: T 311. Belföldi követelések K 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K 467. Fizetendő áfa Külföldi szállítókkal kapcsolatos árfolyamnyereség (árfolyam­csökkentés esetén): T 444. Külföldi szállítók K 962. Követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereségek Külföldi vevőkkel kapcsolatos árfolyamnyereség (árfolyam­emelkedés esetén): T 316. Külföldi követelések K 962. Követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereségek A szokásos mértéket meg nem haladó káreseményekkel kap­csolatos bevételek: T 369. Különféle egyéb követelések T 384. Elszámolási betétszámla K 963. Szokásos mértéket meg nem haladó, eredményt növelő tételek A szokásos mértéket meg nem haladó bírság, kötbér, kése­delmi díj, kártérítés. - Kapott összeg: T 384. Elszámolási betétszámla K 963. Szokásos mértéket meg nem haladó, eredményt növelő tételek - A mérlegkészítés időpontjáig megkapott, tárgyév után járó összeg: T 39. Aktív időbeli elhatárolások K 963. Szokásos mértéket meg nem haladó, eredményt növelő tételek A behajthatatlannak minősített követelésekre történt befizeté­sek: T 384. Elszámolási betétszámla K 963. Egyéb bevételek Igényelt és kiutalt támogatások: T 384. Elszámolási betétszámla K 967. Állami költségvetéssel elszámolt támogatások K 968. Önkormányzatokkal elszámolt támogatások K 969. Központi alapokkal elszámolt támogatások Céltartalék felhasználás: T 421. Céltartalék a várható veszteségekre K 964. Várható veszteségek fedezetére képzett céltartalék felhasználása T 422. Céltartalék a várható kötelezettségekre K 965. Várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék felhasználása T 423. Egyéb céltartalék K 966. Egyéb címen képzett céltartalék felhasználása 2. 3. Aktivált teljesítmények értéke (III.) (Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban) Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású esz­közöknek a naptári évben aktivált értékét és a saját termelésű készletek állományváltozásának együttes összegét kell kimutatni az alábbiak szerint: Saját előállítású eszközök aktivált értéke (03) ± Saját termelésű készletek állományváltozása (04) · Aktivált saját teljesítmények értéke Az aktivált saját teljesítmények értékelése az értékvesztésekkel csökkentett előállítási költségen (közvetlen önköltségen) történik. A saját termelésű készletek értékelése: - utókalkuláció szerinti közvetlen önköltségen, vagy , - norma szerinti közvetlen önköltségen történhet. A saját előállítású eszközök aktivált értéke (03) Az aktivált érték azonos az eszközök között állományba vett saját kivitelezésű beruházások, felújítások, szellemi termékek, gyártóeszközök, áruk, göngyölegek közvetlen önköltségével. A saját termelésű készletek állományváltozása (04) Saját termelésű készletek állományváltozásaként a saját ter­melésű készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermé­kek) év végi záróállománya és év eleji nyitóállománya közvetlen önköltségen (utókalkuláció vagy norma szerinti közvetlen önkölt­ségen) számított értékének a különbözetét kell kimutatni. Saját termelésű eszközök aktivált értékének elszámolása (03) a. ) Előállítás során felmerült költségek: , T 51.52.53.54.55.56. Költségnemek K 1.2.3.4. Mérlegszámlák b. ) Saját előállítású eszközök aktivált értéke: - beruházási ráfordítások: T 151. Befejezetlen beruházások K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke - felújítási ráfordítások: T152. Felújítások K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke - szellemi termékek aktivált értéke: T113. Szellemi termékek K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke - saját előállítású „áruk" aktivált értéke (boltba kiszállított saját előállítású készletek) előállítási költségen: T 23. Áruk K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke előállítási költségen T 25 (1) Betétdíjas göngyölegek betétdíjas áron K 25 (9) Betétdíjas göngyölegek árrése betétdíjas áron T 25 (9) Betétdíjas göngyölegek árrése előállítási költségen K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke előállítási költségen A saját termelésű készletek állományváltozásának elszámolá­sa (04­­1. Ha van év közben készletrevétel a. ) elkészült termékek nyilvántartásba vétele: T 27-29. Saját termelésű készletek K 582. Saját előállítású készletek állományváltozása b. ) értékesítés, felhasználás miatti készletcsökkenés elszámo­lása (összköltség eljárás esetén): T 582. Saját előállítású készletek állományváltozása K 27-29. Saját termelésű készletek c. ) értékesítés, felhasználás miatti készletcsökkenés elszámo­lása (forgalmi költség eljárás esetén): T 582. Saját előállítású készletek állományváltozása K 27-29. Saját termelésű készletek T 81-84. Értékesítés közvetlen költségei K 59. Költségnem átvezetési számla 2. Ha nincs évközben készletrevétel az állományváltozás könyvelése (összköltség eljárás esetén): -ha a zárókészlet nagyobb, mint a nyitókészlet T 27-29. Saját termelésű készletek K 582. Saját előállítású készletek állományváltozása -ha a zárókészlet kisebb, mint a nyitókészlet: T 582. Saját előállítású készletek állományváltozása K 27­-29. Saját termelésű készletek b) - forgalmi költség eljárás esetén az összes felmerült költ­ség átvezetése az eredmény terhére (évközben). A számviteli törvény 02.­ A Magyar Távoktatási Alapítvány az MTV Teletext Szolgálatának szervezésében, a Pénzügyminisztérium, az APEH, a Saldo és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola közreműködésével beindított távoktatási programja keretében feldolgozásra kerülő harmadik téma, a számviteli törvény. Az összeállítást elsősorban a gazdál­kodó szervezetek vezetőinek, a számvitellel foglalkozó munkatársaknak és a számvitelt tanulóknak ajánljuk. Ez a téma - a törvény fontosságára, sokoldalú felhasználására és terjedelmére tekintettel - hetenkénti vál­tással olvasható lapunkban, illetve a televízió teletext adásának 460-463. oldalán.

Next