Új Magyarország, 1992. december (2. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
A program tartalma III. fejezet 1. Az eredménykimutatás 2. Az eredmémykimutatás tételeinek tartalma 1. Az eredménykimutatás Az eredménykimutatás a vállalkozásnál maradó adózott - azaz a mérleg szerinti eredmény levezetését tartalmazza. Az eredménykimutatás bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és azok változásait az alábbi eredménykategóriák alkalmazásával: A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény (± A ± B) D. Rendkívüli eredmény * E. Adózás előtti eredmény (± C ± D) F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény ± 1.1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének meghatározó szerepe van a vállalkozói eredmény kialakításában. A szokásos (sem gyakorisága, sem összegszerűsége tekintetében rendkívülinek nem minősülő) vállalkozói tevékenység, - a termék értékesítés, - a szolgáltatás nyújtás, továbbá az egyéb bevételek és ráfordítások eredményét - a pénzügyi műveletek eredménye nélküli szokásos vállakozói eredményt - értjük az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye alatt. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - a vállalkozó döntésétől függően - kétféle módon állapítható meg: - összköltség eljárással, illetve - forgalmi költség eljárással. Az eredménykimutatás felépítése összköltség eljárás alkalmazásakor (A törvény szerinti „A” változat): I. Értékesítés nettó árbevétele II. Egyéb bevételek III. Aktivált saját teljesítmények értéke Együtt hozamok (l+ll+lll) IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb költségek Vili. Egyéb ráfordítások Együtt ráfordítások (IV+V+VI+VII+VIII) Üzemi (üzleti) tevékenység eredményei (Hozamok - Ráfordítások) Az eredménykimutatás felépítése forgalmi költség eljárás alkalmazásakor (A törvény szerinti „B” változat): I. Értékesítés nettó árbevétele II. Egyéb bevételek Együtt hozamok (l+ll) III. Értékesítés közvetlen költségei IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb ráfordítások Együtt ráfordítások (lll+IV+V)_______ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + (Hozamok - Ráfordítások) Az összköltség eljárással készült eredménykimutatás lényegében az időszakot jelélő összes költséget (ráfordítást) állítja szembe az összes teljesítmény értékével, amelyet hozamnak is nevezhetünk. Az összköltség eljárás, mint módszer alkalmazásakor nem a költségeket kell csökkenteni az aktivált saját teljesítmények értékével, hanem a gazdaságilag realizált bevételeket kell növelni a saját előállítású eszközök aktivált értékével (saját kivitelezésű beruházás, felújítás, gyártóeszköz, göngyöleg, áru, szellemi termék) és a saját termelésű készletek állományváltozásával (ha a ZK nagyobb mint a NyK), illetve csökkenteni kell a saját termelésű készletek állományváltozásával (ha a ZK kisebb mint a NyK). A forgalmi költség eljárás az értékesítés bevételeit és költségeit számításba vevő módszer. A forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatás lényegében az egyéb ráfordításokkal növelt értékesítési költségeket állítja szembe az értékesítés bevételeivel (értékesítés nettó árbevétele és egyéb bevételek). 1.2. Pénzügyi műveletek eredménye (B) A pénzügyi műveletek eredményének külön kimutatása hozzájárul a tisztánlátáshoz. Segítségével a rendszeres üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a pénzügyi műveletek eredményétől függetlenül kerül kimutatásra. Lehetővé válik a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak elkülönült vizsgálata, elemzése, eredményre gyakorolt hatásuk külön kimutatása. Az ereménykimutatásban a pénzügyi műveletek eredményének levezetése: Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek Kapott osztalék és részesedés Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Pénzügyi befektetések leírása Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredményei 1.3. Szokásos vállalkozási eredmény (C) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének együttes összevont összege adja a szokásos vállakozási eredményt. Ez az eredménykategória a rendszeresen végzett tevékenység eredményét mutatja, figyelmen kívül hagyva a nem rendszeres (eseti, nem szokásos mértékű) tevékenységek eredményre gyakorolt hatását. Vizsgálata, elemzése lehetővé teszi a gazdasági, pénzügyi tevékenység külön-külön és együttes vizsgálatát, továbbá a szokásos és rendkívüli eredmények adózás előtti eredményre gyakorolt hatásának a kimutatását. 1. 4. Rendkívüli eredmény (D) A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozás rendszeres tevékenységétől, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A vállalkozó feladata általában eldönteni, hogy a felmerült gazdasági esemény a szokásos, ill. a rendkívüli kategóriába sorolható-e. (A számviteli törvény azonban számos gazdasági eseményt ide sorol!) A rendkívüliség kritériumai: - nem rendszeres tevékenység, rendszeres tevékenységgel (üzletmenettel) nem áll szoros kapcsolatban, - a felmerült tevékenység szokatlan, az előfordulás tekintetében eseti jellegű, rendkívüli, - a tevékenység, esemény összegszerűsége, mértéke szokatlan, az előző évekhez viszonyítva számottevően eltérő. Az eredménykimutatásban a rendkívüli eredmény levezetése: Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások - Rendkívüli eredmény ± 1. 5. Adózás előtti eredmény (E) A szokásos vállalkozási tevékenység eredménye és a rendkívüli eredmény összevontan adja az adózás előtti, adózatlan eredményt. Ez az eredmény képezi az adózás alapjául szolgáló eredmény kiindulópontját. Az adóalap levezetése: Adózás előtti eredmény +Adóalapot növelő tételek - Adóalapot csökkentő tételek - Adóalap Az adóalapot növelő és csökkentő tételek felsorolását, az adómértéket és a figyelembe vehető adókedvezményeket a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény tartalmazza. Az adóalap 40%-a = Számított adó Számított adó ^ Adókedvezmények · Fizetendő adó (Adófizetési kötelezettség) 1. 6. Adózott eredmény (F) Az adózott eredmény az adófizetési kötelezettséggel csökkentett adózás előtti eredmény. Adózás előtti eredmény - Adófizetési kötelezettség - Adózott eredmény - Az adófizetési kötelezettséget az adóbevallás alapján kell számításba venni. 1992. január 1-jétől az adózott eredmény terhére csak a tulajdonosoknak járó osztalék, részesedés számolható el. Ha a fizetni szándékozott osztalék, részesedés több, mint a tárgyévben képződött adózott eredmény, akkor a tárgyévi adózott eredmény kiegészíthető a korábbi években képződött, a vállalkozásból ki nem vont, le nem kötött adózott eredménnyel. Adózott eredmény +Eredménytartalék igénybevételére osztalékra, részesedésre Rendelkezésre álló fedezet osztalék, részesedés fizetéséhez Ha van az immateriális javak között alapítás - átszervezés aktivált - még le nem írt - értéke, akkor az adózott eredményből (beleértve az áthozott veszteséggel módosított eredménytartalékot is) a még le nem írt értékre fedezetet kell biztosítani. Ez esetben Adózott eredmény (tárgyévi adózott eredmény) +Eredménytartalék - Előző évek áthozott vesztesége - Alapítás - átszervezés aktivált értékek Osztalék, részesedés fizetésére rendelkezésre álló összeg 1. 7. Mérleg szerinti eredmény (6) A mérleg szerinti eredmény nyereség esetén a vállalkozásnál tartott, saját tőkét emelő, „tárgyévi” adózott eredmény: osztalék fizetéséhez igénybevett eredménytartalékkal növelt, a tulajdonosoknak kifizetett (vagy kifizetésre jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel csökkentett adózás utáni eredmény. A mérleg szerinti eredmény - mint a saját tőke része - a mérleggel lezárt év mérlegében a saját tőke mérleg szerinti eredmény rovatában jelenik meg. Évnyitás után átvezetésre kerül - az előző évek áthozott veszteségét csökkentő összeggel módosított öszszegben - az eredménytartalékba. A mérleg szerinti eredmény veszteség esetén csökkenti a saját tőkét. Elhatárolható. (A társasági adóról szóló törvény értelmében a veszteség 5 évre elhatárolható, azaz az adóalany döntése szerinti megosztásban öt éven keresztül csökkenthető vele az adóalap. A vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek a vesztesége pedig korlátlan ideig elhatárolható, kivéve az alapítás - átszervezés aktivált értéke, amelyet a számviteli törvény értelmében 5 éven belül le kell írni.) Ez esetben a következő év elején átvezetésre kerül az „Előző évek áthozott vesztesége” számlára. Az „Eredménytartalék” terhére leírható. 2. Az eredménykimutatás tételeinek tartalma 2.1. Az értékesítés nettó árbevétele (I.) Értékesítés nettó árbevételeként a naptári évben értékesített áruk, anyagok, kész- és félkésztermékek, teljesített szolgáltatások felárral növelt, árengedménnyel csökkentett, árkiegészítéssel (+) és fogyasztási adóval (-) korrigált, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét kell kimutatni a teljesítés időszakában. Az árbevételbe beszámító árkiegészítést és az árbevételt csökkentő fogyasztási adót az adóhatóságokkal történő elszámolás időszakában kell elszámolni. Értékesítés nettó árbevételének csak a vállalkozáson kívüli értékesítés, a megrendelő, a vevő által elismert értéke mutatható ki. Nem mutatható ki értékesítés nettó árbevételeként a vállalaton belüli teljesítmények értéke, vagyis a saját előállítású termékek saját boltba, vendéglátóipari egységbe történő kiszállítása, - a felvásárló telepről saját boltba, vendéglátóipari egységbe történő kiszállítás, - a saját vállalkozásban végzett beruházás, felújítás teljesítményértéke, - az immateriális javak között állományba vett szellemi termékek (szoftverek) aktivált értéke, - a saját előállítású göngyölegek, gyártóeszközök aktivált értéke, - a vállalkozáson belüli adómentes szociális, kulturális, oktatási, egészségügyi szolgáltatásokhoz igénybe vett szolgáltatások értéke stb. Az értékesítés nettó árbevétele a könyvviteli nyilvántartásokban elszámolástechnikai okok miatt átmeneti jelleggel tartalmazhatja az áfát (bolti kiskereskedelem, vendéglátás), de az áfa az eredménykimutatásban nem szerepeltethető. Ha a vevő (megrendelő) nem ismeri el, vagy csak részben ismeri el a kiszámlázott összeget, árbevételként csak a vevő átal elismert összeg mutatható ki. A vevő által el nem ismert, peresített követelés összegét csak akkor lehet figyelembe venni, ha annak pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. Az engedményt csökkentett összeg mutatható csak ki árbevételként. Ha az engedménnyel utólag adja a vállalkozó, akkor helyesbítő számlát kell kiállítani az adott engedményről. Ha az adott engedmény nem kapcsolható konkrét értékesítéshez és rendezése helyesbítő számla kiállításával nem oldható meg, akkor pénzeszköz átadásnak-átvételnek kell tekinteni. Az átadó szemszögéből: T 412.-K 384. stb. Az átvevő szemszögéből: T 384. stb.-K 412. Az eredménykimutatásban az értékesítés nettó árbevételét - Belföldi értékesítés nettó árbevétele (01) és - Export értékesítés nettó árbevétele (02) bontásban kell kimutatni. Export értékesítésnek kell tekinteni: - a külföldi megrendelőknek külföldön vagy külföldre, továbbá - a külföldi megrendelőknek belföldön történő értékesítést, ha az ellenértéket: -devizában, - valutában, illetve - importáruval egyenlítik ki. A fuvarozó vállalkozónál export árbevételnek kell tekinteni a magyar határállomás és a külföldi megrendelő hely közötti útszakaszra járó fuvardíjat, függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés miben (forint, deviza, valuta) történik, ha az exportot elszámoló vállalkozó elismeri. Az exportáló vállalkozónál ezért csökkenteni kell az elszámolt export árbevételt a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költséggel. Az export árbevételt a teljesítéskor (számlázáskor) érvényes MNB által közzétett devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Ha teljesítéskor valutában történik a kiegyenlítés, akkor a teljesítéskor érvényes MNB valutavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell elszámolni. A kiszámlázás és a pénzügyi teljesítés közötti időszakban bekövetkezett árfolyamváltozással nem az export árbevételt kell korrigálni, hanem az árfolyamveszteséget egyéb ráfordításként, az árfolyamnyereséget egyéb bevételként kell elszámolni. Az elszámolt export árbevételt export fuvar miatt valutában történő kiegyenlítés esetén valutaeladási árfolyamon, devizában történő kiegyenlítés esetén devizaeladási árfolyamon számított fortintértékkel kell csökkenteni. A belföldi értékesítés számlaösszefüggései a. ) Kiszámlázott összeg (felárral növelt, árengedménnyel csökkentett összeg): T 311. Belföldi követelések K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele K 467. Fizetendő áfa b. ) A vevő által el nem ismert összeg: T 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele T. 467. Fizetendő áfa K 311. Belföldi követelések c. ) Az árbevételbe beszámító árkiegészítés: T 362. Költségvetési kiutalási igények K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele d. ) Fogyasztási adó: T 95. Fogyasztási adó K 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek e. ) Bolti kiskereskedelem, vendéglátóipar készpénzes értékesítése: T 381. Pénztár K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele T 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele K 467. Fizetendő áfa Az export értékesítés számlaösszefüggései a. ) Számlázott összeg forintra átszámított értéke (devizavételi árfolyam): T 316. Külföldi követelések K 93-94. Export értékesítés árbevétele b. ) Valutában történő kiegyenlítéskor (valutavételi árfolyamon számított forint érték): T 382. Valutapénzár K 93-94. Export értékesítés árbevétele c. ) Export fuvar elszámolása (MNB eladási árfolyamon számított forintérték, illetve számlázott forintérték): T 93-94. Export értékesítés árbevétele K 442. Belföldi szállítók K 444. Külföldi szállítók 2. 2. Egyéb bevételek (II.) Egyéb bevételként a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során felmerült, szokásos mértéket meg nem haladó, termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából származó bevételeken kívüli összegeket kell kimutatni. Egyéb bevételként kell elszámolni: az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket, - a külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereségeket, - a szokásos mértéket meg nem haladó káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, - a naptári évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig megkapott (a vállalkozó részére átutalt), szokásos mértékét meg nem haladó bírságok, kötbérek, késedelmi díjak, kártérítések összegét, - a már leírt, behajthatatlannak minősített követelésekre történt befizetések összegét, - igényelt és kiutalt támogatások összegét, céltartalék „felhasználását”. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése: T 311. Belföldi követelések K 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K 467. Fizetendő áfa Külföldi szállítókkal kapcsolatos árfolyamnyereség (árfolyamcsökkentés esetén): T 444. Külföldi szállítók K 962. Követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereségek Külföldi vevőkkel kapcsolatos árfolyamnyereség (árfolyamemelkedés esetén): T 316. Külföldi követelések K 962. Követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereségek A szokásos mértéket meg nem haladó káreseményekkel kapcsolatos bevételek: T 369. Különféle egyéb követelések T 384. Elszámolási betétszámla K 963. Szokásos mértéket meg nem haladó, eredményt növelő tételek A szokásos mértéket meg nem haladó bírság, kötbér, késedelmi díj, kártérítés. - Kapott összeg: T 384. Elszámolási betétszámla K 963. Szokásos mértéket meg nem haladó, eredményt növelő tételek - A mérlegkészítés időpontjáig megkapott, tárgyév után járó összeg: T 39. Aktív időbeli elhatárolások K 963. Szokásos mértéket meg nem haladó, eredményt növelő tételek A behajthatatlannak minősített követelésekre történt befizetések: T 384. Elszámolási betétszámla K 963. Egyéb bevételek Igényelt és kiutalt támogatások: T 384. Elszámolási betétszámla K 967. Állami költségvetéssel elszámolt támogatások K 968. Önkormányzatokkal elszámolt támogatások K 969. Központi alapokkal elszámolt támogatások Céltartalék felhasználás: T 421. Céltartalék a várható veszteségekre K 964. Várható veszteségek fedezetére képzett céltartalék felhasználása T 422. Céltartalék a várható kötelezettségekre K 965. Várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék felhasználása T 423. Egyéb céltartalék K 966. Egyéb címen képzett céltartalék felhasználása 2. 3. Aktivált teljesítmények értéke (III.) (Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban) Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek a naptári évben aktivált értékét és a saját termelésű készletek állományváltozásának együttes összegét kell kimutatni az alábbiak szerint: Saját előállítású eszközök aktivált értéke (03) ± Saját termelésű készletek állományváltozása (04) · Aktivált saját teljesítmények értéke Az aktivált saját teljesítmények értékelése az értékvesztésekkel csökkentett előállítási költségen (közvetlen önköltségen) történik. A saját termelésű készletek értékelése: - utókalkuláció szerinti közvetlen önköltségen, vagy , - norma szerinti közvetlen önköltségen történhet. A saját előállítású eszközök aktivált értéke (03) Az aktivált érték azonos az eszközök között állományba vett saját kivitelezésű beruházások, felújítások, szellemi termékek, gyártóeszközök, áruk, göngyölegek közvetlen önköltségével. A saját termelésű készletek állományváltozása (04) Saját termelésű készletek állományváltozásaként a saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermékek) év végi záróállománya és év eleji nyitóállománya közvetlen önköltségen (utókalkuláció vagy norma szerinti közvetlen önköltségen) számított értékének a különbözetét kell kimutatni. Saját termelésű eszközök aktivált értékének elszámolása (03) a. ) Előállítás során felmerült költségek: , T 51.52.53.54.55.56. Költségnemek K 1.2.3.4. Mérlegszámlák b. ) Saját előállítású eszközök aktivált értéke: - beruházási ráfordítások: T 151. Befejezetlen beruházások K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke - felújítási ráfordítások: T152. Felújítások K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke - szellemi termékek aktivált értéke: T113. Szellemi termékek K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke - saját előállítású „áruk" aktivált értéke (boltba kiszállított saját előállítású készletek) előállítási költségen: T 23. Áruk K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke előállítási költségen T 25 (1) Betétdíjas göngyölegek betétdíjas áron K 25 (9) Betétdíjas göngyölegek árrése betétdíjas áron T 25 (9) Betétdíjas göngyölegek árrése előállítási költségen K 581. Saját előállítású eszközök aktivált értéke előállítási költségen A saját termelésű készletek állományváltozásának elszámolása (041. Ha van év közben készletrevétel a. ) elkészült termékek nyilvántartásba vétele: T 27-29. Saját termelésű készletek K 582. Saját előállítású készletek állományváltozása b. ) értékesítés, felhasználás miatti készletcsökkenés elszámolása (összköltség eljárás esetén): T 582. Saját előállítású készletek állományváltozása K 27-29. Saját termelésű készletek c. ) értékesítés, felhasználás miatti készletcsökkenés elszámolása (forgalmi költség eljárás esetén): T 582. Saját előállítású készletek állományváltozása K 27-29. Saját termelésű készletek T 81-84. Értékesítés közvetlen költségei K 59. Költségnem átvezetési számla 2. Ha nincs évközben készletrevétel az állományváltozás könyvelése (összköltség eljárás esetén): -ha a zárókészlet nagyobb, mint a nyitókészlet T 27-29. Saját termelésű készletek K 582. Saját előállítású készletek állományváltozása -ha a zárókészlet kisebb, mint a nyitókészlet: T 582. Saját előállítású készletek állományváltozása K 27-29. Saját termelésű készletek b) - forgalmi költség eljárás esetén az összes felmerült költség átvezetése az eredmény terhére (évközben). A számviteli törvény 02. A Magyar Távoktatási Alapítvány az MTV Teletext Szolgálatának szervezésében, a Pénzügyminisztérium, az APEH, a Saldo és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola közreműködésével beindított távoktatási programja keretében feldolgozásra kerülő harmadik téma, a számviteli törvény. Az összeállítást elsősorban a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, a számvitellel foglalkozó munkatársaknak és a számvitelt tanulóknak ajánljuk. Ez a téma - a törvény fontosságára, sokoldalú felhasználására és terjedelmére tekintettel - hetenkénti váltással olvasható lapunkban, illetve a televízió teletext adásának 460-463. oldalán.