Új Magyarország, 1993. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

ENY • Csóti György (MDF), a külügyi bizottság alelnöke és Vásárhelyi Miklós (SZDSZ), a külügyi bi­zottság tagja, országgyűlési kép­viselők vasárnap a spanyolorszá­gi Granadába utaztak. A képvise­lők részt vesznek az Észak-atlan­ti Közgyűlés február 1­3-án zajló szemináriumán. A tanácskozás napirendjén szerepel a Földközi­tenger biztonsága is. • Az amerikai védelmi miniszté­rium egy nyilvánosságra került titkos jelentése szerint Szíria, Irán és Kína erőltetett ütemben dolgozik saját manőverező ro­botrepülőgépek kifejlesztésén, s az első példányok már az évtized végére elkészülhetnek. • Gépkocsiba rejtett nagy erejű pokolgép robbant a kolumbiai fő­város központjában szombaton este. Legkevesebb heten életüket vesztették, és negyvenen megse­besültek. A merényletet feltehető­leg az illegalitásban tartózkodó Pablo Escobar, a hírhedt kokainbá­ró emberei követték el. Escobar két hete „hadat üzent" az államnak, és bejelentette egy terrorista szerve­zet megalakítását. • Két cigány, egy skinhead és né­hány rendőr sérült meg szomba­ton délután a csehországi Pardu­­bicében, ahol mintegy 2-300 bőr­fejű gyűlt össze, hogy „megemlé­kezzen" az ugyanitt tavaly de­cember 5-én megölt társukról. A bőrfejűek botokkal és baseballü­tőkkel felszerelkezve vonultak a zömmel cigányok által lakott környékre, s a rendőrkordonon áttörve tömi-zúzni kezdtek. A rendőrség 14 személyt vett őri­zetbe. Bővülő EK Az Európai Közösségek bővíté­sének első, átfogó szakasza kez­dődik meg ma azzal, hogy bein­dulnak a tárgyalások Svédor­szág, Finnország és Ausztria EK- csatlakozásáról a nevezett orszá­gok és a közösség között - mond­ta tegnap Klaus Kinkel német kül­ügyminiszter. Kinkel ma Brüsz­­szelben részt vesz az EK általá­nos tanácsának ülésén, ahol a ke­let- és közép-európai államok­hoz fűződő viszonnyal is foglal­koznak majd, és az EK-román társulási szerződés (Európa­­szerződés) aláírása is napirenden szerepel. További fontos téma lesz az egykori Jugoszláviában uralkodó helyzet. Az Európai Közösségek külügyminiszterei megvonják a genfi békefolyamat mérlegét, s megvizsgálják Szer­bia totális elszigetelésének lehe­tőségét, amennyiben úgy talál­ják, hogy Belgrád blokkolja a fo­lyamatot. (MTI) Az őrnagy Moszkvában rátalált Jelcin házára - vagyis amit ő annak hitt -, megpróbált bejutni az épü­letbe, de egy őr feltartóztatta. A ka­tonatiszt magyarázkodásra kény­szerült, de sikerült kivágnia ma­gát. Az orosz fővárosban ezután napokig kószált, a pályaudvaro­kon aludt, s egy havas eső a robba­nószerkezeteket tartalmazó cso­­magját is eláztatta. Ekkor úgy dön­tött, nogy késsel végez az elnökkel. Sokáig tanulmányozta a moszkvai kormányépületeket, biztonsági rendszerüket, s megfigyelte, hogy az elnök autója hova tajt be. Ez­után, hómunkásnak öltözve, janu­ár 27-ikén hajnalban felmászott az egyik felállványozott kormány­épület tetejére, s ennek padlásán rejtőzködött el, hogy az autójából kilépő Jelcinre támadjon. Itt buk­kant rá a biztonsági szolgálat egyik embere reggel, aki azonnal hívta az őrséget. Az ITAR-TASZSZ szerint az őr­nagyot gyilkosság és terrorcselek­mény előkészítésével, továbbá egy hónapot meghaladó önké­nyes eltávozással vádolják. Az Interfax szerint a 33 éves Kiszlo­­vot csupán „csavargás" címén tartóztatták le és „dezertálás" miatt emeltek vádat ellene. Kisz­­lovot hamarosan elmeorvosi vizs­gálatnak is alávetik. Az oroszor­szági főügyészség hírzárlatot ren­delt el, s ezután csak a hivatalos orosz hírügynökségen keresztül ad tájékoztatást A Habarovszkból érkezett me­rénylő önmagában is komoly fegyvertényként könyvelheti el, hogy egyáltalán sikerült bejutnia az egykori SZKP KB ma is szigo­rúan őrzött székházába, amely immár az orosz kormány intéz­ményeinek ad helyet. Különösen annak fényében, hogy az 1991. augusztusi puccs óta az elnök vé­delmét jócskán megerősítették. Felújították például azt a gorba­­csovi korszakban elhanyagolt gyakorlatot, hogy az államfő napi közlekedési útvonalán egyes sza­kaszokat - amíg a páncélozott el­nöki kocsik és a testőrség kara­vánja áthalad - lezárják a forga­lom elől. A szigorú rendszabályok beve­zetését ösztönözte az a cseppet sem elhanyagolható körülmény is, hogy Borisz Jelcinnel számos furcsa eset fordult elő azóta, hogy az 1987 novemberi központi bi­zottsági ülésen viharosan szakí­tott Mihail Gorbacsoval. Az első eset közvetlenül az­után történt, hogy a KB-ülés után felépült szívbetegségéből és a szovjet állami építési bizott­ság elnökhelyetteseként vissza­tért a munkához. Akkor a sofőr vezette szolgálati autóján Moszkva melletti dácsájára tartó Jelcin máig kiderítetlen okokból és körülmények között beleesett egy patakba. Röviddel ezután hasonlóan gyanús módon baleset érte őt Moszkvában, amint munkába tartott. Bár hivatalosan cáfolták, hogy bármiféle merényletet kö­vettek volna el, egyszerű közle­kedési balesetnek minősítve az esetet, az akkor már népszerű Jelcin hívei ezt nem hitték el, s a KGB „segítő kezeit" sejtették a karambolban. Ugyanebben az évben, vagyis 1990-ben következett a „madridi eset". A spanyol fővárosba tartó szovjet repülőgépnek, fedélze­tén Jelcinnel, elsőre nem nyíltak ki a futóművei, s csak többszöri idegtépő kísérletezés után sike­rült a kényszerleszállás. Ezeken is túltesz az a Komszo­­molszkaja Pravdában tavaly szeptemberben megszellőztetett információ, amely szerint a KGB tervet dolgozott ki egykor arra, hogy Jelcint egy tadzsikisztáni út során tegyék el láb alól. Az orosz elnököt, akkor még mint fő építésügyi illetékest, a szang­­tugyinszki vízi erőműnél tett lá­togatáskor érte volna baleset. A merénylet állítólag azon hiúsult meg, hogy a végrehajtással meg­bízott KGB-tiszt megtagadta a parancsot. Az ügy homályos vol­tát csak erősítette, hogy a tadzsik biztonsági szolgálat nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni az értesülést. Vannak persze olyan vélemé­nyek is, amelyek szerint a me­rényletek sora csupán kitalált mese, amelyek Jelcin népszerű­ségének erősítését célozták, hi­szen ha a KGB valóban úgy dönt, hogy valakit el kell tenni az útból, akkor ezt meg is teszi, s ennyiszer semmiképpen sem véti el a célt. (MTI) Merényletkísérlet Moszkvában Borisz Jelcin ellen akart pokolgépes merényletet elkövetni az orosz hadsereg egyik őrnagya. A Habarovszkban szolgáló Ivan Kiszlov két pokolgépet készített sajátkezűleg távol-keleti otthonában. Az acélgolyókkal töltött robbanószerkezetekkel ja­nuár elsején érkezett Moszkvába, hogy - mint vallomásában elismerte - meggyilkolja az elnököt. Szándékát azzal magyaráz­ta, hogy csalásnak tartja az elnökválasztást, Jelcin politikáját pedig népellenesnek. III. évfolyam 26. szám 1993. február 1., hétfő Arabbarát brit kezdeményezés Szankciókat fontolgatnak Izrael ellen (Folytatás az 1. oldalról) A brit külügyminiszter közös piaci intézkedést javasol Izrael ellen, amíg Izrael meg nem oldja a kitoloncolt négyszáz palesztin ügyét, amiért az ENSZ már elítélte. Az EK külügyminiszterei ma ta­lálkoznak Brüsszelben Simon Pe­­resz izraeli külügyminiszterrel, és brit kezdeményezésre megmond­ják neki, hogy befagyhatnak Izrael és az EK kereskedelmi tárgyalásai mindaddig, amíg a négyszáz ki­utasított helyzete nem rendeződik jelentette vasárnap a Sunday Express cmű brit lap. Izraelnek 1975 óta társulási egyezménye van a Közös Piaccal, és most ezt szeretné fejleszteni. Az EFTA-országokéhoz hasonló sza­badkereskedelmi bejutást akar az EK-országok piacára, és nagy fej­lesztési segélyeket is remél, főként a bevándorlók letelepítéséhez. Az ENSZ-ben szankciókat fon­tolgatnak Izrael ellen a palesztinok miatt. Izrael igazságtalannak tartja a világszervezet kritikáját. Úgy véli, az ENSZ részrehajló, mert nem ítéli el a palesztin iszlám szélsőségesek izraeliek ellen el­követett terrorakcióit, a kiutasí­tás előzményét. Megfigyelők szerint a brit kez­deményezés a nyugatbarát arab országok megnyugtatását szol­gálja. Az iszlám világ az utóbbi időben kétszínűséggel vádolta a Nyugatot: Irakot büntetik, a boszniai mohamedánokat áldoza­tul dobják a szerbeknek, miközben Izrael büntetlenül megsértheti az ENSZ határozatait. (MTI) 1­­4­8 Tudósítónktól. Az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülésén Barak vezérkari főnök beszámolt annak a támadásnak a részleteiről, mely két izraeli katona halálát okozta. Egy másik katona súlyosan meg­sérült. A támadást a Hamasz magára vállalta, a tetteseknek sike­rült elmenekülniük. A kormány ülését megszakították, mert Ji­­chak Rabint mint hadügyminisztert a biztonsági erők azonnali megbeszélésre hívták. A megbeszélésen jelen volt az amerikai nagykövet is. A kora reggeli órákban a biztonsági erők két ame­rikai állampolgárt tartóztattak le egy kelet-jeruzsálemi szállodá­ban. A vád: azért érkeztek Izraelbe, hogy újraszervezzék a ki­utasítások következtében összeomlott Hamasz szervezetet. A letartóztatottaknál közel 300 ezer amerikai dollárt találtak, és a szervezet újjászervezésére kidolgozott terveket. Letartóztatá­suk után még 40 Hamasz-tagot vettek őrizetbe. Breuer Péter Zsidó-arab közös tüntetés a kitoloncoltak visszafogadásáért. Kérdéses azonban, meddig tart ezt az egyet­értés: tegnap két izraeli katona is arab szélsőségesek áldozatául esett MTI - Külföldi képszerkesztőség A hitleri hatalomátvétel évfordulóján Békemenet a Brandenburgi Kapunál Több százezer ember vonult ki az utcákra a hét végén Németor­szágban Hitler hatalomra jutásá­nak 60. évfordulóján, jelezve, hogy elítélik a szélsőjobboldali­­ság bármely megnyilvánulását, az erőszakot, az idegenekkel szembeni ellenszenvet. A de­monstrációkat pártok, szakszer­vezetek, társadalmi körök, s fő­leg művészek szervezték. A leglátványosabb megmozdu­lás szombaton este Berlinben volt, ahol hatvan évvel ezelőtt a nácik fáklyás felvonulással ünnepelték Hitler kinevezését birodalmi kan­cellárrá. Most százezezer ember gyűlt össze a várost kelet-nyu­gati irányban átszelő útvonalon, a Győzelmi Oszloptól az Alexan­­derplatzig. Különösen a Bran­denburgi Kapu környékén volt sűrű a gyertyákkal kivonuló tö­meg, kifeszített vászonra részle­teket vetítettek Mihail Romm „Hétköznapi fasizmus" című film­jéből. Este hét órakor leoltották a kapu díszkivilágítását, az embe­rek is eloltották gyertyáikat, csak egyetlen - gyertyákból kirakott - „Nie wieder („soha többé") felirat világított az éjszakában. Hasonló megmozdulásokat tar­tottak szombaton Kölnben, Bonn­ban, a Majna menti Frankfurt­ban, Hannoverben, Nürnberg­­ben, Düsseldorfban, Braun­­schweigben, Hamburgban, Chemnitzben és más városok­ban. Richard von Weizsäcker állam­fő a rostocki fényláncba állt be, amely a Lichtenhagentől a belvá­rosig 15 kilométer hosszan nyúlt. Rendbontásokról nem érkeztek jelentések, Münchentől eltekint­ve, ahol egy százfős csoport a szél­sőjobboldaliak gyülekezőhelyé­hez igyekezett eljutni, s a rendő­röket kővel és folyékony festéket tartalmazó tasakkal dobálták meg. Húsz személyt előállítottak. (MTI) BMAGYARORSZM, kommentár Perel a miniszterelnök Londoni tudósítónktól:­­_____­___­Szárnyra kapott a hír, hogy­­ohn Major miniszterelnök utasításá­ra egy londoni ügyvédi iroda rágalmazási eljárást indított két brit folyóirat: a New Statesman and Society és a Scallyway ellen. Alig lehetne nagyobb különbség a két alperes között. A New States­man, ahogyan általában ismerik, a brit szocialista baloldal régi, te­kintélyes heti folyóirata, amely általában a baloldali értelmiséghez szól. A Scallyway havonta megjelenő szatirikus folyóirat, amelynek bevallott alapállása a tiszteletlenség mindenfajta tekintéllyel szem­ben. Már névválasztása is a polgárpukkasztó szándékot jelzi, hiszen a „scallywag" magyarul csibészt, himpellért jelent. Az egyik lap megállapítása szerint a miniszterelnök „egy nagy múltú és egy kis jövőjű folyóirat" ellen lép sorompóba. A miniszterelnök mellett ugyancsak eljárást indított a két folyó­irat ellen egy Claire Latimer nevű hölgy is, akit az elmúlt egy-két év többszörösen cáfolt pletykája és a Scallyway két tavaly megje­lent cikke romantikus kapcsolatba hozott John Majorral. A minisz­terelnökség sajtófőnöke, majd néhány órával később maga a mi­niszterelnök is kategorikusan kijelentette, hogy ezek az állítások valótlanok. Noha mindkét folyóirat részéről közölték, hogy vállal­ják a bírósági tárgyalást, még korántsem biztos, hogy perre viszik a dolgot. Amennyiben egyik vagy másik lap jogtanácsosai vesze­delmesnek találják az ügyet, könnyen lehet, hogy peren kívül egyeznek ki a sérelmezettekkel. A New Statsman már eleve azzal védekezik, hogy cikkében csupán összegzi a másutt megjelent, il­letve elhangzott pletykákat, de ugyanott hangsúlyozza, hogy az ezekben­ foglaltakra semmi bizonyíték sincs. Ez azonban nem fel­tétlenül biztos védelem: a rágalom megismétlése még akkor is ár­talmas a megrágalmazottra, ha magát a rágalmat kétségbe vonja, mert hiszen még ezzel is terjeszti. A cikk a minap jelent meg, ám aligha juthatott el nagyon sok olvasóhoz, mert a New Statesman 22 ezer példányából 15 ezret két nagy lapterjesztő könyv- és papír­üzlet ad el fiókjaiban, s ezek az eljárás hírére azonnal megtagadták a szóban forgó szám árusítását, ellenük irányuló eljárástól tartva. Érdemes megjegyezni, hogy az Alsóházban, ahol politikusoknak a médiával szembeni hadakozása többnyire visszatetszést, kö­zönyt, vagy gúnyos megjegyzéseket vált ki, a jelek szerint az álta­lános hangulat megértést mutat a miniszterelnök lépése iránt, még­pedig nemcsak a kormánypárti, hanem az ellenzéki képviselők ré­széről is. John Smith, az ellenzék vezére, ízléstelennek nevezte a ki­fogásolt cikkeket és közölte, hogy nem hajlandó politikai tőkét ko­vácsolni az ügyből, Paddy Ashdown pedig, a liberális demokraták nevében csak annyit volt hajlandó mondani, hogy magánügyről van szó. Sok megfigyelő szerint a brit sajtó szempontjából az egész eset kínos, hiszen az Alsóház előtt fekvő több javaslat, például az alig több mint két hete megjelent Calcul Jelentés, azt célozza, hogy tör­vényerővel zabolázzák meg a bulvársajtó egyre jobban elszaporo­dó indiszkrécióit és gyanús információszerző módszereit. A brit közvélemény azonban, beleértve a politikusok egy részét is, ide­genkedik attól, hogy bármi módon gátolják a tömegtájékoztató szervek szabadságát. Az általános vélemény továbbra is közel áll ahhoz, amit az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat felvázolója és az Egyesült Államok harmadik elnöke így fogalmazott meg: „Ha választani kell, inkább sajtót akarok kormány nélkül, mint kor­mányt sajtó nélkül." Thomas Jefferson csak a szájkosár nélküli sajtót tisztelte meg a sajtó névvel. A szájkosár nélküli sajtót, de nem a mocskolodó sajtót. Jotischky László Aggodalom a Kaukázusért Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a katasztrofális gazdasági gondok­kal küszködő Örményország és az Azerbajdzsánhoz tartozó Na­­hicseván humanitárius megsegí­tését szorgalmazza. A testület nyilatkozatában mély aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy az áruk, nyersanyagok és energia­­hordozók beszerzésétől elvágott térségben az összeomlás szélére jutott gazdaság és az idei szokat­lanul zord tél éhínséggel fenye­geti a lakosságot. A BT felszólította azokat az or­szágokat, amelyeknek csak módjukban áll, hogy energia­­hordozókkal és humanitárius segélyekkel enyhítsék a súlyos helyzetet, a térség kormányait pedig arra kérte, tegyék lehető­vé e szállítmányok eljutását. A Biztonsági Tanács aggodal­mát fejezte ki az abháziai polgár­­háború újabb kiéleződése miatt is. A testület két küldöttséget meneszt a grúz tartományba. Az egyik delegáció a térségben köz­vetíteni próbáló EBEÉ illetékese­ivel együttműködve az általános helyzetet méri fel - s Tbiliszi ké­résére -, megvizsgálja a tűzszü­net megteremtésének, a grúz­orosz határ abháziai szakasza el­lenőrzésének, a fő közlekedési vonalak védelmének lehetősé­geit. A másik küldöttség a szem­benálló felek kölcsönös vádjait vizsgálja ki az emberi jogok megsértése tárgyában. (MTI) Fiatal a lengyel papság Vatikáni tudósítónktól: Tízszer annyi katolikus pap van Lengyelországban, mint ha­zánkban, miközben a katolikus egyház létszáma körülbelül öt­ször akkora, mint nálunk. A kü­lönbség még nagyobb, mint amit a puszta számok tükröznek, hi­szen a lengyel papság 40 százalé­ka negyven évnél fiatalabb, míg nálunk az 50 évnél idősebbek vannak többségben. Az összeurópai katolikus pap­ságnak jelenleg 15 százaléka len­gyel. Az elmúlt tíz esztendőben 25 százalékkal nőtt a pápa hazá­jában a papok száma, amely már meghaladja a 2600-at. A közelmúltban megjelent lengyel egyházi évkönyv adatai szerint a papság háromnegyede egyházmegyés, egy­negyede pe­dig szerzetes pap. A katolikuso­kon kívül Lengyelországban 36 más egyház és felekezet, illetve vallási közösség működik. Ezek között legnépesebb az egymil­liós lengyel ortodox egyház, és a 91 ezer hívőt számláló evan­gélikus egyház. Rendkívül gyorsan növelik követőik szá­mát a Jehova tanúi. Már 86 ezer hívük van. b. cs.

Next