Új Magyarország, 1993. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
ENY • Csóti György (MDF), a külügyi bizottság alelnöke és Vásárhelyi Miklós (SZDSZ), a külügyi bizottság tagja, országgyűlési képviselők vasárnap a spanyolországi Granadába utaztak. A képviselők részt vesznek az Észak-atlanti Közgyűlés február 13-án zajló szemináriumán. A tanácskozás napirendjén szerepel a Földközitenger biztonsága is. • Az amerikai védelmi minisztérium egy nyilvánosságra került titkos jelentése szerint Szíria, Irán és Kína erőltetett ütemben dolgozik saját manőverező robotrepülőgépek kifejlesztésén, s az első példányok már az évtized végére elkészülhetnek. • Gépkocsiba rejtett nagy erejű pokolgép robbant a kolumbiai főváros központjában szombaton este. Legkevesebb heten életüket vesztették, és negyvenen megsebesültek. A merényletet feltehetőleg az illegalitásban tartózkodó Pablo Escobar, a hírhedt kokainbáró emberei követték el. Escobar két hete „hadat üzent" az államnak, és bejelentette egy terrorista szervezet megalakítását. • Két cigány, egy skinhead és néhány rendőr sérült meg szombaton délután a csehországi Pardubicében, ahol mintegy 2-300 bőrfejű gyűlt össze, hogy „megemlékezzen" az ugyanitt tavaly december 5-én megölt társukról. A bőrfejűek botokkal és baseballütőkkel felszerelkezve vonultak a zömmel cigányok által lakott környékre, s a rendőrkordonon áttörve tömi-zúzni kezdtek. A rendőrség 14 személyt vett őrizetbe. Bővülő EK Az Európai Közösségek bővítésének első, átfogó szakasza kezdődik meg ma azzal, hogy beindulnak a tárgyalások Svédország, Finnország és Ausztria EK- csatlakozásáról a nevezett országok és a közösség között - mondta tegnap Klaus Kinkel német külügyminiszter. Kinkel ma Brüszszelben részt vesz az EK általános tanácsának ülésén, ahol a kelet- és közép-európai államokhoz fűződő viszonnyal is foglalkoznak majd, és az EK-román társulási szerződés (Európaszerződés) aláírása is napirenden szerepel. További fontos téma lesz az egykori Jugoszláviában uralkodó helyzet. Az Európai Közösségek külügyminiszterei megvonják a genfi békefolyamat mérlegét, s megvizsgálják Szerbia totális elszigetelésének lehetőségét, amennyiben úgy találják, hogy Belgrád blokkolja a folyamatot. (MTI) Az őrnagy Moszkvában rátalált Jelcin házára - vagyis amit ő annak hitt -, megpróbált bejutni az épületbe, de egy őr feltartóztatta. A katonatiszt magyarázkodásra kényszerült, de sikerült kivágnia magát. Az orosz fővárosban ezután napokig kószált, a pályaudvarokon aludt, s egy havas eső a robbanószerkezeteket tartalmazó csomagját is eláztatta. Ekkor úgy döntött, nogy késsel végez az elnökkel. Sokáig tanulmányozta a moszkvai kormányépületeket, biztonsági rendszerüket, s megfigyelte, hogy az elnök autója hova tajt be. Ezután, hómunkásnak öltözve, január 27-ikén hajnalban felmászott az egyik felállványozott kormányépület tetejére, s ennek padlásán rejtőzködött el, hogy az autójából kilépő Jelcinre támadjon. Itt bukkant rá a biztonsági szolgálat egyik embere reggel, aki azonnal hívta az őrséget. Az ITAR-TASZSZ szerint az őrnagyot gyilkosság és terrorcselekmény előkészítésével, továbbá egy hónapot meghaladó önkényes eltávozással vádolják. Az Interfax szerint a 33 éves Kiszlovot csupán „csavargás" címén tartóztatták le és „dezertálás" miatt emeltek vádat ellene. Kiszlovot hamarosan elmeorvosi vizsgálatnak is alávetik. Az oroszországi főügyészség hírzárlatot rendelt el, s ezután csak a hivatalos orosz hírügynökségen keresztül ad tájékoztatást A Habarovszkból érkezett merénylő önmagában is komoly fegyvertényként könyvelheti el, hogy egyáltalán sikerült bejutnia az egykori SZKP KB ma is szigorúan őrzött székházába, amely immár az orosz kormány intézményeinek ad helyet. Különösen annak fényében, hogy az 1991. augusztusi puccs óta az elnök védelmét jócskán megerősítették. Felújították például azt a gorbacsovi korszakban elhanyagolt gyakorlatot, hogy az államfő napi közlekedési útvonalán egyes szakaszokat - amíg a páncélozott elnöki kocsik és a testőrség karavánja áthalad - lezárják a forgalom elől. A szigorú rendszabályok bevezetését ösztönözte az a cseppet sem elhanyagolható körülmény is, hogy Borisz Jelcinnel számos furcsa eset fordult elő azóta, hogy az 1987 novemberi központi bizottsági ülésen viharosan szakított Mihail Gorbacsoval. Az első eset közvetlenül azután történt, hogy a KB-ülés után felépült szívbetegségéből és a szovjet állami építési bizottság elnökhelyetteseként visszatért a munkához. Akkor a sofőr vezette szolgálati autóján Moszkva melletti dácsájára tartó Jelcin máig kiderítetlen okokból és körülmények között beleesett egy patakba. Röviddel ezután hasonlóan gyanús módon baleset érte őt Moszkvában, amint munkába tartott. Bár hivatalosan cáfolták, hogy bármiféle merényletet követtek volna el, egyszerű közlekedési balesetnek minősítve az esetet, az akkor már népszerű Jelcin hívei ezt nem hitték el, s a KGB „segítő kezeit" sejtették a karambolban. Ugyanebben az évben, vagyis 1990-ben következett a „madridi eset". A spanyol fővárosba tartó szovjet repülőgépnek, fedélzetén Jelcinnel, elsőre nem nyíltak ki a futóművei, s csak többszöri idegtépő kísérletezés után sikerült a kényszerleszállás. Ezeken is túltesz az a Komszomolszkaja Pravdában tavaly szeptemberben megszellőztetett információ, amely szerint a KGB tervet dolgozott ki egykor arra, hogy Jelcint egy tadzsikisztáni út során tegyék el láb alól. Az orosz elnököt, akkor még mint fő építésügyi illetékest, a szangtugyinszki vízi erőműnél tett látogatáskor érte volna baleset. A merénylet állítólag azon hiúsult meg, hogy a végrehajtással megbízott KGB-tiszt megtagadta a parancsot. Az ügy homályos voltát csak erősítette, hogy a tadzsik biztonsági szolgálat nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni az értesülést. Vannak persze olyan vélemények is, amelyek szerint a merényletek sora csupán kitalált mese, amelyek Jelcin népszerűségének erősítését célozták, hiszen ha a KGB valóban úgy dönt, hogy valakit el kell tenni az útból, akkor ezt meg is teszi, s ennyiszer semmiképpen sem véti el a célt. (MTI) Merényletkísérlet Moszkvában Borisz Jelcin ellen akart pokolgépes merényletet elkövetni az orosz hadsereg egyik őrnagya. A Habarovszkban szolgáló Ivan Kiszlov két pokolgépet készített sajátkezűleg távol-keleti otthonában. Az acélgolyókkal töltött robbanószerkezetekkel január elsején érkezett Moszkvába, hogy - mint vallomásában elismerte - meggyilkolja az elnököt. Szándékát azzal magyarázta, hogy csalásnak tartja az elnökválasztást, Jelcin politikáját pedig népellenesnek. III. évfolyam 26. szám 1993. február 1., hétfő Arabbarát brit kezdeményezés Szankciókat fontolgatnak Izrael ellen (Folytatás az 1. oldalról) A brit külügyminiszter közös piaci intézkedést javasol Izrael ellen, amíg Izrael meg nem oldja a kitoloncolt négyszáz palesztin ügyét, amiért az ENSZ már elítélte. Az EK külügyminiszterei ma találkoznak Brüsszelben Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel, és brit kezdeményezésre megmondják neki, hogy befagyhatnak Izrael és az EK kereskedelmi tárgyalásai mindaddig, amíg a négyszáz kiutasított helyzete nem rendeződik jelentette vasárnap a Sunday Express cmű brit lap. Izraelnek 1975 óta társulási egyezménye van a Közös Piaccal, és most ezt szeretné fejleszteni. Az EFTA-országokéhoz hasonló szabadkereskedelmi bejutást akar az EK-országok piacára, és nagy fejlesztési segélyeket is remél, főként a bevándorlók letelepítéséhez. Az ENSZ-ben szankciókat fontolgatnak Izrael ellen a palesztinok miatt. Izrael igazságtalannak tartja a világszervezet kritikáját. Úgy véli, az ENSZ részrehajló, mert nem ítéli el a palesztin iszlám szélsőségesek izraeliek ellen elkövetett terrorakcióit, a kiutasítás előzményét. Megfigyelők szerint a brit kezdeményezés a nyugatbarát arab országok megnyugtatását szolgálja. Az iszlám világ az utóbbi időben kétszínűséggel vádolta a Nyugatot: Irakot büntetik, a boszniai mohamedánokat áldozatul dobják a szerbeknek, miközben Izrael büntetlenül megsértheti az ENSZ határozatait. (MTI) 148 Tudósítónktól. Az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülésén Barak vezérkari főnök beszámolt annak a támadásnak a részleteiről, mely két izraeli katona halálát okozta. Egy másik katona súlyosan megsérült. A támadást a Hamasz magára vállalta, a tetteseknek sikerült elmenekülniük. A kormány ülését megszakították, mert Jichak Rabint mint hadügyminisztert a biztonsági erők azonnali megbeszélésre hívták. A megbeszélésen jelen volt az amerikai nagykövet is. A kora reggeli órákban a biztonsági erők két amerikai állampolgárt tartóztattak le egy kelet-jeruzsálemi szállodában. A vád: azért érkeztek Izraelbe, hogy újraszervezzék a kiutasítások következtében összeomlott Hamasz szervezetet. A letartóztatottaknál közel 300 ezer amerikai dollárt találtak, és a szervezet újjászervezésére kidolgozott terveket. Letartóztatásuk után még 40 Hamasz-tagot vettek őrizetbe. Breuer Péter Zsidó-arab közös tüntetés a kitoloncoltak visszafogadásáért. Kérdéses azonban, meddig tart ezt az egyetértés: tegnap két izraeli katona is arab szélsőségesek áldozatául esett MTI - Külföldi képszerkesztőség A hitleri hatalomátvétel évfordulóján Békemenet a Brandenburgi Kapunál Több százezer ember vonult ki az utcákra a hét végén Németországban Hitler hatalomra jutásának 60. évfordulóján, jelezve, hogy elítélik a szélsőjobboldaliság bármely megnyilvánulását, az erőszakot, az idegenekkel szembeni ellenszenvet. A demonstrációkat pártok, szakszervezetek, társadalmi körök, s főleg művészek szervezték. A leglátványosabb megmozdulás szombaton este Berlinben volt, ahol hatvan évvel ezelőtt a nácik fáklyás felvonulással ünnepelték Hitler kinevezését birodalmi kancellárrá. Most százezezer ember gyűlt össze a várost kelet-nyugati irányban átszelő útvonalon, a Győzelmi Oszloptól az Alexanderplatzig. Különösen a Brandenburgi Kapu környékén volt sűrű a gyertyákkal kivonuló tömeg, kifeszített vászonra részleteket vetítettek Mihail Romm „Hétköznapi fasizmus" című filmjéből. Este hét órakor leoltották a kapu díszkivilágítását, az emberek is eloltották gyertyáikat, csak egyetlen - gyertyákból kirakott - „Nie wieder („soha többé") felirat világított az éjszakában. Hasonló megmozdulásokat tartottak szombaton Kölnben, Bonnban, a Majna menti Frankfurtban, Hannoverben, Nürnbergben, Düsseldorfban, Braunschweigben, Hamburgban, Chemnitzben és más városokban. Richard von Weizsäcker államfő a rostocki fényláncba állt be, amely a Lichtenhagentől a belvárosig 15 kilométer hosszan nyúlt. Rendbontásokról nem érkeztek jelentések, Münchentől eltekintve, ahol egy százfős csoport a szélsőjobboldaliak gyülekezőhelyéhez igyekezett eljutni, s a rendőröket kővel és folyékony festéket tartalmazó tasakkal dobálták meg. Húsz személyt előállítottak. (MTI) BMAGYARORSZM, kommentár Perel a miniszterelnök Londoni tudósítónktól:________Szárnyra kapott a hír, hogyohn Major miniszterelnök utasítására egy londoni ügyvédi iroda rágalmazási eljárást indított két brit folyóirat: a New Statesman and Society és a Scallyway ellen. Alig lehetne nagyobb különbség a két alperes között. A New Statesman, ahogyan általában ismerik, a brit szocialista baloldal régi, tekintélyes heti folyóirata, amely általában a baloldali értelmiséghez szól. A Scallyway havonta megjelenő szatirikus folyóirat, amelynek bevallott alapállása a tiszteletlenség mindenfajta tekintéllyel szemben. Már névválasztása is a polgárpukkasztó szándékot jelzi, hiszen a „scallywag" magyarul csibészt, himpellért jelent. Az egyik lap megállapítása szerint a miniszterelnök „egy nagy múltú és egy kis jövőjű folyóirat" ellen lép sorompóba. A miniszterelnök mellett ugyancsak eljárást indított a két folyóirat ellen egy Claire Latimer nevű hölgy is, akit az elmúlt egy-két év többszörösen cáfolt pletykája és a Scallyway két tavaly megjelent cikke romantikus kapcsolatba hozott John Majorral. A miniszterelnökség sajtófőnöke, majd néhány órával később maga a miniszterelnök is kategorikusan kijelentette, hogy ezek az állítások valótlanok. Noha mindkét folyóirat részéről közölték, hogy vállalják a bírósági tárgyalást, még korántsem biztos, hogy perre viszik a dolgot. Amennyiben egyik vagy másik lap jogtanácsosai veszedelmesnek találják az ügyet, könnyen lehet, hogy peren kívül egyeznek ki a sérelmezettekkel. A New Statsman már eleve azzal védekezik, hogy cikkében csupán összegzi a másutt megjelent, illetve elhangzott pletykákat, de ugyanott hangsúlyozza, hogy az ezekben foglaltakra semmi bizonyíték sincs. Ez azonban nem feltétlenül biztos védelem: a rágalom megismétlése még akkor is ártalmas a megrágalmazottra, ha magát a rágalmat kétségbe vonja, mert hiszen még ezzel is terjeszti. A cikk a minap jelent meg, ám aligha juthatott el nagyon sok olvasóhoz, mert a New Statesman 22 ezer példányából 15 ezret két nagy lapterjesztő könyv- és papírüzlet ad el fiókjaiban, s ezek az eljárás hírére azonnal megtagadták a szóban forgó szám árusítását, ellenük irányuló eljárástól tartva. Érdemes megjegyezni, hogy az Alsóházban, ahol politikusoknak a médiával szembeni hadakozása többnyire visszatetszést, közönyt, vagy gúnyos megjegyzéseket vált ki, a jelek szerint az általános hangulat megértést mutat a miniszterelnök lépése iránt, mégpedig nemcsak a kormánypárti, hanem az ellenzéki képviselők részéről is. John Smith, az ellenzék vezére, ízléstelennek nevezte a kifogásolt cikkeket és közölte, hogy nem hajlandó politikai tőkét kovácsolni az ügyből, Paddy Ashdown pedig, a liberális demokraták nevében csak annyit volt hajlandó mondani, hogy magánügyről van szó. Sok megfigyelő szerint a brit sajtó szempontjából az egész eset kínos, hiszen az Alsóház előtt fekvő több javaslat, például az alig több mint két hete megjelent Calcul Jelentés, azt célozza, hogy törvényerővel zabolázzák meg a bulvársajtó egyre jobban elszaporodó indiszkrécióit és gyanús információszerző módszereit. A brit közvélemény azonban, beleértve a politikusok egy részét is, idegenkedik attól, hogy bármi módon gátolják a tömegtájékoztató szervek szabadságát. Az általános vélemény továbbra is közel áll ahhoz, amit az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat felvázolója és az Egyesült Államok harmadik elnöke így fogalmazott meg: „Ha választani kell, inkább sajtót akarok kormány nélkül, mint kormányt sajtó nélkül." Thomas Jefferson csak a szájkosár nélküli sajtót tisztelte meg a sajtó névvel. A szájkosár nélküli sajtót, de nem a mocskolodó sajtót. Jotischky László Aggodalom a Kaukázusért Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a katasztrofális gazdasági gondokkal küszködő Örményország és az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván humanitárius megsegítését szorgalmazza. A testület nyilatkozatában mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az áruk, nyersanyagok és energiahordozók beszerzésétől elvágott térségben az összeomlás szélére jutott gazdaság és az idei szokatlanul zord tél éhínséggel fenyegeti a lakosságot. A BT felszólította azokat az országokat, amelyeknek csak módjukban áll, hogy energiahordozókkal és humanitárius segélyekkel enyhítsék a súlyos helyzetet, a térség kormányait pedig arra kérte, tegyék lehetővé e szállítmányok eljutását. A Biztonsági Tanács aggodalmát fejezte ki az abháziai polgárháború újabb kiéleződése miatt is. A testület két küldöttséget meneszt a grúz tartományba. Az egyik delegáció a térségben közvetíteni próbáló EBEÉ illetékeseivel együttműködve az általános helyzetet méri fel - s Tbiliszi kérésére -, megvizsgálja a tűzszünet megteremtésének, a grúzorosz határ abháziai szakasza ellenőrzésének, a fő közlekedési vonalak védelmének lehetőségeit. A másik küldöttség a szembenálló felek kölcsönös vádjait vizsgálja ki az emberi jogok megsértése tárgyában. (MTI) Fiatal a lengyel papság Vatikáni tudósítónktól: Tízszer annyi katolikus pap van Lengyelországban, mint hazánkban, miközben a katolikus egyház létszáma körülbelül ötször akkora, mint nálunk. A különbség még nagyobb, mint amit a puszta számok tükröznek, hiszen a lengyel papság 40 százaléka negyven évnél fiatalabb, míg nálunk az 50 évnél idősebbek vannak többségben. Az összeurópai katolikus papságnak jelenleg 15 százaléka lengyel. Az elmúlt tíz esztendőben 25 százalékkal nőtt a pápa hazájában a papok száma, amely már meghaladja a 2600-at. A közelmúltban megjelent lengyel egyházi évkönyv adatai szerint a papság háromnegyede egyházmegyés, egynegyede pedig szerzetes pap. A katolikusokon kívül Lengyelországban 36 más egyház és felekezet, illetve vallási közösség működik. Ezek között legnépesebb az egymilliós lengyel ortodox egyház, és a 91 ezer hívőt számláló evangélikus egyház. Rendkívül gyorsan növelik követőik számát a Jehova tanúi. Már 86 ezer hívük van. b. cs.