Új Magyarország, 1993. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

Köszöntjük új olvasóinkat! Március elsejétől megszapo­rodik olvasóink száma. La­punk régi vásárlóinak, előfi­zetőinek javaslata alapján ugyanis mától egy hónapon keresztül nyolcezren kapják meg, természetesen ingyen az Új Magyarország példá­nyait. (A késve érkezett ja­vaslatok kedvezményezett­jeinek április 1-től érkezik a lap.) Köszöntjük új olvasóin­kat, egyben kérjük őket, ol­vassák lapunkat támogató - tárgyilagos - figyelemmel! Szükségünk van vélemé­nyükre, hiszen ha nem pályá­zunk is a Magyarország leg­népszerűbb napilapja elne­vezésre, arra mindenképpen igényt tartunk, hogy az or­szág valódi gondjait, eredmé­nyeit ismerjük meg, és ismer­tessük meg olvasóinkkal. E szándék jegyében reméljük azt is, hogy új olvasóink kö­zül azok, akik rokonszenvez­nek felfogásunkkal, később előfizetőinkké, vásárlóinkká válnak! Orosz fegyverek a szerbeknek? Oroszország és Szerbia állítólag titkos szerződést kötött arról, hogy orosz fegyvereket szállíta­nak a délszláv államnak. Ez ol­vasható a The Observer című brit napilap vasárnapi számában, amely szerint T-55-ös közepes harckocsikról, valamint légvé­delmi és rakétaelhárító rakéták­ról van szó. Az AFP jelentése szerint a Genf­ből keltezett, de forrásait nem is­mertető cikk szerint a 360 millió dollár­­értékű szerződést január végén írta alá az orosz hadsereg és a hírszerzés több tábornoka a szerb vezetőkkel. Több előkészítő megbeszélést tartottak Romániá­ban és Bulgáriában. A cikkíró úgy tudja, hogy a fegyverek egy része - orosz ka­tonai szakértők kíséretében - ál­lítólag már útnak is indult Szer­bia, valamint a szerb ellenőrzés alatt álló horvátországi és bosz­niai területek felé. (MTI) Az ifjú titán, Boros György nyerte a kard­vívó Világ Ku­pa-versenyt Bonnban, a Fra­di futballistái „üresjáratban" utazták keresztül-kasul az országot, alapszabályáról és költségvetéséről tárgyalt a MOB, Polgár Zsuzsának nem volt szerencséje, s Pősze Lajos személyében új elnöke van a kézilabda-szövetség­nek. Ezek, mondhatni, meg­szokott hírek, információk a sportrovatunkban (14-15. ol­dal), de akad egy örömtelien egyedi jelentésünk is: Iharos Sándor, súlyos agyvérzése után, már lábadozik a Szent Margit Kórházban. Csomag előtt szórólap Indul a boszniai légi segély Két amerikai C-130-as „Hercu­les" szállítógép közel egymillió röplapot szórt le vasárnapra vir­radóra Kelet-Bosznia fölött, a cé­dulákon tájékoztatták a lakossá­got a légihídról, amelyen át élel­miszert, gyógyszert, egyéb java­kat kívánnak eljuttatni körülbe­lül 300 ezer embernek. Frank­furtból származó értesülések szerint a két gép szombaton a ké­ső esti órákban indult el útjára - Magyarország fölött elrepülve közelítették meg Boszniát -,va­sárnap hajnalban tértek vissza épségben a németországi légibá­zisra. (Ezt egyébként a Honvé­delmi Minisztérium illetékese cá­folta: a gépek nem magyar terü­let fölött repültek.) A kötegeket háromezer méter magasból dobták le. A röplap­szórási akció egy óra hosszat tar­tott. Katonai pszichológusok se­gítségével kétfajta, szerbül és horvátul megszövegezett szóró­lapot készítettek. Az egyiken ar­ra szólítottak fel, hogy senki se lőjön a segélyszállítmányt hozó gépekre, a javakat mindenkinek elfújta a szél. A senki földjére hullottak azok a röpla­­- bosnyákoknak, szerbeknek, pl, amelyeket vasárnap hajnalban szórtak le Kelet-Bosznia fe­­horváto­k egyaránt szánja . ]e^ amerikai repülőgépekről. Ezek a légi segélyakció megkezdé­­i ,ma S. ropaPon arra a séről akarták tájékoztatni a háború dúlta vidék szenvedő lakos­a ossaga ,­ogy vigyázzon el ! ^ ^ az ostromlott Gorazde városának Szarajevóból rádión elért kilós bálákat csak akkor közelít- iletekesei elmondták: a röplapok 20 kilométerre a városközpont­­iék meg, ha már földet értek. A tér­­semleges területen értek földet, s a városi hatóságok most lapokon ábrázolták a szállítógép szervezik összegyűjtésüket. Félő, hogy hasonló sorsa jutnak a sé­­peket és a Vöröskereszt jelével­gélycsomagok is. A röplapok szerb és horvát nyelven közük, magukat az ejtőernyőkön függő hogy az amerikaiak mindenkit el fognak látni élelemmel és küldeményeket, gyógyszerrel. Ezért­ ne lőjjenek a repülőkre! És ne közelítsenek. (Folytatása a 2. oldalon) amíg a 750 kilós csomag földet nem ér! MTI - Külföldi képszerkesztőség Az Együttélés kongresszusa Pozsonyban Legyen társnemzet a magyar! Szombaton kezdődött az Együtt­élés Politikai Mozgalom IV. Or­szágos Kongresszusa. A kétna­pos tanácskozást Duka Zólyomi Árpád, a mozgalom alelnöke nyi­totta meg, majd Duray Miklós el­nök mondta el megnyitóbeszé­dét, amelyben kritikusan szólt a jelenlegi szlovák kormány mun­kájáról. A nacionalista demagó­gia veszélyezteti az önálló Szlo­vák Köztársaság törékeny de­mokráciáját, hangsúlyozta a mozgalom elnöke. Ezután a 441 küldött négy szekcióba tömörült, és megvitatta a kongresszuson elfogadandó dokumentumokat. Tegnap az országos közgyűlés munkája vitával folytatódott. Több felszólaló elmondta a véle­ményét az Együttélés új alapsza­bályzatáról és mezőgazdasági válságprogramjáról. Délután a küldöttek kisebb módosítások­kal ugyan, de elfogadták a politi­kai mozgalom új alapszabályza­tát, melynek értelmében fesze­sebb és szigorúbb lesz a mozga­lom tevékenysége, és az Együtt­élésnek ezentúl regisztrált tagbá­zisa lesz. Szintén elfogadták egyebek mellett az „Elnyomott kisebbségből legyen társnemzet" címet viselő dokumentumot. En­nek lényege, hogy a Szlovákiá­ban élő magyar kisebbség egyen­rangú partnere legyen a többségi nemzetnek. A kongresszuson megválasztották a mozgalom or­szágos tanácsát és az elnökséget. Az Együttélés Politikai Mozga­lom elnöke továbbra is Duray Miklós, alelnöke pedig Duka Zó­lyomi Árpád. (Folytatása a 3. oldalon) / \ Szabad a kereskedelem Jelképesnek is mondható az időzítés: első tavaszi hónapunk első nap­ján újabb akadályok gördülnek el külkereskedelmünk útjából. Ma lép életbe a visegrádi országok között tavaly decemberben, karácsony előtt kötött szabad kereskedelmi egyezmény. Ezzel a lépéssel remél­hetőleg sikerül majd megállítani vagy legalábbis lassítani az egymás közötti forgalomban évek óta tapasztalható zsugorodást. Mától véget ér az egy éve tartó állapot, amely az érintett országok EK-társulási szerződése és az egymás közötti megállapodás hiányában állt elő. A Visegrádi Csoport belső piacain ugyanis a közép-európai országok kedvezmények tekintetében mindmáig hátrányban voltak nyugat­európai versenytársaikkal szemben. A gazdaság pezsdülését szolgáló előnyök mellett a ma életbe lépő szerződésnek fontos stabilizáló szerepet is tulajdonítanak Közép-Európában. Amikor körülöttünk mindinkább feltámad a nacionalizmus szelleme, visszatérnek a történelem démonai, a négy közép-európai ország szerződéses kapcsolata jelzi: hatnak térségünkben a stabilizálódás erői is. S ebben a tekintetben az alapvetően gazdasági megállapodás túlmutat önmagán. Éppen ezért hamisan cseng a cseh miniszterelnök érvelése, aki az utóbbi időben mind erőteljesebben ad hangot a visegrádi meg­állapodással kapcsolatos ellenérzéseinek, szükségtelennek tekint­ve az ilyen típusú regionális együttműködést. Igaz ugyan, hogy a végső cél mind a négy állam esetében a nyugat-európai gazda­sági integrációhoz való csatlakozás, de ez aligha teszi fölöslegessé az egymás közötti kapcsolatok normális mederbe terelését. Már csak azért sem, mert a szabad kereskedelmi egyezmény nem kor­látozza az aláíró országok mozgási lehetőségét, még csak a ke­reskedelempolitikai lépések egyeztetésére sem kötelez: az egymás közötti szabad kereskedelem szabad utat enged az Európai Kö­zösség felé is. Miközben valamennyien az Európai Közösségre kacsintga­tunk, és egymás sarkára taposunk igyekezetünkben, hogy minél előbb bejussunk a mennyek országába, vigyázó szemünket nem árt néha közelebbre, egymásra is vetnünk. A közép-európai sors­közösség ugyanis a mi kezünkben van, míg a befogadási straté­giát a Nyugat határozza meg. Péter József Szokol­ay Sándor és a közérzet A magyarságban, a keresztény­ségben, az emberségben, e fogal­makkal érzékeltethető egyete­mességben bízik a mai magyar zeneművészet egyik legnagyobb alakja, Szokolay Sándor zeneszer­ző, aki ugyan január elseje után minden közéleti szerepléstől, hi­vataltól visszavonult, de azóta talán a korábbinál is nagyobb fi­gyelmet fordít azokra az össze­függésekre, amelyek művészet és emberség, korszerűség és ha­gyomány, magyarság és európai­ság viszonyát, kultúránk formá­lódását, életünk esélyeit megha­tározzák. (Interjúnk a 11. oldalon olvasható) Március 1. A legnagyobb csalogató a tavasz. Füttyent egyet és máris előkerülnek az asz­talok, mosolyog a pincér, pezsgő durran és székre kerül a kalap. Hamisítatlan békebeli hangu­latot áraszt a Duna-korzó, ahol nem szórnak röplapokat Cser István felvétele

Next