Új Magyarország, 1993. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
Köszöntjük új olvasóinkat! Március elsejétől megszaporodik olvasóink száma. Lapunk régi vásárlóinak, előfizetőinek javaslata alapján ugyanis mától egy hónapon keresztül nyolcezren kapják meg, természetesen ingyen az Új Magyarország példányait. (A késve érkezett javaslatok kedvezményezettjeinek április 1-től érkezik a lap.) Köszöntjük új olvasóinkat, egyben kérjük őket, olvassák lapunkat támogató - tárgyilagos - figyelemmel! Szükségünk van véleményükre, hiszen ha nem pályázunk is a Magyarország legnépszerűbb napilapja elnevezésre, arra mindenképpen igényt tartunk, hogy az ország valódi gondjait, eredményeit ismerjük meg, és ismertessük meg olvasóinkkal. E szándék jegyében reméljük azt is, hogy új olvasóink közül azok, akik rokonszenveznek felfogásunkkal, később előfizetőinkké, vásárlóinkká válnak! Orosz fegyverek a szerbeknek? Oroszország és Szerbia állítólag titkos szerződést kötött arról, hogy orosz fegyvereket szállítanak a délszláv államnak. Ez olvasható a The Observer című brit napilap vasárnapi számában, amely szerint T-55-ös közepes harckocsikról, valamint légvédelmi és rakétaelhárító rakétákról van szó. Az AFP jelentése szerint a Genfből keltezett, de forrásait nem ismertető cikk szerint a 360 millió dollárértékű szerződést január végén írta alá az orosz hadsereg és a hírszerzés több tábornoka a szerb vezetőkkel. Több előkészítő megbeszélést tartottak Romániában és Bulgáriában. A cikkíró úgy tudja, hogy a fegyverek egy része - orosz katonai szakértők kíséretében - állítólag már útnak is indult Szerbia, valamint a szerb ellenőrzés alatt álló horvátországi és boszniai területek felé. (MTI) Az ifjú titán, Boros György nyerte a kardvívó Világ Kupa-versenyt Bonnban, a Fradi futballistái „üresjáratban" utazták keresztül-kasul az országot, alapszabályáról és költségvetéséről tárgyalt a MOB, Polgár Zsuzsának nem volt szerencséje, s Pősze Lajos személyében új elnöke van a kézilabda-szövetségnek. Ezek, mondhatni, megszokott hírek, információk a sportrovatunkban (14-15. oldal), de akad egy örömtelien egyedi jelentésünk is: Iharos Sándor, súlyos agyvérzése után, már lábadozik a Szent Margit Kórházban. Csomag előtt szórólap Indul a boszniai légi segély Két amerikai C-130-as „Hercules" szállítógép közel egymillió röplapot szórt le vasárnapra virradóra Kelet-Bosznia fölött, a cédulákon tájékoztatták a lakosságot a légihídról, amelyen át élelmiszert, gyógyszert, egyéb javakat kívánnak eljuttatni körülbelül 300 ezer embernek. Frankfurtból származó értesülések szerint a két gép szombaton a késő esti órákban indult el útjára - Magyarország fölött elrepülve közelítették meg Boszniát -,vasárnap hajnalban tértek vissza épségben a németországi légibázisra. (Ezt egyébként a Honvédelmi Minisztérium illetékese cáfolta: a gépek nem magyar terület fölött repültek.) A kötegeket háromezer méter magasból dobták le. A röplapszórási akció egy óra hosszat tartott. Katonai pszichológusok segítségével kétfajta, szerbül és horvátul megszövegezett szórólapot készítettek. Az egyiken arra szólítottak fel, hogy senki se lőjön a segélyszállítmányt hozó gépekre, a javakat mindenkinek elfújta a szél. A senki földjére hullottak azok a röpla- bosnyákoknak, szerbeknek, pl, amelyeket vasárnap hajnalban szórtak le Kelet-Bosznia fehorvátok egyaránt szánja . ]e^ amerikai repülőgépekről. Ezek a légi segélyakció megkezdéi ,ma S. ropaPon arra a séről akarták tájékoztatni a háború dúlta vidék szenvedő lakosa ossaga ,ogy vigyázzon el ! ^ ^ az ostromlott Gorazde városának Szarajevóból rádión elért kilós bálákat csak akkor közelít- iletekesei elmondták: a röplapok 20 kilométerre a városközpontiék meg, ha már földet értek. A térsemleges területen értek földet, s a városi hatóságok most lapokon ábrázolták a szállítógép szervezik összegyűjtésüket. Félő, hogy hasonló sorsa jutnak a sépeket és a Vöröskereszt jelévelgélycsomagok is. A röplapok szerb és horvát nyelven közük, magukat az ejtőernyőkön függő hogy az amerikaiak mindenkit el fognak látni élelemmel és küldeményeket, gyógyszerrel. Ezért ne lőjjenek a repülőkre! És ne közelítsenek. (Folytatása a 2. oldalon) amíg a 750 kilós csomag földet nem ér! MTI - Külföldi képszerkesztőség Az Együttélés kongresszusa Pozsonyban Legyen társnemzet a magyar! Szombaton kezdődött az Együttélés Politikai Mozgalom IV. Országos Kongresszusa. A kétnapos tanácskozást Duka Zólyomi Árpád, a mozgalom alelnöke nyitotta meg, majd Duray Miklós elnök mondta el megnyitóbeszédét, amelyben kritikusan szólt a jelenlegi szlovák kormány munkájáról. A nacionalista demagógia veszélyezteti az önálló Szlovák Köztársaság törékeny demokráciáját, hangsúlyozta a mozgalom elnöke. Ezután a 441 küldött négy szekcióba tömörült, és megvitatta a kongresszuson elfogadandó dokumentumokat. Tegnap az országos közgyűlés munkája vitával folytatódott. Több felszólaló elmondta a véleményét az Együttélés új alapszabályzatáról és mezőgazdasági válságprogramjáról. Délután a küldöttek kisebb módosításokkal ugyan, de elfogadták a politikai mozgalom új alapszabályzatát, melynek értelmében feszesebb és szigorúbb lesz a mozgalom tevékenysége, és az Együttélésnek ezentúl regisztrált tagbázisa lesz. Szintén elfogadták egyebek mellett az „Elnyomott kisebbségből legyen társnemzet" címet viselő dokumentumot. Ennek lényege, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbség egyenrangú partnere legyen a többségi nemzetnek. A kongresszuson megválasztották a mozgalom országos tanácsát és az elnökséget. Az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke továbbra is Duray Miklós, alelnöke pedig Duka Zólyomi Árpád. (Folytatása a 3. oldalon) / \ Szabad a kereskedelem Jelképesnek is mondható az időzítés: első tavaszi hónapunk első napján újabb akadályok gördülnek el külkereskedelmünk útjából. Ma lép életbe a visegrádi országok között tavaly decemberben, karácsony előtt kötött szabad kereskedelmi egyezmény. Ezzel a lépéssel remélhetőleg sikerül majd megállítani vagy legalábbis lassítani az egymás közötti forgalomban évek óta tapasztalható zsugorodást. Mától véget ér az egy éve tartó állapot, amely az érintett országok EK-társulási szerződése és az egymás közötti megállapodás hiányában állt elő. A Visegrádi Csoport belső piacain ugyanis a közép-európai országok kedvezmények tekintetében mindmáig hátrányban voltak nyugateurópai versenytársaikkal szemben. A gazdaság pezsdülését szolgáló előnyök mellett a ma életbe lépő szerződésnek fontos stabilizáló szerepet is tulajdonítanak Közép-Európában. Amikor körülöttünk mindinkább feltámad a nacionalizmus szelleme, visszatérnek a történelem démonai, a négy közép-európai ország szerződéses kapcsolata jelzi: hatnak térségünkben a stabilizálódás erői is. S ebben a tekintetben az alapvetően gazdasági megállapodás túlmutat önmagán. Éppen ezért hamisan cseng a cseh miniszterelnök érvelése, aki az utóbbi időben mind erőteljesebben ad hangot a visegrádi megállapodással kapcsolatos ellenérzéseinek, szükségtelennek tekintve az ilyen típusú regionális együttműködést. Igaz ugyan, hogy a végső cél mind a négy állam esetében a nyugat-európai gazdasági integrációhoz való csatlakozás, de ez aligha teszi fölöslegessé az egymás közötti kapcsolatok normális mederbe terelését. Már csak azért sem, mert a szabad kereskedelmi egyezmény nem korlátozza az aláíró országok mozgási lehetőségét, még csak a kereskedelempolitikai lépések egyeztetésére sem kötelez: az egymás közötti szabad kereskedelem szabad utat enged az Európai Közösség felé is. Miközben valamennyien az Európai Közösségre kacsintgatunk, és egymás sarkára taposunk igyekezetünkben, hogy minél előbb bejussunk a mennyek országába, vigyázó szemünket nem árt néha közelebbre, egymásra is vetnünk. A közép-európai sorsközösség ugyanis a mi kezünkben van, míg a befogadási stratégiát a Nyugat határozza meg. Péter József Szokolay Sándor és a közérzet A magyarságban, a kereszténységben, az emberségben, e fogalmakkal érzékeltethető egyetemességben bízik a mai magyar zeneművészet egyik legnagyobb alakja, Szokolay Sándor zeneszerző, aki ugyan január elseje után minden közéleti szerepléstől, hivataltól visszavonult, de azóta talán a korábbinál is nagyobb figyelmet fordít azokra az összefüggésekre, amelyek művészet és emberség, korszerűség és hagyomány, magyarság és európaiság viszonyát, kultúránk formálódását, életünk esélyeit meghatározzák. (Interjúnk a 11. oldalon olvasható) Március 1. A legnagyobb csalogató a tavasz. Füttyent egyet és máris előkerülnek az asztalok, mosolyog a pincér, pezsgő durran és székre kerül a kalap. Hamisítatlan békebeli hangulatot áraszt a Duna-korzó, ahol nem szórnak röplapokat Cser István felvétele