Űj Magyarország, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

­ POLGÁRI NAPILAP Thomas Klestil budapesti tárgyalásai KÖZÖS küldetés Göncz Árpád köztársasági el­nökkel és Antall József minisz­terelnökkel folytatott megbe­szélést szerdán Thomas Klestil, az Osztrák Köztársaság elnöke. Ausztria államfője Göncz Ár­pád meghívására érkezett a ma­gyar fővárosba, és a Kossuth téri ünnepélyes fogadtatást követő­en azonnal megkezdődtek a ma­gyar-osztrák tárgyalások. A két államfő először négyszem­közt beszélgett egymással, majd csatlakoztak hozzájuk a kísére­tükhöz tartozó személyiségek. A plenáris tárgyaláson Göncz Árpád köszönettel nyugtázta, hogy le­zárultak a két ország agrártár­gyalásai, és ezáltal lehetővé vált Magyarország számára az EFTA- egyezmény aláírása. Üdvözölte a magyar elnök azt is, hogy elkez­dődtek a megbeszélések a ma­gyar munkaerő ausztriai foglal­koztatásáról. Ezt követően a ma­gyar-osztrák viszony további időszerű témái kerültek teríték­re. Göncz Árpád szóba hozta a két ország közötti közúti fuvaro­zás kérdését, megemlítve, hogy hazánk azért szeretne nagyobb számban­­ tranzitengedélyeket kapni, mert egyrészt megnőtt Magyarország nyugati exportja, másrészt rajtunk keresztül visz több balkáni szállítmány útja. A nagy p­,menő forgalo­­ által okozott környezetszennyezés Ma­garországnak is gondot jelent mért Budapestnek és Bécsnek . kellene gondoskodni esetlege közös infrastrukturális beruhá­­sokról. Az osztrák elnök ehhe­z­ kapcsolódva megemlítette, hogy­­, a közelii­úktban Bécsben egy­ bi­­­­­zottság alakult, amely számba­­ vette a problémákat és a megol­ 1- dás lehetőségeit. 17a­z (Folytatása a 3. oldalon}' , . Exportbővítés - képdíjjelekkel A jó gazdaságpolitika - állítja Kádár Béla - mindig több cél egyidejű megvalósítását követeli meg. Tavaly megbomlott ez az egyensúly: sikerült ugyan mér­sékelni az inflációt, de ennek ára az volt, hogy a szükségesnél na­gyobb mértékben csökkent a ter­melés és a foglalkoztatás. Mit te­het ilyen helyzetben a gazdasági diplomácia, milyen feladatai vannak a gazdaságpolitikának, és hogyan lehet elősegíteni az export ösztönzését? Ezekről a kérdésekről vall a külgazdasági miniszter. (Interjúnk a 7. oldalon) III. évfolyam, 76. szám ARA: 17 Ft 1993. április 1., csütörtök Jeszenszky Gore alelnöknél Albert Gore alelnökkel, Anthony Lake nemzetbiztonsági tanács­adóval és képviselőkkel tanács­kozott kedden Washingtonban Jeszenszky Géza. Az oroszországi és a boszniai helyzet, a térség ki­sebbségi problémái állottak az eszmecserék előterében. Je­szenszky tegnap Clifton Wharton­­nal, a külügyminiszter első he­lyettesével találkozott. Megbe­széléseiken szóba került Antall József kormányfőnek az év folya­mán esedékes washingtoni láto­gatása is. A magyar külügyminiszterre igen jó benyomást tett Gore alel­­nök felkészültsége, sokrétű tájé­kozottsága a magyar vonatkozá­sú kérdésekben is. Az alelnök igen behatóan érdeklődött a ma­gyar kisebbségek számáról, helyzetéről, és - környezetvé­­del­m­i szakemberként - jól isme­ri a bősi problémát. Jeszenszky benyomása szerint egyébként az amerikai kormányzat csendes diplomáciával szorgalmazza a bősi kérdés megoldását, és az EK erőfeszítéseitől vár sikert. Az alelnök vetette fel többek között a vajdasági magyarok kérdését, érdeklődve arról, mennyire nyugtalanítja az ál­lampolgárokat, a kormányt a délszláv válság. ^ ^ (Folytatása a 3. oldalon) /V ­ Rubovszky lett az MDF pártigazgatója Az MDF tegnap éjszakába nyúló elnökségi ülésén - ahonnan Je­szenszky Géza, Nahimi Péter, Sza­bad György és Csurka István hiá­nyoztak-, egyhangú szavazással megválasztották Rubovszky And­­rást a párt igazgatójává. Mint ahogy Baross Péter a sajtótájékoz­tatón elmondta, Rubovszky felis­mervén azt, hogy most rá az MDF-en belül a választási kam­pányban igen nagy szükség van, otthagyta a Gellért Szálló igazga­tói állását. Boross Péter továbbá elmondta, hogy a végleges ügy­rend fő vonásaiban megmaradt, apróbb módosításokkal. Ez ellen mindössze ketten szavaztak. Hogy kik, ezt az MDF nem kí­vánja a nyilvánosság elé tárni. Zétényi Zsolt a sajtó kérdésére úgy nyilatkozott, hogy Csurka István pozíciója az MDF-en belül megerősödni látszik, s nem kell távoznia a pártból. Röviddel ez után Katona Tamás Zétényi nyi­latkozatát egyéni véleménynek minősítette. Ebben természete­sen benne rejlik az MDF-nek a Csurka-szárnytól való további el­határolódása. Az MDF sajtószó­­vivői kérdéséről Boross Péter el­mondta, hogy a párt még eddig erre alkalmas személyt nem ta­lált. fr­cs. Vészhelyzet. Ki tudja, mi váltotta ki a kutyusból a felindu­lást. Vélhetően barátja és ellensége, az ember. Nem sok hiány­zott viszont ahhoz, hogy a parkolóórához kikötött ebet maga az óra üsse agyon Washington utcáján. Ugyanebben az időben Bu­dapesten az állatvédők tüntettek. MTI-Külföldi képszerkesztőség (Tudósításunk oldalon) Lesz-e rendőrktzsi törvény? Az ellenzék minden eszközt be fog vetni, hogy lassítsa, gátolja a rendőrségi törvény meghozását. Nem áll ugyanis érdekében, hogy a kormány erejét és egysé­gét jelképező, személyi állomá­nyában és technikai eszközeiben is korszerű, erős rendőrség jöj­jön létre Magyarországon - állít­ja Józsa Fábián, a Belügyminiszté­rium politikai államtitkára. Hangsúlyozza, hogy a koalíciós pártok nem fogják erőltetni a törvény mindenáron történő el­fogadását, amennyiben a kor­mány kiépült intézményeit ily módon akarják szétforgácsolni az ellenzéki pártok. ' Vy (írásunk az 5. oldalon) ‘//^ Április bolondja Bár nincs róla statisztika, hazánk őrültségtermelése nem síny­lette meg a rendszerváltást. Minden más termelés visszaesett, ennek az egyetlenegynek a kivételével. Mérget vehetünk rá, hogy például ma sem kevesebbet csörög az állatkerti víziló telefonja, mint a régi szép pártállami időkben, legföljebb az elvtársi vörös bolondság váltott át nemzeti meg mindenféle szivárvány szí­nekre. Vagyis maradtunk április bolondja, igaz, sokkal partta­lanabbal, mint a diktatúrában, amikor párttagsági könyv nél­kül még őrültnek lenni is csak módjával volt tanácsos. Most már megszűntek a korlátok, ki-ki szabadjára engedheti őrültsé­gét, ez azonban korántsem vált mindenben a javunkra. Nem utolsósorban azért, mert a társadalmi és politikai képtelenségek a komolyság köntösét öltötték magukra, holott a bohócsipka illenék hozzájuk. Annak idején a diktatúra demokratákat szült, ma a demok­rácia diktátorjelölteket, akik persze elégedetlenek a rendszer­­változással; némelyek egyenesen kétségbe vonják, vajon meg­­történt-e egyáltalán, mintha saját létezésük a pártállamban is elképzelhető lett volna. Fölfoghatjuk ezt persze úgy is, hogy áp­rilis bolondja függetlenedett a hónapjától, és egész évre kiter­jesztette önmagát, sőt idestova nem évhez, hanem korszakhoz kötődik. Mi tagadás, a kilátásai rendkívül jók, a forrásai szinte kiapadhatatlanok, s valljuk be, vevő rá a művelt nagyvilág: úgy látszik, mintha a nemzetközi őrültségpiacot épp nekünk talál­ták volna ki. Nem kevesen makacskodnak ugyan, mondván, nem kell min­den őrültséget komolyan venni, eltúlozni meg főleg nem, hiszen az idő halad, április elseje után másodika jön, s minden Áron napja már a tárgyilagos józanságé, a hétköznapi munkáé, de nem mindenáron, mert az őrültség még az erőszakon is kifog hacsak nem pont ő a szövetségese... | 1 Veszprémi Miklós _____­___________ Az MSZP elnökének kérésére Antall-Horn-találkozó A Miniszterelnöki Sajtóiroda teg­napi közleménye szerint Antall József miniszterelnök, az MDF el­nöke hivatalában - kérésére - fo­gadta Horn Gyulát, az MSZP el­nökét. A találkozó során Horn Gyula három kérdéskörről is­mertette álláspontját: a privati­zációról és azzal összefüggésben a parlamenti ellenőrzés kérdésé­ről, a mezőgazdasággal kapcso­latban kialakult helyzetről, illet­ve a termelőszövetkezetek tulaj­donviszonyait érintő kérdések­ről és a nyugdíjasok helyzetéről. A miniszterelnök tudomásul vet­te Horn Gyula tájékoztatását és javaslatait, azokat ismerteti a kormánnyal, illetve az MDF el­nökségével és képviselőcsoport­jával. A szocialista pártelnök a mi­niszterelnökkel való találkozójá-­­ról a 4. oldalon nyilatkozik. A „bűnös”. A képen látható biztonsági szelep „okolható" azért, hogy március 22-én, az indulás előtt 3 másodperccel leál­lították a Columbia űrrepülőgép rakétamotorjait a Kennedy Űr­központban. Bárha sok ilyen biztonsági szelep segítené az em­ber eligazodását a hétköznapokban! MTI-Külföldi képszerkesztőség

Next