Űj Magyarország, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-13 / 85. szám

• Negyedmillióan hagyták el az 52 milliós Ukrajnát az elmúlt öt esztendőben - tájékoztat az Uk­rán Tudományos Akadémia leg­utóbbi felmérése. A szülőföld­nek végleg búcsút mondók 62,8 százaléka zsidó, 14 százaléka uk­rán, 10,5 százaléka pedig orosz származású. A kivándorlók élet­kora változó, zömében azonban a 30-60 évesek közül kerülnek ki. A felmérésből az is kiderült, hogy az eltávozók ötöd része kétkezi munkás, négy százaléka pedagógus, hét százaléka orvos, öt százalékuk mérnök vagy vala­milyen tudományos munkatárs. • Türkmenisztánban tárgyalt Turgut Özal török államfő. A tö­rök politikus és Szaparmurad Nyijazov türkmén elnök kifejez­te készségét a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésére és elmélyíté­sére. A felek zárt ajtók mögött ta­lálkoztak. Üzbegisztán, Türgizia és Kazahsztán után Türkmenisz­tán a negyedik fontos állomás­­zal kiterjedt közép-ázsiai uta­zása során. A török elnök úti­programjába felvette Azerbaj­dzsán meglátogatását is. • Kétnapos látogatásra vasár­nap Vietnamba érkezett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár. Személyé­ben 14 év óta első ízben látoga­tott a délkelet-ázsiai országba a világszervezet első embere. Viet­nami részről azt szeretnék, ha Gáli fellépne annak érdekében, hogy Kambodzsában szűnjenek meg a vörös khmerek gyilkos tá­madásai az ott élő vietnami nemzetiségűek ellen. • Husszein jordániai király fel­szólította a muzulmán országo­kat, hogy lépjenek fel közösen a bosznia-hercegovinai muzulmá­nok tragédiájának megszünteté­se érdekében. Az uralkodó sze­rint az ENSZ Biztonsági Taná­csának a boszniai háborúval kapcsolatos magatartása kétsé­ges és ingatag. Uganakkor szé­gyenletesnek minősítette a nem­zetközi szervezeteknek a bosz­niai muzulmánok sorsa iránt ta­núsított közönyét. • Párizsban úgy tudják, hogy egyelőre nincs szó Philippe Mo­­rillon tábornoknak, a Boszniá­ban állomásozó ENSZ-erők pa­rancsnokának visszahívásáról. Bár a tábornok kiküldetésének ideje lényegében lejárt, nem szükségszerű, hogy ne töltse be jelenlegi megbízatását huzamo­sabb id­eig. Morillon kijelentette, hogy a jelenlegi rendkívüli fon­tosságú időszakban folytatni kí­vánja boszniai szolgálatát. III. évfolyam 85. szám 1993. április 13., kedd KÜLFÖLD Ellenőrzés alatt a boszniai légtér Nem tartják be a tűzszünetet (Folytatás az 1. oldalról) Az Bosznia feletti légtérőrjárat kiszolgáló bázisát 15 olasz repü­lőtér adja, észak-olaszországi tá­maszpontok (Villafranca, Avia­no, Istrana, Cervia), Ancona, Ta­ranto és a szicíliai Sigonella, va­lamint az Adriai-tengeren cir­káló Roosevelt amerikai repülő­gép-hordozó. A vadászgépek mellett részt vesznek benne üzemanyag-szállító tartálygé­pek levegőben történő utántöl­tésre, elektronikus felderítők és zavarógépek az ellenséges rada­­rállomások megbénítására és AWACS radargépek észlelésre és célravezetésre. Boszniában rendkívül feszült a légkör a NATO tegnap délután kezdődött légi tevékenysége mi­­att. A boszniai szerb hadvezetés nyílt háborús akciónak tartja a járőrszolgálatot, s több nyilatko­zatban figyelmeztetett az esetle­ges provokációkra, amelyek „ürügyül szolgálhatnak egy be­avatkozásra". Jdovan Karadzics, a boszniai szerb köztársaság elnöke ugyanakkor nem tart elképzelhe­tőnek egy nagyobb szárazföldi akciót, s minimálisnak tartja an­nak valószínűségét is, hogy korlá­tozott légi akció kezdődne. „Mindamelett készen állunk bár­milyen változatra, azokra is, ame­lyek nem valószínűsíthetők" - szögezte le tegnap mejelent in­terjújában a szerb vezető. Ratko Mladic tábornok, a bosz­niai szerb hadsereg vezetője nem nyilatkozott sem erről, sem azzal kapcsolatban, hogy miért folytatódtak a tüzérségi támadá­sok Srebrenica és más muzul­mán városok ellen. Sefer Halilo­vics, a boszniai muzulmán had­erő főparancsnoka, amint az várható volt, elzárkózott a hétfő­re tervezett katonai tanácskozás­tól, amelyet a tervek szerint a szarajevói repülőtéren tartottak volna meg az ENSZ közvetítésé­vel. A muzulmán katonai veze­tés azonban csak abban az eset­ben lett volna hajlandó a kon­zultációra, ha életbe lép a szer­­bek által ígért tűzszünet Srebre­nica körzetében és másutt is. Miközben a NATO repülőgé­pei tegnap megkezdték a bosz­niai légtér ellenőrzését, bizony­talan, mikor lesz döntés a Szer­bia elleni újabb, kemény ENSZ- rendszabályokról. A Biztonsági Tanács hétfőn (közép-európai idő szerint mára virradóra) fo­gadná el. Az új határozat befa­gyasztaná Jugoszlávia külföldi kö­veteléseit és - az emberbaráti szál­lítmányok kivételével - eltiltana minden áruforgalmat az országba. Egyben előírja a tranzitszállítmá­­nyok szigorú ellenőrzését Amerkai javaslatok szerint el­fogadása után a határozat azon­nal hatályba lépett volna, ám orosz kérésre utóbb kéthetes tü­relmi időben állapodtak meg - ami azt jelenti, hogy a rendsza­bályok csak a Borisz Jelcin elnök számára kritikus népszavazás után lépnek életbe. Moszkva a döntésnek a népszavazás utánra való elhalasztását abban a re­ményben javasolta, hogy addig­ra a szerbeket sikerül a tárgyalá­sokhoz való visszatérésre bírnia. Az ünnepek miatt Washing­ton csak korlátozott mértékben tudott érintkezni szövetségesei­vel, és a közös álláspont kialakí­tása még várat magára. Illetékes ENSZ-körökben közölték, hogy a Biztonsági Tanácsot tegnap nem hivatalos ülésre hívták össze, és ott válik majd ismertté Moszkva, illetve a BT nyugati ál­landó tagjainak álláspontja. A NATO-repülőgépek bosz­niai akciójának Vladislav Jovano­­vics jugoszláv külügyminiszter szerint beláthatatlan következ­ményei lehetnek. „Senkinek sem engedjük meg, hogy megsértse légterünket. Ez a művelet veszé­lyes és azzal fenyeget, hogy nem kívánatos incid­enseket provo­kál" - idézte a belgrádi televízió a jugoszláv külügym­iniszter sza­vait, amelyek egy külföldi tévé­állomásnak adott interjújában hangzottak el. Boszniában a szerb hadsereg tegnap délután 14.45-kor észlel­te az első NATO-repülőgépet. Belgrádban azt közölték, hol a gépek nagy magasságban repül­tek. Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke kijelen­tette, hogy a légtérzárlát újabb nyomás a boszniai szerb köztár­saságra. Krajisnik azt hangoztat­ta, hogy az akció „teljesen feles­leges, mert a boszniai szerb köz­társaság nem használta repülőit katonai célokra". Hozzáfűzte, hogy szigorúan követik a NATO- gépeket, s minden szükséges in­tézkedést megtesznek, ha azok túllépik az ENSZ BT által megsza­bott tereteket. Szlovénia nagy örömmel üdvö­zölte a NATO-tagországok akció­ját. Janez Jansa védelmi miniszter szerint az atlanti szövetség most tette az első komoly lépést a szlo­vén légtér védelmében is. (MTI) AVIANO S­E­R­O­­ A vicén: AMENDOLA GIOIA DEL COLLE' A tiltott zóna térképvázlata BfflNDISZ MTI - Külföldi képszerkesztőség Szlovénia a fegyverek árnyékában Ljubljanai tudósításunk. Három évvel ezelőtt egy körkér­désben a szlovénok több mint fele kategorikusan kijelentette, hogy a hadsereget meg kell szüntetni. A volt Jugoszláviában itt volt az egyik legbefolyásosabb békemozgalom. Lépten-nyo­­mon mást se lehetett hallani, mint azt, hogy „demilitarizálás". Ma viszont a felmérések azt tanúsítják, hogy a helyzet gyö­keresen megváltozott. Mindenki fontosnak tartja, hogy az új ál­lam saját hadsereggel rendel­kezzen. A békemozgalom szinte nyomtalanul eltűnt, s a kormány elnöke és a hadügyminiszter nemrégiben látogatást tett a NA­TO főtitkáránál Brüsszelben, ahol Szlovénia és a NATO kap­csolatainak szorosabbra fűzésé­ről tárgyalt. A háború ugyanis megtette a magáét, teljesen megváltoztatta az emberek nézőpontját. Azok, akik még három évvel ezelőtt a békét hirdették és a Balkán de­­militarizálásáról beszéltek, ma meg sem mernek szólalni. Senki sem emlegeti többé, hogy Szlo­véniának Máltát, Costa Ricát vagy más hasonló kis országot kellene követnie, amelyek csu­pán a díszőrség állományát tart­ják fegyverben, s szomszédaik­kal minden kérdést többoldalú szerződésekkel szabályoznak. A szlovén közvélemény ugyanis azt vallja, hogy az egy­kori Jugoszlávia területén a há­ború ki fog szélesedni, s nagy a valószínűsége, hogy kiterjed Ko­szovóra és Macedóniára is. Ilyen körülmények között a béke hívei is „lemezt cseréltek", mert belát­ták, hogy jelen pillanatban Szlo­véniában semmi esélyük sincs. Még azt is elismerik, hogy „ál­mot álmodtak", amiből a háború visszazökkentette őket a rideg valóságba. Ezért aztán senki sem csodál­kozik azon, hogy a békemozga­lom egykori vezéralakja, Janez Jansa honvédelmi miniszter lett, s hogy a napokban a kormány elfogadta a nemzetvédelmi alap­elveket. A katonai stratégák ko­molyan számolnak légi- és raké­tatámadásokkal a fontos objek­tumok ellen, sőt lehetségesnek tartják a frontális támadásokat is helyi jellegű katonai célok ellen. A várható támadásoktól tartva természetesen megfelelő védel­met kell kialakítani, úgyhogy gondolni kell védelmi rakéta­­rendszerekre és egyéb védelmi mechanizmusokra, amelyekkel Szlovénia sikeresen ellenszegül­het a támadónak. Gondoljunk csak arra, hogy nem is olyan ré­gen néhány szerb tábornok az­zal fenyegetőzött, hogy táma­dást intéznek vitális fontosságú létesítmények ellen Horvátor­szágban és Szlovéniában is. Ezt a fenyegetést itt igen komolyan vették. Szlovénia biztonságát nagy­ban megnövelné a NATO-val folytatott szorosabb együttmű­ködés is. Arra számítanak, hogy Finnország mintájára megfigye­lői státust kaphatnak, ami leg­jobban megfelelne a fiatal állam­nak. Egyelőre azonban még nyi­tott kérdés a fegyverembargó. A szlovénok az embargó feloldását szorgalmaznák, amit azonban Európa egyelőre nem támogat. Amíg tehát így állnak a dol­gok, a békemozgalomnak is jobb - békésebb­­ időkre kell várnia. Darko Marin #WAmBOKSZRt. kommentár „Politikai tojás" húsvétra Bécsi tudósítónktól: Szokatlan ajándékkal lepték meg húsvétra vezető osztrák politi­kusok a hazai közvéleményt. Értéke nem annyira a személyes jö­vedelmükből szociális célokra felajánlott összeg nagyságával, sokkal inkább szimbolikus jelentőségével mérhető. Annak bizo­nyítékaként, hogy olyan fogalmaknak, mint szociális béke és szo­lidaritás, a súlyosbodó gazdasági gondok idején sem kell üres jel­szóvá silányulniuk egy ideáljaira kényes országban. A kezdeményezés a népjóléti minisztertől indult ki. Előzményét azok a belpolitikai viták képezték, amelyek az immár Ausztriát is elért gazdasági recesszió terheinek megosztása körül robbantak ki az utóbbi hetekben. E terheket a munkaadók nem hajlandók egyol­dalúan viselni, ezért a dolgozókat megillető szociális juttatások meg­nyirbálását követelik. A Néppárt pozitívan, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek elutasítóan reagáltak a követelésre, ugyanak­kor egyik félbe sem maradt kétség afelől, hogy az államháztartásban szükségessé vált takarékossági intézkedések folytán az osztrák adó­fizetők terhei - vállalkozóké és alkalmazottaké egyaránt - elkerül­hetetlenül növekedni fognak. „A szolidaritásnak legalább szerény, de látványos jelét adhatná minden politikus, a helyi közigazgatás tanácstagjaitól a miniszeterekig és a köztársaság elnökéig azzal, hogy bruttó jövedelmének 5 százalékáról lemod a válságtól legin­kább sújtott rétegek gondjainak enyhítésére" - jelentette ki, a nép­jóléti tárca vezetője. Indítványához elsőként Klestil államfő csatlakozott. „Egy társa­dalom, amely a szolidaritás világszerte oly elcsépelt fogalmát mind­eddig komlyan vette, nem fordulhat el attól, éppen akkor, amikor a gazdasági helyzet egyes rétegeket különösen nehéz körülmények közé sodor" - mondotta. „Az ilyen helyzetben a politikailag felelős személyiségeknek kell jó példával elöljárniuk", folytatta az államfő s kétségét fejezte ki a javasolt „szolidaritási hozzájárulásra", még ha az, a maga jelzésértékén túl, nem is alkalmas a gazdaság szer­kezeti problémáinak megoldására. A járulék 5 százalékos mértéke egyébként megegyezik a munkaadók és munkavállalók „munka­nélküliségi járulékának" mértékével és a népjóléti miniszter elkép­zelése szerint mindaddig lenne fizetendő, amíg a hullámvölgybe került gazdaság növekedése el nem éri ismét legalább a 2 százalé­kot. „Ez az út merőben eltér attól, amelyen például Németország jár", hansúlyozta a miniszeter. „Mialatt ott a szociális konflikusok eszkalációja bontakozik ki, Ausztria az összefogás alternatíváját vá­lasztja, hűen a társadalmi szolidaritás hazai hagyományaihoz." Pozitívan foglalt állást a kezdeményezésre Vranitzky kancellár is, személye csatlakozását „magától értetődőnek" nevezve. Busek nép­párti alkancellár megjegyezte ugyan, hogy a gazdaság szerkezeti átalakításától többet remélne, mint amit a szolidaritási járulék nyújthat, kijelentette azonban: „Amennyiben ez a politikusok teljes körét átfogja, a magam részéről is csatlakozom." A bécsi Kurier ko­­mentárja: „Politikusaink most bebizonyíthatják, hogy szemcsak kapni, de adni is készek." Mekkorra körre terjed ki ténylegesen ez a készség, az az ünnepeket követő hétköznapokon válik el. "­­­ A . György Ukrán kézben a rakétacsapatok Távozzon az orosz flotta is! Ukrajna adminisztratív felügye­lete alá vette a Független Álla­mok Közösségébe tartozó 43. ra­kétahadsereget, annak teljes sze­mélyi állományát pedig Ukraj­nára esketi fel - jelentette be szombaton az Ukrán Tiszti Szö­vetség negyedik kongresszusán Konsztantyin Morozov ukrán vé­delmi miniszter, aki közölte, hogy a parancsot Leonyid Krav­­csuk adta ki. A szóban forgó ala­kulat a hadászati csapatokhoz tartozik, és teljes egészében atomrakétákkal van felszerelve. Morozov szerint a feltétlenül törvényesnek számító döntést azután hozták meg, hogy a sze­mélyi állomány hetven százalé­kát kitevő ukrán állampolgárok többször, írásban is kérték ezt. A miniszter bejelentette, hogy aki nem teszi le az ukrán esküt, az leszerelhet. Azok a nem ukrán állampolgárok, akik továbbra is Ukrajna területén akarnak szol­gálatot teljesíteni, megkapják az állampolgárságot. Kiev 1992 óta egymaga fizeti az alakulat költ­ségeit. Kievi diplomáciai körökben az ukrán-orosz katonai vita legsú­lyosabb fejleményének nevezik a kievi vezetés most bejelentett lépését. Megfigyelők ehhez hoz­záfűzik: A kilátástalan huzako­dás egyik atomhatalomnak sem jó, ezért mielőbb külső beavat­kozás szükséges a korábban megkötött leszerelési egyezmé­nyek valóra váltása érdekében. Morozov ugyancsak szomba­ton egy kievi tanácskozáson tá­vozásra szólította fel a fekete­tengeri flotta orosz alakulatait Ukrajnából. A védelmi miniszter Moszkva sorozatos jogsértésével indokolta, hogy az ukrán veze­tés napirendre tűzte az ügyet. Hozzátette: amennyiben Orosz­ország nem hajlandó egységes kérdésként kezelni a flotta elosz­tását illetve csapatainak kivoná­sát Szevasztopolból, akkor Uk­rajna hivatalosan is területe el­hagyását követeli az egységtől. Közölte, hogy máris kinevezte a legfontosabb krími kikötők és haditengerészeti bázisok pa­rancsnokait. A miniszter emlé­keztetett: Ukrajna a flotta egy ré­szére alapozva kívánta létrehoz­ni saját haditengerészeti flottá­ját, s ehhez az elvhez mindvégig tartotta magát. A flotta felosztá­sáról folytatott tárgyalásokon sorozatos engedményeket tettek Moszkvának, de az egység - Oroszország egyoldalú lépései miatt - gyakorlatilag kikerült a két elnök fennhatósága alól. A jaltai egyezmény értelmében egy orosz és egy ukrán parancs­nok irányítja az alakulatot, a fel­ügyeletet pedig a két államfő lát­ja el. (MTI) A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 100 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.

Next