Űj Magyarország, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 85. szám
• Negyedmillióan hagyták el az 52 milliós Ukrajnát az elmúlt öt esztendőben - tájékoztat az Ukrán Tudományos Akadémia legutóbbi felmérése. A szülőföldnek végleg búcsút mondók 62,8 százaléka zsidó, 14 százaléka ukrán, 10,5 százaléka pedig orosz származású. A kivándorlók életkora változó, zömében azonban a 30-60 évesek közül kerülnek ki. A felmérésből az is kiderült, hogy az eltávozók ötöd része kétkezi munkás, négy százaléka pedagógus, hét százaléka orvos, öt százalékuk mérnök vagy valamilyen tudományos munkatárs. • Türkmenisztánban tárgyalt Turgut Özal török államfő. A török politikus és Szaparmurad Nyijazov türkmén elnök kifejezte készségét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére és elmélyítésére. A felek zárt ajtók mögött találkoztak. Üzbegisztán, Türgizia és Kazahsztán után Türkmenisztán a negyedik fontos állomászal kiterjedt közép-ázsiai utazása során. A török elnök útiprogramjába felvette Azerbajdzsán meglátogatását is. • Kétnapos látogatásra vasárnap Vietnamba érkezett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár. Személyében 14 év óta első ízben látogatott a délkelet-ázsiai országba a világszervezet első embere. Vietnami részről azt szeretnék, ha Gáli fellépne annak érdekében, hogy Kambodzsában szűnjenek meg a vörös khmerek gyilkos támadásai az ott élő vietnami nemzetiségűek ellen. • Husszein jordániai király felszólította a muzulmán országokat, hogy lépjenek fel közösen a bosznia-hercegovinai muzulmánok tragédiájának megszüntetése érdekében. Az uralkodó szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a boszniai háborúval kapcsolatos magatartása kétséges és ingatag. Uganakkor szégyenletesnek minősítette a nemzetközi szervezeteknek a boszniai muzulmánok sorsa iránt tanúsított közönyét. • Párizsban úgy tudják, hogy egyelőre nincs szó Philippe Morillon tábornoknak, a Boszniában állomásozó ENSZ-erők parancsnokának visszahívásáról. Bár a tábornok kiküldetésének ideje lényegében lejárt, nem szükségszerű, hogy ne töltse be jelenlegi megbízatását huzamosabb ideig. Morillon kijelentette, hogy a jelenlegi rendkívüli fontosságú időszakban folytatni kívánja boszniai szolgálatát. III. évfolyam 85. szám 1993. április 13., kedd KÜLFÖLD Ellenőrzés alatt a boszniai légtér Nem tartják be a tűzszünetet (Folytatás az 1. oldalról) Az Bosznia feletti légtérőrjárat kiszolgáló bázisát 15 olasz repülőtér adja, észak-olaszországi támaszpontok (Villafranca, Aviano, Istrana, Cervia), Ancona, Taranto és a szicíliai Sigonella, valamint az Adriai-tengeren cirkáló Roosevelt amerikai repülőgép-hordozó. A vadászgépek mellett részt vesznek benne üzemanyag-szállító tartálygépek levegőben történő utántöltésre, elektronikus felderítők és zavarógépek az ellenséges radarállomások megbénítására és AWACS radargépek észlelésre és célravezetésre. Boszniában rendkívül feszült a légkör a NATO tegnap délután kezdődött légi tevékenysége miatt. A boszniai szerb hadvezetés nyílt háborús akciónak tartja a járőrszolgálatot, s több nyilatkozatban figyelmeztetett az esetleges provokációkra, amelyek „ürügyül szolgálhatnak egy beavatkozásra". Jdovan Karadzics, a boszniai szerb köztársaság elnöke ugyanakkor nem tart elképzelhetőnek egy nagyobb szárazföldi akciót, s minimálisnak tartja annak valószínűségét is, hogy korlátozott légi akció kezdődne. „Mindamelett készen állunk bármilyen változatra, azokra is, amelyek nem valószínűsíthetők" - szögezte le tegnap mejelent interjújában a szerb vezető. Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb hadsereg vezetője nem nyilatkozott sem erről, sem azzal kapcsolatban, hogy miért folytatódtak a tüzérségi támadások Srebrenica és más muzulmán városok ellen. Sefer Halilovics, a boszniai muzulmán haderő főparancsnoka, amint az várható volt, elzárkózott a hétfőre tervezett katonai tanácskozástól, amelyet a tervek szerint a szarajevói repülőtéren tartottak volna meg az ENSZ közvetítésével. A muzulmán katonai vezetés azonban csak abban az esetben lett volna hajlandó a konzultációra, ha életbe lép a szerbek által ígért tűzszünet Srebrenica körzetében és másutt is. Miközben a NATO repülőgépei tegnap megkezdték a boszniai légtér ellenőrzését, bizonytalan, mikor lesz döntés a Szerbia elleni újabb, kemény ENSZ- rendszabályokról. A Biztonsági Tanács hétfőn (közép-európai idő szerint mára virradóra) fogadná el. Az új határozat befagyasztaná Jugoszlávia külföldi követeléseit és - az emberbaráti szállítmányok kivételével - eltiltana minden áruforgalmat az országba. Egyben előírja a tranzitszállítmányok szigorú ellenőrzését Amerkai javaslatok szerint elfogadása után a határozat azonnal hatályba lépett volna, ám orosz kérésre utóbb kéthetes türelmi időben állapodtak meg - ami azt jelenti, hogy a rendszabályok csak a Borisz Jelcin elnök számára kritikus népszavazás után lépnek életbe. Moszkva a döntésnek a népszavazás utánra való elhalasztását abban a reményben javasolta, hogy addigra a szerbeket sikerül a tárgyalásokhoz való visszatérésre bírnia. Az ünnepek miatt Washington csak korlátozott mértékben tudott érintkezni szövetségeseivel, és a közös álláspont kialakítása még várat magára. Illetékes ENSZ-körökben közölték, hogy a Biztonsági Tanácsot tegnap nem hivatalos ülésre hívták össze, és ott válik majd ismertté Moszkva, illetve a BT nyugati állandó tagjainak álláspontja. A NATO-repülőgépek boszniai akciójának Vladislav Jovanovics jugoszláv külügyminiszter szerint beláthatatlan következményei lehetnek. „Senkinek sem engedjük meg, hogy megsértse légterünket. Ez a művelet veszélyes és azzal fenyeget, hogy nem kívánatos incidenseket provokál" - idézte a belgrádi televízió a jugoszláv külügyminiszter szavait, amelyek egy külföldi tévéállomásnak adott interjújában hangzottak el. Boszniában a szerb hadsereg tegnap délután 14.45-kor észlelte az első NATO-repülőgépet. Belgrádban azt közölték, hol a gépek nagy magasságban repültek. Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke kijelentette, hogy a légtérzárlát újabb nyomás a boszniai szerb köztársaságra. Krajisnik azt hangoztatta, hogy az akció „teljesen felesleges, mert a boszniai szerb köztársaság nem használta repülőit katonai célokra". Hozzáfűzte, hogy szigorúan követik a NATO- gépeket, s minden szükséges intézkedést megtesznek, ha azok túllépik az ENSZ BT által megszabott tereteket. Szlovénia nagy örömmel üdvözölte a NATO-tagországok akcióját. Janez Jansa védelmi miniszter szerint az atlanti szövetség most tette az első komoly lépést a szlovén légtér védelmében is. (MTI) AVIANO SERO A vicén: AMENDOLA GIOIA DEL COLLE' A tiltott zóna térképvázlata BfflNDISZ MTI - Külföldi képszerkesztőség Szlovénia a fegyverek árnyékában Ljubljanai tudósításunk. Három évvel ezelőtt egy körkérdésben a szlovénok több mint fele kategorikusan kijelentette, hogy a hadsereget meg kell szüntetni. A volt Jugoszláviában itt volt az egyik legbefolyásosabb békemozgalom. Lépten-nyomon mást se lehetett hallani, mint azt, hogy „demilitarizálás". Ma viszont a felmérések azt tanúsítják, hogy a helyzet gyökeresen megváltozott. Mindenki fontosnak tartja, hogy az új állam saját hadsereggel rendelkezzen. A békemozgalom szinte nyomtalanul eltűnt, s a kormány elnöke és a hadügyminiszter nemrégiben látogatást tett a NATO főtitkáránál Brüsszelben, ahol Szlovénia és a NATO kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről tárgyalt. A háború ugyanis megtette a magáét, teljesen megváltoztatta az emberek nézőpontját. Azok, akik még három évvel ezelőtt a békét hirdették és a Balkán demilitarizálásáról beszéltek, ma meg sem mernek szólalni. Senki sem emlegeti többé, hogy Szlovéniának Máltát, Costa Ricát vagy más hasonló kis országot kellene követnie, amelyek csupán a díszőrség állományát tartják fegyverben, s szomszédaikkal minden kérdést többoldalú szerződésekkel szabályoznak. A szlovén közvélemény ugyanis azt vallja, hogy az egykori Jugoszlávia területén a háború ki fog szélesedni, s nagy a valószínűsége, hogy kiterjed Koszovóra és Macedóniára is. Ilyen körülmények között a béke hívei is „lemezt cseréltek", mert belátták, hogy jelen pillanatban Szlovéniában semmi esélyük sincs. Még azt is elismerik, hogy „álmot álmodtak", amiből a háború visszazökkentette őket a rideg valóságba. Ezért aztán senki sem csodálkozik azon, hogy a békemozgalom egykori vezéralakja, Janez Jansa honvédelmi miniszter lett, s hogy a napokban a kormány elfogadta a nemzetvédelmi alapelveket. A katonai stratégák komolyan számolnak légi- és rakétatámadásokkal a fontos objektumok ellen, sőt lehetségesnek tartják a frontális támadásokat is helyi jellegű katonai célok ellen. A várható támadásoktól tartva természetesen megfelelő védelmet kell kialakítani, úgyhogy gondolni kell védelmi rakétarendszerekre és egyéb védelmi mechanizmusokra, amelyekkel Szlovénia sikeresen ellenszegülhet a támadónak. Gondoljunk csak arra, hogy nem is olyan régen néhány szerb tábornok azzal fenyegetőzött, hogy támadást intéznek vitális fontosságú létesítmények ellen Horvátországban és Szlovéniában is. Ezt a fenyegetést itt igen komolyan vették. Szlovénia biztonságát nagyban megnövelné a NATO-val folytatott szorosabb együttműködés is. Arra számítanak, hogy Finnország mintájára megfigyelői státust kaphatnak, ami legjobban megfelelne a fiatal államnak. Egyelőre azonban még nyitott kérdés a fegyverembargó. A szlovénok az embargó feloldását szorgalmaznák, amit azonban Európa egyelőre nem támogat. Amíg tehát így állnak a dolgok, a békemozgalomnak is jobb - békésebb időkre kell várnia. Darko Marin #WAmBOKSZRt. kommentár „Politikai tojás" húsvétra Bécsi tudósítónktól: Szokatlan ajándékkal lepték meg húsvétra vezető osztrák politikusok a hazai közvéleményt. Értéke nem annyira a személyes jövedelmükből szociális célokra felajánlott összeg nagyságával, sokkal inkább szimbolikus jelentőségével mérhető. Annak bizonyítékaként, hogy olyan fogalmaknak, mint szociális béke és szolidaritás, a súlyosbodó gazdasági gondok idején sem kell üres jelszóvá silányulniuk egy ideáljaira kényes országban. A kezdeményezés a népjóléti minisztertől indult ki. Előzményét azok a belpolitikai viták képezték, amelyek az immár Ausztriát is elért gazdasági recesszió terheinek megosztása körül robbantak ki az utóbbi hetekben. E terheket a munkaadók nem hajlandók egyoldalúan viselni, ezért a dolgozókat megillető szociális juttatások megnyirbálását követelik. A Néppárt pozitívan, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek elutasítóan reagáltak a követelésre, ugyanakkor egyik félbe sem maradt kétség afelől, hogy az államháztartásban szükségessé vált takarékossági intézkedések folytán az osztrák adófizetők terhei - vállalkozóké és alkalmazottaké egyaránt - elkerülhetetlenül növekedni fognak. „A szolidaritásnak legalább szerény, de látványos jelét adhatná minden politikus, a helyi közigazgatás tanácstagjaitól a miniszeterekig és a köztársaság elnökéig azzal, hogy bruttó jövedelmének 5 százalékáról lemod a válságtól leginkább sújtott rétegek gondjainak enyhítésére" - jelentette ki, a népjóléti tárca vezetője. Indítványához elsőként Klestil államfő csatlakozott. „Egy társadalom, amely a szolidaritás világszerte oly elcsépelt fogalmát mindeddig komlyan vette, nem fordulhat el attól, éppen akkor, amikor a gazdasági helyzet egyes rétegeket különösen nehéz körülmények közé sodor" - mondotta. „Az ilyen helyzetben a politikailag felelős személyiségeknek kell jó példával elöljárniuk", folytatta az államfő s kétségét fejezte ki a javasolt „szolidaritási hozzájárulásra", még ha az, a maga jelzésértékén túl, nem is alkalmas a gazdaság szerkezeti problémáinak megoldására. A járulék 5 százalékos mértéke egyébként megegyezik a munkaadók és munkavállalók „munkanélküliségi járulékának" mértékével és a népjóléti miniszter elképzelése szerint mindaddig lenne fizetendő, amíg a hullámvölgybe került gazdaság növekedése el nem éri ismét legalább a 2 százalékot. „Ez az út merőben eltér attól, amelyen például Németország jár", hansúlyozta a miniszeter. „Mialatt ott a szociális konflikusok eszkalációja bontakozik ki, Ausztria az összefogás alternatíváját választja, hűen a társadalmi szolidaritás hazai hagyományaihoz." Pozitívan foglalt állást a kezdeményezésre Vranitzky kancellár is, személye csatlakozását „magától értetődőnek" nevezve. Busek néppárti alkancellár megjegyezte ugyan, hogy a gazdaság szerkezeti átalakításától többet remélne, mint amit a szolidaritási járulék nyújthat, kijelentette azonban: „Amennyiben ez a politikusok teljes körét átfogja, a magam részéről is csatlakozom." A bécsi Kurier komentárja: „Politikusaink most bebizonyíthatják, hogy szemcsak kapni, de adni is készek." Mekkorra körre terjed ki ténylegesen ez a készség, az az ünnepeket követő hétköznapokon válik el. " A . György Ukrán kézben a rakétacsapatok Távozzon az orosz flotta is! Ukrajna adminisztratív felügyelete alá vette a Független Államok Közösségébe tartozó 43. rakétahadsereget, annak teljes személyi állományát pedig Ukrajnára esketi fel - jelentette be szombaton az Ukrán Tiszti Szövetség negyedik kongresszusán Konsztantyin Morozov ukrán védelmi miniszter, aki közölte, hogy a parancsot Leonyid Kravcsuk adta ki. A szóban forgó alakulat a hadászati csapatokhoz tartozik, és teljes egészében atomrakétákkal van felszerelve. Morozov szerint a feltétlenül törvényesnek számító döntést azután hozták meg, hogy a személyi állomány hetven százalékát kitevő ukrán állampolgárok többször, írásban is kérték ezt. A miniszter bejelentette, hogy aki nem teszi le az ukrán esküt, az leszerelhet. Azok a nem ukrán állampolgárok, akik továbbra is Ukrajna területén akarnak szolgálatot teljesíteni, megkapják az állampolgárságot. Kiev 1992 óta egymaga fizeti az alakulat költségeit. Kievi diplomáciai körökben az ukrán-orosz katonai vita legsúlyosabb fejleményének nevezik a kievi vezetés most bejelentett lépését. Megfigyelők ehhez hozzáfűzik: A kilátástalan huzakodás egyik atomhatalomnak sem jó, ezért mielőbb külső beavatkozás szükséges a korábban megkötött leszerelési egyezmények valóra váltása érdekében. Morozov ugyancsak szombaton egy kievi tanácskozáson távozásra szólította fel a feketetengeri flotta orosz alakulatait Ukrajnából. A védelmi miniszter Moszkva sorozatos jogsértésével indokolta, hogy az ukrán vezetés napirendre tűzte az ügyet. Hozzátette: amennyiben Oroszország nem hajlandó egységes kérdésként kezelni a flotta elosztását illetve csapatainak kivonását Szevasztopolból, akkor Ukrajna hivatalosan is területe elhagyását követeli az egységtől. Közölte, hogy máris kinevezte a legfontosabb krími kikötők és haditengerészeti bázisok parancsnokait. A miniszter emlékeztetett: Ukrajna a flotta egy részére alapozva kívánta létrehozni saját haditengerészeti flottáját, s ehhez az elvhez mindvégig tartotta magát. A flotta felosztásáról folytatott tárgyalásokon sorozatos engedményeket tettek Moszkvának, de az egység - Oroszország egyoldalú lépései miatt - gyakorlatilag kikerült a két elnök fennhatósága alól. A jaltai egyezmény értelmében egy orosz és egy ukrán parancsnok irányítja az alakulatot, a felügyeletet pedig a két államfő látja el. (MTI) A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 100 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt.