Űj Magyarország, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
Üléseztek a parlamenti bizottságok A honvédelem társadalmi közügy Jelenleg Magyarországon a 2,3 millió hadköteles férfiból 54 ezren éltek a szolgálathalasztás lehetőségével, felsőfokú tanulmányaikra hivatkozva. Ha e jogot kiterjesztenék a másoddiplomára is, akkor komoly gondot okozna még a „békelétszám" biztosítása is - tájékoztatták a Magyar Honvédség képviselői a bizottság tagjait. A honvédelmi feladatok ellátásához feltétlenül szükség van a 12 hónapos szolgálati időre. A tervek szerint ezért a jövőben enségesen 12 hónapos marad a fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálat, a polgári szolgálat pedig 18 hónapos lesz. A testület a törvényjavaslatot egyhangúlag tartotta általános vitára alkalmasnak. Magyarország bizonyította érettségét az európai integrációra, amikor a bős-nagymarosi vita rendezését a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte - mondta Martonyi János külügyi államtitkár az európai közösségi ügyek bizottságának ülésén. A jelenlegi helyzetet úgy ítélte meg, hogy a napokban várhatóan mindkét fél aláírja az úgynevezett alávetési nyilatkozatot. A vízmegosztás kérdésére tett magyar javaslatot az Európai Közösségek Bizottsága már elfogadta, a szlovák fél azonban még nem, de az államtitkár nem tartotta reménytelennek, hogy ebben a kérdésben is sikerül megegyez Az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság igen kockázatos finanszírozásához meg kell talál-Hatpárti politikai egyeztetést javasolt a honvédelmi törvény tervezetéről Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára a honvédelmi bizottság ülésén. A tárca azt szeretné, hogy a kétharmados többséget igénylő jogszabály lehetőleg még ez év június végéig megszülessen. Az SZDSZ és az MSZP képviselői kijelentették, még nem készek hatpárti tárgyalásrazottsága. Az előterjesztő Kálnoki Kis Sándor, a közlekedési tárca helyettes államtitkára elmondta: a leendő törvény tisztázza és a piaci követelményekhez igazítja a vasutak működését. Állami, illetőleg önkormányzati tulajdonban tartja a vasúti pályákat, s azok feladatául szabja a megfelelő működtetést is. Magukat a szolgáltatást végző vasutakat pedig vállakozásként kezeli, állást foglalna Landeszmann György budapesti főrabbi nagy vihart kavart kijelentéseivel kapcsolatban. A Zétényi Zsolt (MDF) által beterjesztett nyilatkozattervezetben az emberi jogi bizottság kinyilvánítaná, hogy a főrabbi magatartása súlyos megvetést, hátrányos megkülönböztetést juttat kifejezésre a magyarsággal szemben. Éppen ezért a Zétényi-javaslat értelmében a vallási vezetőnek meg kellene követnie az általa megsértett közösséget. Az ellenzéki képviselők mindvégig határozottan elutasították, hogy a bizottság ilyen értelmű nyilatkozatot tegyen, illetve hogy egyáltalán foglalkozzon az üggyel. Többen arra kérték Zétényi Zsoltot, hogy vonja vissza előterjesztését, ám ezt az MDF-es képviselő nem tette meg, így a bizottsági ülésen - többórás vita után - patthelyzet alakult ki, ugyanis a szavazásnál több képviselő kivonult a teremből, a bent maradó ellenzékiek pedig nem voltak hajlandók részt venni a szavazásban. A nyilatkozattervezettel kapcsolatosan került napirendre az az előterjesztés, amelyben 9 kormánypárti képviselő indítványozza, hogy Mészáros István, a bizottság szabaddemokrata alelnöke mondjon le tisztéről, mert a múlt heti bizottsági ülésen úgy vélekedett: Landeszmann főrabbit zsidó volta miatt kívánják nyilatkozatban elítélni, ezzel pedig kormánypárti képviselők szerint antiszemitának minősítette a bizottság tagjainak egy részét. (MTI) Az Országgyűlés oktatási bizottsága tegnapi ülésén a honvédelemről szóló törvényjavaslatról, valamint a Magyar Köztársaság idei költségvetéséről rendelkező 1992. évi törvény módosítását javasló képviselői önálló indítványról tárgyalt, s mindkettőt támogatta. A honvédelem kérdéseit szabályozó törvényjavaslat nemcsak a katonaság, hanem az egész társadalom ügyévé kívánja tenni a haza védelmét, ♦mi a megfelelő módszert és technikai megoldást. A vidék bankhálózatának egy már most is meglévő hálózatra kell épülnie - mondta Szabó Iván pénzügyminiszter a mezőgazdasági bizottság ülésén. A bankhhálózat működőképességéhez az is szükséges, hogy legalább egyszer tőkével töltsék fel, erre a költségvetés képtelen 8-10 milliárd forintot biztosítani, így a külföldi tőke bevonásának lehetőségeit keresik. A pénzügyi tárca megpróbálja az idei hitelkonszolidációs programba bevonni a szövetkezeteket, az élelmiszeriparban pedig a súlyos forgóeszköz-hiányon kíván enyhíteni. A világkiállítás előkészületeiről adtak tájékoztatót a kormány, illetve a főváros képviselői a gazdasági bizottság ülésén. Kádár Béla külgazdasági miniszter elmondta: a világkiállítás jelentősége óriási, hiszen a rendezvény kötődik a nemzeti modernizációs programhoz, kedvezően alakíthatja a külföldi beruházásokat, fejleszti a fővárost, és javíthatja az ország nemzetközi megítélését. Mindemiatt a rendezvénynek belpolitikasemlegesnek kell lennie. Az az út, amit a kormány és a parlament a világkiállítási törvényben kijelölt helyes, módosítására nincs szükség.X * Az emberi jogi bizottságban -Általános vitára alkalmasnak immár másodízben-nem szülenyilvánította a vasútról szóló tör-tett döntés arról a nyilatkozatvényjavaslatot az önkormányzati bi tervezetről, amelyben a testület . Új szívsebészeti centrum Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át Debrecenben a DOTE II. számú Sebészeti Klinikáján a szívsebészeti centrumot. Az ünnepi megnyitóbeszédet Gergely Lajos egyetemi tanár, a DOTE rektora tartotta, majd Péterffy Árpád egyetemi tanár, a II. számú Sebészeti Klinika igazgatója méltatta a szívsebészet debreceni múltját. Őt követte Surján lászló népjóléti miniszter avatóbeszéde, majd a jelenlevők megtekintették az új létesítményt. Lapunk tudósítója Péterffy Árpáddal, a klinika igazgatójával beszélgetett a szívsebészeti centrum gondolatának megszületésétől a megvalósulásig eltelt egy évtizedről. - A szívsebészet fejlesztésének ötlete már tíz évvel ezelőtt, ide kerülésemkor felvetődött bennem, amikor láttam, hogy itt milyenek a körülmények - mondta az igazgató. - Azt is láttam, nemcsak a betegellátást kell bővíteni, hanem új kórházat is biztosítani kell a szívsebészet számára. Amikor elfoglaltam a helyemet, vártam egy ideig, majd előadtam az elképzelésem. 1984 őszén már Medve államtitkár úr jóvoltából megkezdhettük a tervezést. Később az államtitkárból egészségügyi miniszter lett, s még ekkor is támogatta elképzelésünket. Őt követte a miniszteri székben Csehák Judit. Ő is meglátogatta klinikánkat, s neki is felvetettük, hogy jó lenne egy szívsebészeti centrumot létesíteni Debrecenben. - Szerencsénk volt: a miniszterasszony pártolta a gondolatot, s kiadta az engedélyt egy új terv elkészítésére, mivel az első terv már nem volt megvalósítható. Elkezdték a tervezést, amelynek a költsége harminc-ötven millió forint között mozgott, s ezt a pénzt a megyék, Hajdú, Borsod és Szabolcs adták össze. A tervet még Csehák Judit hagyta jóvá, de a megvalósításban már nem vett részt. Az alapkőletételre 1989. december 15- én került sor. Következő év májusában megkezdte munkáját az Antall-kormány. Surján miniszter úr a nehéz gazdasági helyzet ellenére támogatta a beruházást. Orbán Antalt nevezte ki miniszteri biztosnak, és az ő felügyelete alatt folyt az építkezés. Tervbe vették, hogy 1993. március 31-én átadják az épületet rendeltetésszerű használatra. Hittük is, meg nem is...z - Mibe került a beruházás? - 1989. évi áron 650 millióba, de időközben az inflációs növekedés miatt 800 millió lett belőle. Az épületben három szívműtő van. Tizenkét intenzív, negyvennyolc betegágy áll rendelkezésre, de jelentős teret biztosítottak a járóbeteg-rendelésnek is. A szobák 1, 2, és 4 ágyasok, mindegyikhez külön zuhanyzó és vécé is tartozik. Az épület műszerezettsége nyugati színvonalú. Évente 350 nyitott szívműtétet tudnak elvégezni. Körülbelül 300 szívritmusszabályzót fognak beépíteni, s az egyéb szívműtétek száma elérheti a hétnyolcszázat. A betegek zöme előreláthatóan Hajdú-Biharból és a környező megyékből fog kikerülni, de már érdeklődtek Budapestről, Gyuláról és Szolnokról is a műtéti lehetőségek után. Egyelőre az eddig rendelkezésükre álló személyzettel kell megszervezni az új szárnyban a betegellátást, de bizakodnak, hogy belátható időn belül bővíteni tudják mind az orvosok, mind a nővérek létszámát. / (DÍJÁTADÁS) A légi segély mellett szőnyegbombázást hajtottak végre a minap az amerikaiak, lehúzódtunk az aluljárókba, a föld alatti üregekbe, óvóhelymetrójáratokba, de sajnos ott is (mindenütt!) közvetítették az oszkárdíjátadást, ki se látszottunk a hellaerribachból meg a tenkijuból, és hogy kinekamineka, a műhold lejött hozzánk, pásztorok, magyarul is persze, ilyenkor világnyelv vagyunk, de nem olyan frankó kiejtéssel, mint amerikaiul, de a hölgy, aki a kinekaminekát fordította, hirtelen nem jut eszembe a neve, így nem tudom, ahogy ő mondaná, nominálni, szóval nem megy, de megy körkörösen az amerikai film, vagy ez még mindig a reklámja, sose vagyok képes megkülönböztetni a kettőt egymástól, szóval, visszatérve a nominálatlan hölgyre, rajta például végig de végig (hosszan) lehetett érezni, hogy ő a legszívesebben amerikai lenne, vagy tán egészen az, és csak tévedésből beszélt a magyarokhoz az ő kicsi világnyelvükön, oh, és szóltak-szóltak a hangszórók, át az óperencián, tengervízen, Oszkár jött, látott és bemosott nekünk, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy legszívesebben mi is amerikaiak lennénk, mert akkor mi dobhatnánk (körkörösen) az ostromlottaknak és a körülzártaknak, megmenthetnénk Jelcint és donald kacsát az utókornak, egy nagy Oszkárt csinálnánk az univerzumból, és kulturális szennybemenetelt, ragyogna a csillagközi díjátadás, rágógumival betömnénk az égbolt fekete lyukait, bézbólsapkánk lenne, elmaradna a feltámadás is, ha épp díjátadásra esne, és közvetítené a tévé, talán vérezne az orrunk itt-ott, Oszkárból fonnánk a sövényt, csak pénteken nem, mert akkor jön a dallas és bekap mindannyiunkat. D. Szabó Ede III. évfolyam 76. szám Itt 1993. április 1., csütörtök BELFÖLD Alkotmánybírósági döntés a vagyonnyilatkozatról A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírására vonatkozó rendelkezések teljes egészében alkotmányellenesek, ezért azokat az Alkotmánybíróság megsemmisíti. A testület határozatát Herczegh Géza, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke tegnap hirdette ki nyilvánosan a megjelent közjogi méltóságok és a sajtó képviselői előtt. A határozat indokolásában rámutatott: az indítványozók által támadott jogszabályok a jövedelemadó ellenőrzése, a be nem vallott jövedelmek feltárása és az arányos közteherviselés miatt írják elő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Ezek a szabályok azonban - a testület megítélése szerint - nem alkalmasak e célok elérésére: egyrészt a törvényhozó jelentős kivételeket állapít meg, másrészt a vagyonnyilatkozat is a polgárok bevallására épül, tehát a magánéletbe való további állami beavatkozást tehet szükségessé. A bírák szerint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog korlátozása - a kifogásolt törvényben meghatározott módon - aránytalan beavatkozást jelent az alapvető jogokba, ezért a vagyonnyilatkozat szabályai alkotmányellenesek. Az APEH-nél határozottan elzárkóztak a döntés kommentálásától. A Pénzügyminisztériumban a késő délutáni órákban Becker Pál politikai államtitkárt sikerült elérnie az MTI tudósítójának. Az államtitkár kijelentette: az Alkotmánybíróság döntése természetesen mindenkire nézve kötelező érvényű. Részletekbe azonban a döntéssel kapcsolatban nem kívánt bocsátkozni addig, amíg a határozat és az indoklás szövegét nem tanulmányozhatta alaposan. (MTI) Kabinetajtó A Kormányszóvivői Iroda tegnapi tájékoztatása szerint a kormány mai ülésén előterjesztést hallgat meg a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásának költségvetéséről és egyes országgyűlési választókerületi székhelyek kijelöléséről, valamint területük meghatározásáról. A kabinet foglalkozik az Alkotmány módosításával, a Magyar Köztársaság ügyészségéről, továbbá a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatokkal. Szó lesz még a jamburgi együttműködési egyezmény keretében foglalkoztatottakkal kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatáról, valamint az élelmiszer-termelés helyzetének alakulásáról, működési feltételeiről. (MTI) Antall-Horn-találkozó Tegnap délután Horn Gyula, az MSZP elnöke a szocialista párt székházában tájékoztatta az újságírókat arról, hogy saját kérésére délelőtt fogadta őt Antall József miniszterelnök. A látogatás során Horn három kérdéskörről fejtette ki a szocialisták véleményét. A privatizáció kapcsán elmondta, hogy jelzések érkeztek bizonyos visszaélésekről. Horn közös MDF-MSZP parlamenti szakértői együttműködést javasolt azért, hogy „meglegyen a tulajdon biztonsága Magyarországon". A szocialista pártelnök tudni vélte: nem zárható ki, hogy az 1994-es választásokon hatalomra kerülő kormány vizsgálatokat fog lebonyolítani ebben a kérdésben. Ugyanakkor a miniszterelnökkel ismertette a mezőgazdaság „lebontásával" kapcsolatos szocialista aggályokat, valamint a nyugdíjasok helyzetének javításáról szóló javaslatait. Horn Gyula egyébként mindhárom tárgykörben szakmai KF.f'XVi----------------- megbeszéléseket sürgetett a miniszterelnökkel folytatott tárgyalás során. A tárgyalásokat értékelve a szocialista pártelnök kiemelte, hogy Antall József nyitottan és konstruktív szellemben fogadta az általa felvetett kérdéseket. A miniszterelnök - mondta Horn - biztatóan reagált, és megígérte, hogy közölni fogja a kormánnyal és az MDF-fel a szocialista javaslatokat. Áttérve aktuális politikai kérdésekre, Horn kijelentése szerint ugyan nem olvasta - manipulatívnak és provokatívnak találta a Pesti Hírlap írását, mely szerint a szakszervezetek sztrájkhullám indítására készülnek. Visszautasította a feltételezést, mely egyes pártok és szakszervezetek sztrájkügyekkel kapcsolatos konzultációjára vonatkozik, de elismerte a szocialista párt és az MSZOSZ közötti együttműködést. Erről azonban azt mondta: nem sztrájkügyekre irányul. T. Békés Sándor —K55 BR---- Furcsán döntött a fegyelmi tanács Csökkentették a polgármester bérét Tegnap éjjel két órakor, kemény személyeskedés közepette, név szerinti szavazással önkormányzati fegyelmi tanács döntött Fekete Gábor XVI. kerületi polgármester ügyében. Köztudomásúlag a főváros önkormányzata helyiadó-érdekeltség címen az önkormányzatoknak 10 százaléknyi jutalékot ajánlott föl érdekeltségi alap gyanánt. A XVI. kerület lakosaitól 9,2 millió forintot gyűjtöttek be, ebből a polgármester 783 600 forintot vett föl, ugyanennyit a jegyző. A jegyzőt már egy korábbi fegyelmi határozat alapján menesztették. A polgármesterre vonatkozólag - és a Fideszképviselők körömszakadtukig védték - tizennégy-kilenc arányban szavazták meg, hogy két évig harmincszázalékos személyi alapbércsökkentés fegyelmi büntetést kapjon. Termézetesen a polgármester ebbe sem nyugodott bele, fellebbezni fog, mivel ő a szavazást érvénytelennek és jogilag megtámadhatónak tartja. Kérdés, hogy mit szól mindehhez az a sashalmi kisember, akitől telekadó, lakásadó stb. jogcímen beszedték a pénzt, amelynek nem csekély hányadát a polgármester és a jegyző tette zsebre (holott a kerület első embere igazán nem szűkölködött, havi keresete 100 ezer forint körül mozgott). Mindenesetre április 2-án a volt szovjet ingatlanok területén lévő színházteremben délután 5 órakor közmeghallgatást tart a kerületi képviselő-testület. Valószínűleg kínos kérdésekre kell válaszolniuk... Baranyai Mária ÜZLETI HÍREK • A MAGYAR VÁLLALKOZÓI KAMARÁTÓL EUROPARTENARIAT Üzleti találkozó Franciaországban 1993. június 17-18-án Lille-ben Az EK Phare programjának keretében az MVA megbízása alapján a MVK kiutazást szervez az kis- és középvállalkozók számára EUROPARTENARIAT konferenciára. A támogatás mértéke a részvéeli díj 50%-a. Jelentkezési határidő: 1993. április 25. Érdeklődni az MVK központjában lehet H-10638 Budapest, Munkácsy Mihály u. 16. ,T.:132-3770/30 Fax:132-4211 |