Űj Magyarország, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

­ Üléseztek a parlamenti bizottságok A honvédelem társadalmi közügy Jelenleg Magyarországon a 2,3 millió hadköteles férfiból 54 ez­ren éltek a szolgálathalasztás le­hetőségével, felsőfokú tanulmá­nyaikra hivatkozva. Ha e jogot kiterjesztenék a másoddiplomá­ra is, akkor komoly gondot okoz­na még a „békelétszám" biztosí­tása is - tájékoztatták a Magyar Honvédség képviselői a bizott­ság tagjait. A honvédelmi felada­tok ellátásához feltétlenül szük­ség van a 12 hónapos szolgálati időre. A tervek szerint ezért a jö­vőben enségesen 12 hónapos marad a fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálat, a pol­gári szolgálat pedig 18 hónapos lesz. A testület a törvényjavasla­tot egyhangúlag tartotta általános vitára alkalmasnak. Magyarország bizonyította érettségét az európai integráció­ra, amikor a bős-nagymarosi vi­ta rendezését a hágai Nemzetkö­zi Bíróság elé vitte - mondta Martonyi János külügyi államtit­kár az európai közösségi ügyek bi­zottságának ülésén. A jelenlegi helyzetet úgy ítélte meg, hogy a napokban várhatóan mindkét fél aláírja az úgynevezett aláve­tési nyilatkozatot. A vízmegosz­tás kérdésére tett magyar javas­latot az Európai Közösségek Bi­zottsága már elfogadta, a szlo­vák fél azonban még nem, de az államtitkár nem tartotta re­ménytelennek, hogy ebben a kérdésben is sikerül megegyez­ Az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság igen kockázatos finanszírozásához meg kell talál-Hatpárti politikai egyeztetést javasolt a honvédelmi törvény ter­vezetéről Szendrei László, a Hon­védelmi Minisztérium politikai államtitkára a honvédelmi bizott­ság ülésén. A tárca azt szeretné, hogy a kétharmados többséget igénylő jogszabály lehetőleg még ez év június végéig meg­szülessen. Az SZDSZ és az MSZP képviselői kijelentették, még nem készek hatpárti tár­gyalásra­­zottsága. Az előterjesztő Kálnoki Kis Sándor, a közlekedési tárca helyettes államtitkára elmondta: a leendő törvény tisztázza és a piaci követelményekhez igazítja a vasutak működését. Állami, il­letőleg önkormányzati tulajdon­ban tartja a vasúti pályákat, s azok feladatául szabja a megfe­lelő működtetést is. Magukat a szolgáltatást végző vasutakat pedig vállakozásként kezeli, állást foglalna Landeszmann György budapesti főrabbi nagy vihart kavart kijelentéseivel kap­csolatban. A Zétényi Zsolt (MDF) által beterjesztett nyilatkozatter­vezetben az emberi jogi bizott­ság kinyilvánítaná, hogy a főrab­bi magatartása súlyos megve­tést, hátrányos megkülönbözte­tést juttat kifejezésre a magyar­sággal szemben. Éppen ezért a Zétényi-javaslat értelmében a vallási vezetőnek meg kellene követnie az általa megsértett kö­zösséget. Az ellenzéki képvise­lők mindvégig határozottan el­utasították, hogy a bizottság ilyen értelmű nyilatkozatot te­gyen, illetve hogy egyáltalán foglalkozzon az üggyel. Többen arra kérték Zétényi Zsoltot, hogy vonja vissza előterjeszté­sét, ám ezt az MDF-es képviselő nem tette meg, így a bizottsági ülésen - többórás vita után - patthelyzet alakult ki, ugyanis a szavazásnál több képviselő kivo­nult a teremből, a bent maradó ellenzékiek pedig nem voltak hajlandók részt venni a szava­zásban. A nyilatkozattervezettel kapcsolatosan került napirendre az az előterjesztés, amelyben 9 kormánypárti képviselő indítvá­nyozza, hogy Mészáros István, a bizottság szabaddemokrata alel­­nöke mondjon le tisztéről, mert a múlt heti bizottsági ülésen úgy vélekedett: Landeszmann főrab­bit zsidó volta miatt kívánják nyilatkozatban elítélni, ezzel pe­dig kormánypárti képviselők szerint antiszemitának minősí­tette a bizottság tagjainak egy részét. (MTI) Az Országgyűlés oktatási bizottsága tegnapi ülésén a honvéde­lemről szóló törvényjavaslatról, valamint a Magyar Köztársaság idei költségvetéséről rendelkező 1992. évi törvény módosítását ja­vasló képviselői önálló indítványról tárgyalt, s mindkettőt támo­gatta. A honvédelem kérdéseit szabályozó törvényjavaslat nem­csak a katonaság, hanem az egész társadalom ügyévé kívánja tenni a haza védelmét, ♦­mi a megfelelő módszert és tech­nikai megoldást. A vidék bank­hálózatának egy már most is meglévő hálózatra kell épülnie - mondta Szabó Iván pénzügymi­niszter a mezőgazdasági bizottság ülésén. A bankhhálózat működő­­képességéhez az is szükséges, hogy legalább egyszer tőkével töltsék fel, erre a költségvetés képtelen 8-10 milliárd forintot biztosítani, így a külföldi tőke bevonásának lehetőségeit kere­sik. A pénzügyi tárca megpró­bálja az idei hitelkonszolidációs programba bevonni a szövetke­zeteket, az élelmiszeriparban pe­dig a súlyos forgóeszköz-hiá­nyon kíván enyhíteni. A világkiállítás előkészületei­ről adtak tájékoztatót a kor­mány, illetve a főváros képvise­lői a gazdasági bizottság ülésén. Kádár Béla külgazdasági minisz­ter elmondta: a világkiállítás je­lentősége óriási, hiszen a ren­dezvény kötődik a nemzeti modernizációs programhoz, kedvezően alakíthatja a külföldi beruházásokat, fejleszti a fővá­rost, és javíthatja az ország nem­zetközi megítélését. Mindemiatt a rendezvénynek belpolitika­semlegesnek kell lennie. Az az út, amit a kormány és a parla­ment a világkiállítási törvényben kijelölt helyes, módosítására nincs szükség.X * Az emberi jogi bizottságban -Általános vitára alkalmasnak immár másodízben-nem szüle­­nyilvánította a vasútról szóló tör-­tett döntés arról a nyilatkozat­­vényjavaslatot az önkormányzati bi­ tervezetről, amelyben a testület .­ Új szívsebészeti centrum Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át Debrecenben a DOTE II. számú Se­bészeti Klinikáján a szívsebészeti centrumot. Az ünnepi megnyitóbeszédet Gergely Lajos egyetemi tanár, a DOTE rektora tartotta, majd Péterffy Árpád egyetemi tanár, a II. szá­mú Sebészeti Klinika igazgatója méltatta a szívsebészet debreceni múltját. Őt követte Surján lászló népjóléti miniszter avatóbeszé­de, majd a jelenlevők megtekintették az új létesítményt. Lapunk tudósítója Péterffy Árpáddal, a klinika igazgatójával beszélgetett a szívse­bészeti centrum gondolatának megszületé­sétől a megvalósulásig eltelt egy évtizedről. - A szívsebészet fejlesztésének ötlete már tíz évvel ezelőtt, ide kerülésemkor felvető­dött bennem, amikor láttam, hogy itt milye­nek a körülmények - mondta az igazgató. - Azt is láttam, nemcsak a betegellátást kell bővíteni, hanem új kórházat is biztosítani kell a szívsebészet számára. Amikor elfoglaltam a helyemet, vártam egy ideig, majd előad­tam az elképzelésem. 1984 őszén már Medve államtitkár úr jóvoltából megkezdhettük a tervezést. Később az államtitkárból egész­ségügyi miniszter lett, s még ekkor is támo­gatta elképzelésünket. Őt követte a minisz­teri székben Csehák Judit. Ő is meglátogatta klinikánkat, s neki is felvetettük, hogy jó lenne egy szívsebészeti centrumot létesíteni Debrecenben. - Szerencsénk volt: a miniszterasszony pártolta a gondolatot, s kiadta az engedélyt egy új terv elkészítésére, mivel az első terv már nem volt megvalósítható. Elkezdték a tervezést, amelynek a költsége harminc-öt­­ven millió forint között mozgott, s ezt a pénzt a megyék, Hajdú, Borsod és Szabolcs adták össze. A tervet még Csehák Judit hagyta jó­vá, de a megvalósításban már nem vett részt. Az alapkőletételre 1989. december 15- én került sor. Következő év májusában megkezdte munkáját az Antall-kormány. Surján miniszter úr a nehéz gazdasági hely­zet ellenére támogatta a beruházást. Orbán Antalt nevezte ki miniszteri biztosnak, és az ő felügyelete alatt folyt az építkezés. Tervbe vették, hogy 1993. március 31-én átadják az épületet rendeltetésszerű használatra. Hit­tük is, meg nem is...­­z - Mibe került a beruházás? - 1989. évi áron 650 millióba, de időköz­ben az inflációs növekedés miatt 800 millió lett belőle. Az épületben három szívműtő van. Tizen­két intenzív, negyvennyolc betegágy áll rendelkezésre, de jelentős teret biztosítottak a járóbeteg-rendelésnek is. A szobák 1, 2, és 4 ágyasok, mindegyikhez külön zuhanyzó és vécé is tartozik. Az épület műszerezettsé­ge nyugati színvonalú. Évente 350 nyitott szívműtétet tudnak elvégezni. Körülbelül 300 szívritmusszabályzót fognak beépíteni, s az egyéb szívműtétek száma elérheti a hét­nyolc­százat. A betegek zöme előreláthatóan Hajdú-Biharból és a környező megyékből fog kikerülni, de már érdeklődtek Buda­pestről, Gyuláról és Szolnokról is a műtéti lehetőségek után. Egyelőre az eddig rendelkezésükre álló személyzettel kell megszervezni az új szárnyban a betegellátást, de bizakodnak, hogy belátható időn belül bővíteni tudják mind az orvosok, mind a nővérek létszámát. /­ (DÍJÁT­AD­ÁS) A légi segély mellett szőnyegbombázást hajtottak végre a minap az amerikaiak, lehúzódtunk az aluljárókba, a föld alatti üregekbe, óvóhelymetrójáratokba, de sajnos ott is (minde­nütt!) közvetítették az oszkárdíjátadást, ki se látszottunk a hel­­laerribachból meg a tenkijuból, és hogy kinekamineka, a műhold lejött hozzánk, pásztorok, magyarul is persze, ilyenkor világnyelv vagyunk, de nem olyan frankó kiejtéssel, mint amerikaiul, de a hölgy, aki a kinekaminekát fordította, hirtelen nem jut eszembe a neve, így nem tudom, ahogy ő mondaná, nominálni, szóval nem megy, de megy körkörösen az amerikai film, vagy ez még mindig a reklámja, sose vagyok képes megkülönböztetni a kettőt egymás­tól, szóval, visszatérve a nominálatlan hölgyre, rajta például vé­­gig de végig (hosszan) lehetett érezni, hogy ő a legszívesebben ame­rikai lenne, vagy tán egészen az, és csak tévedésből beszélt a ma­gyarokhoz az ő kicsi világnyelvükön, oh, és szóltak-szóltak a hangszórók, át az óperencián, tengervízen, Oszkár jött, látott és bemosott nekünk, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy legszíve­sebben mi is amerikaiak lennénk, mert akkor mi dobhatnánk (kör­körösen) az ostromlottaknak és a körülzártaknak, megmenthet­nénk Jelcint és donald kacsát az utókornak, egy nagy Oszkárt csi­nálnánk az univerzumból, és kulturális szennybemenetelt, ra­gyogna a csillagközi díjátadás, rágógumival betömnénk az égbolt fekete lyukait, bézbólsapkánk lenne, elmaradna a feltámadás is, ha épp díjátadásra esne, és közvetítené a tévé, talán vérezne az orrunk itt-ott, Oszkárból fonnánk a sövényt, csak pénteken nem, mert akkor jön a dallas és bekap mindannyiunkat. D. Szabó Ede III. évfolyam 76. szám Itt 1993. április 1., csütörtök BELFÖLD Alkotmánybírósági döntés a vagyonnyilatkozatról A vagyonnyilatkozat-tételi köte­lezettség előírására vonatkozó rendelkezések teljes egészében alkotmányellenesek, ezért azo­kat az Alkotmánybíróság meg­semmisíti. A testület határozatát Herczegh Géza, az Alkotmánybí­róság helyettes elnöke tegnap hirdette ki nyilvánosan a megje­lent közjogi méltóságok és a sajtó képviselői előtt. A határozat indokolásában rá­mutatott: az indítványozók által támadott jogszabályok a jövede­lemadó ellenőrzése, a be nem vallott jövedelmek feltárása és az arányos közteherviselés miatt írják elő a vagyonnyilatkozat-té­teli kötelezettséget. Ezek a sza­bályok azonban - a testület meg­ítélése szerint - nem alkalmasak e célok elérésére: egyrészt a tör­vényhozó jelentős kivételeket állapít meg, másrészt a va­gyonnyilatkozat is a polgárok bevallására épül, tehát a magán­életbe való további állami be­avatkozást tehet szükségessé. A bírák szerint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog korlátozása - a kifogá­solt törvényben meghatározott módon - aránytalan beavatko­zást jelent az alapvető jogokba, ezért a vagyonnyilatkozat sza­bályai alkotmányellenesek.­­ Az APEH-nél határozottan el­zárkóztak a döntés kommentá­lásától. A Pénzügyminisztérium­ban a késő délutáni órákban Bec­ker Pál politikai államtitkárt sike­rült elérnie az MTI tudósítójá­nak. Az államtitkár kijelentette: az Alkotmánybíróság döntése természetesen mindenkire néz­ve kötelező érvényű. Részletek­be azonban a döntéssel kapcso­latban nem kívánt bocsátkozni addig, amíg a határozat és az in­doklás szövegét nem tanulmá­nyozhatta alaposan. (MTI) Kabinetajtó A Kormányszóvivői Iroda tegna­pi tájékoztatása szerint a kor­mány mai ülésén előterjesztést hallgat meg a társadalombiztosí­tási képviselők 1993. évi válasz­tásának költségvetéséről és egyes országgyűlési választóke­rületi székhelyek kijelöléséről, valamint területük meghatáro­zásáról. A kabinet foglalkozik az Al­kotmány módosításával, a Ma­gyar Köztársaság ügyészségéről, továbbá a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatai­ról szóló törvényjavaslatokkal. Szó lesz még a jamburgi együttműködési egyezmény ke­retében foglalkoztatottakkal kapcsolatos szabályozás felül­vizsgálatáról, valamint az élel­miszer-termelés helyzetének alakulásáról, működési feltéte­leiről. (MTI) Antall-Horn-találkozó Tegnap délután Horn Gyula, az MSZP elnöke a szocialista párt székházában tájékoztatta az új­ságírókat arról, hogy saját kéré­­sére délelőtt fogadta őt Antall Jó­­zsef miniszterelnök. A látogatás során Horn három kérdéskörről fejtette ki a szocia­listák véleményét. A privatizáció kapcsán elmondta, hogy jelzé­sek érkeztek bizonyos visszaélé­sekről. Horn közös MDF-MSZP parlamenti szakértői együttműkö­dést javasolt azért, hogy „megle­gyen a tulajdon biztonsága Ma­gyarországon". A szocialista pártelnök tudni vélte: nem zár­ható ki, hogy az 1994-es válasz­tásokon hatalomra kerülő kor­mány vizsgálatokat fog lebonyo­lítani ebben a kérdésben. Ugyanakkor a miniszterelnök­kel ismertette a mezőgazdaság „lebontásával" kapcsolatos szo­cialista aggályokat, valamint a nyugdíjasok helyzetének javításáról szóló javaslatait. Horn Gyula egyébként mind­három tárgykörben szakmai KF.f'XVi-----------------­ megbeszéléseket sürgetett a mi­niszterelnökkel folytatott tár­gyalás során. A tárgyalásokat ér­tékelve a szocialista pártelnök kiemelte, hogy Antall József nyi­tottan és konstruktív szellemben fo­gadta az általa felvetett kérdése­ket. A miniszterelnök - mondta Horn - biztatóan reagált, és megígérte, hogy közölni fogja a kormánnyal és az MDF-fel a szo­cialista javaslatokat. Áttérve aktuális politikai kér­désekre, Horn­­ kijelentése sze­rint ugyan nem olvasta - manipu­­latívnak és provokatívnak találta a Pesti Hírlap írását, mely szerint a szakszervezetek sztrájkhullám indítására készülnek. Visszauta­sította a feltételezést, mely egyes pártok és­­ szakszervezetek sztrájkügyekkel kapcsolatos konzultációjára vonatkozik, de elismerte a szocialista párt és az MSZOSZ közötti együttműkö­dést. Erről azonban azt mondta: nem sztrájkügyekre irányul. T. Békés Sándor —K55 B­R----­ Furcsán döntött a fegyelmi tanács Csökkentették a polgárm­ester bérét Tegnap éjjel két órakor, kemény személyeskedés közepette, név szerinti szavazással önkormány­­zati fegyelmi tanács döntött Fe­­kete Gábor XVI. kerületi polgár­­mester ügyében. Köztudomású­lag a főváros önkormányzata helyiadó-érdekeltség címen az önkormányzatoknak 10 száza­léknyi jutalékot ajánlott föl érde­keltségi alap gyanánt. A XVI. ke­rület lakosaitól 9,2 millió forintot gyűjtöttek be, ebből a polgármester 783 600 forintot vett föl, ugyan­ennyit a jegyző. A jegyzőt már egy korábbi fegyelmi határozat alap­ján menesztették. A polgármester­re vonatkozólag - és a Fidesz­­képviselők körömszakadtukig védték - tizennégy-kilenc arányban szavazták meg, hogy két évig har­mincszázalékos személyi alapbér­csökkentés fegyelmi büntetést kap­jon. Termézetesen a polgár­mester ebbe sem nyugodott be­le, fellebbezni fog, mivel ő a sza­vazást érvénytelennek és jogilag megtámadhatónak tartja. Kérdés, hogy mit szól mind­ehhez az a sashalmi kisember, akitől telekadó, lakásadó stb. jogcímen beszedték a pénzt, amelynek nem csekély hánya­dát a polgármester és a jegyző tette zsebre (holott a kerület első embere igazán nem szűkölkö­dött, havi keresete 100 ezer fo­rint körül mozgott). Minden­esetre április 2-án a volt szovjet ingatlanok területén lévő szín­házteremben délután 5 órakor közmeghallgatást tart a kerületi képviselő-testület. Valószínűleg kínos kérdésekre kell válaszolni­uk... Baranyai Mária ÜZLETI HÍREK • A MAGYAR VÁLLALKOZÓI KAMARÁTÓL EUROPARTENARIAT Üzleti találkozó Franciaországban 1993. június 17-18-án Lille-ben Az EK Phare programjának keretében az MVA megbízása alapján a MVK kiutazást szervez az kis- és középvállalkozók számára EUROPARTENARIAT konferenciára. A támogatás mértéke a részvéeli díj 50%-a. Jelentkezési határidő: 1993. április 25. Érdeklődni az MVK központjában lehet­­ H-10638 Budapest, Munkácsy Mihály u. 16. ,T.:132-3770/30 Fax:132-4­211 |

Next