Új Magyarország, 1993. május (3. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
y SWAT Parlamenti beszéde után a királynő tegnap délben az MTA épületébe látogatott, ahol Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter, valamint akadémikusok köszöntötték férjével, Fülöp herceggel együtt. Az Akadémia dísztermében a királyi pár tiszteletére elmondott beszédében Kosáry Domokos hangsúlyozta: nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a brit királyi párt üdvözölheti az Akadémián, amelyet az a Széchenyi István gróf alapított 1825-ben, aki a reformkor úttörőjeként Angliát modellországnak tekintette. Az elnök a brit és a magyar tudományos élet múlt században kezdődött és ma is fennálló kapcsolatáról szólva elmondta: sok világhírű brit tudós és kutató volt az MTA tiszteletbeli tagja, és ma is néhány akadémikus tagja a Királyi Tudományos Társaságnak, illetőleg a Brit Akadémiának, s a magyar intézmény ma is szoros kapcsolatban áll a brit tudományos élettel. Kosáry Domokos a látogatás emlékére átadott a királynőnek egy ezüstplakettet, amely az Akadémia épületét, valamint a Lánchidat ábrázolja. A királynő és a herceg ezt követően megtekintette a brit-magyar kapcsolatokat illusztráló kiállítást, majd beírta nevét az Akadémia vendégkönyvébe. A Magyar Tudományos Akadémiáról érkezett a királyi pár a Városliget szélén álló Gundel étteremhez, ahol Antall József miniszterelnök és felesége adott ebédet II. Erzsébet és férje, Fülöp edinburghi herceg tiszteletére. A szűk körű - s minden fogásával a királyi koronára emlékeztető - díszebéden megjelent a kormány három minisztere is: Jeszenszky Géza, Mádl Ferenc és Kádár Béla, mindhárman feleségük társaságában, valamint Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, Katona Tamás államtitkár és Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. (Ez volt egyébként az egyetlen alkalom a királyi pár magyarországi látogatása során, amikor nem az udvari szakácsok készítette ételt fogyasztottak.) II. Erzsébet és Fülöp herceg délután a Nemzeti Múzeumba látogatott. Az épület főlépcsőjén Fodor István főigazgató fogadta a magas rangú vendégeket, akik cserkészek sorfala mellett haladtak fel a lépcsőn, melynek tetejéről a királynő integetve üdvözölte a tiszteletére összegyűlt budapestiek tömegét. Bent a múzeumban egy, külön a királyi látogatás alkalmára berendezett teremben a királynő és a herceg megtekintette a szent koronát és a koronázási jelvényeket. II. Erzsébet érdeklődött a korona két részének kora iránt, és megkérdezte azt is: mi az oka, hogy olyan ferde a koronán a kereszt. Majd a koronázási palásthoz lépve arra is kíváncsi volt, hogyan készült a rajta látható, 1031-ből származó felirat. Ezt követően a királynő kézjegyével látta el a múzeum vendégkönyvét. A brit uralkodó örömmel fogadta el Fodor István főigazgatótól a múzeum ajándékait, angol nyelvű könyveket a szent koronáról és a Magyar Nemzeti Múzeumról, a múzeum tavalyi edinburghi kiállításának, valamint a nagy sikerű budapesti Erzsébet-kiállításnak (Sissy) a katalógusát. Fülöp herceg egy Szolnok mellett talált honfoglalás kori tarsolylemez másolatát vette át emlékül. Ugyancsak a délután folyamán tett Budapest legnehezebb szociális örökségű kerületében, a Józsefvárosban a tervezettnél hosszabb látogatást II. Erzsébet. A királynő a szeretetszolgálatok vezetőivel találkozott a Dankó utcai menhelyen, mely bázis a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET), az Oltalom Karitatív Egyesület összefogásából, fővárosi és alapítványi pénzekből és a metodista világegyház támogatásával jött létre. Az őfelsége látogatásával felavatott intézmény épületegyüttesében eddig orvosi vizsgáló, ebédlő, alvó- és mosdóhelyiségek kaptak helyet, a későbbiekben kórházi utókezelő osztályt, drogambulanciát és több szociális foglalkoztató műhelyt is kialakítanak benne. A királynő érkezésének hírére összesereglett a környék lakossága, és tapssal köszöntötték az autóból kiszálló uralkodót. A menhely kapujában Iványi Tibor, a MET elnöke, Haraszti Miklós Józsefváros országgyűlési képviselője, valamint Iványi Gábor metodista lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, országgyűlési képviselő várta. A királynő az üdvözlés után Iványi Gábor kalauzolásával megtekintette a hajléktalanok hálótermét, és a társalgót. Őfelsége ezt követően elbeszélgetett a karitatív szervezetek és segítő szolgálatok - köztük a SZETA, a Menhely, a Twist Olivér Alapítvány és több egyházi szervezet megjelent képviselőivel, és tetszéssel nyugtázta, hogy ezt a tevékenységet Magyarországon is fontosnak tartják. A királyi férj, Fülöp edinburghi herceg tegnap délután külön program keretében a Coats Hungary brit-magyar vegyes vállalatnál tett látogatást, majd megtekintette az Európai életstílus-kiállítást a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A brit uralkodó és kísérete este az Operaházban Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét tekintette meg.* A királynő eltemette a kommunizmust a vasfüggöny mögül elsőnek előbukkant, szabadon választott parlamenthez intézett beszédében - jelentette tegnap Budapestről az Evening Standard című londoni esti lap. A cikk szerint a királynő legjobb napjaihoz méltóan erőteljes beszédet mondott. A sérült, de reménykedő Magyarország népéhez intézett szavai épp olyan jelentősek voltak, mint Reagan egykori üzenete a „gonosz birodalmáról", s a királynő elbűvölte a politikusokat is, üdvözölvén törekvésüket az EK-ba - hangzik a tudósítás. (MTI-SAT) Királyi ebéd Antall Józseffel Felséges kérdések a Nemzeti Múzeumban Antall József átnyújtja dinasztikus kapcsolataink emlékalbumát MTI - Belföldi képszerkesztőség Az első lépések a Parlament üléstermében Tatum Attila felvétele A Magyar Tudományos Akadémián Kosáry Domokossal Cser István felvétele A királynő elöljáróban köszönetet mondott a törvényhozásnak a meghívásért és azért a meleg fogadtatásért, amelyben magyarországi látogatása alkalmával részesítették. II. Erzsébet felelevenítette Magyarország közelmúlt történelmének szabadságküzdelmeit, hangoztatva, hogy jómaga és brit honfitársai is figyelemmel kísérték a magyarok sorsát. Látták, hogy a jobb világ reménységét, amely 1945-ben felvillant, hogyan zárta el a vasfüggöny sötétsége, és 1956 bizakodását hogyan követte árulás és sokéves keserű elnyomás. Hosszú esztendőkig folyt a küzdelem, amelyet a törvényhozás tagjai közül is oly sokan vívtak hazájuk szabadságáért. Kiváltképp megrendítőek voltak 1956 őszének azok a lidércnyomásos napjai, amikor Magyarország fényét brutálisan kioltották. Magyarország most újra meggyújtotta a lángot, amely az érette hozott áldozatoktól még fényesebben él. Magyarország nemcsak a szabadság ösvényét nyitotta meg, hanem rátalált arra a békés útra is, amely a függetlenséghez és a demokráciához vezet. A magyarok bölcsességének és érettségének fényes bizonyítéka, hogy ezt a hatalmon lévők és az alávetettek, a megszállók és a megszállottak közötti tárgyalások révén érték el, egyetlen puskalövés nélkül. De ezt nem tekinthetjük meglepőnek. Évszázadokon át láttuk, hogy a magyarok mennyire hatottak a sajátjukénál sokkal tágasabb világra, mennyire gazdagították azt. Az emberi alkotómunka minden területén, a tudományban és az irodalomban, a költészettől az atomfizikáig számos magyar férfi és nő viselhette büszkén magyar nevét. Mily csodálatos, hogy ez a nagy tehetség ismét szabaddá vált, s megint kifejezheti magát önmaga és a világ javára - hangoztatta a királynő. A közelmúlt tapasztalatait általánosítva a brit uralkodó úgy vélekedett: a történelemírás megmutatja majd, hogy a kommunizmus, még ha idealizmusból és igazságérzetből született is, a gyakorlatban épp azokat árulta el, akiket állítólag szolgálni kívánt. Súlyos gyanakvást és megosztottságot hozott létre a társadalomban. Szétmarta a család, a vallás, az egyéni felelősség értékrendjét. De csak akkor derült ki, mekkora kárt okozott hosszú éveken tartó rombolásával, amikor végleg összeomlott. A jelen tennivalóira áttérve II. Erzsébet szólt arról, hogy Magyarországnak most egy zaklatott világban kell megbirkóznia az elmúlt évek következményeivel. - Könnyebb ledönteni egy régi építményt, mint újat emelni. Miközben igyekszünk meghatározni és kifejleszteni azt az igazságos társadalmat, amelyben élni akarunk, rá kell ébrednünk, hogy a tökéletes államnak nincs kész modellje és senkinek sincs joga megszabni, hogy mások hogyan éljenek. Minden országnak magának kell eldöntenie, hogy neki mi felel meg legjobban - mondta a királyi szónok. Majd hozzátette: - Kialakítottuk a nemzeti és nemzetközi magatartás néhány világos szabályát, az Egyesült Nemzetek Chartáját, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a helsinki elveket és számos más dokumentumot, amelyeket mindkét ország elfogad. Ezek a civilizált és békés világ alapjai. Egy szabad társadalomban az egyén a nemzet lelkiismerete és ereje - emelte ki II. Erzsébet. Európa jelenlegi állapotát és jövőjét körvonalazva az uralkodó emlékeztetett arra, hogy a kontinenst immár nem szakítják két táborra egymással szembenálló ideológiák és ellenséges hadseregek. Mint fogalmazott: Barátaink élnek az Atlanti-óceántól az Urasig és azon túl, ez valóban bizakodással és reménynyel tölthet el. De vannak sötét felhők. Az etnikai erőszakhullám, amely a régi rend összeomlását követte, félelmetes figyelmeztetés arra, milyen embertelenül bánhat embertársával az ember. Az Egyesült Nemzetek és az Európai Közösség révén másokkal egyetemben Nagy-Britannia is igyekszik helyreállítani a békét, és humanitárius segélyt eljuttatni a korábbi Jugoszláviába. Tudatában vagyunk annak, milyen nehéz terhet kell Magyarországnak viselnie, milyen nagylelkűen segíti a menekülteket, és milyen mély aggodalommal figyelik azoknak a sorsát, akik határain kívül élnek. Mindnyájunknak kötelessége segíteni európai sorstársainkat - hangoztatta Őfelsége, majd így folytatta: Hiszünk abban, hogy az Európai Közösség az a központi erő, amely kiépítheti kontinensünk jólétét és biztonságát. Ez nem zárt körű klub, bár a tagság feltételei szigorúak. Reméljük és hisszük, hogy Magyarország csatlakozik hozzánk ebben a nagy kalandban, mert Önöknek joguk van ahhoz, hogy ismét elfoglalják helyüket az európai történelem és kultúra fő áramlatában. Közhely azt mondani, hogy nehéz időket élünk. De ez talán sohasem volt igazabb, mint ma. Az utóbbi három év során Közép- és Kelet-Európában több drámai változás játszódott le a hatalom és a politika színterén, mintsem azt bárki is hitte volna egy évtizeddel korábban. Átvezetni az országot egy önkényuralmi államból, amelyben az emberek hallgatni kényszerültek, egy nyitott társadalomba, amelyben mindenki hallathatja a szavát, nagy bátorságot és okosságot kíván. Olyan tulajdonságokat, amelyeknek Magyarország és népe bővében van - mondta II. Erzsébet, majd beszéde végén a magyar történelem jeles személyiségét, Kossuth Lajost idézte. - Kossuth gyakran mondta, hogy a jövő a demokráciáé. Ha a jövőbe nézek nem kételkedem, hogy igaza volt. Mi Nagy-Britanniában örvendünk annak, amit Önök elértek, és mélységesen bízunk további sikereikben. Együttesen munkára kell fognunk az emberi nem roppant képességeit, hogy egy jobb, türelmesebb és gazdagabb világot építsünk - zárta szavait II. Erzsébet királynő, Isten áldását kérve Magyarországra. A brit uralkodó beszédét nagy tapssal fogadták a magyar törvényhozás képviselői. II. Erzsébet a felállva búcsúztató honatyák sorfala mellett vonult ki az ülésteremből. A parlament történelmi pillanatai II. Erzsébet: Kossuthnak igaza volt Hans Habe írt arról egyik könyvében, hogy amikor a világhírű gordonkaművész, Pablo Casals koncertet adott az ENSZ nagytermében, ahol máskor csatáztak az országok képviselői, ott ezúttal megszeppent, élőképpé merevedett, igazi ünneplőbe öltözött emberek várták az eseményt, így volt ez szerdán a magyar parlamentben is, ahová Szabad György házelnök meghívására látogatott el és mondott beszédet II. Erzsébet angol uralkodó a megtelt (!) széksorok előtt. Talán mindannyian azt érezték, amit Szabad György szavakba öntött üdvözlő mondataiban:„Történelmi jelentőségű pillanat részesei vagyunk." Tatum Attila felvétele III. évfolyam, 104. szám Jfly 1993. május 6., csütörtök TUDÓSÍTÁS