Új Magyarország, 1993. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
ÖPTENY • Az olasz hatóságok továbbra is a sötétben tapogatóznak a kedd éjféli merénylet tetteseit illetően. Nicola Mancino belügyminiszter az ország rendőr-főkapitányainak szombati rendkívüli tanácskozásán olyan drámai szavakkal ecsetelte az itáliai helyzetet, hogy egyes lapok azt olvasták ki belőle, a miniszter államcsíny lehetőségétől tart. A rendőrkapitányságokon felfüggesztették a nyári szabadságokat. • Az izraeli legfelsőbb bíróság tegnap legalább tíz nappal elhalasztotta a 73 éves John Demjanjuk kitoloncolását az országból. Ez idő alatt a legfőbb ügyész kivizsgálja azt, hogy lehetséges-e újabb bírósági tárgyalást kezdeményezni az 1988-ban tömeggyilkosság vádjával halálra ítélt, majd a múlt hét csütörtökén felmentett Demjanjuk ellen. • Mihail Gorbacsov szombaton visszautasította, hogy tanúskodjon három korábbi keletnémet vezető ügyében. Az ügyvédek azt szerették volna megtudni a volt szovjet vezetőtől: Moszkva milyen befolyást gyakorolt a keletnémet határőrizet rendjére. • Az izraeli védelmi minisztérium szombaton délután tűzszünetet hirdetett meg Libanonban. Három palesztin szervezet - egyebek között a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (FPLP) és az Iszlám Dzsihád - amelynek tagjai észak-izraeli célpontokat támadtak az elmúlt napok során, vezetőiktől szintén parancsot kaptak a tüzelés beszüntetésére. • Orosz tisztségviselők szombaton Kabulban ígéretet tettek arra, hogy az orosz erők megszüntetik az Afganisztán északi része elleni támadásaikat. Az orosz harci gépek észak-afganisztáni támadásai következtében szombatig húsz személy életét vesztette, harmincan megsebesültek. Kímek a NATO-n belül A NATO-n belül tevékenykedő kémhálózatot lepleztek le a hatóságok - jelentették szombaton este német rádió- és tévéállomások. A szervezet „Topáz" fedőnév alatt tevékenykedett. Egy brüsszeli NATO-szóvivő szerint az üggyel összefüggésben őrizetbe vettek egy személyt Németországban. A Bild am Sonntag viszont úgy tudja, hogy a német hatóságok szombat délig összesen hat személyt fogtak le a Saar-vidéken, illetve Észak- Rajna-Vesztfália tartományban. A Topaz-hálózat 1979-től 1990-ig több mint tízezer oldalnyi szupertitkos dokumentumot juttatott el a keletnémet állambiztonsági minisztériumhoz. (MTI) Több mint harminc halottja van a szombat éjjeli dél-afrikai zavargásoknak. A Johannesburg elővárosának számító Tembisében csak tegnap hajnalra tudták helyreállítani a rendet. A legjelentősebb fekete ellenzéki szervezet, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vasárnap közzétett nyilatkozata tudatos provokációról beszél, amelynek az a célja, hogy megzavarják a demokratikus államrend megteremtéséről kezdett tárgyalásokat. Nehon Mandela, az ANC vezetője - aki jelenleg Tajvan szigetén folytat tárgyalásokat - egyúttal bírálta az ország jelenlegi kormányát is, ravondván, a történtek keserű tanulságot szolgáltatnak arra, hogy a fehérek kormánya miként viszonyul a feketék életének védelméhez.(MTI) III. évfolyam, I 78. szám 1993. augisztus 2., hétfő KÜLFÖLD I . Elhunyt I. Baran belga uralkodó A dél-spanyolországi Motril üdülőhelyen szombaton szívroham következtében elhunyt I. Baldvin belga király. Az uralkodót - aki 1951. július 17-én lépett trónra - 63 esztendős korában érte a halál (1930. szeptember 7-én született). I. Baldvin július 22-én kezdte meg spanyolországi vakációját. A belga uralkodó feleségével - Fabiola királynéval - együtt 1990-ben járt Magyarországon is, Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására. I. Baldvinnak nincs egyenes ági leszármazottja, ezért az 1934-ben született Albert herceg, a király öccse a trónörökös. Jean-Luc Dehaene belga kormányfő tegnap rendkívüli ülésre hívta össze a minisztertanácsot, amely az alkotmány értelmében az új király trónralépéséig testületileg látja el az uralkodói teendőket, így például a törvények szentesítését. A király egészségi állapotáról már évek óta tudni lehetett, hogy nagyon törékeny, tavaly egy komoly szívműtéten is átesett. Közéleti teendőit ennek ellenére szinte halála napjáig következetesen ellátta, így legutóbb, július 21-én, Belgium függetlenségének évfordulóján is még ünnepi beszédben méltatta a királyság alkotmányának - néhány nappal korábbi - föderációs alapokra helyezését. I. Baldvin 1960 decemberében vezette oltárhoz Donna Fabiola de Mórát, egy nagy múltú spanyol arisztokrata család leányát, házasságukból azonban nem született utód, így a trón az alkotmány rendelkezése szerint öccsére, Albert hercegre, vagy ha ő nem óhajt élni uralkodói jogával, valamelyik gyermekére száll majd. Albertnak egy fia (Fülöp herceg) és egy lánya (Asztrid hercegnő) van. Bár két évvel ezelőtt olyan értelemben módosították az utódlási rendet, hogy immár női leszármazott is uralkodóvá koronázható, az elmúlt két évben félhivatalosan Fülöp herceget tekintették a tényleges trónörökösnek. Az alkotmány rendelkezése szerint a király halála után legkésőbb tíz napon belül össze kell ülnie a parlament két házának, hogy döntsön az új király - vagy királynő - személyéről. Belgiumban nemzeti gyászt rendeltek el. (MTI)______________.3 / Újabb Stasi-ügynökök a Bundestagban? Wolfgang Lüder (FDP) mellett - akinek nevét pénteken hozták nyilvánosságra a Stasi-ügy kapcsán - más vezető pártpolitikusok ellen is vizsgálatot kezdett a német főügyészség az egykori keletnémet állambiztonsági szervezet javára végzett kémkedés gyanúja miatt. A lapok szerint az újabb jelöltek között van Karl Wienand, a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának volt ügvezetője, valamint az SPD két másik előadója. A német hatóságok a közelmúltban kapták meg Moszkvából az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium ügynökhálózatára vonatkozó aktákat. Ezek átvizsgálása és kiértékelése alapján a sajtó több száz vezető nyugatnémet politikus, közigazgatási és gazdasági funkcionárius „lebukására" számít. (MTI) IíMAfiVABOBml^háttér AN | Strandháború Tapakop^gban Tizennyolc ember sebesült meg a hét végén a törökországi Kusadasiban, amikor egy szeméttárolóban elrejtett pokolgép felrobbant. Az utóbbi időben nem ez volt az egyetlen eset, hogy az illegalitásban működő Kurd Munkapárt az egyre népszerűbb török nyaralóhelyeken bombát robbantott. A kurdok egy része már évek, évtizedek óta küzd Törökország délkeleti részén, hogy a szó szoros értelmében kiharcoljon magának egy autonómiát, a legszélsőségesebbek pedig a teljes elszakadást tűzték ki célul. Az idén a török fegyveres erőkkel folytatott harcban a kurdok új frontot nyitottak. A leglátogatottabb török idegenforgalmi helyeket vették célba. Azt kívánják elérni, hogy a külföldi turisták rettenjenek el a törökországi nyaralástól, és ezáltal Ankara tetemes bevételtől essen el. A török nyaralóhelyek népszerűsége az elmúlt négy-öt évben jelentősen emelkedett. A délszláv válság előtt a török égei-tengeri partszakasz nem tartozott a mediterrán üdülőhelyek legfelkapottabb részéhez. Spanyolország, Franciaország, Olaszország, az egykori Jugoszlávia és Görögország volt a nyugati turisták leggyakoribb célállomása. Törökországot távolinak találták, az Ázsia és Európa határán fekvő államot felkereső turisták rendszerint csak az isztambuli határig jutottak. A délszláv válság lehetetlenné tette, hogy a németek és a skandinávok szokásaik szerint családostul, modern, nagy autókkal induljanak megszokott adriai és görögországi nyaralóhelyeikhez, mivel ezeknek a helyeknek az elérése szárazföldi úton rendkívül bonyolulttá vált. Ekkor nyílt lehetőség Törökország előtt, hogy egy szeletet kikanyarítson magának a turistaáradatból. Ha már repülőgépre kell ülnie a külföldinek, miért ne utazhatna a török Riviérára? Törökország abban bízott, hogy az évek alatt kiépített infrastruktúrája és Európában talán a legolcsóbb árai versenyképes helyzetbe hozhatják. A számítás bevált, a külföldi turisták száma egy-két év alatt nagyságrendekkel nőtt. Úgy indult az idei szezon is, hogy a török turizmus ismételt sikerével zárhat. Ezt zavarták meg a kurdok bombái. A külföldi utazási irodák kénytelen-kelletlen könyvelik el a veszteséget, vagyis hogy a turisták egymás után mondják le az utat. A veszteség persze a török idegenforgalmi ipart érinti a legjobban. A külföldiek ezek után lehet, hogy úgy döntenek, ha már így is, úgy is repülőgépre kell szállni, akkor is inkább utaznak a hagyományos, jól bevált nyaralóhelyekre, ahol a közbiztonság garantált. ________________H. Fehér Péter ,/otladozik Európa pénzrandszere (Folytatás az 1. oldalról} Ha a különböző - részben nem hivatalos - értesüléseknek hinni lehet, egyedül Bertine Ahren ír pénzügyminiszter vetette fel pár szavas nyilatkozatában nyíltan is, hogy akár az EMS felfüggesztését sem lehet kizárni (no meg brit kollégája, Kenneth Clarke, angol pénzügyminiszter jegyezte meg némi elégtétellel: a történtek beigazolták London őszi döntésének helyességét a brit fontnak a rendszerből történő kivonásáról). Ezzel szemben a helyzet kulcsát sok szempontból kézben tartó német miniszter, Theo Waigel ismét egyértelműen leszögezte: az Európai Pénzügyi Rendszert a jövőben is fenn kell tartani. Jóllehet, a rendszer „rugalmasabbá tételét" ő is elképzelhetőnek nevezte. Waigel egyébként hevesen védelmezte Bonn és Frankfurt eddigi pénzpolitikáját, hangoztatva: Németország szerinte igyekszik minden tőle telhetőt megtenni a rendszer védelmében. Összességében - szóvivői értesülés szerint - hat választási lehetőség hevert a miniszterek asztalán, amikor az ülésen elnöklő Philippe Maystadt, a belga tárca vezetője kénytelen volt saját kormánya ülésére távozni, így vasárnap este, egyelőre döntés nélkül, kétoldalú konzultációk jegyében folytatta munkáját az EK pénzügyminiszterek és bankelnökök valutaválságnak szentelt brüsszeli ülése (MTI) (M/tr.YAIM)KSyAfi kommentár A keménykezűi vezetőre várva Kölni tudósítónktól: A németek nem tanultak a múltból? Az aggódó kérdésre két közvéleménykutató intézet - hasonló jellegű - akciójának az eredménye késztet. Az egyesített ország polgárai elégedetlenek a politikai vezetéssel, és a kiutat egyre inkább keménykezű személytől várják. Az „erős férfi" történelmileg oly elriasztó fogalma ismét kísért. A hazai televíziós állomások legnagyobbika - a Kölnben székelő Westdeutscher Rundfunk (WDR) - megbízásából az Infas intézet ezer német (nyugati és keleti) polgár véleményét kérte ki. A válaszok kiértékelése alapján a megkérdezettek több mint kétharmada elégedetlen a pillanatnyi helyzettel, a törvényesség és a rend hiányát kifogásolja. A problémák megoldását 63 százalékuk egyöntetűen a vezetés élére helyezett „erős embertől" várja. Az Infos körkérdésével párhuzamosan az Allensbach intézet hasonló kérdésekkel fordult a német társadalmi élet vezető rétegének képviselőihez, akik - meglepetésre - ugyanilyen véleményt képviseltek, és mindenekelőtt a gazdasági konjunktúra fellendítésének elősegítésére követelik a „kemény kéz" politikáját. A tőlük kapott válaszok azt bizonyítják, hogy Helmut Kohl népszerűsége tovább romlott. A kancellár állhatatossága dicséretet érdemel ugyan, de 25 százaléknyi válaszadó úgy véli, hogy nincs meg benne a kellő erély, különböző szakkérdésekben nem illetékes, és nincsenek megfelelő elképzelései. A kormánypolitikát az elit réteg 75 százaléka gyengének minősítette. Aggályaik mindenekelőtt a visszaeső tendenciát mutató gazdasági fejlődésre és a Bonnban gyakorolt gazdaságpolitikára vonatkoznak. Az államháztartás eladósodása, az újabb kölcsönök felvétele - vélekedésük szerint - felelőtlen méreteket öltött, a munkanélküliség egyre fenyegetőbb. A szakértők 5,7 százalékban szabták meg az elviselhető munkanélküliségi kvótát, amely - ezzel szemben - a nyugati tartományokban máris hét százalékra rúg, a keleti országrészben pedig átlépte a tízszázalékos határt. A jövő évi szövetségi választások esélyeit vizsgálva az Allensbach intézet arra a véleményre jut, hogy a szociáldemokraták új elnöke és kancellárjelöltje, Rudolf Scharping leválthatja Helmut Kohlt a kormány élén. Ha az SPD-politikus fokozni tudná politikai célkitűzéseinek tartalmát, könnyen „Clinton-hatást" válthat ki a választók körében, akik voksaikról honorálnák Scharping szavahihetőségét és hajlandóságát a széles körű együttműködésre. Az ország vezető rétegének képviselői meglepő tartózkodást tanúsítottak Richard von Weizsäcker államelnök utódának kérdésében: 54 százalékuk nem adott választ. Az esélylistán egyelőre Hans- Dietrich Genscher volt szabaddemokrata külügyminiszter áll, megelőzve Észak-Rajna-Vesztfália tartomány szociáldemokrata miniszterelnökét, Johannes Raut. Stefan Lázár Szudétnémet megemlékezés A szudétanémetek képviselői pénteken koszorút helyeztek el az Usti nad Labem-i Edvard Be nes hídon, az észak-csehországi városban 1945. július 31-én véghezvitt pogrom szudétanémet áldozatainak emlékére. A Szudétanémetek Drezdai Honfitársi Szövetsége (Sudeten German Landsmannschaft Dres den) meg a Cseh Köztársaság Német Polgárainak Usti nad Labem-i járási kulturális szövetsége tagjai a város cseh és német-cseh polgáraival közösen dobták virágaikat a Labe (Elba) folyóba, hogy így emlékezzenek a tragédiára, amely 48 éve a hídon történt, több tucat német polgár lemészárlására. „Le az Edvard Benes híd szégyenteljes elnevezésével! Töröljék el a benesi dekrétumokat! Le a cseh sovinizmussal! Azonnali párbeszédet a kitelepített polgárokkal!" E jelszavak álltak azon a transzparensen, amelyet a Cseh- Német Határmenti Liga helyezett el a megemlékezés helyszínén. 1945. június 31-én, néhány nappal a szudétanémetek kitelepítését elrendelő benesi dekrétumok kihirdetése után, máig ismeretlen okból felrobbant a város közelében lévő Krasne Brezno-i lőszerraktár. Az eset nyomán a helyi németek elleni fegyveres leszámolások hulláma indult el, még mielőtt kitelepítésük megkezdődött volna. (MTI) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------__ __ • \ n I te, hogy a képviselők aligha érik Nem pihen az orosz parlamentbe a kaukázusi válságövezetre vonatkozó elnöki rendelet meg Az utóbbi napok nagy belpolitikai hullámverést keltő eseményeivel, így az egy hete bejelentett pénzcserével és Viktor Baraim Ifooin biztonsági miniszter leváltásával is foglalkozik az elkövetkező napokban az orosz parlament. A képviselők alig egy hétig élvezhették csak a nyári szabadságot; a múlt pénteken befejeződött ülésszak után a tervezett egy nap helyett ezen a héten is folytatódik a rendkívüli ülés. A tanácskozást eredetileg az észak-oszét ingus konfliktus ügyében hívták össze. Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök kormány elleni heves kirohanásokat tartalmazó pénteki tévényilatkozata azonban már jelez- A The Economist karikatúrája vitatásával. (MTI) Vénasszony „Az újságírók megszégyeníthetik magukat, de nem szégyeníthetik meg népüket, saját politikusaikat, akik semmivel sem alacsonyabb remgűek, mint a hozzánk látogató különböző vénasszonyok." Ezek a szavai Ruszlán Haszbulatovnak, az orosz törvényhozás elnökének pénteki tévéinterjúja során hangzottak el a politikus szájából. A Házelnök azt kifogásolta, hogy a Margaret Thatcherrel folytatott beszélgetés során az orosz újságírók nem szálltak vitába az egykori brit kormányfő azon állításával, amely az orosz káoszból kivezető út első lépéseként a parlament feloszlatását javasolta. Haszbulatovnak nem ez volt az első, és valószínűleg nem is az utolsó botrányos kijelentése. Legfeljebb ez utóbbi azért váltott ki nagyobb feltűnést, mert botrányossága ellenére enyhén szólva modortalan is. Kíváncsiak lennénk, hogy mit szólna az önérzetes Hasznulator, ha - mondjuk - valamelyik nyugati politikus nemes egyszerűséggel vénemberinek titulálná. G. F. P.