Új Magyarország, 1993. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

ÖPTENY • Az olasz hatóságok továbbra is a sötétben tapogatóznak a kedd éjféli merénylet tetteseit illetően. Nicola Mancino belügyminisz­ter az ország rendőr-főkapitá­nyainak szombati rendkívüli ta­nácskozásán olyan drámai sza­vakkal ecsetelte az itáliai helyze­tet, hogy egyes lapok azt olvas­ták ki belőle, a miniszter állam­­csíny lehetőségétől tart. A rend­őrkapitányságokon felfüggesz­tették a nyári szabadságokat. • Az izraeli legfelsőbb bíróság tegnap legalább tíz nappal elha­lasztotta a 73 éves John Demjan­­juk kitoloncolását az országból. Ez idő alatt a legfőbb ügyész ki­vizsgálja azt, hogy lehetséges-e újabb bírósági tárgyalást kezde­ményezni az 1988-ban tömeg­­­gyilkosság vádjával halálra ítélt, majd a múlt hét csütörtökén fel­mentett Dem­janjuk ellen. • Mihail Gorbacsov szombaton visszautasította, hogy tanúskod­jon három korábbi keletnémet vezető ügyében. Az ügyvédek azt szerették volna megtudni a volt szovjet vezetőtől: Moszkva milyen befolyást gyakorolt a ke­letnémet határőrizet rendjére. • Az izraeli védelmi minisztéri­um szombaton délután tűzszü­netet hirdetett meg Libanonban. Három palesztin szervezet - egyebek között a Népi Front Pa­lesztina Felszabadításáért (FPLP) és az Iszlám Dzsihád - amelynek tagjai észak-izraeli célpontokat támadtak az elmúlt napok során, vezetőiktől szintén parancsot kaptak a tüzelés be­szüntetésére. • Orosz tisztségviselők szomba­ton Kabulban ígéretet tettek ar­ra, hogy az orosz erők megszün­tetik az Afganisztán északi része elleni támadásaikat. Az orosz harci gépek észak-afganisztáni támadásai következtében szom­batig húsz személy életét vesz­tette, harmincan megsebesültek. Kímek a NATO-n belü­l A NATO-n belül tevékenykedő kémhálózatot lepleztek le a ha­tóságok - jelentették szombaton este német rádió- és tévéállomá­sok. A szervezet „Topáz" fedő­név alatt tevékenykedett. Egy brüsszeli NATO-szóvivő szerint az üggyel összefüggés­ben őrizetbe vettek egy személyt Németországban. A Bild am Sonntag viszont úgy tudja, hogy a német hatóságok szombat dé­lig összesen hat személyt fogtak le a Saar-vidéken, illetve Észak- Rajna-Vesztfália tartományban. A Topaz-hálózat 1979-től 1990-ig több mint tízezer oldal­nyi szupertitkos dokumentumot juttatott el a keletnémet állam­biztonsági minisztériumhoz. (MTI) Több mint harminc halottja van a szombat éjjeli dél-afrikai za­vargásoknak. A Johannesburg elővárosának számító Tembisé­­ben csak tegnap hajnalra tudták helyreállítani a rendet. A legjelentősebb fekete ellen­zéki szervezet, az Afrikai Nem­zeti Kongresszus (ANC) vasár­nap közzétett nyilatkozata tuda­tos provokációról­ beszél, amely­­nek az­ a célja, hogy megzavarják a demokratikus államrend meg­teremtéséről kezdett tárgyaláso­kat. Nehon Mandela, az ANC ve­zetője - aki jelenleg Tajvan szige­tén folytat tárgyalásokat - egyúttal bírálta az ország jelen­legi kormányát is, ravondván, a történtek keserű tanulságot szol­gáltatnak arra, hogy a fehérek kormánya miként viszonyul a fe­keték életének védelméhez.(MTI) III. évfolyam, I 78. szám 1993. augisztus 2., hétfő KÜLFÖLD I . Elhunyt I. Baran belga uralkodó A dél-spanyolországi Motril üdülőhelyen szombaton szívro­ham következtében elhunyt I. Baldvin belga király. Az uralko­dót - aki 1951. július 17-én lépett trónra - 63 esztendős korában ér­te a halál (1930. szeptember 7-én született). I. Baldvin július 22-én kezdte meg spanyolországi va­kációját. A belga uralkodó fele­ségével - Fabiola királynéval - együtt 1990-ben járt Magyaror­szágon is, Göncz Árpád köztár­sasági elnök meghívására. I. Baldvinnak­ nincs egyenes ági leszármazottja, ezért az 1934-ben született Albert herceg, a király öccse a trónörökös. Jean-Luc Dehaene belga kormányfő tegnap rendkívüli ülésre hívta össze a minisztertanácsot, amely az alkotmány értelmében az új ki­rály trónralépéséig testületileg látja el az uralkodói teendőket, így például a törvények szentesítését. A király egészségi állapotáról már évek óta tudni lehetett, hogy nagyon törékeny, tavaly egy komoly szívműtéten is átesett. Köz­életi teendőit ennek ellenére szinte halála napjáig következetesen ellátta, így legutóbb, július 21-én, Belgium függetlenségének évfor­dulóján is még ünnepi beszédben méltatta a királyság alkotmányá­nak - néhány nappal korábbi - föderációs alapokra helyezését. I. Baldvin 1960 decemberében vezette oltárhoz Donna Fabiola de Mórát, egy nagy múltú spanyol arisztokrata család leányát, házas­ságukból azonban nem született utód, így a trón az alkotmány ren­delkezése szerint öccsére, Albert hercegre, vagy ha ő nem óhajt élni uralkodói jogával, valamelyik gyermekére száll majd. Albertnak egy fia (Fülöp herceg) és egy lánya (Asztrid hercegnő) van. Bár két évvel ezelőtt olyan értelemben módosították az utódlási rendet, hogy immár női leszármazott is uralkodóvá koronázható, az elmúlt két évben félhivatalosan Fülöp herceget tekintették a tényleges trónörökösnek. Az alkotmány rendelkezése szerint a király halála után legkésőbb tíz napon belül össze kell ülnie a parlament két házának, hogy döntsön az új király - vagy királynő - személyéről. Belgiumban nemzeti gyászt rendeltek el. (MTI)______________.3 / Újabb Stasi-ügynökök a Bundestagban? Wolfgang Lüder (FDP) mellett - akinek nevét pénteken hozták nyilvánosságra a Stasi-ügy kap­csán - más vezető pártpolitiku­sok ellen is vizsgálatot kezdett a német főügyészség az egykori keletnémet állambiztonsági szer­vezet javára végzett kémkedés gyanúja miatt. A lapok szerint az újabb jelöltek között van Karl Wi­enand, a szociáldemokrata párt­ parlamenti frakciójának volt ügvezetője, valamint az SPD két másik előadója. A német ha­tóságok a közelmúltban kapták meg Moszkvából az egykori ke­letnémet állambiztonsági mi­nisztérium ügynökhálózatára vonatkozó aktákat. Ezek átvizs­gálása és kiértékelése alapján a sajtó több száz vezető nyugatné­met politikus, közigazgatási és gazdasági funkcionárius „lebu­kására" számít. (MTI) IíMAfiVABOBml­^háttér AN |­ Strandháború Tapakop^gban Tizennyolc ember sebesült meg a hét végén a törökországi Kusa­­dasiban, amikor egy szeméttáro­lóban elrejtett pokolgép felrob­bant. Az utóbbi időben nem ez volt az egyetlen eset, hogy az il­legalitásban működő Kurd Munkapárt az egyre népszerűbb török nyaralóhelyeken bombát robbantott. A kurdok egy része már évek, évtizedek óta küzd Törökország délkeleti részén, hogy a szó szoros értelmében ki­harcoljon magának egy autonó­miát, a legszélsőségesebbek pe­dig a teljes elszakadást tűzték ki célul. Az idén a török fegyveres erőkkel folytatott harcban a kur­dok új frontot nyitottak. A leglá­togatottabb török idegenforgal­mi helyeket vették célba. Azt kí­vánják elérni, hogy a külföldi tu­risták rettenjenek el a törökor­szági nyaralástól, és ezáltal An­kara tetemes bevételtől essen el. A török nyaralóhelyek nép­szerűsége az elmúlt négy-öt év­ben jelentősen emelkedett. A délszláv válság előtt a török égei-tengeri partszakasz nem tartozott a mediterrán üdülőhe­lyek legfelkapottabb részéhez. Spanyolország, Franciaország, Olaszország, az egykori Jugo­szlávia és Görögország volt a nyugati turisták leggyakoribb célállomása. Törökországot tá­volinak találták, az Ázsia és Eu­rópa határán fekvő államot fel­kereső turisták rendszerint csak az isztambuli határig jutottak. A délszláv válság lehetetlenné tette, hogy a németek és a skan­dinávok szokásaik szerint csalá­dostul, modern, nagy autókkal induljanak megszokott adriai és görögországi nyaralóhelyeik­hez, mivel ezeknek a helyeknek az elérése szárazföldi úton rend­kívül bonyolulttá vált. Ekkor nyílt lehetőség Törökország előtt, hogy egy szeletet kikanyarítson magának a turistaáradatból. Ha már repülőgépre kell ülnie a kül­földinek, miért ne utazhatna a török Riviérára? Törökország abban bízott, hogy az évek alatt kiépített infrastruktúrája és Eu­rópában talán a legolcsóbb árai versenyképes helyzetbe hozhat­ják. A számítás bevált, a külföldi turisták száma egy-két év alatt nagyságrendekkel nőtt. Úgy in­dult az idei szezon is, hogy a tö­rök turizmus ismételt sikerével zárhat. Ezt zavarták meg a kur­dok bombái. A külföldi utazási irodák kénytelen-kelletlen köny­velik el a veszteséget, vagyis hogy a turisták egymás után mondják le az utat. A veszteség persze a török idegenforgalmi ipart érinti a legjobban. A külföl­diek ezek után lehet, hogy úgy döntenek, ha már így is, úgy is repülőgépre kell szállni, akkor is inkább utaznak a hagyományos, jól bevált nyaralóhelyekre, ahol a közbiztonság garantált. ________________H. Fehér Péter ,/­otladozik Európa pénzrandszere (Folytatás az 1. oldalról} Ha a különböző - részben nem hivatalos - értesüléseknek hinni lehet, egyedül Bertine Ahren ír pénzügyminiszter vetette fel pár szavas nyilatkozatában nyíltan is, hogy akár az EMS felfüggesz­tését sem lehet kizárni (no meg brit kollégája, Kenneth Clarke, an­gol pénzügyminiszter jegyezte meg némi elégtétellel: a történ­tek beigazolták London őszi döntésének helyességét a brit fontnak a rendszerből történő ki­vonásáról). Ezzel szemben a helyzet kul­csát sok szempontból kézben tar­tó német miniszter, Theo Waigel ismét egyértelműen leszögezte: az Európai Pénzügyi Rendszert a jövőben is fenn kell tartani. Jól­lehet, a rendszer „rugalmasabbá tételét" ő is elképzelhetőnek ne­vezte. Waigel egyébként hevesen vé­delmezte Bonn és Frankfurt ed­digi pénzpolitikáját, hangoztat­va: Németország szerinte igyek­szik minden tőle telhetőt meg­tenni a rendszer védelmében. Összességében - szóvivői érte­sülés szerint - hat választási lehe­tőség hevert a miniszterek aszta­lán, amikor az ülésen elnöklő Philippe Maystadt, a belga tárca vezetője kénytelen volt saját kor­mánya ülésére távozni, így vasárnap este, egyelőre döntés nélkül, kétoldalú konzul­­tációk jegyében folytatta munká­ját az EK pénzügyminiszterek és bankelnökök valutaválságnak szentelt brüsszeli ülése (MTI) (M/tr.YAIM)K­SyAfi kommentár A keménykezűi vezetőre várva Kölni tudósítónktól: A németek nem tanultak a múltból? Az aggódó kérdésre két köz­véleménykutató intézet - hasonló jellegű - akciójának az eredmé­nye késztet. Az egyesített ország polgárai elégedetlenek a politi­kai vezetéssel, és a kiutat egyre inkább keménykezű személytől várják. Az „erős férfi" történelmileg oly elriasztó fogalma ismét kísért. A hazai televíziós állomások legnagyobbika - a Kölnben székelő Westdeutscher Rundfunk (WDR) - megbízásából az Infas intézet ezer német (nyugati és keleti) polgár véleményét kérte ki. A válaszok kiértékelése alapján a megkérdezettek több mint kétharmada elé­gedetlen a pillanatnyi helyzettel, a törvényesség és a rend hiányát kifogásolja. A problémák megoldását 63 százalékuk egyöntetűen a vezetés élére h­elyezett „erős embertől" várja. Az Infos körkérdésével párhuzamosan az Allensbach intézet ha­sonló kérdésekkel fordult a német társadalmi élet vezető rétegének képviselőihez, akik - meglepetésre - ugyanilyen véleményt képvi­seltek, és mindenekelőtt a gazdasági konjunktúra fellendítésének elősegítésére követelik a „kemény kéz" politikáját. A tőlük kapott válaszok azt bizonyítják, hogy Helmut Kohl népszerűsége tovább romlott. A kancellár állhatatossága dicséretet érdemel ugyan, de 25 százaléknyi válaszadó úgy véli, hogy nincs meg benne a kellő erély, különböző szakkérdésekben nem illetékes, és nincsenek megfelelő elképzelései. A kormánypolitikát az elit réteg 75 százaléka gyengé­nek minősítette. Aggályaik mindenekelőtt a visszaeső tendenciát mutató gazda­sági fejlődésre és a Bonnban gyakorolt gazdaságpolitikára vonat­koznak. Az államháztartás eladósodása, az újabb kölcsönök felvé­tele - vélekedésük szerint - felelőtlen méreteket öltött, a munka­­nélküliség egyre fenyegetőbb. A szakértők 5,7 százalékban szabták meg az elviselhető munkanélküliségi kvótát, amely - ezzel szem­ben - a nyugati tartományokban máris hét százalékra rúg, a keleti országrészben pedig átlépte a tízszázalékos határt. A jövő évi szövetségi választások esélyeit vizsgálva az Allensbach intézet arra a véleményre jut, hogy a szociáldemokraták új elnöke és kancellárjelöltje, Rudolf Scharping leválthatja Helmut Kohlt a kor­mány élén. Ha az SPD-politikus fokozni tudná politikai célkitűzé­seinek tartalmát, könnyen „Clinton-hatást" válthat ki a választók körében, akik voksaikról honorálnák Scharping szavahihetőségét és hajlandóságát a széles körű együttműködésre. Az ország vezető rétegének képviselői meglepő tartózkodást ta­núsítottak Richard von Weizsäcker államelnök utódának kérdésében: 54 százalékuk nem adott választ. Az esélylistán egyelőre Hans- Dietrich Genscher volt szabaddemokrata külügyminiszter áll, meg­előzve Észak-Rajna-Vesztfália tartomány szociáldemokrata minisz­terelnökét, Johannes Raut. Stefan Lázár Szudétnémet megemlékezés A szudétanémetek képviselői pénteken koszorút helyeztek el az Usti nad Labem-i Edvard Be­ nes hídon, az észak-csehországi városban 1945. július 31-én vég­hezvitt pogrom szudétanémet áldozatainak emlékére. A Szudétanémetek Drezdai Honfitársi Szövetsége (Sudeten German Landsmannschaft Dres­ den) meg a Cseh Köztársaság Német Polgárainak Usti nad La­bem-i járási kulturális szövetsége tagjai a város cseh és német-cseh polgáraival közösen dobták virá­gaikat a Labe (Elba) folyóba, hogy így emlékezzenek a tragé­diára, amely 48 éve a hídon tör­tént, több tucat német polgár le­mészárlására. „Le az Edvard Benes híd szé­gyenteljes elnevezésével! Töröl­jék el a benesi dekrétumokat! Le a cseh sovinizmussal! Azonnali párbeszédet a kitelepített polgá­rokkal!" E jelszavak álltak azon a transzparensen, amelyet a Cseh- Német Határmenti Liga helye­zett el a megemlékezés helyszí­nén. 1945. június 31-én, néhány nappal a szudétanémetek kite­lepítését elrendelő benesi dek­rétumok kihirdetése után, máig ismeretlen okból felrobbant a város közelében lévő Krasne Brezno-i lőszerraktár. Az eset nyomán a helyi németek elleni­ fegyveres leszámolások hullá­­ma indult el, még mielőtt kite­­lepítésük megkezdődött volna. (MTI) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­__ __ • \ n I te, hogy a képviselők aligha érik Nem pihen az orosz parlament­be a kaukázusi válságövezetre­­ vonatkozó elnöki rendelet meg­ Az utóbbi napok nagy belpoliti­kai hullámverést keltő esemé­nyeivel, így az egy hete bejelen­tett pénzcserével és Viktor Ba­­ra­im­ Ifooin biztonsági miniszter le­váltásával is foglalkozik az elkö­vetkező napokban az orosz par­lament. A képviselők alig egy hé­tig élvezhették csak a nyári sza­badságot; a múlt pénteken befe­jeződött ülésszak után a terve­zett egy nap helyett ezen a héten is folytatódik a rendkívüli ülés. A tanácskozást eredetileg az észak-oszét­ ingus konfliktus ügyében hívták össze. Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök kormány elleni heves kirohaná­sokat tartalmazó pénteki tévé­­nyilatkozata azonban már jelez- A The Economist karikatúrája vitatásával. (MTI) Vénasszony „Az újságírók megszégyeníthetik magukat, de nem szégyeníthetik meg népüket, saját politikusaikat, akik semmivel sem alacsonyabb rem­gűek, mint a hozzánk látogató kü­lönböző vénasszonyok." Ezek a sza­­vai­ Ruszlán Haszbulatovnak, az orosz törvényhozás elnökének pénte­­ki tévéinterjúja során hangzottak el a politikus szájából. A Házelnök azt kifogásolta, hogy a Margaret Tha­tcherrel folytatott beszélgetés során az orosz újságírók nem szálltak vitá­ba az egykori brit kormányfő azon állításával, amely az orosz káoszból kivezető út első lépéseként a parla­ment feloszlatását javasolta. Hasz­bulatovnak nem ez volt az első, és valószínűleg nem is az utolsó botrá­nyos kijelentése. Legfeljebb ez utóbbi azért váltott ki nagyobb feltűnést, mert botrányossága ellenére enyhén szólva modortalan is. Kíváncsiak lennénk, hogy mit szólna az önérze­tes Hasznulator, ha - mondjuk - va­lamelyik nyugati politikus nemes egy­szerűséggel vénemberinek titulálná. G. F. P.

Next