Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

OLTÉNY • Orosz hadihajóraj érkezett teg­nap baráti látogatásra a dél-koreai Puszan kikötőjébe. A csendes­óceáni orosz hadiflotta három hajója - Igor Hmelinov ellenten­gernagy parancsnoksága alatt - ezt megelőzően kínai kikötők­ben járt. Dél-koreai hadihajók a tervek szerint szeptember végén Vlagyivosztokban viszonozzák az orosz flotta baráti vizitjét. Az 1904-es orosz-japán háború óta először tesznek látogatást orosz hadihajók a dél-koreai partvidé­ken. • Az amerikai kormány humani­tárius célokra három és fél millió dolláros segélyt nyújt Vietnam­nak. Ezzel kezdetét vette a Viet­namnak szánt amerikai segély­­program második szakasza. A program keretében az indokínai ország 1991 júliusában már ka­pott egymillió dollárt. • Beregszászban tartotta alakuló ülését a Megyei Történelmi- Honismereti Bródy András Tár­saság. A névadó - Bródy András - az 1938 októberében megala­kult Podkarpatszka Rusz (Kár­pátaljai Rusz) autonóm kormá­nyának a miniszterelnöke volt, akit 1944 novemberében koholt vádak alapján letartóztattak és 1946-ban edvégeztek. A Társaság azt a célt tűzi maga elé, hogy őriz­ze és ápolja a vidék nemzeti-kul­turális hagyományait, tanulmá­nyozza az itt élő nemzetiségek néprajzát és folklórművészetét, Kárpátalja történelmét, és alma­­nachokat, kalendáriumokat, mo­nográfiákat jelentessen meg. • A pekingi vezetés tegnap „Fe­hér könyvet" tett közzé Kínának Tajvanhoz fűződő viszonyáról. Kína és Tajvan egyesítését Pe­king szeretné békés úton vég­hezvinni, de ha szükséges, kész a fegyveres beavatkozásra is. A Fe­hér könyv szerint az egyesülés után Tajvan megőrizheti belpoli­tikai szabadságát, ha nem próbál beleszólni Peking külpolitikájá­ba. A kínai kormány ígéretet tett ara, hogy nem küld katonákat és hivatalnokokat a szigetre, de kilátásba helyezte: a tajvani ve­zetők fontos tisztségekhez jut­hatnak a központi kormányban. • Ismét rendkívüli jogokat kért a kievi parlamenttől Leonyid Kucsma. Az ukrán kormányfő újabb válságtervet ismertetett a képviselők előtt, akik az elmúlt hónapokban kétszer is elutasí­tották a radikális reformokat ma­gában foglaló csomagtervet, illet­ve a végrehajtáshoz szükséges különleges felhatalmazást. Finn vendég (Folytatás az 1. oldalról) A kétoldalú kapcsolatokat érté­kelve rendezettnek és szerteága­zónak ítélték hazánk és Finnor­szág együttműködését. Ilkka Suominen kifejezte re­ményét az Európai Szabadkeres­kedelmi Társulás megállapodá­sának még az év vége előtti rati­fikálásával, valamint a magyar­finn mezőgazdasági szerződés sikeres parlamenti tárgyalásával kapcsolatban. Közölte azt is, hogy hamarosan megszületik a hivatalos döntés a budapesti vi­lágkiállításon való finn részvé­telről. (MTI) III. évfolyam, 203. szám díjia 1993. szeptember 1., szerda KÜLFÖLD Clinton elnök biztosítékokat vár Felújították a genfi tárgyalásokat (Folytatás az 1. oldalról) A Genfbe érkezett boszniai szerb vezető, Radovan Karadzsics úgy nyilatkozott, hogy ők valóban békét akarnak. Ugyanakkor utalt arra is: ha a muzulmánok nem fogadják el a rendezési ter­vet, a szerbek és horvátok egy­más között kettéoszthatják a köztársaságot. Bár Alija Izetbegovic szerint a béketerv a szerb agresszort jutal­mazza, a hozzá közel álló források­tól a Tanjug tudni véli, hogy a bos­­nyák parlament elutasítása ellené­re mégis szándékában áll aláírni azt. Alija Izetbegovic bosnyák el­nök és Radovan Karadzsics, a szer­­bek vezetője tegnap öt pontban megegyezésre jutott Genfben egy kétoldalú találkozón. A mu­zulmán fél az öt pontot technikai jellegűnek nevezte. Izetbegovic szerint azonban ez is elősegítheti az előrelépést a békefolyamat egészében. A szerb és a muzulmán fél egybehangzó közlése szerint a két vezető a következő öt pontban ju­tott azonos álláspontra: 1. Az ellenségeskedések be­szüntetése. 2. Az összes hadifogoly cseréje. 3. Közvetlen telefonösszekötté­s­ között. 4. Közös bizottság létrehozása a szarajevói áram-, gáz- és vízellátás helyreállítására. 5. A kölcsönös sajtótámadások megszüntetése. Még mielőtt elkötelezné magát az amerikai szárazföldi csapatok részvétele mellett a boszniai béke­fenntartó erők kötelékében, Bill Clinton elnök szeretne biztosítéko­kat kapni arra nézve, hogy a vég­leges fedolgozásra és egyeztetésre váró boszniai béketerv méltányos és kivitelezhető. Az elnök hétfőn beszélt feltéte­leiről a Fehér Házban rögtönzött sajtóérkezleten. - Februárban vilá­gosan­ leszögeztem, hogy az Egye­sült Államok kész hozzájárulni a boszniai béke megteremtésére irá­nyuló nemzetközi erőfeszítések­hez. Ezt most is megerősítem. Ám szeretnék tisztában lenni a részle­tekkel. Még mielőtt lépnénk, szán­dékomban áll meggyőződni ar­ról, hogy a megállapodás igazsá­gos és végrehajtható-e, és hogy a bosnyák kormány maradékta­lanul elfogadta-e. Előre tudni óhajtom azt is, hogy kinek és mennyi ideig kell (Boszniában) maradnia - mondta. A washingtoni kormányzat kezdettől fogva kinyilvánította, hogy semmi esetre sem hajlandó szárazföldi erőket vezényelni Boszniába a szerbek, a muzul­mánok és a horvátok közötti összecsapások elfojtására. Attól azonban nem zárkózott el, hogy csapatai csatlakozzanak a béke­­fenntartó kötelékhez, ha a konf­liktusban érintett feleknek sike­rül megállapodásra jutniuk. Az orosz külügyminiszter teg­nap az ENSZ genfi székhelyen bejelentette, hogy országa kész újabb csapatok küldésére Bosz­niába, amennyiben a szemben álló feleknek­­ sikerül megálla­podni a béketerv végrehajtásá­ban. Andrej Kozirev az ENSZ-fő­­titkárral folytatott genfi eszme­cseréjén terjesztette elő ajánla­tát. (MTI) ~W­ Külügyminiszteri út Oroszországba és Romániába Telefonos tájékoztatás a Horthy-temetésről (Folytatás az 1. oldalról) Jeszenszky Géza és Theodor Meles­­canu Romániában találkozik majd, de a pontos helyet és idő­pontot a későbbiekben egyezte­tik. A miniszteri szintű eszme­cseréről a megállapodás azon a főosztályvezetői szintű külügyi szakértői fordulón született, amely a közeli napokban zajlott Budapesten. Herman János értékelése sze­rint a megbeszélés nyílt és kor­rekt légkörben zajlott és az el­sődlegesen kitűzött célnak meg­felelt: a felek áttekintették az e­­telt időszak eredményeit és rá­mutattak a további feladatokra. Előrehaladást nyugtázhattak például a gazdaság, közlekedé­si, honvédelmi, belügyi és kultu­rális területen, továbbra sincsen viszont előrelépés olyan alapve­tő kérdésekben, mint a kisebbsé­gi nyilatkozat, az aradi emlékmű helyreállítása, a kolozsvári fő­konzulátus újranyitása, vagy az 1956-os forradalom dokumentu­mainak hozzáférhetősége. Az alapszerződésről is egyeztető tárgyalásokat folytattak, ám szö­vegezési munkálatokat nem vé­geztek, mint ahogyan nem volt szó Románia Európa Tanács-i tagságáról sem - mondotta a magyar külügyi szóvivő. A magyar-román kapcsolato­kat érintő hír az is, hogy Her­man János megerősítette: Je­szenszky Géza telefonon tájé­koztatta román kollégáját a ma­gyar kormánynak a Horthy Mik­lós újratemetésére vonatkozó ál­láspontjáról. Ezt az eddig egye­dül álló lépést azért tették meg, hogy elébe vágjanak minden más egyéb értelmezésnek, ami ez ügyben napvilágot láthat. A szóvivő szerint egyébként Ma­gyarország képviselői igény ese­tén készek bárki hasonló tájé­koztatására. Herman János bejelentette, hogy a magyar kormány meghí­vására szeptember 13-16. között hazánkban tárgyal Cou Csia-hua, a Kínai Népköztársaság minisz­terelnök-helyettese, aki elsősor­ban a gazdasági együttműködés elmélyítésének lehetőségeit vizsgálja meg. A szóvivő közölte azt is: a ma­gyar külügyminiszter levelet küldött az ENSZ főtitkárához, amellyel válaszolt Butrosz Gáli minapi levelére. Jeszenszky Gé­za a levélben kifejtette, hazánk fontos fejleménynek tekinti, hogy a Biztonsági Tanács foglal­kozott azokkal a károkkal, ame­lyek a Belgrád elleni BT-szankci­­ók betartása miatt értek egyes országokat, így Magyarországot is, amiért a világszervezet veze­tője is indokoltnak tartja, hol nemzetközi közösség foglal­jon a kérdéssel. Budapest a ma­ga részéről - miközben tisztában van azzal, hogy teljes kárpótlás­ra aligha számíthat - megkere­séssel fordul minden kompetens fórumhoz - mondotta a szóvivő, aki azt is bejelentette: felmentet­ték beosztásából Tomaj Dénes he­lyettes külügyi államtitkárt, aki a hágai nagykövetség élére kerül. (DAL) A jobboldal támadja Rabin Kormlauff­t ." (Folytatás az 1. oldalról) A megállapodás, amelyben mind Izrael, mind a palesztinai­­ak történelmi fordulatot látnak, éles vitát váltott ki az izraeli poli­tikai körökben. A hétfőn lefolyt parlamenti ülésen az ellenzék hevesen támadta a kormányt, és a többi között azzal vádolta Ji­­chak Rabin miniszterelnököt és kabinetjét, hogy „eladja az or­szág jövőjét és biztonságát". A parlamenti vitával egy idő­ben több mint tizenötezer ember tüntetett Jeruzsálemben a Knesszet, az izraeli képviselőház épülete előtt, tiltakozva a kiala­kulóban lévő megállapodás el­len. Időközben egyébként kide­rült, hogy a megegyezést az utóbbi fél évben húsz titkos tár­gyalás előzte meg Izrael és a pa­­lesztinaiak között. Ezek a tár­gyalások Norvégia külügymi­niszterének közvetítésével Osló­ban folytak le. Jellemző a megállapodás problematikus jellegére, hogy nemcsak Izraelben váltott ki heves ellenkezést a jobboldali pártok körében, de a palesztinai szerve­zetek soraiban is bizon­yos tiltako­zást lehetett tapasztalni, és van­nak tényezők, amelyek hevesen bírálják Jasszer Arafatot a megál­lapodás miatt. Ofry Simon Perez külügyminiszter a Knesszet ülésén a palesztin auto­nómia mellett érvelt MTI - Külföldi képszerkesztőség Jozef Moravcik a kisebbségekről Szlov­iia Érdeke a rendezett helyzet Tudósítónktól: Jozef Moravcik szlovák külügymi­niszter a pozsonyi kabinet tegna­pi ülését követő sajtótájékoztatón a múlt hét pénteki Rév-Komárom­­ban tartott tiltakozó nagygyűlés kapcsán leszögezte: nem lehet a szlovák kormányt egyértelműen vádolni azzal, hogy nem foglalko­zik az ország területén élő nemzeti kisebbségek problémáival. Po­zsony az Európa Tanács-beli fel­vétele­k után kötelezettségeket vállalt, amelyeket teljesíteni fog. A szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta: kormányának is ér­deke, hogy a Szlovákiában élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete mind a két fél számára el­fogadhatóan rendeződjék. K. M. Jelcin erősíti a hadsereg felü­gyeletét Borisz Jelcin orosz elnök felmen­tette tisztségéből az Orosz Nem­zetbiztonsági Tanács stratégiai védelmi részlegének vezetőjét, Jurij Nazarkint, valamint az adat­­elemző központ igazgatóját, Vla­­gyiszlav Naszinovszkijt. Az orosz államfő rendelete szerint a két szakembert, akik­nek fontos szerepük volt az el­nök és a hadsereg közötti kap­csolatok alakításában, más mun­katerületre helyezik át. Borisz Jelcin ezentúl szemé­lyesen kívánja ellenőrizni a fegyveres erők helyzetét, mivel nem elégítik ki teljesen védelmi miniszterének, illetve a katonai körzetek parancsnokainak jelen­tései. Az orosz elnök ezért ha­vonta egy napot a hadsereg ala­kulatainál tölt. Ezt Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter közölte annak kapcsán, hogy az elnök kedden két elitegységet is meg­látogatott. Jelcin először egy Moszkva környéki gépesített lö­vész gárdahadosztálynál járt, majd egy ejtőernyős alakulatot keresett fel. Megfigyelők szerint az elnöki látogatás azt jelzi, hogy Jelcin, aki egyben a hadsereg főpa­rancsnoka is, az egyre sdélezet­­tebb orosz belpolitikai helyzet­ben mindenképpen maga mö­gött akarja tudni a hadsereget. Az ezentúl rendszeressé váló lá­togatások azon túl, hogy a sú­lyos helyzetben levő hadsereg felé tett gesztusértékű lépést je­lentenek, azt is jelezhetik, hogy az elnök nem bízik már teljes mértékben védelmi miniszteré­ben. (MTI) Volker Rühe a NATO bővítéséről Egyengetni kell az utat... Volker Rühe német és Jörgen Kos­­ma norvég védelmi miniszter kedden Oslóban úgy foglalt ál­lást, hog az ekkori Varsói Szerződés országai előtt egyen­getni kell az utat a NATO-tagság felé. Mindkét miniszter hangsú­lyozta: Lengyelország, Magyar­­ország, valamint a Cseh és a Szlovák Köztársaság részére biz­tosítani kell, hogy hosszabb tá­von az atlanti szövetség tagjaivá váljanak, ezáltal ugyanis foko­zódna a térség politikai stabilitá­sa. Rühe szerint a NATO védelmi minisztereinek jövő év januárjá­­ra tervezett konferenciaiján meg­történhetnének az első lépések ebben az irányban. A német vé­delmi miniszter - mint kifejtette - nem kíván időrendet megálla­pítani a négy ország esetleges NATO-hoz való csatlakozásával kapcsolatban. Az azonban nem kizárt, hogy még a teljes jogú EK-tagság elérése előtt a NATO tagjaivá váljanak - mondotta. A német miniszter kétnapos munkalátogatáson tartózkodik a skandináv országban. Ennek so­rán találkozott Gro Harlem Brundtland norvég miniszterel­nökkel, akinek elmondta: a né­met kormány azon fáradozik, hogy Norvégia az EK tagjává váljon. Utalt rá, hogy különös gondot kell fordítani az észak­­európai állam biztonságára az orosz belpolitikai események alakulása miatt. (MTI) '­ Arafat és Mubarak sajtóértekezlete Az izraeli-palesztin egyezség legfontosabb részletei Az izraeli-palesztin elvi nyilatko­zat ratifikálása után négy hónapon belül az izraeli hadsereg teljesen ki­vonul a Gáza-övezetből és Jerikó­ból - jelentette ki tegnap az egyipp­tomi Alexandriában Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Hoszni Mubarak egyiptomi ál­lamfővel tartott közös sajtóérte­kezletén - amely kettejük több mint kétórás tanácskozását követ­te - a palesztin vezető arra a kér­désre, vajon mikor költözik a PFSZ Tuniszból Jerikóba, ezt felelte: „Elő­ször alá kell írni a nyilatkozatot, utána egy hónap szüksges annak jóváhagyásához különböző fóru­mokon, s ezután nyomban meg­kezdődik a végrehajtás. Nem csak Gázában és Jerikóban - ahonnan négy hónapon belül teljes egészé­ben kivonulnak az izraeli katonai erők - de a többi palesztin körzet­ben is valóra válik az átmeneti pa­lesztin autonómiakormányzat ha­talma". Mint megjegyezte, maga a meg­állapodás egy elvi nyilatkozat, és a Gáza-Jerikó terv annak mellékle­­tétépezi. A PFSZ Jerikóba költö­zésére vonatkozó kérdésre konkrét választ nem adott Ara­fat. (Mordehaj Gur tábornok, izraeli védelmi miniszterhelyettes egy keddi nyilatkozatában elképzelhe­tőnek tartotta Arafat visszatérését a megszállt területekre. A PFSZ vezetője a szervezete alapokmányának megváltoztatá­sát firtató kérdésre leszögezte: a fegyveres harc szakasza lezárult a PFSZ számára a Nemzeti Tanács 1988-as határozatában foglalt bé­kekezdeményezéssel, majd a há­rom évvel későbbi határozattal. Ez utóbbi a palesztinok részvétele mellett döntött a madridi konfe­rencián. Mubarak a maga részéről támo­gatásra érdemes, jó kezdetnek ne­vezte az izraeli-palesztin egyezsé­get, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a palesztinok előtt még hosszú, nehéz út áll jogaik vissza­szerzéséhez. Az egyiptomi elnök rövidesen Damaszkuszba utazik, hogy megszerezze Asszad elnök támogatását az egyezséghez. (MTI) madnak . rá a vörös khmerek Öten életüket vesztették és tizen­hárman megsebesültek tegnap Kambodzsában, amikor tüzérségi lövedék csapódott be a határ kö­zelében fekvő Poipet város köz­pontjában - közölte a helyi rend­őrség. A sebesülteket a Kambo­dzsában állomásozó holland kék­sisakosok szállították a város kór­házába. A kambodzsai hatóságok szerint a lövedéket vörös khmer csapatok lőtték ki. Kamodzsai kormánycsapatok a közelmúltban indítottak újabb tá­madást a thaiföldi határ mentén a lázadók ellen, akiket a dszungelbe szorítottak vissza. Thaiföldi kato­nai források közölték: Bangkok­nak nem áll szándékában átadni a kambodzsai hatóságoknak azokat a vörös khmer harcosokat, akik a kormánycsapatok támadásai elől menekülnek Thaiföldre. Mint azt a thaiföldi hadsereg fő­parancsnokságának szóvivője el­mondta, az ország területére érke­ző vörös khmereket lefegyverzik, majd tranzit központokba szállít­ják őket, és ha a helyzet normali­zálódik, akkor juthatnak vissza Kambodzsának a vörös khmerek által ellenőrzött területeire. (MTI) Lone Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját 100 MILLÓ forintra kiegészítjük!

Next