Új Magyarország, 1994. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

• Az Egyesült Államok húsz év után megadta a beutazási ví­zumot Gerry Adamsnek, a Sinn Fein vezetőjének, hogy részt ve­hessen az északír problémakörről New Yorkban rendezendő érte­kezleten. A döntést a Fehér Híáz jelentette be vasárnap: közlemé­nye szerint Washington reméli, hogy lépésével előmozdíthatja az észak-írországi helyzet rendezé­sét. A Sinn Fein a, terrormódsze­reket alkalmazó Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya. • Észak-Korea figyelmeztette az Egyesült Államokat és Dél-Kore­­át, hogy választaniuk kell: párbe­szédhez vagy háborúhoz vezet az ázsiai ország nukleáris létesít­ményeinek nemzetközi ellenőr­zése körüli vita. Ez a lényege azoknak a kemény hangvételű nyilatkozatoknak, amelyeket teg­nap közölt a hivatalos észak-ko­reai hírügynökség. Phenjanban ingerültséget keltettek a Koreai­félszigeten folyó amerikai hír­szerző tevékenység élénkítése és Washingtonnak az a terve, hogy Patriot típusú rakétaütegeket te­lepít Dél-Koreában. • Hajótörést szenvedett tizenki­lenc kubai a szigetország északi partjainál, amikor törékeny csó­nakokon próbáltak az Egyesült Államokba menekülni. Öten sze­rencsésen partra úsztak, másik öt embert a határőrök mentettek ki, kilencen azonban - köztük öt gyermek - vízbe fulladtak. Egyre több kubai vág neki a tengernek házi készítésű lélekvesztőkön, hogy az Egyesült Államokba me­neküljön. Tavaly mintegy 3650- en vállalkoztak a kockázatos út­ra. • A japán védelmi minisztérium tegnap határozottan tagadta, hogy az ázsiai szigetország ren­delkezne nukleáris fegyver előál­lításához szükséges anyagokkal, és atombomba kifejlesztésén dol­gozna. Japánnak n­em áll szándé­kában megszakítani atomfegy­vermentes politikáját - jelentet­te ki hétfőn a védelmi minisztéri­um szóvivője, válaszul a Sunday Times című londoni lap cikkére, amely a brit kormány egyik titkos jelentésére hivatkozott. IV. évfolyam, 26. szám­­, 1994. február 1., kedd KÜLFÖLD [y-' ^ ' '■1 Végső egyeztetés Gázáról és Jerikóról Pepesen megdicsérte Arafatot Tel-avivi tudósítónktól: Jasszer Arafat és Simon Peresz tár­gyalásai Davosban újabb lépés­sel vitték előbbre az izraeli-pa­lesztin megegyezést az önkor­mányzat végrehajtására a Gázai övezetben és Jerikóban. A svájci üdülőhelyen lefolyt hét végi ta­nácskozások eredményeként ugyan még nem jött létre formá­lis megállapodás, de megfigye­lők komoly eredményként könyvelik el, hogy sikerült meg­szövegezni egy nyolcoldalas ok­mányt, amely részletezi, miben értenek egyet a két fél megbízot­tai, és milyen kérdésekben áll fenn továbbra is a véleménykü­lönbség. Ezt a nyolcoldalas okmányt végső fokon Jichak Rabin és Jasszer Arafat fogja döntő mó­don jóváhagyni, illetőleg módo­sítani. Kiszivárgott hírek szerint a témák többségében megszüle­tett már az egyetértés, és ez ad alapot arra az optimista feltevés­re, hogy esetleg már tíz-tizen­­négy napon belül sor kerülhet a megállapodás aláírási szertartá­sára Kairóban. Amennyiben ez sikerül, az okmányt Arafat és Ra­bin fogja aláírni az egyiptomi fő­városban, minthogy Mubarak el­nök és kormánya messzemenő segítséget nyújtott az izraeli-pa­lesztin tárgyalások akadályainak az elhárításához. Még mielőtt sor kerülhet az Arafat-Rabin-csúcstalálkozóra, a jövő héten újabb tanácskozások várhatók Arafat és Peresz között - ez alkalommal ismét Kairóban. Az izraeli külügyminiszter Da­vosban, Izraelbe való hazatérése előtt elmondta, lényeges előre­haladás történt. A többi között megállapodtak abban, hogy a határátkelő-állomások körzeté­ben - tehát a Jordán folyón lévő hidaknál és a Gázai övezetben fekvő Rafiahban, az egyiptomi határ tőszomszédságában­­ az izraeliak és a palesztinok kölcsö­nös, vegyes őrjáratokat fognak működtetni. Peresz nem takaré­koskodott az Arafatot dicsérő ki­jelentésekkel sem, és a davosi nemzetközi gazdasági konferen­cián, amely a látogatás formális célja volt, a többi között ilyen megjegyzéseket tett a PFSZ el­nökével kapcsolatban: „Arafat a palesztin nép szen­vedésének a jelképe"... „A PFSZ elnöke komoly erőfe­szítéseket tett, hogy létrejöjjön egy becsületes megállapodás, amelynek érdekében Izrael is nagylelkűséget akar tanúsítani." _____________£v . Dapqfry bí±r A brit kormány mind jobban aggódik John Major Moszkvába utazik­ John Major brit miniszterelnök február 14-től 16-ig hivatalos lá­togatást tesz Oroszországban - jelentették be tegnap London­ban. A brit kormányfő utoljára 1991. szeptemberben, még a Szovjetunió felbomlása előtt járt Moszkvában. 1992 elején Jelcin orosz elnök vendégeskedett Londonban, és akkor különleges partnerségi megállapodást is alá­írtak. Az 1991. augusztusi moszkvai puccskísérlet leveréséhez nyúj­tott nagy erkölcsi támogatása óta Major Jelcin elkötelezett szemé­lyes támogatójaként ismert Nyu­gaton. Újabban azonban, brit lapkommentárok szerint, a brit kormány is mind jobban aggó­dik azért, hogy Jelcin túl sok sze­let fog ki a nacionalisták vitorlá­jából, s ez hovatovább a reform­­folyamatot veszélyezteti. Már nem nagyon bízunk ab­ban, hogy Jelcin volna számunk­ra az aranytojást tojó tyúk - mondta például a The Daily Te­legraph című lapnak egy brit diplomata a múlt héten. Hozzá­tette, hogy mással is együttmű­ködnének, aki átvenné a staféta­botot. Ám „a reform a legjobb esetben fel van függesztve (Jel­cin helyett), nincs alternatív je­lölt a láthatáron, és így Európa aligha tehet mást, mint hogy el­kerülhetetlen sötét szakasznak tekinti az orosz visszaesést, és re­ménykedik, hogy az alapvető kedvező folyamatok egy napon mégis érvényre jutnak" - szólt a brit lap kommentárja. Oroszország, ahogyan a Die Welt látja A Nyugatnak­ nincs távlati keleti politikája Az Egyesült Államoknak és Nyu­­gat-Európának nincs távlati kele­ti politikája, ideges tőzsdésként követik az orosz árfolyammoz­gást. Az, hogy a reformok visz­­szafordíthatatlanok, dogmának számít. Most már az önszuggesz­­tió sem segít, borul a rakomány - írta hétfői, „Ki csókolta meg Jel­cint" című vezércikkében a ber­lini Die Welt Kohl kancellár was­hingtoni útjának kapcsán szem­ügyre véve a Nyugat Oroszor­­szág-dilemmáit. Bonnban olyan benyomás ke­letkezik, hogy Oroszország irányváltásra készül: visszatér a hadiipar támogatásához, Kozirov (külügyminiszter) visszanyúl a befolyási övezetek cári-sztálini politikájához, folyik Ukrajna tu­datos destabilizálása. Fehér­oroszországban visszatér a nó­menklatúra, s ez mind-mind élénk vitát váltott ki az Egyesült Államokban. A német kancellárt az ameri­kai megítélések meredek rezgés­hullámai nyugtalanítják. A was­hingtoni külügyminisztérium befolyására Clinton az „Oroszor­szág mindenekelőtt" - tétel mel­lett kötelezte el magát. A közép­­kelet-európaiakat a levegős bé­kepartnerséggel távol tartották a NATO-tól. Clinton Moszkvában biankócsekket állított ki a befo­lyási politikának: mint mondta, az orosz beavatkozás Grúziában ugyanúgy stabilizálóan hathat, mint az amerikai Panamában és Grenadában. Mindez csábító volt. Amikor aztán Kozirev megtette megálla­pítását az orosz érdekszféráról, Washington óvott a hegemónia­ politikától. Clinton barátjának, Talbottnak (az amerikai Oroszor­­szág-politika fő felelősének) is vissza kellett szívnia szavait. Először azt mondta, hogy Orosz­országnak most „kevesebb sokk­ra és több terápiára" van szüksé­ge. A (moszkvai) reformerek bu­kása után úgy vélte: „először re­formok, azután segítség". Az el­lentmondások összekuszálják a politikát. Képes-e még Kohl va­lamit helyrehozni? - tette fel a kérdést a Die Welt. (MTI) Egyházak találkozója Tudósítónktól: Jeruzsálemben ma este nyílik m meg az egyházközi nemzetközi konferencia, amely élvonalbeli keresztény és zsidó egyházi sze­mélyiségek történelmi találko­zója lesz valamennyi vallást kö­zelről érintő időszerű, általános emberi problémák megvitatásá­ra. A négynapos konferencián több száz egyházi méltóság vesz részt kilencvenhat államból. Ma­gyarországot tíztagú küldöttség képviseli, s jelen lesz Erdélyből Tőkés László református püspök. .C T Az álamfi­ átköltzöttBerlin­hiiL^^ Richard von Weizsäcker n­met köztársasági elnök tegnap Ber­linbe költözött. Ő az első a német csúcspolitikusok közül, aki a Bundestag 1991-es határozatá­nak megfelelően hivatalinak egy részét már átköltöztette Bonnból Berlinbe, most pedig bonni lakásának bútorait is át­szállíttatta a 170 négyzetméteres berlin-dahlemi villába. A legutóbbi koalíciós döntés­nek megfelelően a 2000. évtől irányítanák Berlinből a német ál­lamot, ekkorra fejeződne be a Bundestag, a kancellári hivatal és a kulcsfontosságú miniszté­riumok várhatóan 1998-ban kez­dődő átköltöztetése a Rajna partjáról a Spree környékére. Von Weizsäcker tegnap sze­mélyesen fogadta a bútorszállí­tókat. A húszas években épült ház lesz a Weizsäcker házaspár otthona, ha már az államfő visszavonult a politikától. Von Weizsäcker tíz év után idén tá­vozik az államfői posztról, utód­ját május 23-án választják meg Berlinben. (MTI) Michal Kovác-interjú a visegrádi csoportra El kell kerülni az intézményesítést Michal Kovác szlovák köztársasá­gi elnök szerint „gyakorlatias, konzultációs fórumként" érde­mes megőrizni a Lengyelorszá­got, Magyarországot, Csehorszá­got és Szlovákiát tömörítő viseg­rádi csoportot. El kell kerülni az intézményesítést, bár „érvénye­síteni kell bizonyos koordinált fellépési mechanizmust" - mondta az elnök a CTK cseh hír­­ügynökségnek adott tegnapi in­terjújában. Kovác szerint a közép-európai országok együttműködése segíti felgyorsítani az elkerülhetetlen gazdasági változásokat, illetve a már bevált európai (politikai, gazdasági és biztonsági) struktú­rákba történő beilleszkedést. - E kérdésben jól megértettük egy­mást Lech Walesa lengyel állam­fővel - mondta Michal Kovác, aki a múlt héten tett látogatást Varsóban. A CTK azon kérdésére, hogy elképzelhetőnek tartja-e a viseg­rádi csoport további létét a Cseh Köztársaság kiválása esetén is, Kovác azt válaszolta: a Bill Clin­ton amerikai elnök prágai látoga­tása során lefolytatott megbeszé­lések nem jelezték, hogy Cseh­ország ne lenne érdekelt a köl­csönös együttműködésben. Ezért a szlovák elnök szerint nem helyénvalóak azok a mérle­gelések, amelyek a csoport ösz­­szetételének esetleges megválto­zására vonatkoznak. Michal Kovác elvetette azt a feltételezést, hogy Lengyelor­szág valamilyen közvetítő szere­pet játszhatna a szlovák-magyar viták elsimításában, a szlovákiai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban. Úgy véli azonban a szlovák köztársasági elnök, hogy a lengyel-magyar jó vi­szony - miként a szlovák-len­gyel jó viszony is - hozzájárul­hat a közép-európai térség álta­lános biztonságához. Kovác szerint a cseh-lengyel­­magyar-szlovák-osztrák-német köztársasági elnöki találkozó, amelyet április 14-15-ére tervez­nek a csehországi Litomyslbe, előmozdíthatja majd azoknak a feltételeknek a létrejöttét, ame­lyek Szlovákiának az európai együttműködési fórumokba tör­ténő betagozódásához szüksé­gesek. a háttér Temelin: egy illúzióval keveset Bécsi tudósítónktól. A riasztó hír a tengeren túlról érkezett, a kísértet azonban itt, az osztrák-cseh határ túloldalán jelent meg. Szertefoszlóban van az osztrák illúzió, hogy az ország - miután többségi népszavazással lemondottaz-romenergia „békésnek" nevezett hasznosításáról is - viszonylag kábi^on^gban érezheti magát ezen energiaforrás ve­­szedelmeitől. A harcot - ha már csak utóvédharc is - Bécs mégsem adja fel. Az osztrák érvek nem bizonyultak eléggé meggyőzőnek: a Csehor­­szágnak felajánlott segítség a Temelinben, a közös határtól hatvan kilométerre tervezett nukleáris iram­y­ átéríedésére gáz-gáz meghaj­­ tásra.Süket fülekre talált Prágában. Az építkezést 1988-ba­­ k­ezdték,a Szélső reaktor Flymb-ben, a­­ásodikat 1996-ban készülnek üzembe helyezni. A VVER-1000 típusú erőmű, szakértők megállapítása szerint, nagy mértékben „hajlamos" üzemzavarokra, amelyek „csernobili" méreteket is elérhetnek. Innen az osztrákok nyugtalansága, amely a most érkezett washingtoni hír hatására riadalommá fokozódott, a Westinghouse cég vállalta a temelini erőmű vezérlő- és biztonsági rendszerének az eredetileg tervezettnél „korszerűbb" változatban való megépítését. Az e célra 334 millió dollár összegben nyújtandó amerikai hitelekből pedig 317 millióra az USA állami Export-Import Bankja garanciát vállalna. Osztrák szakértők az amerikai „segítőkészséget" kétszeresen is problematikusnak látják. Egyrészt: a szovjet típusú atomerőművek nyugati technikával történő „kozmetikázása" aligha eredményez­heti a biztonság nyugati színvonalát. Másrészt: az ajánlat túlságo­san olcsónak tűnik ahhoz, hogy a szükséges alapossággal végez­hessék el a munkát. A kedvezményes ár mögött vagy a takarékos­ság szándéka - amely az adott esetben tovább növelné a kockázato­kat - rejtőzik, vagy a „kelet-európai belépődíj", a Westinghouse, amely épp most kényszerül hatezer munkavállaló elbocsátására, el­ső kíván lenni a kelet-európai országok atomiparának meghódítá­sáért induló nemzetközi versenyben, s fél szemmel már a szlová­kiai, ukrajnai, oroszországi erőműprojektek révén kínálkozó üzle­tek felé kacsint. Van-e esélye az atomenergiát a maga területén „nem kívánatos­nak" minősítő Ausztriának arra, hogy szembeszálljon a nyugati üz­leti érdekek és a keleti atombarát gazdaságok közös frontjával? „Remélem, a csehek éppúgy leszavazzák majd Temelint, ahogyan mit tettük Zwentendorffal"- bizakodik Ratzenböck, Felső-Ausztria tartományi főnöke. Vranitzk­ kancellár az USA kongresszusától vár segítséget: annak többségi szavazattal kell még jóváhagynia a Te­­melinnek ígért állami hitelgaranciát. A bécsi kormány levélben for­dult az amerikai törvényhozáshoz, kifejtve súlyos aggodalmait. Ennél hatásosabb lehetne az erőteljes „lobbyzás" a képviselők megnyerésére Washingtonban, ahol azonban eddig csak a csehek nyitottak ilyen tevékenységre hivatott irodát - Ausztria nem. A "zöldek felszólították Vranitzkyt, utazzék személyesen oda, s kérje Clinton elnök közbelépését. Bécsben osztrák polgármesterek dele­gációja jelentette be magát ugyanilyen céllal az USA ausztriai nagy­követénél. Az esélyek a veszély elhárítására az utolsó percben - ezt Bécsben is jól látják - minimiálisak. r j­ Berényi György Moszkva-barát elnök a Krímben A szeparatista Jurij Meskov fölé­nyes győzelmével fejeződött be a krími elnökválasztás. A jelen­leg Ukrajnához tartozó Krími Köztársaság elnökét várhatóan már a héten beiktatják hivatalá­ba. A félszigeten kisebbségben lévő ukránok és az őslakos tatá­rok arra számítanak, hogy Mes­kov hatalomra jutásával erősöd­ni fog az orosz sovinizmus, és ennek nyomán akár fegyveres konfliktus is kialakulhat a Krím­ben. A tegnap közölt hivatalos eredmények szerint a második fordulóban a jogosultak 75 szá­zaléka vett részt. Meskov a le­adott érvényes szavazatok 73 százalékát szerezte meg, míg el­lenfele, a Kiev által támogatott Nyikolaj Bagrov mindössze 23 százalékot kapott. A krími rádió hétfői kommen­tárjában azt sürgette, hogy mi­előbb kezdődjenek tárgyalások az új elnök, illetve a kievi kor­mányzat között, és tisztázzák Meskov pontos hatáskörét. Megfigyelők szerint ezen a kon­zultáción múlik, hogy Meskov­­nak végül mekkora hatalmat si­kerül összpontosítania kezében. Moszkva tiszteletben kívánja tartani a Krím félszigeten tartott elnökválasztás eredményét, és az orosz külügyminisztérium magas rangú illetékese az Inter­­faxnak nyilatkozva jelezte, hogy az orosz-ukrán viszony válto­zatlan marad. (MTI) Arafat testőrei Az Egyesült Államokba utazik február elején a Palesztina­ Fel­szabadítási Hadsereg (PFH) mintegy tizenöt katonája, hogy ott képezzék ki a PFSZ vezetője, Jasszer Arafat személyi bizton­ságának szavatolására - közölték a szervezet tuniszi székhelyén. A csoport, amely másodikként kap ilyen irányú, háromhetes ki­képzést Amerikában, a PFSZ hadseregének Jemenben és Lí­biában állomásozó haditengeré­szeiből kerül ki. Ezek a testőrök fogják ellátni Arafaton kívül fe­lesége, Szuha és a vezető palesz­tin személyiségek védelmét. Életem helyett golyózápor Tüzet nyitott egy amerikai kato­nai konvoj a Szomáliai főváros­ban élelmiszerért sorban álló többszázas tömegbe: a halottak száma öt, sok a sebesült. Ameri­kai források szerint szomáliaiak provokálták ki a tegnap reggeli incidenest. Stevenson Mcuivaine, a moga­­dishui amerikai ügyvivő el­mondta, hogy az amerikai kato­nák öt járművel a nagykövetsé­gi rangban lévő amerikai össze­kötői iroda két munkatársát kí­sérték a Mohamed Farah Aidid tábornok vezette Szomáliai Nemzeti Szövetség (SNA) kép­viselőivel való találkozóra. Amerikai részről nem voltak ál­dozatok - tette hozzá az ameri­kai diplomata.

Next