Új Magyarország, 1994. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
• Az Egyesült Államok húsz év után megadta a beutazási vízumot Gerry Adamsnek, a Sinn Fein vezetőjének, hogy részt vehessen az északír problémakörről New Yorkban rendezendő értekezleten. A döntést a Fehér Híáz jelentette be vasárnap: közleménye szerint Washington reméli, hogy lépésével előmozdíthatja az észak-írországi helyzet rendezését. A Sinn Fein a, terrormódszereket alkalmazó Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya. • Észak-Korea figyelmeztette az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy választaniuk kell: párbeszédhez vagy háborúhoz vezet az ázsiai ország nukleáris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzése körüli vita. Ez a lényege azoknak a kemény hangvételű nyilatkozatoknak, amelyeket tegnap közölt a hivatalos észak-koreai hírügynökség. Phenjanban ingerültséget keltettek a Koreaifélszigeten folyó amerikai hírszerző tevékenység élénkítése és Washingtonnak az a terve, hogy Patriot típusú rakétaütegeket telepít Dél-Koreában. • Hajótörést szenvedett tizenkilenc kubai a szigetország északi partjainál, amikor törékeny csónakokon próbáltak az Egyesült Államokba menekülni. Öten szerencsésen partra úsztak, másik öt embert a határőrök mentettek ki, kilencen azonban - köztük öt gyermek - vízbe fulladtak. Egyre több kubai vág neki a tengernek házi készítésű lélekvesztőkön, hogy az Egyesült Államokba meneküljön. Tavaly mintegy 3650- en vállalkoztak a kockázatos útra. • A japán védelmi minisztérium tegnap határozottan tagadta, hogy az ázsiai szigetország rendelkezne nukleáris fegyver előállításához szükséges anyagokkal, és atombomba kifejlesztésén dolgozna. Japánnak nem áll szándékában megszakítani atomfegyvermentes politikáját - jelentette ki hétfőn a védelmi minisztérium szóvivője, válaszul a Sunday Times című londoni lap cikkére, amely a brit kormány egyik titkos jelentésére hivatkozott. IV. évfolyam, 26. szám, 1994. február 1., kedd KÜLFÖLD [y-' ^ ' '■1 Végső egyeztetés Gázáról és Jerikóról Pepesen megdicsérte Arafatot Tel-avivi tudósítónktól: Jasszer Arafat és Simon Peresz tárgyalásai Davosban újabb lépéssel vitték előbbre az izraeli-palesztin megegyezést az önkormányzat végrehajtására a Gázai övezetben és Jerikóban. A svájci üdülőhelyen lefolyt hét végi tanácskozások eredményeként ugyan még nem jött létre formális megállapodás, de megfigyelők komoly eredményként könyvelik el, hogy sikerült megszövegezni egy nyolcoldalas okmányt, amely részletezi, miben értenek egyet a két fél megbízottai, és milyen kérdésekben áll fenn továbbra is a véleménykülönbség. Ezt a nyolcoldalas okmányt végső fokon Jichak Rabin és Jasszer Arafat fogja döntő módon jóváhagyni, illetőleg módosítani. Kiszivárgott hírek szerint a témák többségében megszületett már az egyetértés, és ez ad alapot arra az optimista feltevésre, hogy esetleg már tíz-tizennégy napon belül sor kerülhet a megállapodás aláírási szertartására Kairóban. Amennyiben ez sikerül, az okmányt Arafat és Rabin fogja aláírni az egyiptomi fővárosban, minthogy Mubarak elnök és kormánya messzemenő segítséget nyújtott az izraeli-palesztin tárgyalások akadályainak az elhárításához. Még mielőtt sor kerülhet az Arafat-Rabin-csúcstalálkozóra, a jövő héten újabb tanácskozások várhatók Arafat és Peresz között - ez alkalommal ismét Kairóban. Az izraeli külügyminiszter Davosban, Izraelbe való hazatérése előtt elmondta, lényeges előrehaladás történt. A többi között megállapodtak abban, hogy a határátkelő-állomások körzetében - tehát a Jordán folyón lévő hidaknál és a Gázai övezetben fekvő Rafiahban, az egyiptomi határ tőszomszédságában az izraeliak és a palesztinok kölcsönös, vegyes őrjáratokat fognak működtetni. Peresz nem takarékoskodott az Arafatot dicsérő kijelentésekkel sem, és a davosi nemzetközi gazdasági konferencián, amely a látogatás formális célja volt, a többi között ilyen megjegyzéseket tett a PFSZ elnökével kapcsolatban: „Arafat a palesztin nép szenvedésének a jelképe"... „A PFSZ elnöke komoly erőfeszítéseket tett, hogy létrejöjjön egy becsületes megállapodás, amelynek érdekében Izrael is nagylelkűséget akar tanúsítani." _____________£v . Dapqfry bí±r A brit kormány mind jobban aggódik John Major Moszkvába utazik John Major brit miniszterelnök február 14-től 16-ig hivatalos látogatást tesz Oroszországban - jelentették be tegnap Londonban. A brit kormányfő utoljára 1991. szeptemberben, még a Szovjetunió felbomlása előtt járt Moszkvában. 1992 elején Jelcin orosz elnök vendégeskedett Londonban, és akkor különleges partnerségi megállapodást is aláírtak. Az 1991. augusztusi moszkvai puccskísérlet leveréséhez nyújtott nagy erkölcsi támogatása óta Major Jelcin elkötelezett személyes támogatójaként ismert Nyugaton. Újabban azonban, brit lapkommentárok szerint, a brit kormány is mind jobban aggódik azért, hogy Jelcin túl sok szelet fog ki a nacionalisták vitorlájából, s ez hovatovább a reformfolyamatot veszélyezteti. Már nem nagyon bízunk abban, hogy Jelcin volna számunkra az aranytojást tojó tyúk - mondta például a The Daily Telegraph című lapnak egy brit diplomata a múlt héten. Hozzátette, hogy mással is együttműködnének, aki átvenné a stafétabotot. Ám „a reform a legjobb esetben fel van függesztve (Jelcin helyett), nincs alternatív jelölt a láthatáron, és így Európa aligha tehet mást, mint hogy elkerülhetetlen sötét szakasznak tekinti az orosz visszaesést, és reménykedik, hogy az alapvető kedvező folyamatok egy napon mégis érvényre jutnak" - szólt a brit lap kommentárja. Oroszország, ahogyan a Die Welt látja A Nyugatnak nincs távlati keleti politikája Az Egyesült Államoknak és Nyugat-Európának nincs távlati keleti politikája, ideges tőzsdésként követik az orosz árfolyammozgást. Az, hogy a reformok viszszafordíthatatlanok, dogmának számít. Most már az önszuggesztió sem segít, borul a rakomány - írta hétfői, „Ki csókolta meg Jelcint" című vezércikkében a berlini Die Welt Kohl kancellár washingtoni útjának kapcsán szemügyre véve a Nyugat Oroszország-dilemmáit. Bonnban olyan benyomás keletkezik, hogy Oroszország irányváltásra készül: visszatér a hadiipar támogatásához, Kozirov (külügyminiszter) visszanyúl a befolyási övezetek cári-sztálini politikájához, folyik Ukrajna tudatos destabilizálása. Fehéroroszországban visszatér a nómenklatúra, s ez mind-mind élénk vitát váltott ki az Egyesült Államokban. A német kancellárt az amerikai megítélések meredek rezgéshullámai nyugtalanítják. A washingtoni külügyminisztérium befolyására Clinton az „Oroszország mindenekelőtt" - tétel mellett kötelezte el magát. A középkelet-európaiakat a levegős békepartnerséggel távol tartották a NATO-tól. Clinton Moszkvában biankócsekket állított ki a befolyási politikának: mint mondta, az orosz beavatkozás Grúziában ugyanúgy stabilizálóan hathat, mint az amerikai Panamában és Grenadában. Mindez csábító volt. Amikor aztán Kozirev megtette megállapítását az orosz érdekszféráról, Washington óvott a hegemónia politikától. Clinton barátjának, Talbottnak (az amerikai Oroszország-politika fő felelősének) is vissza kellett szívnia szavait. Először azt mondta, hogy Oroszországnak most „kevesebb sokkra és több terápiára" van szüksége. A (moszkvai) reformerek bukása után úgy vélte: „először reformok, azután segítség". Az ellentmondások összekuszálják a politikát. Képes-e még Kohl valamit helyrehozni? - tette fel a kérdést a Die Welt. (MTI) Egyházak találkozója Tudósítónktól: Jeruzsálemben ma este nyílik m meg az egyházközi nemzetközi konferencia, amely élvonalbeli keresztény és zsidó egyházi személyiségek történelmi találkozója lesz valamennyi vallást közelről érintő időszerű, általános emberi problémák megvitatására. A négynapos konferencián több száz egyházi méltóság vesz részt kilencvenhat államból. Magyarországot tíztagú küldöttség képviseli, s jelen lesz Erdélyből Tőkés László református püspök. .C T Az álamfi átköltzöttBerlinhiiL^^ Richard von Weizsäcker nmet köztársasági elnök tegnap Berlinbe költözött. Ő az első a német csúcspolitikusok közül, aki a Bundestag 1991-es határozatának megfelelően hivatalinak egy részét már átköltöztette Bonnból Berlinbe, most pedig bonni lakásának bútorait is átszállíttatta a 170 négyzetméteres berlin-dahlemi villába. A legutóbbi koalíciós döntésnek megfelelően a 2000. évtől irányítanák Berlinből a német államot, ekkorra fejeződne be a Bundestag, a kancellári hivatal és a kulcsfontosságú minisztériumok várhatóan 1998-ban kezdődő átköltöztetése a Rajna partjáról a Spree környékére. Von Weizsäcker tegnap személyesen fogadta a bútorszállítókat. A húszas években épült ház lesz a Weizsäcker házaspár otthona, ha már az államfő visszavonult a politikától. Von Weizsäcker tíz év után idén távozik az államfői posztról, utódját május 23-án választják meg Berlinben. (MTI) Michal Kovác-interjú a visegrádi csoportra El kell kerülni az intézményesítést Michal Kovác szlovák köztársasági elnök szerint „gyakorlatias, konzultációs fórumként" érdemes megőrizni a Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát tömörítő visegrádi csoportot. El kell kerülni az intézményesítést, bár „érvényesíteni kell bizonyos koordinált fellépési mechanizmust" - mondta az elnök a CTK cseh hírügynökségnek adott tegnapi interjújában. Kovác szerint a közép-európai országok együttműködése segíti felgyorsítani az elkerülhetetlen gazdasági változásokat, illetve a már bevált európai (politikai, gazdasági és biztonsági) struktúrákba történő beilleszkedést. - E kérdésben jól megértettük egymást Lech Walesa lengyel államfővel - mondta Michal Kovác, aki a múlt héten tett látogatást Varsóban. A CTK azon kérdésére, hogy elképzelhetőnek tartja-e a visegrádi csoport további létét a Cseh Köztársaság kiválása esetén is, Kovác azt válaszolta: a Bill Clinton amerikai elnök prágai látogatása során lefolytatott megbeszélések nem jelezték, hogy Csehország ne lenne érdekelt a kölcsönös együttműködésben. Ezért a szlovák elnök szerint nem helyénvalóak azok a mérlegelések, amelyek a csoport öszszetételének esetleges megváltozására vonatkoznak. Michal Kovác elvetette azt a feltételezést, hogy Lengyelország valamilyen közvetítő szerepet játszhatna a szlovák-magyar viták elsimításában, a szlovákiai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban. Úgy véli azonban a szlovák köztársasági elnök, hogy a lengyel-magyar jó viszony - miként a szlovák-lengyel jó viszony is - hozzájárulhat a közép-európai térség általános biztonságához. Kovác szerint a cseh-lengyelmagyar-szlovák-osztrák-német köztársasági elnöki találkozó, amelyet április 14-15-ére terveznek a csehországi Litomyslbe, előmozdíthatja majd azoknak a feltételeknek a létrejöttét, amelyek Szlovákiának az európai együttműködési fórumokba történő betagozódásához szükségesek. a háttér Temelin: egy illúzióval keveset Bécsi tudósítónktól. A riasztó hír a tengeren túlról érkezett, a kísértet azonban itt, az osztrák-cseh határ túloldalán jelent meg. Szertefoszlóban van az osztrák illúzió, hogy az ország - miután többségi népszavazással lemondottaz-romenergia „békésnek" nevezett hasznosításáról is - viszonylag kábi^on^gban érezheti magát ezen energiaforrás veszedelmeitől. A harcot - ha már csak utóvédharc is - Bécs mégsem adja fel. Az osztrák érvek nem bizonyultak eléggé meggyőzőnek: a Csehországnak felajánlott segítség a Temelinben, a közös határtól hatvan kilométerre tervezett nukleáris iramy átéríedésére gáz-gáz meghaj tásra.Süket fülekre talált Prágában. Az építkezést 1988-ba kezdték,a Szélső reaktor Flymb-ben, aásodikat 1996-ban készülnek üzembe helyezni. A VVER-1000 típusú erőmű, szakértők megállapítása szerint, nagy mértékben „hajlamos" üzemzavarokra, amelyek „csernobili" méreteket is elérhetnek. Innen az osztrákok nyugtalansága, amely a most érkezett washingtoni hír hatására riadalommá fokozódott, a Westinghouse cég vállalta a temelini erőmű vezérlő- és biztonsági rendszerének az eredetileg tervezettnél „korszerűbb" változatban való megépítését. Az e célra 334 millió dollár összegben nyújtandó amerikai hitelekből pedig 317 millióra az USA állami Export-Import Bankja garanciát vállalna. Osztrák szakértők az amerikai „segítőkészséget" kétszeresen is problematikusnak látják. Egyrészt: a szovjet típusú atomerőművek nyugati technikával történő „kozmetikázása" aligha eredményezheti a biztonság nyugati színvonalát. Másrészt: az ajánlat túlságosan olcsónak tűnik ahhoz, hogy a szükséges alapossággal végezhessék el a munkát. A kedvezményes ár mögött vagy a takarékosság szándéka - amely az adott esetben tovább növelné a kockázatokat - rejtőzik, vagy a „kelet-európai belépődíj", a Westinghouse, amely épp most kényszerül hatezer munkavállaló elbocsátására, első kíván lenni a kelet-európai országok atomiparának meghódításáért induló nemzetközi versenyben, s fél szemmel már a szlovákiai, ukrajnai, oroszországi erőműprojektek révén kínálkozó üzletek felé kacsint. Van-e esélye az atomenergiát a maga területén „nem kívánatosnak" minősítő Ausztriának arra, hogy szembeszálljon a nyugati üzleti érdekek és a keleti atombarát gazdaságok közös frontjával? „Remélem, a csehek éppúgy leszavazzák majd Temelint, ahogyan mit tettük Zwentendorffal"- bizakodik Ratzenböck, Felső-Ausztria tartományi főnöke. Vranitzk kancellár az USA kongresszusától vár segítséget: annak többségi szavazattal kell még jóváhagynia a Temelinnek ígért állami hitelgaranciát. A bécsi kormány levélben fordult az amerikai törvényhozáshoz, kifejtve súlyos aggodalmait. Ennél hatásosabb lehetne az erőteljes „lobbyzás" a képviselők megnyerésére Washingtonban, ahol azonban eddig csak a csehek nyitottak ilyen tevékenységre hivatott irodát - Ausztria nem. A "zöldek felszólították Vranitzkyt, utazzék személyesen oda, s kérje Clinton elnök közbelépését. Bécsben osztrák polgármesterek delegációja jelentette be magát ugyanilyen céllal az USA ausztriai nagyköveténél. Az esélyek a veszély elhárítására az utolsó percben - ezt Bécsben is jól látják - minimiálisak. r j Berényi György Moszkva-barát elnök a Krímben A szeparatista Jurij Meskov fölényes győzelmével fejeződött be a krími elnökválasztás. A jelenleg Ukrajnához tartozó Krími Köztársaság elnökét várhatóan már a héten beiktatják hivatalába. A félszigeten kisebbségben lévő ukránok és az őslakos tatárok arra számítanak, hogy Meskov hatalomra jutásával erősödni fog az orosz sovinizmus, és ennek nyomán akár fegyveres konfliktus is kialakulhat a Krímben. A tegnap közölt hivatalos eredmények szerint a második fordulóban a jogosultak 75 százaléka vett részt. Meskov a leadott érvényes szavazatok 73 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, a Kiev által támogatott Nyikolaj Bagrov mindössze 23 százalékot kapott. A krími rádió hétfői kommentárjában azt sürgette, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások az új elnök, illetve a kievi kormányzat között, és tisztázzák Meskov pontos hatáskörét. Megfigyelők szerint ezen a konzultáción múlik, hogy Meskovnak végül mekkora hatalmat sikerül összpontosítania kezében. Moszkva tiszteletben kívánja tartani a Krím félszigeten tartott elnökválasztás eredményét, és az orosz külügyminisztérium magas rangú illetékese az Interfaxnak nyilatkozva jelezte, hogy az orosz-ukrán viszony változatlan marad. (MTI) Arafat testőrei Az Egyesült Államokba utazik február elején a Palesztina Felszabadítási Hadsereg (PFH) mintegy tizenöt katonája, hogy ott képezzék ki a PFSZ vezetője, Jasszer Arafat személyi biztonságának szavatolására - közölték a szervezet tuniszi székhelyén. A csoport, amely másodikként kap ilyen irányú, háromhetes kiképzést Amerikában, a PFSZ hadseregének Jemenben és Líbiában állomásozó haditengerészeiből kerül ki. Ezek a testőrök fogják ellátni Arafaton kívül felesége, Szuha és a vezető palesztin személyiségek védelmét. Életem helyett golyózápor Tüzet nyitott egy amerikai katonai konvoj a Szomáliai fővárosban élelmiszerért sorban álló többszázas tömegbe: a halottak száma öt, sok a sebesült. Amerikai források szerint szomáliaiak provokálták ki a tegnap reggeli incidenest. Stevenson Mcuivaine, a mogadishui amerikai ügyvivő elmondta, hogy az amerikai katonák öt járművel a nagykövetségi rangban lévő amerikai összekötői iroda két munkatársát kísérték a Mohamed Farah Aidid tábornok vezette Szomáliai Nemzeti Szövetség (SNA) képviselőivel való találkozóra. Amerikai részről nem voltak áldozatok - tette hozzá az amerikai diplomata.