Új Magyarország, 1994. június (4. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-18 / 141. szám

8 IV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM , 1994. JÚNIUS 18., SZOMBAT Gazdacsere A Magyar Hirdető Rt. (Ma­­hir) adja ki tegnaptól a Ma­gyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz című újságo­kat. A Mahir ezzel kapcsola­tos, az MTI-hez is eljuttatott közleményében a korrekt, hiteles és pártatlan tájékoz­tatás elve mellett kötelezi el magát. Örömmel nyugtázzuk a hírt, s mindenekelőtt azt az elvi programot, amelynek vezérlőelve a korrektség, a hitelesség és a pártatlanság. Véleményünk szerint ugyanis a mostanában gya­kori „gazdaváltások" leglé­nyegesebb törekvését feje­zik ki, s egyben azt is, hogy az ilyen felfogású lapkészí­tés igenis elnyerheti az olva­sók bizalmát, következés­képpen a mindenkori gaz­dák is a pénzüknél marad­nak. Szoboravató Tudósítónktól. Az MSZMP Nógrád megyei székháza is a köz érdekét szolgál­ja már.Tegnap átadták, a volt vá­rosi MSZMP székházában „el­szállásolt" Népjóléti Képzési Központ újabb egységét a ven­dégházat. A közel százmilliós beruházás nyomán a volt állampárt Nóg­rád megyei főhadiszállásából Vendégház született, melyet az állami gondozottak „védőszent­jéről" Sztehlo Gábor atyáról ne­veztek el. A ceremónia jeles pillanata volt, Salgótarján első Kossuth­­szobrának leleplezése. A köz­adakozásból elkészült mű Benki Zoltán szobrászművész alkotása. A talapzaton e sokatmondó Kos­­suth-idézet olvasható: „Veszve csak azon nemzet lehet, amely lemondott önmagáról." * Ez a város az utóbbi évtizedekben nem arról volt híres, hogy szobrot állított voln a magyarság nagyjai­nak. Igaz, azt sem mondhatjuk, hogy nem állított szobrot - csak az a kérdés, hogy kinek, kiknek. A mun­kásmozgalom vélt vagy valódi alak­jainak mindenekelőtt kedvezett. Em­lékezzünk például a fényes „minde­­nekfeletti bádogvezér" alakjára, a vá­ros felett. Míg végre ez a település 1994. nyár elején eljutott Kossuthig. Mi tagadás, Salgótarján nagy utat tett meg... BELFÖLD Több mint egymillió állampolgárt érint Lakcímbejegyzési földindulás Több mint egymillió személyt érint az a jogszabályváltozás, amely­ben kötelezően előírják, hogy június 30-áig meg kell újítani az ideig­lenes lakcím-, pontosabban az 1992-es nyilvántartási törvény értel­mezése szerint a tartózkodási hely nyilvántartását. Az ezzel összefüg­gő - sok állampolgárt érintő - tudnivalókról tegnap a Belügyminisz­tériumban érdeklődtünk. Dull Mária osztályvezető és Kó­bor József főtanácsos elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a nyilvántartási törvényben a korábbi fogalmakat - állandó és ideiglenes lakcím - lakó- és tartóz­kodási helyre módosították. A jog­szabály pontosan értelmezi, me­lyik fogalom mit jelent. Lakóhelynek az a lakás tekint­hető, ahol az állampolgár él, míg tartózkodási helye az, amelyben a lakóhelye végleges elhagyása nél­kül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Ugyanakkor a tör­vény úgy rendelkezik, hogy a tartózkodási hely bejelentési kö­telezettségét kétévente az állam­polgároknak meg kell újítaniuk. E határidő először ez év június 29-én jár le, tehát­ június 30-a után aki nem újítja meg korábbi tartózko­dási helyét, annak a korábbi jog­folytonossági ideje megszűnik. Lapunk kérdésére a szakrefe­rensek elmondták, hogy minden érintett személy a tartózkodási he­lye szerint illetékes önkormányzat­nál, az erre a célra készült beje­lentőlapon - illetékmentesen - újíthatja meg az ideiglenes lakcí­me bejelentését. Dull Mária azt is elmondta, hogy a posta vezér­­igazgatóságával korábban kon­zultálva egymillió formanyomtat­ványt készítettek, s az előzetes igények alapján terítették régión­ként. Arra az esetre, ha ez kevés­nek bizonyulna, elegendőek a tar­talékok. Jelenleg a legtöbb tartóz­kodási engedélyt Pest megyében tartják számon. Itt - Budapesttel együtt -félmilliónál több személyn­ek kell egy héten belül megújítania ko­rábbi adatlapját. Más megyékben általában 20 és 50 ezer körüli az engedélykérők száma. Nagyobb rohamra nem számítanak, bár a hivatalok erre is felkészültek, a fő­iskolások, egyetemisták figyelmét azonban külön szeretnék felhívni e jogszabály rendelkezéseire: a vizsgák és a nyári szünidő miatt nehogy megfeledkezzenek ar­ról, hogy a kollégiumokban lakókat ugyancsak érinti e változás. (rozgics) Szlovákia bemutatkozik Somogyban Tudósítónktól. Természetes gyakorlat, hogy a vezető diplomaták igyekeznek megis­merkedni annak az országnak a városaival, jellegzetes régióival, ahol szolgálatot teljesítenek. Vidéki tájékozódásainak sorában tegnap Ka­posvárott járt Eva Mitrova, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete. A Városházán Szita Károly alpol­gármester fogadta a nagykövet asszonyt és kíséretét. A vendé­gek meghallgatták a somogyi megyeszékhelyről szóló tájékoz­tatót, és különös érdeklődéssel gyűj­tötték az információkat a város őszi kulturális heteiről. Ez nem volt véletlen, hiszen e rendezvénysorozatban egy hétig Szlovákia mutatkozik be Kaposvá­ron; a polgárok kiállításokon, bemutatókon, előadásokon is­merkedhetnek meg északi szomszédaink hagyományaival, művészetével. Újdonságként került szóba, hogy az idén ismét megrendezik a megyeszékhe­lyen az Alpok-Adria Nemzetközi Kiállítást és Vásárt. A nagykövet asszony ígéretet tett arra, hogy kapcsolatait fel­használva szlovák cégeket, vál­lalkozásokat igyekszik megnyer­ni a kaposvári bemutatkozásra, s így remélhetőleg ősszel nem csupán hazája kultúrájából lát­hatnak ízelítőt Somogyország­­ban, hanem a szlovák gazdaság reprezentánsait is megismerhe­tik a látogatók. A felek kölcsönö­sen leszögezték, hogy találkozó­juk az országok és a népek kö­zötti jobb megértést is szolgálni hivatott. Század végi serdülők Milyen magas a pesti lány? Nemzetközi auxológiai kongresszus kezdődik június 26-án Szombat­helyen. A 30-áig tartó rendezvényre több mint negyven ország kétszáz­ötven tudósa érkezik, s ott lesz negyven magyar szakember is, akiket érdekel a testi fejlődést, főként a gyermekek és serdülők növekedését vizsgáló tudomány. A kongresszust hetedik alkalommal rendezik meg s először hazánkban. Témája: A gyermekek és az ifjúság a XX. század végén. A szóban forgó kongresszus a magyar auxológiai eredmények elismerését fejezi ki. Ez nem közhely, hanem tény. Már az is sokatmondó, hogy a budapesti egyetemen 1881-ben alapított embertani tanszék az ötödik volt Európában, a hatodik a világon. Dr. Élben Ottó, aki 1963 óta vezeti a tanszéket, maga is hírnevet szerzett, körmendi vizsgálatai például világszerte ismertek. 1958 óta tízévenként méri az ot­tani gyermekek magasságát, sú­lyát és egyéb fontos testi adatát. Felkeltette a tudományos vi­lág figyelmét a '80-as évek elején az ország 113 településén kez­dett, több mint 40 ezer 3­18 éves fiatalra kiterjedő vizsgálat, amelynek 1986-ban közzétett adataiból kiderülnek a felnövek­vőkre jellemző testi méretek. Ez felbecsülhetetlen jelentőségű úgynevezett magyar standard, összevethetők vele a későbbi ha­sonló adatok. Az 1970-ben szüle­tő 23 ezer fővárosi csecsemő kö­zül 18 ezer adatait rögzítették, és 1988-ig kísérték figyelemmel a növekedésükkel járó változáso­kat. A többi között kiderült, hogy a pesti lányok „fiatal fel­nőttkori" testmagassága 164- 164,5 centi, a fáké 176-177 centi. Minderről szó esik majd a kongresszuson, amelyen 26 jeles kutató előadása hangzik el. (­prémi) Tűnődés Válogatott romalegény Ez én lennék... Mert azon spekulálok, mi történne, ha kiválogatnám magam válogatott cigánylegénynek­­ a mai Magyarországon. Szeret­ném leszögezni, tisztelt elvtársak, urak, valamint gádzsók, hogy nagyon komolyan gondolom ezt a kis experimentumot itt, a Kárpát-medencében, ahol magyar az, aki magyarnak vallja magát. Nos hát, én miért ne válogat­hatnám és vallhatnám magam romának?! Eddig filozomita voltam (beje­lentem a szerzői jogot e szóra!), most tuti­ roma aláírok lenni. Már zsenge gyerekkoromban ez az etnikum kínált nekem életfilozófiát egy kis purdé történetével, aki erre a kérdésre: „Tudsz-e, Lajkó hegedülni?", zseniális választ adott: „Lehet, hogy tudok, de még nem próbáltam"... Szóval, lehet, hogy roma vagyok, csak még nem próbáltam. Én azért lennék roma a mai Magyarországon, hogy a bőrömön ér­zékeljem, és megoldjam a nagy politikai dilemmákat, efféléket, mint népi és urbánus ellentét, konzervativizmus, liberalizmus, fajgyűlölet stb. Igye­keznék felzárkózni. Válogatott romaként herág s népi lennék, de üst (vi­gyázat: nem sarló!) és kalapács ipari vonzatai okán igazi urbánus (is). Kikacagnám a magyarokat, akik a fogalmi zárakhoz zárkóznak fel, s kép­telenek egyet is feloldani. Szóval vígan pörkölném az antinómiákat, egészen mostanig, mert e percben nem tudnám mit tennék. Ugyanis tudomásomra jutna, hogy megalakult a Magyarországi Romák Baloldali Szövetsége. Ami nem baj, sőt baloldali győzelem ide­jén kifejezetten hasznos (együttműködési szerződést kötnek az MSZP- vel), de hangsúlyozom, én a fogalmak miatt lettem volna válogatott roma. És ugyan mihez kezdenék a romatársak kijelentésével: „balol­­daliságuk nem ideológiai, hanem szociális jellegű". Ha bevallottan bi­ológiai jellegű lenne, tudnám, mi a szitu: kétbalkezesek!... De ha most én csak azért is jobboldali romának vallanám magam, akkor mi lennék: „szociális fajiságom" mire kárhoztatna, netán jogosítana - tessék már eztel nekem, ti okos „szociális gádzsók" megmagyarázni... Mellesleg, szívesen lennék vajda vagy prímás, de hiába próbálom, nem tudok he­gedülni. De gondolkodni azért­­ gondolkodnék! (pipás) IK Nem lesz sztrájk a Bervában Az előzetesen bejelentett szán­dékkal ellentétben nem tartanak hétfőn kétórás figyelmeztető jel­legű munkabeszüntetést az egri Berva Finomszerelvénygyártó Rt. dolgozói. A szakszervezeti bizottság azt követően vonta vissza a sztrájk­­felhívást, hogy a pénteki egyez­tető tárgyaláson kompromisz­­szum született a tulajdonosok és a dolgozói érdekképviselet kö­zött - tájékoztatta az egri megbe­szélést követően az MTI tudósí­tóját Palcsó Péter, az üzem szak­­szervezeti bizottságának titkára. Elmondta: egyelőre nem kíván­ják nyilvánosságra hozni a kompromisszumos megállapo­dásban foglaltakat, ám annyit el­árult, hogy a megegyezés szerint a Berva reorganizációs program­jának kidolgozását és elbírálását követően, előreláthatóan szep­temberben, a tulajdonosok az ér­dekképviselettel egyeztetve megvizsgálják a további bérfej­lesztés lehetőségét. Ismerősöm sikeres vál­lalkozó. Rendszeresen 5-6 alkalmazottat foglal­koztat, de a munka mennyisége és jellege szerint ennél többet is. Természetesen „schwartzban". Két bejelentett embere van, akik- helyette - szervezik, bonyolítják a termelést, eladást. A többi: fekete­­munkás. A választások óta most találkoztunk először. Mivelhogy ő is tudja rólam azt, amit én is tudok róla, azonnal a politikára tértünk. Illetve tért ő. - Na, végre eltakarodnak a történészeid - mondta. - A Hornék nem romantikáznak, hanem arra fi­gyelnek, ami a lényeg: a pénz. Ők majd segítik a magunkfajta iparost. Mondd, te is segíted őket? - tenném föl kérdé­semet, ha szóáradata engedné. Ismerem (saját el­mondásából) a koalíciós kormányzattal szembeni okok miatt") a perma­nens adócsalás állapotában lefedzett: miközben az emberei dolgoztak, ő állandóan azon törte a fe­jét, hogy miként játszhatja ki a törvényeket. Egy­­egy zseniális ötletéről - ha találkoztunk - kaján­­kodva tájékoztatott is: „Megfirkáltam az Antall Jóskát!" (később Boross Pétert) - merthogy neki csak a miniszterelnök az ellenfele.­­ Szóval akkor következő bajvívó társadat, Horn Gyulát nem fogod átverni? - éltelem erő­szakkal kérdésemet szóözönébe. Tehát rendesen fogod fizetni az adót, viseled a közterheket, beje­lented a munkásaidat?... - A fenét! - hördült föl. - Az élet megy tovább. (-CZS­) , ... ellenszenvét, s hogy Adócsalás - ellenzékben eleddig­­e .politikai Nem­ könnyű, ezekben a napokban eligazodni, még­­kevésbé átutazni Budapesten, a Nagykörútnak a rekonstruk­cióra eső szakaszán. Az akadál­yverseny mindenesetre meg­kezdődött, mint fotóriporterünk tegnapi felvétele is mutatja. De még nem dőlt el semmi, akadnak gyanakvók, kétkedők, s különösen olyanok, akik felháborodnak a nyár eleji munká­latok láttán. Mások csitítják e mezeket: megújulni csak gyöt­relmek, kényelmetlenségek árán lehet. A megújulást pedig, ugye, mindannyian szeretnénk... Az október végéig tartó mér­kőzés tehát egyelőre, mint a képen látható daru, X-re áll... FOTÓ: KÖRMENDI IVÁN H­ÁTTER A BKV számlája A Magyar Iskola Alapítvány - amely még nincs egyéves - nyá­ron is működik: arra használja a vakációt, hogy „muníciót" szerezzen a további akcióihoz. Ezúttal képzőművészeket, ipar­művészeket nyert meg partner­nek annak érdekében, hogy ősz­től újabb adományokat, segé­lyeket tudjon eljuttatni iskolák­nak, gyerekeknek. Hétfőn délelőtt nyílik első kiállí­tása - fővédnöknek Göncz Árpá­dot kérték fel­­ Budapesten, a XI. kerületi, angol tagozatos Egry Jó­zsef Általános Iskolában azokból az alkotásokból, műtárgyakból, melyeket festőművészek, szob­rászok, grafikusok, illetve kerá­mia- és porcelángyárak ajánlot­tak fel, hogy egy részüket nyilvá­nos árverésen értékesítse az alapít­vány, s a befolyt összegből gyer­mekeket támogasson. Az árverés 26-án, vasárnap délután 2 órakor kezdődik. Az aukción gazdára talált képekért, rajzokért, ipar­­művészeti alkotásokért megaján­lott összegek a Magyar Hitel­bank Rt.-nél vezett 315-14004-000 számú egyszámlára kerülnek, leendő tulajdonosaik pedig leír­hatják az adóalapjukból. Az alapítvány több száz gyere­ket öltöztetett már fel tetőtől talpig új ruhába, játékokat, ajándéko­kat juttatott el fogyatékos gyer­­mekeket gondozó intézeteknek, harminc gyerek ingyen nyaralta­­tását szervezte meg, színházba, múzeumba szóló látogatási je­gyeket osztott szét, ezer gyere­ket vitt el a Fővárosi Nagycir­kuszba, s több mint 4 millió forint értékű angol nyelvkönyvet, munka­füzetet, tesztlapot küldött, illet­ve küld folyamatosan az igénylő iskoláknak. Nem hallgathatjuk el: adósság­gal küszködik a nemes célú alapít­vány, mert a BKV - a megállapo­dással ellentétben - benyújtotta a számlát a gyerekek cirkuszba szállításáért, s a postaköltségekre kért támogatást a művelődési mi­nisztérium és a fővárosi önkor­mányzat is elutasította. A Magyar írószövetség és a II. kerületi önkormányzat Sinka István halálának 25. évfordu­lója alkalmából emléktáblát avatott pénteken Budapes­ten, az író egykori lakóháza, a II. kerület, Keleti Károly utca 50. számú ház falán. Tornai Jó­zsef, a Magyar írószövetség el­nöke beszédében az író és köl­tő érzékenységét emelte ki, amelyet művei is megőriztek a mai ember számára. Megte­remtette a sokat szenvedő XX. századi hívő ember költé­szetét. TŰHEGYEN Téridő Nem mindennapi hírt röpített fel a közelmúltban a Reuter. A szerencsés Tony Framingham halász Septimius Severus római császár idejéből származó pénz­­darabot talált egy kifogott tőke­hal hasában. Némelyek úgy vé­lik, hogy a kisebb vagyont érő érme egyenesen egy korabeli hajóról pottyant a falánk jószág szájába. Einsteinnek hála, tud­juk, mi a téridő. Tér és idő egy­mástól függetlenül nem létezik, s az idő múlása szoros összefüg­gésben van a gravitációs térerős­séggel. A fizikában közismert ikerparadoxon szerint a Földön maradt iker hamarabb öregszik, mint a világűrben száguldozó űrhajós testvére. Namármost, ha Kr. után 200-ban egy tőkehal el­nyeli Septimius Severus pénz­érméjét, s most halásszák ki mindkettőjüket, itt a fizika újabb paradoxona: hány éves voltaképpen ez a tőkehal? Vagy: tőkehal-e ez a tőkehal - és nem egy hírlapi kacsa? Z. L.

Next