Új Magyarország, 1994. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

Kabinetajtó A kormány mai ülésén többek között a pártok központi költ­ségvetési támogatásának átren­dezéséről, illetve az ezzel kap­csolatos törvény módosításáról tárgyal. A költségvetési törvénynek és a párttörvénynek megfelelően az 1994-es parlamenti választá­sok eredményéhez kell igazítani a második félévtől a pártok köz­ponti költségvetési támogatását. A második hat hónapra esedé­kes 550 millió forintot osztják új­ra. A támogatásból csak azok a pártok részesülhetnek, amelyek 1994-ben listán legalább egyszá­zalékos támogatottságot elértek. Eszerint megszűnik a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt, a Vállalkozók Pártja és a Demok­rata Koalíció költségvetési támo­gatása, ugyanakkor belép he­lyükre a Köztársaság Párt és a Magyar Igazság és Élet Pártja. A kormány várhatóan sürgősség­gel terjeszti a parlament elé a szükséges törvénymódosításo­kat, hogy a pártok hozzájuthas­sanak a központi támogatáshoz, ezt ugyanis csak június 30-áig kapták meg - még az 1990-es vá­lasztási eredmények alapján. A kormány ezenkívül tárgyal a tudománypolitikai kollégium létrehozásáról, a magyar-ukrán határvizekkel kapcsolatos víz­gazdálkodási egyezményről és a magyar-mongol légiközlekedési megállapodásról. (MTI) Nemzetközi érettségi A magyar oktatás jó hírét jelentő­sen növeli a budapesti Karinthy Frigyes Kéttannyelvű Gimnázi­um 18 diákjának a teljesítménye, akik a világszínvonalú tanítás, tanulás jegyében nemzetközi érettségi vizsgát tettek - állapí­totta meg Demszky Gábor tegnap az 1994/1995-ös iskolai tanév fő­városi megnyitóján. Az érettségi vizsga okleveleinek átadásakor a főpolgármester a város nevében is köszönetet mondott a tanárok­nak, a diákoknak és a szülőknek e nem mindennapi teljesítmé­nyért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a diákok eredménye azért is rendkívüli, mivel ezúttal egy egész osztály bizonyított, amikor valamennyi tantárgyból két-két és fél ponttal az úgynevezett vi­lágátlag fölött produkált. Külö­nösen eredményesen szerepel­tek a tanulók matematikából, fi­zikából és kémiából - fűzte hozzá Demszky. Magyarország egyik legsürge­tőbb feladatának tartva az okta­tás modernizációját, az európai normákhoz igazodó vizsgarend­­szer kiépítését, a főpolgármester kifejezte rem­ényét. 1998-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésé­nek 125. évfordulójára megnyit­hatja kapuit egy új, a nemzetkö­zi érettségire is felkészítő közép­iskola. IV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1994. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Szenzációként röppent fel a hír, amikor a bu­dapesti New York kávéházban július 20-ár­­áhirdették a nemzetközi szupermodellver­­seny magyarországi győtesét. Egy~14 és fél esztendős gimnazistala fig T Szője Gitta, a Nógrád megyei Szécsény városának szülötte futott be a fővárosba... Sokan irigyelték, hisz a világdöntőn Ma­gyarországot képviselheti, s a helyszín Amerika, ahol negyven ország versenyzője indul. Ám ismét bebizonyosodott, hogy a szépség önmagában még kevés a boldogu­láshoz. Pénzre is szükség van. Befektetés nélkül a „szépségszakma'' is nehézségekkel terhes. A nemzetközi verseny kiírója, a Ford cég állja a résztvevők amerikai tartózkodásának költségeit - kivéve a menettérti repülőjegy árát­... A 130 ezer forint előteremtésére a Nógrád Megyei Hírlap augusztus 17-én fel­hívást tett közzé cégeknek, magánszemé­lyeknek, hogy támogatásukkal tovább öreg­bítsék Nógrád megye hírnevét. Eltelt majd két hét, amikor a megyei napilap beszámolt a kudarcról: a magyar szupermodell saját pénzén utazik. A Hawaii-szigeteken, Mauin szeptember 11-18. között megrendezendő világmodell­­szépségverseny döntőjén részt venni min­den bizonnyal megér 130 ezer forintot. Per­sze furcsa, ha a Gittát menedzselő (?) mo­dellügynökség is az indulás előtt kapott ész­be, hogy szponzorokra lenne szüksége. Lehet, kapósabb lesz a szőke hajú, zöld szemű, 170 centi magas és 46 kilós szuper­modell, Tőke Gitta,­ha Amerikából (győz­tesen, a Ford ügynökség negyedmillió dol­láros szerződésével a kezében) hazatér... - magyar honba. Talán észre is veszik. Nem kell várnia, míg (újra) felfedezik, mint egykoron a me­séből jól ismert Hamupipőkét. (gig) t­Szupermodell, magyar módra Amerika messze van... BELFÖLD A délután két órára meghirdetett sajtótájékoztató négy előtt tíz perccel kezdődött. A csúszás ért­hető, hiszen volt miről beszélnie Pető Iván pártelnöknek az SZDSZ kerületi polgármestereivel. A tegnapi találkozóra tehát tizen­négyen voltak hivatalosak, s a külföldön tartózkodó XIII. kerü­leti polgármester. Szabó Miklós ki­vételével valamennyien meg is jelentek a képviselői irodaház­ban. Természetesen ott volt a fő­polgármester, Demszky Gábor is, elvégre a nyilvános vita közte és a kerületi első emberek között robbant ki az elmúlt napokban. Amint azt Pető Ivántól meg­tudtuk, a félreértések tisztázódtak, az önkormányzati jogok terüle­tén a kerületek képviselői és az SZDSZ közti különbség nem po­litikai vita. Mindennek a kerüle­tek és a főváros között van poli­tikai tartalma, de ezt taglalván sem kell politikai minősítések­nek elhangzaniuk. (Vagy legalábbis nem kellett volna...) A szabaddemokraták parla­menti frakciója a hét végén ülé­sezik, s akkor tárgyalják meg az önkormányzati törvényjavasla­tot. Az összejövetelre meghívták Demszky Gábort és kerületi pol­gármestereik megbízottját, Ge­­gesy Ferencet. Ekkor dől majd el, hogy a polgármesterek vélemé­nyéből mit fogadnak el, s mit nem. Van, amiben véleményazonos­ság van, s van, amiben nincs.­­ Az önkormányzati törvényter­vezet kompromisszum végeredmé­nye, részben hatpárti, részben pedig koalíciós egyetértésen alapul - mondta Pető Iván. Ha tehát a frakció magáévá te­szi a polgármesterek javaslatát, előbb egyeztetni kell a koalíciós partnerral, s aztán még mindig kétséges, hogy az Országgyűlés elfogadja-e azokat. Gegesy Ferenc szerint a vita alapjául az szolgált, hogy ki mit ért egységes fővároson! A ferenc­városi polgármester álláspontja szerint a főváros kizárólagos rendeletalkotási és pénzmegosz­tási joga lecsökkenti a kerületi önál­lóságot. A közös kívánalom: a ke­rületek összességének és többsé­gének egyetértése nélkül a fővá­ros ne dönthessen, azaz, ezen a téren ne legyen változás. Demszky Gábor javaslata a következő: a forrásmegosztásról ne az önkormányzati törvény­ben rendelkezzenek, hanem az éves költségvetési törvény nor­matív módon szabályozza ezt a kér­dést. A találkozón szóba került a Se­bes-ügy. Mint ismeretes, a XII. ke­rületi polgármester hevesen bírál­ta a törvénytervezetet, s ezért pártja vezetése megorrolt rá. Pe­tő Iván elmondta, hogy Sebes Gá­bor a megbeszélésen is kifejtette véleményét. Újabb jelölésének támogatásáról nem tudott nyi­latkozni a pártelnök, mert az ajánlás még nem érkezett meg a párt kerületi szervezetétől. A tájékoztató végén Sebes Gá­bor megerősítette, hogy írásos el­marasztalást nem kapott, továbbra is tartja magát elhatározásához, ismét harcba száll a polgármesteri tiszt elnyeréséért, s nincs tudomá­sa arról, hogy támogatói elfordultak volna tőle. Pető Iván békekísérletei ------------------------------------­Tart a „polgármester-háború” Az alapítványi pénzek elosztása A kormány nem akar beleszólni Az Országgyűlés sr­ulturális- és-- nyilvánvalóan kevésbé ismert a sajtóbizottsága, vialamint az ok­tatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság tegnapi együttes ülésén úgy döntött, hogy támo­gatja Hanti Mária közigazgatási államtitkárrá történő kinevezé­sét a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba. A titkos szava­záson az oktatási bizottság 12 igen és egy tartózkodó, a kultu­rális bizottság pedig 16 igen és egy tartózkodó vokssal helyesel­te a kinevezést. Honti Mária a bizottságok előtti meghallgatása során vá­zolta pályafutásának főbb állo­másait, és számos témában fej­tette ki elképzeléseit. Elmondta, hogy az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetemen szerzett magyar-történelem sza­kos diplomát, majd 1962-től az ELTE Trefort utcai gyakorló is­kolájának volt harminc éven át a tanára. Iskolai tevékenysége mellett másfél évtizeden át óra­adó tanárként dolgozott az ELTE Bölcsészettudományi karán és Tanárképző Főiskolai karán. 1990 júniusától egy éven át a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium közoktatásért felelős államtitkára volt, 1992 januárjá­tól pedig a Budapesti Főpolgár­mesteri Hivatal oktatásügyi ügy­osztályát vezeti. Államigazgatá­si, közigazgatási ténykedése so­rán pedig alkalma volt behatóan megismerni a minisztérium fel­építését és döntési mechanizmu­sait, valamint a részrendszerek működtetését. Hozzátette, hogy eddigi munk­ából adódóan kultúrát érintő részletkérdése­ket. E területen, mint fogalma­zott, inkább szívbéli kötődései vannak. Összességében úgy ítél­te meg: tapasztalatai és kapcso­latrendszere nagy segítséget nyújtanak számára leendő mun­kájában, s a legjobb szándékkal igyekszik megfelelni jelölésé­nek. Szót ejtett a közalapítványok megítéléséről, cáfolva azokat az ellenzéki értesüléseket: a kor­mányzat a saját hatáskörébe kí­vánná vonni ezen alapítványi pénzek elosztását. Leszögezte, hogy ő maga személyesen is el­lenállna az ilyen törekvéseknek. Ugyanakkor jelezte, hogy szük­ségesnek látja egy konstrukció kidolgozását a közalapítványok­hoz illő döntéshozási és ellenőr­zési mechanizmus megteremté­sére. A parlamentnek pedig sze­rinte elvi állásfoglalást kellene hoznia arról, mely közalapítvá­nyok maradjanak meg e minő­ségükben. A felsőoktatási tandíj beveze­tésének elhalasztása kapcsán Honti Mária hangsúlyozta: azért szorgalmazták a módosítást, mert nem tudták a szeptemberi határidőre kidolgozni a hallgatói kompenzációs rendszert.­­ Az Országgyűlés önkormány­zati és rendészeti bizottsága igen rövid meghallgatás után, vita nélkül támogatta szerdai ülésén Zsuffa Istvánnak, a Belügyminisz­térium jelenlegi helyettes állam­­titkárának a belügy közigazgatá­si államtitkárává történő kineve­zését. Ugyancsak vita nélkül vá­lasztotta a bizottság alelnökévé Csiha Judit megüresedett helyé­re Szabó György MSZP-s képvi­selőt. A bizottság az önkormányzati törvény és az alkotmánymódosí­tás általános vitára való alkal­masságának megtárgyalásával folytatta munkáját. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szerdai ülésén meg­hallgatta Kántor Ferenc vezérőr­nagy beszámolóját a szeptem­berben tartandó brit-magyar kö­zös kiképzési gyakorlat előké­születeiről. A tábornok elmond­ta, hogy a Partnerség a békéért szellemében szervezett, három részből álló gyakorlaton össze­sen ezer fő vesz részt, 190 tech­nikai eszközzel. Első mozzanat­ként szeptember 5. és 17. között Hódmezővásárhelyen közös ál­talános katonai kiképzést tarta­nak, majd 19-én és 20-án béke­­fenntartó tevékenység gyakorlá­sára kerül sor Tapolca közelé­ben, végezetül pedig 21-e és 23-a között Veszprém északkeleti tér­ségében éleslövészettel egybe­kötött harcászati gyakorlatot is rendeznek. Az előzetes számítá­sok szerint az együttes gyakorlat összesen 24,4 millió forintot emészt fel, amiből 7,6 millió fo­rintot a brit fél valutában megté­rít. A magyar matematikai iskola világhí­rű. Ebből persze alapos melléfogás volna arra következtetni, hogy számolni is tudunk. Sokkal közelebb van az igaz­sághoz: matematikusaink tudása szinte művészi módon pereg le a hazai társa­dalomról. Mindenekelőtt azért, mert a számokhoz való viszonyunk téveszmé­ken alapul. Ez még a tudatlanságunk­nál is veszélyesebb. Bocsánatos bűn, ha valaki képzetlensége miatt nem tud kiszámítani valamit. Ha azonban a maga képére formálja a számokat, arra nincs bocsánat. A matematikai „bű­vészkedés": sarlatánság. Volt benne részünk, s az ország mindmáig nyögi a következményeit. Mert a „kétszer kettő néha öt" filmcímnek kitűnő­­ po­litikai hitvallásnak több mint vétkes. Másrészt az is tagadhatatlan, hogy a számaink sem az igaziak: mérget nem­igen lehet venni rájuk. Megbízhatatlan­ságuk nem a statisztikusok balfogásaiból fakad. Ők tudniillik „hozott anyaggal" dolgoznak. Vagyis az alapadatokat azok­ból a jelentésekből veszik, amelyeket a legkülönfélébb laikusok állítanak össze. S ezúttal sem a hozzá nem értés okozza a legtöbb bajt (bár nemritkán ez sem ta­gadható), hanem a sok évtizedes beideg­ Szám-tün­ ződés: nem árt kissé megszépíteni a dol­gokat. Főleg ha olyasmiről kell számot adni, ami netán lehangoló. Nem csoda, hogy a régi győzelmi je­lentések mindenestül elpukkantak a le­vegőben, nem állva ki az idő próbáját. S ne áltassuk magunkat: a maiak - bár többnyire nemhogy győzelemmel, sokkal inkább az ellenkezőjével igyekeznek le­hangolni - alighanem ugyanarra a sors­ra jutnak, mint rózsaszínű elődeik. Idő­szerűtlenné válnak. Igaz, számottevő hatással vannak a közhangulatra. Azt sugallják az embereknek, hogy még nyo­morúságosabb a helyzetünk, mint gon­dolnánk. A statisztika nem lehet közönséges eszköz a politika kezében. Az expóról például éppoly homlokegyenest ellent­mondó adatok látnak napvilágot, mint annak idején a bősi vízlépcsőről. És jel­lemző, hogy egyik esetben sem tudósok, szakemberek vitáztak egymással. A politikai számtan alaptörvénye a szakmai hozzáértés mellett a tisztesség. A számokkal tudniillik tisztességesen kell bánni. Semmiféle érdeknek nem sza­bad alárendelni őket. Az érdekeket kell ésszerű módon alárendelni nekik. Pon­tosabban a szövetségesükké tenni. Az igazi, meghamisítatlan adatokban ugyanis hatalmas erő rejlik: még arra is meggyőző hatással vannak, aki eredeti­leg merőben másféle elképzelésekben hitt. Veszprémi Miklós Eloszlatni a hívők aggodalmait Fodor Gébror egyházi vezetőkkel tárgyalt l/X A kormány partnernek tekinti az egyházakat, mert az az álláspontja, hogy aktív közreműködésük nélkül a társadalmi változások nem hajthatók végre sikeresen. Egyebek mellett erről beszélt tegnap Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter a magyarországi egyhá­zak és felekezetek képviselőivel folytatott országházi eszmecserén. A találkozón jelen volt Gál Zoltán házelnök. Fodor Gábor az állami támogatás­ról kifejtette: a kormány azt vall­ja, hogy az állami költségvetéstől el kell választani az egyházak fi­nanszírozását. Ugyanakkor eb­ben a kérdésben figyelembe kell venni a társadalmi realitá­sokat és az egyházak elmúlt negyven évben elszenvedett sérelmeit is. A miniszter az egyházi ingat­lanok visszaadásáról úgy véle­kedett, hogy ennek ütemét csak az ország gazdasági helyzete las­síthatja. A hitoktatás témaköré­ben Fodor nem híve annak, hogy a hittan az iskolai órarend­ben szerepeljen, de bizonyos esetekben ilyen lehetőséget is kell adni. Jánosi György, a tárca politikai államtitkára elismerte, hogy a kormányprogram néhány pont­ja félreértésekre adhat okot. Ilyen például a jövedelemadó egy részének átengedése az egy­házaknak. A kormány tisztában van vele, hogy differenciált támogatásra van szükség, mivel az egyházak sok olyan emberrel foglalkoz­nak, akinek nincs elegendő jöve­delme. Az a kitétel pedig, hogy a hit­tantanár ne legyen tagja a tan­testületnek, természetesen nem vonatkozik a pedagógiai szakkal is felvértezett oktatókra. Seregély István érsek a római katolikus, és Hegedűs Lóránt püs­pök a református egyház képvi­seletében szóvá tette, hogy a kormánynak el kell oszlatnia a hívőkben élő aggodalmakat a vallásszabadság jövője körül. Az egyházi vezetők úgy nyi­latkoztak: ők is megértik az or­szág nehéz gazdasági helyzetét, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyházak példá­ul az oktatás területén jelentős társadalmi igényeket elégítenek ki. Zoltai Gusztáv, az izraelita fel­ekezet képviselője elfogadhatat­lannak tartja, hogy az egyházak anyagi támogatása a vallásos­ságra irányuló szociológiai fel­méréseken alapuljon, mondván: a funkciók és nem a létszám sze­rint kell finanszírozni. Németh Géza, az Erdélyi Gyü­lekezet vezetője azt a vélemé­nyét hangsúlyozta, hogy a szo­cialista frakciót - bár kezdetben volt bennük bizalmatlanság - nem tekintik ellenfélnek, ugyan­akkor véleménye szerint vannak tizedrangú funkcionáriusok, akik a rendszerváltás előtti poli­tikát akarják folytatni. Gellért Kiss Gábor, az Or­szággyűlés kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottság, elnö­ke erről kifejtette: az MSZP frak­ciója elkötelezett a rendszervál­tás mellett, nem terheli őket fel­elősség az elmúlt évtizedekért, a konjunktúralovagoknak pedig hosszú távon nincs jövőjük. (MTI) A képviselő másfél órát beszélt Ötpárti vagy hat? - Torgyán József kedd esti, parla­menti felszólalásáig minden aláíró abban a biztos tudatban volt, hogy az új házszabályt illetően hatpárti egyetértés részese - mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetés során Hack Péter. Az alkotmányügyi bizottság SZDSZ-es elnöke az FKgP elnö­kének azon megjegyzésére rea­gált, hogy pártja képviselője nem írta alá a tervezetet, s kü­lönben is, a kisgazdák már ko­rábban bejelentették, hogy nem vesznek részt a tárgyalásokon. Ezzel szemben Torgyán József a múlt héten több órán át jelen volt az egyeztetésen, távozása után pedig a kisgazdák szakér­tője vett részt a megbeszélésen. A tervezet alapkoncepcióját egyébként az FKgP sem vitatta­vitatja. Kedd estig ez volt a hely­zet... Szóval, most nem tudni, hogy ötpárti vagy hatpárti házsza­bályról van-e szó. Azt viszont tudni, hogy az új házszabály épít a magyar hagyományokra és az európai normákra, viszont nem merít semmit a Fővárosi Nagycirkusz manézsszabályai­­ból. Magánszámokkal tehát nem lehet majd szórakoztatni a hall­gatóságot. Hack Péter - természetesen név nélkül - elmondta azt is, hogy a legutóbbi ülésnapon egy képviselő összesen másfél órát beszélt, míg a többi 385 honatya együttesen hat és felet. Hogy ki volt a bőbeszédű, nem nehéz ki­találni. Igen az, akinek hirtelen savanyú lett az a bizonyos sző­lő... (netán)

Next