Új Magyarország, 1994. október (4. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-26 / 251. szám
30. IV. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1994. OKTÓBER 26., SZERDA tudósításomWu .' (/ml,xOCr) tXw-Alkudozások a tisztségekről W^^tW/ncsen még új kormánya Szlovákiának Pozsonyi jelentésünk: Eredménytelenül végződött tegnap Pozsonyban a parlamentbe bejutott pártok egyeztetése, melyet a leköszönő parlament elnöke, Ivan Gasparovic hívott össze, hogy megvitassák a törvényhozás november 3-i alakuló ülésének menetrendjét, továbbá a parlamenti tisztségek arányos vagy többségi elv alapján történő elosztását. Téma volt továbbá az is, hogy mi legyen a Demokratikus Unió képviselőinek, illetve a képviselőknek megválasztott jelenlegi kormánytagok sorsa. A választásokon győztes Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, valamint a Szlovák Nemzeti Párt ugyanis beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálják felül a jelenlegi kormányfő, Jozef Moravcík vezette DU képviselőinek mandátumát. Szerintük ugyanis a DU jogtalanul indult a választáson, mert nem volt meg a tízezer támogató aláírásuk. A többi párt azonban úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig mindenképpen érvényesnek kell tekinteni a DU képviselőinek mandátumait. Ugyancsak teljes a Kereszténydemokata Mozgalom, a Közös Választás, a Magyar Koalíció, DU és a Munkásszövetség közti egyetértés abban, hogy a parlament vezető posztjait arányos rendszerben kellene elosztani, amely már jól bevált az előző két parlamenti ciklusban is. Vitás azonban az alelnökök számának, és a bizottságok felállításának kérdése. A magyar pártok három helyett négy alelnököt szeretnének, azzal, hogy egyikük magyar nemzetiségű lenne. A Magyar Koalíció két bizottsági elnöki és két alelnöki posztra is igényt tartana. Legszívesebben a környezetvédelmi, mezőgazdasági, kisebbségi, közművelődési vagy a nemzetgazdasági és a költségvetési bizottságokban vállalnának tisztséget. A Magyar Koalíció javasolja emberi jogi és kisebbségügyi bizottság felállítását, amivel a többiek nemigen értenek egyet. A koalíciós tárgyalások újabb fordulóját tartotta meg eközben tegnap a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom. Meglepetés nem született, miután mindkét párt korábban deklarálta már nézeteik azonosságát és programjaik egymáshoz való közelállását. Az SZNP vezetői leszögezték, hogy pártjuk nem hajlandó olyan kormánykoalícióban részt venni, melyben a DSZM nem kapna helyet, ugyanakkor készek támogatni az olyan DSZM-kormányt is, melynek esetleg az ő képviselőik nem lennének a tagjai. G. L. , vf ^ A külügyi szóvivő cppj, a La Repubblicat _ p,of00co\ kDojDO^ iMV\ , Uacv] ^ . j^ocal^mJ[eh^^ (Folytatás az 1. oldalról) J - A Külügyminisztérium nem volt sem szervezője, sem szponzora a Római Magyar Akadémián tartott rendezvénynek - utalt az Új Magyarország kérdésére válaszolva a szóvivő a sajtó által is megszellőztetett botrányra, mely a római zsidó közösség (elsősorban is Ellő Toajif főrabbi) és a magyar diplomáciai testület, illetve a magyar sajtó képviselői közötti feszültséghez vezetett. A magyar nagykövet bevezető beszédében olyan hangnemet használt, mely teljes mértékben illeszkedik a ho- Iocaust áldozatainak emlékére tartott megemlékezések stílusába. Nagykövetünk a sajátos kivonulást illetően „jószolgálati" missziót kíván teljesíteni és megmagyarázni a félreértéseket. Reméljük, az incidens tisztázódik, és ez a sajátos félreértés nem árnyékolja be együttműködésünket. Szentiványi Gábor az esettel kapcsolatban cáfolta a La Repubblica című olasz lap állítását, hogy a magnószalagra rögzített szövegnek csak egy vágott vagy szerkesztett változatát óhajtották volna prezentálni az incidens tisztázásakor. Egy másik különös ügy, a teheráni magyar kolónia tagjai ellen ismétlődő támadások kapcsán a külügyi szóvivő kifejtette, hogy az iráni hatóságoktól újból kérték a magyar illetékesek: teremtsék meg a működéshez szükséges feltételeket, garantálják a külképviseletek és a képviselet tagjainak biztonságát. Sürgette Budapest a nyomozati anyagok átadását is. Az iráni fél ígéretet tett arra, hogy foglalkoznak az üggyel - tudtuk meg a szóvivő kérdésekre adott válaszaiból. Hogy más követségek, kirendeltségek ellen milyen gyakorisággal követtek el hasonló akciókét, arról nincsenek pontos információk, bár tudjuk, hogy új diplomatalakásokat is értek támadások, ha nem is annyira súlyosan, mint Nagy Józseféket. A magyar diplomaták elleni merényletek között nincs nyálvánvaló összefüggés, láthatóan rablási szándék motiválta az elkövetőket. - Az incidensek száma és előfordulása viszont aggodalommal tölt el bennünket - mondotta Szentiványi Gábor. A szóvivő bejelentette, hogy október 31-én Kovács László külügyminiszter Luxembourgba utazik az Európai Unió és a társult közép-európai országok külügyminisztereinek találkozójára. A német kezdeményezésre megtartandó tanácskozás egyik kiemelt témája lesz a kelet-közép-európai társult országok EU-csatlakozására kidolgozandó stratégia előzetes megvitatása, amelyet a remények szerint a Tizenkettek év végi esseni csúcstalálkozóján készülnek végső formában elfogadni. .—:--------------r'ix'TikTl’i ,-------uUA^. Magyar parlamenti küldöttség járt Szlovéniában Jó szomszéd és ígéretes partner Magyar parlamenti küldöttség járt a minap Szlovéniában. Az út tapasztalatairól Kelemen András képviselőt(MDF) kérdeztük. - Politikai kapcsolatunk mintaszerű, Szlovénia jó szomszéd és ígéretes partner. Együttműködési szerződéseink közül kiemelkedik a nemzeti kisebbségek különjogainak biztosításáról szóló egyezmény. A két ország között alapszerződés van érvényben, jelezvén, hogy a jó alapszerződések egyéb megegyezések és együttműködési formák sokaságára építve válnak tartalmassá - mondotta bevezetőjében Kelemen András. - Hallani olyan vélekedéseket, hogy az együttműködés elmélyítését gyakorlatilag csak a kedvezőtlen közlekedési viszonyok gátolják... - Valóban, az egyetlen teherátkelőnél (Rédics-Hosszúfalu) például hosszú kamionsorok jelzik, hogy szűk a magyar-szlovén határgárat. A zavartalan forgalom biztosításához határátkelők megnyitása mindkét fél számára szükséges, s bár erről kormányközi egyezmény intézkedik, pénzgondok miatt nagy a késlekedés. Szlovénia saját erejéből folyamatosan épít autóútszakaszokat, de igazi megoldást a kelet-nyugati autópálya megépítése hoz majd. Ugyanilyen gond a vasúti kapcsolat hiánya. Szakvélemények szerint a Muraszombat-Hódos-Zalalövő-Körmend szakasz kiépítése megoldaná, akár Prágától Koperig is, a vasúti szállítási gondolat. . - A kisebbségi politikát illetően Szlovéniát általában példaképnek szokták emlegetni. Hogyan alakul a magyar kisebbség sora ebben a délszláv köztársaságban? - Természetes dolog, hogy a határt átlépve a magyar küldöttség megált Lendván, s tájékozódott a helyi magyar nemzetiséget foglalkoztató gondokról. Ottjártunkkor azt tapasztaltuk, az ország közigazgatási beosztása körül felmerülő kérdések foglalkoztatják a helybelieket. A belső területhatárok kialakítása következtében feszültség alakult ki a muraszombati járásban, például Hódos község nem rendelkezhet önálló önkormányzattal. Olyan közigazgatási egységbe kívánják kapcsolni, ahol a többség már szlovén lesz. Ebben annak az elvnek a sérelmét látták az ottani magyar vezetők, hogy az önkormányzatok egybeessenek a nemzetiségekkel. Az ok egyszerű: nem valamiféle elzárkózás, hanem a tény, hogy tíz év alatt 15 százalékos beolvadást tapasztaltak a többségi lakosságba. Különös jelentőséget ad a vitának, hogy májusban népszavazás volt a települési önkormányzatok kialakításáról, s ennek eredményeit a parlament nem tekintette kötelezőnek, csupán irányadónak. Ugyancsak vita folyt a parlamentben a nemzeti szimbólumok (zászló, himnusz) használatáról, de ebben kedvező döntés született. A magyarok által felvetett gond jól jelzi, hogy egy olyan országban is, ahol az alkotmány külön jogokat biztosít a kisebbségi népcsoportoknak, az együttélés során kérdések adódnak. Ebben az esetben az a szlovén önkormányzati elv, hogy háromezer főnél húzták meg az önkormányzatok létesítésének alsó határát. A nemzetiségek létét azonban jelentős mértékben meghatározzák művelődési és gazdasági tényezők. Az előbbire jó példa a helyi magyar értelmiség kis létszáma. Az utóbbi vonatkozásban pedig megemlítendő, hogy gazdasági fejletlensége miatt csökkent az adott terület lakosságmegtartó hatása. - Milyen lehetőségek kínálkoznak kétoldalú kereskedelmi kapcsolatainkban? - Szlovénia gazdasága az átmeneti válság után már fejlődőben van. A köztársaság legnagyobb sikere a gazdaságban az volt, hogy egy év alatt átállt a nyugat-európai piacra. Kétoldalú gazdasági kapcsolataink azonban messze elmaradnak még a lehetőségektől, részben talán azért, mert mindkét ország a nyugati lehetőségekre figyel. Mindenesetre a szabadkereskedelmi szerződést a két ország már megkötötte, a magyar parlament helybenhagyó döntése hiányzik még. A távlati cél az országnak a CEFTA-ba, a középeurópai szabadkereskedelmi térbe való bekapcsolódása. (daróczi) IA/u28 Koszovó és az emberi jogoké Növekvő rendőrterror Újvidéki jelentésünk: Az Amnesty International emberjogi szervezet a közelmúltban átiratban tájékoztatott négy szerbiai minisztert, az illetékes igazságügyi és rendőri szervek vezetőit arról, hogy az elmúlt három hónapban, a nemzetközi szervezet értékelése szerint, jelentősen fokozódott a rendőrség terrorja a zömmel albán nemzetiségűek lakta Koszovó szerbiai tartományban. A jelentés, amely alapján az említett átirat készült, felsorolja mindazokat az eseteket, amikor a belügyi szervek, messze túllépve törvényes meghatalmazásukat, nyilvánvalóan a rezsim hallgatólagos támogatásával, valóságos tortúrának vetették alá az általuk gyanúsított és előállított személyeket. Az emberi jogok súlyos megsértéséről szóló jelentés leszögezi, hogy Koszovóban folyamatos és immár intézményesített a rendőrterror. A közelmúltig az egyenruhások embertelen fellépése szinte kizárólag az albán nemzetiségűeket, közülük is elsősorban a Koszovói Demokrata Szövetség tagjait érintette, újabban azonban a szerbek sem kivételek. Természetesen kizárólag azok az államalkotó nemzethez tartozók érzik saját bőrükön a rendőri brutalitást, akiknek helyzetmegítélése nem azonos a rezsim hivatalos álláspontjával. Az Amnesty International jelentése tartalmazza a tanúskodni hajlandók nevét, sőt fényképét is. Ezenkívül tételesen felsorolja a szervezet tudomására jutott embertelenségeket. Ezekből kiderül, hogy csupán júliusban és augusztusban a rendőri erőszaknak három halálos áldozata is volt, s ezek között egy hatéves gyerek található. A biztonsági szervek „tevékenykedésében" gyakorlatilag semmiféle rendszeresség sem fedezhető fel, hiszen a vizsgálati fogságba vetett kilencvenéves aggastyánt éppúgy megverték, mint a tizennyolc éves egyetemistát, akinek a hátára késheggyel belevésték az ősi szerb címer négy, egymásnak hátat fordító „csiholóját", vagyis a C betűket. Naiv dolog lenne azt hinni, hogy a nemzetközi szervezet figyelmeztető jelentéseinek nyomására Szerbia e részén eltűnhet a középkori büntetési gyakorlat tárházába tartozó kínzások sorozata. Pedig a humanitárius szervezet, az idén immár harmadszor, nyomatékosan felhívja az illetékes szervek figyelmét arra: haladéktalanul hassanak oda, hogy ezek a tortúrák megszűnjenek. Eleddig azonban semmi sem történt, s ez maradéktalanul beleillik a jelenlegi szerbiai képbe. Tudni kell ugyanis, hogy a koszovói albánok minden téren ignorálják a hivatalos (szerb) hatalmat. Illegalitásban kialakították saját iskolahálózatukat, „közigazgatásukat", egészségügyi hálózatukat, és gandhista politikával igyekeznek kieszközölni a (volt) tartomány autonómiájának visszaállítását, illetve (számukra) jobbik esetben a Szerbiától való elszakadást. A hatalom persze hallani sem akar ilyenfajta megoldásról, s csakis és kizárólag a saját teljes fennhatóságának gyakorlását tudja elképzelni. A lakosság ellenállása miatt azonban ezt cs a tartomány területén folyamatosan állomásoztatott több mint húszezer rendőrrel és jelentős számú katonai alakulattal képes elérni. 1^* Both Mihály X Magyar-svájci közös feladatok A magyar-svájci politikai kapcsolatokról Horn Gyula miniszterelnökkel, a két ország nemzeti és nemzetközi agrárpolitikájáról Lakos László földművelésügyi miniszterrel tárgyalt a Riccardo Magmietti, a svájci Államok Tanácsának elnöke által vezetett svájci parlamenti küldöttség tegnap az Országházban. A magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén a svájci Államok Tanácsának elnöke meggyőződésének adott hangot, hogy mindkét ország számára elsőrendű kérdés az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok alakulása. A svájci küldöttség vezetője az agrártárca első emberével folytatott megbeszélésekről az MTI-nek elmondta, hogy kiemelt helyen szerepeltek azok a feladatok, amelyek a GATT- megállapodásokból, valamint a Magyarország és az EFTA országok közötti szerződésekből adódnak. A vámemelések, amelyek a közeljövőben a magyar mezőgazdasági importot érintik, nem kerültek szóba a tárgyalásokon, de tapasztalatot cseréltek a felek arról, hogy miként lehet felváltani a behozatali kvóták rendszerét a GATT-konform vámszabályozással. Ez a feladat vár mindkét országra. Érdekesnek minősítette Riccardo Jagmetti a tárgyalásokon a magyar agrárprivatizációról és a mezőgazdaság konkrét problémáiról, különösen a környezetvédelem kérdéseiről elhangzottakat. Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben fogadta Riccardo Jagmettit, a svájci Államok Tanácsa elnökét FOTÓ: MTI - SOÓS LAJOS A teljes jogú tagság a cél A Magyar Országgyűlés honvédelmi bizottságának küldöttsége a NATO különböző szervezeteinél tett látogatásával „mindenekelőtt azt akarja kifejezni, hogy Magyarország továbbra is igen fontosnak értékeli közeledését az Észak-atlanti Szövetséghez, beleértve a végső célnak tekintett majdani teljes jogú tagság elérését" - hangsúlyozta az MTI brüszszeli tudósítójának nyilatkozva Mécs Imre (SZDSZ) bizottsági elnök, a delegáció vezetője. A magyar honatyák az Egyesült Államok budapesti követségének és állandó NATO-képviseletének támogatásával kezdtek hétfőn négynapos szakmai programot Belgiumban, amelynek utolsó napi - csütörtöki - programja már az olaszországi Avianóba, az ottani NATO-légitámaszpontra vezet majd. Mint Mécs Imre elmondta, hétfőn egyebek között a Magyarország fölött is missziót teljesítő AWACS felderítő gépek bázisát látogatták meg - ennek során az egyik ilyen gépet belülről is bemutatták a magyar képviselőknek majd tegnap Monsban, a Szövetséges Hatalmak Európai Főhadiszállásán fogadták őket. Ma a NATO brüszszeli politikai központját keresik fel, míg végül holnap az említett avianói támaszpont meglátogatása zárja a sort. Soha nem lehet boldog? Egy szemtanú Apor Vilmos püspökről Apor Vilmos az utolsó cipőjét is odaadta gyulai apátplébános korában, a harmincas években, a szegények számára rendezett gyűjtéseken - tudtuk meg egy szemtanú olvasónktól, aki gyermekkorától fogva ismerte a mártírhalált halt (garázdálkodó szovjet katonák lőtték le) győri püspököt. A felháborodottan telefonáló hölgyet (neve és címe a szerkesztőségben) valósággal fölzaklatta, hogy létezik bárki is, aki tiltakozik az egész életében példás önfeláldozást tanúsító, az elesetteket mindig fölkaroló Apor boldoggá avatása ellen. Mint mondta, Apor Vilmosra éppen a minden elfogultságtól mentes segítőkészség volt jellemző. Önmagával, saját érdekeivel, megjelenésével annyira nem törődött, hogy képes volt lyukas kalapban járni. A legaljasabb rágalom, hogy megkülönböztette volna a kikeresztelkedett és a hithű zsidókat azok menekítése közben - erősítgette a telefonáló idős asszony azon botrány kapcsán, amely egy előadás miatt a múlt héten pattant ki Rómában a helyi főrabbi és a magyar nagykövetség, illetve a Római Magyar Akadémia között, s amelyről lapunk is beszámolt szombati számában. Nemcsak a személyes ismeretség ürügyén telefonált szerkesztőségünkbe - mondta. A német megszállás alatt egy olyan dokumentumot olvasott, mely egyértelműen tükrözte a püspök bátor állásfoglalását. - Már jóval püspökké szentelése után, 1944 nyarán történt, amikor megindult a zsidó származásúak deportálása - mesélte. - A német megszállás alatti időkben mi a gyulai rendőrkapitány családja, Pákozdiék mellett laktukk. Gyulra is megérkezett az utasítás, hogy gyűjtsék össze, különítsék el a zsidókat. Ekkor a gyulai rendőrkapitány levelet kapott Apor Vilmostól. Mivel nem hivatalos küldeményként érkezett, én is elolvastam, Pákozdiék nekem is megmutatták. A levélben ez állt: a városi rendőrkapitány mindent kövessen el a gyulai zsidóság szenvedését enyhítendő - mert Isten és ember előtt felelni fog ezért. Mivel a deportálást nemhogy Gyulán, de saját városában, Győrött sem tudta megakadályozni, tüntetőleg püspöki ruhájában, személyesen ment ki a győri vasútállomáson bevagonérozott deportáltakhoz, s a német katonák minden tiltakozása, lökdösődése ellenére átadta az utolsó élelmiszercsomagokat a szerencsétlen áldozatoknak - állítja a szerkesztőségünket viszszaemlékezéseivel megtisztelő asszony. (udvardy) p'Cf pjLB'i