Új Magyarország, 1994. október (4. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-13 / 240. szám
EBEÉ-konferencia - plenáris ülés Feltárni a konfliktusok gyökereit A közép-ázsiai, távol-keleti és a mediterrán térséget képviselő delegátusok felszólalásaival folytatta munkáját tegnap az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti felülvizsgálati konferenciája. A legfőbb gondolat továbbra is az EBEÉ konfliktusmegelőző, válságkezelő-képességének erősítése volt, de a jobbára a fejlődő országok csoportjába sorolható államok küldöttei felhívták a figyelmet a gazdasági, szociális gondok orvoslásának szükségességére is. Kazahsztán küldötte úgy vélekedett, hogy a volt Jugoszláviától a néhai Szovjetunióig bezárólag mindinkább az etnikai konfliktusok okoznak gondot, s ezek megelőzése, kezelése az okok sokfélesége miatt meglehetősen bonyolult feladat. Figyelmeztetett arra, hogy célszerű minden egyes esetet a saját körülményei között vizsgálni, nem pedig általános normák alapján kezdeni hozzá a válságkezeléshez. Kirgizisztán delegátusa egyebek mellett arról szólt, hogy a problémáknak nem pusztán következményeit kell orvosolni, hanem a bajok gyökereit is fel kell tárni. Ez pedig elengedhetetlenné teszi az emberi tényezők és a gazdasági összetevők beható vizsgálatát. Az ENSZ-keresztségben az „Egykori Jugoszláv Köztársaság, Macedónia" nevet szerzett délszláv állam képviselője a tanácskozás megfigyelőjeként méltatta az EBEÉ kisebbségvédelmi főbiztosának munkáját, illetve a közvetítő-békéltető missziók sikeres tevékenységét. A kudarcok közé sorolta viszont, hogy még mindig nem született döntés Macedónia teljes jogú csatlakozásáról az EBEÉ-hez. A nem tagállam mediterrán országok sorában mind Tunézia, mind Marokkó küldötte sürgette, hogy az EBEÉ fordítson nagyobb figyelmet a mediterrán térség problémáira, hiszen a Dél különféle szociális, politikai, gazdasági, környezetvédelmi gondjai is orvoslást igényelnek. Meghívottként kapott szót Japán képviselője, aki egyebek mellett arról szólt, hogy az EBEÉ sikeres volt az európai biztonság megszilárdításában, napjainkban pedig globális léptékben is részt vállal a hidegháború utáni új világrend kialakításában, amelyben kiemelt szerepe lesz a konfliktusok korai megelőzésének. Japán osztja az EBEÉ általános értékeit, és nagyra értékeli nyitottságát. A távol-keleti ország maga 1992 óta tevékenyen részt vesz az EBEÉ különféle szerveinek munkájában, és bekapcsolódott misszióiba is. Japánt az a törekvés vezényli, hogy a csendes-óceáni térségben is létrejöjjön a párbeszéd, az együttműködés EBEÉ-hez hasonlatos kerete, és aktív dialógus alakuljon ki a két térség között. Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Nem szabad hiú reményeket kelteni A kormánykoalíció külpolitikai eredményeinek gyorsmérlegét vonta meg Kovács László, a magyar diplomácia irányítója, a Parlament külügyi bizottságának Bem rakparti kihelyezett ülésén. A külügyminiszter mindenekelőtt arról szólt, hogy Magyarország gesztusokat tett a szomszédos országok irányába, jelezve: Budapest kész a szomszédi kapcsolatok rendezésére. A kormány ebbéli törekvésében eszköznek tekinti az alapszerződések megkötését, rögzítve a megállapodásokban a határok sérthetetlenségét, a területi követelésekről való lemondást, illetve a kisebbségi jogokra vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalást. Budapest jelezte azt is partnereinek, Szlovákiának és Romániának egyaránt, hogy addig is kész minden területen fejleszteni a kapcsolatokat. A kölcsönös látogatások is ezt a célt szolgálták. Az eddigi jelzések szerint a magyar külpolitika hangsúlyváltását kedvezően fogadták Európa nyugati felén és a tengeren túlon is. A magyar külpolitika ezzel párhuzamosan fokozta az euro-atlanti beilleszkedést szolgáló tevékenységét is. A külügyminiszter beszámolóját élénk vita követte, amelynek végső konklúziója a heves ellenzéki bírálatokkal egyetemben az lett, hogy mindenkol szeretné fenntartani a hatpárti konszenzust a magyar külpolitikát illetően. Rockenbauer Zoltán (Fidesz) a külügyminiszter beszámolójával ellentétben úgy vélekedett: Horn Gyula pozsonyi útján számos olyan súlyos hiba történt, ami nem szolgálta a jószomszédi viszonyt. Melescanu román külügyminiszter budapesti látogatása pedig a képviselő benyomása szerint kevésbé volt eredményes, mint ahogy a Külügyminisztérium beállítja. A honatya óvta a tárcát a kincstári optimizmustól, hangsúlyozva, hogy rossz alapszerződést kötni Romániával bűn lenne. Rácskay Jenő (SZDSZ) üdvözölte, hogy a kormány fontos gesztusokat gyakorolt a szomszédok irányába. A Külügyminisztériumban nagyon kemény munkát végeztek ez ügyben, és ennek eredményeként a labda ma Románia és Szlovákia térfelén van. A szomszédi viszonyok rendezése már csak azért is fontos, mert ez is hozzátartozik majd Magyarország EU-csatakozásának politikai feltételeihez. Németh Zsolt (Fidesz) az elmúlt hónapok pozitívumának azt tartja, hogy a magyar külpolitika „baleset nélkül váltott lovat". Ezzel együtt kedvezőtlennek tartja, hogy véleménye szerint a kormány érzéketlen a határon túl élők iránt, és ez esetleg a viszony elmérgesedéséhez vezethet. Katona Tamás (MDF) hasznosnak ítélte a gyakori külpolitikai találkozókat, ám abbéli aggályának is hangot adott, hogy az úgymond román térfélre került labdát ki fogják lyukasztani. Az alapszerződés megkötését leginkább az segíthetné elő, ha Románia belátná, hogy az európai illeszkedés politikáján kívül nincs számára más lehetőség, európai módon kell viselkednie. A kormány mindenesetre nehéz tárgyalásoknak néz elébe, nem szabad hiú reményeket kelteni. Keresztes Sándor (KDNP) arra figyelmeztetett, hogy az egységes nemzetállami koncepcióra építő román alkotmány következtében folytatódik a magyar etnikum folyamatos felmorzsolódása. Álláspontja szerint ilyen feltételekkel nem lehet belemenni az alapszerződés megkötésébe. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke felhívta a figyelmet: a romániai szélsőségesek malmára hajthatja a vizet, ha a közvélemény úgy érezné, hogy Magyarország nem akar egyezségre jutni Bukaresttel. A politikus emellett hangsúlyozta a hatpárti konszenzus fontosságát a külpolitikát illetően. nnn ! TTO I ünnes VLV5-----Erdélyi Ünnepségek, Funar szellemében A keddi kolozsvári ünnepségek után tegnap Nagyváradon emlékeztek meg arról, hogy „50 éve szabadult fel a város a horthystafasiszta megszállás" alól. A nagyváradi résztvevőkhöz is, akárcsak a kolozsváriakhoz, üzenetet intézett Iliescu román elnök és Vacaroiu kormányfő, méltatva a román katonák hősiességét és „az ideiglenes megszók kiűzését". Az Észak-Erdély fél évszázaddal ezelőtti visszafoglalásával kapcsolatos ünnepségsorozat szeptember 8-án Sepsiszentgyörgyön kezdődött, ettől fogva annak megfelelően, ahogy a szovjet és román csapatok előrehaladtak, több érintett városban rendeztek tudományos szemináriumokat, ünnepségeket, katonai megemlékezéseket, felvonulásokat, koszorúzásokat, emléktábla- és emlékműavatásokat. Az érintett városok magyarsága általában távol maradt az ünnepségektől, amelyekben aktualizált politikai élt érzett. Kolozsváron a Konvenció pártjai is bojkottálták a tűzijátékkal zárt keddi hazafias ceremóniákat. Gheorghe Funar polgármester közleményében „az RMDSZ által kimondott tilalomnak" tulajdonította a távolmaradást, amely szerinte „a román nemzet hősei iránti megvetést" tükrözi. Nagyváradon az RMDSZ sérelmezte a tegnap avatott emléktábla megfogalmazását. Jakabffy László, a városi RMDSZ-tanácsosok vezetője a Bihari Naplónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy fél évszázada szovjet csapatok vonultak be a városba a román egységek támogatásával, nem csak román csapatok. A tanácsos sértőnek minősítette, hogy egyesek állandóan HorthyMiklós fasizmusát emlegetik, ugyanakkor Antonescu diktátorról utcát neveznek el és dicsőítik Nagyváradon. Az RMDSZ támogatta volna az olyan emléktáblát, amely a harcok befejezéséről, a háború összes halottjáról emlékezik meg, de ezzel nem értettek egyet a Gheorghe Funar vezette párt helyi képviselői. IV. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1994. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK tudósítás H Szász kormányfő Horn Gyulánál Gerhard Schrödert, Alsó-Szászország miniszterelnökét szerdán délután hivatalában fogadta Horn Gyula miniszterelnök. A több mint háromnegyedórás megbeszélés után Gerhard Schröder a sajtó képviselőinek elmondta: a magyar miniszterelnökkel szót váltottak a közelgő németországi választásokról, Magyarország és Alsó-Szászország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről. Szóba került az Audi Autógyár magyar piaci lehetősége. Az alsó-szászországi miniszterelnök kifejtette, hogy nem akarnak különleges jogokat az Audi számára, csak egyenlő esélyt más autógyártó cégekkel. Erről egyébként az ipari miniszterrel is tárgyalni fog. Arra a kérdésre válaszolva, hogyan látja Magyarország Európai Unió-beli tagságát, Gerhard Schröder kijelentette: Kelet-Közép-Európa reformországainak kívánságát tiszteletben kell tartani, hogy a lehető leggyorsabban az EU tagjai lehessenek. Hazánk békepartneri terveit Várhatóan november elején nyújták át Brüsszelben a NATO „Partnerség a békéért" programjában való konkrét magyar részvételi terveket. Ezt Tóth Tibor, a Honvédelmi Minisztérium külkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára közölte tegnap a HM-ben tartott sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy Magyarország többek között szeretné megteremteni a védelmi tervezés és költségvetés átláthatóságát, a fegyveres erők további demokratizálását. Ezen kívül meg kellene ismerni a védelmi beszerzések NATO-beli módszereit, a válságkezelési tapasztalatokat, s nem utolsósorban szükség van közös békefenntartói gyakorlatokra is. Mint elhangzott: a békepartnerségi programban való részvétel jövőre az előzetes számítások szerint 300-350 millió forintba kerülne. Ez a kiadás azonban a honvédség költségvetéséből nem finanszírozható. Megoldást jelentene, ha erre a célra valamilyen külön keret állna rendelkezésre. A költségek nagy részét természetesen a közös békefenntartói gyakorlatok jelentik. Ezekre nagy szükség van, mert csak így teremthető meg, hogy a Magyar Honvédség erői illeszkedjenek a NATO-tagállamok hadseregeihez. Jelentős exportnövekedés tapasztalható 2'^^ Az EU-stratégia változatlan Az év első nyolc hónapjában az Európai Unió országai felé irányuló magyar export jelentős növekedést mutat, mely eléri a 23 százalékot. Ez messze meghaladja azt a növekedési arányt, melyet egyébként a gazdaság más szektorai mutatnak - tájékoztatott tegnap Orbán Viktor, az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának elnöke, összefoglalván a zárt bizottsági ülésen elhangzottakat. Beszédében egy konkrét ágazatot említett, az autóipart. Erről a szektorról nincsenek pontos információink, de arra határozott választ kaptunk, hogy ebben a pillanatban más terület nincs megjelölve - említette Orbán Viktor. A bizottság meghallgatta Juhász Endre címzetes államtitkár (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) és Pataki István helyettes külügyi államtitkár kiegészítését a kormány által elfogadott, a társulási szerződés végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. Az előző kormány által beterjesztett írásbeli és a kiegészítésként elhangzott szóbeli előterjesztés nem áll egymással ellentétben, ami arra enged következtetni, hogy a kormány EU- stratégiájában nincs változás - mondta Orbán Viktor. Ezirányú kapcsolatataink a magyar gazdaság meghatározó jellegű, húzóerejű kereskedelmi kötődését jelentik. Az összmagyar export az EU-országok felé ismét meghaladja az 50 százalékot. A Magyarországra onnan érkező import 45 százalékot tesz ki - ismertette a bizottsági elnök, aki 23 százalékos növekedéssel kapcsolatban tájékoztatásul elmondta, hogy az átlagos éves növekedés egyébként 12,6 szá-A növekedés magyarázatául egyrészt a világgazdasági recessziót követő lassú növekedés megindulása hozható fel. A számba vehető okok között szerepel még, hogy ebben az évben a magyar fél többször föllépett különböző vámok és kvóták enyhítése érdekében. Ezek a kísérletek részben eredménnyel jártak, legalábbis e számok ismeretében erre következtethetünk. Harmadrészt, fejtette ki Orbán Viktor, általános növekedés figyelhető meg a magyar iparban, s ez jótékonyan hatott az exportra is. Ez évben működésbe lépett a társulás intézményrendszere: működni kezdett a Társulási Tanács és Bizottság. Az EU-val történő érintkezésünk politikailag és gazdaságilag is ezeken a csatornákon keresztül történik. Orbán Viktor szerint az első tapasztalatok biztatóak a működőképességet illetően. A bizottsági elnök tájékoztatásából az is kiderült, hogy mivel az úgynevezett háromezres határozatok gyakorlatilag titkosak, a bizottságok nem kapják kézhez ezek szövegét. Egészen addig, amíg ezek a döntések nem válnak a bizottság számára ismertté, sem helybenhagyni, sem cáfolni nem tudjuk a kormány integrációs stratégiáját - mondta Orbán Viktor. (udvardy) - Az esseni EU-csúcsértekezletre Magyarország is készít előterjesztést. A régió országainak csatlakozásával foglalkozó dokumentumban Magyarország gazdasági segítséget kér a csatlakozás sikeres végrehajtásához - számolt be a bizottság elnöke, megjegyezve: a napokban nyilvánosságra került, hogy Horn Gyula miniszterelnök hitelkérelemmel fordult az Európai Unióhoz. A kormány részére adott válaszokból kiderül, hogy a hitelkeret érdemi elbírálása nem várható ez évben, tehát az esseni csúcsértekezlet előtt. Ide kapcsolódik az is, hogy Horn Gyula szeptember végi parlamenti beszédében utalt rá: Magyarország könnyítéseket fog kérni az Európai Uniótól a velük való való kereskedelemben, zalék. egy magyar név : Kémiai Nobel-díj Azt követően, hogy Harsány János (John Harsány) személyében Kaliforniában élő magyar származású tudósnak ítélték oda - egy amerikai és egy német kollégájával megosztva - a közgazdasági Nobel-díjat, tegnap újabb közös amerikaimagyar siker született. Tegnap Stockholmban hivatalosan bejelentették, hogy az 1994. évi kémiai Nobel-díjat a magyar származású George Oláh (Oláh György) kapta. Az indoklás szerint a 67 éves, budapesti születésű George Oláh, a dél-kaliforniai egyetem professzora a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeinek elismeréseként részesült a magas kitüntetésben. Az 1994. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje, George A. Oláh 1927. május 22-én született Budapesten. 1949-ben Budapesten szerzett filozófia doktori diplomát. 1950től 1956-ig a Magyar Tudományos Akadémia Vegytani Intézetének igazgató-helyettese volt. Magyarországot 1957- ben hagyta el. Előbb Kanadába ment, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Amerikai állampolgárságot szerzett és kutatóként kezdett dolgozni a Dow Chemical Companynál. 1965-ben egyetemi tanár lett a clevelandi egyetemen (Ohio állam), majd onnan a dél-kaliforniai egyetemre került, ahol 1977 óta végez kutatómunkát. 1991 óta a Loker Hydrocarbon Research Institute igazgatója. A közgazdasági Nobel-díjas Harsány János Berkeley-ben levő otthonában. Az asztalon az amerikai üzleti világ napilapja mellett a játékelmélethez ötleteket adó néhány pakli kártya FOTÓ: AP SAM MORRIS A határig kész a pálya Október 28. után egészen Nickelsdorfig autópályán utazhat a Magyarországra tartó utas: gyakorlatilag elkészült, és az említett napon hivatalosan is átadják az A4-es autópálya utolsó, 28,4 kilométeres szakaszát. Megkönynyebbülten fogadták a hírt a burgenlandi települések - Parndorf, Neudorf, Gattendorf, Zurndorf nagyszabású tüntetések: a körtói utas és áru egyaránt EU-határt és Nickelsdorf lakói, akiknek nyezetvédők hevesen ellenez- lép át, nagyobb ellenőrzésre van mérhetetlenül sok bosszúságot féli, hogy újabb darabot szakít szükség. Osztrák részről bíznak okozott a főutcájukon, a BIO-essanak ki a természetből autózás abban, hogy 1995 őszén a műúton hömpölygő forgalom. Az út céljaira. A parndorfi fennsíkon gyárszakaszon is autópályában szakasz építése 1,8 milliárd schil- az utat négy méterrel a felszín folytatódik az út. (MTI) ringbe került, amelynek egynegyedét nyerték el a környezetvédelmi beruházások. Az A4-es utolsó szakaszának megépítéséhez csak mezőgazdasági területeket vettek igénybe, és a környező lakosság is igencsak támogatta a beruházást. Mégis, sokáig voltak viták, sőt alá vitték. A pálya mentén zöldgyűrűt hoztak létre, hogy a kapcsolódó földeket védjék az ártalmas emissziótól. Az új szakasz végpontja a nickelsdorfi határátkelő olyan vámhivatallal, amely már az Európai Unió-tag Ausztria igényeihez igazodott, mivel itt jövő év januárja