Új Magyarország, 1994. október (4. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-13 / 240. szám

EBEÉ-konferencia - plenáris ülés Feltárni a konfliktusok gyökereit A közép-ázsiai, távol-keleti és a mediterrán térséget képviselő delegátusok felszólalásaival foly­tatta munkáját tegnap az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet budapesti felül­vizsgálati konferenciája. A leg­főbb gondolat továbbra is az EBEÉ konfliktusmegelőző, vál­ságkezelő-képességének erősíté­se volt, de a jobbára a fejlődő or­szágok csoportjába sorolható ál­lamok küldöttei felhívták a fi­gyelmet a gazdasági, szociális gondok orvoslásának szükséges­ségére is. Kazahsztán küldötte úgy vé­lekedett, hogy a volt Jugoszlávi­ától a néhai Szovjetunióig bezá­rólag mindinkább az etnikai konfliktusok okoznak gondot, s ezek megelőzése, kezelése az okok sokfélesége miatt meglehe­tősen bonyolult feladat. Figyel­­meztetett arra, hogy célszerű min­den egyes esetet a saját körülmé­nyei között vizsgálni, nem pedig általános normák alapján kezde­ni hozzá a válságkezeléshez. Kirgizisztán delegátusa egye­bek mellett arról szólt, hogy a problémáknak nem pusztán kö­vetkezményeit kell orvosolni, hanem a bajok gyökereit is fel kell tárni. Ez pedig elengedhe­tetlenné teszi az emberi ténye­zők és a gazdasági összetevők beható vizsgálatát. Az ENSZ-keresztségben az „Egykori Jugoszláv Köztársaság, Macedónia" nevet szerzett dél­szláv állam képviselője a tanács­kozás megfigyelőjeként méltatta az EBEÉ kisebbségvédelmi fő­biztosának munkáját, illetve a közvetítő-békéltető missziók si­keres tevékenységét. A kudar­cok közé sorolta viszont, hogy még mindig nem született dön­tés Macedónia teljes jogú csatla­kozásáról az EBEÉ-hez. A nem tagállam mediterrán országok sorában mind Tunézia, mind Marokkó küldötte sürget­te, hogy az EBEÉ fordítson na­gyobb figyelmet a mediterrán térség problémáira, hiszen a Dél különféle szociális, politikai, gazdasági, környezetvédelmi gondjai is orvoslást igényelnek. Meghívottként kapott szót Ja­pán képviselője, aki egyebek mellett arról szólt, hogy az EBEÉ sikeres volt az európai biztonság megszilárdításában, napjaink­ban pedig globális léptékben is részt vállal a hidegháború utáni új világrend kialakításában, amelyben kiemelt szerepe lesz a konfliktusok korai megelőzésé­nek. Japán osztja az EBEÉ általá­nos értékeit, és nagyra értékeli nyitottságát. A távol-keleti or­szág maga 1992 óta tevékenyen részt vesz az EBEÉ különféle szerveinek munkájában, és be­kapcsolódott misszióiba is. Ja­pánt az a törekvés vezényli, hogy a csendes-óceáni térségben is létrejöjjön a párbeszéd, az együttműködés EBEÉ-hez ha­sonlatos kerete, és aktív dialógus alakuljon ki a két térség között. Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Nem szabad hiú reményeket kelteni A kormánykoalíció külpolitikai eredményeinek gyorsmérlegét vonta meg Kovács László, a ma­gyar diplomácia irányítója, a Par­lament külügyi bizottságának Bem rakparti kihelyezett ülésén. A külügyminiszter mindenek­előtt arról szólt, hogy Magyaror­szág gesztusokat tett a szomszé­dos országok irányába, jelezve: Budapest kész a szomszédi kap­csolatok rendezésére. A kor­mány ebbéli törekvésében esz­köznek tekinti az alapszerződé­sek megkötését, rögzítve a meg­állapodásokban a határok sért­hetetlenségét, a területi követe­lésekről való lemondást, illetve a kisebbségi jogokra vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalást. Budapest jelezte azt is partne­reinek, Szlovákiának és Románi­ának egyaránt, hogy addig is kész minden területen fejleszte­ni a kapcsolatokat. A kölcsönös látogatások is ezt a célt szolgál­ták. Az eddigi jelzések szerint a magyar külpolitika hangsúlyvál­tását kedvezően fogadták Euró­­pa nyugati felén és a tengeren túlon is. A magyar külpolitika ezzel párhuzamosan fokozta az euro-atlanti beilleszkedést szol­gáló tevékenységét is. A külügyminiszter beszámo­lóját élénk vita követte, amely­nek végső konklúziója a heves ellenzéki bírálatokkal egyetem­ben az lett, hogy mindenkol­ sze­retné fenntartani a hatpárti kon­szenzust a magyar külpolitikát illetően. Rockenbauer Zoltán (Fidesz) a külügyminiszter beszámolójával ellentétben úgy vélekedett: Horn Gyula pozsonyi útján számos olyan súlyos hiba történt, ami nem szolgálta a jószomszédi vi­szonyt. Melescanu román kül­ügyminiszter budapesti látoga­tása pedig a képviselő benyomá­sa szerint kevésbé volt eredmé­nyes, mint ahogy a Külügymi­nisztérium beállítja. A honatya óvta a tárcát a kincstári optimiz­mustól, hangsúlyozva, hogy rossz alapszerződést kötni Ro­mániával bűn lenne. Rácskay Jenő (SZDSZ) üdvö­zölte, hogy a kormány fontos gesztusokat gyakorolt a szom­szédok irányába. A Külügymi­nisztériumban nagyon kemény munkát végeztek ez ügyben, és ennek eredményeként a labda ma Románia és Szlovákia térfe­lén van. A szomszédi viszonyok rendezése már csak azért is fon­tos, mert ez is hozzátartozik majd Magyarország EU-csata­kozásának politikai feltételeihez. Németh Zsolt (Fidesz) az el­múlt hónapok pozitívumának azt tartja, hogy a magyar külpo­litika „baleset nélkül váltott lo­vat". Ezzel együtt kedvezőtlen­nek tartja, hogy véleménye sze­rint a kormány érzéketlen a ha­táron túl élők iránt, és ez esetleg a viszony elmérgesedéséhez ve­zethet. Katona Tamás (MDF) hasznos­nak ítélte a gyakori külpolitikai találkozókat, ám abbéli aggályá­nak is hangot adott, hogy az úgymond román térfélre került labdát ki fogják lyukasztani. Az alapszerződés megkötését legin­kább az segíthetné elő, ha Romá­nia belátná, hogy az európai il­leszkedés politikáján kívül nincs számára más lehetőség, európai módon kell viselkednie. A kor­mány mindenesetre nehéz tár­gyalásoknak néz elébe, nem sza­bad hiú reményeket kelteni. Keresztes Sándor (KDNP) arra figyelmeztetett, hogy az egysé­ges nemzetállami koncepcióra építő román alkotmány követ­keztében folytatódik a magyar etnikum folyamatos felmorzso­lódása. Álláspontja szerint ilyen feltételekkel nem lehet belemen­ni az alapszerződés megkötésé­be. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizott­ság elnöke felhívta a figyelmet: a romániai szélsőségesek malmára hajthatja a vizet, ha a közvéle­mény úgy érezné, hogy Magyar­­ország nem akar egyezségre jut­ni Bukaresttel. A politikus emel­lett hangsúlyozta a hatpárti kon­szenzus fontosságát a külpoliti­kát illetően. n­nn ! TTO I ünnes VLV5-----­Erdélyi Ünnepségek, Funar szellemében A keddi kolozsvári ünnepségek után tegnap Nagyváradon emlé­keztek meg arról, hogy „50 éve szabadult fel a város a horthysta­­fasiszta megszállás" alól. A nagy­váradi résztvevőkhöz is, akárcsak a kolozsváriakhoz, üzenetet inté­zett Iliescu román elnök és Vacaroiu kormányfő, méltatva a román ka­tonák hősiességét és „az ideiglenes megsz­ók kiűzését". Az Észak-Erdély fél évszázad­dal ezelőtti visszafoglalásával kapcsolatos ünnepségsorozat szeptember 8-án Sepsiszent­­györgyön kezdődött, ettől fogva annak megfelelően, ahogy a szovjet és román csapatok előre­haladtak, több érintett városban rendeztek tudományos szemi­náriumokat, ünnepségeket, ka­tonai megemlékezéseket, felvo­nulásokat, koszorúzásokat, em­léktábla- és emlékműavatásokat. Az érintett városok magyarsá­ga általában távol maradt az ün­nepségektől, amelyekben aktua­lizált politikai élt érzett. Kolozs­váron a Konvenció pártjai is boj­­kottálták a tűzijátékkal zárt keddi hazafias ceremóniákat. Gheorghe Funar polgármester közleményében „az RMDSZ ál­tal kimondott tilalomnak" tulaj­donította a távolmaradást, amely szerinte „a román nemzet hősei iránti megvetést" tükrözi. Nag­yváradon az RMDSZ sé­relmezte a tegnap avatott em­léktábla megfogalmazását. Ja­­kabffy László, a városi RMDSZ-ta­­nácsosok vezetője a Bihari Nap­lónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy fél évszáza­da szovjet csapatok vonultak be a városba a román egységek tá­mogatásával, nem csak román csapatok. A tanácsos sértőnek minősítette, hogy egyesek állan­dóan Horthy­­Miklós fasizmusát emlegetik, ugyanakkor Antones­­cu diktátorról utcát neveznek el és dicsőítik Nagyváradon. Az RMDSZ támogatta volna az olyan emléktáblát, amely a har­cok befejezéséről, a háború összes halottjáról emlékezik meg, de ezzel nem értettek egyet a Gheorghe Funar vezette párt helyi képviselői. IV. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1994. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK tudósítás H Szász kormányfő Horn Gyulánál Gerhard Schrödert, Alsó-Szászor­­szág miniszterelnökét szerdán délután hivatalában fogadta Horn Gyula miniszterelnök. A több mint háromnegyedórás megbeszélés után Gerhard Schröder a sajtó képviselőinek elmondta: a magyar miniszterel­nökkel szót váltottak a közelgő németországi választásokról, Magyarország és Alsó-Szászor­­szág gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről. Szóba került az Audi Autó­gyár magyar piaci lehetősége. Az alsó-szászországi miniszter­­elnök kifejtette, hogy nem akar­nak különleges jogokat az Audi számára, csak egyenlő esélyt más autógyártó cégekkel. Erről egyébként az ipari miniszterrel is tárgyalni fog. Arra a kérdésre válaszolva, hogyan látja Ma­gyarország Európai Unió-beli tagságát, Gerhard Schröder kije­lentette: Kelet-Közép-Európa re­formországainak kívánságát tiszteletben kell tartani, hogy a lehető leggyorsabban az EU tag­jai lehessenek. Hazánk békepartneri terveit­­ Várhatóan november elején nyújták át Brüsszelben a NATO „Partnerség a békéért" program­jában való konkrét magyar rész­vételi terveket. Ezt Tóth Tibor, a Honvédelmi Minisztérium kül­­kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára közölte tegnap a HM-ben tartott sajtótájékozta­tón. Elmondta, hogy Magyaror­szág többek között szeretné megteremteni a védelmi terve­zés és költségvetés átláthatósá­gát, a fegyveres erők további de­mokratizálását. Ezen kívül meg kellene ismerni a védelmi be­szerzések NATO-beli módsze­reit, a válságkezelési tapasztala­tokat, s nem utolsósorban szük­ség van közös békefenntartói gyakorlatokra is. Mint elhangzott: a békepart­nerségi programban való rész­vétel jövőre az előzetes számítá­sok szerint 300-350 millió forint­ba kerülne. Ez a kiadás azonban a honvédség költségvetéséből nem finanszírozható. Megoldást jelentene, ha erre a célra valami­lyen külön keret állna rendelke­zésre. A költségek nagy részét természetesen a közös béke­­fenntartói gyakorlatok jelentik. Ezekre nagy szükség van, mert csak így teremthető meg, hogy a Magyar Honvédség erői illesz­kedjenek a NATO-tagállamok hadseregeihez. Jelentős exportnövekedés tapasztalható 2'^^ Az EU-stratégia változatlan Az év első nyolc hónapjában az Európai Unió országai felé irá­nyuló magyar export jelentős nö­vekedést mutat, mely eléri a 23 százalékot. Ez messze meghaladja azt a növekedési arányt, melyet egyébként a gazdaság más szekto­rai mutatnak - tájékoztatott teg­nap Orbán Viktor, az Európai In­tegrációs Ügyek­ Bizottságának elnöke, összefoglalván a zárt bi­zottsági ülésen elhangzottakat. Beszédében egy konkrét ágaza­tot említett, az autóipart. Erről a szektorról nincsenek pontos in­formációink, de arra határozott választ kaptunk, hogy ebben a pillanatban más terület nincs megjelölve - említette Orbán Viktor. A bizottság meghallgatta Ju­hász Endre címzetes államtitkár (Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium) és Pataki István helyettes külügyi államtitkár kiegészítését a kormány által elfogadott, a tár­sulási szerződés végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. Az előző kormány által beter­jesztett írásbeli és a kiegészítés­ként elhangzott szóbeli előter­jesztés nem áll egymással ellen­tétben, ami arra enged követ­keztetni, hogy a kormány EU- stratégiájában nincs változás - mondta Orbán Viktor. Ezirányú kapcsolatataink a magyar gaz­daság meghatározó jellegű, hú­zóerejű kereskedelmi kötődését jelentik. Az összmagyar export az EU-országok felé ismét meg­haladja az 50 százalékot. A Ma­gyarországra onnan érkező im­port 45 százalékot tesz ki - is­mertette a bizottsági elnök, aki 23 százalékos növekedéssel kap­csolatban tájékoztatásul el­mondta, hogy az átlagos éves növekedés egyébként 12,6 szá-A növekedés magyarázatául egyrészt a világgazdasági re­cessziót követő lassú növekedés megindulása hozható fel. A számba vehető okok között sze­repel még, hogy ebben az évben a magyar fél többször föllépett különböző vámok és kvóták enyhítése érdekében. Ezek a kí­sérletek részben­ eredménnyel jártak, legalábbis e számok isme­retében erre következtethetünk. Harmadrészt, fejtette ki Orbán Viktor, általános növekedés fi­gyelhető meg a magyar iparban, s ez jótékonyan hatott az export­ra is. Ez évben működésbe lépett a társulás intézményrendszere: működni kezdett a Társulási Ta­nács és Bizottság. Az EU-val tör­ténő érintkezésünk politikailag és gazdaságilag is ezeken a csa­tornákon keresztül történik. Or­bán Viktor szerint az első tapasz­talatok biztatóak a működőké­pességet illetően. A bizottsági el­nök tájékoztatásából az is kide­rült, hogy mivel az úgynevezett háromezres határozatok gyakor­latilag titkosak, a bizottságok nem kapják kézhez ezek szöve­gét. Egészen addig, amíg ezek a döntések nem válnak a bizottság számára ismertté, sem helyben­hagyni, sem cáfolni nem tudjuk a kormány integrációs stratégiá­ját - mondta Orbán Viktor. (udvardy) - Az esseni EU-csúcsértekezletre Magyarország is készít előter­jesztést. A régió országainak csatlakozásával foglalkozó do­kumentumban Magyarország gazdasági segítséget kér a csatla­kozás sikeres végrehajtásához - számolt be a bizottság elnöke, megjegyezve: a napokban nyil­vánosságra került, hogy Horn Gyula miniszterelnök hitelkére­lemmel fordult az Európai Unió­hoz. A kormány részére adott vá­laszokból kiderül, hogy a hitelke­ret érdemi elbírálása nem várha­tó ez évben, tehát az esseni csúcs­­értekezlet előtt. Ide kapcsolódik az is, hogy Horn Gyula szeptember végi parlamenti beszédében utalt rá: Magyarország könnyítéseket fog kérni az Európai Uniótól a velük való való kereskedelemben, zalék. egy magyar név : Kémiai Nobel-díj Azt követően, hogy Harsány­ János (John Harsá­ny­) személyében Kaliforniában élő magyar szár­mazású tudósnak ítélték oda - egy amerikai és egy német kollégájával megosztva - a közgazda­­sági Nobel-díjat, tegnap újabb közös amerikai­magyar siker született. Tegnap Stockholmban hi­vatalosan bejelentették, hogy az 1994. évi kémiai Nobel-díjat a magyar származású George Oláh (Oláh György) kapta. Az indoklás szerint a 67 éves, budapesti születésű George Oláh, a dél-ka­liforniai egyetem professzora a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért ered­ményeinek elismeréseként részesült a magas ki­tüntetésben. Az 1994. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje, George A. Oláh 1927. május 22-én született Buda­pesten. 1949-ben Budapesten szerzett filozófia doktori diplomát. 1950től 1956-ig a Magyar Tudományos Akadémia Vegytani Intézetének igazgató-helyettese volt. Magyarországot 1957- ben hagyta el. Előbb Kanadába ment, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Amerikai állampolgárságot szerzett és kutatóként kezdett dolgozni a Dow Chemical Companynál. 1965-ben egyetemi tanár lett a clevelandi egyetemen (Ohio állam), majd onnan a dél-kaliforniai egye­temre került, ahol 1977 óta végez kutatómunkát. 1991 óta a Loker Hydrocarbon Research Institute igazgatója. A közgazdasági Nobel-díjas Harsány­ János Berkeley-ben levő otthonában. Az asztalon az amerikai üzleti világ napilapja mellett a játékel­mélethez ötleteket adó néhány pakli kártya FOTÓ: AP­ SAM MORRIS A határig kész a pálya Október 28. után egészen Nic­­kelsdorfig autópályán utazhat a Magyarországra tartó utas: gya­korlatilag elkészült, és az említett napon hivatalosan is átadják az A4-es autópálya utolsó, 28,4 kilo­méteres szakaszát. Megköny­­nyebbülten fogadták a hírt a bur­genlandi települések - Parndorf, Neudorf, Gattendorf, Zurndorf nagyszabású tüntetések: a kör­­tói utas és áru egyaránt EU-határt és Nickelsdorf lakói, akiknek nyezetvédők hevesen ellenez- lép át, nagyobb ellenőrzésre van mérhetetlenül sok bosszúságot féli, hogy újabb darabot szakít­ szükség. Osztrák részről bíznak okozott a főutcájukon, a BIO-es­sanak ki a természetből autózás abban, hogy 1995 őszén a mű­­úton hömpölygő forgalom. Az út céljaira. A parndorfi fennsíkon gyár­szakaszon is autópályában szakasz építése 1,8 milliárd schil- az utat négy méterrel a felszín folytatódik az út. (MTI) ringbe került, amelynek egyne­gyedét nyerték el a környezetvé­delmi beruházások. Az A4-es utolsó szakaszának megépítéséhez csak mezőgazda­­sági területeket vettek igénybe, és a környező lakosság is igen­csak támogatta a beruházást. Mégis, sokáig voltak viták, sőt alá vitték. A pálya mentén zöld­gyűrűt hoztak létre, hogy a kap­csolódó földeket védjék az ártal­mas emissziótól. Az új szakasz végpontja a nic­­kelsdorfi határátkelő olyan vám­hivatallal, amely már az Európai Unió-tag Ausztria igényeihez iga­zodott, mivel itt jövő év januárja­

Next