Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
U m.^^ ia^ caV Saját erőnkre vagyunk utalva A tb-önkormányzat nehéz napjai A milliárdokra rúgó társadalombiztosítási kintlévőség behajtására egyre nagyobb az igény. Ám az adósok fizetésre „késztetése" a tartozások egy részének elengedésével viharos fogadtatásra talált. A hétvégi kormányülésen visszavonták a benyújtott behajtási javaslatot, s helyette országgyűlési határozatot kezdeményeznek. Sándor László, a Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke nem titkolja: „Az általam megismert változat elég lehangoló, hiszen a meglévő eszközökön kívül új elemet nem hoz be. Azt mondja, tessék a meglévő lehetőséget bátrabban, határozottabban kihasználni. Több csőd- és több felszámolási eljárást kezdeményezve..." - és ebből hozzunk mintegy húszmilliárd forinttal több bevételt. Van arra reális esély, hogy ilyen drasztikus intézkedéssorozat révén befolyik a hátralék a tb kasszájába? Ezt aggályosnak látom. Egyrészt mert ez már az ez évi költségvetést aligha befolyásolja, holott mi arra számítottunk, hogy a MÁV tartozásaiért az állam helytáll. Ez sajnos az akció hiányában most már nem teljesül. Másfelől a jövő évi költségvetés szempontjából látom rendkívül aggodalmasnak a helyzetet, hiszen aki arra buzdít bennünket, hogy több csőd- és felszámolási eljárást kezdeményezzünk, annak azért tudnia kell, hogy ilyen eljárás esetén ma a kiegyenlítési sorrendben a banki jelzálog előbb van. Magyarán, ha most a társadalombiztosítás tömeges csőd- és fölszámolási eljárást kezdeményezne, azzal lényegében a megmaradt vagyont a bankok kezébe juttatná. Semmi többletbevételhez nem jutnánk. Vannak persze olyan vélemények, hogy ez fegyelmezne másokat. Ennek ellene vethetném, hogy ma a társadalombiztosítási járulékbevallás 91,4 százalékát fegyelmezetten teljesítik. Ezek szerint tehát a törvényt a kisebbségre kell szabni? Úgy gondolom, hogy akik nem fizetnek, azoknak egy része képtelen erre, de vannak olyanok is, akik más megfontolás miatt nem fizetik a járulékokat. Az ilyen esetekben egyedi módon kell a problémához viszonyulni. Nagyon sajnálom, hogy az elhúzódó vita után a kormánynak nincs jó megoldással kecsegtető javaslata. - Mit jelent ez a gyakorlatban? - Azt, hogy semmilyen segítő kezet nem kaptunk. A saját erőnkre vagyunk hagyva. - Működőképes maradhat-e így az Egészségbiztosítási Önkormányzat? - Ez a probléma a működőképességet nem befolyásolja alapvetően. A jövő évi költségvetésünk körvonalai már kialakultak. Nagyon hiányzik néhány jogi támaszték, amivel a kintlévőséget meg lehetne mozdítani. - Mire gondol? - Arra, hogy a társadalombiztosításnak is mg kellene adni azt a pozíciót, amivel az adóhivatal már rendelkezik. Erre ígéretet kaptunk. De már arra is gondoltunk, hogy kintlévőségeink behajtására profi behajtószervezeteket alkalmazunk, s a munkáért járó jutalékot a behajtott járulékrészből fizetnénk, csakhogy erre ma még nincs törvényi lehetőség. Azt mondják, fedezzük ezt a működési költségből, de a működési költség ilyen munkához nem ad teljes fedezetet. Magára maradt az Egészségbiztosítási Önkormányzat? - Lényegében igen, és nagy kérdés, hogy megkapjuk-e a lényegi pontokat erősítő jogszabályi segítségeket. Bízom ebben, mivel az országgyűlési határozat tartalmaz egy kicsit homályosnak is tekinthető mondatot, ami arra utal, hogy bizonyos jogszabályok megléte esetén lehet a társadalombiztosítástól többet, jobbat várni. Remélem, a szerzők beleértették azt is, hogy az általunk igényelt jogszabályi változtatásokat a kormány vagy a parlament -1995 elején - meghozza. Mint arról már tegnap beszámoltunk, Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke emlékeztetett, hogy ebben az esztendőben a tízmilliárdot is meghaladhatja a társadalombiztosítási alapok hiánya. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy a problémát már csak a kabinet oldhatja meg. Hiába! Visszaköszön a múlt. Békesiék 1989-ben tizenöt milliárdot emeltek ki a társadalombiztosítás zsebéből a költségvetési deficit csökkentésére, most úgy látszik, vissza kell tenni. De honnan? (Gáspár) ULA 2. , IV. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK A Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciója minden erejét a költségvetés megvitatásának szenteli - jelentette ki Lamparth Mónika, az MSZP frakcióvezető-helyettese a szokásos szerdai sajtóbeszélgetésen. Jelenleg a különböző munkacsoportokban folyik a költségvetési tervezet megvitatása, és vasárnap sem lesz szünnap a frakció életében, mert két fontos döntést kell hoznia a szocialisták képviselőcsoportjának. Kialakítják a végleges álláspontot a személyi jövedelemadóról és a társadalmi adóról, és meghozzák mindazokat a döntéseket, amelyek politikai vitát követelnek az 1995. évi költségvetés elfogadása körül. Zubek János, a frakció szóvivője elmondta, nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos lobbyterületeken néhány képviselő nemmel fog szavazni, de a végszavazásnál mindenképpen egységes lesz a szocialista képviselők akarata. A frakció munkacsoportjaiban eddig több mint százhúsz módosító javaslat hangzott el, de előreláthatóan ennek csak a töredékét terjesztik a parlament elé. Lamperth Mónika elmondta, hogy a frakcióban nem foglalkoznak a III/III-as ügynökök kérdésében folyó vizsgálattal, mert most más fontos dolgok határozzák meg a frakció munkafeladatait. Orosz Sándor, a szocialista frakció mezőgazdasági munkacsoportjának elnöke kijelentette, hogy a mezőgazdaság területén igen erőteljes lobbyzás folyik, de ebben nem lát semmi kivetnivalót, hiszen a mezőgazdaságban rengeteg megoldandó kérdés van. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági munkacsoport célul tűzte ki mindazoknak az agrárelkötelezettségeknek a teljesítését, amelyek a párt, illetve a koalíciós pártok programjaiban szerepelnek. Ezek után Orosz Sándor az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tevékenységéről számolt be, és többek között történelmi döntésnek minősítette, hogy a bizottságban megszavazták a földadó eltörlését, szavai szerint kedvező, hogy a tegnapi nap folyamán megkezdték a hegyközségi szervezetekről szóló törvény bizottsági megvitatását is. Tegnap a falugazdászok ügyében politikai összecsapás is volt a bizottságban - fogalmazott Orosz Sándor. Papp János --------------------------------Lobbyzó szocialisták 1lVixH Újpestnek álmodott álmok Alvóváros helyett hangulatos kisvárost Budapest IV. kerületében, a XVI. választókörzetben Veér Gyula képviseli az MDF színeit az önkormányzati választásokon. A negyvennyolc éves családapát megkérdeztük: miért vállalta jelölését? - Úgy érzem, hogy most kell az MDF mellé állni, mert nem a nyerő pártot kell támogatni, hanem a vesztest. Nagyon szeretnénk, ha a májusi választások utáni látványos baloldali előretörést ellensúlyozni tudnánk. Ezenkívül érzek magamban annyi erőt és elszántságot, hogy tudjak valamit tenni az újpesti polgárokért. Mindez természetesen csak az ő segítségükkel és támogatásukkal érhető el. - Milyen célokkal és tervekkel indul a megmérettetésen? - Szeretném megvalósítani álmaimat. Hangulatos kisvárost szeretnék újra Újpesten, amiben van sétálóutca, szatócsbolt, ahol az emberek a településüket a saját, kitágított otthonuknak tekintik. Védeni, szépíteni és fejleszteni kell szűkebb és tágabb otthonunkat. Sajnos az elmúlt negyven év alatt meglazultak a családi közösségek, és ebből következően a települési és lakóhelyi közösségek is. Alvótelepüléseket, alvóvárosokat (sőt alvómegyéket) hoztak létre. Ahogy megszűnt a család szentsége, az egymás iránti felelősség, úgy szűnt meg a lakóhely féltése is, úgy enyészett el a lokálpatriotizmus. A kádári rendszerben a lakosság nagyobb része elfásult, ennek következtében elhanyagolta környezetét. Olyan, vállalkozásbarát önkormányzatot képzelek el, amely támogat minden elképzelést, ami környezetünk javát szolgálja. Gazdálkodni és hasznosítani kell összes fellelhető értékeinket a közösség érdekében. - Politikai szándékai? - Makulátlanok. Csak egyet ígérhetek: becsületesen fogom képviselni mindenkinek az érdekét. Elsősorban újpesti szeretnék lenni. A közös hangot akarom megtalálni az emberekkel, mert ez ma nagyon hiányzik. Fásultan elmegyünk egymás mellett, s nem figyelünk a másik gondjaira, bajaira. Meg kell tanulnunk elfogadni azt, hogy ne ellenséget lássunk abban, aki nem ért velünk egyet. Nem pártpolitikára, hanem építő munkára van szükség. - Milyen esélyekkel indul? - Mindenképpen nyerni szeretnék, s úgy érzem, esélyem is van rá. Bízom a rám szavazókban, s még inkább, hogy velük együtt képesek leszünk megvalósítani álmainkat, elképzeléseinket. Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. (Kartal) BELFÖLD tágított parlamenti képviselők (Folytatás az 1. oldalról) - Lehetőség szerint igyekszem figyelembe venni a plenáris ülésekből és a bizottsági elfoglaltságból eredő képviselői kötelezettségeket - mondta Eigner József - A képviselők nem kötelesek eleget tenni a hívásnak, még abban az esetben sem, ha rájuk nézve terhelő bizonyítékokat találunk. Elfoglaltság esetén bárki kérheti a meghallgatás elhalasztását. Az is előfordulhat, hogy valaki bejelentést tesz, mondván: „Én nem voltam ügynök, de tudom, hogy X. Y. az volt." - Mi történik a továbbiakban? - Akik átjutottak a „szűrőn", a bizottságtól határozatot kapnak, mintegy bizonyítványt, ami tanúsítja, hogy nem szerepeltek sem a BM, sem a HM nyilvántartásában. Aki fennakad a rostán, azzal ezt közöljük. Természetesen nagy körültekintéssel járunk el, az adatok hitelességét alaposan ellenőrizzük. - Még így is előadódhat, hogy a rossz hírbe került személy nem nyugszik bele a rá vonatkozó elmarasztaló megállapításokba. Mit tehet? - Bizottságunk döntése ellen a Fővárosi Bírósághoz keresettel fordulhat. Ha ott őt elmarasztaló ítélet születik, akkor a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat. Ha ott helybenhagyják a kinek sem hozzuk tudomására a tényeket. Ha az utolsó terminus is lejár, akkor az MTI és a Magyar Közlöny révén tájékoztatjuk a közvéleményt. - Ha jól értem, semmilyen kényszerítő szankció nincs az illető lemondatására? - Igen, így van, ám figyelembe veendő, hogy milyen erkölcsi nyomás nehezedik rá a többiek részéről. - Várhatóan mikorra fejeződik be a honatyák átvizsgálása? - Feltétlenül fel kellene állítani legalább még egy bizottságot, továbbá attól is függ, hogy mi fizikailag hogyan győzzük a munkát. Valószínűleg 1995 nyarára teljesítjük ezt a feladatunkat. A bíróság előtt soronkívüliséget élveznek ezek az ügyek - ha még lesznek -, és így mihamarabb lezárulhat a kérdés. - Milyen visszhangja van a munkájuknak? - Mihelyt az első hírek megjelentek munkánk eddigi eredményeiről, a sajtóban máris elhangzott az az alaptalan vád, hogy indiszkréciót követtem el, mivel az első negyven személy között határoztam meg egy volt együttműködőt. Én gondosan vigyáztam, hogy a szám elé a „mintegy" viszonyató szót , , ,, . odategyem. A közvéleménynek egyébként korábbi megállapításokat, akkor harmincig tudni az igazságot, és furcsa legnapja marad, hogy lemondjon parlamenti mannó, ha engem tekintenének alkalmatlannak, dátumáról. Ezt követi további tizenöt napja- aki a törvény szellemében jár el, és nem az türelmi idő, ha az illető ezt nem tette meg. Az- aki nyilas vagy ügynök volt - válaszolta kérdig köt bennünket a szigorú titoktartás, kendésünkre Eigner József bíró. A Választási Füzetek sorozatban 1994 nyarán megjelent Országgyűlési Választások 1994. című kiadvány alapján közöljük a névsor első negyven nevét. A kiadvány a BM Kiadó gondozásában készült, a BM Országos Választási Iroda és a BM Sajtó és Tájékoztatási Főosztály közreműködésével. Ábrahám Tibor (SZDSZ), Áder János (Fidesz), Alföldi Albert (MSZP), Annus József(MSZP), Antalóczy Attila(MSZP), Aszódi Ilona Katalin (MSZP), Avarkeszi Dezső (MSZP), Baja Ferenc (MSZP), Bajor Tibor (MSZP), Bakai Zoltán (MSZP), Bakonyi Tibor (MSZP), Baky György (SZDSZ), Bálint György (SZDSZ), Balsai István (MDF), Balsay István (Fidesz), Bányász Jánosné (MSZP), Baranyai Lőrinc (MSZP),Baráth Etele (MSZP), Baráth Magdolna (MSZP), Barkóczy Gellért (FKgP), Barsiné Pataky Etelka (MDF), Bársony András (MSZP), Bauer Tamás (SZDSZ), Bedő Tibor (MSZP), Békesi László (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ), Benedek Mihály (MSZP), Benkő András (MSZP), Bernáth Varga Balázs (FKgP), Berregi István (FKgP), Bihari Mihály (MSZP), Bírta Sándor (MSZP), Bleyer Jenő (MSZP), Bogár László (MDF), Bogárdi Zoltán (MDF), Boldvai László (MSZP), Boros László (MSZP), Boross Péter (MDF), Botka László (MSZP), Bretter Zoltán (SZDSZ) Egyetemre áldozó önkormányzatok Tavaly vett egy épületet a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, és a házból nagyon gyorsan kollégium lett, 1993 őszén már be is költözhettek a diákok. Nem oldódhatott volna meg ez a környező megyék és települések önkormányzatainak áldozatvállalása nélkül. A kollégiumvásárlásra adott forintok fejében az egyetem garantálta, hogy az adományozók által támogatott diákok semmi esetre sem maradnak kollégium nélkül. A somogyi önkormányzatok jártak élen a támogatással, és az idén ismét a zsebébe nyúlt több testület. A megyei jogú város és Somogyország kisvárosai, községei korábban csaknem száz kollégiumi helyet váltottak meg. Most újabb 23 helyre adtak pénzt az egyetemnek a települési önkormányzatok, csakonem hétmillió forintot juttatva az egyetemnek. A támogatást vállalókat a megyei önkormányzat férőhelyenként százezer forinttal segítette. (futhár) Fidesz-javaslat a költségvetésről Négyéves tervek • Legalább négy évre szóló távlati tervekre van szükség az önkormányzatok gazdálkodásában. Ezeket a választásokat követő 5-6 hónapon belül el kell készíteni, mert csak így akadályozható meg, hogy a beruházások sorsát mindig pillanatnyi politikai alku döntse el - hangsúlyozta Zupkó Gábor kispesti polgármesterjelölt a Fidesz fővárosi és kerületi vagyongazdálkodási elképzeléseiről tartott sajtótájékoztatón. Igaz, várhatóan a következő években sem lesz könnyű az oktatási, egészségügyi intézmények fenntartása, hiszen a normatív támogatás nem elegendő, mégsem szabad a forgalomképes vagyont felélni, ingatlanok értékesítéséből származó bevételt dologi kiadásokra fordítani. Hogy ez valóban ne történhessen meg, a Fidesz hármas tago ^CJLUjg Ujj^I A Fidesz elnöksége az alábbi nyilatkozatot adta közre az Országos Sajtószolgálat útján: A Fidesz elnöksége reméli, hogy Horn Gyula miniszterelnök tévedésből egy, a rendszerváltás előtt megírt nyilatkozatát olvasta fel Varsóban, Pawlak lengyel kormányfővel tartott sajtóértekezletén, amikor azt mondta: „Szorgalmazzuk, hogy kezdődjön intenzív párbeszéd Moszkvával, hogy eloszlassuk a félreértéseket és félelmeket, amelyeket az orosz vezetés egy része táplál." Véleményünk szerint ma a NATO az egyetlen integrált nemzetközi biztonsági rendszer, amely hosszú távon szavatolni tudja hazánk és a térség biztonságát, és garantálhatja Magyarország nyugat-európai orientációját. Rendkívül káros az, hogy az ilyen és ehhez hasonló miniszterelnöki nyilatkozatok nyomán mármár nyíltan megkérdőjeleződik a szocialista kormány vezette Magyarország NATO iránti elkötelezettségellás a költségvetés bevezetését javasolja, tehát a működési, fejlesztési és vagyoni kiadások szigorú elválasztását. Az új önkormányzatoknak először is a polgárok igényeit és a közintézmények jelenlegi színvonalát kell felmérniük, majd a pénzügyi forrásokat megvizsgálni, a valóban hasznosítható vagyont feltérképezni. Az ingatlanvagyonból el kell különíteni a távlati városfejlesztési szempontból fontos építményeket, a kihasználatlan vagy alacsony értékű ingatlanoktól viszont sürgősen meg kell szabadulni. Meg kell vizsgálni az önkormányzati vagyon részét alkotó értékpapírokat is, mivel ezek között gyakran előfordulnak alacsony - 1-2 százalék - hozamú részvények is. (k. cs.) LiDvtAJOL A Fidesz elnöksége különösen szerencsétlennek tartja ezt akkor, amikor a nemzetközi, különösen az amerikai politikában egyre nyilvánvalóbb a szándék a közép-európai országok biztonságpolitikai integrációjára. A magyar kormány pedig ahelyett, hogy a térség többi államához hasonlóan megpróbálná kihasználni a megnyíló lehetőséget, egyre érthetetlenebb nyilatkozatokat tesz „Oroszország megnyugtatásáról". A Fidesz vezetősége reménykedik abban, hogy Horn Gyula miniszterelnök az EBEÉ-csúcs kínálta nemzetközi nyilvánosságot kihasználja arra, hogy eloszlassa azokat „a félreértéseket és félelmeket" is, amelyeket a magyar politikai élet és a közvélemény egyre nagyobb része táplál, egyértelművé teszi, hogy Magyarország szuverén államként hozza meg biztonságpolitikai és külpolitikai döntéseit, és mindent megtesz azért, hogy hazánk minél előbb a NATO teljes jogú tagja legyen. Közismert tény, hogy nehéz anyagi helyzetbe jutott az Új Magyarország. Esetleges megszűnésével kapcsolatosan nyilatkozott lapunk munkatársának Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum Szóvivője: - Süllyedünk vissza a '90-es esztendők előtti állapotokhoz, amikor nagyon kevés kivételtől eltekintve egyszólamú volt a hazai sajtó. A Festi Hírlap megszűnése után, ha valóban megszűnik az Új Magyarország cimű napilap is, akkor nem az ellenzék marad szócső nélkül, hanem a konzervatív eszmerendszer marad napilap és megnyilvánulási lehetőség nélkül. Kizártnak tartom, hogy a nemzeti tőke ne mozduljon meg, és ne nyújtson segítséget a lap megmaradásáért. Ha ezt nem lépi meg, önnön érdekeit is sérti. F. J.