Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-30 / 306. szám

16 IV. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM II 1994. DECEMBER 30., FENTEK PÁSZTÁZÓ M­it tennék a családért, ha miniszter lennék A Népjóléti Minisztériumban tegnap bejelentették a Mit ten­nék a családért, ha miniszter len­nék? címmel kiírt pályázat ered­ményét. A középfokú iskolák tanulóinak versenyére 162 dol­gozat érkezett. A résztvevők, mint azt jelezték, megtisztelte­tésnek tekintették a felhívást. A gyerekek munkáinak több­sége komoly hangvételű. Csak­nem valamennyi a társadalom, s benne a család válságáról szól. A fiatalok a gazdasági felemelke­dés kulcskérdéseként a munka­helyteremtést jelölték meg, és az iskolából kilépő állástalanok sor­sát látva saját jövőjüket is féltik. Úgy vélik, a kormányzat felada­ta, hogy kedvezően változzék e helyzet, s például enyhüljön a lakásgond. A diákok hangsú­lyozzák: a népjóléti miniszter feladata a családnak mint az em­ber egész életére kiható közös­ségnek az erkölcsi-anyagi támo­gatása. Jelzésértékű: bár a tanulók többsége mintaszerű szülő­gyermek kapcsolatot ábrázol, egyszersmind a felnőttek zakla­tottságáról, reménytelen min­dennapjairól számol be. A pályázat első öt díjazottja sárospataki, szekszárdi, me­zőkövesdi, győri, debreceni diák. (cs.-b.n.) (cs.,é.rt.) in Amerikai támogatás A tatai Öreg-tó tisztaságáért Az USA Környezetvédelmi Hiva­tala negyvenezer dollárt ajándé­kozott az Altal-ér Környezetvé­delmi Szövetségnek. A Komárom-Esztergom me­gyei szövetséget nemrégiben tizennyolc önkormányzat és több gazdasági egység alakítot­ta meg azzal a céllal, hogy összehangolt munkával csök­kentsék a tatai Öreg-tóba tor­kolló Által-ér 500 négyzetkilo­méteres vízgyűjtő területén a szennyező forrásokat. A támo­gatás felhasználását az adomá­nyozók feltételekhez kötötték: a pénzt szakmai képzésre, számí­tógépek vásárlására, a lakosság környezetvédelmi ismereteit gyarapító tájékoztatók készíté­sére, valamint a szövetség céljai­nak eléréséhez szükséges anyagi támogatások felkutatására for­díthatják. A leggazdagabb ország Továbbra is Svájc a világ leggaz­dagabb országa: 1993-ban az egy főre jutó nemzeti össztermék (GNP) 36 410 dolár volt. Mo­­zambik viszont fejenkénti 80 dol­láros GNP-vel a legszegényebb. A statisztikai adatokat a Világ­bank által közzétett Atlas című kiadvány tartalmazza. A gazdag alpesi országot Lu­xemburg követi 35 850 dolláros GNP-vel. Sorrendben ezután Ja­pán (31 450), Dánia (26 510), Norvégia (26 340) és Svédország (24 830) következik. A hetedik helyen az Egyesült Államok ta­lálható (24 750), majd Izland (23 620), Németország (23 560) és Kuvait (23 350). Vásárlóerő jelen­létében Lu­xemburg áll az első helyen, a má­sodik perig az Egyesült Államok. „Natúr” major Karancsságon úgynevezett „natúr" majort ala­kít ki Karancsságon a salgótarjá­ni Szív a Szívért Alapítvány. A referenciajellegű major felépíté­sére az alapítvány 30 hektáros te­rületet kapott ajándékba a ka­­rancssági önkormányzattól, illet­ve az egészséges életmódot szor­galmazó magánszemélyektől. A művelésre alkalmas területeken biotermesztést vezetnek be, s a vegyszermentesen előállított ter­mést a helyszínen fel is dolgoz­zák olyan technológiával, amely a leginkább megőrzi a termék ér­tékét. Kékkút Ásványvíz Rt Megkétszerezett teljesítmény Megkétszerezi palackozóteljesít­ményét a Kékkút Ásványvíz Rt., amely százszázalékban angol családi vállalkozás, a Ludenne Investments Limited tulajdoná­ban van. Négy évvel ezelőtt vá­sárolták meg a kékkúti üzemet, azóta a nyereséget nem vették ki, hanem visszaforgatták a fejlesz­tésre. Mintegy 100 millió forintos költséggel már felépült az új 3000 négyzetméteres alapterületű csarnok, amelybe a tavaszi hóna­pokban 260 millió forint értékű palackozó gépsort telepítenek. A vállalkozás az idei 700 millió fo­rintos forgalmát jövőre 1,4 milli­árd forintra növeli, összesen mintegy negyvenmillió palack ásványvizet szállítanak a hazai piacra, és megduplázzák az eddi­gi 5 százalékos exportjukat is. Nem „kegyeskedés”! A „szálláskeresés" adventi szokása nem „kegyeskedés". Egy cikkírójuk így ne­vezte a katolikusok szálláskeresés nevű adventi szokását, mintha ebben merül­ne ki a vallásos tevékenységük. Erre vá­laszul a mi községünk példáját hozom föl. A mi falunkban, Véménden, fönn­maradt a szálláskeresés szokása. Van azonban más is. A katolikusok száma 1700. Működik itt egy egyesület, amely­nek tagjai hetenként legalább egyszer felkeresnek magányos embereket, akik­kel elbeszélgetnek, rendbe teszik a szo­bájukat, a hűtőbe készítenek ennivaló­kat (zöldséget pucolva, csirkét kopaszt­­va stb.), aki kedveli, azzal imádkoznak. Kettesével mennek, mert hármasban ér­dekesebb a beszélgetés. Aki nem kedve­li, azzal nem imádkoznak, de ahhoz is elmennek, reformátushoz is elmennek, ha hívja őket, s nem térítenek. Erzsébet­­napra a miseperselyben a karitász céljá­ra 30 ezer forintot adott össze a falu hívő népe, előtte egy hónappal a távoli missziókra 28 ezer forintot. Már har­madszor viszem Pécsre a Karitászba a plébániára adott ruhákat. Nem szé­gyellni való hordani, csak éppen eddig az emberek szégyelltek volna ado­mányt elfogadni. Bajtai Zsigmond Véménd Médiaorákulum Fábián László egyik közelmúltbeli írása szellemi tartalékainkról szól, a rákelle­nes küzdelemben résztvevő magyar tu­dós eredményeiről, az újból felcsillanó reményről. E gondolatok minden jóér­zésű emberben visszhangra találnak. Éppen ezért feltűnő, hogy nem így látja ezt némely torzszemléletű média­­orákulum, így például a megbékült TV2 műsorvezetője, aki a szokásos nyo­masztó agresszivitással faggatta-nyag­­gatta a Vitaquát felfedező tudóst. E té- LEVÉLTÜKÖR­ vés „szaktekintély" érzékelhetően mit sem tud az érintett biológiai szakterület mélységeiről, de azért ország-világ előtt szemrebbenés nélkül azt nyilatkozza, hogy a felfedezett anyag „reményt kelt, s ez önmagában káros". Ez a néhány szó túlmutat önmagán, tükre és mintája annak a törekvésnek, hogy egyes csoportok (egyes újságírók) milyen alattomos módszerekkel akar­ják megfosztani az embereket a re­ménytől, az önbecsüléstől, a teljes apá­tia mocsarába züllesztve a lakosságot, így értelmezik egyesek a „közszolgá­­latiságot". (Vajon ídnek szolgálnak?) Ezek az urak jól ismerik az agymosás, a remény elsorvasztásának apró - de ál­landóan alkalmazott - trükkjeit, meg­célozva, hogy az emberek az önfeladás és az „alattvalói massza" állapotába ke­rüljenek. S akkor már bármire rá lehet venni őket. A védekezés egyetlen módja a morá­lis tartás, az önálló gondolkodás, me­lyért - a bennünket elöntő káros befo­lyásolások áradatában - bizony nap mint nap meg kell küzdenünk (önma­gukban is). Ne adjuk fel ezt a küzdel­met, mert ép tudatú honpolgárok nél­kül elvész a nemzet! Győry Lajosné Budapest „Lapszemle” Amióta tökéletesen működik a közszol­gálati rádió és televízió, amióta sző­nyegbombázással és lézeres műtétekkel megtisztították a „tehetségtelen" (volt) kormánypártiaktól, azóta nem szívesen nézem, illetve hallgatom azokat. Külö­nösen nem a híreket, a tájékoztató mű­sorokat. Az álhírek, félretájékoztatások nem érdekelnek, a csúsztatás és a ha­zugság pedig bosszant és sért is egyszer­re. Mivel azonban (naponta) drágább a kávé, kényszerűségből áttértem a reg­geli rádióhallgatásra. Ez minden eset­ben segít: fölviszi a vérnyomásomat az ébredéshez szükséges szintre. De! Ami sokk, az már nekem is sok... A reggeli mellé pedig az egyik napon a következőket nyújtották nekem „nagytakarított" rádiósaim, úgy lazán, fiatalosan: „Most pedig a lapszemle kö­vetkezik." Viccnek nem rossz, tájékoz­tatásnak természetesen szomorű. Rá­adásul a bemondónő meg is magyaráz­za: „Tehát természetesen a lapszemlét hallhatjátok...." No, a lapszemle a szokásos módon autom­atikusan kézivezérelve kezdő­dött. Úgy az ötödik-hatodik helyen mit nem hallok: „Az Új Magyarország sze­rint a kormány mindent megtesz a haj­léktalanok megsegítése érdekében." Na, ezt talán mégsem kellene - gondo­lom. Nehezen találok rá az inkiminált részre. „...Forró Evelyn kormányszóvivő bevezető szavaiban elmondotta, hogy az új kormány kiemelten kezeli az or­szág huszonötezer hajléktalanjának megsegítését..." Kell ehhez kommen­tár? Pécsi László Budapest 102. születésnap Zala megye legidősebb polgá­ra, a Zalacsében élő Császár Ger­­gelyné tegnap ünnepelte 102. születésnapját. Gyermekei nin­csenek, unokaöccsééknél él, lá­tása nagyon meggyengült, de ki­tűnő étvágynak örvend. Annus nénit virággal és ajándékkal kö­szöntötte a község polgármeste­ A nők és az AIDS Az AIDS-ben megbetegedett nők hamarabb halnak meg az im­munrendszer megbetegedése­in, mint a férfiak - ez derül ki a chicagói Allergiás és Fertőző Be­tegségek Országos Intézetének tanulmányából. Az intézet kuta­tói tizenöt hónapon át vizsgáltak 4500 személyt. Megállapították egyebek mellett, hogy a HIV-ví­­russal fertőzött nők főként tüdő­­gyulladás következtében halnak meg. Az amerikai Betegségellenőr­zési Központ adatai szerint ed­dig 51 200 amerikai nő és 344 770 férfi betegedett meg AIDS-ben. Külföldre áramlik az orosz tőke A kilencvenes évek óta összesen 50 milliárd dollár hagyta el illegá­lisan Oroszországot. Ez az ösz­­szeg megfelel a volt Szovjetunió belső adóssága mintegy 60 száza­lékának. Orosz cégek - megke­rülve a hatályos jogszabályokat - valutára váltják át bevételüket, és azt külföldi bankokban­ veze­tett számláikon helyezik el. Ezzel a gyakorlattal elsősorban az olaj­ipari és a mezőgazdasági cégek élnek. Felhívás A Közakarat Egyesület Elnök­sége megdöbbenéssel értesült arról, hogy a megszűnés ve­szélye fenyegeti a Pest Me­gyei Hírlapot és bajban van az Új Magyarország is. Felkérjük a polgári magyar sajtó létéért felelősséget érző honfitársainkat, hogy ment­sék meg ezeket az újságokat. Nélkülük szegényebb és egyoldalúbb lenne a magyar sajtó. Budapest, 1994. december 29. Közakarat Egyesület Budapest A Magyarországért Alapítvány számlaszáma; Postabank Rt.: 219-98636/021-22900. Farkasházy Tivadar lírai önvallomása­­ „Ezeket még nem utáljuk...” „Az idei kabaré nem fog politikai problémákat okozni, olyanokat, mint az elmúlt négy évben" - mondja Farkasházy Tivadar, a szil­veszteri rádiókabarét beharan­gozó sajtótájékoztatón. Nocsak! - bökken meg a nép együgyű, bő gatyás, fütyülős barackos fia. Ho­vá tűnt a kormánypártiakat froc­­lizó, régi, éles nyelve, mivé fajult a „természeténél fogva" örök el­lenzéki kabaré? Vagy a politiku­sok természete lett más? Na per­sze, a mostaniak állják a kritikát. Ők olyan toleránsok, hogy senkit sem ebrudaltak ki sehonnan: nem tisztogattak sem a tévében, sem a rádióban, sem a miniszté­riumokban, sőt még a nagyválla­latok vezetőit is mind békén hagyták. Ráadásul egyik sem korrupt, mind széles látókörű, művelt, a demokrácia híve, kitű­nő retorikus és sosem ittas. Nem figyeltetnek senkit, így aztán csak elégedettek lehetünk lánglelkű vezetőinkkel. Őket nem lehet kinevetni, egyszerűen nincs rajtuk mit. Ünnepelniva­­lók, hiszen pontról pontra vég­­hezviszik szent kampányígére­teiket. Jogos a szabadsághős, fő-Csartás Farkasházy álláspontja: „Azért nem lesz sok politika, mert azokat már nem, ezeket még nem utálja a társadalom." A kabarénak meg ugyebár az utál­­kozás a mozgatórugója, mint tudjuk. Ráadásul cirkusz kell a népnek. A kenyérről kormá­nyunk gondoskodik (három­hatvanasról), a cirkusz meg a ka­baré reszortja, így lett a címe is ez: Circus Maximus. De ne gya­nakodjunk, biztos nem lesz déja vu-érzésünk: elvégre volt egy rendszerváltozás. (bertók) A gyomor örömei Légzsák és gyémánt Egy londoni férfi beleharapott a hamburgerba, s talált benne egy 1000 font (1500 dollár) értékű gyémántot. A 31 éves Oskar Keysell a McDonald's egyik gyorsbüféjében harapott bele a váratlan kincsbe. A Sun című lap, amely az esetről beszámol, azt írja, hogy a gyémánt mellett egy fülbevaló aranyfoglalatát is megtalálta Keysell. A gyorsbüfé vezetője megállapította, a személyzet egyetlen tagja sem viselt magán ékszert. Ez egyébként szigorúan tilos a McDo­nald's éttermekben. Hollandiában - bár kis mennyiségben - robbanó húskrokettek kerültek az üzletekbe. Az amszterdami De Telegraaf című lap közölte, hogy az evés közben felrobbant húskrokett súlyos égési sebeket okozott egy férfi szájüregében. A póruljárt férfi most rendszeres fagylalt-fogyasztás­sal gyógyítja sérülését. A veszélyes snacket árusító gyorsbüfé-láncolat szóvivője meg­erősítette a baleset hírét. Azt állította, hogy a „robbanást" a krokett panírkérge alatt keletkezett „légzsák" idézte elő. „Ha az ember abba beleharap, annak kellemetlen következménye lehet" - mondotta. Lett is... Uráncsempészek letartóztatása Nyolc kilogramm uránt szeretett volna értékesíteni az a két férfi, akit a litván hatóságok a napok­ban Kaunasban őrizetbe vettek. Az uráncsempészek úgy kerül­tek horogra, hogy éppen a litván titkosszolgálat embereinek aján­lották fel megvételre a gyengén dúsított hasadóanyagot A titkos­ügynökök ugyanis uráncsempé­szeknek adták ki magukat. Valószínű, hogy a lefoglalt uránmennyiség abból a 100 kilog­ramm tömegű uránrúdból szár­mazik, amelyet tavaly loptak el az Ignalina litván atomerőműből. 57S­t)cén kerülget a tél. Nyo­masztóbb, nyntha fehéren xálnc tömé.

Next