Új Magyarország, 1995. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

^ s fx^ ^o^Ay W*^ Kaa^^_____________ V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1995. JANUÁR 2., HÉTFŐ BELFÖLD.........,1--------1-----------j- .. . . .ih. /T)—^ ' A parlamenti párt^ képviselői az új esztendő esélyeiről \VVCsodát nem várhatunk Az idén sem várhatunk csodát! Legalábbis ez szűrhető le végső következtetésként az alábbi kör­interjú válaszaiból. Lapunk a parlamenti pártok vezető politi­kusaitól tudakolta, hogyan fo­gadják 1995-öt. Az idealista, csu­pán lelkesítő kijelentések helyett valamennyien földközelben fo­galmazták meg gondolataikat, s ez az állampolgár számára már önmagában véve is biztató... .­SZÁJER JÓZSEF (Fidesz, frakcióvezető). ------------ ~ A választópol­■ gázokkal együtt reméljük, hogy az ország gazda­sági és a lakos­ság megélhetési gondjai enyhülnek. Szeretnénk, ha már Magyarország is ott tar­tana, mint a szomszédos Len­gyelország, ahol a nehézségeken túljutva megindult a gazdasági és társadalmi fejlődés. A két kor­mányt alkotó koalíciós párttól az idén azt várjuk, hogy az jobban koncentráljon az ország irányítá­sára, és kevesebbet vitatkozzék álkérdésekről. Ha mindez bekö­vetkezne, akkor egy stabilabb, jobb hangulatú társadalommal találkozhatnánk. Bízunk abban is, hogy a kormány végre elkezdi működését, mert az elmúlt fél­évet az időhúzás és a halogatás jellemezte. Számon kell kérnünk azokat az ígéreteket, amelyeket korábban a választási kampány­ban, vagy akár a kormányprog­ramban tettek, és amelyek meg­valósítására közösen vállaltak felelősséget. Hazánk érdekében külpolitikánkban a Fidesz elen­gedhetetlennek látja a NATO- hoz és az EU-hoz való csatlako­zást, ugyanis e nemzetközi szer­vezetek tagjaként megalapoz­hatjuk a belső fejlődést is. ve TORGYÁN JÓZSEF (FKgP, elnök): - Az események ott folytatód­nak, ahol abba­maradtak, min­denképpen ne­gatív irányban. A restrikció saj­nos lassan húsz éve fojtogatja az országot. Az elosztási rendszerek sem hagyják levegőhöz jutni a magyar társadalmat, hiszen szer­kezeti felépítésük egy egészsé­ges társadalom számára elfogad­hatatlan. Lehetetlen állapot, hogy szűk csoportok munka, produktum nélkül soha nem lá­tott óriási vagyonra tesznek szert, miközben a lakosság több­sége ellehetetlenül. Úgy gondo­lom, az nem költségvetés, ha az egyik oldalon megjelenik az igény, hogy a háromszáz milliár­dos hiányt nem léphetjük túl, ugyanakkor könyvelői szemlé­lettel hozzáigazítanak olyan be­vételeket, amelyeknek viszont semmi realitásuk nincs. Az a konstrukció, amely most a poszt­­kommunista vezetés alatt kiala­kult és működik, szemben áll a nícv\ r^YORr.Y (KDN^ alelnök): - Az idei parla­menti munka kezdeti idősza­­­­kában természe­tesen a média­­törvény meg­születését vá­rom. Nemrégi­ben nyújtottam be önálló tör­vényjavaslatot. Úgy vélem, a sok éve húzódó zavaros média körü­li vitákat megnyugtatóan le kell zárnunk. Az országban sok min­den történhet ezután is, s az ese­ményekről az állampolgárok joggal igényelnek hiteles tájé­koztatást. Csak így érhetjük el, hogy a választópolgárok tudato­san döntsenek aktuális politikai illetve gazdasági kérdésekben, ez egyébként a demokrácia egyik legfontosabb alapfeltétele. KÓNYA IMRE,, (MDF, frakcióvezető-helyettes): - Ha egy politi­kus válaszol az új esztendő esé­lyeit firtató kér­désekre, jól te­szi, ha a remé­nyeit és nem a balsejtelmeit fo­galmazza meg. Mégpedig füg­getlenül attól, hogy az ember ép­pen kormányon van, vagy ellen­zékben, közös érdek, hogy évről­­évre javuljon az ország helyzete, mert senki nem lehet ellendruk­ker a saját hazájában. Akkor is így van ez, ha a választások óta­zetközi helyzetben eleve kudarc­ra ítélt próbálkozás. Abban bí­zom, hogy a valóságra fokozato­san ráébredő közvélemény nyo­mására a kormány előbb-utóbb változtatásra kényszerül majd politikájában, és akkor a rend­szerváltozás ötödik éve nem egy sikertelen restaurációs kísérlet első esztendejét jelenti majd az országnak. BIHARI MIHÁLY (/D (képviselő, MSZP): - Ez az év ismét nehéz lesz. Né­hány ágazat le­­MADAR épülésével kell SZOCIALISTA pSRT számolnunk. A szociális feszült­ségek további növekedését sem kerülhetjük el. Mindezek több­nyire társadalmi konfliktusok­ban jelentkeznek, bérharcokban, kisebb sztrájkokban, de a meg­mozdulások nagy robbanást vagy anarchikus fejleményeket azonban nem hoznak. Vélemé­nyem szerint közgazdaságilag e mostani az utolsó nehéz év. A ki­bontakozás néhány jelét már ta­pasztaljuk majd. Valószínűleg felgyorsulnak a privatizációs fo­lyamatok, így a tulajdoni szerke­zet átalakulása is megváltozik. Úgy gondolom, jelentősen éle­sednek a társadalomban az ideo­lógiai viták az egymástól eltérő értékeket valló politikai csopor­tok között. A kormánykoalíció erejét, szakító szilárdságát is pró­bára teszi jó néhány konfliktus és ellentmondás. Az első mindjárt mostanában a kormány á­talakí­­tásával kapcsolatban várható. Ez nem növeli a két koalíciós párt közötti bizalmat, de kormány­szakadásra nem számítok. Nem hiszem, hogy a köztársasági el­nök választásáig a kormánykoa­líció működése zátonyra futna. Feszültségek ugyan keletkez­nek, ám ezek inkább személyi vi­ták lesznek, mintsem stratégiai vagy átfogó társadalmi, politikai nézetkülönbségek. Az MSZP 209 fős frakciójában határozottabb irányvonalak kialakulása várha­tó. Más arcú, más politikai érté­keket előnyben részesítő kisebb csoportok hallatják hangjukat, így az MSZP, amelynek nézetem szerint jelenleg csak tömege van a parlamentben és kevésbé hatá­rozott, mind inkább kiismerhető­­vé válik, és meglehetősen dife­­renciált politikai irányvonalat mutat fel a jövőben. Összességé­ben: a demokrácia elmúlt öt év­ben kialakult intézményei mű­ködőképesek maradnak, azon­ban ez korántsem jelent konflik­tusmentességet.­­ KUNCZE GÁBOR fbelügyminiszter, SZDSZ): - A statisztikai adatok szerint hazánkban ta­valy a közbiz­tonság nem csökkent ugyan, de nem is növekedett. Az már a jövő kér­dése, sikerül-e stabilizálnunk ezt az állapotot. A rendőrség felde­rítési munkája javuló, de olyan súlyos bűncselekmények történ­tek sorozatosan, amelyekből a lakosság arra következtethet, hogy romlik a közbiztonság. Vé­leményem szerint a rendőrség a lesújtó kritikák ellenére sem dol­gozik rosszul. Az állományon belüli ismert jövedelmi viszo­nyok és a a technikai felszerelt­ség állapota viszont kívánniva­lókat hagy maga után. A rendőr­ség létszáma folyamatosan csök­ken, és így ott tartunk, hogy Eu­rópában az egy rendőrre jutó la­kosok számában a középme­zőny alatt húzódunk meg. Ezen mindenképpen változtatnunk kell. A lefutott gépkocsiparkot kellene felújítanunk, s a közepes színvonalú hírközlési rendsze­rünket kellene átalakítanunk. A kormányprogramban egyéb­ként kiemelt szerepet kapott a közbiztonság javítása. Az idei költségvetés bizonyos területe­ken a szinten tartást teszi lehető­vé, néhol még azt sem. Az idén nem várhatjuk a rendőrség je­lentős előrelépését. Ha a kedve­zőtlen tendenciák felerősödnek, a kormányzatnak lépnie kell. Végezetül még annyit: a közbiz­tonság nemcsak a rendőrségtől függ, nagy szerepet játszik ben­ne a határőrség is, amely köztu­dottan hasonló gondok i«­ küsz­ködik. Szeli Sára FOTÓ: CSER ISTVÁN, NAGY BÉLA magyar nép érdekeivel. Hátra­menetet jelent az is, hogy az or­szág külső államadóssága meg­közelíti a 27 milliárd dollárt, a eltelt fél esztendő eseményei bi­zony kevés okot adnak az opti­mizmusra. A pénzügyi megszo­rításokat tartalmazó költségvetés egyrészt azt jelenti, hogy jövőre szinte minden területen súlyos anyagi nehézségekkel kell majd szembenéznünk, másrészt a kor­mányzat ezzel elfojtja azokat a kedvező folya­­atokat, amelyek a gazdaságban 1993-94-ben vég­re beindultak, például az infláció és a munkanélküliség megféke­zésében, a beruházások és az ipa­ri termelés növekedésében. Szá­mos jel mutat arra, mintha a kor­mányzat nem az elmúlt négy esztendőhöz szeretne kapcso­lódni, hanem a legszívesebben ott folytatná, ahol 1989-ben abba­hagyta. Ez pedig, az előző ciklus­ban tudatosan vállalt átalakulás után, a szocializmus világméretű bukása által meghatározott nem­belső államadósság pedig a 4,5 ezer milliárd forintot. Tény, a működő nemzeti vagyon tekin­télyes része eltűnt, a termelést le­ültették, a mezőgazdaságot tönkretették, iparról lényegét te­kintve nem beszélhetünk, ilyen módszerekkel eredményeket el­érni nem lehet. A kisgazda frak­ció nem véletlenül mondja, hogy gyökeres változtatásokra van szükség. Az FKgP sikeres évet zárt, és 95-ben a nemzeti közép­­osztályt célozza meg, mert nél­küle nem jutunk előbbre. n E­­­M­DF Göncz: nem időszerű temetni úi (Folytatás az 1. oldalról) Mindennapjaink 1994-ben nem lettek könnyebbek: sok család sok mindenről volt kénytelen le­mondani, hogy hétköznapjai tö­rékeny egyensúlyát, fiai-lányai tanulását, olykor napi betevő fa­latját biztosítsa. Az ország nyu­gati és keleti fele közt sem csök­kent a különbség. Mint ahogy nem csökkent a leggazdagabbak és legszegényebbek közt az anyagi különbség sem - folytatta az elnök, hozzátéve: - Naponta hallom és olvasom, hogy nekünk semmi sem sikerül, Magyaror­szágra összeomlás vár, az ország halálosan beteg. Külföldre sza­kadt hazánkfiai, akik hazai újsá­gokból és itthonról kapott leve­lekből értesülnek az ország vál­ságos állapotáról, olykor levél­ben köztik velem őszinte részvé­tüket. Erre mindig ugyanazt fe­lelem: legalább várják meg Mo­hácsot, s csak utána kezdjenek temetni. Addig nem időszerű. Végezetül hadd mondjam meg önöknek, hogy önök a hét­köznapok hősei. Akik jószerint az első világháború óta tanulják, hogyan lehet, hogyan kell ön­magunkon s egymáson segíteni. Hadd kérjek önöktől az új év el­ső perceiben valamit: ne csak az erejükkel, szűk anyagi eszköze­ikkel éljenek megfontoltan; gaz­dálkodjanak jól a reménység- és türelemtartalékaikkal 1995-ben is - mondta többek között Göncz Árpád államfő. T" Az legyen erős, ami igaz! -Cut Szociálkeresztny koalíció Hatvanban . A történelem eszén éppen úgy nem lehet túljárni, ahogy a növénye­kén sem. De a történelmet is lehet öntözni. Mindennap, türelemmel. Nem csak megértéssel, nem csak alázattal, hanem szeretettel is"-in­tette Václav Havel szavaival Hatvan új önkormányzati képviselő­­testületét a megalakuláskor Szinyei András kereszténydemokrata polgármester. Maga is azonosulni tudott ezzel a patetikus gondolattal, lévén egyrészt mezőgazda, másrészt szeretetteljes ember. Persze, a négy év után újraválasztott polgármesterből nem szimpla prédikálhatnék be­szélt, hanem nagyon is gyakorlatias üzenhetnék Mégpedig a tizenhat képviselőnek Az üzenet: kerüljük az ideologizáló pártoskodást, ezzel szemben szolgáljuk inkább a lakóhely és a polgárok érdekeit. Ami azt illeti, polgármester is jegyzem, támogatjuk egy vállal­csak úgy lehetett ismét Szinyei­­ből, hogy a személye összefogás­ra serkentett három helyi párt­­szervezetet - a KDNP-t, az EKgP-t és az MDF-et. Az így megalakult keresztény választási koalíció tudhatta aztán magáénak a pol­gármestert és további négy kép­viselőt. Mivel azonban a szocia­listák a négy évvel korábbi egyet­len képviselői széket hatra tud­ták növelni, ráadásul polgármes­ter-jelöltjük is csak hat százalék­kal maradt le a csaknem har­mincnyolc százalékkal győztes Szinyei mögött, föl volt adva a lecke: erős kesebbségben kormá­nyozni, vagy koalícióra lépni in­kább. A háromfős szabaddemok­rata frakció szóba se jöhetett, ma­radtak a szocialisták Maradtak, mi több, meg is egyeztek egy - első hallásra talán meglepő, de mindenképpen működőképes­séget ígérő - szociál-keresztény koalícióban o­kozóknak szánt ipari park létre­hozását is. Végül a Grassalkovich­­kastély, pályázat vagy címzett tá­mogatás útján keresünk a felújí­táshoz anyagi forrást, hogy a helyi zeneiskolát meg a múzeumot be­költöztethessük a falai közé. Nem lehet viszont baj a testü­let működésével. A polgármes­ter ebbéli reményét csak tovább dagaszthatja, hogy bár gyakor­lati megfontolásból az oktatási bizottságba olvasztották a mű­velődést, a városfejlesztésbe a vállalkozási­­ döntési jogkörrel és nagyobb feladatokkal lesznek felruházva az önkormányzati bi­zottságok. Például a lakástámo­gatásokat intézi majd a népjólé­ti, a telek- és üzletbérbeadásokat pedig a városfejlesztési bizott­ság. A döntések legfeljebb pol­gármesteri ellenjegyzést igé­nyelnek, miáltal a testületi mun­ka gördülékenyebbé válik.­­ A polgármesteri hivatalban négy éve végrehajtottunk egy belső átszervezést. Öt tanácsi osztályvezető távozott­­ nyug­díjba vagy munkanélküli segély­re ment, esetleg önként felállt a székéből. Megpályáztattuk az öt irodavezetői s a jegyzői helyet; az elbírálás többnyire a már sok éve itt dolgozó apparátus szak­embereinek kedvezett. Úgy­hogy a folyamatos és színvona­las munka feltételei megvannak. Lakások a kaszárnyában - Legalább tizenkét-tizenhá­­rom képviselő tisztes együttmű­ködésére számíthatok - állítja a polgármester. - így pedig már megvan a kétharmados többség, - teszi hozzá nem leplezett elé­­gedettséggel. - Ami tehát a tes­tület működését illeti, optimista vagyok, nehéz időszakra számí­tok viszont akkor, ha a város költségvetésére gondolok. Mi tagadás. Hatvan eladóso­dott. A huszonötezres lélekszá­mú kisvárosnak majdnem ne­gyedmilliárdos hiteltartozása gyülemlett fel, márpedig az a nyomasztó summa kis híján egyötöde a város éves költségve­tésének - ráadásul az adósság mintegy fele rövid lejáratú hitel­ből áll, amit három részletben ugyan, de még 1995-ben törlesz­teni kell. Joggal merülhet föl a kérdés: egyáltalán marad-e pénz fejlesz­tésre? - Maradni kell! - szögezi le a polgármester. - Mindenesetre, a helyi kórház üzemeltetését ön­­kormányzati támogatás nélkül képzeljük el, úgy, hogy a megye átvenné, és persze, címzett álla­mi támogatást venne igénybe. Kiemelt szerepet kap a lakásépí­tési program - erre fordítjuk az önkormányzati tulajdonú laká­sokból származó bevételt, amelyhez további állami támo­gatás járul. Befektetőtársaságok már jelentkeztek. Csak azt kell eldöntenünk, hogy szabadonál­­ló telkeket biztosítsunk-e a leen­dő bérlakásoknak, vagy inkább a kiürített nagygombosi laktanya kaszárnyaépületét alakítsuk át lakásokká. Maga a kaszárnya honvédségi tulajdonban van, de a tárgyalások már folynak. Meg- Teljes a pártbútorzat Decembertől alpolgármestere is van Hatvannak (eddig nem volt), mégpedig Farkas Kálmánné személyében, aki a szocialisták színeiben eredetileg magára a polgármesteri címre pályázott. Az alpolgármesterről tudni kell, hogy öt éve sok hatvani polgár szemében megnőtt a tekintélye, amikor a rendszerváltozás előtti izgalomban potom áron szétvá­sárolt pártházi bútorzatot, fest­ményeket és más tárgyakat - vá­rosi pártelnöki tekintélyét latba vetve - szinte hiánytalanul visszahozatta eredeti helyére. Tudni kell továbbá, hogy Farkas­­né pedagógus, hogy filozófia­szakos, s hogy kedvenc gondol­kodója a 17. század nagy francia férfiúja, Pascal. Az önkormány­zat alakuló ülésén is őt idézte, üzenetképpen a helyi polgársá­gért való koalíciós összefogás mellett. Az idézet így szól: „Az idők folyamán megtanulják az emberek, hogy ami erős, az néha jogtalanul, de magához ragadja az igazságot, ezért, ha az ember meg akarja őrizni a méltóságát, azzal a céllal kell küzdenie, hogy az legyen erős, ami igaz". (italy) Öt osztályvezető fölállt

Next