Új Magyarország, 1995. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
Ki akar Szovjetuniót? Az ukrán főügyészség szerint főbenjáró bűnt követnek el azok az illegális csoportok, amelyek aláírás-gyűjtési kampányt indítottak a Szovjetunió visszaállításáért. A testület tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalásában leszögezte: a bíróság egyetlen tollvonással betilthatja az akciót, és minden kétséget kizáróan mégis teszi, ha az említett csoportok és pártok folytatják tevékenységüket. Az ukrán kommunisták, a szocialisták egy része, illetve más baloldali csoportosulások - orosz, fehérorosz és kazah társaikhoz hasonlóan - aláírásokat gyűjtenek annak érdekében, hogy népszavazást írjanak ki a három szláv utódállam és Kazahkisztán újraegyesítéséről. Az ukrán törvények értelmében ehhez legalább hárommillió aláírás szükséges, a felmérések azonban azt mutatják, hogy erre nem sok az esélyük, mert a függetlenség feladását nem kívánják ennyien. • A kabuli rádió tegnap cáfolta azt a hírt, miszerint afgán ellenzéki erők vasárnap bevették volna az ország észak részén fekvő, stratégiai fontosságú Kunduz városát. Orosz hírügynökségi értesülés szerint az ellenzéki csapatok viszont heves támadást indítottak Kunduz tartomány déli részén, és Abábád körzetében az elnöki csapatok állásait bombázták. • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozzájárult, hogy március 31-től ENSZ-békefenntartó misszió váltsa fel az amerikai katonai egységeket Haitin. A BT döntése értelmében hatezer ENSZ-katona és kilencszáz polgári rendőr tartózkodik majd a szigetországban egy évig. Az ENSZ-misszió feladata lesz, hogy biztosítsa: a szigetországban ne romoljon a helyzet, nyújtson segítséget a parlamenti választások megtartásában és képezze ki a helyi hivatásos hadsereget, illetve a civil rendőrséget. • Japán földrengés sújtotta övezetébe utazott tegnap a császári pár, hogy bátorító szavakkal lelket öntsön a január 17-i katasztrófa túlélőibe, és kitartásra biztassa a hajléktalanná vált tízezreket. Akihito császár és Micsiko császárné az önvédelmi erők különgépén utazott a földrengés által a legsúlyosabban érintett Hjógo kormányzóságba, ahol először Nisinomija várost és az egyik ottani középiskolában kialakított ideiglenes szálláshelyet kereste fel. • Az osztrák kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy Ausztria - 25. államként - csatlakozik a NATO békepartnerség programjához. A minisztertanács után a döntést ismertetve Vranitzky kancellár hangsúlyozta, hogy Ausztria nem fog résztvenni a NATO hadgyakorlatain, hanem mindenekelőtt a békefenntartó műveletek, a humanitárius akciók és a katasztrófaelhárítás terén kíván együttműködni az Atlanti Szervezettel. V. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1. (I KÜLFÖLDI 1995. FEBRUÁR 1., SZERDA^ ^ ^ Súlyos árvízkárok Belgiumtól Németországig Megharagudott a természet Folytatás az 1. oldalról Belgiumban Limburg, Luxemburg és Liége tartományok szenvedik a legsúlyosabb károkat. Számos városban, faluban csak vízi járműveken lehet közlekedni. A katonaság gumicsónakokkal járja az utakat, utcákat, siet a bajbajutottak segítségére. Az árvíz emberáldozatot is követelt. De nemcsak az ország bővizű folyói jelentik a közvetlen veszélyt, áradással fenyegetnek a kanálisok is. A hatóságok Brugge és Gent városokban is felsőfokú riadókészültséget rendeltek el. A veszélyeztetett tartományokban az iskolákat bezárták. A sportrendezvények és kulturális műsorok tartására tilalmat hirdettek. Lassan az átmeneti menedéket nyújtó otthonok létszáma is betelik. Az illetékes hatóságok már az egyéni segítségnyújtás formáját veszik igénybe. A bajt tetézi, hogy a biztosítótársaságok árvízkárosodás fedezését nem vállalják. Legalábbis igen-igen ritka esetben, s annak díját átlagpolgár megfizetni nem tudja. Az árvízkárt szenvedők egyetlen reménye az a törvénybe foglalt kormánysegély, amely létezik ugyan, de a hosszadalmas adminisztratív eljárás miatt a károsultaktól - sok esetben - nagy-nagy türelmet követel. A szomszédos Hollandiában is óriási károkat okoz az árvíz. Többen, elsősorban idősebbek, életüket vesztették, és az ország délkeleti felében (Maastricht környékén) 65 ezer (!) embert kellett ideiglenes otthonba helyezni. A meteorológusok nem sok jóval biztatnak. A folyók vízszintje az állandó esőzéstől tovább emelkedik, s így az eddig még érintetlen területeken is áradás veszélye fenyeget. Mécs László Kölni tudósítónktól. Az előrejelzések túl optimistának bizonyultak: a várakozásokkal és reményekkel ellentétben a Rajna vízszintje Köln térségében elérte az évszázad rekordmagasságát: tíz méter hatvankilenc centimétert mutatott, akárcsak 1926. január 1-jén. A szakértők nem tartják kizártnak, hogy a víz új csúcsszintet ér el. Az 1993-as árvíz során hat centiméterrel kevesebbet mutatott a vízmérce. A Kölnhöz közeli Bonnban a parlament új épületének több irodáját ki kellett üríteni, a Rajna itt kilenc centiméterrel lépte túl a tízméteres magasságot. „Nehéz a város helyzete" - ismerte be Lothar Buschmeier, a kölni városi hivatal igazgatója. Örvendetes ugyanakkor, hogy a vízművek zavartalanul folytatják munkájukat, és a villamosáramot is csak harmincöt háztartásban kellett kikapcsolni. Elmaradt a várt közlekedési káosz is, számos polgár döntött úgy, hogy gépkocsiját a garázsban hagyja, és villamossal vagy autóbusszal igyekszik munkahelyére. Hosszú időn keresztül a Rajna jelentette a vidék legfontosabb közlekedési és gazdasági ütőerét, de ugyanakkor állandó veszélyt is rejtett magában, általában januárban és februárban lép ki a medréből. Johannes Rau, Észak-Rajna- Vesztfália tartomány miniszterelnöke a környezetvédelmi miniszter, Klaus Matthiesen társaságában látogatást tett a városban. Mindketten azt a véleményt képviselték, hogy a szövetségi tartományok közös erőfeszítésére lesz szükség az árvíz megfékezésére. „Azoknak az ökológiai bűnöknek a kiegyensúlyozására, amelyeket a legutóbbi százötven esztendő során elkövettünk a Rajna ellen, Észak-Rajna- Vesztfáliában legalább 2800 hektár árterületet kell az elkövetkező időben teremteni" - hangoztatta a környezetvédelemért felelős tárca minisztere. A tartományi kormányok máris adóengedményeket helyeztek kilátásba az árvízkárosultak javára. A károk helyreállítására kilencvenezer márkáig az adóhivatalok ellenőrzés nélkül hajlandók kedvezményeket biztosítani. Az esetleges adótartozások kiegyenlítésének határidejét pedig kitolták június végéig. Stefan Lázár A perui határvita lezáratlan Az ecuadori külügyminisztérium tegnap bejelentette, hogy a quitói vezetés egyoldalú tűzszünetet hirdet a perui határ mentén kialakult fegyveres konfliktus rendezése érdekében. A jelentés szerint a fegyvernyugvás tegnap éjjeltől lép életbe. A döntés négy ország - Argentína, Brazília, Chile és az Egyesült Államok - közvetítésével született meg. Hírügynökségek szerint a két latin-amerikai ország között kirobbant határ menti összetűzésben már több mint ötvenen vesztették életüket, több tucat perui és ecuadori katona megsebesült. Warren Christopher külügyminiszter a hétvégén telefonon érintkezésbe lépett a perui, illetve az ecuadori elnökkel, és arra biztatta őket, hogy a konfliktus megoldására a Riói Jegyzőkönyv előírásait alkalmazzák. Az 1942-ben született szerződés a két ország közötti határvidék felosztásáról intézkedett, az ecuadori parlament azonban 1960-ban érvénytelennek nyilvánította. A mostani harcok ugyanabban a körzetben robbantak ki, mint akkor, a század derekán. Botrány az Európa Tanácsban Balladur nem látja időszerűnek Oroszország felvételét Edouard Balladur francia miniszterelnök szerint Oroszország a csecsenföldi katonai beavatkozás miatt nem felel meg az Európa Tanácshoz való csatlakozás feltételeinek. A kormányfő sajtónyilatkozatában úgy vélte: az a módszer, ahogy Oroszország a csecsen kérdésben fellépett, súlyos ellentmondásban van mindazzal, amit Moszkva az emberi jogok tiszteletben tartása terén az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében vállalt. Mint mondta, ő támogatja Oroszország felvételét az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezetbe, Európa Tanácsba, de „csak akkor, ha a jelentkező teljesíti a szükséges feltételeket". Eközben az Európa Tanács most folyó parlamenti közgyűlésén máris bekövetkezett Vlagyimir Zsirinovszkijnak, az orosz ultranacionalista erők vezetőjének első botránya: a politikus - aki a meghívottként jelen lévő orosz küldöttség tagja - bizottsági meghallgatáson rátámadt Szergej Kovaljovra, Jelcin elnök emberi jogi tanácsadójára. Mivel Kovaljov ellenzi a csecsenföldi beavatkozást, Zsirinovszkij viszont az akció egyik leghangosabb támogatója. Zsirinovszkij Kovaljovot a meghallgatáson nyilvánosan „árulónak" minősítette, amikor pedig a tanácskozáson elnöklő holland politikus ezért kikapcsoltatta mikrofonját. Kijelentette: „Kovaljov züllött alak, akinek nem Strasbourgban, hanem koncentrációs táborban lenne helye." Zsirinovszkij egyébként nem örvend nagy népszerűségnek az Európa Tanácsban: tavaly tavasszal - amikor szintén részt vett a parlamenti közgyűlés egyik ülésszakán - leköpte az épület előtt ellene tüntetőket, utána kioktatta a demokrácia szabályaira a francia hatóságokat, végül pedig (addigi fellépéseinek megkoronázásaként) sapkája ellopásával gyanúsította meg a képviselőket, kijelentve, hogy soha többé be sem teszi lábát ebbe az intézménybe. Zsirinovszkij újabb botránya a 16. oldalon Törésvonalak Albionban Londoni tudósítónktól. Teljesen nyilvánvaló, hogy a brit kormánypárt mélységesen meghasonlott önmagával az európai integráció kérdésében, míg az egyetlen kormányképes ellenzéki párt szintén megoszlik, mégpedig saját ideológiája fölött. A kormánypárt megosztottságát talán leginkább Lord Howe volt külügyminiszter hétfői cikke jelezte a Financial Times című napilapban. A szuezi válság óta nem volt ilyen megosztott a brit politikai közösség. Igaz, a vitatott kérdés most nem közös, mindkét pártnak megvan a maga sajátos belviszálya. A konzervatívoké Európa, a Munkáspárté a társadalmi tulajdon. Ez nem jelenti azt, hogy a Munkáspárton belül mindenki egyetért az EU fölött. Csak az ellenzéki pártnak egyelőre nem kell színt vallania Európa ügyében. A társadalmi tulajdon ügyében azonban igen, mégpedig azonnal. Ezért járja a párt vezetője az országot, igyekszik külön-külön meggyőzni pártja táborának minden érdekcsoportját a szakszervezetektől a marxista egyetemi tanárokig. Lord Howe szókimondó cikkében azt veti Major miniszterelnök szemére, hogy az európai integráció nagy elvi kérdését belső pártpolitikai küzdelmek játékszerévé tette, hogy a kormány immár inkább a személyes hatalmi harc eszközét, nem az ország jövőjének fő zálogát látja az Egyesült Királyság és Európa viszonyában. Kétségtelen, hogy van a belviszálynak ilyen eleme is. Miért kellett volna máskülönben Hurd külügyminiszternek haragosan védekeznie azzal a váddal szemben, hogy a múlt embere, miért kellett volna máskülönben Rifkind védelmi miniszternek kifejtenie, hogy a brit kormány nem hajlandó sokkal messzebb menni az integráció irányában - annak a Rifkindnek, aki könnyen lehet Hurd utódja a külügyminiszteri tárca élén? Az sem használ ugyanakkor, ha az integráció hívei (mint például Howe) demagógiával vagy olcsó szentimentalizmussal vádolják az integráció, a három éven belül megvalósítandó egységes európai valuta ellenfeleit. Mindkét félről el lehet hinni, hogy az ország hosszabb távú érdekeit képviseli, vagy legalább azt el lehet hinni, hogy egyéni becsvágyát az ország általa hosszú távúnak vélt érdekeihez köti. Egyik fél azzal érvel, hogy az Egyesült Királyság immár képtelen a külvilágtól független gazdasági és pénzügyi életre, s hogy Nagy-Britanniának Európa szívében a helye. A megállapítás gazdasági, pénzügyi része helytálló. Ami Európa szívét illeti, ehelyett „fejet" kell érteni, arról a vágyálomról van ugyanis szó, hogy ha egyszer Nagy-Britannia szívvel-lélekkel csatlakozik az integrációt követelő európaiakhoz, akkor majd úgymond kiragadja a vezetést a Párizs- Berlin-tengely kezéből, és maga áll Európa élére a kevésbé hatalmas tagállamok éljenzése közepette. Ez azonban olyan álom, amelynek semmiféle reális alapja nincs. A másik fél abban látja az ország igazán hosszú távú érdekét, hogy még ha ennek belátható időn belül gazdasági romlás is az ára, akkor is görcsösen ragaszkodjék függetlenségéhez, mert ez a nemzeti géniusz hordozója, a nemzet túlélésének záloga. A közvéleményt eközben - meg kell vallani - sem a termelés, elosztás és csere eszközeinek társadalmi tulajdona, sem az európai integráció kérdése nem hozza lázba. Az egyikről úgy érzi, hogy túlhaladott álláspont, a másikról pedig úgy, hogy a távoli jövő zenéje. Közben azonban a lakosság 55 százaléka ellenzi a közös európai valutát és mindössze 31 százaléka akarja. Kérdés, hány százaléka érti, hogy miről van szó. Wotischky László Ünnepi tűzszünet Tádzsikisztánban A tádzsikisztáni kormány tájékoztatta az ENSZ-t az országban érvényes tűzszünet feltételek nélküli meghosszabbításáról - jelentette be New Yorkban aoesulis ENSZ-szóvivő. Az ellenzék vezetője azt kérte a Biztonsági Tanácstól, hogy hosszabbítsa meg a Tádzsikisztánban tevékenykedő ENSZ-békefenntartók mandátumát. Emomali Rahmonov tádzsik államfő levelet írt Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz, amelyben közölte: a tádzsik vezetés úgy határozott, hogy meghosszabbítja a szeptember 17-én aláírt ideiglenes tűzszünetet, és a szembenálló felek továbbra sem folytatnak harci tevékenységet a tádzsik-afgán határ mentén és az ország egész területén. Akbar Turadzsonzoda ellenzéki vezető ugyancsak levélben közölte az ENSZ-főtitkárral, hogy a tűzszünetet az egy hónapig tartó Ramadan muzulmán ünnepre való tekintettel március 6-ig meghosszabbították, s egyúttal kérte, hogy a BT hosszabbítsa meg az országban állomásozó ENSZ-erők megbízatását. Az ENSZ-szóvivő szerint mindkét fél kijelentette, hogy kész folytatni a béketárgyalásokat, amelyekre várhatóan a jövő hónapban, Moszkvában kerülhet sor. Pestisjárvány fenyegeti Groznijt A csecsen fővárost felkereső EBESZ-küldöttség öt tagjának minden hidegvérére szükség volt ahhoz, hogy ne fogalmazzon meg túlságosan egyértelmű és a moszkvai kormánnyal szemben túlságosan kemény politikai ítéletet - írta a La Repubblica című olasz napilap. A torinói La Stampa ugyanakkor egyértelműen fogalmazott: A „Jelcin, Európa vádol téged címet adta a Gyarmati István nagykövet moszkvai sajtóértekezletéről beszámoló tudósításának. Az orosz csapatok tegnap folytatták Groznij csecsen ellenőrzés alatt álló részeinek ágyúzását. Tüzérségi lövedékek robbantak a Minutka kávéház előtt, illetve a pályaudvar körül. Ugyancsak lőtték Groznij mellett Csernorecsje települést. Ingus források szerint a csecsenek a Szunzsa folyó hídját visszafoglalva előrenyomultak a grozniji kőolajipari főiskola felé, amely egy kilométerre van a szétlőtt elnöki palotától. Orosz helikopterek rakétatámadást intéztek a település ellen. Itt húzódik egyébként a Groznijt Nazrannyal összekötő közút. A várost nehéztüzérséggel, sorozatvetőkkel lövik. A harci helikopterek rajokban hajtják végre a légitámadásokat a helyreállított repülőtérről felszállva. A romokká lőtt városban katasztrofális a helyzet. A központot ellenőrző Ivan Babicsev tábornok szerint 150 ezren élnek pincékben, nincs élelmiszer és ivóvíz, kolera-, illetve pestijárvány fenyeget. Az orosz központi választási bizottság illetékese tegnap bejelentette, hogy parlamenti választást idén decemberben, elnökválasztást pedig jövő júniusban tartanak Oroszországban. Alekszandr Ivancsenko, a választási bizottság elnökhelyettese moszkvai sajtóértekezletén beszélt erről. Hangsúlyozta, hogy az alsóház hivatott dönteni arról is: milyen típusú választási rendszer szerint válasszák meg a mai törvényhozás utódját. A jelenlegi orosz törvényhozást két évre választották 1993- ban. Jelcin elnök ötéves mandátuma pedig 1996. június 12-én jár le.