Új Magyarország, 1995. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
Kazakisztán is hosszabbít A közép-ázsiai országok közül harmadikként Kazakisztánban is meghosszabbították az elnök, Nurszultan Nazarbajev megbízatását. Az előzetes várakozásokat is felülmúló, a szovjet időkben megszokott magas arányban fejezte ki az ország lakossága bizalmát az államfő iránt. A kilencmillió szavazópolgár 91 százaléka járult az urnák elé, akiknek 95 százaléka szavazott Nazarbajev elnöki megbízatásának öt évvel történő, 2000-ig tartó meghoszszabbítására. Nazarbajev a piaci reformok meggyorsításához kért és kapott ily módon szabad kezet. A kazak elnök, aki a márciusi alkotmányos válság nyomán feloszlatta a törvényhozást, elnöki rendeletekkel, számottevő politikai ellenzék nélkül kormányozhat a népszavazás során kinyilvánított tömegtámogatás birtokában. A csaknem harminc Magyarországnyi, ásványkincsekben rendkívül gazdag középázsiai államban tartott népszavazással folytatódott a tavaly kezdődött folyamat, amely Szaparmurad Nyijazov türkmén, illetve Iszlám Karimov üzbég elnök mandátumhosszabbításával vette kezdetét. • Dél-Koreában őrizetbe vettek öt embert, köztük egy kisebb cég vezetőjét, azzal a váddal, hogy közvetve vagy közvetlenül felelősek a Tegu városában legalább 100 ember halálát okozó pénteki gázrobbanás miatt. A halálos áldozatoknak mintegy a fele iskolába tartó gyerek volt. Kétszáz ember sebesült meg a robbanás következtében, tegnap mintegy 140 személyt még mindig kórházban ápoltak. • Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellára július 6-8. között hivatalos látogatást tesz Lengyelországban - jelentette Aleksandra Jakubowska kormányszóvivőre hivatkozva a PAP hírügynökség. A közlemény szerint a német politikust Józef Oleksy lengyel kormányfő hívta meg. • Borisz Jelcin rendelete értelmében az idén mintegy 210 ezer sorkatonát hívnak be az orosz hadseregbe. Az erre vonatkozó rendeletet Jelcin vasárnap írta alá, három héttel azután, hogy a duma elfogadta a honvédelmi törvény módosítását, amely lehetővé teszi a korábbinál lényegesen több újonc behívását. • II. János Pál pápa vasárnap az észak-olaszországi Trentóban tett látogatása során boldoggá avatta a 18-19. században élt Giovanni Nepomuceno De Tschiderer püspököt, aki az akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó vidéken mind a német, mind az olasz közösségben tevékenykedett. Az 1770- ben Bolzanóban született és 1860-ban Trentóban elhunyt De Tschiderert életében „csizmás püspökként" ismerték, mivel sűrűn meglátogatta a hegyvidékes környék eldugott falvait. V. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM , " 1995. MÁJUS 2., KEDD KÜLFÖLD Clinton iráni tilalmat Bill Clinton amerikai elnök vasárnap este New Yorkban bejelentette, hogy be kívánja tiltani az amerikai vállalatok kereskedelmi és befektetési együttműködését Iránnal. A Zsidó Világkongresszus rendezvényén beszélve Clinton közölte, hogy a héten aláírandó rendeletével gyakorlatilag véget vet a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak. Tájékoztatása szerint az embargóval felérő intézkedés célja csökkenteni Teherán képességét tömegpusztító fegyverek beszerzésére és a nemzetközi terrorizmus támogatására. A jelenleg érvényben lévő szabályozás értelmében az amerikai vállalatok korlátlan mennyiségben vásárolhatnak olajat Irántól, feltéve ha az olajszármazékokat harmadik piacon értékesítik. Tavaly az amerikai cégek beszerzései 4,25 milliárd dollárra rúgtak, ez Irán olajexportjának a negyedével ért fel. Hasonlóképpen felemás intézkedés volt érvényben eddig az Iránba irányuló amerikai exportot illetően is: a csúcstechnológiát megtestesítő termékeken és a katonai felszereléseken kívül gyakorlatilag nem esett korlátozás alá a kivitel, ami tavaly 326 millió dollárt tett ki. Amerikai kormányzati forrásokból jelezték, hogy az embargót bevezető lépés rövid távon várhatóan magával vonja az üzemanyag árának növekedését a hazai piacon. Bill Clinton előzőleg holocaust-túlélőkkel találkozott: a közelmúltbeli oklahomai terrormerényletre utalva kijelentette, hogy az „újabb gonosztettek megakadályozása végett emlékezni kell a múlt bűneire". A holocaust ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen jelent volt Simon Peresz izraeli külügyminiszter is. Clinton elnök Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel beszélget a a New York-i Madison Square Gardenben FOTÓ: JOE TOBACCO/AP holocaust túlélőinek találkozóján Brüsszel Európa-barát francia elnököt szeretne Jospin képletes voksai Brüsszeli tudósítónktól. A francia elnökválasztás első fordulójának eredményét a Brüsszelben székelő három integrációs intézmény - a NATO, az Európai Unió és a Nyugat-európai Unió - politikusai is különbözőképp magyarázzák. Az említett intézmények politikai stabilitásának elérése, illetve megőrzése szempontjából nem mindegy ugyanis, hogy Európa egyik nagyhatalmának, Franciaországnak ki lesz a soron következő hét esztendőn át az elnöke. Brüsszel elsősorban a számokkal játszik. Összead, elvon és következtetéseket kockáztat meg, éberen ügyelve arra, hogy a végkövetkeztetés során a nagy európai érdekek jussanak érvényre. Az elmúlt napokban nyilvánosságot kapott különböző nyilatkozatok, megjegyzések arra engednek következtetni, hogy mind a NATO, mind az Európai Unió berkein belül a képletes voks a szocialisták jelöltjét, Lionel Jospint erősítené. A magyarázat egyszerű: Jospin leghatékonyabb támogatója az a Jacques Delors, aki tizenkét esztendőn keresztül az Európai Unió brüsszeli bizottságának élén állt, a közös Európáért harcolt és a NATO szervezetének is őszinte barátja volt, így a támogatottja, Lionel Jospin sem lehet más nemzetközi politika híve - vélik Brüsszelben. Ami az esélyesebbnek vélt Jacques Chirac „európai elgondolását" illeti, arról Brüsszelben erősen megoszlik a vélemény. A Tizenötök vezető politikusai azzal a gyanúval élnek, hogy Chirac „elnök" Charles de Gaulle híveitől (is) támogatva a magába forduló, „sajátságos" francia politikát helyezi majd előnybe az európai érdekekkel szemben. Nem arról van szó, hogy mi a francia köztársasági elnök személyét illetőleg bal- vagy jobboldali politikust támogatnánk. A hangsúly részünkről azon van, hogy az Elysée-palota lakója meggyőződéses EU-politikus legyen - jegyezte meg Jacques Sanier, az EU brüsszeli bizottságának elnöke. Mécs László Kisajátítás újabb intifádával a Tel-avivi tudósítónktól: Jichak Rabin izraeli kormányfő - aki tegnap Akabában hitvese társaságában Husszein jordániai király ebédmeghívásának tett eleget - megerősítette, hogy az ő tudtával és jóváhagyásával történt az a kisajátítás Kelet-Jeruzsálemben, ahol a hatóság tervei szerint lakótelepeket készülnek építeni az izraeli, illetőleg zsidó lakosság számára. A földhivatal és a lakásépítési minisztérium döntése éles tiltakozást váltott ki nemcsak a palesztin lakosság körében, de a kormánykoalícióban helyet foglaló és markánsan baloldali nézeteiről ismert Merec-párt vezetőinél is. A minisztertanács vasárnapi ülésén a Merec tagjai, elsősorban Sulamit Aloni és Joszi Szárid miniszterek élesen tiltakoztak a kelet-jeruzsálemi területek kisajátítása ellen, és azt követelték: az izraeli építkezések jóváhagyásával egy időben engedélyezzenek hasonló méretű építkezést az arab lakosság számára is. Jasszer Arafat, a Palesztin Önkormányzati Hatóság elnöke időközben azzal fenyegetőzik, hogy az Egyesült Államok és Oroszország együttes közbelépését fogja kérni a területek kisajátításának a megakadályozására. Ugyanakkor szélsőséges palesztin elemek tegnap már újabb arab intifádával (népi zendülés) fenyegettek arra az esetre, ha Izrael nem mond le a tervéről. A Hamasz terroristái még szélsőségesebb álláspontot foglaltak el, és felhívással fordultak tagjaikhoz, hogy haladéktalanul újítsák fel, illetőleg fokozzák fegyveres támadásaikat az izraeli hadsereg és a telepesek ellen. Dán Ofry A mentők nem reménykednek Az Oklahoma City-i merénylet helyszínén dolgozó mentőcsoportok tegnap feladták az utolsó reményt, hogy tizenkét nappal a robbanás után bárkit is életben találjanak a romok között. Prank Keating, oklahomai kormányzó közlése szerint a következő napokban nehézgépekkel fognak nekiállni a romok végleges eltakarításának. A mentőalakulatok eddig kézzel igyekeztek eltávolítani a több száz tonnára becsült törmeléket: egy-egy műszakban több mint százan dolgoztak az egyre veszélyesebbé váló épületnél. Tegnap reggelig százharmincöt holttestet emeltek ki a romok alól, köztük tizenöt gyermekét. Az eltűntek számát még mindig hatvanra-hetvenre becsülik. Hivatalos források szerint valószínű, hogy néhányukat sosem fogják megtalálni. Sajtóértesülések szerint a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) emberei újabb tárgyi bizonyítékot találtak a merénylet elkövetésével gyanúsított Timothy McVeigh ellen. Egy számláról van szó, amelyen tisztán kivehető a gyanúsított ujjlenyomata. A Dallas Morning News úgy tudja, hogy a csaknem egy tonna ammónium-nitrát (műtrágya) megvásárlásáról kiadott nyugtára Terry Nichols kansasi házában bukkantak. A másfél héttel ezelőtti merényletben ammónium-nitrátból és tüzelőolajból készült keveréket használtak a robbantáshoz. A számla egyszersmind terhelő bizonyíték lehet Terry Nichols ellen is. Őt és bátyját, James Nicholst eddig nem vádolták cinkossággal, de mindkettőjüket közvetlen tanúnak nyilvánították. Elvileg az oklahomai merénylettől függetlenül, „robbanóanyagok készítésére és lőfegyverek birtoklására" szőtt összeesküvés gyanújával tartják őket őrizet alatt. Közép-ázsiai dominó A dominó dőlésének megfelelően Türkmenisztán és Üzbegisztán után immár Kazakisztánban, a legnagyobb és potenciálisan leggazdagabb közép-ázsiai köztársaságban is szinte teljhatalmat és az ezredfordulóig meghosszabbított mandátumot kapott az ország jelenlegi elnöke, Nurszultan Nazarbajev. Miközben az érintett államok hatalmukban megerősített vezetői elégedetten értékelik az egyébként a szovjet korszakban szokásos részvételi és támogatottsági mutatókat produkáló népszavazások eredményeit, addig sok ezer kilométerre a határoktól sokan értetlenkedve kapják fel a fejüket a legalábbis szokatlan politikai fejlemények láttán. Való igaz, Kirgizisztán kivételével gyakorlatilag egyetlen középázsiai köztársaság sem felel meg a demokrácia Nyugat által elképzelt normáinak, hiszen mind az ellenzékkel való bánásmód, a választások lebonyolítása, mind a szabad sajtó terén jócskán megbírálhatóak ezek az országok. Elég arra emlékeztetni, hogy mind Üzbegisztánban, mind pedig Türkmenisztánban a betiltott ellenzék kényszerű távollétében mennyire egysíkúak voltak a parlamenti választások, s ráadásul az engedélyezett jelöltek kiválasztása is a régi időket idézte. De bírálatot kiváltó volt a kazakisztáni választások módszere is, a képviselők egy részét az úgynevezett elnöki lista alapján választották meg, hogy a mélyen törvénysértő tádzsikisztáni voksolásról ne is beszéljünk. Ezek a körülmények ugyanakkor egy cseppet sem zavarják az elnököket hatalmuk gyakorlásában. Nem jelent ez problémát a jelek szerint a lakosságnak sem, amely a vájtfülű európai demokraták számára szinte elképzelhetetlen méretű támogatásáról biztosítja ez országok első számú vezetőit, akár hatalmuk konzerválásában is. Az üzbégek, a türkmének, vagy most a kazakok számára - bár ez utóbbi referendum számadatai némiképp meglepőek annak ismeretében, hogy maguk a kazakok (egyelőre) kisebbségben vannak - úgy tűnik, nem az a lényegi kérdés, hogy demokrata-e az elnök és rendszere, hanem az: képes-e biztosítani a gyorsan gyarapodó családok mindennapi megélhetését. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, kiderül, hogy mind Üzbegisztán (gyapot, arany s más értékes nyersanyagok), mind Türkmenisztán (gáz) lakói számára egyelőre garantáltnak tűnik a jövő, függetlenül attól, hogy a politikai rendszert jóindulattal sem lehet demokratikusnak tekenteni. Még a közép-ázsiai „kakukktojásnak" számító Kirgizisztánban is a legutóbbi parlamenti választások során „a hasra hatás", avagy a „ha nem tudod az ellenfelet lebirkózni, vedd meg őt" elv diadalmaskodott, a nyugati politikusok kedvencének tartott Akajev elnök legnagyobb bánatára. Törekvéseik megvalósításában az elnökök nemritkán arra hivatkoznak, hogy a burkolt vagy akár nyílt tekintélyuralmi lépéseiket az iszlám fundamentalizmus elleni harc (is) vezérli. Nazarbajev kazak elnöknek ilyesfajta indítékai egyelőre nincsenek, s a közeljövőben vélhetően nem is lesznek, ezért ő legfőképpen az eddig meglehetően akadozó gazdasági törvénykezés és kormányzati munka feljavításának céljával kért és kapott magának többletjogokat és mandátumhosszabbítást. Most már csak az a kérdés, ragadós lesz, lehet-e a közép-ázsiai forma, s azt esetleg Moszkvában is fontolóra veszik-e, ahogyan azt Nazarbajev magánvéleményként máris felvetette... . Ellenzéki csipkelődésnek indult, majd a kormány hitelének próbájává, sőt a jobb- és baloldali terrorizmus veszélyességéről kirobbant vitává terebélyesedett az új osztrák belügyminiszter különös „adakozásának" ügye. A szabadságpárti vádat, amely szerint Einem belügyminiszter baloldali terroristákal áll kapcsolatban, megerősíteni látszanak a tények. Einem két falusi háza korábban kommunáknak adott szállást, ő maga két ízben pénzadománnyal támogatta a „Tatblatt" című újságot, azon szélsőbaloldali körök szócsövét, amelyekből nemrégiben egy Bécs áramellátását biztosító villanyoszlop tervezett felrobbantásának - végül is önmagukat levegőbe röpítő - tettesei is kikerültek. A miniszter, aki korábbi állásában hivatalból foglalkozott a „társadalom peremén" tevékenykedő csoportokkal, „a kéznyújtás politikája és a véleményszabadság" szellemében kívánta saját zsebéből is támogatni a kétes hírű lapot, mondotta védekezésül, elismerve, hogy a történtek „optikája kedvezőtlen". Elismerte ezt Waniszlel kancellár is, hangsúlyozta azonban, hogy minisztere semmiféle terrorista ügyletbe nem keveredett. A szabadságpárti Haider „visszaeső bűnösnek" bélyegezte a minisztert, sőt, „az egyesült baloldal hallgatásában" a szocdemek, a Zöldek és a liberálisok közvetett bűnrészességét vélte felfedezni az áramelosztó oszlop elleni merénylettel kapcsolatban. A belügyminiszter azonnali lemondásának szabadságpárti követelését a bécsi sajtó egy része is felkapta. Schüssel, a Néppárt új elnöke óvatosabb fogai AtriA „terrorista miniszter" hitelének határai Rendkívüli ülést tart az osztrák parlament Bécsi tudósítónktól:mazással „súlyos politikai hibájáért" bírálta kormánybeli kollégáját, akinek „tudnia kell, hol vannak személyes hitelének határai". A parlament, szabadságpárti követelésre, pénteken rendkívüli ülést tart az ügyben. Klestil államfő külön beszélgetésre hivatta magához a belügyminisztert. Közben megszólalt az ominózus újság szerkesztősége is: két szóvivője egy bécsi kávéház pincehelyiségében összehívott sajtóértekezleten oroszlán- és medveálarcban (jobboldali ellenakcióktól való félelmére hivatkozva) jelentette ki, hogy a belügyminiszter számukra „nem volt több egy leveleken szereplő aláírásnál". A merényletkísérlet nyomán napirendre került kérdést - kisebb-e a „balról" jövő terror veszélye az utóbbi időben fő veszélynek tekintett jobboldali, újnáci akciókénál - az Einem-botrány fokozott élességgel vetette fel. A tévé vasárnap esti vitaasztalánál a miniszter elhatárolta magát a „Tatblatt" tevékenységének tartalmától, a Zöldek vezére, Pilz pedig okmánnyal bizonyította, hogy a lap, több hasonlóval együtt, a kormány egyhangú döntése alapján állami szubvencióban is részesült. Jörg Haider nemcsak a minisztert, a kormányt is azzal vádolta, hogy „elnézőbb balfelé, mint jobbra". Meggyőzően egyedül a vitában részt vevő német politológusprofesszor érvelése hatott. Szerinte a kétféle veszély „súlyozása" helyett a párbeszédet - mint az erőszaktól való visszatartás eszközét - kell erőltetni a társadalom „peremcsoportjai" irányában: ez a politika Németországban az utóbbi időben a terrorakciók számának jelentős csökkenésében lelt igazolást. Berényi György /10 -/ rtf