Új Magyarország, 1995. június (5. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

V. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1995. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Új brit katonai egységek a Balkánon Elutasítják a meghátrálást Londoni tudósítónktól. Mihelyt hírét vették, hogy a boszniai szerb szabadcsapatok az ENSZ légitámadásainak meg­torlásául túszokat - közöttük brit kéksisakosokat - kezdtek szedni a világszervezet katonai megfi­gyelői közül, a brit kormány a pünkösdi szünet felfüggesztésé­vel összehívta az Alsóházat, amely tegnap ülésezett. Azonna­li lépésként összesen mintegy hatezer főnyi brit fegyveres ala­kulatokat küldenek Boszniába a már ott működő egységek meg­erősítésére. Mladics szerb parancsnok tele­fonon megfenyegette Rupert Smith tábornokot, a boszniai brit ENSZ-erők parancsnokát, hogy megölik a brit túszokat, amennyiben a franciák nem en­gedik szabadon a szombaton Szarajevóban vívott heves csata során foglyul ejtett négy szerb harcost. A brit sajtó és közvélemény ál­talában helyesli a kormány eddi­gi intézkedéseit. Több vezércikk­ben is kifejezésre jut az, a véle­mény, hogy helytelen volt az­ ENSZ-erők részéről a légi rajta­ütések taktikáját alkalmazni a szerbekkel szemben, de még helytelenebb lenne m­ost meg­hátrálni a szerbek martalóc tak­tikája előtt. Ezt tartja az­ ellenzék is. Robin Cook, a munkáspárti ár­nyékkormány külügyminisztere például újságcikkében világosan kifejti, hogy sem az­ ENSZ, sem a brit vagy a francia kormány nem kapitulálhat a szerbeknek a légikalózokéra emlékeztető fo­gásai előtt. Nem volna teljes a brit véle­mény összefoglalása annak em­lítése nélkül, hogy ezúttal is so­kan bírálják az ENSZ-et és köze­lebbről a brit kormányt, amiért polgárháborúba avatkozott be. E vélemény szerint békefenntartó erőket csak olyan területre sza­bad küldeni, ahol az összes har­coló fél bejelentette készségét a fegyvernyugvás tiszteletben tar­tására. Jotischky László tudósítás A nagyhatalmak Boszniáról A szankciók felújítását fontolgatják Folytatás az 1. oldalról Jean-Bernard Mérimée, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros el­nöke újságírók előtt közölte: a BT támogatja a boszniai ENSZ-erők megerősítését, s nem enged a bé­kefenntartókat túszul ejtett bosz­niai szerbek nyomásának. Franciaország és Nagy-Britan­­nia azt javasolta, hogy meghatá­rozatlan időre függesszék fel a Jugoszlávia elleni főbb szankció­kat, s hozzanak létre egy függet­len szakértőkből álló bizottságot, amely elrendelhetné a szankciók visszaállítását, amennyiben Belgrád nem tesz eleget kötele­zettségeinek. Borisz Jelcin elnök tegnap ha­tározottan ellenezte a délszláv válság erőszakos megoldását a legutóbbi boszniai fejlemények­nél. A Moszkva környéki terüle­teket felkereső orosz elnök erről Jabromában beszélt újságírók­nak nyilatkozva. Az orosz állam­fő közölte, hogy az orosz béke­­fenntartó zászlóalj szükség ese­tén kész bekapcsolódni a bosz­niai szerbek által túszul ejtett kéksisakosok kiszabadításába. Közölte viszont, hogy pótlólagos egységeket nem készülnek a tér­ségbe küldeni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kétezer amerikai tengerészgyalogos partra vezénylése semmit sem old meg, mivel a túszul ejtett kéksisakosokat a szerbek nagy területen szórták szét. Susanna Agnelli olasz külügy­miniszter szerint nem várható, hogy tárgyalások nélkül katonai akcióval próbálnák kiszabadíta­ni a Boszniában túszként fogva tartott kéksisakosokat. Az olasz diplomácia vezetője a NATO mi­niszteri tanácsának ülése után nyilatkozott az olasz sajtó szá­mára. A német hadsereg semmilyen fordulóján körülmények között nem vehet részt a Boszniában túszul ejtett kéksisakosok kiszabadításában, de a Bundeswehr kész segíteni a békefenntartó erők tervezett összevonásában, átcsoportosítá­sában - jelentette ki tegnap Vol­ker Rühe német védelmi minisz­ter. A kormány felderítő és harci repülőgépeket, hadihajókat, utászalakulatot és egy tábori kórházat - összesen mintegy kétezer katonát - ígért a NATO- nak a kivonulás esetére. Egyelő­re nem dőlt el, hogy a parlament mikor adja jóváhagyását a beve­téshez. A kiszivárgott hírek sze­rint valószínűleg német szállító­repülőgépeket és ECR-Tornado típusú repülőgépeket kérnek a kéksisakos alakulatok átcsopor­tosításához. Európában kizáró­lag a Bundeswehr rendelkezik az ECR-Tornado típusú gépek­kel, amelyek meg tudják béníta­ni a szerb légvédelem radarjait. A hétfő hajnali londoni válság­ülés után Boszniába vezényelt jelentős brit csapaterősítés beve­tése mindeközben máris várat­lan akadályba ütközött, mégpe­dig meglepő módon a bosnyák államfő részéről. Alija Izetbegovic lonjdoni hírek szerint kijelentet­te: követeli, hogy az ENSZ vilá­gosan határolja körül a brit kon­tingens feladatait, s amíg választ nem kap, úgymond fel kell füg­geszteni a friss alakulatok telepí­tését. FOTÓ: HRVOJE KNESAP Franjo Tudjman horvát elnök és Gojko Susak védelmi miniszter a horvát hadsereg első katonai parádéján a függetlenség ötödik év­ Vranitzky a túl gyors EU-kiterjesztés ellen Nem mindenkinek előnyös Vranitzky kancellár nem taná­csolja a kelet-európai reformor­szágoknak, hogy túlságosan gyors EU-csatlakozásban re­ménykedjenek. Az osztrák poli­tikus, aki az EU keleti bővítésével foglalkozó bécsi szakértői ta­nácskozás megnyitóján beszélt, két fő okot nevezett meg: egy­részt volt tervgazdaságokról van szó, amelyek teljesen eltérnek még a spanyol, portugál, görög struktúrától is. Másrészt maga az Európai Unió is változóban van: egyre szorosabb belső összefo­nódásokat épít ki. Ezért Vra­nitzky véleménye szerint hosz­­szabb átmeneti időszakkal kell számolni. A kancellár ugyanakkor meg­ismételte előző napi bejelenté­sét, amely szerint Bécsben tudo­mányos kutatóközpontot létesí­tenek az EU keleti bővítésével kapcsolatos tanácsadás céljából. A kancellár felhívta a figyelmet Ausztria különleges szerepére, amely aktív kelet-európai érde­keltségével és a térség nagyfo­kú ismeretével függ össze. Mint hangsúlyozta: a párbe­szédet Ausztria nagyon komo­lyan veszi. A szakértői tanácskozáson el­sősorban a bécsi gazdaságkutató intézetek tudományos munka­társai tartottak előadást az EU keleti bővítésének Ausztriára gyakorolt - várható - hatásairól. Szó volt arról is, hogy a keleti bő­vítés a vártnál is nagyobb költ­séggel jár majd. Egyes számítá­sok szerint az EU­ strukturális alapja évente 30-60 milliárd ECU-t igényel majd, ami az unió teljes költségvetésének átalakí­tását teszi szükségessé. Egy másik előadásban elhang­zott az is, hogy Ausztria számára eddig aránytalanul nagy előnyt hozott a keleti nyitás, s a kelet­európai országokkal folytatott kereskedelmének mérlege jelen­tős többletet mutat. A magyarországi kisebbségi ön­­kormányzatok, ezen belül a né­­met­ ................ a hatá­rv­­ez­­ron túli német kisebbség kor­mányzati támogatásának tapasz­talatairól, valamint konkrét ügyekről - a bajai német oktatási centrum illetve a stuttgarti ma­gyar kulturális intézet működése és megmaradása - álltak Tabajdi Csaba miniszterelnökségi politikai államtitkár tegnap befejeződött németországi, pontosaban Ba­den-Württemberg tartománybeli tárgyal­ainak középpontjában. Buda esti tájékoztatóján az államtitkár elmondta, hogy né­met részről fokozott figyelem nyilvánul meg a magyarországi kisebbségi önkormányzati mo­dell iránt, s a gondok ellenére is úgy vélik: nagyon örülnének, ha más országokban is legalább úgy élnének a németek, mint Ma­gyarországon. A jövőbeni kívá­natos tapasztalatcsere lehetsé­ges módozatainak megvitatása mellett kiemelt figyelmet fordí­tottak e mostani megbeszélése­ken a bajai általános német mű­velődési központ égető gondjá­ra, nevezetesen, hogy két héttel a tervezett nyitás előtt nem biz­tosítottak még a működés (anya­gi) feltételei. A sok szempontból egyedinek számító bajai beruhá­zás - amely az óvodától az érett­­ségiig terjedő oktatási-tovább­képzési vertikumnak ad otthont, s amelyet fele részben a német fél finanszírozott - működteté­séhez hajlandóak hozzájárulni német tartományok illetve a szö­vetségi kormány, de szükséges lesz magyar részről is további erőfeszítés. Nem kevésbé fontos - német oldalról egyenesen politikai kér­désnek tekintett - ügy az egyéb­ként a művelődési tárca felügye­lete alá tartozó stuttgarti magyar kulturális intézet megmaradása, mivel az általános (magyar - a tud.) takarékoskodási intézkedé­sek veszélybe sodorták az inté­zet működését, amellyel pedig úgy a helyi kormányzat mint a mintegy 15 ezres magyar dia­szpóra igen elégedett. Tabajdi Csaba ezzel kapcsolatban közöl­te, hogy a baden-württembergi tartományi vezetés kész a bérleti díj jelentős csökkentésére és más anyagi hozzájárulásra is, ám Bu­dapesttől is elvárnak bizonyos lépéseket. (daróczi) TirTtol----T37T:"3tW Pénzért Idálló kultúra 'haci Lajuíl % / Folytatás az 1. oldalról Bosznia m­ellett a NATO és Oroszország jövőbe­ni kapcsolat­­remiszt'i­" volt a külügyminisz­­terek Noonswijkban lezajlott kétnapos támácskozásának kulcskérítése. A magas szinten elhangzot­ nyilatkozatokból - félremagyaráz­hatatlanul - kitű­nik, hogy az­ atlanti szövetség és Oroszország a kölcsönös enged­mények követelése és a jól is­mert érvek ismételgetése mellett a megegyezést keresi. Andrej Kozirev külügyminisz­ter tegnap aláírta a kétoldalú Bé­kepartnerség munkaprogramjá­nak okmányát­­ Oroszoroszág Brüsszelben, a NATO központ­jában, valamint Monsban, a SHAPE főparancsnoksága mel­lett állandó képviseletet nyit, a közös munkában ezentúl rend­szeresen részt vesz. Ami a közép-európai országok NATO-csatlakozását illeti, még mindig nagyon sok minden vál­tozatlanul tisztázatlan maradt, annak ellenére, hogy a csatlako­zást akár tényként is kezelhetjük. Kozirev Noordwijkban elhang­zott beszéde után Moszkva úgy véli, hogy a NATO kibővítése Európa kettéválasztását jelente­né, a földrész stabilitását, békéjét nem szolgálná. Ami viszont az oroszok elgondolása szerint kí­vánatos lenne, az a NATO szer­kezeti átalakítása, mégpedig úgy, hogy a szervezeten belül a politikai jelleg a katonainál lé­nyegesen nagyobb helyet kap­jon. A NATO irányítói előtt ez a jól ismert moszkvai elmélet, érthe­tően, itt Noordwijkban is válasz nélkül maradt. Amit viszont a csatlakozást óhajtó Békepartner-országok jelzésértékűnek tekinthetnek, (sőt kell is hogy tekintsék!) az Willy Claes NATO-főtitkár teg­nap elhangozott nyilatkozata: Kozirev Noordwijkban aláírta az orosz NATO-békepartnerséget Bővítés - gyorsítás és fékezés nélkül "­ „A kiszélesítés folyamatában A NATO főtitkárának szavait sem gyorsítás, sem fékezés most mindenki érdekeinek meg­­nincs. Az előkészítő munka jól felelően értelmezheti, magyaráz­­hatad a maga útján, minden kér­­hatja. í­dést szem előtt tartva." Mécs László Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács tegnapi miniszteri ülése után Kovács László külügyminiszter lapunk tudósítójának a következőket mondta: „Meggyőződésem, hogy a mai tanács­ülés is igen fontos lépés a NATO bővítésének útján. Különösen fontos, hogy Oroszország ezúttal elfogadta a Békepartnerség program reá vonatkozó keretegyezményét, és ezen kívül elfo­gadott egy külön megállapodást is, amely a NATO-val kiépí­tendő párbeszédre, együttműködésre vonatkozik. Hiszen nyil­vánvaló, hogy a NATO kibővítését Oroszország megakadályoz­ni nem tudja. Vétójoga nincs, ezt Brüsszel egyértelműen Moszk­va tudomására hozta. Viszont az is nyilvánvaló, hogy senki szá­mára sem lenne jó, ha a NATO bővítése nagyon kemény, masszív orosz ellenállásba ütközne. Ezért fontos, hogy miköz­ben a NATO töretlenül halad előre a bővítés útján, közben be­vonja Oroszországot is az európai biztonsági struktúrába, amelynek egyik nagyon fontos pillére a kibővülő NATO, de nem egyetlen pillére." A magyar külügyminiszter az esti órákban amerikai kollégá­jával, Warren Christopherrel találkozott Noordwijkban. Újabb választások lesznek az RMDSZ-ben Előtérben a hatékonyság Egy hónapon belül új ügyvezető elnökséget kell választania a RMDSZ-nek, amely kongresszu­sa után a szervezeten belüli vá­lasztásokra készül - tudtuk meg a romániai magyar párt vezető köreiből. Az új ügyvezető elnök hitelt érdemlő becslések szerint ismét Takács Csaba lesz, akinek konkrét, időhöz kötött határoza­tokkal kell kidolgoznia a szerve­zet új tanügyi és gazdasági kon­cepcióját. Az autonómia-tervezetből a mai napig hiányzik a kisebbségi intézmények működését leíró, szabályozó fejezet, amelynek a kongresszusig el kellett volna készülnie. Két évvel ezelőtt ti­zenhárom tagú bizottság jött lét­re ebből a célból, üléseiken vi­szont - mint ezt Molnos Lajos, a párt Kolozs megyei elnöke is ki­fejtette lapunknak - soha nem gyűltek össze négynél többen, működésük sem volt túl haté­kony. Az új bizottságnak „határ­idős munkákat" kell majd vé­geznie. Az RMDSZ tehát visszatér ré­gebbi, még a brassói kongresz­­szusán elfogadott irán­rvonalá­­hoz - informáltak kolozsvári for­rások. A háromszintű autonó­mia-tervezetért folyó belügyi csatározások mellett erőteljes a parlamenti és parlamenten kívül­i vitákra lehet számítani a tanü­gyi törvénytervezet vitájában. Míg az RMDSZ régebben be­­nyd­jtott, rövidesen a bukaresti parlament elé kerülő tervezete magyar nyelvű közép- és felső­­oktatást is szorgalmaz, a hatá­lyos rendelkezések szerint a földrajz, a történelem és az ál­lampolgári ismeretek tantárgyak kizárólag román nyelven oktat­hatók. A bukaresti törvényho­zás nemrég újabb tervezetben erősítette meg ezeket az intéz­kedéseket. (udvardy) Ohióból Kárpátaljára László Balázs New York-i magyar fő­konzul a minap látogatást tett Ohi­­óban, ahol Ukrajna főkonzuljával és az ukrán parlament, valamint a kár­pátaljai terület több tisztségviselőjé­vel együtt részt vett egy Szírpátalja javára szervezett humanitárius ak­ció záróaktusain. Az akciót a kárpát­aljai származású Szilágyi István re­formátus lelkész szervezte, aki évekkel ezelőtt már szerzett értékes gyógyászati berendezéseket ma­gyar kórházaknak, s kapcsolatot te­remtett a pécsi orvosi egyetem és a clevelandi egyetemi kórház vezetői között. Ezúttal egy korszerű beren­dezésekkel felszerelt mentőautót, nyolc dialízis berendezést és külön­böző gyógyászati eszközöket gyűj­tött össze a helyi kórházaktól Rotary és Lions klubok támogatásával. Ezt a segélyszállítmányt egy közel öt­­ventagú amerikai és magyar orvos­csoporttal egyyütt 1995 június 20-én készülnek Budapestről bérautóbu­szokon átvinni Kárpátaljára. Az ohiói látogatás során László Balázs főkonzul Columbusban rö­vid beszédet mondott az ohiói sze­nátus ülésén, ahol ukrán kollégájá­val együtt méltatta az országaik ja­vára szervezett humanitárius akci­ók jelentőségét, mint az amerikai, közelebbről az ohiói nép, a magyar és az ukrán nép közti barátság és se­gítségnyújtás szép példáját. Ohió kormányzója, George Voinovich ün­nepélyes nylatkozatban üdvözölte a magyar és ukrán diplomaták lá­togatását. Clevelandban fogadta a csoportot a humanitárius akciók­ban fontos szerepet játszó United Church of Christ protestáns feleke­zet országos elnöke, és látogatást tettek a clevelandi egyetemi klinika több kutatóhelyén. Itt kifejezésre juttatták, hogy szívesen fogadná­nak magyar orvosokat, kutatókat a rákkutatás területén a világ élvona­lában álló intézetükben tapasztalat­­szerzésre, több hónapra is. Visegrádi védelmi találkozó A visegrádi országok hon­védelmi minisztereit fo­gadta tegnap udvariassági látogatáson a magyar köz­­társasági elnök. Az ország­ház Munkácsy-termében zajlott találkozón Jirí Pospi­­sil, a Cseh Köztársaság nemzetvédelmi miniszte­rének első helyettese, Zbig­niew Okonski lengyel, Jan Sítek szlovák védelmi mi­niszter és Keleti György ma­gyar honvédelmi minisz­ter vett részt. Göncz Árpád és a miniszterek a délszláv válságról, a NATO kibőví­téséről, illetve e­z európai biztonsági rendszerben betöltött szerepéről cserél­tek véleményt.

Next