Új Magyarország, 1995. július (5. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

/■ftu- Af PifJ^Uh ihcjjrUeifcilI Ki nevet a végén Britanniában? Londoni tudósítónktól: " Lezárult a nevezés a brit KonzervatívT^ vezetőválosására. Mint várható volt, a verseny két személyre szűkült le: John Major miniszterelnökre, valamint John Redwoodra, aki néhány nappal ezelőtti lemondásáig a walesi ügyek tárcájának csúcsminisztere volt a Major-kormányban. John Major ha nem is elsöprő, de meggyőző arányú győzelemre számít a keddi első fordulóban. Ezt az önbizalmat tükrözte (vagy ennek tükrözését célozta) Major könnyedén szellemes szópárbaja az ellenzék vezérével az Alsóház interpellációs idejében. Tony Blair megkérdezte, nem gondolja-e a miniszterelnök, hogy Redwoodnak rég le kellett volna mondania, ha olyan sok mindenben olyan kevéssé ért egyet a kormányfővel. Major kaján mosollyal Redwood hozzá intézett, de tudósítóknak felolvasott lemondólevelét idézve azt válaszolta, hogy a walesi miniszter nem azért mondott le, mert nem értett egyet a kormány többségével, hanem azért, mert megdöbbentette a miniszterelnök lemondása a vezetői tisztről. A visszavágást a honatyák a Ház mindkét oldalán derültséggel nyugtázták, ám Blair, Trrst Oliver módjára, még egy porciót kért Torist Olivérrel ellentétben viszont ő meg is kapta. Amikor ugyanis azt kérdezte, nem érzi-e úgy a miniszterelnök, hogy naár nem élvezi egész pártjának bizalmát. Major emlékeztette az ellenzék vezérét, hogy az ő vezetővé választását a Munkáspárt negyven százéka ellenezte. Ám az alsóházi szópárbaj évődő vidámsága mögött javában folyik a jéghideg kalkuláció, a rábeszélés, fenyegetés, ígérgetés, és nem utolsósorban az önérdekek folytonos vizsgálata. Michael Portillo, akiről tudni, hogy azonnal sorompóba áll, ha Major kikényszerül a küzdelemből, olyan messzire megy a lojalitásban, hogy szerinte Major akkor is miniszterelnök maradhat, ha egyetlen szavazatnak többséget szerez csak - vagyis 165-öt. Ezt azonban senki sem veszi komolyan; általános az a vélemény, hogy ha a 329 szavazásra jogosult közül száznál többen vannak, akik nem szavaznak Majorre, akkor bizony a miniszterelnöknek mennie kell. A párt jobboldali, az európai integrációt ellenző csoportja kisebbségben van. Ám a „baloldali" és integrációs Heseltine hívei taktikai okokból könnyen tartózkodhatnak a szavazástól, vagy akár Redwoodra is szavazhatnak, hogy ezzel kiszorítsák Majort a versenyből, és megteremtsék Heseltine fellépésének és megválasztásának a lehetőségét. Közvéleménykutatási adatok arra mutatnak, hogy öt szinttal szűkülhetne a két fő párt közötti különbség, ha a konzervatívokat Heseltine vezetné. Heath, volt konzervatív miniszterelnök, Nagy-Britannia EU-tagságának szerzője és védelmezője, a nagyobb integráció fáradhatatlan bajnoka és a konzervatív jobboldal ostora tegnap úgy nyilatkozott, hogy Major sorsa a helyi pártszervezetekben dől el, ezek pedig zömmel őt támogatják. A felek általában Majorgyőzelmet jósolnak, de nem egyértelműek a tekintetben, hogy ez elegendő lesz-e a miniszterelnök hatalmon maradásához. Jotischky László V. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1995. JÚLIUS 1., SZOMBAT KÜLFÖLD Politikai megállapodás a csecsen válságról Az oroszok „lenulláznák" Dudajevet A csecsenföldi rendezést célzó grozniji tárgyalásokon sikerült politikai téren is haladást elérni, miután hat kérdésben megállapodás született, egyebek közt arról, hogy az EBESZ rendezési tervének megfelelően a választásokig nem tűzik napirendre Csecsenföld státusának ügyét. A másik öt egyezség a választások lebonyolításának rendjére, illetve körülményeire vonatkozik. A megállapodások értelmében a két fél tartózkodik a vitás kérdések megoldása során az erő alkalmazásától és a vele való fenyegetéstől. Azonos feltételeket teremtenek a véleménynyilvánításra Csecsenföld összes polgára, így a menekültek számára, és biztosítják az összes politikai erő részvételét a választási kampányban. Megegyeztek arról, hogy a közösen kidolgozott és ezért az összes fél számára elfogadható feltételekkel tartják meg a választásokat, amelyeket független, köztük nemzetközi megfigyelők ellenőriznének. A csecsen küldöttséget vezető Uszman Imajev volt főügyész megerősítette, hogy számos politikai kérdésben sikerült megállapodni, és a tárgyalások légköre derűlátásra ad okot. A pénteki forduló előtt Arkagyij Volszkij, az orosz kormányfő megbízottja újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy a választásokig tartó időszakra létrehozandó koalíciós kormány összetételéről a következő, harmadik fordulóban kell dönteni. A következő forduló helyét és időpontját még nem egyeztették. A csecsen fél óhaja, hogy az ingus határ közelében, Groznijtól 60 kilométerre délnyugatra fekvő Bamutban tartsák a tárgyalást. Volszkij ugyanakkor jelezte, hogy Csernomirgyin kormányfő csak akkor venne részt a záró fordulón, ha azt Moszkvában rendeznék. Továbbra is kérdéses Dzsohar Dudajev majdani politikai szerepe csakúgy, mint annak az orosz javaslatnak a sorsa, amelyik valamiféle nulla megoldást jelentene. Ennek lényege, hogy mind Dudajev, mind a Moszkvához húzó jelenlegi ideiglenes kormányzat tagjai, így Umar Avturhanov és Szalambek Hadzsijev is lemondana. Utóbbiak pénteki grozniji sajtóértekezletükön közölték, hogy hajlandóak távozni, és ezt várják Dudajevtől is. (MTI) FOTÓ: VLADIMIR MASHATIN/EPA Dudajev mellett tüntető nők Groznijban. A csecsen elnök népszerűsége töretlen, kérdés, az esetleges választáson indulhat-e majd Késésben az oslói megállapodás második szakasza Tárgyalások és leszámolások Tel-avivi tudósítónktól. Az izraeli biztonsági alakulatok Hebron városában tűzharc után lelőtték az „egyes számú palesztin terroristát", akit hosszú ideje köröznek. A hadsereg és a határrendőrség elit kommandóalakulata a hajnali órákban körülvett két házat Hebronban, ahol az előzetes információk szerint Taker Kapisa, a Hamasz hebroni katonai sejtjének a vezére rejtőzködött. Kapisa állt annak a terrorista csoportnak az élén, amely kilenc izraelit gyilkolt meg ebben a körzetben, és sokakat megsebesített. Az ostromló izraeli alakulatok - miután a körülzárt házakban sok gyermek is tartózkodott - nem azt az utóbbi hónapokban alkalmazott módszert alkalmazták, amely minden esetben bevált, és minimálisra csökkentette a biztonsági közegek veszélyeztetettségét. Nem páncéltörő rakétával lőttek tehát a házra, hanem a kockázatos betörést alkalmazták Amikor a rohamosztagok behatoltak az építménybe, Taher Kapisa tüzet nyitott a támadókra, és életveszélyesen megsebesítette a határrendőrség egyik tagját. Az ostromló rohamosztag ezek után lelőtte a terroristát A legveszedelmesebb hebroni terrorista likvidálásának híre háttérbe szorította azokat a tárgyalásokat is, amelyek tegnap bonyolódtak le két izraeli miniszter és a Palesztin Önkormányzati Hatóság két, magas rangú személyisége között további palesztin biztonsági foglyok szabadon bocsátása ügyében. Az izraeliek - Rabin miniszterelnök elvi jóváhagyásával - készek arra, hogy több száz bebörtönzött biztonsági foglyot a palesztinok irányában tanúsítandó gesztusként már a legközelebbi napokban szabadon bocsássanak. A palesztinok azonban ezt kevesellik, és azt követelik, hogy Izrael engedje szabadon valamennyi - mintegy 4500 - még rács mögött lévő ilyen foglyot. Izrael és a palesztinok a szűnni nem akaró, maratoni tárgyalások ellenére sem tudták tegnap délutánig tető alá hozni azt a megállapodást, amely az oslói egyezmény második szakaszának a végrehajtását határozná meg. Az eredeti egyezmény értelmében ezt a megállapodást július 1-jéig, tehát a mai napig kellett volna aláírni. Jasszer Arafat és Simon Peresz a hét közepén találkoztak ebben az ügyben a Palesztin Önkormányzati Hatóság gázai főhadiszállásán, de nem tudták az összes vitás pontot rendezni. Dán Ofry • Négy ENSZ-alkalmazottat ejtett túszul péntek hajnalban Guatemala északi részében egy fegyveres banda. Előzőleg heves összecsapások voltak a helyiek és a Mexikóból tíz év után hazatérő gutemalaiak között. A foglyokat ejtő fegyveres banda lázította fel a lakosságot a visszatérők ellen. Az ENSZ munkatársainak az a feladatuk, hogy ügyeljenek a menekültek emberi jogainak érvényesülésére. • A cseh parlament megszavazta a jövedelemadó-kulcs 3 százalékpontos csökkentését - jelentette a Reuter. A legmagasabb jövedelmű cseh magánszemélyeknek 1996. január 1-jétől 40 százalék adót kell fizetniük, míg a vállalatok bevételére kirótt legmagasabb adókulcs 39 százalék lesz. A parlament túlment a kormány által javasolt kétszázalékos adómérséklésen. • Kórházba került a második legnagyobb francia kormánypárt, a Köztársasági Párt elnöke, Francois Léotard volt védelmi miniszter. Az 53 éves politikusnak szívműködési zavarai támadtak, s ma vagy holnap meg is operálják. Léotard a francia elnökválasztási kampány során Balladur kormányfő egyik legszilárdabb támogatója volt, így azután Chirac győzelme után kikerült a kormányból. UUUA vil Az iszlám és áldozatai". Három esztendővel ezelőtt, 1992. június utolsó, július első napjaiban Algéria a „feje tetején állt". A köztiszteletben álló Mohamed Budiaf elnök meggyilkolásának másnapján világossá vált: a muzulmán fundamentalisták nem tisztelnek sem törvényt, sem embert - istenüket is csak rendhagyó módon, véres áldozatok árán. Ezzel a sikeres merénylettel Algéria, a Maghreb egykori gyöngyszeme még inkább a káosz, a felfordulás lejtőjére került. Pedig a Sadli Bendzsedid alatti szocialista kísérlet bukása akár a normális fejlődés, a demokrácia útjára is állíthatta volna ezt a meggyötört múltú országot. De a több évtizedes félszocialista-félkatonai diktatúra „gyümölcsei" 1992-re menthetetlenül beértek. A nagy munkanélküliség, az erőteljes népszaporulat, az ország gazdaságának megoldatlan problémái kitűnő táptalajul szolgáltak az iszlám fundamentalista mozgalom számára, amelynek már a nyolcvanas évek második felében számottevő, társadalmi háttere volt. A bajt csak tetézte, hogy a diktatúra alatt bebörtönzött vallási fanatikusok a demokratikus fordulat utáni kiszabadulásuk után még agresszívebben kezdtek szervezkedni. A fanatizált tömegek már a törvényes keretek között tartott választási győzelemhez szükséges támogatást is biztosították. A fejlemények ismeretesek: az utolsó pillanatban, gyakorlatilag katonai hatalomátvétel segítségével, egy hirtelenjében összetákolt kormánynak sikerült „menteni a menthetőt". Ezzel Algéria ismét a diktatúra útjára lépett, mert ez látszott az egyetlen eszköznek, hogy az ország ne váljon szélsőségesen iszlám állammá. A három éve tartó, szinte szakadatlan hevességgel dúló belső háború a muzulmán fegyveres alakulatok és a kormányerők között azóta is tart. Budiai elnök, a franciák elleni függetlenségi háború legendás alakja, aki 27 évi száműzetésből visszatérve az ország élére állt, azt a kényes, életre-halálra játszó hintapolitikát testesítette meg, amelyet több észak-afrikai ország vezetője is eljátszott, s játszik azóta is. Az Európa (Amerika) felé kacsingató arab országok vezetőinek a személyes kockázaton kívül a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venniük népük vallásos érzékenységét, a volt gyarmatosítók iránti bizalmatlanságát is. A hét elején Etiópiában kis híján Egyiptom államfője, Hoszni Mubarak is hasonló merénylet áldozata lett. Mubarak elnök elődje, Anvar Szadat 1981-ben szintén muzulmán fanatikusok merényletének esett áldozatul. Egyiptomban azóta már többször próbálkoztak az új államfő meggyilkolásával is, valószínűleg ez az utóbbi kísérlet sem a legutolsó. A muzulmán szélsőségesek mindent megtesznek, hogy eltérítsék Egyiptomot a demokratikus, majdnemhogy Amerika-barát irányvonaltól nem riadnak vissza a turisták elleni terrortámadásoktól sem. Budiai, Szadat, Mubarak - az észak-afrikai arab országok útkeresések, szküllák és kharübdiszek között hányódó ingatag demokráciájának tanúja, áldozata. A demokráciát, a haladást itt azért elég sajátosan kell értelmezni, ahol szovjetbarát, hol „arab utas" politikát folytató Szadat elnök éppoly ellentmondásos figurája a jelenkor történelmének, mint a kényszerpályán mozgó katonai diktatúrák Algériájának vagy a térség más országainak „fura urai". A módszereik európai szemmel nézve hátborzongatóak és gyakorta elfogadhatatlanok. De ami ellen harcolva az életüket is kockáztatják, az ellen mi is sok mindent megtennénk - hiszen egy iszlám fundamentalista államoktól nyüzsgő közeli Észak-Afrika éppenséggel nem növelné az amúgy is bizonytalanná vált európai stabilitást. Udvardy Zoltán Szöul: katasztrófamérleg Tegnap déli adatok szerint legkevesebb 80 ember vesztette életét és 860-an sebesültek meg a szöuli Sampoong Áruház előző napi összeomlása következtében. Tartani lehet tőle, hogy az áldozatok száma tovább nő, mert a katasztrófa után 17 órával még mindig mintegy 160 volt az eltűntek száma, s 28-an az áruház alagsorában, a romok alatt rekedtek. A mentőalakulatok még péntek délelőtt is szállítottak el sebesülteket, és folytatták az esetleges túlélők felkutatását. A mentést nehezíti, hogy a romok közül mérgező gázok szivárognak és sűrű füst tör elő. Szöul polgármestere elismerte, hogy a mentőalakulatok aligha tudnak behatolni a romokkal eltorlaszolt alagsorba, mert az épület megmaradt részei bármelyik pillanatban összeomolhatnak. A rendőrség elrendelte a közeli lakóházak kiürítését, mert attól tart, hogy az áruház összeomlása meggyengítette a környékbeli épületek alapozását. Az első jelentések szerint a katasztrófát feltehetően gázrobbanás okozta, az eddigi vizsgálatok azonban azt a gyanút erősítik meg, hogy az áruház az építkezés hanyag kivitelezése és a nem megfelelő épület-karbantartás miatt omlott össze. A Sampoongot 1989 decemberében nyitották meg. Az áruház több alkalmazottja arról számolt be, hogy már fél nappal a katasztrófa előtt, csütörtök reggel repedések jelentek meg az ötödik emeleten, az igazgatóság azonban nem tett megfelelő biztonsági intézkedéseket. Moszkva tovább tárgyal reaktorügyben A Gore-Csernomirgyin bizottság megállapodásai Nem sikerült végleges megállapodásra jutni az orosz-iráni reaktorüzlet ügyében a Gore-Csernomirgyin bizottság moszkvai ülésén, noha az orosz kormányfő arról beszélt a tanácskozás után, hogy kölcsönösen elfogadható megközelítést találtak. A kérdést Bill Clinton és Borisz Jelcin elnök utalta alacsonyabb szintre - megegyezés hiányában - a májusi moszkvai csúcstalálkozón. A bizottság ülése után tartott sajtóértekezleten az orosz miniszterelnök hangsúlyozta: folytatják a tárgyalásokat a reaktorüzlet ügyében, de Oroszország Iránnal folytatott együttműködése nem vezethet ahhoz, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Csernomirgyin elmondta, hogy Oroszország tagja lesz a fejlett technológiák forgalmát ellenőrző COCOM-utódszervezetnek, illetve csatlakozik a rakétatechnológia továbbadásának megakadályozását célzó rendszerhez. Csernomirgyin és Al Gore alelnök egyaránt kedvezően értékelte a kétnapos moszkvai találkozó eredményeit. A 21 megállapodás közül kiemelkedik a szahalini olajmező kiaknázására vonatkozó egyezmény. Az amerikai Exxonnal, illetve a Sodeco nevű japán céggel a megállapodást aláíró Jurij Safrannyik orosz energetikai ipari miniszter hangsúlyozta: a közvetlen haszon mellett számos munkahelyet teremt a beruházás, amely 70 százalékban orosz alvállalkozókkal valósul meg. Egész sor egyezményt írtak alá az atomenergetikai együttműködésről, így például a hasadóanyagok forgalmának, köztük a dúsított orosz urán amerikai eladásának ellenőrzéséről. Ugyanakkor nem derült ki, hogy született-e megállapodás az orosz urán amerikai piacra való bejutására vonatkozóan. Al Gore találkozott pénteken Borisz Jelcin elnökkel is. A megbeszélésekről kiadott szűkszavú közlemény általánosságban mindössze annyit említett meg: szó volt arról a „jogos orosz igényről", hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül juthassanak az orosz áruk a világpiacra.