Új Magyarország, 1995. október (5. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
ás~ Szellem a médiapalackból Kulin Ferenc, az MD alelnöke ésoktatásrál tömegtájékoztatásról f Folytatás az 1. oldalról - Felsőoktatás madártávlatból című legutóbbi cikkében (Magyar Nemzet, 1995. szeptember 23-i szám) sorra véve a szabaddemokraták oktatáspolitikájának meghatározó törekvéseit, azok veszélyeire hívja föl a figyelmet. Gondolok itt az autonómia vagy akár a tudásfogalom szabadelvű értelmezésére. Gondolatvezetése arra enged következtetni, hogy ezen tendenciák - amennyiben folyatódnak - veszélyeztetik a magyar oktatás hagyományos kereteit. A szabaddemokraták autonómiakoncepciója azonban nemcsak az oktatásban, hanem a médiatörvény hosszas vitáiban is fontos szerepet kapott. Az oktatás és a médiaügy valóban összefügg ezen a szálon, tudniillik a szabaddemokraták autonómiafogalma tekintetében. Itt egy nagyon markánsan megnyilatkozó szemléletről van szó, amelynek érvényesítése egyfajta csoportérdeknek is kedvez. Eme törekvések igazi okát jómagam szemléleti, filozófiai, ideológiai természetű megfontolásokban keresem. Az SZDSZ politikai elképzeléseinek van egy igen bátran és következesen hangoztatott kiindulópontja, mégpedig az állam szerepének a minimálisra redukálása minden területen, így a gazdaságban, az egészségügyben, közigazgatásban, amely elv megjelenik a média világában és az oktatásban is. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a kádári rendszer öröksége, az állam túlsúlyos szerep te a társadalomban, valóban problémát jeent, de ebből nem az következik, hogy a rendszerváltozás feladata az állam elpárologtatása lenne, sokkal inkább az állami intézmények, hatalmi képződmények és a társadalom autonóm intézményei új viszonyának megteremtése a cél. Nem igaz ugyanis, hogy a papírforma szerint autonómiát élvező intézmények valóságos autonómiával rendelkeznek. Hiszen jogilag szabályozott önállóságuk azokat a hatalmi viszonyokat fagyasztotta be, amelyek a rendszerváltás előtt jöttek létre. Ez pedig egyáltalán nem a „szakma" önrendelkezési jogát jelenti. A médiában sem a szakma autonómiája jött létre, hanem a villámgyors privatizálással a korábbi állapotok rögzítésére került sor. Miközben azt kürtölték világgá, hogy száműzték az államot és a politikát, a helyi struktúrákban az állam korábbi politikai viszonyai rögzültek. Ebben a helyzetben azt mondani, hogy az új minőségű állam a maga politikai képviseletével teljesen vonuljon ki ebből a szférából, roppant álságos. Felvetődik, hogy a szabaddemokraták törekvéseinek hátterében egy már amúgy is megszer.Magam sem hiszem, hogy ebben az évben megszületne a törvényezett fölény rögzítésének szándéka áll. Az autonómiák tehát a már megszerzett pozíciók védelmét szolgálnák? - Ez egy nagyon általános tévképzet. Kétségtelen, hogy a szabaddemokraták bizonyos fölénnyel rendelkeznek mind a média, mind az oktatás területén. Ez azonban csupán hegemón helyzet, s még nem jelent monopóliumot. Ambícióik tehát nem arra irányulnak, hogy egy nem létező monopóliumot megőrizzenek, hanem arra, hogy a hegemóniából monopólium váljék. Ők tehát nem egyszerűen megőrizni, hanem kiterjeszteni akarnak egyfajta szellemi hatalmat, ami nem föltétlenül politikai elkötelezettséget jelent irántuk, mint parlamenti párt iránt. A médiatörvény hosszas kálváriájának, úgy látszik, fontos állomása volt az a múlt héten született döntés, amely alapítványi és kuratóriumi formában oldaná meg a médiumok irányítását. Jánosi György, az MSZP médiaügyekért felelős alelnöke televíziós szereplése alkalmával kifejezte reményét egy kiegyensúlyozott kuratóriumi rendszer létrejöttéről. Ezzel kapcsolatban mi az ön álláspontja? Eredetileg is az MDF törekvése volt, hogy az állami média ne központosodjék, ne egyetlen kuratórium felügyelete alá kerüljön. Tehát a már amúgy is létező szakmai monopólium ne párosuljon egy politikaival. Ezért pozitívumként értékeljük, hogy az előterjesztő most visszatér - éppen ellenzéki javaslatra - ehhez a korábbi megoldáshoz. Nem világos még azonban, hogy a kuratóriumokban milyen lesz az aránya a politikai és a társadalmi képviseletnek, noha ez ügyben a 92-es megbukott törvényjavaslat nagyon jó technikákat ajánlott. Ennek lényege szerint a mindenkori kormánypárt és ellenzék egyenlő arányban kapott volna helyet. Ez ugyan a működőképesség kérdését is felveti, de annak idején azt ajánlottuk, hogy a mindenkori kormány tartozzon felelőséggel ezen intézményekért, s a mindenkori miniszterelnöknek legyen meghatározó szava a vezető személyek kinevezésében. Nem tudom, hogy ezt a dilemmát hogyan fogják most megoldani. A politikai beavatkozás lehetőségét amúgy is lehetetlenné tette volna az intézmények belső működésének törvényes szabályozása. Itt is tetten érhető a szabaddemokraták államtalanító törekvése, amelynek álságos mivoltát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azt a szerepkört, amelyet mi a miniszterelnökre ruháztunk volna, ők a köztársasági elnöknek juttatnák. - A médiahajó résztvevői közül többen, közöttük Deutsch Tamás és Csintalan Sándor is fenntartásainak adott hangott a médiatörvény ez évi elfogadtatásával kapcsolatban. Önnek mi a prognózisa? - Magam sem hiszem, hogy ebben az évben megszületne a törvény. Ennek a vitának az igazi tétje nem a törvényjavaslat szakmai rétegeiben keresendő. Itt arról van szó, hogy egy működésképtelenné vált koalícióban a kisebbik kormányzó pártnak már nyűg ez az egész, s már régen szeretne menekülni. Amiért azonban bement ebbe a koalícióba, annak egyik legfontosabb oka maga a médiatörvény volt, hogy azt az ő felügyeletük alatt, az ő elképzeléseik szerint hozza létre ez a kormány. Ez nem sikerült, s nem a 28 százalékos ellenzék, hanem a 72 százalékos koalíció 54 százalékos szocialista része miatt, amely sorra nem fogadta el a liberális előterjesztéseket. Ezért az SZDSZ, hogy mentse, ami menthető, felvállal kompromisszumokat. Ez nyilvánvaló, hiszen különben úgy távoznak a koalícióból, hogy nincs médiatörvény, s az tőlük függetlenül, szándékaik ellenére is létrejön. A kérdés tehát az, hogy kompromisszumaik mennyire érdemiek, vagy mennyire próbálnak a szabaddemokraták megint szemfényvesztő megegyezési szándékot mutatva tarthatatlan privilégiumok birtokában maradni. Tállai Gáborj A'ki'! VIM V. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1995. OKTÓBER 2., HÉTFŐ BELFÖLD Az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat Lorenz Kernert - Kerner Lőrincet - választotta elnökévé Pécsett tartott szombati közgyűlésén. A választásra azért került sor, mert a korábbi elnök, Kaltenbach Jenő - miután a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává nevezték ki leköszönt posztjáról, az átmenetileg elnöklő Józan-Jilling Mihály megbízatása pedig szeptember végén lejárt. VISSZANÉZŐ „A tegnap azért fontos, mert kijelöli a holnap útját." Fél hetet hagytunk magunk mögött. Félve kempingezik hétfőtől az egyetemista diákság a Kossuth téren. Ahogy kétségek között telnek napjaik a Parlament előtti zöld füvön, úgy nézi őket a kormány írni-olvasni nem tudó szedett-vedett csapatnak. Szombaton a miniszterelnök is úgy nyilatkozott kedvenc lapjának (Magyar Hírlap), hogy nem érti: a kormány szinte szóról szóra ugyanazt akarja a tandíjakkal, amiért a gyerekek ágálnak. Már csak egy magyarról magyarra fordító, koalíciós dialektusban beszélő tolmácsot kellene szalajtani közéjük - vagy vissza velük az elemibe?... Félve bocsátotta előre balsejtelmeit Marcaliban a szocialisták elnöke, hogy aztán csütörtökön intim pártkörletben bejelentse a kapitulációt: feladta küzdelmét a szabaddemokratákkal, lesz ami lesz - maradjon a koalíció. Igaz, nem adta könnyen. Visszavonulása közepette - baloldali értékeinek egy részét hátra hagyva - azt bizonygatta, hogy csak az erősek képesek igazán a megfutamodásra... (Értesüléseink szerint a televízió Uborka című műsorának stábja komolyan foglalkozik a mulatságos eset képernyős megjelenítésével.) Félve - de legalábbis tiszteletteljes szorongás közepette - kopogtatott be szerdán az Alkotmánybíróság elnökéhez a kormány két tekintélyes tagja. Azé a kormányé, amely két héttel ezelőtt még leckéztetni szerette volna a jeles, taláros testületet. Leendő intézkedéseik előtt most ők vehettek leckét például jogértelmezésből s más tudományokból. Például abból, hogyan nem szabad fejjel nekirohanni az Alkotmány robosztus bástyájának. Még apró téglácskákat sem illik a magunk hasznára kicsipegetni belőle. Félve vette fel a horgonyt a Dunán a média hagyományos kofahajója, amire abból lehetett következtetni, hogy nyomában mindvégig rendőrhajó szelte a habokat. Jó ez a biztonsági elővigyázat! Mert, ugye, Horánynál máris ott voltak a parton az egyértelműen beintegetők, márpedig a sajtót és a politikát mindig meg tudja zavarni az effajta idegesítő atrocitás. A média mutatványosai nem szeretik a vízparti mutogatásokat. A hajóút szponzorai kiváltképpen! A svédasztalok világa - hajón és hajón kívül - a nyugodt fel- és kiszolgálás esküdt híve. (Aznap még féltünk az Ajaxtól is, mint kiderült, okkal. De az valahogy - távolabb a kofahajótól és legalább szemtől szemben - tisztább eset volt.) Féltünk az újabb - immár hatodik - drasztikus gyógyszeráremeléstől, amit csütörtökön jelentetek be, és tegnaptól érvénybe lépett. A betegek egyötöde már nem tudja kiváltani a neki felírt gyógyszert. Főfájása gyógyírjaiét tegnap a miniszterelnök magas kitüntetést lehetett át Németországn. Kiss Gy. János A tandíj csak szükséghelyzetben Nem meggyőzőek azok az érvek, amelyeket a felsőoktatási tandíjrendszer mellett szoktak felhozni. Az igazi okokat a költségvetési problémák jelentik. A tandíj bevezetését csak szükséghelyzetben lehet elfogadni, és akkor, ha hallgatói hitelekkel és differenciált ösztöndíjrendszerrel egészül ki - mondta Andorka Rudolf, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora tegnap a Hökosz „szabadegyetemén", a parlament előtt tüntető diákoknak. Leszögezte: ha a szegényebb családokból származó tehetséges fiatalok kiszorulnak a felsőoktatásból, annak a társadalom fejlődésére rendkívül káros és igazságtalan következményei lesznek. Az olyan kérdéseket pedig, mint a kollégiumi elhelyezés, az ösztöndíj-elosztás, a tandíjmentesség, szinte teljesen a hallgatói önkormányzatokra kell bízni. A diákok és az oktatók közös érdeke, hogy arra kényszerítsék a politikát: ne húzzák-halasszák a felsőoktatással kapcsolatos pozitív döntéseket. Ez a szféra ugyanis stratégiai ágazat, és így minden késlekedéssel hónapokat vagy éveket veszítünk - mondta Pusztai János, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnöke. Polgárosodó ifjúság Az Ifjúsági Demokrata Fórum teljes erkölcsi támogatásáról biztosítja a tandíj bevezetése ellen demonstráló diáktársadalmat - szögezi le az a nyilatkozat, amelyet az IDF hét végén tartott X. országos gyűlése után adott ki. Az MDF-hez szorosan kötődő, de politikailag független ifjúsági szervezet a tandíjat a társadalomra erőszakolt sarcnak tekinti, mely a jövendő értelmiség elnyomorodását eredményezi. Semmiféle gazdasági érdek nem indokolhatja sok ezer fiatal felsőoktatásból való kimaradását, ezért az IDF küldöttsége kedden délután a Parlament elé vonul, hogy jelenlétével támogassa a Hökosz követeléseit. Az országos gyűlés utáni tájékoztatón Német Gábor elnök beszámolt arról, hogy jelentős tagrevíziót hajtottak végre a szervezetben, ugyanis az IDF több vidéki szervezete már évek óta nem vett részt az érdemi munkában. A megmaradt, ezernél valamivel több főt számláló, és még így is a legjelentősebb konzervatív ifjúsági szervezetnek számító tagság ősz óta folyamatosan növekszik. Az IDF előbb együttműködést, majd szoros szövetséget szeretne kötni a Polgári Szövetség pártjaihoz közelálló ifjúsági szervezetekkel - elsősorban az IKU-val és a KÖSZ- szel, illetve a cserkészmozgalmakkal -, hogy ezzel példát mutassanak a nagypolitikának. A tervek szerint ismét működni fog az IDF Akadémia, amely nem csak a jövő konzervatív politikusait képzi majd, hanem az ifjúság polgárosodását is hivatott segíteni. Farkas Adrienne Annak ellenére, hogy a gazdaság mutatói rosszabbodásról, negatív tendenciákról tanúskodnak, illetve a „stabilizációs csomag" gazdasági, jogi és morális értelemben megbukott, a kormány mégis folytatni kívánja jelenlegi gazdaságpolitikáját, a fűnyíróelv szerinti elvonásokat, megtoldva az adóprés eszközével. Erre a következtetésre jutott a Fidesz országos választmánya, amikor tegnapi ülésén Varga Mihály ismertette az 1996-os államháztartási törvény eddig megismert jellemzőit - számolt be Szita Károly, a választmány alelnöke a sajtónak. A választmány mindezt aggasztónak tartja, de arról nem döntött, hogy Bokros lemondását követeljék. Mint az alelnök kifejtette: a felelősség nem Bokros Lajost, hanem az egész SZDSZ-MSZP-kormányt terheli. A választmány a parlamenti frakció beszámolóját és Orbán Viktor elnök politikai helyzetértékelését követően az országos választmány felkérte a párt elnökségét a Polgári Szövetség másik két pártjával való lehető leggyorsabb és legszorosabb együttműködés megteremtésére. Ennek célja az, hogy a szövetség olyan politikai és szakmai mechanizmusokat alakítson ki, amely révén az elkövetkező időszakban szakmailag is megalapozottan kritizálhassák és tanácsokat adhassanak a kormánynak. (bertók) u 't Fidesz-választmány kormánykritikája (LiUtt) A mai gazdaságpolitika: fűnyíróelv adópréssel ^ ^ Folyamosan tüntetik V.W a családokat -állítja G. Na^né Maczó Ág es f olytatása az 1. oldalról A szónok sajnálattal konstatálta, hogy a jelenlegi kormánnyal képtelenség tárgyalni bármilyen fontos problémáról, mert csökönyösen ragaszkodik szándékakizárólag a saját érdekeiket iyezik előtérbe. Ezért érzik maagukat becsapottaknak még a szocialista párt tagjai is. Az 54 százalékos parlamenti többség fiQ,pllpnprp Qpm vAllhatják hnpv , „ ellenére sem vallhatják azt, hogy hoz, holott szakértők vallják egy pártjuk dominál a kormányban, pdfjQ behangzóan: tévúton halad a ki mert a kulcsfontosságú alíció. Választási ígéreteiket mártériumok az SZDSZ irányítása régen megszegték, ám a leva alatt állnak. Sőt, még a Bokros Lagyobb baj az, hogy a szakmai év- ügy vezette pénzügyminisztéri- eeveket is figyelmen kívül hagyják is, mert mint mondotta, ha Példaként ermlítette mindazt, megszűnik a koalíció, akkor tá- /tp/ j ami az egészségügyben tapasz-yalik a kormányból. Ezzel a ki- 'mr utalható. Az is felháborító, hogy a családokat folyamatosan büntetik. S itt G. Nagyné feltette a kérdést: vajon ha valaki hatalomra kerül, az mindent megtehet? Mert a most tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy ez a koalíciós kormány még az alkotmány módosításától sem riad vissza saját céljainak az érdekében. Az Országgyűlés alelnöke szerint éppen ezért lenne szükség arra, hogy a választópolgárok bármikor visszahívhatnák képviselőjüket a parlamentből, ha nincsenek megelégedve ténykedésével. A felelősségrevonás kérdését ugyanúgy fontosnak tartja. A jelenlegi körülmények között ugyanis azok a miniszterek is nyugodtan távozhatnak a kormányból, akik milliárdokat költenek kifogásolható célokra. Odébb állhatnak anélkül, hogy elszámoltatnák őket és viselniük kellene a következményeket. Jobb létről, működőképesebb gazdaságról mindaddig nem beszélhetünk, amíg a hatalom mögött olyan erők állnak, melyeknek az akarata jut érvényre. Azoknak a szándéka viszont soha nem tisztességes, minthogy kormányból, jelentésével egyértelművé tette már korábban, hogy kinek az érdekeit képviseli. A népét semmiképpen nem. A legvadabb liberális gazdaságpolitikával - ami nálunk tapasztalható - még sehol nem sikerült olyan eredményt produkálni, amely egy nemzet felemelkedését szolgálta volna. Ám nem csupán a gazdaság van nagyon nagy bajban, hanem az oktatás és a kultúra, valamint az egészségügy is. Olyan tendenciákat tapasztalhatunk, mint az előző rendszerben. A különbség csupán az, hogy akkor ideológiai célokkal igyekeztek végrehajtani a hatalom szándékát, most pedig pénzhiányra hivatkoznak. A kisgazdák alelnöke végül annak a véleményének adott hangot, hogy nálunk a munkának mindmáig nincs becsülete. Ezért vélekednek sokan úgy, hogy érdemesebb munkanélkülinek lenni, mert a segély nem sokkal alacsonyabb a munkabérnél. Amíg rablógazdálkodás folyik, addig a paraszti munkának sem lesz reális értéke. Bálint József • A demokráciáról, a jogállamiságról, a politizálás normatíváiról tárgyaltak azon a szombaton befejeződött kétnapos budapesti konferencián, amelyet a Magyarországi Református Egyház és a Holland Református Államismereti Párt szervezett immár ötödik alkalommal. • Koalíció, ellenzék, együttműködés a címe Isépy Tamás előadásának, amelyet ma este hat órakor tart a KDNP frakcióvezetője a párt székházában, a XII. kerület, Nagy Jenő utca 5-ben. • A Katonák Érdekvédelmi Szövetségének hét végén tartott küldöttgyűlésén, Tápiószecsőn úgy döntöttek, hogy a szövetséget szakszervezetté alakítják. Az új szakszervezet szombaton megtartotta I. kongresszusát. A szakszervezet elnöke Sörös István alezredes, sajtószóvivője Kónya Péter főhadnagy, a Magyar Honvéd újságíró-szerkesztője lett. KÁRPÓTLÁS A Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal (7100 Szekszárd, Bezerédj u. 10.) közleménye Dombóvár városban, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát, Dalmand használatában lévő, a magyar állam által kijelölt termőföldterületre vonatkozó, 1995. október 10-12-ig 10 órára meghirdetett árverés az alábbiak szerint módosul: az előzetes regisztráció ideje: 1995. november 9., 10 óra helyett 1995. október 9., 10 óra. A hirdetmény többi része változatlan marad. Dr. Oros János s. k. hivatalvezetői