Új Magyarország, 1996. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

ÁRA: 32 FORINT Feloldották a rendkívüli készültséget Apadnak a folyók A mályvádi és a mérgesi szűke­rült víz alá, a kivezetett légtározók megnyitása után, il­letve ezek hatására a Körösök érintett szakaszain Gyula és Sar­kad körzetében megkezdődött az apadás. December 31-én 12 órakor Gyurkovics Sándor kor­mánybiztos feloldotta a Fekete-, a Fehér- és a Kettős-Körösök 158 km hosszúságú védvonalaira el­rendelt rendkívüli készültséget. December 31-én a mál­rvádi szükségtározónál a kifolyás a Fe­kete-Körös apadása miatt meg­szűnt. E tározónak közel fele ke­viz alá, a kivezetett víz mennyisége megközelítette a 10 millió köbmétert. A mérgesi táro­zóba január elsejéig 27 millió köbméter vizet vezettek. A Felső- Tisza és a Körösök vízgyűjtő te­rületén az időjárás mérsékelten hideg, s csupán hó formájában hullott csapadék. A Tiszán az ár­hullám tetőzése tegnap reggelre elérte Tokaj térségét, s a folyó fel­ső szakaszán megindult a gyors apadás. Vásárosnamény és az or­szághatár között a Tiszán, a Tú­ron és a Szamoson megszüntet­ték az árvízvédelmi készültséget. Jelenleg csak Tokaj térségében és a bodrogközi Tisza-szakaszon van másodfokú védelmi készült­ség, de a Tisza további szakasza­in, Záhony és Csongrád között továbbra is elsőfokú készültséget tartanak. A Körösök teljes ma­gyarországi szakaszán apadás észlelhető. Az elmúlt huszon­négy órában a Fehér-Körösön Gyulánál 138 centimétert,­­­ Ket­tős-Körösön Békésnél 104 centi­métert csökkent a vízszint. Folytatása a 4. oldalon A kelet-magyarországi folyók mentén eredményesen védekeztek FOTÓ: VÉGH LÁSZLÓ/MTI Csendes nyomorgás Túlélésre felkészítve új Magyarország-összeállítás: Az új esztendő első napján gaz­dasági szakértőket, gazdaságpo­litikusokat kérdeztünk arról: mit várnak 1996-tól? Idősebb Minarik György, az Apeh Üldözöttei Szövetségének egykori tiszteletbeli elnöke sze­rint a jövő év második felében összeomlik a forint. Véleménye szerint az ország már most is fi­zetésképtelen, de a jelenlegi ve­zetés akár teljes társadalmi réte­gek megnyomorítása árán is fenntartja az ellenkezőjének a látszatát. A privatizáció befejezé­se után azonban erre már nem lesz szükség. Folytatása a 7. oldalon A megvalósult totalitarizmus Most, a Horn-kormány második évében valósult meg Magyaror­szágon igazán az a „totalitárius demokrácia", amelynek létreho­zásával Tamás Gáspár Miklós, SZDSZ-es filozófus az Antall­­kormányt vádolta. A Nyugat azonban ezt éppen úgy nem veszi vagy nem akarja észrevenni, mint annak idején a hitleri és a sztálini diktatúra leg­­szörnyűbb intézményeit. Az ex­­kommunista-balliberális koalíció alatt sikerült elsorvasztani az el­lenzéki sajtót. A félelem általá­nos, és a pártdemokrácia is ve­szélybe került. Az emberi és pol­gári jogokat a hatóságok rendre megsértik, olvasható munkatár­sunknak a New York-i Freedom House-hoz írt levelében. Cikkünk a 9. oldalon POLGÁRI NAPILAP Isépy Tamás februárban lemond a frakcióvezetésről KDNP-mérleg A Kereszténydemokrata Nép­pártot sokan túl nyugodt erő­ként tartották számon - egészen a legutóbbi időszakig. Az ok: A KDNP mind markánsabban akarja megjeleníteni azt a keresz­tény értésrenden alapuló, a szo­ciális igazságosság mellett elkö­telezett politikát, amely testvér­pártjait a politikai ranglétra felső fokaira helyezte szerte Európá­ban. Mindebben nem kis szerepe van Isépy Tamásnak, a párt parla­menti frakcióvezetőjének. Ho­gyan látja a KDNP számára moz­galmas esztendőt? Erről kérdez­tük Isépy Tamást, aki a hírek sze­rint februárban lemond a frakci­óvezetői tisztségről. - Amikor képviselőtársaim meggondolatlanul frakcióveze­tővé választottak, csak egy esz­tendőre vállaltam a tisztséget. Ez számukra enyhítő körülmény, nekem pedig az a mentségem, hogy kifejezetten anti-kam­­pánybeszédet tartottam, s ha nem is churchilli léptékben, de vért és könnyeket ígértem. Folytatása az 5. oldalon VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM • 1996. JANUÁR 2., KEDD Göncz Árpád bizakodó Az év fordulója a számvetés ide­je. Kivált ma, amikor ünnepre, honfoglalásunk ezerszázadik év­fordulójának ünnepére készü­lünk - kezdte újévi köszöntőjét Göncz Árpád. A köztársasági el­nök szerint e történelmi évfordu­ló jó alkalom, hogy számba ve­gyük: mi az, ami magyarrá tesz, ami nélkül nem lennénk önma­gunk, s mi az a terhes hagyo­mány, amit talán sajnálunk el­vetni, mégis okosabb hátrahagy­nunk. A múlt és jelen valóságá­nak ismeretében tudjuk kijelölni a jövőben rejlő, de elérhető közös célt és az odavezető utat. Amit akár áldozatok árán is készek va­gyunk végigjárni - hangsúlyozta. Az elmúlt esztendőre vissza­tekintve Göncz Árpád kiemelte: - A termelésünk öt év alatt majd negyven százalékkal esett visz­­sza, s drámai módon megnőtt a munkanélküliek és eltartottak száma. A mezőgazdaságunk szétzilálódott, az ipar gyökeres szerkezetváltásra szorul. Folytatása a 3. oldalon Horn Gyula sokkolhatatlan Nemsokára szakértői egyeztetés kezdődik arról, miként lehet a legcélszerűbben felhasználni a terveken felül befolyt privatizá­ció pénzeket. A konkrét javasla­tot január végén kaphatja meg a szocialista frakció és a párt koalí­ciós partnere, de a végső döntést az Országgyűlés mondja ki. Er­ről Horn Gyula beszélt a Kossuth rádió tegnap délelőtti élő adásá­ban, amelyben az elmúlt év ered­ményeit és az ország idei kilátá­sait összegezte. A miniszterelnök elmondta azt is, felszólította Bok­ros Lajost és Suchman Tamást, a privatizációs pénzek felhaszná­lásáról folytatott nyilvános vitát fejezzék be. Horn Gyula hangsú­lyozta: mérlegelni kell, milyen be­ruházásokat kezdhet a kormány ebből a pénzből az államadósság csökkentése mellett. A kormányfő úgy vélekedett: a kabinet tavaly teljesítette azt, amit az év elején vállalt. A kor­mány tevékenységének ered­ménye, hogy megállt a válság mélyülése és az ország jó útra lépett. Folytatása a 4. oldalon Repedések a német jólét falán 2. oldal Váltott a kockamágus 6. oldal Hol az a kertészet? 15. oldal Drágult az élet Számos áru és szolgáltatás drá­gult meg az év első napjától, fő­ként az árban foglalt adók eme­lése miatt. Különösen a közleke­désért fizethetünk többet az in­kább drága, mint boldog új évben. Januártól a benzin 11 forinttal, a gázolaj pedig 9 forinttal drá­gult. A fogyasztási adó literen­ként 6, az áfa 2,20, az útalapba befizetendő összeg 2,60 forinttal nőtt, így a motorbenzin és a gáz­olaj árának mintegy 70 százalé­kát már a különféle adók és já­rulékok teszik ki. A MOL-nál a 91-es benzin 111,90 forintba, a 95-ös 114,90 forintba, a 98-as 121,90 forintba kerül. Emelke­dett a gépjármű-felelősségbizto­sítás díja is: 33,3 százalékkal emelkedett a leggyakrabban használt személykocsik kötelező biztosítása. A nagyobb motorke­rékpárok és teherautók biztosí­tása pedig 50-100 százalékkal vált drágábbá. Legújabb autópá­lyánkon 900 forintot kell fizetni­ük a személykocsik vezetőinek, a buszok és a teherjárművek tu­lajdonosainak pedig ennek négyszeresét kell leszurkolniuk. A Budapesti Közlekedési Vál­lalat január 1-jétől átlagosan 39 százalékkal emelte díjait. Egy menetjegy 50 forintba kerül. A régi jegyek február 29-ig hasz­nálhatóak, vagy a BKV pénztá­rainál január 10-től visszaváltha­­tóak. A kombinált bérletek ára 1950, a villamosbérleteké pedig 1150 forint, a nyugdíjasbérleteké 585 forint lett. A távolsági buszo­zás is drágább lett átlagosan 22 százalékkal, a vonatjegyekért pedig januártól 17,5 százalékkal kell többet fizetni. A tanulók kedvezménye 75 százalékról 70- re csökkent vasúton és autóbu­szon egyaránt. A posta átlagosan 20 százalék­kal kér többet szolgáltatásaiért, a telefonálás pedig átlagosan 28 százalékkal drágul. Az állami vízművek 25 forinttal kér többet egy köbméter vízért, a csatorna­díj pedig 30 forinttal emelkedik köbméterenként. Januártól ház­tartásonként havonta átlagosan több mint 500 forintba kerül majd a fővárosiaknak a szemét­­szállítás. A gyógyszerek mintegy 25 százalékkal drágulnak. Ez­után az áremelés után - az ígé­retek szerint - már nem változik az idén a gyógyszerek ára. A sör, az égetett szesz és a cigaretta ára átlagosan 10-20 százalékkal lesz magasabb. Békét sürgetett a gyermekeknek a Szentatya Vatikáni üzenetek A gyermekek védelmét, békés jö­vőjük biztosítását sürgette I­. Já­nos Pál pápa újév napján a vati­káni Szent Péter-bazilikában pontifikált miséjében. A katoli­kus egyház január elsején Jézus névadása mellett a béke világ­napját is ünnepli. Az „Adjunk a gyermekeknek békés jövőt" című üzenetet már megkapta a világ minden álla­mának első számú vezetője. II. János Pál határozottan elítélte, hogy a háborúk és az erőszak következtében gyermekek mil­liói vesztik életüket a földön. Rendkívül élesen bírálta, hogy számos konfliktusban a gyerme­keket is harcra kényszerítik. Üzenetében a katolikus egy­házfő azzal szembesítette a fel­nőttek világát, hogy a szegény­ség és a hétköznapi erőszak első számú áldozatai a gyermekek mind a fejlődő, mind a fejlett ál­lamokban. A pápa hangsúlyoz­ta, hogy az elmúlt években egy­re inkább figyelmen kívül hagy­ják a nemzetközi jog gyermeke­ket külön is védő rendelkezéseit. II. János Pál külön kitért arra, hogy a családok védelmével és az oktatással lehet a gyermekek békés jövőjét megteremteni. A béke, és nem a megnyert vagy elvesztett háborúk történetére kell oktatni őket, s a béke példáit kell nyújtani nekik az erőszak mintája helyett. Az újévi misén elmondott pápai szentbeszéd központi témája a béke volt. VI. Pál pápa „Populorum progressio" kezdetű enciklikájának nevezetes megállapítására utalva - „a béke új neve a fejlődés" - II. János Pál azt hangsúlyozta: „a béke lehet a társadalmi fejlődés új neve". Folytatása a 3. oldalon Amerikai híd a Száva folyó felett új Magyarország-tudósítás. A horvátok elégedetten búcsúz­tatták az óesztendőt és nagy re­ményekkel léptek át az újba. Egyelőre azonban még talány, vajon a Horvátországot és Bosz­niát összekötő, az 1995-ös eszten­dő utolsó napján a Száva folyó felett forgalomba állított katonai pontonhídról is születik-e olyan fülbemászó dallamú filmzene, mint amilyen a Híd a Kwat folyón kísérőzenéje, az 1958. évi brüsszeli világkiállítás slágere volt. A Zupanja és Orasje közötti létesítményt, amely az időjárási viszontagságok és a megáradt, itt-ott medréből is kilépett Száva folyó miatt 13 napos emberfelet­ti erőfeszítéssel épült, az ameri­kaiak második világháború óta épített legnagyobb ilyen hídjá­nak tartják. Mintegy 350 méter hosszú, négy és fél méter széles, 64 acélszerkezetből áll és 70 ton­nás páncélkolosszusok is közle­kedhetnek rajta. Folytatása a 3. oldalon Az első páncélos a hídon FOTÓ:MTI/AP Győriványi Sándor: Torgyán József nem diktátor Sándor a kisgazda­­nagy öregjei", vagyis Győriványi mozgalom azon kevesek közé tartozik, akik nem csak végigélték a Független Kisgazdapárt tündöklését és el­­tiprását, majd újraélesztését, de annak vezető köreiben is mind­végig helye volt, noha a maga számára megelégedett a máso­dik vonallal. Nem törekedett az élre, de mint az tudott, gyakran éppen a második vonal játssza a fő­szerepet. Egyébiránt ennek kö­szönhette, hogy viszonylag „könnyen megúszta" a vörös terrort. Jelenleg az FKGP parlamenti képviselőcsoportjának vezető­helyettese. Nemrégiben megje­lent A Kisgazdapárt regénye cí­mű könyve, amelynek apropó­ján a párt jelenéről, de főként jö­vőjéről beszélgettünk vele. Folytatása az 4. oldalon

Next