Új Magyarország, 1996. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

• Az elmúlt 24 óra során 17 em­ber vesztette életét Srí Lanka északnyugati területein a kor­mányhadsereg és a tamil szaka­­dár erők közötti összecsapások­ban - jelentette tegnap hivatalos források nyomán az AFP. Csand­­rika Kumaratunga államfő az újév alkalmából megbékélésre hívta fel a tamil kisebbséget, ám az LTTE vezetői a kormányhad­sereg visszavonulását szabják a tárgyalások feltételéül. • A tálibok újabb rakétatáma­dást intéztek a hét végén az af­gán főváros ellen - jelentette az AFP hétfőn szemtanúkra hivat­kozva. Független források nem tudták megerősíteni, hogy való­­ban a korániskolákból kiindult tálib mozgalom harcosainak a tü­zérsége támadta-e Kabult. • Nyilvános kivégzéseket haj­tottak végre Kínában, az ország északi, Hebej tartományban. Egy helyi lap beszámolója szerint a ti­zenhárom kivégzett személy gyilkosságokat, rablásokat köve­tett el, illetve erőszakoskodott. Az ítéleteket 1600 tisztviselő előtt hajtották végre. • A Baszkföld függetlenségéért küzdő ETA terrorszervezet va­sárnap magára vállalta több me­rénylet és merényletkísérlet el­követését, köztük a december 11-i madridi és a 16-i valenciai rob­bantásokét, amelyek összesen hét halálos áldozatot követeltek. A szakadár szervezet legutóbbi­­ egyúttal több éve a legvéresebb „offenzívájának" mérlege: nyolc halott és több mint húsz se­besült. • Fahd szaúd-arábiai uralkodó tegnap féltestvére, a nála egy év­vel fiatalabb, Abdullah trónörö­kös gondjaira bízta az állam­ügyek intézését. A király rende­letben felkérte a herceget, hogy vegye át az államügyek vitelét, amíg idejét pihenéssel tölti. Hi­vatalosan egyebet nem közöltek, az AP azonban emlékeztetett rá, hogy a 73 éves uralkodó novem­ber végén kórházba került, ahonnan egy hét múlva távoz­hatott. • Négy ember meghalt, tíz pe­dig megsebesült az indiai Asz­­szám állam egészségügyi minisz­tere ellen szombat este megkísé­relt merényletben - közölte va­sárnap a rendőrség. A miniszter sértetlenül élte túl a támadást. Az ország északkeleti részén lévő ál­lamban a függetlenségre törekvő Asszámi Egyesült Felszabadító Front harcosai automata fegyve­rekkel és gránátokkal támadtak a miniszter és kísérete kocsiosz­lopára. KÜLFÖLD Arafat palesztin fővárosként emlegeti Jeruzsálemet Békét, de nem minden áron Tel-avivi tudósítónktól. K­án Biran tábornok, a központi hadtest főparancsnoka, akinek hatáskörébe tartozik a Nyugati partvidék és Jeruzsálem katonai felügyelete, egy okmányt készí­tett elő a hadsereg tisztikara szá­mára, és ebben a többi között az áll: az a mód, ahogyan az Arafat- Peresz-egyezmény alapján ki­vonják az izraeli csapatokat a Nyugati partvidékről, „téves", és ajánlatos lenne azonnal a végle­ges elrendezést létrehozni a pa­lesztinokkal. A szókimondásáról közismert tábornok okmánya politikai bombaként robbant, és a legna­gyobb héber újság, a Jediot Ah­­ronot első oldalas szenzációját képezte tegnap. Annak ellenére, hogy a tábornok tartózkodik bármilyen politikai jellegű meg­állapítástól, az általa előkészített dokumentum kicsengése mégis az, hogy 1995. július 4-én, az egyik emlékezetes Arafat-Peresz-talál­­kozó alkalmával Izrael „hibás megfontolásoktól vezettetve és fi­gyelmen kívül hagyva a hadsereg szakvéleményét", olyan területi engedményeket tett a paleszti­noknak, amelyek igen hátrányos helyzetet teremtettek Jeruzsálem biztonsága és a környező telepü­lések őrizete szempontjából. Ennek ellenére óramű pontos­sággal folyik az Osló-II. egyez­mény végrehajtása, melynek ke­retében Izrael feladta a Nyugati partvidék hat arablakta nagyvá­rosát, és márciusig kiüríti Heb­­ront is, ahol csak egy kis elkülö­nített rész marad Izrael kezében, minthogy ott vallásos és szélső­ségesen ultranacionalista izraeli­ek csoportja telepedett meg az utóbbi években. Jasszer Arafat, a Palesztin Ön­­kormányzati Hatóság elnöke, aki a múlt héten látogatást tett az Izrael által visszaadott arab városokban, az egybegyűlt tö­meg üdvrivalgása közepette mindenütt azt hangoztatta, hogy ezen városok „felszabadu­lása" csak átmeneti fázist képez „Jeruzsálem felszabadításá­hoz...". Arafat azt hangoztatta, hogy a városok felszabadítása elő­készületet képez az önálló pa­lesztin állam felállításához, amelynek „fővárosa természete­sen Jeruzsálem lesz..." Holnap felújulnak az amerikai Maryland államban Izrael és Szíria megbízottainak tárgyalásai a két állam közötti békefolyamat előbb­re vitelére. Simon Peresz miniszter­­elnök elégedett a tárgyalások ed­digi menetével, Ehud Barak kül­ügyminiszter azonban kifejtette: „Nagyon akarjuk a békét Szíriá­val, de­­ nem röinden áron..." Dán Ofry (A Die Welt karikatúrája) Peresz „szobrászmester" számára a Colán okozta akadály miatt nem lesz egyszerű feladat a béke megformálása Asszad szíriai elnökkel Harcos ünneplés Groznijban A csecsen főváros tavaly újévkor kezdődött véres ostromának év­fordulóján is dörögtek Groznij­ban a fegyverek. A hatóságok rendkívüli óvintézkedései elle­nére a szakadárok 32 támadást hajtottak végre az új esztendő el­ső néhány órájában. A szövetségi erők szerint összesen 44-szer nyi­tottak tüzet a köztársaságban a csecsen fegyveresek. Egy orosz katona életét vesztette, heten pe­dig megsebesültek. Az orosz tüzérség és harcko­csik bevetésével egy éve kezdő­dött ostrom évfordulója előtt az orosz csapatok és a Moszkva­­barát csecsen hatóságok meg­szigorították a biztonsági intéz­kedéseket. Groznijba csak kü­lön engedéllyel lehetett bejut­ni. (MTI) Repedések a német jóléti falon A németek minden idők legdrágább tűzijátéká­val lépték át az új esztendő küszöbét. A rakéták és bengáli tüzek különböző fajtáiért kiadott 150 millió márka nincs egyensúlyban az óesztendő tapasztalataival és az 1996-tal szemben támaszt­ható elvárásokkal. Az egykor oly biztos alapo­kon álló „szociális állam" jövője kiszámíthatat­lan. A munkanélküliség az elmúlt fél évszázad során ismeretlen méreteket öltött, a polgárokra nehezendő terhek rekordszínvonalat értek el, a német gazdaság egyre kritikusabb helyzetbe ke­rül az olcsóbban produkáló külföldi konkuren­ciával szemben. E jelenségeket figyelembe véve Roman Herzog államfő rettenthetetlen, félelmet nem ismerő hozzáállást kívánt az ország lakosságának 1996- ra. - A félelem megbénít. Ha mindenfelől csak veszélyt sejtünk és ölbe tett kézzel várjuk a fej­leményeket, úgy könnyen elszalasztjuk a jövőt! - hangoztatta Herzog. Kohl kancellár - szokásos év végi beszédében - őszintén bevallotta, hogy komoly gondot okoz neki a terjedő munkanél­küliség. A kereszténydemokrata-szabadde­mokrata kormánykoalíció világosan látja, hogy az államköltségek csökkentésének érdekében leépítést kell szorgalmaznia az állami tisztvise­lők soraiban. A hazai nagyvállalatok ugyancsak a munkahelyek racionalizálásával igyekeznek növelni versenyképességüket. Bonn mindenek­előtt a középvállalatoktól vár támogatást. A nemes célkitűzésekkel és jelszavakkal szemben áll a gazdaságtudományi szakértők véleménye. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) az ősz folyamán még bizakodóan nyilat­kozott és 1996-ra 2,5 százalékos növekedést jó­solt. Közben kénytelen volt prognózisát meg­változtatni és az egykori optimista előrejelzés szerény egy százalék­ra zsugorodott. A társada­lom érzésvilága két ellentét között mozog. A szövetségi pénzügyminisztérium adókönnyíté­seket foganatosított, ezek azonban mindenek­előtt a létminimum határán élőket és a gyerekes családokat részesítik előnyben. Ugyanakkor a szociális levonások - beteg-, munkanélküli-, nyugdíj- és ápolási biztosítás - majdnem a fize­tés ötven százalékát emésztik fel. Ezek jelentős részét a munkaadók fedezik, és így érezhetően emelkednek a vállalatokra nehezedő mellékki­adások - a német gazdasági élet túl drágán ter­mel. Számtalan világcég igyekszik olyan orszá­gokba áthelyezni produkcióját, ahol az állami előírások olcsó munkabéreket tesznek lehetővé. A munkaadók és vállalkozók különböző ér­dekképviseletei részéről már az elmúlt évben is kemény kritika érte Bonnt, követelve a nemzet­közi konkurenciával szembeni esély kiegyenlí­tését. A „szociális békét" biztosító gazdasági fej­lődés csak akkor garantálható, ha az biztos po­litikai alapokra támaszkodhat. Az új esztendő ezen a téren is nehezen felmérhető. Három tar­tományi választás eredménye - a szabadde­mokraták esetleges újabb veresége - tovább gyengítheti a szerény többséggel rendelkező bonni koalíciót is. Az eddig három pártra épült­­ CDU-CSU-FDP - politikai stabilitás is könnyen megrendülhet. Stefan Lázár Köln Megújult a BT Január elsejétől öt új tagja van az ENSZ Biztonsági Tanácsának: a latin-am­erikai országok közül Chile, Ázsiából a Koreai Köztár­saság, Afrikából Egyiptom és Fel­ső-Volta, Kelet-Európából pedig Lengyelország. A november nyolcadikén megválasztott or­szágok Argentínát, Ománt, Ni­gériát, Ruandát és a Cseh Köztár­saságot váltják fel a testület nem állandó tagjaként. A BT-nek tizenöt tagja van. Az öt állandó tagország Kína, az Egyesült Államok, Franciaor­szág, Nagy-Britannia és Orosz­ország. Nem állandó tagja még a testületnek Botswana, Németor­szág, Honduras, Olaszország és Indonézia, ezen országok meg­bízatása 1996 végén jár le. A BT nem állandó tagjait két évre vá­lasztják. 1996. JANUÁR 2., KEDD Az elnök nem fogadta el a Dini-kabinet lemondását Kormányt keres az olasz parlament Kormányválsággal kezdődött az új év Olaszországban, miután Lamberia Dini miniszterelnök a hét végén benyújtotta szakértői kabinetje lemondását Oscar Luigi Sca//ETO államfőnek. Scalfaro a le­mondást nem fogadta el, s a tör­vényhozásra bízta, hogy dönt­sön a kormány sorsáról. A Dini­vezette szakértői kormány 1995. január 17. óta volt hivatalban. A kormányfő már többször közölte, hogy a kabinet távozik, miután el­végezte kijelölt programját. Az államfő döntése értelmé­ben a parlamentnek kell hatá­roznia a kormány - és saját ma­ga - sorsáról. Amennyiben a pártok nem tudnak megegyezni egy újabb átmeneti kormány fel­állításáról, Scalfarónak fel kell oszlatnia a törvényhozást és ki kell írnia az előrehozott parla­menti választásokat. A legutóbbi törvényhozási választásokat 1994 márciusában tartották Olaszországban. Silvio Berlusconi volt minisz­terelnök, a középjobb pártkoalí­ció vezetője egy olyan átmeneti kormány felállítását javasolja, melyben minden politikai szö­vetség helyet kapna. Ez a kor­mány másfél-két évig maradna hivatalban azzal a mandátum­mal, hogy hajtsa végre az újabb választások előtt az elengedhe­tetlennek tartott intézményi re­formokat. Új lapot kell nyitni az olasz belpolitikában: a politikusoknak és a pártoknak azt kell elmonda­niuk a választóknak, amire való­jában gondolnak, amit valójá­ban tenni akarnak - hangsú­lyozta Scalfaro olasz államfő új­évi üzenetében. Scalfaro üzene­tében értésre adta, hogy támo­gatja Berlusconi volt kormányfő javaslatát. Orosz-román alapszerződés kísért a paktum Tudósítónktól: A román sajtóban és politikai kö­rökben nagy érdeklődést keltett az utóbbi napokban az az orosz kijelentés, miszerint az orosz-ro­mán alapszerződést néhány hó­napon belül alá lehet írni. Az ere­detileg Grigorij Karaszinnak tulaj­donított kijelentést azonban bi­zonyos fokú visszafogottság kö­­vet­te - legalábbis ez derül ki a bu­karesti rádió körkérdéséből. Grigorij Karaszin, az orosz kül­ügyminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője a bukaresti rádióri­portereknek leszögezte: a sokat idézett kijelentésének alapja az a rokonszenv, amelyet Oroszország tanúsít Románia iránt. Tehát nem volt különösebb, konkrét háttere a derűlátó nyilatkozatnak. Karaszin szerint az alapszerződés véglege­sítésén folyamatosan dolgoztak, s mindkét fél számára elfogadható megoldást kell találni a Ribbent­­rop-Molotov paktummal kapcsola­tos román kérésre. Az orosz poli­tikus rámutatott, hogy az a román követelés, amely szerint Oroszor­szág és Románia is egyformán el­ítélné a paktumot az alapszerző­désben, nem kielégítő Moszkva számára, nem egyezik az orosz ál­lásponttal, de Oroszország nyílt szándéka aláírni az alapszerző­dést, és meg is teszi a kellő lépé­seket ennek érdekében. Constantin Darga, Románia moszkvai nagykövete úgy véleke­dett, hogy román részről elké­szültnek tekinthető az alapszerző­dés, de elvárják Moszkva rugal­masságát a Ribbentrop-Molotov paktum ügyében, illetve Bukarest kérésével kapcsolatban, amelyet a nemzetközi jogrend szerint sze­retnének megoldani. Botos László A KNDK-ban éhezni fognak Éhínség fenyeget Észak-Koreá­­ban a tél beálltával - vélekedett egy japán professzor, aki a na­pokban találkozott a KNDK me­zőgazdaságáért felelős illetéke­sekkel. Eszerint Észak-Koreá­­ban, ahol tavaly még 7 millió ton­na gabonát takarítottak be, az idén a nyári áradások következ­tében a termés csak 3,4 millió ton­nát tett ki. Két éven át nemzetkö­zi segélyre szorul az ország - je­gyezte meg a szaitamai egyetem professzora. A dél-koreai vezetés időköz­ben enyhített a KNDK élelmiszer­­segélyezésével kapcsolatos állás­pontján. Kong Ro-Mjung külügy­miniszter kijelentette a hét végén, hogy Szöul hajlandó rizs szállí­tására, ha a segélyt Phenjan nem a katonaság táplálására fordítja, továbbá, hozzájárul az ország valóságos élelmiszerhelyzeté­nek felméréséhez. A dél-koreai vezetés korábban már felajánlott 150 ezer tonna rizst, de még nem szállította le, mivel a KNDK má­jus óta fogva tartotta egy, az észak-koreai vizekre tévedt dél­koreai halászhajó személyzetét. Phenjan e hét elején kiadta az öt halászt és átadta az incidens so­rán megölt három halász holt­testét - vélhetően ez a phenjani lépés változtatott a segéllyel kap­csolatos szöuli állásponton. Brit konzervatív gondok Major még nem gondolkozik előrehozott választásokról A brit törvényhozás számszaki sajátosságai folytán három és öt között váltakozik annak megíté­lése, hogy hány fős többséget tudhat maga mögött a konzerva­tív kormánypárt, az azonban bi­zonyos: a toryk egyik vezető képviselőjének hét végi „dezer­tálásával" John Major kabinetje gyakorlatilag a bukás szélére sodródott. Ez azzal járhat, hogy 1997. helyett már az idén kiírhat­ják a választásokat, amelyeken a mostani kormányzat könnyen vereséget szenvedhet. Emma Nicholson, aki a jövőben a kisebbik ellenzéki párt, a libe­rális demokraták sorait erősíti, 1992-ben, amikor a konzervatí­vok huszonegy fős többség tu­datában kormányozhattak, va­lószínűleg nem sok sajtónyilvá­nosságot kapott volna hasonló lépésével. Azóta azonban termé­szetes és politikai okokból a he­tedére olvadt a parlamenti fö­lény - legutóbb néhány hete tá­vozott egy tory képviselő a munkáspárti oldalra -, s megfi­gyelők immár majdhogynem tényként számolnak az előreho­zott általános választásokkal. A történtekre reagálva John Major a BBC-nek elmondta: „Ilyen ügyekben soha nem me­het biztosra az ember, de ha en­gem kérdeznek, szerintem 1997- ben lesznek a választások". Ar­ra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e kisebbségi kormány­zásra, Major röviden úgy felelt: „természetesen". A kormányfő kijelentette: felhatalmazást ka­pott egy adott feladat elvégzésé­re, s azzal számol, hogy a meg­bízatást 1997-re (a következő vá­lasztások hivatalos határidejére) fogja teljesíteni. Major nem is titkolta, hogy sze­retné pártja választási kampányá­nak szekere elé fogni a gazdasági fellendülés hatásait, mondván: a recesszió elmúltát a lakosság ha­marosan „olyan természetesség­gel fogja felismerni, mint ahogy a nappal követi az éjszakát". A brit belpolitika közelmúltjá­nak egy másik viharos fejezeté­ről szólva a vezető politikus ki­jelentette: véleménye szerint a trónörökös különélő feleségé­nek a jövőben is megfelelő, „méltóságteljes és értelmes" sze­repet kell játszania. „Történjék bármi a walesi herceg és a walesi hercegnő között,­­Diana­ mégis­csak Nagy-Britannia jövendő ki­rályának édesanyja" - hangoz­tatta a kormányfő. (MTI)

Next