Új Magyarország, 1996. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
10 KULTÚRA Elhunyt Heiner Müller Meghalt a német kulturális élet egyik kiemelkedő személyisége, Heiler Müller író, rendező. A humanista és meggyőződéses baloldali író már az ötvenes és hatvanas években rendszeresen foglalkozott drámáiban és elbeszéléseiben a német szocialista állam társadalmának problémáival, ellentmondásaival. Az erőszakos szövetkezetesítésről írt darabja miatt 1961-ben kizárták az NDK írószövetségéből. Műveiben rendszeresen alkalmazta a nyugati avantgárd - Beckett, Eliot - stíluselemeit és motívumait. Később antik és mitológiai témák felé fordult, de a hetvenes években ismét több drámában foglalkozott aktuális társadalmi kérdésekkel. A hetvenes és nyolcvanas években Nyugat-Németországban a legtöbbet játszott kortárs német szerzők közé számított, és megkapta a tekintélyes Georg Büchner-díjat. A nyolcvanas évek második felében színművei visszatértek a keletnémet színpadokra. 1988- ban visszavették a keletnémet írószövetségbe, majd magas kitüntetést is kapott. A német egyesülést kétségekkel fogadta, és az írás helyett egyre inkább a rendezés felé fordult. Az utóbbi években a Bertolt Brecht által alapított Berliner Ensemble nevű színház vezetője volt. Szilveszteri bokroskák Zord idő köszöntött ránk újév reggelén: havas eső esett, s Tisza, Körös lassan apadt, mintha maga sem tudná eldönteni: szakadjon a gát, vagy csak a víz hömpölyögjön meg. Az árvizet egyelőre megúszták, sajnos a televízió szilveszteri kabaréjával nem volt ilyen szerencsénk. Pedig itt sem volt sok jót sejtető az előrejelzés: napok óta itt bokrosozik a magyar sajtó bankok által búékolt fele. Mindenütt a szeretett, drága Lajos mosolyog, különféle zsákok és malacok társaságában. Az, hogy drága, még értené az ember, a szeretetre pedig most adok magyarázatot: egykoron a Makk Hetesben rendőrök állítottak fel az asztaltól egy rejes egyént, aki imigyen szólt a főtörzshöz: nem szeretlek téged Lajos, de most muszáj, hogy szeresselek. Akik eltervezték a televízió szilveszteri műsorát, hasonlóképp gondolhatták: nem szeretjük mi ezt a fránya nézőt, de neki muszáj szeretnie ezt az áldott jó médiatörvény szavatolta közszolgálati főműsort, mert úgy sem kap mást. Az ötlet gondos elkészítés után bevált, mert ilyen ócska, minden koncepció nélküli szilveszteri műsort csak a boldogtalan kádárizmus legőszintétlenebb, a külsőségekre is figyelmetlen esztendeiben látott a nagyérdemű. A műbalhé tipikus esete forgott fenn, amikor néhányan már este fél hat tájban elkezdtek „moszkvalni", a régi szép idők iránt nosztalgiázni, pedig azt hihetnők: ilyenkor még józan az ember, sajnos ezt a műsorkészítőknek nem lehetett felróni. Hiába igyekezett a Szerencsekerék kéményseprőbe öltözni, s buzgólkodott Vámos Miklós a maga tisztes iparával és érdekes színész vendégeivel, már nem tudta feltartani hirtelen balszélről feltámadt bokrosozást, ami a kaserolás imént említett, újmódi hagyományaihoz is méltatlan volt. Hogy erre a múlt esztendőben, az óévbúcsúztatón az akkor még eredendő tehetséget és bátorságot mutatott Kern András vállalkozott, az vagy merő tévedés, vagy egyszerűen a pénz hatalma. Mindenesetre megtudhattuk: Bokros szakmányban köszön a portásnak és nem lép rá a vizes padlóra, mint egykoron Rabár miniszter tette, s további előnye még, hogy csak otthon, és nem a titkárnővel szólt. Ha idáig elvergődtünk a szilveszteri kavalkádban, s nagyvonalúan eltekintünk Körmendi János korától és a helyettesítésén ügyködő röhögőgéptől, akkor Gálvölgyi János és csapata által juthattunk némi humorhoz is. Nem mondhatjuk, hogy eredeti és mélyről jövő röhöghetnék gerjedt bennünk, de színvonalában és akaratában toronymagasan az említettek fölött járt, sőt néha talán ennél is több volt. Gálvölgyi a mai kabarétlan kabarévilágban néhány Benny Hillolvasatból is összeüt annyit, ami már minőség. A nyitva felejtett slicces jelenet, valamint a rendőrló köszöntése, a remek epizodista Kósa Andrással, persze telitalálat volt, s ezért kijárt a röhögés és most az elismerés. Ami volt még az már csak a molyrágta kabarétréfák elősorolása, valamint a szponzorok állandó emlegetése és másfél óra vegyes-járcica az Operettből, zömében vígszínházi vendégekkel. Ez utóbbi még alkalomhoz illő, elviselhető lett volna, ha az ember annyira belefeledkezik, hogy észre sem veszi: az illetők három ütemmel később tátognak, mint a playback, vagy két oktávval lejjebb énekelnek a partitúránál. Egye fene, tizenegy után már úgyis mindegy - gondolták a szerkesztők, s beadták éjfélkor azt a Ferencsik-féle himnuszfelvételt, amit már minden tíz éven felüli magyar állampolgár kockánként is fel tud idézni, ha a szalag jövőre már a nézhetetlenségig kopik. Kovács Lajos Péter Jászsági Évkönyv Régi hagyományt ápolva harmadik alkalommal látott napvilágot Jászberényben a tájegység szellemi múltját és jelenét reprezentáló Jászsági Évkönyv. A kiadványt egy e célra létrehozott alapítvány adta ki országos és helyi érdekeltségű támogatókat megnyerve az értékmentő kezdeményezésnek. A címlapon a szabad jászok kerületének címerét bemutató kötetben bő teret szentelnek a jászok idei nyáron megrendezett nagyszabású világtalálkozójának. Egyebek mellett közük Göncz Árpád köztársasági elnöknek, Morteza Saffari Natanzi, Irán budapesti nagykövetének, illetve Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének az ünnepi eseményen elmondott beszédét. A históriarészben közölt írások közül egy-egy a jászok török uralom alatti nehéz hétköznapjait, valamint a Nagyatádi-féle földreform jászsági epizódjait idézi fel. A jelenhez kapcsolódó elemzések a Jászsági ÁFÉSZ fél évszázados történetével, az önkormányzati adózás első éveinek jellemzőivel és a jászberényi halmazos településrendszer szerkezetének megőrzésével foglalkoznak. A Jászság örökségeiről szóló fejezetben pedig a Jászberényben elhunyt neves festőművész és filmrendező, Hamza Dezső Ákos életéről és idén létrehozott emlékhelyéről olvashatnak. Az évkönyrvben a jászsági települések 1994-es és 1995-ös krónikáját is megtalálják az érdeklődők. (MTI) LaRock Föld, ég, hangok „Mérföldekre elrett és mérföldekre előrevisz. Kövesd óvatosan!"-ezzel az intelemmel ajánlotta olvasói figyelmébe az egyik legtekintélyesebb brit rockzenei lap, a New Musical Express a John Lyndonná szelídült Johnny Rotten vezette Public Image Limited sokak szerint korszakalkotó Metal Box című albumát. Ez a lemez a nyolcvanas évek közepén már kimúlófélben lévő punkhullám virulens nihilizmusából szónikus és melodikusabb szélsőségek felé próbálta elvinni a szín- és fantáziadús tarajainál néha tovább nem látó hallgatóságot, s ebben a kísérletezésben nagy szerepe volt egy bizonyos Jah Wobble-nak, a zenekar basszusgitárosának. Aztán, ahogy a punkok, a PSL is - ha nem is nyomtalanul - felszívódott a változó divathullámok forgatagában. Wobble pedig egyedül folytatta tovább zenei és szellemi kalandozásait. A karácsonyi vásárra piacra dobott Heaven & Earth című albuma a kritikusok véleménye szerint eddigi legnabb vállalkozása a saját zene határainak kitágítására. Mint az ezt megfőző Rising above Bedlam és a Take me to the God című korongjai, ez sem konceptalbum, bár Wobble mindig tudatosan igyekszik korábbi munkáinak az alkotás hevében kialakult szerkezeteit felrúgni. „Nem szeretem az előre tervezéseket - magyarázza -, mivel ezáltal olyan pszeudovalóságot hozunk létre, amely korok közé zárja a lehetőségeinket és a csodáinkat." Az album ennek megfelelően majd' egy órán keresztül szabadon árad, mint a borító is sugallja, különleges tájakra repíti a hallgatót, ahol a mélyzöldfűtenger közepén, a középkék égbolt előtt álló napszítta és esőverte faház sziluettje, mint egy nyíl mutat a menny felé. Az A Love songban a basszusgitáron kívül dobon, gongon és billentyűs hangszereken játszó Wobble - Natacha Atlas varázslatos énekének segítségével Kelet felé fordítja tekintetünk, hogy aztán a Dying over Europe-ban a nyugati kultúra agonizálását szemléljük, majd az album végén az OM Namah Shivában - Najma Akhtar énekesnő jóvoltából - India legyen a pillaratnyi nyugvópont. Wobble-hoz hasonlatosan, de annál lényegesen vulgárisabban, a nagyközönség igényeit szem előtt tartva kezeli a hangokat új lemezén Vangelis is. A Voices 54 percig tartó, kilenc tételre osztott hangömleny, kórussal, romantikus zongorával, dagadó mellű melódiával, szélgépekkel, meg ami kell. A pop alkimistájának minden tudása és a pályán eltöltött húsz esztendejének tapasztalata benne van, pontosan olyan, mint amit a borító sugall: úszik az egész, mint az olaj a víz felszínén, a fény néha megcsillan rajta, de a vízpáncél alá már nem képes hatolni, s csakúgy, mint a pillanat, gyorsan tovaszáll. (Jávorszky) Jah Wobble: Heaven & Earth. Island, 1995; Vangelis: Voices, Warner Music, 1995 Buday György fametszetei Buday György 1930 és 1986 között készült fametszeteiből nyílt nemrég kiállítás Budapesten, a Kassák Múzeumban. Budaynak a magyar szegényparasztság életérzését és megváltás utáni vágyakozását drámai erővel megfogalmazó alkotásaiban - Bartók példája nyomán - a népiség és a modernség sajátos szintézise figyelhető meg. A nyilas mozgalom térhódítása elől menekült Angliába, ahol az angol kulturális élet az európai rangú művésznek kijáró megbecsüléssel fogadta, s ahol egészen haláláig élt és dolgozott. A Kassák Múzeumban március végéig megtekinthető tárlatot egyébként stílusosan az évnek abban az időszakában nyitották meg, amikor Buday évtizedeken át évről évre postára adta barátainak, ismerőseinek saját karácsonyi grafikáit, naptárait. (b) Buday György: Ádám bukása, 1930 Év végi rémdráma ősbemutatót tartottak az év végén Miskolcon.Jo/ig Webster hazánkban eleddig be nem mutatott kétrészes rémdrámáját, az Amalfi Hercegnőt vitte színpadra Telihay Péter rendezésében a Miskolci Nemzeti Színház társulata. A horror minden elemét felvonultató darab középpontjában egy különös, halálba torkolló szerelem áll. Amalfi hercegnő és az alacsonyabb sorból származó Antonio „vérfagyasztó" kapcsolatának történetét januárban és februárban láthatják a nézők. TELI KÖNYVESHÁZ Maimonidész világa A középkor legjelentősebb zsidó tudósa Mose ben Maimon (1135-1204), akit a filozófia tudománya Maimonidészként vagy Maimoniként ismer, s akinek munkássága nem csupán a zsidóság fejlődésére gyakorolt nagy hatást, hanem az európai skolasztikára, így Albertus Magnusra és Aquinói Szent Tamásra is. Maimonidész Cordobában született előkelő és befolyásos családban, 24 évesen Fezbe települt, majd az egyiptomi Fosztatba, ahol nem csak a kalifa híres orvosa, de az egyiptomi zsidók szellemi és politikai vezére is. Érdekes módon műveit arabul írta, s onnan fordították le szinte azonnal őket héberre. Filozófiai szempontból legjelentősebb műve A tévelygők útmutatója, melyet olyan filozófusoknak címzett, akik elvesztették hitüket. Fő célkitűzése az arisztotelészi filozófia és a monoteisztikus zsidó vallás összebékítése. Arisztotelész szerinte csak a szublunáris világra vonatkozóan irányadó, míg az égi szférákra a kinyilatkoztatás. A filozófia és a kinyilatkozás azonban összetalálkozik Isten ismeretében. Maimonidész szerint a filozófia feladata ennek megfeleően, hogy ésszerűen megerősítse a vallás igazságait és megcáfolja azokat az elméleteket, amelyek ellentmondani látszanak a kinyilatkoztatásnak. A Logos Kiadó gondozásában most megjelent kötet két fő művön alapul: Isaac Husik A középkori zsidó filozófia története című 1958-as könyvén, mely többek között Maimonidész vallásbölcseleti rendszerét mutatja be és Jacob Guttman 1940-ben publikált munkáján, mely Maimonidész vallásfilozófiájának kapcsolatát taglalja elődeinek tanításaihoz, valamint tanainak hatását a keresztény Nyugatra. (szil) Maimonidész: Zsidó filozófia. Logos Kiadó, B'nai B'rith könyvek sorozatban, 208 oldal, 840 Ft. A «« •• görög filozófia Luciano de Crescenzo A görög filozófia rendhagyó története című kétkötetes munkája nem véletlenül olyan népszerű a világon és lassan talán hazánkban is. A szerző mindenki számára érthető, anekdotázó, szellemes és olvasmányos módon ír az időnként elég nehezen emészthető ókori gondolatokról, eszmefuttatásokról. De Crescenzo ugyanakkor ismerősei köréből folyamatosan válogat, s egy-egy történet keretében mindig sikerül olyan tipikus huszadik század végi figurákat bemutatnia, akik az előzőkben leírt filozófiai irányzatok szellemében élnek. Ezzel érzékeny párhuzamot teremt múlt és jelen között, s a száraz szakszerűséggel megírt tudományos tételek napjainkban valósággá válnak. A mű most megjelent második kötetében De Crescenzo Szókratészról és az utána következő görög filozófusokról, Platón ideáinak világáról, lelkének halhatatlanságáról, Arisztotelész metafizikájáról, etikákájáról és logikájáról, Epikurosz Kertjének bölcselőiről, a sztoikusokról és legvégül a ■ szkeptikusokról ír, mindezt ugyanabban a varázslatosan könnyed, mégis kellően mély stílusban, amelyet már az előző kötetben tőle megszokhattunk. (la) Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története. 2. kötet, Tericum Kiadó, 228 oldal, 587 Ft. 1996. JANUÁR 1., KEDD Szobanövények Amikor a szobanövények mintegy 300 évvel ezelőtt távoli országokból először eljutottak Európába, áruk az aranyéval és a sóéval vetekedett. Ma is nagyra tartjuk őket, azonban sok növénybarát elfeledkezik arról, hogy szobanövényeink szinte kivétel nélkül trópusi vagy szubtrópusi országokból származnak, emiatt különleges életkörülményeket kívánnak. Aki ezekkel tisztában van, az máris birtokolja a sikeres szobanövény-kertészkedés kulcsát. Aki azonban úgy érzi, nincs felvértezve a kérdésben kellő mélységű ismeretekkel, azoknak ajánljuk a Szobanövények című, igen szép kivitelű kötetet, mely a német Gräfe és Unzer Kiadó Nagy Növény tanácsadó című sorozata magyar változatának első kötete. A minden létező szobanövényt külön tárgyaló és színes fényképpel is illusztráló könyv tanácsot ad vásárlási, elrendezési, gondozási, szaporítási és sérült növényeink számára nyújtható elsősegély-lehetőségek kérdésében is. (bla) Halina Heitz: Szobanövények. Holló és Társa Könyvkiadó, 240 oldal, 2280 Ft. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Andorka Rudolf, Bolberitz Pál, Szokolay Sándor FŐSZERKESZTŐ: Kő András FELELŐS SZERKESZTŐ: Dippold Pál Kiadja a Nemzeti Sajtó Kft. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: Franka Tibor SZERKESZTŐSÉG: 1085 Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Postafiók: 1410 Budapest, Pf. 199. Telefonok: 266-5009, 166-2804. (Hírlapkiadó: 138-2399,138-4300,138-3988.) Telefax: 266-2288 (napi szerkesztés), 267-3313 (titkárság). Éjszakai üzenetrögzítő: 266-4262 HIRDETÉSFELVÉTEL: 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 3. Telefon: 138-4300 /2427,2822 ., telefax: 138-4761. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi terjesztők hírlapárusainál: a HIRKER Rt, az NH Rt., a regionális részvénytársaságok, Medvecz és Társa, Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft Előfizethető a hírlapkézbesítőknél : a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel u. 10., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezekkivül Budapesten a Madar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, közvetlenül vagy postautalványon, illetve átutalással a Postabank Rt. 219-98636-021-02809 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 650 Ft, negyedévre 1950 Ft, félévre 3900 Ft, egy évre 7800 Ft Külföldön terjeszti a Kultúra Kereskedelmi Vállalat, H-1339 Budapest, Postafiók 149. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 1215-0185 Bp. - ISSN 1215-1386 vidék