Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-19 / 168. szám

306 Telitalálat a HVG július 13-i számának címlapja a Horn-kormány félidejéről. A képen a Duna zavaros vize látható, amint magára hagyott, antik kormánykereket sodor magával a rakpart kövére erősített vízszintjelző előtt. A vízszintjelző grádicsokra beosztott számai az éveket jelzik. A szennyes víz már majdnem betakarta 96-ot. A lencse a 98 utáni számokat már nem mutatja. „Álmodozónak éppenséggel nem nevezhető programjából is keveset telesített a szocialista-szabaddemokrata koalíció a kormányzati ciklus első hűrén" - foglalja össze veményét a nagy példányszámú gazdasági-politikai hetilap. Július 15-én a Magyar Hírlapban - nem az Antall-kormány melletti elfogultságáról ismert - Lengyel László közgazdász kitűnő elemzését így fejezi be: „Tudjuk, hogy a magyar demokraták (ezt a megnevezést a szerző a koalícióra érti -L.l.) kihasználva erőfölényüket, konszolidáció és reformok, a társadalmi szereplőkkel folytatott párbeszéd helyett a betelepülést és a foglalást választották. Megbuktak. A szocialisták és a szabad demokraták nem sokat tanultak elődjük példájából. Még van két hosszú évük, hogy tanuljanak." Ugyancsak a Magyar Hírlapban két nappal korábban Bencsik Gábor, a MÚOSZ főtitkára jut a koalíciós kormány alatti sajtót illetően olyan következtetésre, amelyet az ellenzéki lapok - a nemzetközi értékelésekkel összhangban - mindig is állítottak, és amit épp Kereszty András, a MÚOSZ elnöke (aki a diktatúra idején tudósította a Népszabadságot „politikailag korrekten" Washingtonból) cáfolt igen nagy vehemenciával, nevezetesen, hogy mint Bencsik összefoglalja nyilatkozata végén a sajtó jelenlegi állapotát „lündet olyannira lerontja az összképet, hogy a magyar sajtó valóban a részben szabad kategóriába csúszott vissza." Göncz köztársasági elnök azonban a sajtót még regulázottabbá szeretné ternni. Fagyejevet és Meciart felidéző buzdításában jó hangulat megteremtését kérte a sajtótól. Amit a közszolgálati adók egyébként folyamatosan gyakorolnak. Olyanannyira, hogy a magyar Gallup Intézet, az itteni legmegbízhatóbb közvéleménykutató egyébként igen mértéktartó és nyugodt vérmérsékletű igazgatója július 13-án így faadt ki szokatlanul dühösen a Népszavának adott féloldalas interjújában, kifejezett manipulációval vádolva a rossz szagú múltjáról és jelenéről nagyon ismert Bolgár Györgyöt: „Legutóbb egy rádióműsorban hatvan percen át csak olyan hallgatók telefonáltak be, akik mindannyian amellett érveltek, mennyire jó, hogy Horn Gyula házat épít. Az ilyen esetek gyanúsak. A műsorvezető volt az egyetlen, aki ellenveményt próbált kicsikarni magából." Miután nem akadt más vállalkozó, Horn Gyulát a tévében Betlen János „faggatta". Talán emlékezünk Betlenre még abból az időből, amikor Boross Péter miniszterelnök „ellen" készített. Mérleg utcai értelemben agresszív interjúját vezette be azzal a kérdéssel: Boross látta-e a Parabolát? Betlen ezúttal csak alázattól mekegett, míg a villaügylete és a legtöbb helyen már 100 forint fölé szökött kenyér ára miatt igen ideges Horn egyszerre izzadt, fészkelődött és unatkozott. Lehet, hogy a kétéves kormányzás kudarca, lehet, hogy a félresikerült interjú az oka, de Horn azóta egyre furább ötletekkel hozakodik elő. Mint amikor azt mondta: Magyarország számos országgal a kettős adóztatás elkerülése érdekében egyezményt kötött, és így magyar adólanynak számít például az az amerikai, aki 365 nap osztva 2-vel plusz 1 napot Magyarországon tartózkodik, így, ha jelentkezik Hornnál, ukmukfukk megkapja a szavazati jogot. Az a magyar, aki viszont egy évben 183 és fél napot az Egyesült Államokban tölt, az elveszíti szavazati jogát. Zseniális. Budapesti ellenzéki körökben népszerű vicc szerint az antalli örökség Horn. Sokak szerint a „vicc" fájón igaz. Kár, hogy a poén tárgya mértéken felül kezd durvulni Lovas István A^7?- I U -fpl í rí n Egykönnyen a magyar kormány hangárjaiban landolhatnak a Gripenek • ^ ^ V U 1 IJ 1- ’ -X- Ecrr ft. í!i % a baloldali sajtómeccsen T^sakbasztacska a svédasztalon ! Folydatás az 1. oldalról A Gripen „népszerűsítésére" rendszeresen szerveznek látogatásokat politikusok és újságírók számára úgy, ahogyan az a közelmúltban is történt. A mind a laikusok, mind pedig a szakemberek számára rendkívüli érdekességet jelentő programok során azonban a látszólagos nyíltság ellenére szinte lehetetlen konkrét, technikai jellegű információkhoz hozzájutni. Ugyancsak nem propagálják azt a tényt, hogy az állításuk szerint már „csapatszolgálatban álló" Gripen még messze van a hadrafoghatóságtól, és nem csak a pilóták jelenlegi kiképzési szintje miatt. Technikai okok következtében a Gripen még csak mint repülőgép, és nem mint komplex fegyverrendszer üzemel. Az amerikai Hughes cégtől 1997-ben kapják meg a gép fegyverzetének alapját jelentő rakétákat, amelyekkel a kísérleti lövészetekre csak ezután kerülhet sor, és az ugyancsak amerikai Rockwel Colinsnál 1998 végén fog befejeződni a Gripen számára kerülő Ra-90 típusú kombinált kommunikációs és adatátviteli rendszer fejlesztése. Hasonlóképpen hiányoznak még a gépekről az elektronikus ellentevékenység ma már nélkülözhetetlen eszköze, az ellenséges rakéták megtévesztésére szolgáló zavarórendszerek, és nincs ez a törzs alá függeszthető, áramvonalas konténere szerelt felderítő berendezések elkészültéről sem. A repülőgép költségeiről a mai napig nem lehet pontos képet alkotni. A tavaly kormányszinten aláírt szándéknyilatkozat még egymilliárd dollárban határozta meg 30 gép magyarországi üzembe állításának költségét, ellenben Horn Gyula ez év eleji svédországi látogatása után már másfél millrdot emlegettek. Egy biztos, a Gripen a tervezetthez képest alacsonyabb példányszáma és a balesetek miatt elhúzódó fejlesztési program eredményeként egyre többe kerül. Néhány éve még 15-18 millió dollárra kalkulálták a gépek darabonkénti árát a kiegészítő földi felszerelések nélkül, ez jelenleg 28 nylió dollár, ami jelentő- 20 milliós és a használt, de a legújabb electronikával és fegyverzetteeszerolt F-16A 14 milliós árát Mivel a Gripen fegyverzetének 80 százaléka amerikai eredetű, és azt Svédország nem exportálhatja tovább, ezért az összesített költségeken felül további jelentős tételt jelentene a szükséges eszközök beszerzése az USA-ból. A svédek által felajánlott, rendkívül kedvezőnek látszó fizetési konstrukciónak is lehetnek buktatói, ugyanis jelenleg még nem ismert, hogy az ellentételezésként elfogadásra kerülő magyar árucikkeknek mekkora lesz az importigénye (élelmiszer esetén például a csomagolóanyag), és hogy a követelt minőség biztosításához a költségvetésből mennyit kel majd kifizetni exporttámogatás címén. A hazai alkatrészgyártással történő kompenzáció teljes mértékben illúzió, ugyanis a Gripen farokkúpjához szükséges fém szerkezeti elemek elkészítése mindössze néhány embernek ad munkát a Dunai Repülőgépgyár Rt-nd. A gép tejes ához képest csak ezrelékdőben kifejezhető értékű alkatrészek „nyersen" kerülnek ki Svédországra, mivd az előírt fdületvédelmi ejárás kivitelezésére nincs lehetőség Magyarországon. A Gripen piaci szempontból „legveszélyesebb" eltervelének az amerikai F-16-os számít, ezért a SAAB elkészített egy tanulmányt, amely összehasonlítja a két típust. Megszokott dolog, hogy mindegyik gyártó hangsúlyozza saját termékének pozitívumait és a konkurens hibáit, ez elfogadható abban az esetben, ha korrekten történik, és a különböző paramétereknél azonos körülményeket vesznek figyelembe. A tanulmány azonban - finoman szólva - ellentmondásosra sikeredett, és sok megállapítása hibás. Minderről azért fontos beszélni, mivel néhány befolyásos hazai szakértő saját elemzéseiben - nem tudni, mi okból - tényként kezeli a svéd adatokat. A felületes szemlélet körnnyen megtévesztheti, hogy az összehasonlításnál sok esetben az F- 16-os nyolcvanas évek elején gyártott alapváltozata szerepel, és nem a Magyarország számára felajánlott legmodernebb F-16C Block 50-es széria, íme néhány a tévedések közül: - A svédek szerint az F-16-os nem rendelkezik elektronikus adatátviteli rendszerel. (A jdenlegi változatokat már felszerelték ezze.) - Nem alkalmas hiányos felszereltségű tábori repülőterekről, valamint autópálya-szakaszokról történő üzemelésre. (Erre az F-16-OS valamennyi változata képes úgy, mint ahogy az Svédország szomszédjában, Norvégiában is rendszeresen előfordul a hadgyakorlatokon.) Sokkal munkaigényesebb. (Itt a számszerű adatokban a Gripelnnél csak a repülőtéri karbantartás munkaidőigényét kalkulálták be, míg az F-16-osnál ezenkívül a javítóüzemben végzett munkákat is. A valóságban éppen fordított a helyzet.) Azonos idő alatt kevesebb bevetést képes teljesíteni. (Itt csak arról „feledkeztek meg" a svédek, hogy azonos tömegű fegyverzet célba juttatását mindkét típusnál a lehetséges maximális távolságra vonatkoztatták, ez az F-laos esetében bevetésenként 760 kiométerrel nagyobb távolság megtételét jelenti.) - 40 százalékkal magasabb üzemeltetési költséget varrnak. (Ez közel hétradió repült óra tapasztalatai alapján az F-16-os különböző változatainál 2350- 2400 dollár óránként, míg a Gripernél ezt 2300 dollárra tervezik.) Sűrűbben hibásodik meg. (Megint a számokkal történő zsonglőrködésről van szó, ugyanis míg az F-16-osnál az olyan kisebb hibák is be varnnak kalkulálva, amelyek javítását el lehet halasztani a következő nagyobb időszakos javításig, addig a Gripennél csak azokat vették számításba, amelyek veszélyeztethetik a feladat végrehajtását vagy a repülésbiztonságot.) A lokátor hatótávolsága 15- 50 százalékkal (változattól függően) kisebb, mint a Gripené. (Ezt lengyel szakértők által elvégzett pártatlan összehasonlítás cáfolta meg, amely szerint egy vadászgép méretű célt az F-16A 50-60 kilométerről, a Gripen 60 kilométerről, míg az F-16C 60-70 kilométerről képes felderíteni.) A fentieken kívül a SAAB tanulmányában még több olyan állítás található, amellyel vitába lehet szállni, például szerintük a Gripen lézervezérlésű bombák célba juttatására is képes, pedig sem beépített formában, sem külső függesztményként nem rendelkezik az ehhez szükséges célmegjelölő berendezéssel. Ugyancsak vitatható a Gripen „stealth" (lopakodó) jellemzőinek említése. Ebből annyi igaz, hogy az átlagosnál kisebb méret és a nagy mennyiségben alkalmazott műanyag szerkezeti elemek miatt szemből körülbelül a fele a visszavert radarjele, mint egy átlagos vadászgépnék, de ettől az észlelhetőség távolsága 15 százalékkal csökken, mive nincs egyenes arányosság a két tényező között. Az összehasonlításból kimaradt a tolóerő, a tömegarényokra, a gyorsuló- és emelkedőképességre vonatkozó adatok, amelyek terén a Gripen jelentős hátrányban van. Egy határsértő vagy eltévedt repülőgép elfogása esetén kis magasságban, hangsebesség alatt 30 százalékkal rosszabb a svéd gép gyorsulása az F-16C-hez viszonyítva, míg nagy magasságban - hangsebesség felett - a különbség már több mint 300 százalékra (!) növekszik. A Gripen tömegéhez képest alacsony hajtómű teljesítménye következtében 50 százalékos üzemanyaggal és 4 darab légiharcraakétával mindössze 1,5 Mach sebességre (a hangsebesség 1,56-szorosa) képes, így az utóbbi, vakaiánt gyorsulási jellemzőket tekintve már a régi MiG-21-eseink is felülmúlják. A fentiek ellenére kétségesen, hogy a Gripen - főként elektromldiját tekintve - a vitág egyik legkorszerűbb többfeladatú vadászgépe, amely minden további nélkül megfelelhet Magyarország igényeinek. Ha a majdani tenderen részt vevő típusok kipróbálására módja nyílik a magyar pilótáknak, akkor úgyis kiderül minden. Kővári László A repülőgép költségeiről a mai napig nem lehet pontos képet alkotni FOTÓ: TÓTH GYULA „Nyitott" költségvetés Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodásának modernizálását elősegítő szemináriumot szervezett a Belügyminisztérium az Egyesült Államok által finanszírozott nemzetközi segélynyújtási program keretében. A jövő év márciusáig tartó elméleti továbbképzésen azon önkormányzatok képviseltetik magukat, amelyek vállalják, hogy költségvetésük- a demokráciát régóta élvező országokéhoz hasonlóan - nyitott és áttekinthető lesz. A szeminárium tananyagául szolgál többek között Szolnok város „programköltségvetése", amely - elsőként az országban - nem különíti el mereven az éveket, hanem három esztendőt (főző, tárgyévi és rákövetkező) kapcsol egybe. A pénz konkrét felhasználása helyett az egy-egy területen zajló folyamatokat elemzi, az öszszes információt egybegyűjtve, mindenki számára átláthatóan. Az Egyesült Államokban több mint 33 ezer önkormányzat él ezzel a módszerrel, s a bankok is könnnyebben hiteleznek a város financiális helyzetének ismeretében. /2 MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Magyarország című lapot 1996. év...........................hónap...............................naptól kezdve Előfizetési díj: Megrendelő neve:.............................................................................. □ egy évre: 7800 Ft Címe (város, község, kerület):......................................................... Cs fél évre: 3900 Ft □ negyedévre: 1950 Ft ................................................................................................................. □ egy hónapra: 650 Ft utca, tér, lakótelep:........................................................................ házszám, emelet, ajtó:....................................................................... Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező postai dolgozónak fizetem ki. Átutalással rendelkezem, számlaszámom:............................................................................... aláírás A megrendelőlapot kérjük borítékban Budapesten: Hírlapüzletági Igazgatóság, 1846 Budapest, vidéken: Postahivatal, helyben küldeni. Bankomatnál használható OTP-kártyák Az év végéig folytatódik az ingyenes csereakció A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank ügyei e hónap eleje óta az Euronet Rt. kék Banrkomat feliratot viselő pénzkiadó automatáinál is felhasználhatják bankkártyáikat Eit Michael Broom, az Euronet Rt elnök-vezérigazgatója és Kolozsváry Ádám, az OTP vezérigazgató-helyettese jelentette be tegnapi sajtótájékoztatójukon. Az Euronet automatái július 1- je óta valamenni OTP-kártyát elfogadják, és a pénzfelvételért a bank ügyfeleinek 65 forintot kell fizetniük. Ez ugyan több, mint amennyint az OTP saját automatáinál kellene fizetni, sokkal kedvezőbb viszont, mint más bankok automatái esetében, ahol a felszámított díj ennek háromszorosa. Kolozsváry Ádám elmondta, hogy az OTP Bank jelenleg 395 automatával, de másfél millió folyószámlás és 600 ezernél több kártyás ügyféllel rendelkezik Az Euronet Rt-vel kötött szerződés segítségével így olyan helyeken is ki tudják elégíteni az ügyeleket, ahová saját automatát nem lenne érdemes kihelyezni. Az Euronet Rt. eddig 66 gépet telepített, további 60 helyszínre aláírt szerződése van, és 1999-ig összesen 400 pénzjegykiadó automata felállítására vállalt kötelezettséget. A gépeket McDonald's éttermek, Shell és Arai benzinkutak, valamint Csemege-Julius Meinl és más üzletek közelébe helyezik ki. A cég üzletpoltikája szerint továbbra is olyan helyekre telepítenek automatákat, ahol a közelben nincsenek bankfiókok, a kártyabirtokosoknak azonban szükségük lehet pénzre. A cég Magyarországon kívül öt európai országban működik, s szándéka szerint a kontinens összes tranzakcióját feldolgozó központját a jövőben is megtartja Budapesten. A sajtótájékoztatón az OTP részéről bejelentették azt is, hogy a bank az év végéig meghoszszabbítja az eredetileg június 30- ig tervezett ingyenes kártyacsere-akcióját, melyben régi bankkártyákat új, külföldön is felhasználhatókra lehet cserélni. G.J.