Új Magyarország, 1996. augusztus (6. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

jDLC-V íkJ^ A Rákosi-korszakra mllékeztető államosítási program Média-zavarkeltés Keller László szocialista képviselő cáfolta azt a Nép­­szabadságból származó lap­­értesülést, mely szerint a szocialisták frakciója pártol­na egy olyan elképzelést, hogy a médiatörvény módo­sításával a médiakuratóriu­mok felfüggesztésére tenné­nek javaslatot A cáfolat te­hát megérkezett, de a Nép­­szabadság értesülése a pártállami módszereken és híreken edzett füleknek vé­szesen egybecseng azzal a kormányhatározatal, amely ellen az akT­i aizommnal pro­testált A határozat ugyanis többek kö­zött azt jutalmazza^h^^ tessék az a költségvetési kötele­ zettség, amely az Antenna Hun­­grianának járó múltszórási díj fi­zetésére vonatkozik. Giczy György, a KDNP elnöke közle­ményben juttatta kifejezésre fel­háborodását az európai normák, az alkotmány megsértése miatt, hiszen a kormányhatározat ép­pen a médiarendszer kormány­tól való függetlenségét tenné le­hetetlenné. A kormány a költségvetési törvény módosítása ürügyén olyan államosítási programot hirdetett meg, amely a Rákosi- Gerő-korszakra em­lékeztet - emeli ki a médiapolitikus. A KDNP tehát követeli, hogy a kormány hajtsa végre a média­­törvény által előírt feladatait, és biztosítsa a médiarendszer vala­­mennyi intézményének, köztük az ORTT-nek is a függetlensé­gét. Giczy György kérdésünkre kételyeinek adott hangot Keller Lászlónak a cáfolatával kapcsolat­­ban. Emlékeztetett rá, hogy ép­pen a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke akadályozta meg a kormánybiztos kinevezé­sét az MTV élére, ezzel fittyet hányva a médiatörvényben elő­írt kötelezettségének A politi­kus úgy értékelte: Keller László ahhoz a képviselői csoporthoz tartozik a szocialistákon belül, amely az SZDSZ érdekeit képvi­seli a döntések meghozatalakor, így tevékeny szerepet vállal a médiatörvény végrehajtásának ellehetetlenítésében is. Kor­mánybiztosra éppen azért lett volna szükség, mert a televízió gazdálkodása áttekinthetetlen­né vált - mondta. Lovas György, az ORTT szóvi­vője érdeklődésünkre úgy nyi­latkozott: furcsa, hogy mindkét esetben olyan testületek nyilvá­nítottak véleményt, amelyek át­lépték hatáskörüket. Igaz, az egyik esetben nem tudjuk szü­­letett-e ilyesmi, hiszen lapérte­sülés volt. Az ORTT minden­esetre nem kapott hivatalos érte­sítést, nem keresték meg az ink­riminált kérdésekben, pedig jogi nonszensz, hogy feles költségve­tési törvényben vagy kormány­­határozatban módosítsanak egy kétharmados médiatörvényt. Bár, akkora erőfeszítéseket ten­nének sokan a törvény végrehaj­tására, mint amennyi energiájuk a megváltoztatásán védő gondol­kodásban fekszik - mondta a szóvivő. Szerinte nyilvánvalóam tisztá­ban van a kormányzat is a jogi képtelenséggel, hiszen csak za­varkeltésnek lehetnek jók a kü­lönböző médiatörvény-sértő fel­vetések. A jogbizonytalanság su­­gallása viszont káros következ­ményekkel járhat, hiszen a ke­reskedelmi csatornák és a frek­venciák piaci árát leszoríthatja. Az ORTT tagjai mindenesetre fölmérték a politikai konszen­zusteremtés felelősségét, és arra törekszenek, hogy a rendszer­­váltás végre a honi médiában is megtörténjen. (m. d.) /­­ Tovább drágul a kenyér A lisztáremelés - Borúlátó pesti pékek Felydatás az 1. oldalról Kérdésünkre, amely az energia árának várható növekedésére vonatkozott, azt a választ kap­tuk, hogy mivel az áremelés nagysága jelenleg ismeretlen, a találgatások széles skálán, 20-70 százalék között mozognak, ezért áremelő hatásuk kiszámíthatat­lan. Az biztos, hogy e­z energia­ár-emelés következtében nőni fog a kenyér ára is. Arra a kérdésre, hogy tarta­nak-e további lisztáremeléstől, a jelenlegi árváltoztatást sem, a to­vábbi emelkedést azonban már végképp nem tartja Domonkos László indokoltnak, mivel a ga­bonatőzsdéken a világpiaci árin­dex jelenleg is csökken. Az idei termés elegendő a hazai piac el­látására, ha a minisztérium meg­tartja az 1,2 milió tonna export­­mennyiséget. A Hubi­tad Pékség tulajdo­nosa, Tigyi István lapunk kérdé­sére adott válaszában elmondta, hogy az ötforintos lisztáremel­kedést kénytelen áraiba beépíte­ni, így egy kiló félbarna kenyér 72-ről 77 forintra, egy kiló fehér kenyér pedig 80-ról 85 forintra nőtt. Egy fuvar liszt ára egy év alatt duplájára emelkedett, amit semmiképpen nem tart indo­koltnak. Véleménye szerint az elhibázott gabonakivitel hatása mutatkozik meg az áraikban. - Egy kormánynak tisztában kell lennie az ország gabonafel­használásával, hiszen a tiikosság lélekszáma nem változott. Olyan országot még nem láttam, amely saját lakóinak ellensége - hangsúlyozta Tigyi István. - A kiviteli engedélyt csak az ország szükségletein felüli mennyiség­re lenne szabad kiadni. Ilyen ciekk nálunk van, hogy előbb külföldön eladjuk a hazai ter­mést, utána pedig magasabb áron importból elégítjük ki a sa­ját piacot. A Weber FSV Prima Pék Kft. vezetője válaszában elmondta: pillamatnyiag nem emelnek árat. Véleménye szerint túl nagy port kavart a sajtó a liszt árának emelkedése körül. A beszerzési ár véleménye szerint egyébként is alku kérdése.­­ A malmok felvásárolták a gabonát, ha a megfelelő korláto­zó intézkedések hatására a ter­melő cégek nem tudják kivinni, akkor előbb-utóbb kénytelenek lesznek az árakat mérsékelni. Mindenki úgy fogalmazza meg kérdéseit, hogy csak a liszt vagy az energia árát veszi figyelembe, miközben árspirál jellemzi a gaz­daságot. A folyamatos infláció nem csökken, az előállítási ár nő, miközben a fizetőképes kereslet csökken. Hova vezet ez? Dobi Ágnes t­iUSiohUX^^iU^LxJ^^SA/JJ,yU^ OcvJboxi^^''^fiXX­~ .(cfc - — -------­ Kisgazda javaslat a kormányfői törvénysértésről Miniszterelnöki felelősség Torgyán József országgyűlési ha­tározati javaslatot terjesztett be, amelyyek célja, hogy a tv kettes csatornáján a privatizálását kö­vetően is legyen közvetítés a par­lament munkájáról. Az elképze­lés szerint a televíziós csatorna új tulajdonosának vállalnia kelle­ne, hogy továbbra is közvetíti a törvényhozás üléseit. Ezt a kis­gazda elnök jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján. Torgyán József rámutatott arra is, hogy a kormány tudatosan szembeszegült a médiatörvény előírásaival, amikor eltörölte a közszolgálati média reklámbe­vételeinek a korlátait. A kisga­z­­dák ezért olyan határozati javas­latokat terjesztenek a Ház elé, amelyek kimondják a kabinet és a miniszterelnök felelősségét a törvénysértésben. Az FKGP szükség esetén az Alkotmánybí­rósághoz is fordul. A kisgazda elnök ehhez hozzátette, hogy a kormány döntése nemcsak a rá­diózásról és televíziózásról szóló törvényt, hanem a közszolgálati­­ság elvét és a kábeltévék érdeke­it is sérti. A kisgazdák ismételten java­solni fogják az Országgyűlésnek egy olyan határozati javaslat el­fogadását, amelynek nyomán fel kellene mérni, hogy mennyi ter­mőföld került eddig a külföldiek tulajdonába. Torgyán József beszámolt ar­ról is, hogy Rott Nándor kisgazda képviselővel közösen benyúj­tot­te­k egy törvénytervezetet, amely arra kötelezné az évi 1 millió forintnál nagyobb állami támogatást kapó vállalatokat, hogy számoljanak el a juttatások felhasználásával. (MTI) BELFÖLD 19%. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK MIÉP-Demszky párviadal A Magyar Igazság és Élet Pártja értetlenül ált a főpolgármesteri hivatal minapi bejelentése előtt, mely szerint a főváros a dunai ví­zi színpad meghiúsulása miatt a Hősök terére teszi át az augusz­tus 20-i központi ünnepséget. Fenyvesi Zoltán alelnök a párt teg­napi sajtótájékoztatóján el­mondta, a MIÉP már januárban bejelentette igényét ugyanerre a napra és helyszínre. Az alelnök hozzátette: a MIÉP korábban megvédte már rendezvényeit Szabó Albert provokátoraitól, most Demszkytől is meg fogja... Csurka István pártelnök a köz­­szolgálati médiumok független­ségét veszélyeztető adósságról beszélt. Mint mondta, a segítő­késznek mutatkozó Soros György és csapata hamarosan benyújtja majd a számlát. P. Gy. A hatóságok etikátlan eljárása Az Alkaloida nem vétett a törvény ellen-A kormányt terheli a felelősség ----------------------------------------------------------------------------------- felelősségre vonást meg kell­­en-Tegnap lapunknak nyilatkoztak a népjóléti és a belügyi­ei, de itt szó sincs anyagi nye­­tárca államtitkárai arról, hogy az ENSZ kábítószercsoport- részkedésről, mivel nem mi kór­jának ajánlását figyelmen kívül hagyva valóban megtör­­tük a heroint, hanem a bizottság ténhetett, nem égették el a bűncselekményből származó ajánlotta fel számunkra. Az pe­­heroint, hanem gyógyászati célra felhasználták azt A ke­­dig teljes mértékben kizárt, kegy­rülmények tisztázására s a felelős személyek felkutatására alviághoz visszajutott létrejött nemzetk­özi ad hoc bizottság véleményét, s a bel-­ő kábítószer - állítja. Ház­ügyben elrendelt vizsgálat eredményét legkorábban szep­temberben ismerhetjük meg. Ettől függetlenül is jogos a s a evázat nemcsak a be­kezdés: hogyan kérhetjük felvételünket akár az Európai­­­­ Unióba is, ha ilyen fontos egyezmények tiszteletben tartása nálunk ennyit ér? A Tiszavasvári Alkaloida semmi­lyen tekintetben nem vétett a jogszabályok ellen, amikor a bűncselekményekből lefoglalt heroint feldolgozta - j­elentette ki Dupcsák László vezérigazgató. A felelősség a kormányt terheli, szögezte le, mivel a jónevű cég a kormány kábítószer-megsemmi­sítésére létrehozott bizottság egyetértésével és jelenlétében végezte el azt a kémiai folyama­tot, amely során a heroint vissza­alakították morfinhá­­roin visszaalakításánál, hanem minden morfintartelma készít­____________________________ ménynél grammra elszámoltat­- A magam részéről határol­ják. Hogy a két évvel ezelőtt túl­­zottan szorgalmaznám a később téntekből miért most lett ügy, az­kiekben is ezt az eljárást, termé­szetesen a megfelelő hazai és nemzetközi szabályozottság szi­gorú betartása mellett - hangsú­lyozta Dupcsák László, aki felve­tette azt is, hogy a sajtóban fel­kapott heroinügyet nem tartotta szerencsésnek. - Hiba csúszott az adatszol­gáltatásba, amiért a szükséges fől úgy vélekedett: a­z ENSZ ad hoc bizottságána­k most volt ide­je e témakörben Magyarorszá­gon ellenőrzést folytatni. S mert azóta kábítószerekre vonatkozó­an jogerős bírói ítélet nem tör­tént, határozottan állítja, hogy a vizsgálóbizottság sem fog újabb „mulasztást" felfedezni. R. M. A kezdeti tájékoztatás szerint két minisztérium érintett a legújabb drogbotránybé­n; utóbb kiderült: összesen nyolc minisztérium (a népjóléti és a belügyi tárcán kí­vül például a földművelésügyi és a külügyi), valamint kilenc főha­tóság (közöttük a Legfelsőbb Bí­róság, a Legfőbb Ügyészség, a­z Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat) is beletartozik a körbe, mert Valamennyien tag­jai az Országos Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottságnak. Nem egyszerű adatszolgálta­tási mulasztásról van szó. Keve­sen tudják: Magyarország a tra­dicionális kábítószer-termelő és -kereskedő országok közé tarto­zik Egy magyar vegyész, Kádái János kísérletezte ki 1926-ban azt a módszert, amelynek segítségé­vel a mákból előárják a fájda­lomcsillapításra, gyógyszerké­szítésre, tudományos kutatások­ra szánt kábítószereket, az ópiá­tokat. A termelő országok min­den évben felbecsülik a saját ter­mésüket, az adatokat beküldik az ENSZ szakosított szervezeté­hez, a Nemzetközi Kábítószerel­lenőrző Tanácshoz, ott összesítik a világszerte várható mennyiséget, összevetik az igényekkel majd egy, a kormányokra nézve kötele­ző határozattal megállapítják az egyes országok által előállítható mennyiséget Szomor Katalin, az Országos Kábítószerügyi Tárcaközi Bizott­ság titkára szerint mi ezt az eljá­rási rendet sértettük meg. - A bűncselekményekből le­foglalt kábítószert az előírások értelmében meg kellett volna semmisíteni. A gyárben, illetve pontosan még nem tisztázott helyen az átalakítást is megsem­misítésnek magyarázták, mivel az eredeti kábítószer valóban megsemmisült. Az eljárás eny­hén szólva etikátlan. A nemzet­közi kábítószerügyi szervezet delegációja a közelmúltban járt itt nálunk, és kifogásolták: a pri­vatizáció után nem történt meg az ellenőrzés szigorítása. A Ti­szavasvári Alkaloida Gyógyszer­­gyárban 25 százalék -1- 1 rész­vény arányú az állam részesedé­se, tudomásom szerint érdemi beleszólása tehát nincs a terme­lésbe. Az ENSZ már említett szervezete minden esztendőben kiad egy jelentést a kábítósze­rekkel kapcsolatos kereskedelmi és forga­lmazási ügyekről - saj­nos, mi most egy nagyon nagy fekete ponttal leszünk benne. - Ki a felelős a történtekért? - A megsemmisítésre az utasí­tást a Belügyminisztérium ren­dészeti főosztálya adta ki. Egye­lőre még nem tudjuk, ki kit, mi­ért értett félre? Az első becslések szerint a gyárnak 35 millió forint haszna keletkezett, emiatt tettük tönkre a jó hírünket. Az Európai Unió tagországoiban mindenütt fokozott az ellenőrzés, megfelelő apparátus áll rendelkezésre - nálunk a tárcaközi bizottságnak még elkülönített pénzalapja sincs. Minden esztendőben júni­us 30-ig kell elküldend az adato­kat az előző évi mennyiségről a nemzetközi szervezethez - ép­pen ezért elég furcsán hat Nyíri Sándornak, a Belügyminisztéri­um rendészeti helyettes állam­titkárának az a nyilatkozata, amely szerint neki csa­k 1994-ből vo­lnak információi. Az első nemzetközi egyezmény a kábí­tószerekkel kapcsolatban 1961- ben született meg, mi 1965-ben ratifikáltuk­­ az újabbat, az 1988- as megállapodást pedig az idén februárban. Igazán nem hivat­kozhatunk arra: nem ismertük a szabályokat. Hosszú évekre megrendült bennünk a nemzet­közi drogszakemberek bizalma. (Kaeffler) Vezércikkünk a 3. oldalon Poggyászvizsgálat - Megelőzni egy terrortámadást - Nigériai csempészáru Biztonságos-e Ferihegy?­z itt ! Manapság, amikor már a ketchuposflakonba is robbanóanya­got rejtenek, érthető a fokozott óvatosság az élet minden te­rületén. Lassan nincs hét, hogy a világ valamely pontján ne történne terrortámadás, nincs hónap, hogy legalább egy repü­lőgép-robbantás ne rázná meg a közvéleményt Itthon ez idá­ig szerencsére néhány, úgymond kisebb kaliberű eseményről hallhattunk csupán, már amennyiben ide sorolható az Or­szágház kapujának fölrobbantása s a Tűzoltó utcai arab férfi elleni halálos merénylet Tény, hogy a biztonsági szakembe­rek is egyre többször hangoztaták: fel kell készülnünk egy esetleges terrortámadásra. - Mi korábban csak a rádióból hallottuk, hogy fokozottabb ellen­őrzésre kel számítanunk - ma­gyarázza Ilona Szeibel, aki Toron­tóból jött rokonlátogatásra, s most a Ferihegy 2-n várakozik Mellette unokaúga, Keller Tímea szinte repdes a boldogságtól. - Először utazom repülőgé­pen, s első alkalom a torontói lá­togatás is - mondja mosolyogva a fiatal szőke szépség, akit indu­lás előtt még szülei, nővére kü­lönféle jó tanácsokkal látnak el. - Ideutazásomkor nem volt semmi különös, most azonban azt kérték a jegyváltáskor, hogy legalább két órával hamarabb jöjjünk, mert tovább fog tartani a poggyá­szvizsgálat - mutat a bőröndökre Ilona asszony, aki rutinos repülőutasként teljesen természetesnek tartja az ébersé­get. Elvégre értünk van - szöge­zi le, mielőtt a rokonság számára sárga figyelmeztető csíkkal ellá­tott zónát átlépi, s elindulnak a Malév kanadai járatához. A kettes terminálban amolyan hétköznapi csendélet fogadja az érkezőket. Az olimpicii aranyo­sok egy csapata már itthon, a többiek a jövő héten várhatók, a diplomáciai életben is kitört az uborkaszezon, tehát valóban eseménytelenül múlnak az órák. A bejárati ajtónál két egyenru­hás rendőr sokadszor­ útvona­lán végigjárva pihen néhány percet. Az alacsonyabb főtörzs szotyolát vesz elő a zsebéből, s azt rágja, míg társa cigarettára gyújt. - A jövő hét életveszélyes lesz itt - veti oda két slukk között a rangidős. - Akkor jönnek a spor­tolók - ad választ kérdés nélkül is. A váróteremben rögtön az aj­tó mellett hatalmas tábla hívja fel több nyelven is c­z utasok fi­gyelmét, hogy az őrizetlenül ha­gyott csomagokat a biztonsági szolgálat elszállítja, és megsem­misíti. A légiforgalmi társaság egyenruháját hordó személyzet mellett azonban egyetlen „igazi" biztonsági őrt nem látni. Mint később kiderül, d­e egyes termi­nálon egy nigériai miatt most nagy a felhajtás. Gyanús cso­magjaiból szerencsére csupán ham­is banjjegyek és csempész­­lkru került elő, de hát manapság még ilyenkor sem árt o­z óvatos­ság. - Eddig bárhová mentünk, minden baj nélkül, épségben vissza is érkeztünk - feleli Szteh­­lik László, aki feleségével együtt most éppen korfui nyeh­alásra in­dul. A hatalmas bőröndök már a poggyászt ellenőrző futószőnye­gen, ők boldogan intenek búcsút az ismerősöknek, s indulnak az útlevélkezelőhöz, ahová már nem kísérhetik el. - Ezt a kis tortúrát, a két óra váraikozást kibírja az ember, csak ne legyen semmi baj - veti oda búcsúzóul. -Nem mondhatok semmit - hárítja el a kérdést az egyik utas­ellenőrző kisasszony, az éppen egy Kijevbe tartó úr hatalmas poggyászát igyekszik betuszkol­ni az átvilágító masinába. Pró­bálkozása kudarcba fulladt, de pillanatokon belül ott a segítség, két, szemmel láthatóan lespor­­tolt kolléga, s kezükben valami­lyen kis, dig látható szerkezettel ellenőrzik, nincs-e valami gond. Végül a táska is, tulajdonosa is baj nélkül tovább mehet, az uk­­rajnái járat felszállásáiig még van száz perc, tehát sietni nem kell. A biztonsági ügyelet vezetőjé­nek szavai szerint az a jó, ha ava­tatlan szem nem vesz észre sem­mit, elvégre csak így lehet még hatékonyabban dolgozniuk. Hi­szen e­zt minden szakmabeli tudja, hogy a legnagyobb elővi­gyázatosság ellenére sincs töké­letes biztonságban senki, tökéle­tes biztosítás nem létezik. Odakinn most éppen a Tan­túra szervezésében útra kelő fia­talok érkeznek, az ajtó előtt posztoló két főtörzs árgus sze­mekkel figyeli valam­ennyiüket. Kissé távolabb, már kint a füves területen alig észrevehetően nagy teherautó húzódik meg a hús lombok alatt - IFOR felirat­tal. Ők bizonyára nem a holzai reptér terrorizmuselhárítói. Visszafelé tartva a határőrség igazgatóságára ponyvás autó gördül be, a platón tucatnyi egyenruhás ül a fapadon. Meg­jött a váltás. (rozgrcs)

Next