Új Magyarország, 1996. szeptember (6. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

A­T­A 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ TUDOSITAS/BELFOLD) (/I^L^HHarmadik a bécsi döntés? •­­ Flavio Cotti svájci külügymi- - niszter, az EBESZ soros elnöke­­ az elmúlt napokban javaslatot tett arra, hogy a magyar-román alapszerződés aláírásának szín-­­ helye a bécsi EBESZ-központ le­gyen. A magyar külügyminisz­ter azonnal egyetértett svájci kollégájával. Elfeledkezett azonban arról, hogy Románia olyan ország, ahol a történelem a mindennapi politika része, s a hatalmon lévő politikai csopor­tok mindent megtesznek azok felkorbácsolására. Előre boríté­kolni lehetett, hogy a román fél-­­­nek elfogadhatatlan lesz a bécsi helyszín. Különösen az augusz- ' végi napokban kellett volna, úgyhogy ez nyilvánvaló legyen. 1940. augusztus 30-án írta alá ^ ^ a román és a magyar külügymi­­l'—^iriszter a bécsi Belvedere kas­­^ ^télyban azt a megállapodást, ^amel­mek értelmében 32 ezer _ Négyzetkilométer nagyságú te­­­­­erület - Észak-Erdély - 2,5 millió év lakossal - amelyben eg­rmillió -­ román nemzetiségű volt - ke­­­­rült vissza Magyarországhoz. A Ártárgyalások augusztus közepén a lízium­ Severinben kezdődtek,­­­­majd többször megakadtak. A német és az olasz diplomácia­­ kényszerítette a feleket meg­jegyezésre, amellyel kapcsolat­iabban Teleki Pál miniszterelnök­­ ^megjegyezte: azok döntenek is­­­­mét közöttünk, akik nem is ér­­jtik, hogy miről is van szó. A '^^megállapodást második bécsi I 3 döntésnek nevezte el a korabeli diplomácia. (Az első bécsi dön­tés 1938. november 2-án volt, amikor Magyarország és Cseh­szlovákia megállapodtak a két ország közötti határ megváltoz­tatásáról.) Romániában el szokták felej­teni, hogy a bécsi döntést a tör­vényes román kormány írta alá. Korántsem nevezhető olyan bé­kediktátumnak, miként azt a román sajtó minden nyár végén minősíti. Ebben alig van kü­lönbség az újabban Magyaror­szág barátjaként tetszelgő Ion Iliescu és a legrosszabb hagyo­mányokat követő Gheorghe Fu­­nar között Iliescu hallani sem akar a bécsi helyszínről, mivel a román társadalom felé azt az üzenetet hordozná, hogy enge­dett a magyaroknak. Nem szá­mít ebben az esetben az sem, hogy éppen az ellenkezője igaz: a magyar-román alapszerződés kiütéses román győzelem. A ro­mán elnökre azonban még a gyanú árnyéka sem vetődhet , nem egyezkedik a magyarok­kal, hanem győzedelmeskedik. Számára a legelfogadhatóbb helyszín talán a versailles-i Kis- Trianon kastély lenne. A svájci külügyminiszter ja­vaslatával bebizonyította, hogy mennyire nem ismeri a kelet­­közép-európai térség valós vi­szonyait, s a diplomáciatörténet ismeretében is varrnak fehér foltjai. A magyar külügymi­niszternek azonban Cotti felve­tését tehát nem üdvözölnie kel­lett volna, hanem kollégáját fel­hívnia, s elmondani: a javaslat miért elfogadhatatlan a romá­nok számára. ,­ o­­gzalai Attila A Királyhágómelléki Egyházkerület állásfoglalása Az Erdélyben élő magyarok nem alkusznak Fol­ztatás az 1. oldalról Az RMDSZ-kerekasztal valójá­ban előkészítője volt a szeptem­ber 6-ra tervezett rendkívüli SZKT-ülésnek, ahol egyetlen na­pirendi pont az alapszerződéssel kapcsolatos vita és egy hivatalos állásfoglalás megfogalmazása, megszavazása. Az RMDSZ-ben remélik azt is, hogy Markó Béla felszólalhat és kifejtheti állás­pontját a magyar Országgyűlés holnapi ülésén. Ezzel a szándé­kával sem a szövetségi elnöknek, sem az RMDSZ-nek nem célja beavatkozni a magyar pártok életébe és nem szeretnék megza­varni a magyar belpolitikát, csu­pán a romániai, erdélyi magyar­ság álláspontját óhajtják ismét nyomatékosítani, amíg még nem túl késő. A miniszterelnök és a külügy­miniszter nem azért rúgja fel azt a konszenzust, amely legalább a külpolitika legfontosabb kérdé­seiben össze tudta kapcsolni a kormánypártokat és az ellenzé­ket, mert megfelelő partnereket talált Európában. A magyar mi­niszterelnöknek nem ez a nem­zet, nem a keresztény Európa a méltó partnere, hanem Iliescu és Meciar - jelentette ki nagy taps kíséretében szombaton Márté­­lyon Giczy György, a KDNP elnö­ke, a Nemzeti Társaskör mile­­centenáriumi összejövetelén­­, közölte az MTI. Csurka István, a MIÉP elnöke, a Nemzeti Társaskör alapító tag­ja ugyancsak élesen bírálta a kormányt, mert - mint hangoz­tatta - a hatalom szinte semmit nem tett az ezerszáz év megün­neplésére, sőt igyekszik ennek eltaposására, a magyarság szol­ganéppé való lealjasítására. Az előadó szerint a kormányzat a magyar-román alapszerződés­sel is csődöt mondott. Torgyán József, az FKGP elnöke pártja Vasszécsényben tartott frakcióülése után az alapszerző­désekkel kapcsolatban kijelen­tette: amennyiben a kisgazda­­párt hatalomra kerül, vala­mennyit felül fogják vizsgálni. Az FKGP a Romániával kötendő alapszerződést nemzetárulás­nak tartja. A politikus bejelentet­te: a holnapi rendkívüli ülésna­pon a kisgazda képviselők a nemzeti gyász jeleit viselve je­lennek meg a Parlamentben. Az ellenzék által kezdeménye­zett rendkívüli ülés nagy való­színűség szerint nem változtatja meg a kormány véleményét a magyar-román alapszerződés­sel kapcsolatosan - mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szombaton Barcson, ahol részt vett a Somogy megyei határvá­ros és a szomszédos horvátor­szági Verőce (Virovitica) testvér­­városi szerződésének aláírásán. Az SZDSZ Országos Tanácsa szombaton szavazott a magyar­román alapszerződésről. Beje­lentették: a testület támogatja a frakció elképzelését, hogy az SZDSZ-es képviselők elfogadják a dokumentumot az országgyű­lési szavazás alkalmával. Ugyan­itt Pető Iván leszögezte: a jelenle­gi helyzetben teljesen elfogad­hatatlan lenne a Határon Túli Magyarok Hivatalának meg­szüntetése. Az ezzel kapcsolat­ban napvilágot látott elképzelé­seket irreálisnak minősítette. Az MSZP Országos Választ­mánya - a külügyminiszter erről szóló tájékoztatóját meghallgat­va - a magyar-román alapszer­ződés egyeztetett szövegét Ma­gyarország és a határon túli ma­gyarság szemponjából szüksé­ges és vállalható kompromisz­­szumnak tartja. Ezért támogatja annak aláírását - hangoztatta szombaton Baja Ferenc, a testület elnöke. Hozzátette: értetlenül fogadja a magyarországi parla­menti ellenzék nemegyszer na­cionalista felhangú fellépését a szerződés ellen. "jg(W császár-botos) A fennállásának 75.évforulóját ünneplő Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése szombaton állásfoglalást tett köz­zé a román-magyar alapszerződéssel és a kommunista rendszer alatt elkobzott egyházi javak és ingatlanok ügyével kapcsolatban. Az MTI bukaresti irodájá az eljuttatott dokumentum szerint a köz­gyűlés aggasztónak tartja, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szö­­vetség megkerülésével, illetve kifejezett álláspontjának figyelmen kívül hagyásával, indokolatlan sürgősséggel akarják megkötni az államközi alapszerződést. A közgyűlés érthetetlennek és agggasztónak tartja, hogy a véglegesített alapszerződés szövegéből végül teljesen kimaradt a romániai magyar egyházaktól a kommunista rendszer alatt elkobzott javak és ingatlanok törvényes visszaszolgáltatására vonatkozó cikkely, jóllehet - mint az állásfoglalás utal rá - az Európa Tanács Románia felvételekor készített véleményezése konkrét formában rendelkezik a törvényellenesen kisajátított egyházi javak visszaadásáról. Az állásfoglalás a visszakövetelt ingatlanok közül megemlíti a nagy­váradi egykori tanítónőképző, majd Lorántffy Zsuzsanna Református Leányiskola, valamint az egyázkerület székhházának épületét. Nyoma­tékosan kérik a román és a magyar kormányt, hogy az alapszerződés ere­­ddi szövegtervezete szerint kössenek megállapodást a korábban elkobzott javak visszajuttatására, illetve - indokolt esetben - az értük fizdendő mél­tányos kárpótlás tárgyában, továbbá hogy az RMDSZ által képviselt ma­gyar érdekeknek m­elelően alakítsák át az alapszerződést, aláírását pedig halasszák a romániai országos választások utáni időpontra. Jog a hamisítatlan történelemhez Ötvenhét éve, 1939. szeptember 1-jén ágyúdörgésre riadt fel az akkori Danzig (ma Gdansk) sza­bad város lakossága: a hitleri Né­metországnak a Mod­awa csator­náján „vendégeskedő" Schless­­wig-Holsten csatahajójának lö­­vegei lőni kezdték a Westerplatte lengyel katonai bázist. Ezzel ér­vénybe lépett a Molotov-Rib­­bentrop-paktum titkos záradé­ka, amely Lengyelország újabb felosztására vonatkozott, és szeptember 17-én a sztálini Vö­rös Hadsereg hátba támadta az élethodárharcot vívó lengyel csa­patokat. A Nyugat egy évig csak papíron folytatott háborút az ag­­resszorral, pedig nem csendes szemlélődésre kötelezte magát Varsóval szemben. Áldozatul es­tek a független balti államok, idő­legesen átrendeződött Európa, a világ térképe. Ez a nap rejtette magában a holocaust szörnyűsé­geit is. Mondhatnánk: a történelem­­kön­yvekből ismeretes mindaz, ami ezután történt. Mégsem te­hetjük, hiszen históriáink egyes részei még az azóta eltelt ötven­­hét évben sem kerültek nyilvá­nosságra. Több mint fél évszá­zaddal a világégés után is még a politika dönt, pontosabban az akkori politika örökösei, akik kö­zül sokan még mindig félik a tel­jes igazságot. Ne adjuk fel: ró­lunk volt szó apáink, nagyapá­ink sorsában is már, jogunk van családjaink hamisítatlan magán­történelméhez. Csak így van re­mény arra, hogy nem ismétlőd­nek újra és újra nemzeteink tra­gédiái - szerv ez a nap.­­ (sat) A Pravda más nemzetek történelmének emlékműveiről Erősödő éberség Ukrajnában A Vereckei-hágóra tervezett em­lékmű körül kialakult vitát is­mertette szombati számában­ a " moszkvai Pravda, „érthetetlen­­nek" minősítve azokat az elveket, amelyek alapján Ukrajnában az emlékművek sorsáról döntenek. Az egykori központi kommu­nista orgánum - amely csak részben folytatja a szovjet idők hagyományait - kiemeli, hogy az ukrán nemzetieket egyes buda­pesti, a határ menti magyarlakta körzetekre vonatkozó megnyilat­kozások intették éberségre, ilet­­ve az, hogy Magyarországon - s nem csak itt - a NATO-belépés kö­zeledtével egyre erősödnek ezek a hangok. A Pravda szerint a román, a lengyel és a török közvélemény is mind erősebben hallatja hangját bizonyos ukrán területek kapcsán. Mindez arra késztet sok ukránt, hogy komolyan elgondolkodjon a fejlődés további útjáról és „meg­bízható szövetségeseket keressen, akik szavatolni tudnák az ukrán állam területi épségét". A Pravda megítélése szerint ez azonban nem jelenti az „emlék­­-----IH------------------------­művek háborújának" megoldá­sát. A lap furcsállja, hogy éppen a magyar emlékmű szúrt szemet - az ukrán kormány kötelezte a helyi hatóságokat, hogy vonják vissza engedélyeiket -, miköz­ben Ukrajnában sorra emelked­nek emlékművek azoknak a né­meteknek és osztrákoknak, akik valóban agresszió során jutottak ide. Ez egyáltalában nem izgatja az ukrán nemzeti demokratákat, talán azért, mert Németország je­lentős gazdasági segítséget nyújt Kijevnek - véli a moszkvai lap. • Az Egyesült Államok is részt vesz abban a hadgyakorlatban, amelyet Görögország Olaszor­szág Románia és Ukrajna tart tíz napon át a Fekete-tengeren hu­manitárius és békefenntartói hadműveletekre összpontosítva. A Classica '96 nevű hadgyakor­latot a NATO Partnerség a béké­ért programja keretében Kons­­tanca közelében rendezik meg. ir-Sanda széptévés parlamenti nyilvánosság ügyében repedezni látszik a koalí­ciós egység üvegháza. A szocialistáknál szellemileg palléro­­zottabb, politikailag rafináltabb, a közéleti kártyakeverésben ru­tinosabb, érdekeiket egy orrhosszal mindig előbb felismerő szabad-­ der­okraták szombaton­­ parlamenti alelnök asszonyuk révén meghöldcentő állásfoglalásra ragadtatták magukat. Sí^fóóííay«/«*---! , ben ugyanis Kóródi Mária lényegében aláaknázza a parlamenti ^­­ nyilvánosságtól eleddig irtózó koalíciós felfogás alapkövét, vagyis "­ azt, hogy az ellenzék maradjon csak csendben, ne hisztériázzon, ne ~ ■— falxilja az értékes időt legyen olyan a házszabály, amely nem engedi meg az ellenzék véleményének szorlátlan kifejtését. Most, hogy az ellenzéki pártok nyomására holnap a magyar-­­ román alapszerződés ügyében - tetszik, nem tetszik - rendkívüli ülésre mégiscsak össze kellett hívni a törvényhozást, pártja ta­­nácsára Kóródi már egészen más húrokat penget. Ebben eléggé messzire jut. Kijelenti például: nem tart attól, hogy a parlamenti ellenzék obstrukciós eszközökkel próbálja hátráltatni a törvény-­­­hozói munkát (eddig a koalíció csak ettől tartott); konkrét pél­dára hivatkozva - mily forgandó a világ! - elismeri, hogy az el­lenzék egyik-másik ügyben igenis szakmai hozzáértésről tett ta­núbizonyságot (hány koalíciós képviselő állította harsogva és felháborodottan ennek az ellenkezőjét!); véleménye szerint türel­metlenül és adminisztratív szabályokkal nem szabad korlátozni a politikai vitákat a parlamentben (hogy nem szakad le a kupola, hát nem éppen erre ment-e ki a nyári szünet előtt az indulatos ellenzék elnémító hadjárat?). Vajon nem arról van-e szó, hogy a szabaddemokraták taktikai érzéke - a gyalázatosnak ígérkező magyar-román alku aláírásá­nak előestéjén - azt diktálja: próbáljunk úgy tenni, mintha mi egy kicsikét elhatárolnánk magunkat a szocialisták agresszivi­tással párosuló eltévelygésétől. Állítsuk be a magyar törvényho­zást a szabad és korlátlan vélemények európai igényű, demokra­tikus fórumának. Közben hadd lássa a világ - és persze elsősor­ban az ország -, hogy a két kormányzó párt között azért van kü­lönbség érzékelhető politikai színárnyalat, „neveltetésbeli" nüansz... Más kérdés persze, hogy amúgy - és egyáltalán - tény­leg terhes már a szószátyár ellenzék... Ennyit a színjátékról. Mert egyébként az ellenzék nem szorul egyelyen koalíciós politi­kus mentőkötelére sem. Ma már ott tartunk, hogy a képviseleti ará­nyaiban mérhetetlenül torz magyar törvényhozás az elmúlt két év­ben a kormánypártok minden erőfeszítése ellenére sem tudta vég­hezvinni az elhallgattatás nagy manőverét Próbálkozásait ismer­jük, ideges indulatai nem szűnnek, zavara állandósul, s mint emlí­tettük, immár nem idegen tőle az ellágyult sanda széptevés sem... Ilyen értelemben tehát ne beszéljünk arról, hogy holnap rend­kívüli ülésre nyílnak ki a parlament kapui. Ez a törvényhozás az egyharmad ellenében még a „kétharma­dos rendre" épít. Számolni talán még tud, de szánalmas számí­tásának közelgő kudarca úgyszintén nem lesz rendkívüli... ______________________________________| Kiss Gy. János C1 Saját etnikumuk fennmaradását segítik Boszniai szavazás Tegnap folytatódott a Horvátor­szágban élő boszniai menekültek szavazása, amelyen 117 421 vá­lasztó adhatja le voksát. Horvát­országban egyébként összesen 132 402 személy regisztráltatta magát, a többiek azonban haza akarnak térni, s a két hét múlva esedékes boszniai általános vá­lasztáson, régi lakhelyükön akar­nak szavazni - adta hírül az MTI. A választáson szombat estig 35 százalék, vagylis több mint 41 ezer szavazó járult az urnákhoz, ami messze elmarad a várkozá­­soktól. Horvátországban a vá­lasztási bizottság nagy kam­pányt fejtett ki a horvát nemze­tiségű boszniai menekültek kö­rében, hogy éljenek jogukkal, s szavazzanak, mert ezzel a bosz­niai horvát etniikum fennmara­dását segítik. Nagy figyelmet váltott ki I ik­ret Abdic szakadár boszniai veze­tő horvátországi kampánya. A szerb segítséggel 1993-ban létre­hozott n­orgát-bosziaci moszlim „zsebálam" vezetője a boszniai kormánycsapatok offenzívája elől tavaly Horvátországba mene­kült. A horvát hatóságok nem adták ki a háborús bűnökkel vá­dolt romániai vezetőt. Feltétel az autonómia tervezete Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke egy héten belül másodszor is feltéte­lek nélküli párbeszédet és válasz­tási együttműködést javasolt a Vajdasági Magyarok Demokrati­kus Közösségének (VMDK). A VMDK vezetőinek címzett, s az MH-nek is eljuttatott levél azután született meg, hogy az elő­ző VMSZ-levélre a VMDK el­nöksége nevében Csorba Béla el­nökség tag kitérő választ adott, s hangsúlyozta: a VMDK csak azzal hajlandó együttműködni, aki elfogadja a párt autonómia­tervezetét, vagy azzal egyenér­tékű javaslatot juttat el a szerbiei parlamenthez. „A VMSZ-nek parlamentben, s amely a magyar van autonómiakoncepciója, köz­­többségű területeken megnyert­té is tette, elismerést is kapott éz­ a helyhatósági választásokat, te, és ez a koncepció - vélemé-­y,Ezért még egyszer felkérem nvünk szerint - hatékonyabb és Önt, elnök úr, és a VMDK elnök­­bátrabb is, mint a VMDK-é. De­ségét, valamint a VMDK tanú­­most sincs idő arra, hogy kon­­csát, teljes tagságát, és minden­cepciókat versenyeztessünk és rokonszervezőjét, hogy a vajda­­azon vitatkozzunk, hogy igyen jági magyarság tényleges érdek­feltételek között üljünk le tár­­védelmének megvalósításáért gyűnni. Feltételek nélkül és azon­ fogjunk össze és teremtsük meg nai el ket kezdeni a párbeszéd népünk javára, itt­ és megmara­­d ett - ál a levélben, amely azt is másunk érdekében a valós por- hangsúlyozza, hogy a vajdasági tikai teljesítményekre képes cse­­magyarság érdekeit az a szerve- fekvő együttműködést" - hang­­zót tudja tartósan megvédei- súlyozta Kasa József a VMDK mezni, amelynek vannak képvis­elnökének, Ágoston Andrásnak felei a szövetségi és köztársasági címzett levelében. Nem válhat intézményes szerv a magyar-magyar csúcsból A Magyar Polgári Párt Pápára készül A szlovákiai Magyar Polgári Párt legalább megfi­gyelőként jelen lesz a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség által kezdeményezett találkozón Pápán, mondta el az MTI-nek Petőcz Kálmán szó­vivő. Bár a párt országos választmánya éppen szombaton fejezte be tanácskozását, még nem döntötték el, milyen szinten képviselteti magát. Nem tartanánk szerencsésnek, ha a magyar­magyar csúcs a problémamegoldás intézményesí­tett szervévé válna", jelentette ki Petőcz. Szerinte a politikai tömörülésnek elsősorban otthon kel politizálnia, ezért a pápai találkozóval egy idő­pontban esedékes találkozásukat a szlovák állam­fővel fontosabbnak tartja. Mint elmondta, ez nem jelenti a romániai magyarokkal való találkozás utasítását. „Problémáink hasonlóak, ezért jó, hogy álláspontjainkat egyeztessük, perbe folytassunk", közölte Petőcz Kálmán. Ez nem jelenti azt, hogy pártelnöki szintű részt a pápai megbeszélésen­­ tette "

Next