Új Magyarország, 1997. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

4 t­ Kwemis BELFÖLD KDNP: önleleplező nyilatkozatok a Duna-per előtt Furcsa szakértelem A Kereszténydemokrata Nép­párt határozottan ellenez min­den különalkut és titkos tárgya­lást Bős-Nagymaros ügyében, mert meggyőződése: az ilyen egyezkedések csak ronthatnak az esélyeinken a hágai nemzet­közi bíróság előtt - jelentette be tegnap Hasznos Miklós, a párt al­­elnöke. Emlékeztetett rá, hogy érvényes országgyűlési határo­zatok írják elő, hogy a hágai döntés előtt semmilyen külön­­tárgyalást nem folytathat a kor­mány. Hasznos Miklós igen sajátsá­gosnak és önleleplezőnek tartot­ta Nemcsók János kormánybiztos azon nyilatkozatát, mely szerint csak úgymond puhatolózó meg­beszéléseket tartottak a szlovák féllel. Ha ez igaz, miért kellett ti­tokban tartani ezeket a beszélge­téseket - tette fel a kérdést az or­szággyűlési képviselő. További furcsa tények: Kovács László kül­ügyminiszter azt nyilatkozta a televízióban, olcsóbb ez a megol­dás, mint ha bevárnánk Hága döntését. Ezek szerint már kész költség­­vetés van a kezükben a „puhato­lózások" nyomán? Másik lelep­lező furcsaság: az előkészítő csa­patból éppen a környezetvédel­mi és biológus szakértők marad­tak ki, ám ott volt az a Jakus György, aki a vízlépcsőépítés le­gelszántabb honi zászlóvivője, és aki - Hasznos Miklós szerint - még a Gellért-hegyet is öröm­mel lebontaná, ha egy vízlépcsőt építhetne a helyére. A KDNP tragikusnak tartja, hogy amennyiben a szlovák saj­tó nem szellőzteti meg a titkos tárgyalások hírét, úgy a mai na­pig nem értesültünk volna róla. Gáspár Miklós alelnök arról szólt, hogy a KDNP a privatizá­ció alkotmányellenességének sürgős megállapítására az Al­kotmánybírósághoz fordult. Az alkotmánybírák döntésétől függően kezdeményezni fog­ják a kereszténydemokraták a privatizációs törvény módosí­tását. Meg akarják szüntetni a zárt­körű privatizációs pályáztatás lehetőségét, és azt a gyakorlatot, hogy a magyar állam tulajdoná­ból külföldi állam tulajdonába lehessen átadni a nemzeti va­gyont. A KDNP úgy látja, hogy alkot­mányellenes az Országgyűlés megkerülése és a privatizációs szerződések üzleti titokként va­ló kezelése. M. D. Újpesten bomlott a koalíció Az MSZP elvesztette politikai többségét Folytatás az 1. oldalról Albrecht Péter alpolgármester, az MSZP frakcióvezetője visszauta­sítva az SZDSZ-es vádakat kö­zölte: a szocialisták működési szempontból nem, de politikai­lag jogosnak tartják a változtatá­sokat. Ugyanakkor nem fogad­hatják el azt a tárgyalási ajánla­tot, hogy a polgári oldal három alpolgármestert, az MSZP pedig egyet delegáljon a testületbe. Matyi László SZDSZ-es or­szággyűlési képviselőt arról kér­deztük, vajon nincs-e ellent­mondás aközött, hogy míg a he­lyi politika szintjén egyre több helyen szakadozik az MSZP­­SZDSZ-koalíció, addig az SZDSZ Országos Tanácsa olyan határozatot fogadott el - igaz, igen csekély szavazattöbbséggel -, hogy a nagypolitika szintjén az MSZP-vel kötött koalícióban gondolkodnak, a választásokig mindenképpen.­­ Az országos tanács döntését semmilyen tekintetben nem be­folyásolták a helyi politika fejle­ményei. Az sem mellékes, hogy még az OT-határozat elfogadása előtt bomlott fel a debreceni koa­líció. Az SZDSZ a helyi szerveze­teknek teljes önállóságot adott, így a helyi konfliktusok kezelé­sében is szabad kezet kaptak szervezeteink. Van, ahol elvál­nak az MSZP és SZDSZ útjai, másutt viszont - van erre is pél­da - inkább közeledés tapasztal­ható.­­ Azt is tapasztalja viszont a választópolgár, hogy igen sok he­lyen jó a kapcsolat a polgári pár­tok között, még ha a parlamenti politikában nincs is ennek komo­lyabb nyoma. A helyi szervezetek politizálása nem hat a frakció te­vékenységére?­­ Valóban, sok helyen jó a kapcsolat a parlamenti ellenzék pártjai és a­z SZDSZ között, ez azonban korántsem általános je­lenség, az ellenkezőjére is akad precedens. Ugyanez elmondha­tó az MSZP-vel való kapácsola­­tokról is. Szó sincs tehát arról, hogy az országos politikát ez közvetlenül befolyásolná. - Az SZDSZ parlamenti frakció­ját sem befolyásolják a helyi fej­lemények? - Az országgyűlési képviselő­­csoport sohasem tárgyalja meg a helyi szervezetek konkrét dön­téseit. Ennek természetesen egyáltalán nem a közömbösség az oka, hanem az, hogy maximá­lisan tiszteletben tartjuk szerve­zeteink szuverenitását. (császár­megyeri) Nincs „baj" az alelnökkel Az FKGP a körjegyzőség veszélyeiről Nem azt kellene a Kurír munka­társának kérdeznie: „Baj van, al­elnök asszony?", hanem azt: „Baj van, belügyminiszter úr?" Ugyanis Kuncze Gábor most a kör­jegyzőségek szorgalmazásával a kistelepülések önkormányzatait akarja elsorvasztani - mondta G. Nagyné Maczó Ágnes azon a tájé­koztatón, amelyet pénteken este tartott Debrecenben. Az FKGP tiltakozik e terv el­len, amely az 1950-es évek falu­sorvasztására hasonlít. Az MSZP-SZDSZ-koalíció nem ér­zékeli, milyen fontos a pici tele­pülések számára az önkormány­zat és az iskola. G. Nagyné Maczó Ágnes az el­múlt napok eseményeivel kap­csolatosan elmondta: a sajtó egyes munkatársai igyekeznek olyan képet festeni, mintha a Független Kisgazdapártban va­lamilyen baj lenne. Az újságírók­tól elvárható, hogy az igazat ír­ják, a Kurír munkatársa viszont nem a valós tényeket hozta nyil­vánosságra. Az alelnök az omi­nózus tájékoztatón ugyanis úgy fogalmazott: nem tartják idősze­rűnek a négypárti csúcstalálko­zó összehívását. Ugyanakkor a párt nem ellenzi a helyi szövet­ségeket, azt sem, amelyet épp ja­nuár 31-én kötött a Hajdú-Bihar megyei FKGP-KDNP-MIÉP- frakció a megyei közgyűlésben a „nemzet felemelése" érdekében. Ugyanakkor Maczó Ágnes azt is elmondta, az 1998-as választá­son minden választó­kerületben önálló jelöltet állít az FKGP. (fazekas) Harmadik éve ígérgetnek Folytatás az 1. oldalról A visszafogottabb költségvetésre utalva Kuncze Gábor belügymi­niszter - aki a parancsnoki meg­beszélésen is részt vett - kijelen­tette: a határőrség az elmúlt év szigorú gazdálkodásának hála, nem halmozott fel adósságot, ám tovább már nem feszíthető költ­ségvetésük. Kitért arra, hogy a színvonalas munkavégzést nem­csak a tárca, hanem az ország közvéleménye is elismerte. Rá­mutatott: az elkövetkezendő há­rom-négy éven belül teljesen megszüntetik a sorállományt, az ezredforduló után kizárólag hi­vatásos határőrök dolgoznak a testületnél. Kérdésekre válaszol­va elismerte: valóban harmadik éve ígérik a határőrségről szóló törvény megalkotását, idén, re­mélhetőleg, már az első fél évben megszületik az új jogszabály. A bűncselekmények visszaszorítá­sáról szólva kiemelte a gépjár­mű-nyilvántartás korszerűsíté­sét, amely reményeik szerint a gépkocsilopások terén is jelentős eredményeket hoz. (rozgics) Hírünket rontja, ha nem mond le a kormány Fidesz-nézetek a botránysorozatról Folytatás az 1. oldalról - Változtat-e harcmodorán, stílu­sán a Fidesz parlamenti frakciója a választás előtti utolsó évben? - kérdeztük Szájer Józsefet, a Fidesz frakcióvezetőjét. - Tovább folytatjuk eddigi stratégiánkat, vagyis javaslatok­kal, megoldási formulákkal kísé­reljük meg a kormánytöbbséget rávenni arra, hogy fordítson végre figyelmet a társadalmi problémákra. - Gondolja, hogy ez 1997-ben sikerrel jár? - Megjósolható, hogy a kor­mány is alkalmazza beváltnak hitt védekezési stratégiáját, elba­gatellizálva felvetéseink jelentő­ségét, takargatva az intézkedé­sek hátrányait. De attól még, hogy egy ellenzéki párt indítvá­nyait szűklátókörűen lesöpri egy kormánytöbbség, lehet re­ménykedni eredményben. Mi óriási sikernek tartottuk a tava­lyi évet illetően, hogy jó néhány országos jelentőségű ügyre rá­irányíthattuk a „reflektort", gon­dolok itt a kábítószerekre, a ve­szélyes kutyákra éppúgy, mint a fiatal családok problémáira vagy a „közbizonytalanságra" és a korrupciós ügyek felderítésére. A kormány sikerpropagandájá­val szemben jelezni tudtuk a nyilvánosságnak, hogy más jel­legű kormány gyökeresen más értékrendet képviselne. - Mik azok a „csapásvonalak", melyek mentén ez a frakció ha­ladni fog? - Még többet szeretnénk fog­lalkozni a polgárok ügyeivel, többek között a pályakezdők, fiatal családosok rétegeire össz­pontosítunk, mert a kormány, ha lehet különbséget tenni, e te­rületeken tevékenykedett leg­­pusztítóbban. A gazdasági növe­kedés és a vállalkozók érdeké­ben adózási szabályok egyszerű­sítésére dolgozunk ki alternatí­vát. Javaslatokat szándékozunk tenni a rendőrség megerősítésé­re, anyagi feltételeinek biztosítá­sára és a rendőri fegyelem meg­szilárdítására - ha ugyanis a kor­mány tovább késlekedik, majd­hogynem a következő kabinet mozgásterét szüntetné meg a kérdésben.­­ A napokban négy Fidesz-ál­­lásfoglalással is megismerkedhet a közvélemény. Befogadható mindez ilyen hirtelen?­­ Az új parlamenti ülésszak kezdetén ezek a friss fejlemé­nyekkel „gazdagodó" ügyek nem tűrik a halasztást. Ami a To­­csik-ügy januári fejleményeit il­leti, az első alkalom Mátraházán kínálkozott, hogy reagáljunk rá. Úgy véljük, ennél jobban a kor­mányzópártok nem is kevered­hettek volna bele ebbe a politikai gazdasági botrányba, amit most már rendőrségi tények is meg­erősítenek. Az MSZP és az SZDSZ körüli pénzátmentés gyanúja olyan súlyos belpoliti­kai válságot okoz - nem is be­szélve arról, hogy a külföld sze­mében közép-európai banán­köztársasággá válhatunk -, hogy a kormánynak a legmesz­­szebbre menő következtetéseket kellene levonni. A büntetőjogi felelősséget nem mi vizsgáljuk, de politikai síkon egyértelmű, hogy ilyenkor egy demokrata érzelmű kormánynak le kellene mondania. Létezhet Magyaror­szágon, hogy egy kormány, ere­deti funkciójával ellentétben maga sugallja a korrupció és a feketegazdaság mintáit? -Megoldás? - Frakciónk amellett teszi le a garast, hogy egészen szigorúan szabályozzák azt az egész szfé­rát, ahol egy átmeneti gazdasági helyzetben milliárdos vagyonok kerülhetnek át az államtól ma­gánzsebbe. Ezért nyilvánítjuk ki aggodalmunkat és reménykedé­sünket is azután, hogy Göncz Árpád finom dorgálás gyanánt visszautalta az összeférhetetlen­ségi törvén­y: siralmas, hogy to­vább késik ez a szabályozás, de lehet, hogy végül olyan törvény születik, mely több korlátozást hoz a hatalmon lévőknek a mos­taninál. - Hosszú ideje egységes a Fi­­desz-frakció. Önöket sohasem próbálták meg szeletelni? - Az intrikusság politikai el­lenfeleink régi módszere. Ezek a próbálkozások azonban 94 óta rendre kudarcot vallanak. A Fi­desz ugyanis olyan „munkacsa­pat", amelyen belül a - viták ál­tal kiküzdött - nézetazonosság jóval többet jelent annál, hogy a jelenlegi kormánypártokat bé­kés eszközökkel le kell válta­nunk. Joó István FOTÓ: NAGY BÉLA Közüs állásfoglalásban utasít­ja vissza Veszprém Imrés kép­­viselő-testülete azok­at a ládá­kat, amelyekkel a megyei köz­gyűlés elnöke a megyei lap ha­sábjain illette a város válasz­­tottait Leszegésdék; a város megyei kötelezettségeket is tel­jesített a kultúra, az oktatás és a művelődés céljaira fordított százmillióiból. 1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT MSZP: rendkívüli kongresszus Az MTI információja szerint az MSZP alelnökei kedden tárgyal­nak a Kiss Péter halála nyomán kialakult helyzetről. A párt alap­szabálya ugyanis úgy rendelke­zik, hogy ha a kongresszus által választott országos testületek va­­lamelyyik elnöki tisztsége - így a Kiss Péter által betöltött központi pénzügyi ellenőrző bizottság el­nöki posztja is-betöltetlenné vá­lik, akkor össze kell hívni a párt kongresszusát. Az alapszabály függeléke ér­telmében az ellenőrző bizottság - legfeljebb fél évre - egyik tag­ját ideiglenesen megbízhatja az elnöki feladatok ellátásával, a kongresszust azonban fél éven belül össze kell hívni. Tardos Júlia, az­ MSZP sajtófő­nöke lapunknak elmondta: az alapszabály értelmében hat hó­napon belül valóban össze kel hívni a párt kongresszusát. En­nek időpontjáról előreláthatólag az elnökség jövő hét péntekén dönt. Mint megtudtuk, az elmúlt hetek eseményei ellenére fel sem vetődött e testület sürgős egybehívása, és most is politikai megfontolás eredményeként határozzák meg a konkrét idő­pontot. MTI-AIC Ringbe szállt a Lockheed is Vadászgépek versenye Fazakas Szabolcs ipari, kereskedel­mi és idegenforgalmi miniszter tegnap hosszú távú ipari együtt­működés előkészítéséről szóló jegyzőkönyvet írt alá Robert H. Trice-szal, az amerikai Lockheed Martin Corporation elnökhe­lyettesével. A dokumentum már a harmadik azok sorában, ame­lyet a magyar kormány a svéd Saabbal és a szintén amerikai McDonell­ Douglasszel kötött szerződés után aláírt. A szerző­dést a Lockheed Martin is a ma­gyar katonai repülőgéptenderen való sikeres szereplés - ponto­sabban az F-16-oS vadászgépek eladásának­­ reményében aján­lotta fel. Fazakas Szabolcs elmondta, a kormány elhalasztotta az év vé­gére tervezett repülőgéptender kiírását. A halasztást azzal indo­kolta, hogy megvárják a NATO- csatlakozásunkról folyó brüssze­li tárgyalások végeredményét, s majd az igen birtokában írják ki a tendert. A Lockheed Martinnal kötött jegyzőkönyvtől a minisz­ter azt várja, hogy az hozzájárul a magyar fizetési mérleg javítá­sához, mert új extportpiacokat a­dt meg a hazai vállalatok előtt. Robert H. Trice közölte, hogy a kormánnyal olyan tervet egyeztettek, amely minden kö­telezettségvállalás nélkül a ma­gyar termékek egész világra szó­ló marketingjét irányozza elő, és lehetőséget nyújt hazai ipari be­ruházásokra. Utalt rá, hogy a Maléval közösen 1992-ben lét­rehozott Aeroplex vegyes válla­latban 900 alkalmazottat foglal­koztatnak, közülük mindössze kettő amerikai. A társaság fel­ajánlotta, hogy az ezredforduló­ig 250 millió dolláros magyar ex­portértékesítés-többletet tesz le­hetővé. Paár Róbert, az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetője lapunknak elmondta, a többlet­­kivitel kizárólag ipari termékek­re vonatkozik. Ebből az értékből már csaknem tíz F-16-os gépet lehetne vásárolni, amelyek ára darabonként 20 millió dollárnál kezdődik. T. B. S. Országgyűlés: ideges ülésszaki nyitány Nyomasztó a hátralék Folytatás az 1. oldalról Gál Zoltán szerint „mindenkép­pen meg kell hozni a nyugdíjre­formra vonatkozó törvényt", kü­lönben nem lehet 1998. január 1-jén bevezetni; az Országgyűlés te­kintélyének megóvása érdeké­ben be kell tölteni a hiányzó al­kotmánybíró helyét; megválasz­tásra vár az Állami Számvevő­­szék elnökének és egy új átvilágí­­tó bírónak a személye; ha a pár­tok megegyeznek, akkor most, tavasszal kell módosítani a vá­lasztójogi törvényt; be kel szá­molni munkájukról a jogőrök­nek (a házelnök természetesen az idegen ombudsman kifejezést használta), az Állami Számvevő­­szék elnökének, a legfőbb ügyésznek. Gál Zoltán szerint újabb titko­sításra van szükség: a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság előtt levő iratok már titkosak, de mielőtt oda kerülnek, akkor még nem. A házelnök jelezte: egysé­gesen mindent titkosítani kell, ami a mentelmi eljárásban szere­pel, mert csak így korrekt az ügymenet a (felelősségre vonan­dó) képviselő érdekében. Hétfőn az Országgyűlés Horn Gyula napirend előtti felszólalá­sával kezdődik, ezt követik a párthozzászólások, majd követ­kezik menetrend szerint a többi felszólalás. Mindez biztosan ki­tölti az első két órát - vélekedett a házelnök. A február 10-én kez­dődő héten lesz a tervek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár botrányait vizsgáló par­lamenti vizsgálóbizottság jelen­tésének megvitatása, egy hét múlva következő, a köztársasági elnök által visszaküldött két tör­vény feletti vita, majd a hónap végén az olajgate-ügyben ké­szült jelentés. Gál Zoltán kifejezte azt a remé­nyét is, hogy mindezeken kívül az alkotmányo­S is folytatódik, te­hát van remény arra: lesz új alap­törvény még ebben a ciklusban. (Kaeffler)

Next