Új Magyarország, 1997. június (7. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-05 / 129. szám
1997. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD Rövidül az út az Adriára Tudósítónktól: Franjo Tudjman horvát elnök tegnap ünnepélyesen forgalomba állította a Letenye-Zágráb épülő autópályának az országhatár és Csáktornya közötti, 16 kilométeres szakaszát, érmék jóvoltából a magyarok számára máris rövidül az út az Adriára. Horvátország stratégiai fontosságot tulajdonít ennnek az autópályának abban a törekvésében, hogy Rijeka-Trieszt-szakasszal rákapcsolódhasson az európai 5-ös közúti folyosóra (Barcelona-Trieszt-Budapest-Kijev), és elkészüljön a horvát fővárost Dalmáciával összekötő Zágráb-Split autópálya, melyhez az USA támogatását várják Az egész horvát útfejlesztés! programhoz a Nemzetközi Valutalap és a Világbank hiteleire számítanak Mindez természetesen szerepel Tudjman folyamatosságra épülő választási kampányában is. Nagy publicitást kapott a héten a hír, hogy bírósági eljárás indult a május derekai kostajnicai szerbellenes kilengések elkövetői ellen. És mellette mindjárt az is, hogy az USA sietett üdvözölni ezt. Nicholas Burns, amerikai külügyi szóvivő kijelentette, hogy Madeleine Albright zágrábi látogatása során éppen ezt követelte Tudjmantól, annak biztosítékául, hogy a szerbek nyugodtan visszatérhessenek, és békében élhessenek mindenütt Horvátországban. Megfigyelhető, hogy amíg a választási kampányban Tudjman a jelenlegi félelnöki rendszer folyamatosságát kínálja, és az elmúlt hét esztendő sikereire hivatkozik. Gotovac és Tornác az elnöki felhatalmazás csökkentését ígéri, a gazdasági törvények felülvizsgálását és teljes sajtószabadságot szorgalmaz. A kormányzó párt 57-62 százalékos elsöprő Tudjman-sikert vár, az ellenzék pedig az esetleges második körben reménykedik. Bencze Lajos A legalapvetőbb jog az élet II. János Pál: Az a nép, amely megöli gyermekeit, eltékozolja jövőjét Folytatás az 1. oldalról A művelődésnek és a kultúrának egyetemes, örök mértéke az élettel való kapcsolata. Barbár az a civilizáció, mely elutasítja a védteleneket, alkosson bár csodás dolgokat a gazdaság, a technika, a művészet és tudomány terén. Az egyház Krisztustól kapott küldetéséhez hűen - tagjainak gyengesége és hűtlensége ellenére - hirdeti a felebaráti szeretetet, és tanítja, hogy senkit sem szabad kizárni az emberiség családjából. Ezen a ponton a pápa idézte kalkuttai Teréz anya szavait, melyek az 1994-es kairói népesedésügyi ENSZ-konferencián hangzottak el: „Szomorúan szemlélhetjük ma szerte a világon, miként pusztítja az életet a háború, a gyűlölet és az abortusz. Meggyőződésem, hogy a béke legnagyobb rombolója ma az abortusz. Ha az anya meggyilkolhatja a gyermekét, ugyan ne tart vissza belnnünket, hogy te és én kölcsönösen elpusztítsuk egymást?" A kaliszi csodatevő kép előtt mondott beszédében a Szentatya közvetlenül fordult honfitársaihoz a kérdés kapcsán, és megismételte tavaly októberi kijelentését: „Az a nép, amely megöli a gyermekeit,eltékozolja jövőjét." A mai világot „az életért folytatott harc arénájához" hasonlította, és megköszönte mindazok munkáját, akik akár egyházi, akár polgári szerveződés keretei között az élet megvédésén fáradozunk. Beszéde végén a család szentségét hangsúlyozta, és így buzdította a szentmisére összegyűlt közel százezer hívőt: „Védelmezzétek és gondoskodással vegyétek körül gyermekeiteket, minden személy, különösen a betegek, a gyengék és a sérültek életét!" A pápa tegnap délután felkereste a magyar pálosok alapította czestochowai monostort, az estét pedig már a hegyek között, Zakopanéban töltötte. A program szerint a mai napot a pihenésnek szenteli. Vértesaljai László Budapesten a moldovai miniszterelnök - Egyezmények aláírása Chisinau igényt tart tapasztalatainkra Horn Gyula és Ion Ciubuc jelenlétében hét magyarmoldovai egyezményt írtak alá tegnap a Parlament Kupolacsarnokában. Kuncze Gábor magyar és Mihai Plamadeala moldovai belügyminiszter a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma elleni harcban való együttműködésről szóló kormányközi egyezményt, valamint a toloncegyezményt látta el kézjegyével. Otz Károly és Vasile Iov közlekedési miniszterek a nemzetközi közúti utas- és teherfuvarozásról írtak alá kormányközi egyezményt. Magyar Bálint és Ghedarie Ciobanu miniszterek a két ország művelődési minisztériuma közötti kulturális együttműködésről kötöttek írásbeli megállapodást 1997-98-ra. Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára és Constantin Olaru, a moldovai Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium helyettes vezetője a két minisztérium közötti gazdasági és tudományos együttműködésről írt alá egyezményt. Megállapodást kötött a két ipari és kereskedelmi minisztérium is az együüttműködésről, valamint az Ikarus Járműgyártó Rt. és a moldovai Recar Rt. utójavító üzem is, moldovai vegyes vállalat létrehozásáról. A két kormánydő magyarmoldovai gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról állapodott meg. Ez a két politikus közös sajtókonferenciáján hangzott el, amelyet plenáris tárgyalásaikat, illetve a magyar-moldovai egyezmények aláírását követően tartottak A magyar kormányfő újságírók előtt elmondta: Moldova igényt tart a magyarországi gazdasági átalakulás során szerzett tapasztalatok minél szélesebb körű megismerésére. Horn Gyula tájékoztatása szerint konkrét munkatervek készülnek arra, hogy Magyarország mely területeken kapcsolódhatna be a moldovai privatizációba. Kérdésekre válaszolva Ion Ciubuc elmondta: Románia NATO- hoz való csatlakozási szándéka Bukarest belügye. „Moldova semleges politikát folytat, szerintünk ez a helyes út számunkra. Semlegességünket az ENSZ garantálja, amelynek Moldova is tagja" - szögezte le. A Dnyeszter menti szakadárokkal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban a moldovai kormányfő kijelentette: bízik abban, hogy lépésről lépésre sikerül eljutni a feszültségek megszüntetéséhez. Magyar kapcsolatok - amerikai szankciók Egypárti hagyományok Kubában A Kuba-elenes blokádot erősíti, hogy a Helms-Burton-törvény további szigorítására vonatkozó határozatot fogadtak el az Egyesült Államok képviselőházában - jelentette ki tegnap Jorge Lezcano, a Kubai Köztársaság Néphatalmi Nemzetgyűlése kilügati bizottságának elnöke. A bizottság delegációja háromnapos magyarországi látogatásának tegnapi, utolsó napján elégedetten nyugtázta, hogy magyar tárgyalófélébe is elítélik a Helms-Burton-féle törvényt. A parlamenti szintű kapcsolatok erősítése is fölvetődött az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-kubai baráti tagozatával és a külügyi bizottsággal folydatott tárgyalásokon. Lezcano részletesen ismertette a képviselőház „szélsőjobboldali képviselőinek" módosító javaslatait a Helms-Burton-féle szanncciók szigorúbb ellenőrzésére. A másként gondolkodó, Kubával szembenálló csoportok tevékenységét és a „Kuba ellen" sugárzó rádió- illetve televízióadókat is támogatnák a javaslat értelmében, emellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségre is nyomást gyakorolnának, hogy ne támogassa Kubát nukleáris anyagokkal - állította Lezcano, aki szerint a törvényjavaslat módosításának támogatói szankciókat írnak elő az Orosz Föderációval szemben is abban az esetben, ha továbbra is segítséget nyújt Kubának atomerőműve befejezéséhez. Ez a törvény kárt okoz, de nem akadályozza Kuba további fejlődését - jelentette ki Lezcano, utalva a szankciók kedvezőtlen EU-beli fogadtatására is. - Arra a kérdésre, hogy demokratikus rendszer lehet-e olyan országban, ahol egyetlen párt létezik, azt mondhatom: az adott, sajátos kubai körülmények közepette lehetséges - válaszolta az Új Magyarország kérdésére Lezcano. - A demokrácia egyik formája, hogy a párt véleménynyilvánítási lehetőséget biztosít a lakosság számára. Október 8-9-én tartják a Kubai Kommunista Párt V. kongreszszusát, s az előzetes széles körű társadalmi vita során kiderül, hogyan vélekedik a nép a többpártrendszerről, az emberi jogokról - fejtette ki a külügyi bizottság elnöke, kiemelve: Kubára sehnol nem kényszerítette a szocializmust. Lezcano szerint az egypártrendszernek Kubában történelmi, a nemzeti függetlenség kivívásához és megőrzéséhez kapcsolódó hagyományai vannak, amelyek ma is érvényesek. „Kétségesen, hogy mások lennének e körülmények" a Helms-Burton-féle szankciók visszavonása és az USA „Kuba annektálására törekvő" politikájának megváltozása esetén - tette hozzá Lezcano. (udvardy) A biztonság európai körei Az Európai Unió keleti bővítése új biztonságpolitika kidolgozását teszi szükségessé. Fontos, hogy a bővítés következtében ne alakuljanak ki új választóvonalak Európában - fogalmazták meg azon a budapesti megbeszélésen, amelyen Markus Comaro követ, az osztrák Külügyminisztérium biztonságpolitikai osztályának vezetője és Tolnay László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa tartott előadást. Ebben az új európai biztonsági rendszerben a NATO szerepe is megváltozik, egyre inkább a válságmegelőzés és -kezelés, a béke megőrzése lesz a feladata. Sem Magyarország, sem pedig Ausztria biztonsága szempontjából nem közömbös, mely országok kerülnek be az első körben az észak-atlanti szervezetbe. Tolnay László kiemelte: ha például Szlovákiát nem veszik fel az Unióba, illetve a NATO-ba, akkor előtérbe kerülhetnek a magyar biztonságot érintő kérdések. Ugyenez történhet, ha Románia sem kerül be az első körben. Marcus Comaro Ausztria semlegességgel kapcsolatos gondjairól beszélt: - A NATO keleti bővítése nyomán jogosan merül fel a kérdés, hogyan kezeljük Ausztria semlegességét. A semlegesség számunkra soha nem volt öncél. A hidegháború éveiben hasznos volt, bár védelmet nem jelentett. Ma azonban jogosan tevődik fel a kérdés: mihez képest legyünk semlegesek? Ausztria számára is az lenne az optimális, ha belépne a NATO-ba. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a lakosság a semlegességet támogatja, ezt amolyan státusszimbólumnak tartja. A jövőnek kell eldöntenie, hogy melyik utat válaszszák. A politikus tagadta, hogy a NATO, s főleg az Egyesült Államok részéről nyomást gyakorolnának Ausztriára a belépés érdekében. „Csak arról van szó, hogy a semlegesség körüli vita az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt kapott, szó sincs azonban arról, hogy bárki befolyásolna bennünket. Ebben a kérdésben Ausztriának saját magának kell döntenie." A NATO illetve az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban Markus Comaro megjegyezte: az amerikai felügyelet Európa érdekeit szolgálja, a kontinens létérdeke az amerikai jelenlét. M.L. Közép-európai együttműködés A Közép-európai Kezdeményezés péntek-szombati szarajevói külügyminiszteri találkozója alkalmából tartják a román-osztrák-magyar „trilaterális" együttműködés második megbeszélését - közölte tegnapi sajtóértekezletén Gilda Lazar asszony, a román külügyminisztérium szóvivője. Az első igen megbeszélést a NATO- és a partnerországok közötti sintrai külügyminiszteri találkozó alkalmával tartották Adrian Severin, illetve magyar és osztrák kollégája között. A Világbank három, összesen 550 millió dolláros hitelt nyújt Romániának a gazdasági reformok megvalósításához - ezt közölték a nemzetközi pénzintézetnél tegnap. Történelemből felmentve Sok mindent megéltem, sok mindent tapasztaltam az utóbbi években, most mégis alig hiszek a szememnek. Egy nyilatkozat fekszik előttem, melyet - eddig majdnem száz iskolaigazgató írt alá az „Iskolaigazgatók a demokráciáért" mozgalom nevében. Aggódó nyilatkozat a javából. No nem éppen a Nemzeti alaptanterv vitatott tételei vagy a történelem érettségi elsinkófálása, esetleg az iskola- és tornaterem-bezárások fakaszták föl az aggodalmakat. Nem is az teszi gyanakvóvá a tisztelt igazgató hölgyeket és urakat, hogy az új iskolarendszer a maga furfangos átjárhatatlanságával netán lehetetlenné teszi a szegény szülők gyerekeinek a diploma elérését. A francia érettségi tétel sem kerül szóba, melynek egyik fordítandó vizsgamondata szerint leányaink előtt két út áll: nincstelenek lesznek vagy szajhák. Nem, nem. A tisztelt igazgató hölgyeket és urakat egészen más leánja. Nevezetesen az, hogy a magyar állam szerződést köt a Vatikánnal, s ennek részeként a régi iskolái egy részének visszaadását és támogatását ígéri a katolikus egyháznak. Minő veszedelem! A tisztelt igazgató hölgyek és urak attól tartanak, amitől a (kormány)hivatalból aggodalmaskodó szabaddemokraták is, hogy így az állam megsérti a világnézeti semlegesség elvét, és az egyházi pénzek melletti támogatással katolikus elitiskolákat hoz létre. Persze az állami és magániskolák rovására. Uram, Istenem! Milyen kár, hogy aggodalmakat e nem illik minősíteni! Nem illik egyenes szavakkal kimondani, mit jelent az ország jöve, sorsa szempontjából, ha az értelmiség egy meghatározó része így (nem) gondolkodik. A tisztelt igazgató hölgyek és urak között bizonyára akadnak történészek, de - tudtommal - más tanárok is csak tornából kaphattak felmentést annak idején, történelemből aligha. Most mégis elfelütik, hogy a katolikus (és a többi nagy) egyház nem ajándékot kap, hanem annak egy töredéknyi részét veszi vissza, amit tőle a szó szoros értelmében elraboltak. Az egyháznak birtokai voltak, s ebből a jövedelemből tartotta fenn iskoláit és egyéb intézményeit. A birtokokat most nem kapja vissza, tehát az államnak igenis kötelessége, hogy minden olyan működést támogasson, ami a társadalomnak javára van. Ennek semmi köze a világnézethez! A tisztelt igazgató hölgyek és urak elfelejtik azt is: az ateizmus, az istentagadás csak a kommunizmus óta számít világnézeti semlegességnek... Egyébként pedig az egyházi iskolák azokban az évtizedekben is elitiskolák voltak, amikor az állam nem támogatta őket. (Úgy látszik, az észt azoknak a tanároknak nem pénzért osztották.) Fájdalmas felismerés: a tisztelt igazgató hölgyek és urak nem akarják tudomásul venni, hogy a katolikusok nem csak katolikusok, hanem magyarok is; horribile dictu: magyar állampolgárok ilyenként joggal várják, hogy az adójukból legalább annyit visszakapjattak, mint az ateisták, s ne kelljen az adó mellett megfizetett egyházi adóra vallásosságuk miatt kirótt büntetésként tekinteniük. Nem tudom, mit szólnának a tisztelt igazgató hölgyek és urak, mit szólnának a parlamentben oly látványosan aggodalmaskodó kisebbik kormánypárt, az SZDSZ hívei, ha jobboldali értelmiségek egy csoportja például arra szervezne népszavazást, hogy az a párt, amelyik akadályozza a vatikáni megegyezést, ne kapjon állami tártogatást - különböző cégek által bújtatva le -, s éljen meg a tagdíjakból. Hogy ez képtelenség? Alkotmányellenes? ' ' " Nem, ez egyszerű és egyre nagyobb aggodalom a többség sorsáért. Pálfy G. István Alkalmatlanok és ártalmasakA szocialisták sovány szavazattöbbségével, az ellenzék és a szabaddemokraták egységes ellenkezése dacára kedden a parlament a társadalombiztosítási önkormányzatok jövőjéről szóló törvény vitáját követően úgy döntött, hogy egyszeri alkalommal 2001. január 1-jéig nem szavazással, hanem delegálással jelölik a képviselőket az önkormányzatok vezetésébe. A két társadalombiztosítási ágazat, a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosító 48-48 képviselői helyére a munkáltatók és munkavállalók küldenek képviselőket az 1993-as társadalombiztosítási önkormányzati választásokon elért eredmények arányában. Mint ismeretes, a négy évvel ezelőtti tb-önkormányzati választásokon az MSZP-vel választási szövetségre lépő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) került ki győztesen, így a legtöbb képviselőt az ő soraiból jelölhették, a döntések meghozatalában ők voltak a hangadók. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat kisebb, főképp vagyoni jellegű botrányoktól eltekintve - lévén feladatuk egyszerűbb is - munkáját kielégítően végezte, ami viszont az Egészségbiztosítási Önkormányzatról még a legjobb szándékkal sem mondható el. Négy évvel ezelőtti felállását követően szinte azonnal botránykővé vált. Kétes tisztaságú, és a járulékfizetőket milliárdokkal megkárosító ténykedése szinte folyamatosan szolgáltatta a közvélemény számára a szomorú szenzációt - gondoljunk csak a CM-klinikáknak juttatott 150 millió forintra - amely ügyben most vádemelési eljárás folyik az egészségbiztosító több vezetője ellen - vagy a 250 millió forintért megrendelt és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár véleménye szerint ma sem működő számítógépes vényellenőrzési rendszerre. Két évvel ezelőtt Állami számvevőszéki vizsgálat hívta föl a figyelmet az Egészségbiztosítási Önkormányzat kritikán aluli gazdálkodására, majd ezt követően az Országgyűlés külön az ő tevékenységük vizsgálatára létrehozott bizottsága állapította meg, hogy az önkormányzatban korrupciógyanús összefonódások vannak, hogy úgy osztogatták egymásnak a milliókat, mintha az egészségbiztosító tulajdon önsegélyző bankjuk lenne. Nyilvánvalóvá vált, hogy - akár hozzá nem értésből, akár szándékosan tették, amit tettek - alkalmatlanok és ártalmasak. Nem bízható rájuk a fél költségvetésnyi - több száz milliárd forintot kitevő - vagyon kezelése. És erre mi történik? A keddi szavazás során a szocialisták - képviselőcsoportjuk egy korábbi döntése alapján - az MSZOSZ- szel kötött stratégiai szövetség megerősítése érdekében újabb négy évre a jelenlegi önkormányzatokat betonozta be. Arról most nem is szólva, hogy a választások elmaradása és a delegálási rendszer bevezetése a demokrácia megcsúfolásával egyenlő. Paizs Tibor