Új Magyarország, 1997. június (7. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-05 / 129. szám

1997. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD Rövidül az út az Adriára Tudósítónktól: Franjo Tudjman horvát elnök teg­nap ünnepélyesen forgalomba állította a Letenye-Zágráb épülő autópályának az országhatár és Csáktornya közötti, 16 kilométe­res szakaszát, érmék jóvoltából a magyarok számára máris rövidül az út az Adriára. Horvátország stratégiai fon­tosságot tulajdonít ennnek az au­tópályának abban a törekvésében, hogy Rijeka-Trieszt-szakasszal rá­kapcsolódhasson az európai 5-ös közúti folyosóra (Barcelona-Tri­­eszt-Budapest-Kijev), és elkészül­jön a horvát fővárost Dalmáciával összekötő Zágráb-Split autópá­lya, melyhez az USA támogatását várják Az egész horvát útfejlesz­tés! programhoz a Nemzetközi Valutalap és a Világbank hiteleire számítanak Mindez természete­sen szerepel Tudjman folyama­tosságra épülő választási kam­pányában is. Nagy publicitást kapott a hé­ten a hír, hogy bírósági eljárás indult a május derekai kostajni­­cai szerbellenes kilengések elkö­vetői ellen. És mellette mindjárt az is, hogy az USA sietett üdvö­zölni ezt. Nicholas Burns, ameri­kai külügyi szóvivő kijelentette, hogy Madeleine Albright zágrábi látogatása során éppen ezt köve­telte Tudjmantól, a­nnak biztosí­tékául, hogy a szerbek nyugod­tan visszatérhessenek, és béké­ben élhessenek mindenütt Hor­vátországban. Megfigyelhető, hogy amíg a választási kampányban Tudj­man a jelenlegi fél­elnöki rend­szer folyamatosságát kínálja, és az elmúlt hét esztendő sikereire hivatkozik. Gotovac és Tornác az elnöki felhatalmazás csökkenté­sét ígéri, a gazdasági törvények felülvizsgálását és teljes sajtósza­badságot szorgalmaz. A kor­mányzó párt 57-62 százalékos el­söprő Tudjman-sikert vár, az el­lenzék pedig az esetleges máso­dik körben reménykedik. Bencze Lajos A legalapvetőbb jog az élet II. János Pál: Az a nép, amely megöli gyermekeit, eltékozolja jövőjét Folytatás az 1. oldalról A művelődésnek és a kultúrának egyetemes, örök mértéke az élet­tel való kapcsolata. Barbár az a ci­vilizáció, mely elutasítja a védte­leneket, alkosson bár csodás dol­gokat a gazdaság, a technika, a művészet és tudomány terén. Az egyház­ Krisztustól kapott kül­detéséhez hűen - tagjainak gyengesége és hűtlensége elle­nére - hirdeti a felebaráti szere­­tetet, és tanítja, hogy senkit sem szabad kizárni az emberiség csa­ládjából. Ezen a ponton a pápa idézte kalkuttai Teréz anya szavait, me­lyek az 1994-es kairói népesedé­sügyi ENSZ-konferencián hang­zottak el: „Szomorúan szemlél­hetjük ma szerte a világon, mi­ként pusztítja az életet a háború, a gyűlölet és az abortusz. Meg­győződésem, hogy a béke legna­gyobb rombolója ma az abor­tusz. Ha az anya meggyilkolhat­ja a gyermekét, ugyan ne tart vissza belnnünket, hogy te és én kölcsönösen elpusztítsuk egy­mást?" A kaliszi csodatevő kép előtt mondott beszédében a Szent­atya közvetlenül fordult honfi­társaihoz a kérdés kapcsán, és megismételte tavaly októberi ki­jelentését: „Az a nép, amely megöli a gyermekeit,eltékozolja jövőjét." A mai világot „az életért folytatott harc arénájához" ha­sonlította, és megköszönte mindazok munkáját, akik akár egyházi, akár polgári szervező­dés keretei között az élet megvé­désén fáradozunk. Beszéde végén a család szent­ségét hangsúlyozta, és így buz­dította a szentmisére összegyűlt közel százezer hívőt: „Védel­mezzétek és gondoskodással ve­gyétek körül gyermekeiteket, minden személy, különösen a betegek, a gyengék és a sérültek életét!" A pápa tegnap délután felkereste a magyar pálosok ala­pította czestochowai monostort, az estét pedig már a hegyek kö­zött, Zakopanéban töltötte. A program szerint a mai napot a pihenésnek szenteli. Vértesaljai László Budapesten a moldovai miniszterelnök - Egyezmények aláírása Chisinau igényt tart tapasztalatainkra Horn Gyula és Ion Ciubuc jelenlétében hét magyar­moldovai egyezményt írtak alá tegnap a Parlament Ku­polacsarnokában. Kuncze Gábor magyar és Mihai Plamadeala moldovai belügymi­niszter a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma elleni harcban való együttműködésről szóló kor­mányközi egyezményt, valamint a toloncegyezményt látta el kéz­jegyével. O­tz Károly és Vasile Iov közlekedési miniszterek a nem­zetközi közúti utas- és teherfuva­rozásról írtak alá kormányközi egyezményt. Magyar Bálint és Ghedarie Ciobanu miniszterek a két ország művelődési miniszté­riuma közötti kulturális együtt­működésről kötöttek írásbeli megállapodást 1997-98-ra. Kis Zoltán, az FM politikai államtit­kára és Constantin Olaru, a moldo­vai Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium helyettes veze­tője a két minisztérium közötti gazdasági és tudományos együtt­működésről írt alá egyezményt. Megállapodást kötött a két ipari és kereskedelmi minisztéri­um is az együüttműködésről, va­lamint az Ikarus Járműgyártó Rt. és a moldovai Recar Rt. utójavító üzem is, moldovai vegyes válla­lat létrehozásáról. A két kormánydő magyar­­moldovai gazdasági vegyes bi­zottság létrehozásáról állapo­dott meg. Ez a két politikus kö­zös sajtókonferenciáján hang­zott el, amelyet plenáris tárgya­lásaikat, illetve a magyar-mol­dovai egyezmények aláírását követően tartottak A magyar kormányfő újságírók előtt el­mondta: Moldova igényt tart a magyarországi gazdasági átala­kulás során szerzett tapasztala­tok minél szélesebb körű megis­merésére. Horn Gyula tájékozta­tása szerint konkrét munkater­vek készülnek arra, hogy Ma­gyarország mely területeken kapcsolódhatna be a moldovai privatizációba. Kérdésekre válaszolva Ion Ci­ubuc elmondta: Románia NATO- hoz való csatlakozási szándéka Bukarest belügye. „Moldova sem­leges politikát folytat, szerintünk ez a helyes út számunkra. Semle­gességünket az ENSZ garantálja, amelynek Moldova is tagja" - szö­gezte le. A Dnyeszter menti szaka­­dárokkal fol­ytatott tárgy­alásokkal kapcsolatban a moldovai kor­mányfő kijelentette: bízik abban, hogy lépésről lépésre sikerül el­jutni a feszültségek megszünte­téséhez. Magyar kapcsolatok - amerikai szankciók Egypárti hagyományok Kubában A Kuba-elenes blokádot erősíti, hogy a Helms-Burton-törvény to­vábbi szigorítására vonatkozó határozatot fogadtak el az Egye­sült Államok képviselőházában - jelentette ki tegnap Jorge Lezcano, a Kubai Köztársaság Néphatalmi Nemzetgyűlése ki­lügati bizott­ságának elnöke. A bizottság dele­gációja háromnapos magyaror­szági látogatásának tegnapi, utolsó napján elégedetten nyug­tázta, hogy magyar tárgyalófélébe is elítélik a Helms-Burton-féle törvényt. A parlamenti szintű kapcsolatok erősítése is fölvető­dött az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-kubai baráti tago­zatával és a külügyi bizottsággal folydatott tárgyalásokon. Lezcano részletesen ismertet­te a képviselőház „szélsőjobbol­dali képviselőinek" módosító ja­vaslatait a Helms-Burton-féle szanncciók szigorúbb ellenőrzé­sére. A másként gondolkodó, Kubával szembenálló csoportok tevékenységét és a „Kuba ellen" sugárzó rádió- illetve televízió­­adókat is támogatnák a javaslat értelmében, emellett a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökségre is nyomást gyakorolnának, hogy ne támogassa Kubát nukleáris anya­gokkal - állította Lezcano, aki sze­rint a törvényjavaslat módosításá­nak támogatói szankciókat írnak elő az Orosz Föderációval szem­ben is abban az esetben, ha to­vábbra is segítséget nyújt Kubá­nak atomerőműve befejezésé­hez. Ez a törvény kárt okoz, de nem akadályozza Kuba további fejlődését - jelentette ki Lezca­no, utalva a szankciók kedvezőt­len EU-beli fogadtatására is. - Arra a kérdésre, hogy de­mokratikus rendszer lehet-e olyan országban, ahol egyetlen párt létezik, azt mondhatom: az adott, sajátos kubai körülmé­nyek közepette lehetséges - vá­laszolta az Új Magyarország kér­désére Lezcano. - A demokrácia egy­ik formája, hogy a párt véle­ménynyilvánítási lehetőséget biztosít a lakosság számára. Ok­tóber 8-9-én tartják a Kubai Kommunista Párt V. kongresz­­szusát, s az előzetes széles körű társadalmi vita során kiderül, hogyan vélekedik a nép a több­pártrendszerről, az emberi jo­gokról - fejtette ki a külügyi bi­zottság elnöke, kiemelve: Kubá­ra sehnol nem kényszerítette a szocializmust. Lezcano szerint az egypártrendszernek Kubá­ban történelmi, a nemzeti füg­getlenség kivívásához és megőr­zéséhez kapcsolódó hagyomá­nyai vannak, amelyek ma is ér­vényesek. „Kétségesen, hogy mások lennének e körülmé­nyek" a Helms-Burton-féle szankciók visszavonása és az USA „Kuba annektálására törek­vő" politikájának megváltozása esetén - tette hozzá Lezcano. (udvardy) A biztonság európai körei Az Európai Unió keleti bővítése új biztonságpolitika kidolgozá­sát teszi szükségessé. Fontos, hogy a bővítés következtében ne alakuljanak ki új választóvona­lak Európában - fogalmazták meg azon a budapesti megbeszé­lésen, amelyen Markus Comaro követ, az osztrák Külügyminisz­térium biztonságpolitikai osztá­lyának vezetője és Tolnay László, a Magyar Külügyi Intézet tudo­mányos munkatársa tartott elő­adást. Ebben az új európai biztonsá­gi rendszerben a NATO szerepe is megváltozik, egyre inkább a válságmegelőzés és -kezelés, a béke megőrzése lesz a feladata. Sem Magyarország, sem pedig Ausztria biztonsága szempont­jából nem közömbös, mely or­szágok kerülnek be az első kör­ben az észak-atlanti szervezetbe. Tolnay László kiemelte: ha pél­dául Szlovákiát nem veszik fel az Unióba, illetve a NATO-ba, akkor előtérbe kerülhetnek a magyar biztonságot érintő kér­dések. Ugyenez történhet, ha Románia sem kerül be az első körben. Marcus Comaro Ausztria semlegességgel kapcsolatos gondjairól beszélt: - A NATO keleti bővítése nyo­mán jogosan merül fel a kérdés, hogyan kezeljük Ausztria semle­gességét. A semlegesség szá­munkra soha nem volt öncél. A hidegháború éveiben hasznos volt, bár védelmet nem jelentett. Ma a­zonban jogosan tevődik fel a kérdés: mihez képest legyünk semlegesek? Ausztria számára is az lenne az optimális, ha belép­ne a NATO-ba. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a lakos­ság a semlegességet támogatja, ezt amolyan státusszimbólum­nak tartja. A jövőnek kell eldön­tenie, hogy melyik utat válasz­­szák. A politikus tagadta, hogy a NATO, s főleg az Egyesült Álla­mok részéről nyomást gyakorol­nának Ausztriára a belépés érde­kében. „Csak arról van szó, hogy a semlegesség körüli vita az utóbbi időben nagyobb hang­súlyt kapott, szó sincs azonban arról, hogy bárki befolyásolna bennünket. Ebben a kérdésben Ausztriának saját magának kell döntenie." A NATO illetve az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban Markus Comaro megjegyezte: az amerikai fel­ügyelet Európa érdekeit szolgál­ja, a kontinens létérdeke az ame­rikai jelenlét. M.L. Közép-európai együttműködés A Közép-európai Kezdeménye­zés péntek-szombati szarajevói külügyminiszteri találkozója al­kalmából tartják a román-oszt­­rák-magyar „trilaterális" együtt­működés második megbeszélé­sét - közölte tegnapi sajtóérte­kezletén Gilda Lazar asszony, a román külügyminisztérium szó­vivője. Az első igen megbeszé­lést a NATO- és a partnerorszá­gok közötti sintrai külügymi­niszteri találkozó alkalmával tar­tották Adrian Severin, illetve ma­gyar és osztrák kollégája között. A Világbank három, összesen 550 millió dolláros hitelt nyújt Romá­niának a gazdasági reformok megva­lósításához - ezt közölték a nemzet­közi pénzintézetnél tegnap. Történelemből felmen­tve S­ok mindent megéltem, sok mindent tapasztaltam az utóbbi években, most mégis alig hiszek a szememnek. Egy nyilatko­zat fekszik előttem, melyet - eddig­­ majdnem száz iskolaigaz­gató írt alá az „Iskolaigazgatók a demokráciáért" mozgalom ne­vében. Aggódó nyilatkozat a javából. No nem éppen a Nemzeti alaptanterv vitatott tételei vagy a történelem érettségi elsinkófá­­lása, esetleg az iskola- és tornaterem-bezárások fakaszták föl az aggodalmakat. Nem is az teszi gyanakvóvá a tisztelt igazgató hölgyeket és urakat, hogy az új iskolarendszer a maga furfangos átjárhatatlanságával netán lehetetlenné teszi a szegény szülők gyerekeinek a diploma elérését. A francia érettségi tétel sem kerül szóba, melynek egyik fordítandó vizsgamondata szerint leánya­ink előtt két út áll: nincstelenek lesznek vagy szajhák. Nem, nem. A tisztelt igazgató hölgyeket és urak­at egészen más leánja. Nevezetesen az, hogy a magyar állam szerződést köt a Va­tikánnal, s ennek részeként a régi iskolái egy részének visszaadá­sát és támogatását ígéri a katolikus egyháznak. Minő veszede­lem! A tisztelt igazgató hölgyek és urak attól tartanak, amitől a (kormány)hivatalból aggodalmaskodó szabaddemokraták is, hogy így az állam megsérti a világnézeti semlegesség elvét, és az egyházi pénzek melletti támogatással katolikus elitiskolákat hoz létre. Persze az állami és magániskolák rovására. Uram, Istenem! Milyen kár, hogy aggodalmakat e nem illik mi­nősíteni! Nem illik egyenes szavakkal kimondani, mit jelent az ország jöv­e, sorsa szempontjából, ha az értelmiség egy megha­tározó része így (nem) gondolkodik. A tisztelt igazgató hölgyek és urak között bizonyára akadnak történészek, de - tudtommal - más tanárok is csak tornából kaphattak felmentést annak ide­jén, történelemből aligha. Most mégis elf­elütik, hogy a katolikus (és a többi nagy) egyház nem ajándékot kap, hanem annak egy töredéknyi részét veszi vissza, amit tőle a szó szoros értelmében elraboltak. Az egyháznak birtokai voltak, s ebből a jövedelemből tartotta fenn iskoláit és egyéb intézményeit. A birtokokat most nem kapja vissza, tehát az államnak igenis kötelessége, hogy minden olyan működést támogasson, ami a társadalomnak ja­vára van. Ennek semmi köze a világnézethez! A tisztelt igazgató hölgyek és urak elfelejtik azt is: az ateizmus, az istentagadás csak a kommunizmus óta számít világnézeti semlegességnek... Egyéb­ként pedig az egyházi iskolák azokban az évtizedekben is elitis­kolák voltak, amikor az állam nem támogatta őket. (Úgy látszik, az észt azoknak a tanároknak nem pénzért osztották.) Fájdalmas felismerés: a tisztelt igazgató hölgyek és urak nem akarják tudomásul venni, hogy a katolikusok nem csak katoli­kusok, hanem magyarok is; horribile dictu: magyar állampolgá­rok­­ ilyenként joggal várják, hogy az adójukból legalább annyit visszakapjattak, mint az ateisták, s ne kelljen az adó mellett meg­fizetett egyházi adóra vallásosságuk miatt kirótt büntetésként tekinteniük. Nem tudom, mit szólnának a tisztelt igazgató höl­gyek és urak, mit szólnának a parlamentben oly látványosan ag­godalmaskodó kisebbik kormánypárt, az SZDSZ hívei, ha jobb­oldali értelmiségek egy csoportja például arra szervezne népsza­vazást, hogy az a párt, amelyik akadályozza a vatikáni megegye­zést, ne kapjon állami tártogatást - különböző cégek által búj­tatva le -, s éljen meg a tagdíjakból. Hogy ez képtelenség? Alkotmányellenes? ' ' " Nem, ez egyszerű és egyre nagyobb aggodalom a többség sor­sáért. Pálfy G. István Alkalmatlanok és ártalmasakA szocialisták sovány szavazattöbbségével, az ellenzék és a szabaddemokraták egységes ellenkezése dacára kedden a parlament a társadalombiztosítási önkormányzatok jövőjéről szóló törvény vitáját követően úgy döntött, hogy egyszeri alka­lommal 2001. január 1-jéig nem szavazással, hanem delegálással jelölik a képviselőket az önkormányzatok vezetésébe. A két társadalombiztosítási ágazat, a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosító 48-48 képviselői helyére a munkáltatók és mun­kavállalók küldenek képviselőket az 1993-as társadalombiztosí­tási önkormányzati választásokon elért eredmények arányában. Mint ismeretes, a négy évvel ezelőtti tb-önkormányzati válasz­tásokon az MSZP-vel választási szövetségre lépő Magyar Szak­­szervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) került ki győztesen, így a legtöbb képviselőt az ő soraiból jelölhették, a döntések meg­hozatalában ők voltak a hangadók. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat kisebb, főképp vagyoni jellegű botrányoktól eltekintve - lévén feladatuk egyszerűbb is - munkáját kielégítően végezte, ami viszont az Egészségbiztosítási Önkormányzatról még a legjobb szándékkal sem mondható el. Négy évvel ezelőtti felállását követően szinte azonnal botrány­kővé vált. Kétes tisztaságú, és a járulékfizetőket milliárdokkal megkárosító ténykedése szinte folyamatosan szolgáltatta a köz­vélemény számára a szomorú szenzációt - gondoljunk csak a CM-klinikáknak juttatott 150 millió forintra - amely ügyben most vádemelési eljárás folyik az egészségbiztosító több vezetője ellen - vagy a 250 millió forintért megrendelt és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár véleménye szerint ma sem működő számítógépes vényellenőrzési rendszerre. Két évvel ezelőtt Állami számvevőszéki vizsgálat hívta föl a figyelmet az Egészségbiztosítási Önkormányzat kritikán aluli gazdálkodására, majd ezt követően az Országgyűlés külön az ő tevékenységük vizsgálatára létrehozott bizottsága állapította meg, hogy az önkormányzatban korrupciógyanús összefonódá­sok vannak, hogy úgy osztogatták egymásnak a milliókat, mint­ha az egészségbiztosító tulajdon önsegélyző bankjuk lenne. Nyilvánvalóvá vált, hogy - akár hozzá nem értésből, akár szándékosan tették, amit tettek - alkalmatlanok és ártalmasak. Nem bízható rájuk a fél költségvetésnyi - több száz milliárd fo­rintot kitevő - vagyon kezelése. És erre mi történik? A keddi szavazás során a szocialisták - képviselőcsoportjuk egy korábbi döntése alapján - az MSZOSZ- szel kötött stratégiai szövetség megerősítése érdekében újabb négy évre a jelenlegi önkormányzatokat betonozta be. Arról most nem is szólva, hogy a választások elmaradása és a delegálási rendszer bevezetése a demokrácia megcsúfolásával egyenlő. Paizs Tibor

Next