Új Magyarország, 1997. július (7. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

KÜLFÖLD Károly herceg adta át a koronagyarmatot Csiang Cö-min elnöknek Hongkong újra kínai fennhatóság alatt Folytatás az 1. oldalról Az ünnepélyes zászlólevonás után Patten kormányzó és családja ezután két hatalmas limuzinban háromszor megkerülte a kormányzóság épületét, ami a kínait nem egyszer még visszatérhetnek. Csiang Cö-min kínai államfő napiparancsban utasította a Hongkongba induló kínai katonákat, hogy tartsák tiszteletben a városállam törvényeit és népének jogait. Csiang Cö-min, aki a Központi Katonai Bizottság elnöke is, „szent küldetésnek" nevezte a négyezer katona hongkongi állomásoztatását, amely méltóképpen jelképezi", hogy a kínai kormány visszavette a Hongkong fölötti fennhatóságot. Hírügynökségi jelentések arról számoltak be, hogy egész Kína üznnepli a visszacsatolást. Tegnap reggel a Pekingre zúduló heves esőzés sem riasztotta el az embereket attól, hogy a Tienanmen térre vonulva adják jelét örömüknek. A kínai sajtó lelkes hangvételű írásokban méltatta Hongkong visszatérését az anyaországba. Tony Blair brit miniszterelnök tegnap külügyminisztere, Robin Cook kíséretében érkezett a kínai fennhatóság alá visszakerülő Hongkongba. A kormányfő kijelentette, hogy Nagy-Britannia erős és szilárd kapcsolatokat szeretne kiépíteni Kínával, de elvárja, hogy Peking betartsa a hongkongi szabadságjogok tiszteletben tartására tett ígéreteit. Blair és Cook az éjféli ceremónia előtt megbeszélést tartott egy hongkongi szállodában Csiang Cömin kínai elnökkel. A brit miniszterelnök újságíróknak elmondta, hogy a kínaibrit kapcsolatokat a jövőben két pillérre kell alapozni: az egyik a brit-kínai Közös Nyilatkozat, amely biztosítja Hongkong jövendő jólétét és szabadságát. A másik az a brit kívánság, hogy „erős és szilárd kapcsolatokat építsünk ki Kínával a jövőben, ami egyaránt szolgálja Hongkong népének és az Egyesült Királyság népének az érdekeit" - mondta Tony Blair. A brit vezetők úgy döntöttek, hogy bojkottálják a jövő májusra ígért választásokig terjedő időtartamra Kína által kinevezett ideiglenes törvényhozás tagjainak beiktatását. Bojkottálja a beiktatási ceremóniát Madeleine Albright amerikai külügyminiszter is. Nagy-Britanniát és a hongkongi ellenzéket aggasztja a hongkongi polgári és demoratikus szabadságjogok felvizezése. Szerintük ennek egyik megnyilvánulása volt az 1995-ben tartott választásokon megválasztott hongkongi parlament feloszlatása, és az ideigenes törvényhozás felállítása Peking által. Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter viszont tegnap bejelentette, hogy nem csatlakozik a brit-amerikai bojkotthoz, és jelen lesz a választott parlament helyére állított testület eskütételénél. Axworthy kijelentette, hogy Kanadának fontos érdekeltségei vannak Hongkongban, és szeretne szoros viszonyt fenntartani a Tung Csi-hua vezette új kormánnyal, ugyanakkor leszögezte: Ignada elvárja, hogy Kína tiszteletben tartsa Hongkong autonómiájával, intézményeivel és életmódjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Hongkongban több mint 30 ezer kanadai él. Hongkongot hivatalosan a brit trónörökös, Károly herceg adta át Csiang Cö-min kínai elnöknek az éjfélkor rendezett ceremónián, véget vetve ezzel a több mint 150 évig tartó brit uralomnak az 1000 négyzetkilométernyi terület felett. FOTÓ: MTVAP Ki tudja, mit hoz a holnap... „Utolsó napi végkiárusítás" - hirdeti a hongkongi üzlet bejáratánál a vevőcsalogató felirat Korántsem csupán reklámfogásról van szó: az utóbbi hónapokban a végleg távozó hongkongiak tízezrei „szavaztak" lábbal a hatalomváltás ellen Moszkva ellenlépésekre készül Csernomirgyin szerint halaszthatatlan a katonai reform Jelcin elnök és az orosz kormány ellenlépésekre készül, mert a NATO kiszélesítésével az orosz határokhoz közelebb kerül az észak-atlanti szövetség katonai infrastruktúrája. Ezt Viktor Csernomirgyin miniszterelnök jelentette be tegnap. Az orosz kormányfő a katonai akadémiák végzett hallgatói számára a Kremlben adott fogadáson nem részletezte, hogy milyen lépésekről van szó. Hangsúlyozta viszont, hogy halaszthatatlan a katonai reform. A moszkvai vezetés egy kisebb létszámú, de korszerűen felszerelt és mozgékony fegyveres erőt tart szükségesnek, amely összhangban ál az ország gazdasági lehetőségeivel. Csernomirgyin beszámolt arról, hogy tegnap telefonon beszélt Borisz Jelcinnel, aki utasítást adott a kormánynak: a nyár végéig fizessék ki a katonák elmaradt járandóságait. A katonák egyre gyakrabban tartanak éhségsztrájkot a katonák hónapszámra elmaradó illetményüket követelve. Szibériában tegnap elzárták egy katonai repülőtér kifutópályáját, a Tengermelléki területen pedig egy atom-tengeralattjárókat gyártó egyesülés dolgozói ma a transzszibériai vasutat készülnek eltorlaszolni, tiltakozásul a bérelmaradások miatt. A múlt héten Lev Rohlin, a duma védelmi bizottságának elnöke Jelcin elnököt tette felelőssé a hadsereg helyzetéért. Az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az ő nyyilatkozata is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Jelcin elnök utasítást adott a hadsereggel szembeni tartozások kiegyenlítésére. Szabályozott szervátültetések - A társadalom birtokába megy át az emberi test, ha menthetetlenné válik saját tulajdonosa számára? - tette fel a kérdést Hans Jonas filozófus már 1968-ban, amikor a szervátültetés jogi körülményeinek kidolgozásánál az agyműködés megszűnésével fogalmazták meg a halál beálltát. Ezt követően kerülhetett sor az elhunyt szerveinek transzplantálására - amennyiben a halott előzőleg erre engedélyt adott vagy közvetlen családtagjai ezzel egyetértettek. A szervátültetés problémája évtizedeken keresztül rendszeresen visszatérő vitatémát szolgáltatott Németország orvosainak, jogászainak és politikusainak anélkül, hogy erre vonatkozó törvény született volna. A bonni parlament az elmúlt hét során - többórás, magas erkölcsi színvonalú és mély emberi együttérzéstől áthatott véleménycsere után - végre pontot tett a húszesztendős jogi bizonytalanság végére, és váratlanul fölényes többséggel elfogadta a trainszplantációs törvényt. Négyszáznegyvenkilenc képviselő szavazott igennel, százötvenegy nemmel, huszonkilenc honatya tartózkodott az állásfoglalástól Tekintettel a törvény emberi jelentőségére, a parlamentben képviselt pártok feloldották képviselőiket a frakciók különben megszokott kényszere alól és mindenki saját lelkiismeretének megfeleően szavazhatott. Az új törvény lényege: az elhunyt személy rokonai is engedélyt adhatnak a szervátültetéshez, amennyiben a halott előzőleg nem foglalt világosan állást, azaz nem rendelkezett úgynevezett „adományozó igazolvánnyal". A halál tényét - az agyműködés megszűnését - két olyan orvosnak kel megállapítania, akik nem játszanak szerepet sem a szerv eltávolításához szükséges operáció, sem a későbbi transzplantáció során. - Amennyiben az agyműködés megszűnését nem ismerjük el mint a halál tényét, úgy megengedhetetlen a szervek eltávolítása, mert egyet jelentene az emberöléssel - hangoztatta Horst Seehofer szövetségi egészségügyi miniszter. A parlament egyben megtiltotta a szervekkel való kreskedést Karl Lehmann, a német katolikus egyház püspöki konferenciájának elnöke örömmel üdvözölte a parlament döntését, és annak a reményének adott kifejezést, hogy jelentősen növekszik majd a polgárok hajlama arra, hogy engedélyt adjanak - a törvény által végleg definiált halál esetén - szerveik átültetésére. Az utóbbi években ugyanis fenyegetően csökkent azon személyek száma, akik előrelátóan ilyen értelemben foglaltak állást. Most a betegbiztosító társaságokra és az illetékes egészségügyi hatóságokra vár a feladat, hogy fokozott formában megnyerjék a polgárokat a szervátültetés nemes gondolatának. Stefan Lázár Köhi • Süleyman Demirel török államfő tegnap jóváhagyta az új koalíciós kormány megalakulását. „Az elnök elfogadta a Török Köztársaság Mesut Yilmaz vezetése alatt megalakult, 55. kormányát" - jelentette az Anadolu Ajansi hírügynökség. • Lengyelország két nagy politikai tömörülése, a Szolidaritás Választási Szövetség (AWS) és a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) vasárnap megkezdte választási kampányát. A szeptember végi választások előtt csaknem három hónappal a jobboldali keresztény-nemzeti erőket tömörítő szövetség és az országot kormányzó baloldali pártok blokkja egyaránt növekedéspárti politikát és adócsökkentéseket ígér győzelme esetére, de eltérnek nézeteik a vallás és az abortusz kérdéseiről. A közvélemény-kutatások szerint a szövetségek támogatottsági indexe nagyjából egy szinten mozog. 1997. JÚLIUS 1., KEDD Albán választási előzetes: a baloldal győzött Folytatás az 1. oldalról A Reuter és az AFP jelentése szerint Fatos Nano Tiranában tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy pártja és szövetségesei a 155 parlamenti hely kétharmadát szerezték meg. (A szocialisták a szociáldemokrata párttal és a demokratikus szövetséggel már korábban koalíciós megállapodást írtak alá.) A pártvezető közölte, hogy Bashkim Fino kormányfő, Resep Mejdani, a szocialista párt főtitkára, valamint ő is megnyerték egyéni választókörzetükben a szavazást. Ugyanakkor a legfőbb rivális, a Sali Berisha államfő nevével fémjelzett Demokrata Párt vezetése szintén győzelmét bizonygatta. Gene Polio főtitkár azt állította, hogy Tiranában, Durres, Elbasan, Lushnja, Skodra és Fier városokban is megnyerték a szavazást. Ezzel egy időben Kastriot Islami, a szocialista párt szóvivője azt nyilatkozta, hogy a Tiranára jutó 19 mandátumból legkevesebb 11-et, de akár 15-öt is megszereztek. A főváros utcáin a szavazás lezárulása után megsokasodtak a lövöldözések. A két legfőbb párt hívei tömegével vonultak az utcákra, s olykor-olykor harcias kijelentésekre ragadtatták magukat az eredményeket várva. A szocialisták és a demokraták egymástól alig néhány száz méterre fekvő székházainál több százan gyűltek össze. Az albán rendőrség és többnemzetiségű védelmi erők osztagai megerősítették járőreiket és megsokszorozták azok számát. A Központi Választási Bizottság várhatóan ma hirdet eredményt, a részvételi arányt már 65-70 százalék közé teszi. Azokban a körzetekben, ahol egyik induló sem szerezte meg a leadott szavazatok 50 százalékát, vasárnap, június 6-án újabb fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot elnyert jelölt részvételével. Párizs szerepe a nagy afrikai játszmában Forró hetek a Kongó partjain Brazzaville-ban semmit sem bíznak a véletlenre, így az egy hónap múlva esedékes elnökválasztás kimenetelét sem. Legalábbis erről tanúskodnak az utóbbi napok hírügynökségi jelentései amelyek a kongói főváros nemzetközi repülőterének birtoklásáért vívott harcok felújulásáról a jelenlegi és a volt elnök milíciái közötti összecsapásokról számoltak be. A választópolgároknak július 27-én kellene dönteniük a jelenlegi államfő, az 1992 augusztusában megválasztott Pascal Lissouba és riválisa, Denis Sassou Nguesso között. Nguesso életútja több vonásában hasonlít a Kongó folyó bal partján fekvő, Zaire-ból Kongói Demokratikus Köztársasággá lett óriásállam újdonsült elnöke, Lauret-Desiré Kabila stációira. Marxista-leninista pártvezetőként ismerhettük meg a hatalom régi birtokosát, Nguessót, aki most a „Cobras" néven ismert magánmilícia segítségével löveti nehézfegyverekkel a brazzaville-i repülőteret. A jelenlegi elnök hatalmát pedig a „Zoulous" nevű, annak idején őt is hatalomra segítő katonai alakulat védi. Június eleje, a harcok kezdete óta kétezer halálos áldozatot követeltek az összecsapások. Kabila, a Kongó folyó jobb partján fekvő főváros, Kinshasa új ura a szólásszabadságot, valamint a gyülekezési és a szerveződéshez való jogokat szélsőbalos gerillához illően értelmezi. Miután minden, hatalmával össze nem egyeztethető politikai szerveződést betiltott, Kabila nem ad beutazó vízumot annnak a ciiei ENSZ-diplomatának, aki a Mobutu elnök megdöntéséért indult „tuszi invázió" idején elkövetett öldökléseknek szeretett volna utánajárni. Nem elhanyagolható Párizs szerepe ebben a játszmában. Hét afrikai álam kötött védelmi és katonai együttműködési szerződést Franciaországgal amely a két, Kongóval határos államban, Gabonban és a Közép-afrikai Köztársaságban több mint ezernégyszáz fegyveresét állomásoztatja. Az új francia külügyminiszter, Hubert Védraine felszólította az afrikai államokat: vállalják fel végre a kollektív biztonság elvét. Az 1998-as esztendőben megkezdődnek - több térségbeli afrikai álam bevonásával - a békefenntartó hadgyakorlatok - egyelőre francia irányítással. Ez még mindig olcsóbb megoldásnak tűnik, mint a konfliktusok kezelése. (udvardy) • Jichák Mordehai izraeli védelmi miniszter azt javasolta a párizsi kormánynak, hogy Franciaország vezesse a Dél-Libanonba küldendő, nemzetközi erőket, amelyek lehetővé tennék az izraeli csapatok kivonulását az érintett területről - jelentette hétfőn a Maariv. A napilap szerint Mordehai június közepén tett párizsi látogatásán ismertette az izraeli javaslatot francia kollégájával, Alain Jochard védelmi miniszterrel. Hebroni provokáció - palesztin felzúdulás Mohamedet gyalázó plakátok Hebron palesztin lakosságának képviselői vasárnap tömeges megmozdulásokra és a felelősök legsúlyosabb megbüntetésére szólítottak fel tiltakozásul a Mohamed prófétát gyalázó falragaszok ellen. A palesztin fejkendős, angol és arab felirattal Mohamednek feltüntetett, disznót ábrázoló plakátokból csaknem kéttucatnyit ragasztottak ki szombaton palesztin boltokra a zsidó telepesek lakta negyed közelében. A 120 ezres lélekszámú ciszjordániai város önkormányzatának tagjaiból a Palesztin Autonómiatanács hebroni képviselőiből, valamint a legkülönbözőbb politikai erők vezető tisztviselőiből álló 250 fős testület tanácskozása végén kiadott közleményében mára tüntetést hirdetett, hogy így tiltakozzon a városban élő mintegy 450 zsidó telepes jelenléte ellen. Holnap általános sztrájkot tartonak a prófétát gyalázó plakátok elleni tiltakozásul. A közleményben az iszlám és a nacionalista erők nyitt felhívást intéztek a „gyűlöletes bűncselekményért felelős telepesek vérének kiontására", valamint a zsidó telepesek azonnali kiűzésére. Izraeli vezetők, köztük Benjámin Netanjahu kormányfő és Ezer Weizman államfő vasárnap mélyen elítélték a szentségtörő akciót. Elijahu Baksi Doron szefárd (keleti) főrabbi a muzulmán hívőket súlyosan megsértő provokációnak bélyegezte az esetet, amelynek véleménye szerint az volt a nyilvánvaló célja, hogy a zsidók elleni erőszakos reagálásokat provokáljon ki. Az izraeli hatóságok vasárnap őrizetbe vettek egy, szélsőjobboldali nézeteket valló 25 éves nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő ragasztotta ki a plakátokat - emlékeztetett a Reuter és az AFP. Hebron palesztin lakosságának képviselői valamint a palesztin tájékoztatási minisztérium egyaránt azzal vádolta a telavivi kormányt, hogy bátorította a szélsőjobboldali telepeseket a falragaszok kifüggesztésére.