Új Magyarország, 1997. július (7. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

KÜLFÖLD Károly herceg adta át a koronagyarmatot Csiang Cö-min elnöknek Hongkong újra kínai fennhatóság alatt Folytatás az 1. oldalról Az ünnepélyes zászlólevonás után Patten kormányzó és csa­ládja ezután két hatalmas limu­zinban háromszor megkerülte a kormányzóság épületét, ami a kí­nait nem egyszer még visszatérhetnek. Csiang Cö-min kínai államfő napiparancsban utasította a Hongkongba induló kínai kato­nákat, hogy tartsák tiszteletben a városállam törvényeit és népé­nek jogait. Csiang Cö-min, aki a Központi Katonai Bizottság el­nöke is, „szent küldetésnek" ne­vezte a négyezer katona hong­kongi állomásoztatását, amely méltóképpen jelképezi", hogy a kí­nai kormány visszavette a Hong­kong fölötti fennhatóságot. Hírügynökségi jelentések ar­ról számoltak be, hogy egész Kí­na üznnepli a visszacsatolást. Tegnap reggel a Pekingre zúdu­ló heves esőzés sem riasztotta el az embereket attól, hogy a Tie­­nanmen térre vonulva adják je­lét örömüknek. A kínai sajtó lel­kes hangvételű írásokban mél­tatta Hongkong visszatérését az anyaországba. Tony Blair brit miniszterelnök tegnap külügyminisztere, Robin Cook kíséretében érkezett a kí­nai fennhatóság alá visszakerülő Hongkongba. A kormányfő kije­lentette, hogy Nagy-Britannia erős és szilárd kapcsolatokat sze­retne kiépíteni Kínával, de elvár­ja, hogy Peking betartsa a hong­kongi szabadságjogok tisztelet­ben tartására tett ígéreteit. Blair és Cook az éjféli ceremónia előtt megbeszélést tartott egy hong­kongi szállodában Csiang Cö­­min kínai elnökkel. A brit miniszterelnök újság­íróknak elmondta, hogy a kínai­­brit kapcsolatokat a jövőben két pillérre kell alapozni: az egyik a brit-kínai Közös Nyilatkozat, amely biztosítja Hongkong jö­vendő jólétét és szabadságát. A másik az a brit kívánság, hogy „erős és szilárd kapcsolatokat építsünk ki Kínával a jövőben, ami egyaránt szolgálja Hong­kong népének és az Egyesült Ki­­rályság népének az érdekeit" - mondta Tony Blair. A brit vezetők úgy döntöttek, hogy bojkottálják a jövő májusra ígért választásokig terjedő idő­tartamra Kína által kinevezett ideiglenes törvényhozás tagjai­nak beiktatását. Bojkottálja a be­iktatási ceremóniát Madeleine Albright amerikai külügyminisz­ter is. Nagy-Britanniát és a hongkongi ellenzéket aggasztja a hongkongi polgári és demo­­­­ratikus szabadságjogok felvize­zése. Szerintük ennek egy­ik megnyilvánulása volt az 1995-ben tartott választásokon megválasz­tott hongkongi parlament felosz­latása, és az ideigenes törvényho­zás felállítása Peking által. Lloyd Axworthy kanadai kül­ügyminiszter viszont tegnap be­jelentette, hogy nem csatlakozik a brit-amerikai bojkotthoz, és je­len lesz a választott parlament helyére állított testület eskütéte­lénél. Axworthy kijelentette, hogy Kanadának fontos érde­keltségei vannak Hongkongban, és szeretne szoros viszonyt fenntartani a Tung Csi-hua vezet­te új kormánnyal, ugyanakkor leszögezte: Ignada elvárja, hogy Kína tiszteletben tartsa Hongkong autonómiájával, in­tézményeivel és életmódjával kapcsolatban vállalt kötelezett­ségeit. Hongkongban több mint 30 ezer kanadai él. Hongkongot hivatalosan a brit trónörökös, Károly herceg adta át Csiang Cö-min kínai el­nöknek az éjfélkor rendezett ce­remónián, véget vetve ezzel a több mint 150 évig tartó brit ura­lomnak az 1000 négyzetkilomé­­ternyi terület felett. FOTÓ: MTVAP Ki tudja, mit hoz a holnap... „Utolsó napi végkiárusítás" - hirdeti a hongkongi üzlet bejáratánál a vevőcsalogató felirat Korántsem csupán reklámfogásról van szó: az utóbbi hónapokban a végleg távozó hongkongiak tízezrei „szavaztak" lábbal a hatalomváltás ellen Moszkva ellenlépésekre készül Csernomirgyin szerint halaszthatatlan a katonai reform Jelcin elnök és az orosz kormány ellenlépésekre készül, mert a NATO kiszélesítésével az orosz határokhoz közelebb kerül az észak-atlanti szövetség katonai infrastruktúrája. Ezt Viktor Cser­nomirgyin miniszterelnök jelen­tette be tegnap. Az orosz kormányfő a katonai akadémiák végzett hallgatói szá­mára a Kremlben adott fogadá­son nem részletezte, hogy mi­lyen lépésekről van szó. Hang­súlyozta viszont, hogy halaszt­hatatlan a katonai reform. A moszkvai vezetés egy kisebb lét­számú, de korszerűen felszerelt és mozgékony fegyveres erőt tart szükségesnek, amely össz­hangban ál az ország gazdasági lehetőségeivel. Csernomirgyin beszámolt arról, hogy tegnap te­lefonon beszélt Borisz Jelcinnel, aki utasítást adott a kormány­nak: a nyár végéig fizessék ki a katonák elmaradt járandóságait. A katonák egyre gyakrabban tartanak éhségsztrájkot a kato­nák hónapszámra elmaradó il­letményüket követelve. Szibériá­ban tegnap elzárták egy katonai repülőtér kifutópályáját, a Ten­germelléki területen pedig egy atom-tengeralattjárókat gyártó egyesülés dolgozói ma a transz­szibériai vasutat készülnek eltor­laszolni, tiltakozásul a bérelma­radások miatt. A múlt héten Lev Rohlin, a duma védelmi bizottsá­gának elnöke Jelcin elnököt tette felelőssé a hadsereg helyzetéért. Az Eho Moszkvi rádiónak nyi­latkozva úgy vélekedett, hogy az ő nyyilatkozata is hozzájárul­hatott ahhoz, hogy Jelcin elnök utasítást adott a hadsereggel szembeni tartozások kiegyenlí­tésére. Szabályozott szervátültetések - A társadalom birtokába megy át az emberi test, ha menthetetlenné válik saját tulajdonosa szá­mára? - tette fel a kérdést Hans Jonas filozófus már 1968-ban, amikor a szervátültetés j­ogi körül­ményeinek kidolgozásánál az agyműködés megszűnésével fogalmazták meg a halál beáll­tát. Ezt követően kerülhetett sor az elhunyt szer­veinek transzplantálására - amennyiben a ha­lott előzőleg erre engedélyt adott vagy közvet­len családtagjai ezzel egyetértettek. A szervátültetés problémája évtizedeken ke­resztül rendszeresen visszatérő vitatémát szol­gáltatott Németország orvosainak, jogászainak és politikusainak anélkül, hogy erre vonatkozó törvény született volna. A bonni parlament az elmúlt hét során - többórás, magas erkölcsi színvonalú és mély emberi együttérzéstől átha­tott véleménycsere után - végre pontot tett a húszesztendős jogi bizonytalanság végére, és váratlanul fölényes többséggel elfogadta a trainszplantációs törvényt. Négyszáznegyvenki­­lenc képviselő szavazott igennel, százötvenegy nemmel, huszonkilenc honatya tartózkodott az állásfoglalástól Tekintettel a törvény emberi jelen­tőségére, a parlamentben képviselt pártok felol­dották képviselőiket a frakciók különben megszo­kott kényszere alól és mindenki saját lelkiismere­tének megfeleően szavazhatott. Az új törvény lényege: az elhunyt személy rokonai is engedélyt adhatnak a szervátültetés­hez, amennyiben a halott előzőleg nem foglalt világosan állást, azaz nem rendelkezett úgyne­vezett „adományozó igazolvánnyal". A halál té­nyét - az agyműködés megszűnését - két olyan orvosnak kel megállapítania, akik nem játszanak szerepet sem a szerv eltávolításához szükséges operáció, sem a későbbi transzplantáció során. - Amennyiben az agyműködés megszűnését nem ismerjük el mint a halál tényét, úgy megenged­hetetlen a szervek eltávolítása, mert egyet jelen­tene az emberöléssel - hangoztatta Horst Seehofer szövetségi egészségügyi miniszter. A parlament egyben megtiltotta a szervekkel való kreskedést Karl Lehmann, a német katolikus egyház püs­pöki konferenciájának elnöke örömmel üdvö­zölte a parlament döntését, és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy jelentősen növek­szik majd a polgárok hajlama arra, hogy enge­délyt adjanak - a törvény által végleg definiált halál esetén - szerveik átültetésére. Az utóbbi években ugyanis fenyegetően csökkent azon személyek száma, akik előrelátóan ilyen érte­lemben foglaltak állást. Most a betegbiztosító társaságokra és az illetékes egészségügyi ható­ságokra vár a feladat, hogy fokozott formában megnyerjék a polgárokat a szervátültetés ne­mes gondolatának. Stefan Lázár Köhi • Süleyman Demirel török ál­lamfő tegnap jóváhagyta az új koalíciós kormány megalakulá­sát. „Az elnök elfogadta a Török Köztársaság Mesut Yilmaz veze­tése alatt megalakult, 55. kormá­nyát" - jelentette az Anadolu Ajansi hírügynökség. • Lengyelország két nagy poli­tikai tömörülése, a Szolidaritás Választási Szövetség (AWS) és a Demokratikus Baloldali Szövet­ség (SLD) vasárnap megkezdte választási kampányát. A szep­tember végi választások előtt csaknem három hónappal a jobb­­oldali keresztény-nemzeti erőket tömörítő szövetség és az orszá­got kormányzó baloldali pártok blokkja egyaránt növekedéspárti politikát és adócsökkentéseket ígér győzelme esetére, de eltér­nek nézeteik a vallás és az abor­tusz kérdéseiről. A közvéle­mény-kutatások szerint a szövet­ségek támogatottsági indexe nagyjából egy szinten mozog. 1997. JÚLIUS 1., KEDD Albán választási előzetes: a baloldal győzött Folytatás az 1. oldalról A Reuter és az AFP jelentése sze­rint Fatos Nano Tiranában tartott sajtótájékoztatóján megerősítet­te, hogy pártja és szövetségesei a 155 parlamenti hely kétharma­dát szerezték meg. (A szocialis­ták a szociáldemokrata párttal és a demokratikus szövetséggel már korábban koalíciós megálla­podást írtak alá.) A pártvezető közölte, hogy Bashkim Fino kor­mányfő, Resep Mejdani, a szocia­lista párt főtitkára, valamint ő is megnyerték egyéni választókör­zetükben a szavazást. Ugyanakkor a legfőbb rivális, a Sali Berisha államfő nevével fémjelzett Demokrata Párt veze­tése szintén győzelmét bizony­gatta. Gene Polio főtitkár azt állí­totta, hogy Tiranában, Durres, Elbasan, Lushnja, Skodra és Fier városokban is megnyerték a sza­vazást. Ezzel egy időben Kastriot Islami, a szocialista párt szóvivő­je azt nyilatkozta, hogy a Tiraná­ra jutó 19 mandátumból legke­vesebb 11-et, de akár 15-öt is megszereztek. A főváros utcáin a szavazás le­zárulása után megsokasodtak a lövöldözések. A két legfőbb párt hívei tömegével vonultak az ut­cákra, s olykor-olykor harcias ki­jelentésekre ragadtatták magu­kat az eredményeket várva. A szocialisták és a demokraták egymástól alig néhány száz mé­terre fekvő székházainál több százan gyűltek össze. Az albán rendőrség és többnemzetiségű védelmi erők osztagai megerősí­tették járőreiket és megsokszo­rozták azok számát. A Központi Választási Bizott­ság várhatóan ma hirdet ered­ményt, a részvételi arányt már 65-70 százalék közé teszi. Azok­ban a körzetekben, ahol egyik induló sem szerezte meg a le­adott szavazatok 50 százalékát, vasárnap, június 6-án újabb for­dulót tartanak a két legtöbb sza­vazatot elnyert jelölt részvételé­vel. Párizs szerepe a nagy afrikai játszmában Forró hetek a Kongó partjain Brazzaville-ban semmit sem bíz­nak a véletlenre, így az egy hó­nap múlva esedékes elnökvá­lasztás kimenetelét sem. Leg­alábbis erről tanúskodnak az utóbbi napok hírügynökségi je­lentései amelyek a kongói fővá­ros nemzetközi repülőterének birtoklásáért vívott harcok fel­új­ulásáról a jelenlegi és a volt el­nök milíciái közötti összecsapá­sokról számoltak be. A választó­­polgároknak július 27-én kellene dönteniük a jelenlegi államfő, az 1992 augusztusában megválasz­tott Pascal Lissouba és riválisa, De­nis Sassou Nguesso között. Nguesso életútja több vonásá­ban hasonlít a Kongó folyó bal partján fekvő, Zaire-ból Kongói Demokratikus Köztársasággá lett óriásállam újdonsült elnöke, Lauret-Desiré Kabila stációira. Marxista-leninista pártvezető­ként ismerhettük meg a hatalom régi birtokosát, Nguessót, aki most a „Cobras" néven ismert magánmilícia segítségével löveti nehézfegyverekkel a brazza­­ville-i repülőteret. A jelenlegi el­nök hatalmát pedig a „Zoulous" nevű, annak idején őt is hata­lomra segítő katonai alakulat vé­di. Június eleje, a harcok kezdete óta kétezer halálos áldozatot kö­veteltek az összecsapások. Kabila, a Kongó folyó jobb partján fekvő főváros, Kinshasa új ura a szólásszabadságot, vala­mint a gyülekezési és a szerve­ződéshez való jogokat szélsőba­los gerillához illően értelmezi. Miután minden, hatalmával össze nem egyeztethető politikai szerveződést betiltott, Kabila nem ad beutazó vízumot annnak a ciiei ENSZ-diplomatának, aki a Mobutu elnök megdöntéséért indult „tuszi invázió" idején el­követett öldökléseknek szeretett volna utánajárni. Nem elhanyagolható Párizs szerepe ebben a játszmában. Hét afrikai álam kötött védelmi és katonai együttműködési szerző­dést Franciaországgal amely a két, Kongóval határos államban, Gabonban és a Közép-afrikai Köztársaságban több mint ezer­négyszáz fegyveresét állomá­­soztatja. Az új francia külügymi­niszter, Hubert Védraine felszólí­totta az afrikai államokat: vállal­ják fel végre a kollektív bizton­ság elvét. Az 1998-as esztendő­ben megkezdődnek - több tér­ségbeli afrikai álam bevonásá­val - a békefenntartó hadgya­korlatok - egyelőre francia irá­nyítással. Ez még mindig ol­csóbb megoldásnak tűnik, mint a kon­fliktusok kezelése. (udvardy) • Jichák Mordehai izraeli védelmi miniszter azt javasolta a párizsi kormánynak, hogy Franciaország vezesse a Dél-Libanonba külden­dő, nemzetközi erőket, amelyek lehetővé tennék az izraeli csapatok kivonulását az érintett területről - jelentette hétfőn a Maariv. A na­pilap szerint Mordehai június közepén tett párizsi látogatásán is­mertette az izraeli javaslatot francia kollégájával, Alain Jochard vé­delmi miniszterrel. Hebroni provokáció - palesztin felzúdulás Mohamedet gyalázó plakátok Hebron palesztin lakosságának képviselői vasárnap tömeges megmozdulásokra és a felelősök legsúlyosabb megbüntetésére szólítottak fel tiltakozásul a Mo­hamed prófétát gyalázó falraga­szok ellen. A palesztin fejkendős, angol és arab felirattal Mohamed­nek feltüntetett, disznót ábrázoló plakátokból csaknem kéttucatnyit ragasztottak ki szombaton palesz­tin boltokra a zsidó telepesek lakta negyed közelében. A 120 ezres lélekszámú cisz­­jordániai város önkormányzatá­nak tagjaiból a Palesztin Auto­nómiatanács hebroni képviselői­ből, valamint a legkülönbözőbb politikai erők vezető tisztviselői­ből álló 250 fős testület tanácsko­zása végén kiadott közleményé­ben mára tüntetést hirdetett, hogy így tiltakozzon a városban élő mintegy 450 zsidó telepes je­lenléte ellen. Holnap általános sztrájkot tartonak a prófétát gya­lázó plakátok elleni tiltakozásul. A közleményben az iszlám és a nacionalista erők nyitt felhívást intéztek a „gyűlöletes bűncse­lekményért felelős telepesek vé­rének kiontására", valamint a zsidó telepesek azonnali kiűzé­sére. Izraeli vezetők, köztük Benjá­min Netanjahu kormányfő és Ezer Weizman államfő vasárnap mé­lyen elítélték a szentségtörő ak­ciót. Elijahu Baksi Doron szefárd (keleti) főrabbi a muzulmán hí­vőket súlyosan megsértő provo­­kációna­k bélyegezte az esetet, amelynek véleménye szerint az volt a nyilvánvaló célja, hogy a zsidók elleni erőszakos reagálá­sokat provokáljon ki. Az izraeli hatóságok vasárnap őrizetbe vettek egy, szélsőjobboldali né­zeteket valló 25 éves nőt, akit az­zal gyanúsítanak, hogy ő ragasz­totta ki a plakátokat - emlékez­tetett a Reuter és az AFP. Hebron palesztin lakosságá­nak képviselői valamint a pa­lesztin tájékoztatási minisztéri­um egyaránt azzal vádolta a tel­­avivi kormányt, hogy bátorította a szélsőjobboldali telepeseket a falragaszok kifüggesztésére.

Next