Új Magyarország, 1997. október (7. évfolyam, 229-253. szám)

1997-10-21 / 245. szám

10 mozt ------ HULLÁMHOSSZ----------------------Ezredvégi sötét tükörképek A hétről hétre szemléző tollforgató tapasztalataiból merítkezve keserűen állapíthatom meg, hogy a pártállamiság kései esztendeiben nem működött olyasfajta ízlésterror a rádióban, mint most. A nyolcvanas években a népben és nemzetben gondolkodó írók, kritikusok gyakrabban jutottak mikrofonhoz, mint manapság. 1994 nyara óta szabályt erősítő kivételként kaphatnak szót olykor írók, kik nem a mostani kormánypártok valamelyikének szellemi holdudvarában nyüzsögnek. Eyesfajta kivételként e héten kései órán, hétfőn este tíz óra előtt hallhattuk Fábián Gyula ízes, szép magyar beszédét, s gyönyörködhettünk szabatos mondataiban teljes öt percen át a Kossuth rádióban. Majd kedden a Bartók rádió Muzsikáló délután cimű adásának jóvoltából újra meggyőződhettünk Gyurkovics Tibor kifinomult ízléséről és reneszánsz műveltségéről. Ennyi. Pénteken este, a Kossuth adón nyolc órai kezdetig hallhattuk Örkény István Tótc című színművének rádiószínházi változatát, hogy zárójelben azt is megállapíthassuk, rengeteg ismétlés jelzi, hogy a rádió egyébként katasztrofális anyagi helyzetben lehet. (Ennek bizonyítéka az úgynevezett „beszélgetős műsorok" túlsúlya is.) Ám ahogy meghóllotta az ember Örkény István nyomasztó, groteszk színművében Szabó Gyula, Dajka Margit és a színészkirály, Latinovits Zoltán hangját, elfeledkezett a zsörtölődős gondolatokról. Örkény műve ezredvégi kíméletlen világiaknak is sötét tükörképe, a kitűnő dráma eszünkbe idézi Fábri Zoltán filmrendező és festőművész felejthetetlen alakját is. Fábri Zoltán szombaton lett volna nyolcvanéves. Fábrisstán, bizalmi és látványos kísérletezgetés helyett súlyos, maradandó értékű, ízig-vérig magyar filmekkel gazdagította a legifjabb múzsa kincsestárát, hetvenötödik születésnapján még elmesélhette a Tóték viszonylag kevéssé ismert előtörténetét. Örkénnyel együtt elkezdtek dolgozni egy forgatókönyv-változaton, amelynek az a címe: Csönd legyen. Fábri Zoltán őrizte is ezt a variációt. A művészeti tanács „visszadobta" ezt a formációt. Örkény a Csönd legyen nyomán írta meg regényformában Tóték kálváriáját curól, meddig tűri el a kisember a megaláztatásokat a családja, a gyermeke érdekében. A regény 1967-ben jelent meg a Nászutasok a légypapíron című Örkény István-kötetben. Később megszületett a drámavariáció is, Fábri Zoltán pedig, amikor mégis csak lehetőséget kapott arra, hogy elkészítse a filmremeklést, visszatért az őrnagy forgatókönyvben, iletve regénybeli alakjához. Ez a kétféle változat lehetőséget adott Latinovits Zoltánnak arra, hogy kétféle variánst teremtsen az őrnagyból. A filmben szenvedőbb, patologikusabb alakként áll előttünk, akinek a háború borzalmai torzították agyon a személyiségét, maga is áldozat, aki az apokalipszis békeszünetében mintegy kényszercselekvésként nyomorgatja a neki kiszolgáltatott embereket. A drámában viszont démoni zsarnok, a totalitariánus diktatúra halhatatlan szimbóluma. Ez utóbbi változat nyomasztott és gyönyörködtetett bennünket a péntek esti adásban. Kedden és szerdán este, a Petőfi adó nyolc órás műsorsugárzása jóvoltából meggyőződhettünk arról, hogy a fasizmus kedélyesebb, békebelibb variációi mulatságosabban torz képződményeket is létrehozhatnak, ill és Petrov Aranyborjú cmű regénye, melyből Szakonyi Károly formált 1985-ben rádiójátékot, az 1930-as Szovjetunióba vezérel bennünket, és megdöbbenünk. Mintha a mai ügyeskedők, gátlástalan szélhámosok, maffiózók világát mutatná be a szerzőpáros. A charmeur széltolóból, Osztap Benderből Benedek Miklós a megszokottnál groteszkebb, keményebb, gonoszabb alakmást formált. Hívei ezredvégi, kegyetlen korunkhoz. Pósa Zoltán Orlai-szobor Mezőberényben Orlai Pethies Soma nevét vette föl szombaton Mezőberényben a Petőfi Sándor utcai általános iskola, mely előtt ez alkalomból fölavatták a névadó, a városban 175 éve született festőművész bronz mellszobrát, Széri Varga Géza békéscsabai szobrászművész alkotását. Orlai Petrics(Petrich) Soma Mezőberényben született 1822-ben, s Budapesten hunyt el 1880-ban. A festő - aki Petőfi Sándor barátja volt, s róla több arcképet festett - Mezőberényben készítette utolsó Petőfiképét. Bulla Elma-emléktábla Ukkon Bulla Elma Kossuth-díjas színművész és férje, Fendrik Ferenc író tiszteletére emléktáblát helyezett el szombaton a Veszprém megyei Ukk önkormányzata azon az épületen, amelyben a művészházaspár nyarait töltötte. Bulla Elma férje családja révén kötődött a községhez; az író nagyapjáé, Szeday János nagybirtokosé volt a kúria, amely második otthonuk lett. A boltíves, hétszobás épület felújítását két éve kezdték meg, a Műemlékvédelmi Hivataltól eddig 1,8 millió forint támogatást kaptak. Időközben a kúria óvoda lett, és helyet kapott benne az iskolás gyermekek étterme is. Az ukki emléktábla-avatáson képviseltette magát a Vígszínház is, amelynek társulata több mint negyven éven át mondhatta tagjának Bulla Elmát. Már nem Elton John az első Csökken a Diana-láz Elton John dala Diana walesi hercegnő emlékére felújított dala, a Candle in The Wind hat hét után búcsúzott a brit kislemezlista első helyétől. Most a Spice Girls együttesnek volt kénytelen átadni az első helyet - jelentette az AP amerikai hírügynökség. Elton John kislemezéből Nagy-Britanniában 3,6 milió darabot adtak el eddig. Ezzel a Candle in The Wind első helyre került az összeladásokat tekintve. A dalt tartalmazó kislemezből eddig az egész világon már harmincmilliónál többet adtak el. Ez a szám erősen megközelíti Bing Crosby White Christmas című kislemezének 35 milliós eladási világrekordját. KULTÚRA Sellei Zoltán előadóestje a Rátkai Klubban Szembenézni ezerszáz évvel „Az újkori költő" - írja Kölcsey - „csak a játékszínen látszik a nemzethez közel állni. De mely különbség az Athenas és az Európai új játékszín között! Ez a nép egyik igen kicsiny részének nyílik fel mint magányos mulatság, amaz az Athenai nép egészét, mint közönséges örömünnep, fogadta keblébe". Szomorú, rezignált hasonlat Szándékát, ha elérné, talán arcpirítónak is nevezhetnénk; de nincs arc ma, amely attól pirulna: nem tartja fontosnak nemzeti kultúrája meghatározó részét - a költészetet Nóta bene: ainnak egészét - mármint kultúráját - is másodrendűként kezeli... Varrnak kivételes napok, kezdeném most, ha struccként rejteném homokba arcom. Mert a Rátkai Művészklub Előadóművész Köre - Kertész Lilla sorozatszerkesztő rendezésében - él és alkot, hiszen ma már egy pódiumest létrehozása is alkotásnak számít... Szembenézni címmel Sellei Zoltán önálló estjére invitálta a klub október tizenhetedikén az érdeklődőket, verses összeállítással a honfoglalás ezerszázadik évfordulójára emlékezni. A műsor Arany és Garay balladáitól Veres, Vihar, Utassy és Dsida verseivel záró, ívelő, hármas utazásra invitálta hallgatóit. Egy tér, és időbeli, földrajzi és kronológiai utazásra: az új hon keresése, a honfoglalás, majd a vérzivataros századok próbatételei, amely történések mindegyike nemzetté nemesítő s nemzetet próbáló kihívás volt, mind az egyes ember, mind a közösség számára. Ez utóbbi már az utazás harmadik síkja: a jellemé, amely emberi értékeink mellett gyarlóságainkra is figyelmeztet. Csokonai Dorottyájának részleteivel az idegen kultúrák szolgai majmolására, Arany Fülönülésével oktalan viszályaink, pártoskodó gőgünk magunk veszejtésére. Lebei szerkesztői erényeit illik előbb dicsérnünk; nagyszerűen építi fel a versek hangulatából a nemzet katedrálját, hogy végül belehelyezze a nemzet fohászkodó lelkiségét is, kimondva Dsidával: „...népem, te szent, te kárhozott, te drága!". Igen, a Psalmus Hungaricus, amely verstörténete - betiltattatásai, megcsonkíttatásai, rejtőzésre kényszeríttetései - önmagában is példázza mind a kényszerítő hűséget, mind a hűség kényszerét. (Feltéve, ha tudjuk: ez a kényszer a valahová tartozás belső kényszere; pusztán általa nem gazdagodunk; de nélküle, megfoghatóan is szegényebb létünk...). Sellei előadóművészi erényeiről nem szólok bővebben. Ahhoz túl rég van már a hazai és a nagyvilág magyarságának pódiumain, hogy a versszeretőknek releváns mondatokat írhatnék róla. De struccot emlegettem fentebb - tlik magyarázatot adnom. Nem Sellei Irtán szégyene az, hogy kivételes ünnepnek kell neveznünk (amely ünnep, hál' istennek, gyakori vendég a Rátkai Klubban) azt, amikor magyarságunk költők által rajzolt pannon pannójával állhat valaki közönség elé. Az sem az ő szégyene, hogy torontói hangkazettáján és New York-i verslemezén (előbbi a kanadai magyarság Rákóczi Körének, utóbbi Püski Sándor kiadványaként jelenhetett meg) kívül máig nincs előadóművészetét megőrző, itthoni audiokiadványa. S nem Sellei szégyene az sem, hogy rajta s jó, ha tucatnyi társán kívül az újkori versmondó ma már gyakorta a játékszínen sem látszik a nemzethez közel állni... Tamási Orosz János Szőnyi István képei A kortárs képzőművészet jelentős egyénisége, Szőnti István Kossuth-díjas festőművész képeiből nyitottak kiállítást vasárnap Székesfehérvárott, a Szent Korona Galériában. A tárlaton a Nemzeti Galéria és a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum gyűjteményéből kölcsönzött, a művész több ezer táblaképből, grafikából álló életművéből válogatott mintegy hetven alkotást láthatnak festészetének kedvelői. A kiálllást Köpöczi Rózsa művészettörténész nyitotta meg, s december 31-ig látható. Az 1960-ban elhunyt Szőnyi István sajátos választ adott kora kihívásaira, nem követte a modernizmusokat, hű maradt belső indíttatásához. Felvállalta a nagybányai első nemzedék szellemiségét, jelentős művekkel járult hozzá a húszas évek elején a magyar grafikai élet fellendüléséhez. Az ő alkotása a tőri Szent Imre-templom freskója, s a 30-as években kialakult sajátos festőtechnikájával több száz festményt alkotott. Igazi műfaja mindvég a táblakép, a grafika volt. Részt vállalt a fiatal festőnemzedék neveléséből, oktatásából. CSÍK litvÁn grafikája A sárospataki Rákóczi Kollégium kertjében Emlék Újszászy Kálmánnak Sárospatakon, a Rákóczi Kollégium kertjében bensőséges ünnepség keretében leleplezték az 1994-ben elhunyt Ujszászy Kálmán szobrát, Pál Mihály szobrászművész alkotását A 92 évet élt professzor életpályája teljes egészében a zempléni iskolaváros gazdag hagyományainak ápolása és gyarapítása jegyében telt el. Mintegy hét évtizeden át szolgálta a várost, előbb mint a Teológiai Akadémia profeszszora, később mint a Tudományos Gyűjtemény létrehozója és vezetője, s mint egyházkerületi főgondnok. A szoboravatás alkalmából egykori tanítványok, barátok sokasága jött el tisztelegni Újszászy Kálmán emléke előtt, kinek sugárzó embersége, széles körű műveltsége és pedagógiai elhivatottsága nemzedékek egész sorában hagyott életreszólóan mély nyomokat. Ott volt a professzor özvegye, testvére, valamint gyermekei és unokái is. E példaértékű életpálya tanulságaira, gazdag hagyatékára emlékeztettek a szoboravató ünnepség szónokai. Dr. Márkus Mihály dunántúli püspök a távlatos gondolkodás és a folytonosan tevékeny, munkás élet harmonikusan megvalósuló egységét s az értékőrzés missziós feladatvállalását emelte ki az életműből. Koltay Gábor filmrendező bevezetőjében elmondta, hogy két évtizede került szorosabb kapcsolatba Újszászy Kálmánnal, aki őt, barátsága jeléül „tiszteletbeli sárospataki diákká" fogadta. A filmrendező mint a Szabad Tér Kiadó igazgatója, tavaly megjelentette az Újszászy Kálmán Emlékkönyvet, s tevékeny szerepet vállalt a szobor elkészültében is. Ünnepi beszédében egyebek között hangsúlyozta: „A sok ezernyi sárospataki diák, keze alól kikerülve, felnőtt emberré válva Magyarországon, az országhatáron innen és túl igaz emberként a három fáklyám ég szellemében, a hit, a haza és az emberiség fogalomkörének teljes egységét mélyen átérezve igyekezett megfelelni a Dőlni ne hagyd! felszólításnak szerves társadalmi és kulturális fejlődés segítségével virágzó, erős és életképes modern Magyarországot teremteni". Majoros József 1997. OKTÓBER 21., KEDD Kortárs Galéria nyílt Tatabányán Kiálítóteremmel gazdagodott Tatabánya a városban szombaton a IV. Őszi Tárlattal nyitották meg Komárom-Esztergom megye új kulturális bemutatóhelyét, a Közművelődés Háza belső átalakításával létrehozott mintegy 200 négyzetméter alapterületű Kortárs Galériát. Mivel az idei őszi tárlatra - amely az év végéig várja a közönséget - 30 képzőművész és 12 fotográfus alkotó jelentkezett, a munkák egy része be sem fért a galériába, azokat a szomszédos Városi Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők A Kortárs Galéria nem csupán kiállítóhely lesz, amely időszaki tárlatain bemutatkozási lehetőséget nyújt a hazai és külföldi alkotóknak, hanem hozzá kapcsolódóan kezdi hamarosan működését az Art Művészeti Menedzseri Iroda. Ennek feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a művészek és a mecénások, alkotók és befogadók között. Adatbázisa segíti majd a tájékozódást a művészeti életben; az iroda kínálata, programja elérhető lesz az Interneten is. Elhunyt Földeák János Életének 87. évében vasárnap elhunyt Földeák János kétszeres József Attila-díjas író, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés tulajdonosa - tudatta az MTI-vel az író családja. Földeák János Budapesten született 1910. február 20-án. 1935-től a szocialista írók köréhez tartozott, a 30-as évek végén Benjámin Lászlóval, László Gyulával, Vaád Ferenccel együtt szervezte meg a Munkásírók Csoportját. 1950-től a Magyar Írók Szövetségében dolgozott, s közben 1954- ben ő szerkesztette az Új Hang cmű irodalmi folyóiratot. 1955- 1960 között az Irodalmi Alap igazgatóhelyettese, majd igazgatója, 1968-1970 között a Művészeti Alap igazgató-helyettese volt. Irodalmi munkásságát két ízben - 1958-ban és 1970-ben - József Attila-díjjal ismerték el. Prózai műveiben főként munkássorsokat ábrázolt. 2,5 millió éves állkapocs Malawiban csaknem 2,5 millió éves emberi állkapocsra bukkantak malawi és német régészek. Az álkapiocs a legkorábbi emberi lelet, amelyet Kelet- vagy Dél-Afrikában találtak. Az álkapiocsra a Tanzániával határos észak-malawi Karonga tartományban, Uraha település környékén bukkantak rá a régészek. Az emberi maradvány a Homo Rudolfensis csoporthoz tartozó ősemberé volt. Friedemann Schrenk német régész szerint a lelet azt bizonyítja, hogy az emberi faj nem Európából, Amerikából vagy Ázsiából, hanem Afrikából, pontosabban a mostani Malawi területéről származik. A tízfogú állkapocsra még 1991-ben bukkantak rá a régészek, s csak most, alapos vizsgálatok után hozták nyilvánosságra felfedezésüket. A vizsgálat célja az volt, hogy megtalálják az ősember nyomait Malawiban, mivel korábbi leletek erre utaló jeleket viseltek. Yusufu Juwayeyi szerint a felfedezés miatt át kellene írni néhány történelemkönyvet, mivel korábban azt hitték, hogy a malawik a tizennyolcadik században érkeztek az ország területére Kongóból.