Új Magyarország, 1997. október (7. évfolyam, 229-253. szám)
1997-10-24 / 247. szám
1997. OKTÓBER 24., FENTEK TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD mmm 3 Lemondott Zieleniec Borúlátó csehek Egyre nagyobb bizonytalansággal és borúlátással tekintenek a jövőbe a csehek. Egyebek között ez derült ki abból az országos felmérésből, amelyet október elején készített a prágai Társadalmi Kutatások Központja (STEM). A megkérdezettek 42,5 százaléka, három százalékkal több mint egy évvel korábban, komoly aggályokkal és bizonyos félelemmel tekint a jövő évre. Bizonytalansággal várja az 1998-as esztendőt az emberek 32,5 százaléka, ami öt százalékkal több a tavalyi aránynál. Ugyanakkor az emberek egynegyede, pontosabban 27 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ő viszont reményekkel telve várja a következő évet. Ezek aránya viszont 5,3 százalékkal csökkent. Arról, hogy a csehországi fejlődés jó irányba tart, az emberek 26,5 százaléka van meggyőződve, míg egy évvel korábban ■ezen a véleményen 39,4 százalékuk volt. A megkérdezettek 36 százaléka szerint a helyzet kilátástalan. Josef Zieleniec cseh külügyminiszter tegnap délelőtt váratlanul bejelentette, hogy lemondott miniszteri tisztségért, valamint a legerősebb kormánypárt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) alelnöki tisztjéről is. Döntéséről már tájékoztatta Václav Klaus miniszterelnököt. Lemondásának okait magyarázva Zieleniec elmondta: ezzel tiltakozik az ellen a módszer ellen, ahogy pártja az új belügyminisztert kiválasztotta. Lemondásának másik okát a párt gazdálkodásában végbement változásokban jelölte meg. Václav Havel államfő bejelentette, hogy Zieleniec lemondását nem kívánja elfogadni. RMDSZ-vezetők Kolozsvár mellett Kapituláció Funar előtt? A kolozsvári Szabadság tegnapi számának nyilatkozva az RMDSZ több vezetője is leszögezte, nem mondanak le a kolozsvári önálló székhelyű magyar egyetem gondolatáról, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem önálló magyar tagozatáról A lap idézte Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét, Kötő Józsefet, az oktatási kérdésekben is illetékes ügyyvezető alelnököt, és közzétette a Szabadelvű Kör Eckstein Kovács Péter kolozsvári RMDSZ-szenátor által jegyzett állásfoglalását. A magyar érdekképviselet poltikusai arra reagáltak, hogy Victor Ciorbea és Horn Gyula keddi közös bukaresti sajtóértekezletén elhangzott: a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jelegének megőrzése mellett felvetődött egy magyar egyetem Kolozsváron kívül, más erdélyi városban való létesítésének, felépítésének és működtetésének kérdése; helyszínét mihamarabb szeretnék kijelölni. A Kolozsváron kívüli színhelyet Ciorbea miniszterelnök említette, Horn Gyuila pedig kérdésre válaszolva kifejtette, hogy ebben az RMDSZ álláspontját támogatja. A Szabadság emlékeztet arra, hogy az RMDSZ legutóbbi, marosvásárhelyi kongresszusán elfogadott program tételesen is megfogalmazza, a szövetség céljának tekinti az anyanyelvű felsőoktatás szükségletek szerinti kiszélesítését, a kolozsvári központú, önálló, államilag támogatott magyar tudományegyetem visszaállítását, székeldöldi és partiumi felsőoktatási intézmények létrehozását és támogatását. Az RMDSZ Szabadelvű Köre által közzétett közleményben az áll, hogy „megdöbbenéssel" értesültek a sajtóból arról a szándékról, amelynek értelmében Erdély magyar egyetemét nem kolozsvári székhellyel hoznák létre. A kör szerint ez ellentmond minden racionális érvnek, Kolozsvár eleddig és manapság egyaránt az erdélyi magyarság egyetemi városa, ott él a kipróbált, szakmailag felkészült oktatói gárda, ott található a nélkülözhetetlen infrastruktúra, amely egy európai szinten működő egyetemnek kell. Végül, de nem utolsósorban egy új egyetem más városban való létrehozása kapitulációt jelentene Funar polgármester fenyegetései előtt. A közlemény leszögezi: „Nem fogadhatunk el semmilyen, Kolozsváron kívüli megoldást a székhely tekintetében." Utcára megy a román ellenzék Tudósítónktól: A román parlamenti ellenzék bukaresti utcai tüntetése utáni este, a román közszolgálati televízió stúdióvendégeként Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának (TDRP) egyik alelnöke kijelentette, hogy hasonló tömegtüntetések sorozatát tervezik, és kitartóan fogják követelni a Ciorbea-kormány lemondását, iletve előrehozott választások kiírását. Nastase a TDRP, a Szocialista Munkapárt, a Nyugdíjasok Pártja, valamint a szélsőséges nacionalista Nagy- Románia Párt nevében is beszélt, lévén, hogy ezekkel az erőkkel közösen szervezték a tüntetéseket. Az alelnök leszögezte, hogy a szerdai utcai tüntetésre összegyűlt néhány ezer (valójában két-három ezer) ember még nem mutatja a kezdeményezés igazi erejét, mert a hosszúra tervezett tiltakozó akció legelején járnak. A TDRP-alelnök szerint a szerdai tüntetés egyik célja az volt, hogy felmérjék, a parlamenti ellenzék képes-e egy táborba tömörülni, és kikre lehet számítani egy igen tömörülés kialakításában. Egyelőre hiányzik a listáról a Román Nemzeti Egységpárt, mert ennek vezetői, politikusai többször is összetűzésbe kerültek a többi párt vezetőivel, politikusaival. Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára és szóvivője úgy véli, a szerdai tüntetést szervező román politikai erők sosem lesznek képesek utcára szólítani még százezer embert sem, mert az előző években elveszítették a hitelüket, s a róluk alkotott kép egyáltalán nem javult az 1996. novemberi választások után sem. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője alaptalannak ítéli meg a román parlamenti ellenzék utcai megmozdulásait, de szerinte az megnyugtató, hogy az első tüntetésre nagyon kevés ember gyűlt össze, ez egyben bizonyítja a kezdeményezés politikai - és nem szociális - jellegét. Botos László Somogyi Ferenc a magyar szándékokról Brüsszelben Túlbecsült NATO-költségek Felydatása az 1. oldalról A múlt heti szakértői konferencia eredményeit értékelve a felek megállapították, hogy azok a követelmények és jogi dokumentumok, amelyek alapján a NATO a biztonság jogi és személyi dimenzióit, illetve a titokvédelmet kezeli, összhangba hozhatók a magyar jogrendszerrel. Nincs akadálya annnak, hogy Magyarország a belépés időpontjában egyenjogú partnerként csatlakozzon az érintett szerződésekhez - hangoztatta Somogyi Ferenc. Budapestnek a közeljövőben ki kell alakítania álláspontját arról: a NATO melyik parancsnoki ágához kíván tartozni, az északihoz vagy a délihez. Mint kiderült, szakértői konzultációt tartanak e kérdésről - jelentette az MTI. Megtárgyalták a csatlakozási okmányláírása előtt benyújtandó magyar szándéklevél tartalmának kérdését is. A szerdai megbeszélésen azokról az elemekről volt szó, amelyeket a levélnek mindenképpen tartalmaznia kell. A magyar delegáció szerdán részletes tájékoztatást adott a népszavazás ügyének állásáról. A NATO megelégedéssel nyugtázta, hogy a tervek szerint azt eredeti időpontban tartják a szavazást. Külön értékelték, hogy a magyar parlament kedden 95 százalékos támogatással szavazott a sürgősségi eljárás megtartásáról. A tárgyalások következő és minden bizonnyal utolsó fordulóját október 29-én tartják Brüsszelben - jelentette be Somogyi Ferenc. Ezalatt Henry Shelton tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságiak elnöke megállapította, hogy a NATO- bővítéssel együtt járó pótlólagos kiadások messze eltörpülnek amellett a biztonsági haszon mellett, amely a folyamat hozadéka lesz az észak-atlanti szövetség erősítése és az európai stabilitási övezet határainak kiterjesztése révén. Az első számú amerikai katonai vezető a szenátus megajánlási bizottsága előtt fejtette ki véleményét. A bizottság előző nap Madeleine Albright külügy- ésWilliam Cohen védelmi minisztert hallgatta meg. Mindketten jelezték, hogy a NATO decemberre jelzett költségtanulmánya valószínűleg kevesebbre fogja becsülni a terítéssel járó táadásokat, mint a washingtoni kormányzat év elején közzétett elemzése, amely tizenkét éves távlatban 27-35 miliárd dollárra tette a többletköltségeket. Az európai szövetségesek túlzónak tartották az előrejelzést. Madeleine Albright és Wiliam Cohen a szenátus NATO-bővítéssel kapcsolatos ülésén fotó: vm/AP • Kárpátalja magyar közvéleménye némi aggodalommal tekint Magyarország európai integrációja elé, attól tartva, hogy nehezebbé válik a kapcsolattartás az anyaországi rokonokkal, s nehezen átjárhatók lesznek a határok. Tekintve, hogy a kérdéssel kapcsolatban nő a bizonytalanság a megye magyar és más nemzetiségű népessége körében, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség úgy döntött, nemzetközi konferenciát szervez Ungváron „Magyarország euroatlanti integrációja és a határon túli magyarság" címmel. A december 12-13-án sorra kerülő konferenciára a szervező KMKSZ meghívja valamennnyi magyarországi pártot, az illetékes anyaországi kormányszerveket, s minden határon túli magyar politikai szervezetet. Bolyai: alku tárgya? „Lesz magyar egyetem, de nem Kolozsváron"-jött a hír, s hirtelen nem is tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk. A Bolyai Egyetem felszámolása, Babes-Bolyaivá alakítása az ötvenes években a Petru Groza nevével fémjelzett, a látszatra figyelő kisebbségpolitikai kurzussal való nyílt szakítás egyértelmű jele volt. Kultúrasorvasztó hatásán túl egy határozott és kemény magyarellenes kurzus erőfitogtató lépése. Hiszen egy egyetem a sztálinista időkben központilag meghatározott oktatási programmal is lehetett értékes szellemi műhely, de aligha állhatta volna útját egy hipercentralizált önkényuralmi állam etnokratikus törekvéseinek. A kolozsvári egyetem gondolata, követelése nem véletlenül élte túl a diktatúra évtizedeit és vált az 1989 decemberében megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik központi céljává. A Bolyai Egyetem sorsa jelkép erejűvé lett. Ez az, amit nem hajlandóak tudomásul venni a szűk látókörű pragmatizmus, az öncélú kompromisszumkeresés képviselői. Az RMDSZ SZDSZ-orientált liberális platformjának képviselői nem sokkal a Szövetség kormányralépése után egy külön rendezvényt szerveztek a Bolyai Egyetem újjáalakításával kapcsolatos kétségeik ismertetésére. Ez egy időre megpecsételte az intézmény sorsát. Megszüntette azt a kikerülhetetlennek látszó egységes magyar politikai akaratot, mely sikerre vihette volna az egyetem ügyét. "Visszavonulási lehetőséget adott a lépéskényszerben levő és a Bolyai Egyetem újraindítását elvi síkon támogató román koalíciós partnereknek, akik egy sovinizmussal átitatott politikai közegben érthető módon - saját politikai tökjüket óvandó - nem sietnek az RMDSZ követeléseit a gyakorlatba átültetni. A magyar kormány most eredményként könyveli el, hogy a román fél belegyezni látszik abba, hogy a Bolyai Egyetem maradjon az, ami, majd egyszer egy másik városban létrejöhet egy új magyar egyetem. Ami persze nem meglepő. A Horn-kabinet hozzáállása a Bolyai Egyetem ügyéhez ugyanis tökéletesen megmutatja a kormánynak a határon túli magyar nemzetrészekhez való hozzáállását: szólamszintű támogatás és gyakorlati tétlenség. S tétovaságukat nemrég még megtetézték azzal is, hogy politikai kalandorsággal vádolták Orbán Viktort, aki az RMDSZ hatályos programját magáévá téve, kiállt a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállítása mellett. Holott a mindenkori magyar kormánynak alkotmányba foglalt felelőssége a határon túli magyarság legitim követeléseinek támogatása. Az, hogy a Bolyai Egyetem mellett más magyar felsőfokú oktatási intézmények is létesülhetnek, örvendetes hír. De a meglévő megszerzése helyett belevágni egy bizonytalan útba, politikai felelőtlenség lenne. Pápaffy Endre Akadozik a menekültek visszatérése Vukovár még kísértetváros Horvátországi jelentésünk: A horvát média a biztonsági tanács minapi elnöki jelentése óta az eddiginél sokkal nagyobb teret szentel a visszacsatolással bajlódó térség problémáinak. Horvátország legkeletibb városában, a még UNTAES ellenőrzés alatti Ilokon (Újlak) tegnap Puharic bíboros szentmisét mondott a város védőszentje, az 1456. évi nándorfehérvári csata hősei közé tartozó Kapisztrán Szent János tiszteletére. A város horvát lakossága csak lassanként szállingózik vissza. Az Uoki horvátok hat évvel ezelőtt, 1991. október 17-én vonultak ki a városból, választván inkább a menekültsorssal járó szenvedést, mintsem eltűrték, hogy a szerb megszállók hanyogassák őket. Visszatérésük azonban lassabban halad annál, mint amit reméltek, még ha be is jelentették már, hogy a közelgő mindenszentekre szabadon elmehetnek a horvát Duna mentén, temetőkben nyugvó hozzátartozóik sírjaikhoz. Elizabeth Rehnt, az ENSZ emberjogi fő előadóját Zágrábban Mate Granic külügyminiszter is tájékoztatta az események felgyorsulásáról. Ezalatt a kis híján földig rombolt Vukovár még mindig kísértetvárosként hat, csak a csempészforgalma élénk. Romok szegélyezik az utat Vinkovcitól Ilolag. A menekültek hazatérésének irama pedig a megbékélés mellett elsősorban a szétlőtt, kifosztott, lerombolt lakóházak újjáépítésének ütemétől függ. Bencze Lajos Decemberben ismét elnökválasztás Szerbiában Montenegró: Belgrádból szított forrongás Folydatás az 1. oldalról: Az új montenegrói elnök táborából tagadják, hogy szabálytalanság történt vola, szerintük egész egyszerűen Belgrádból szítják az elégedetlenséget, mivel nem tudják elviselni eddigi szövetségesük vereségét. Djukanovics hívei ezt állítják, hogy Bulatovics még vasárnap este hajlandó lett volna elismerni vereségét és lemondani tisztségéről, de erről hétfőn Belgrádban lebeszélték, ezután kezdődtek meg a tüntetések. Szerbiai ellenzéki körök is azt állítják, hogy a feszültséget a jugoszláv fővárosból szítják, és képesek akár polgárháború kirobbantására is, csak hogy ne csorbuljon Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök hatalma. Ilyen körülmények között Belgrádban majdhogynem közömbösen fogadták, hogy december 7-re ismét elnökválasztást hirdettek Szerbiában. Az ismétlésre azért van szükség mert október 5-én, az elnökválasztás második fordulójában nem járult az urnák elé a szavazópolgárok többsége. Azokat a választásokat a szerbiai demokratikus ellenzék bojkottálta, nagyon valószínű, hogy ugyanígy lesz decemberben is. A Demokrata Párt elnöke máris bejelentette, hogy mivel a feltételek nem változtak, ezúttal is bojkottot hirdetnek, és még csak választáselenes kampányt sem folytatnak, mert meggyőződése, hogy a montenegrói történések után a polgárok többsége belátta, mennyire ellenségesen viszonyul a hatalom minden változáshoz; mindezért nem vesz részt az általa szervezett színjátékban. Szerbiai ellenzéki politikusok különösen azt tartják veszélyesnek, hogy a belgrádi hatalom ellenséges hangulatot szít az albánok és a muzulmánok ellen, amiért azok Djukanovocsra szavaztak. A kiszivárgó értesülések szerint ezúttal is hármas versenyfutás várható a szerbiai elnöki tisztségért. A szerb radikális párt ezúttal is Seseljt a szerb megújhodási mozgalom pedig Vuk Draskovicsot indítja, míg a szocialisták jelöltje valószínűleg Milan Milutinovics jugoszláv külügyminiszter lesz. A helyzetet bonyolítja, hogy egy hónappal a választások után még csak ki sem tűzték a szerbiai parlament alakuló ülését. A napokban akár a jugoszláv parlamentet is feloszlathatják, mivel két tanácsa egy év után sem tudott egyetérteni egy különben jelentéktelen törvényben. Duszton András