Új Magyarország, 1997. november (7. évfolyam, 254-278. szám)
1997-11-01 / 254. szám
□□ŰŰŰÜ MAI GYAKOSAG KÜLPOLITIKA 1997. NOVEMBER 1., SZOMBAT RÖVIDEN A német kancellár annyira bízik Nagy-Britannia valutauniós csatlakozásában, hogy a majdani európai központi bank igazgatótanácsában egy széket üresen akar hagyni a brit képviselőnek, sőt, a belépési szabályokat is hajlandó „rugalmasan" kezelni - írta tegnap, bonni forrásokra hivatkozva, két vezető brit lap. Az iráni parlament alelnöke ismét óva intette Izraelt és az Egyesült Államokat „bármiféle őrült akciótól" hazája ellen, és kijelentette, hogy Teherán „keményen visszavágna bármilyen agresszióra". A teheráni egyetem tegnapi imája alkalmával Hasszán Ruhani kifejtette: „ha az Egyesült Államok és Izrael fellép Irán elen, akkor az iráni nép és fegyveres erők olyan keményen visszavágnak, hogy bánni fogják" e fellépést. A francia kormányfő olyan NATO-bővítés híve, amely „nem keltene nyolgtalanságot Oroszországban". Lionel Jospin ezt tegnap, a moszkvai Lomonoszov Egyetem francia kollégiumának diákjai előtt mondott beszédében hangsúlyozta, kiemelve, hogy Franciaország megkülönböztetett figyelmet szentel e tényezőnek. Franz König bíboros, az osztrák katolikus egyház nagy öregje szerint Ausztriát túlságosan kevéssé érdekli Kelet-Európa. A volt bécsi érsek emiatt sürgős felhívással fordult az osztrák kormányhoz és az Európai Unióhoz, hogy kisszerű érdekektől vezéreltetve ne játsszák el az EU keleti bővítésének történelmi esélyét. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint Milan Kucan államfő a legesélyesebb jelöltje a november 23-ra kiírt elnökválasztásnak - tudatta az ország közvéleményével a Delo című ljubljanai naplap. Tegnapi zágrábi sajtójelentések szerint a felmérések azt mutatják, hogy az 1,55 millió választópolgár 75 százaléka fog részt venni az elnökválasztáson. Radovan Karadzsics volt boszniai elnök családjának tagjai arról panaszkodnak, hogy az SFOR katonái folyamatos megfigyelés alatt tartják őket, és minden lépésüket filmre veszik. A Vecsernje novoszti című belgrádi napnap ismertette Ljiljana Karadzsicsnak, a volt boszniai szerb elnök feleségének erről szóló beszámolóját. A chilei kormányzat az Egyesült Államokban és Izraelben diplomáciai gyakorlatot szerzett tábornokot választott csütörtökön Augusto Pinochet - Chile egykori katonai diktátora hadsereg-főparancsnoki utódául. Edmundo Perez Yoma nemzetvédelmi miniszter Pinochettel közösen tartott rövid sajtóértekezletén bejelentette: Eduardo Frei elnök az 53 éves Ricardo Izurieta tábornokot választotta ki, hogy jövőre átvegye a hadsereg vezetését. Oroszország és Japán között nincsenek rögzített határok, a két ország területi vitájára mihamarabb megoldást kell találni - jelentette ki tegnap Keidzo Obucsi japán külügyminiszter, annak kapcsán, hogy Hasimoto Rjutaro japán kormánydő és Borisz Jelcin orosz államfő a hét végén megtartja első nem hivatalos csúcstalálkozóját. Krasznojarszkban rendezik a kétnapos, kötetlen eszmecserét - amelynek programjában mellesleg a két vezető közös szaunázása is szerepel. Atomenergia és emberi jogok - A kínai-amerikai nyitás hazai szemmel Magyarország elsőként lépett Ha sikerülne Kínát a Kereskedelmi Világszervezetbe (a WTO-ba) fölvenni, mindenképpen pozitív hatású lenne a nemzetközi gazdaság számára: Kína bekapcsolódna a gazdasági intézményrendszerbe, és ez Magyarország számára is hasznos lenne - vélekedtek magyar külügyi források az amerikai-kínai tárgyalások másnapján. A magyar külpolitika már évek óta hasonló irányban tevékenykedik. Csiang Cö-min és Bill Clinton tárgyalásai is bizonyítják, hogy a Kínával épített magyar kapcsolatok az eurointegrációs politikával összehangoltan folynak: a közelmúltban ugyanis az európai országok közül elsőként írt alá Magyarország megállapodást Kínával a piacra jutási feltételekről. Ez pedig része a WTO- hoz való kínai csatlakozás előkészítésének- hangoztatták a Bem rakparton. A washingtoni kínai-amerikai csúcson is érzékelhető volt, hogy elsősorban gazdasági, piacra jutási, kereskedelmi jellegű nézeteltérések vannak a két ország között. Amíg ezek nem rendeződnek, nem valószínű, hogy az USA változtat álláspontján. A WTO-tagság azt jelentené, hogy minden ország biztosítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Kínának. E kérdésben ha nem is meghatározó, de komoly szereppet játszik az emberi jogok érvényesülése. Radikális áttörésre ugyanis Peking részéről továbbra sem lehet számítani. Az amerikai kormányzat is úgy ítéli meg, hogy a Kína bevonásával történő politizálás hatékonyabb lehet. Ez nem azt jelenti, hogy például a szenátusban is szóba került emberiszerv-kereskedelmet - ezt a témát egy neves kínai ellenzéki, Harry Wu vetette föl - vagy más emberi jogi kérdéseket levennének a további tárgyalások napirendjéről. Bár a washingtoni megbeszélések folyamán megnyrílt az út a szorosabb nukleáris együttműködés felé, ez nem jelentheti a kísérleti robbantások felújítását: mindkét ország vállalta a kötelezettségeket, hogy beszünteti a kísérleti nukleáris robbantásokat. Ezt a vállalást komolyan veszi az USA és Kína is. A kétoldalú kapcsolatokban inkább az Iránba irányuló kínai nukleáris export játszik szerepet. A mostani kompromisszumos jellegű megállapodás után a kínai nukleáris piac megnyúlik az USA számára. U. Z. FOTÓ: MTI/AP Egy tibeti szerzetes tiltakozik Csiang Cö-min kínai elnök látogatása ellen Philadelphiában Washington: katonai jelenlét Boszniában Clinton még nem döntött Hhivatalos washingtoni források megerősítették, hogy a kormányzaton belül széles körű egyetértés alakult ki arról, miszerint bizonyos formában fenn kel tartani az amerikai katonai jelenlétet Boszniában a NATO vezette SFOR-kötelék megbízatásának jövő júniusi lejárta után is - jelentette az MTI. Strobe Talbott külügyminiszter-helyettes csütörtökön mindazonáltal ismételten figyelmeztetett arra, hogy az elnök még nem hozta meg végső döntését a küldetésről, és „nagyon alaposan mérlegeli a különféle lehetőségeket". Sajtóértesülések szerint a kormányzat legfőbb külpolitikai illetékesei a közelmúltban három forgatókönyvet vettek górcső alá: állítólag mindhárom abból indul ki, hogy az amerikai katonai jelenlétet fenn kell tartani a jövő júniusi határidő után is. A tanácsadók úgy vélték, hogy Washington nem tudná megőrizni Irányító szerepét a jövőbeli NATO-erő élén, ha csapataival nem venne részt ténylegesen a békefenntartó műveletben, ráadásul „a többiek cserbenhagyása" igencsak rossz jelzést küldene a szövetségeseknek, különösen olyan időszakban, amikor napirenden szerepel a NATO bővítése. A boszniai békefenntartó vállalkozás sorsáról szó esett azokon a konzultációkon is, amelyeket Javier Solana NATO-főtitkár és a tizenhat tagország képviselői folytattak csütörtökön Washingtonban Sandy Berger nemzetbiztonsági főtanácsadóval. Az amerikai fegyversegélynek hála, a boszniai muzulmánok katonailag már most erősebbek a boszniai szerbeknél, és a kérdés már nem az, hogy támadnak-e, hanem az, hogy mikor indítják meg támadásukat a szerbek ellen - idézték a tegnapi zágrábi napilapok a brit Paul Beavert, a Jane's Defence Weekly szaklap katonai szakértőjét. Közel-Kelet: többnapos tárgyalások kezdődnek Az amerikai külügyminisztérium megerősítette, hogy jövő hétfőn tárgyalások kezdődnek Washingtonban az izraeli és a palesztin fél között - számolt be az MTI. James Rubin szóvivő tájékoztatása szerint a többnaposra tervezett megbeszéléseken éppúgy szó lesz az oslói megállapodás még végrehajtásra váró pontjairól, mint a végleges rendezéssel foglalkozó tárgyalások előkészítéséről. A napirenden szereplő témák között említette az izraeli csapatok Ciszjordániából való kivonulásának következő szakaszát és a zsidó építkezések esetleges felfüggesztését a palesztin területek végső helyzetéről folydatandó tárgyalások idejére. Az utóbbiak érinteni fogják a menekültek sorsát és Jeruzsálem státusát is. Az izraeli felet David Lévi külügyminiszter, a palesztint pedig Mahmud Abbasz (Abu Mázen), Jasszer Arafat helyettese képviseli majd. A tárgyalásoknak már ezen a héten el kellett volna kezdődniük, de az izraeli kormányon belül Benjamin Netanjahu kormányfő és külügyminisztere között támadt nézeteltérések miatt a találkozó nem jött létre az eredeti időpontban. David Lévi a múlt vasárnap váratlanul bejelentette, hogy mindaddig nem utazik Washingtonba, amíg nem kap kormányától egyértelmű utasításokat arra, hogy milyen álláspontot képviseljen a konzultációkon. Idő előtti választások Csehországban? Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt, amely jelenleg Csehország legnépszerűbb pártja, nem kívánja megvárni, hogy a 2000- ben esedékes parlamenti választásokon az ölébe hulljon a győzelem, ezért megváltoztatta taktikáját, és idő előtti választásokra fog törekedni. Ezt Matos Zeman pártelnök nyilatkozta csütörtökön este a prágai Prima kereskedelmi televíziónak - adta hírül az MTI. A szociáldemokraták azért változtatták meg eddigi kiváró álláspontjukat, mert úgy látják, hogy Václav Klaus kormánya teljes mértékben csődöt mondott, és „minden egyes nap, amíg hatalmon marad, kárt okoz az országnak". „A szociáldemokrácia ezért együttműködve más politikai szubjektumokkal, arra fog törekedni, hogy ez a kormány mihamarabb elmenjen" - mondta Zeman. Csehország gazdasági és belpolitikai helyzetének destablizációjáért a legnagyobb felelősséget a Polgári Demokratikus Párt és annak elnöke, Václav Klaus kormányfő viseli - így Zeman. A politikus elismerte, hogy a következő kormánykoalíciót elképzelései szerint a Cseh Szociáldemokrata Párt és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt alkothatnák. Orosz-amerikai egyeztetés Az orosz és az amerikai elnök csütörtökön este beszélt telefonon egymással „fontos nemzetközi politikai kérdésekről" - közölte a moszkvai elnöki sajtóiroda. Bill Clinton azután hívta fel Borisz Jelcint, hogy Csiang Cö-min kínai elnökkel Washingtonban befejezte csúcstalálkozóját. A félórás megbeszélésen szó volt leszerelési ügyekről, s ezekkel összefüggésben Jelcin kedvezően nyilatkozott a szeptemberben New Yorkban aláírt orosz-amerikai megállapodásokról, amelyeknek a START-II. szerződés ratifikálásához kell vezetniük. Clinton tájékoztatta orosz kollégáját a kínai-amerikai csúcstalálkozó eredményeiről. Végezetül szót ejtettek a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről, jelentettel a jövő év első felében esedékes, következő orosz-amerikai csúcstalálkozóra - áll a sajtóiroda közleményében, amelyet az AFP idézett. A Reuters washingtoni tudósítása szerint egy neve elhallgatását kérő amerikai kormányzati tisztségviselő megerősítette a telefonbeszélgetés tényét, s azt mondta, annak számos témája volt, de részleteket nem közölt. Itt Oroszország stabilitását, a nagyhatalom felvirágoztatását és a pderáció egységének megszilárdítását ígérte tegnapi rádióbeszédében Borisz Jelcin. Az orosz államfő a moszkvai központ és a köztársaságok viszonyát elemezve reményét fejezte ki, hogy Oroszország évre évre erősödni fog az országot alkotó régiók gazdagsága és valódi önállósága által. McAleese az új ír elnök Az urnák lezárása utáni első, nem hivatalos felmérések alapján bizonyosnak látszik, hogy nem lesz megseptetés a csütörtökön tartott ír elnökválasztás eredménye, s a köztársaság államfői székébe a fő esélyes, Mary McAleese belfasti egyetemi professzor ülhet - tudósított az MTI. McAleese asszonyyak négy, politikai értelemben meglehetősen súlytalan vetélytárssal kellett megküzdenie az egyébként teljesen ceremoniás, a világ legkevesebb jogkörével járó ír elnöki tisztségért, amelynek viselőjére olyan kevés politikai felelősség hárul, hogy egyes elemzések az államfői intézmény puszta létjogosultságát is megkérdőjelezik. Koszovó továbbra is lőporos hordó A nemzetközi közösség képviselőjének közbenjárása nem volt hiábavaló, a szerb rendőrök a koszovói albán diákok elleni tüntetésen már nem léptek fel annyira brutálisan, mint október 1-jén, amikor egyszerűen szétverték a tüntetőket. Pristinában, a tartományi székvárosban „csak" szemmel tartották a tiltakozókat, más városokban több egyetemistát és tanárt bekísértek - állítja az albánok legerősebb pártja, a Koszovói Demokratikus Közösség tájékoztatási szolgálata. Ezzel azonban csak a palanatnyi veszély hárult el, a fő probléma továbbra is megmaradt: az albán egyetemisták ezután sem használhatják azokat az épületeket, amelyekből még 1991- ben űzték ki őket, amikor megtagadták, hogy tanulmányaikat a szerb oktatási program alapján folytassák. Tavaly szeptemberben a meglepetés erejével hatott, hogy Szlobodan Milosevics (akkor még szerbiai) elnök és Ibrahim Rugova, a koszovói albánok vezetője megállapodást írt alá az oktatási problémák rendezéséről. Tizenhárom hónap után azonban bebizonyosodott, hogy ez csak a szocialisták kampányfogása volt az akkori szövetségi választások előtt. Azóta már a második tanév is megkezdődött, és az albánok továbbra is magánházakban tanulnak, saját programjuk alapján, a költségeket pedig a nyugati albán emigráció állja. Az idén az egyetemisták ráuntak vezetőik habozására, és úgy döntöttek, hogy megsürgetik a megállapodás érvényesítését. Egy hónappal ezelőtti tüntetésük azonban csak a feszültséget élezte ki, és az azóta eltelt időszakban több kísérlet történt ugyan a közös szerb-albán munkacsoport tevékenységének felújítására, de kézzelfogható eredmény nélkül. Az újabb tüntetésről az egyetemistákat a nyugati diplomaták sem tudták lebeszélni, de ezúttal elmaradtak a komolyabb összetűzések. Az albán fiatalok azt hangoztatták, hogy békés megmozdulásaikat mindaddig folytatják, míg nem kapják vissza oktatási intézményeiket. A taktikát és a stratégiát a feltételek szabják meg, de a szerb hatalomnak és a nemzetközi közösségnek tisztában kel lennie azzal, hogy ha nem születik gyors megoldás, az elégedetlenség fokozódhat, és a fejlemények kicsúszhatnak az ellenőrzés alól - figyelmezetetett az egyetemisták vezetője, hozzátéve, hogy ezért ők már nem vállalhatják a felelősséget. Ezúttal tehát a legrosszabbat, anyitr összetűzéseket sikerült elkerülni, de a veszély továbbra is fennáll. Mindkét fél számára elfogadható megoldást valószínűleg csak a nemzetközi közösség kényszeríthet ki, ugyanis a mostani hatalom már számtalanszor bizonyította, hogy az albán kérdésről nem hajlandók komolyan tárgyalni. A legnagyobb szerbiai kisebbség helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a rendszer mindezt az ellenzék áldásával teszi, vagyis a szerb ellenzéki színtéren sem mutatkozik olyan erő, amely érdemi párbeszédet folytatna az albánok függetlenségi törekvéseiről. Guszton András Újvidék