Új Magyarország, 1997. december (7. évfolyam, 279-280. szám)
1997-12-01 / 279. szám
□□ŰC3ŰÜ MAGYARORSZÁGG HAZAI hírek 1997. DECEMBER 1., HÉTFŐ A Közép-európai Demokratikus Fórum konferenciája konferencia Lakiteleken A föld maradjon nemzeti tulajdon Közös nyilatkozat kiadásával tegnap befejeződött Lakiteleken a Közép-európai Demokratikus Fórum (KDF) első szakmai konferenciája, amely Az agrárpolitika alapja: a földtulajdonlás címet viselte. A rendezvényen a térség posztkommunnista államainak konzervatív, nemzeti elkötelezettségű pártjai egyetértettek abban, hogy a kilencvenes évek rendszerváltozási időszaka után újraépítendő társadalmi és gazdasági rendszerek nemzetgazdaságában alapvető fontosságú a mezőgazdaság működőképességének megteremtése, közös célja továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozás. A követendő agrárpolitika alapja a termőföld tulajdonlása és használata, az eltérő adottságok és érdekek ellenére egységes volt az az álláspont, amely szerint a földnek nemzeti tulajdonban és az álam polgárának használatában kell maradnia. Valamennyi párt fontosnak tartotta a családi gazdaságok erősítését, fejlesztését, mert ez egyrészt mindenütt nemzeti érdek, másrészt szerkezetileg ez felel meg az európai agrárgazdasági gyakorlatnak. Lapunk kérdésére Medgyasszay László (MDF) elmondta: az egyes országokban jelenleg még eltérő a szabályozás, de mindenütt alapvető fontosságúnak tartják a termőföld nemzeti tulajdonlását. Lengyelország északi, nyugati területein, Lettország és Litvánia egyes részein megengedik ugyan a külföldi társaságok földszerzését, de csak abban az esetben, ha a helybelieknek nincs ilyen irányú igényük. Bulgáriában az ottani „zöldbárók" indítottak erős harcot a földért, de nem szövetkezeti formában, hanem magántulajdonként akarják birtokolni. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az NFF elképzelését a Nemzeti Földalapról. Ennek létrehozása lehetővé tenné a földpiac kívánatos megélénkülését, a kereslet kielégítését és ugyanakkor elősegítené a családi gazdaságok további fejlődését. Megfelelő jogi szabályozással a bérelt földön gazdálkodók biztonsága is megteremthető lenne. A tanácskozás résztvevői egyetértettek a haszonbérlet alkalmazásának szigorításával is. Medgyasszay László hangsúlyozta: a nemzeti földalap szigorú sorrendiségben szabná meg a földtulajdonost, először a helybeliek juthatnának termőföldhöz, utána a családtagok, majd a szomszédok, őket követnék a szomszédos falvak gazdálkodói. A cél az, hogy ne juthassanak földhöz brókereken keresztül a több száz kilométerre élő befektetők. Ha nincs helybeli vagy környékbeli vevő, akkor a Nemzeti Földalap gonddoskodna a föld hasznosításáról és vigyázna az értékesítés szabályainak betartására. Lezsák Sándor, a KDF ügyvezető elnöke jelezte: a következő év tavaszára tervbe vették egy olyan, újabb és a jelenleginél is szélesebb körű konferencia összehívását, amelyen az Európai Unióhoz való csatlakozás részleteit vitatják meg és egyeztetik. H. A. A Professzorok Batthyány Köre a polgári értékrendről A polgári értékrendet vissza kell ültetni a köztudatba, mert anélkül nincs polgári társadalom, és Magyarország nem találhat kiutat a jelenlegi nehéz helyzetből. Egyebek mellett ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a mintegy 100 tudós oktatót tömörítő Professzorok Batthyány Köre fogadott el szombaton a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott tanácskozásán. A dokumentumban többek között a társadalmi párbeszéd fontosságára, a köz iránti felelősségre, a korrupció jelenlétére, az arányos közteherviselés követelésére hívják fel a figyelmet. Állásfoglalásuk leszögezi: közérdeket szolgáló kormányra, szabálytartó rendőrségre, gyorsabban működő igazságszolgáltatásra van szükség. A társaság megítélése szerint az oktatási rendszer elősegíthetné a polgári értékrend elterjedését, de ehhez meg kellene szüntetni a tanárok és az iskolák „végzetes" pénzügyi kiszolgálatottságát. A nyilatkozat a továbbiakban állást foglal a kutatások megfelelő támogatása, a magyar egyetemes kultúra védelme, az alkotók elismerése, s az értékteremtő munka megbecsülése mellett. Az ülés szünetében tartott tájékoztatón hangsúlyozták: a társaság a nyilatkozat megfogalmazásával közéleti cselekvésre szeretné felszólítani a társadalom széles köreit, és ösztönözni az egyes embereket, rétegeket és szervezeteket arra, hogy keressék „a felemelkedés útját". A nyilatkozat elfogadása után médiavezetők fejtették ki véleményüket arról, mennyiben van jelen a párbeszéd az egyes sajtóorgánumokban. Lugossy László, a Duna Televízió alelnöke rámutatott arra: a párbeszéd valójában akkor kezdődik el, amikor a megszólalók kezdenek odafigyelni egymásra, és mondanivalójukkal a másik résztvevő kijelentéseihez kapcsolódnak. Jelenleg sok olyan televízióműsor látható, amelyben a beszélgetések csupán a párbeszéd jegyeit viselik, de valójában nem azok. Hajdú Istva, a Magyar Rádió Rt. alelnökének megítélése szerint az embereket ma elsősorban nem a pártpolitika érdekli, hanem az olyan, kormányokon átívelő kérdések, mint az egészségügy, az oktatás vagy a környezetvédelem. A nem politikusi vélemények megjelenítése is a közszolgálati rádió küldetéséhez tartozik - hangoztatta. A Magyar Televízó Rt. kulturális alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ma kisebb rangja van az emberi értékeknek a társadalomban, mint egykor volt. Kővári Péter úgy vélekedett, hogy napjainkban egy „értékrendjében megzavart" néző réteg ül a televíziókészülékek előtt, ebből adódóan az alelnök a rétegműsorok szerepét hangsúlyozta. Bernáth György, az MTM-SBS Televízió képviseletében elmondta, hogy társaságuk, mint országos kereskedelmi adó „alulról" kívánja szemlélni a közéleti problémákat, és olyan példákat szeretne bemutatni, amelyek tanulságul szolgálhatnak a nézők számára. Részletek a nyilatkozatból (...) Magyarország kormányzásának legsúlyosabb gondjai a közerkölcs gyengeségével, a közjó iránti cinizmussal és társadalmi közönnyel hozhatók összefüggésbe. A korrupció, a rendkívüli arányú „fekete" és „szürke"gazdaság és a bűnözés is veszélyezteti a jogrendet. A korrupcióra a törvény nem sújt le, a kormány tehetetlen a bűnözéssel szemben, s ki vagyunk szolgáltatva hazai és külföldi törvényszegőknek. A magyar társadalomban helrre kell állítani a közjó becsületét. Az egyéni jogok sérthetetlensége nem homályosítja el, hogy a polgárnak erkölcsi és jogi kötelezettségei vannak a közösséggel szemben. Olyan szellemnek kell érvényesülnie, amelyben a törvény megtartása természetes, és a tisztességes többségnek a jog - s nem az erő - nyújt biztonságot. A magyar polgár rendet és biztonságot akar, a polgári egyenlőség rendjét. A közérdeket szolgáló kormányt akarunk, erős szabálytartó rendőrséget, gyorsabban működő igazságszolgáltatást, a maffiák fölszámolását. Követeljük a köztulajdon és a közpénzek kisajátítóinak törvényes elszámoltatását... (...) A pártállami személyi kapcsolatokból kinőtt és azok mintájára kiépített szövevényes korrupcióval szemben a megújulás politkáját az erkölcsre, a jogok és kötelességek összefüggő törvényes rendjére kell építeni. A napi gondok orvoslásában is a távlati célokra kell figyelni. Meg vagyunk győződve róla, hogy nyir, tárgyilagos politizálással a magyar népben szunnyadó polgári erényeket, erkölcsi, szellemi erőket mozgósítani lehet, és így hazánk valódi fejlődésnek indulhat. Olyan politikusokat támogatunk, akik ilyen elveket hitelesen tudnak képviselni. Olyan kormány képes úrrá lenni a nehézségeken, amely erkölcsileg kikezdhetetlen, amelynek helyreismerete megbízható, határozott elképzelései vannak, és a legjobb szakemberek áldozatkész támogatását élvezi... (...) Nemzeti értékeinket, melyek a kibontakozás ígéretét hordozzák meg kell mentenünk. Pénz a normális alapműködésre sincs, miközben sokat költünk átgondolatlan újításokra, holott új feladatok hajhászásánál olykor hasznosabb a régiek kiváló teljesítése. Az oktatási rendszer segítse elő a polgári értékrend elterjedését. Az ország jelenlegi helyzetében - az európaiságunk megőrzése érdekében - fokozottan szükség van az oktatás és a kutatás fejlesztésére. Meg kell szüntetni a tanárok és az iskolák végzetes pénzügyi kiszolgáltatottságát és függését a gátlástalan üzleti befolyástól. Követeljük az ország gazdasági és szellemi fölemelését szolgáló kutatások megfelelő támogatását. Követeljük a magyarországi kultúra és az egyetemes magyar kultúra védelmét, alkotóinak elismerését. Helyre kell állítanunk a szellemi erőfeszítést hasznosító, értékteremtő alkotó munka közmegbecsülését! (...) Még mindig időszerű a százötven éves Ellenzéki Nyilatkozat mondata: „Károsnak, sőt veszélyesnek tartjuk, ha a kormány, önmaga is párttá alakulva, hatalmának szellemi és anyagi erejét arra használja, hogy a vélemények szabad és független nyilatkozata helyett, mindent előre helyeslő, s majdnem feltétlenül hódoló többséget szerezzen; s alkotmányellenesnek nyilatkoztatjuk azon törekvést is, hogy a kormánynak csak azon esetben szolgáljon irányul a többség, ha az egy bizonyos párt nézeteinek és érdekeinek kedvező." A nylatkozatot aláíró professzorok névsora: Abádi Nagy Zoltán, Antus Sándor, Balogh Ádám, Bencze Gyula, Berényi Dénes, Baradnay Gyula, Bencsik István, Bertényi Iván, Bitskey István, Bodosi Mihály, Bor Zsolt, Botos Katalin, Borhidi Attila, Cseh-Szombathy XX?? László, Czigner Jenő, Czvikovszky Tibor, Csanády Miklós, CathXX?? Magdolna, Dohy János, Duborvay László, Budits Dénes, Fazekas András, Fehér M. István, Finta József, Freund Tamás, Gáspár Zsolt, Gerzson Pál, Görömbei András, Győry Kálmán, Hatvani László, Hámori József, Hollósi Miklós, Iván László, Jobst Kázmér, Juhász-Nagy Sándor, Kaliszky Sándor, Illay István, Keszthelyi Lajos, Király I Itán, Kiss Ádám, Klement Zoltán, Koltai Márk, Kopp Mária, Kovács Gábor, Kovács László, Kozma Tamás, Kőrös Endre, Kurutzné Kovács Márta, Lipták András, Lovas István, Lovas Rezső, Mádl Ferenc, Maróth Miklós, Martonyi János, Méhes Károly, Mészáros Tamás, Monos Emil, Nagy Zoltán, Náray-Szabó Gábor, Naszlady Attila, Nemes Attila, Ormos Pál, Pálinkás József, Prohászka János, Rácz István, Réthelyi Miklós, Rókusfalvy Pál, Roska Tamás, Sajgó Mihály, Sándor Péter, Schrammel Imre, Simon Miklós, Solymosi Frigyes, Sonkodi Sándor, Sótonyi Péter, Szabó Gábor, Szabó Miklós, Szakolczai György, Szegedy-Maszák Mihály, Szendrő Péter, Szilágyi László, Szollár Lajos, Szőkefalvi-Nagy Zoltán, Tamás Attila, Taxner Ernő, Török Ferenc, Tulassy Zsolt, Tulassy Tivadar, Tyihák Ernő, Varga Csaba, Varga Károly, Vékás Lajos, Dávodszky Péter. Kecskeméten tartotta kongresszusát a Vállalkozók Pártja Csak tisztességes törvények formálhatnak tisztességes adófizetőket! „Mutassuk meg, hogy irányítani is tudunk, nem csak fizetni!" - szólította föl Gonda József elnök azokat a küldötteket, akik több mint 3 ezer tagot képviseltek szombaton, a Vállalkozók Pártjának kecskeméti kongresszusán, azzal a céllal, hogy kimunkálják a párt választási programját. Az idézett kijelentést nagy tapssal fogadták a jelenlévők, hiszen felszólalásaikban többen is hangsúlyozták: a jelenlegi kormányzat az ésszerűséget messze meghaladó mértékben adóztatja az állampolgárokat, és a prés kegyetlen szorítása miatt egymás után buknak csődbe a vállalkozások. Egy vendéglős elmondta: számításai szerint bevételeinek minden száz forintja után 105 forint és 30 fillért kellene kifizettie a különféle állami szerveknek, amennyiben becsületesen betartaná a hatályos törvényeket. Az ilyen és ehhez hasonló észrevételek nyomán később a kongresszusi dokumentumokba is bekerült: csak tisztességes törvények formálhatnak tisztességes adófizetőket. A jelenlegi kormányzat politikájának „szélsőségesen" vállalkozásellenes jellegét éppen a hivatalos példának nyilvánított, nyugat-európai gyakorlattal szembesítve mutatták ki a fölszólalók. Megemlítették például, hogy amíg Magyarországon a közbeszerzési törvény előírásai szinte teljesen lemossák a pályáról a kis- és közepes vállalkozásokat, addig az Európai Unió országaiban a százmillió dolláros érték alatt kizárólag ők nyerhetik el az állami megbízásokat. Sérelmezték azt is, hogy amíg a nyugati országokban már régen elválasztották egymástól a gazdaságot és a politikát, addig „nálunk a gazdasági döntések is a politikai rezervátum háttértárgyalásain dőlnek el". Magyarán: a politika a gazdasági előnyök osztogatásával igyekszik megőrizni hatalmát. Teszi mindezt az írott és elektronikus sajtó támogatásával, az adófizetők terhére. Ezek után nem volt meglepő, hogy a lehetséges szövetségesek megnevezését azzal kezdték: ezek között a jelenlegi koalíció pártjai semmiképpen sem szerepelhetnek. (káposztás) A Fidesz vállalja a polgári Magyarország felépítését Folytatás az 1. oldalról A Fidesz számára a kormányzati szerepvállalás nem cél, hanem eszköz. Kizárólag csak abban az esetben képzelhető el a fiataldemokraták kormányzati szerepvállalása, ha tényleges garanciák vannak a polgári Magyarország programjának megvalósítására. Az egyetlen garancia pedig az, ha nem kell fölösleges kompromisszumokat kötni az alapvető értékeket és célkitűzéseket illetően, azaz, ha a jövő évezred első magyar kormánya a polgári pártok kormánya lesz. Áder János hangsúlyozta: hosszú idő után sikerült elérni, hogy a békés egymás mellett élés jellemezze a Független Kisgazdapárttal való viszonyukat. „Ezzel a két párt viszonyában elértük a lehető legtöbbet: egymással békés viszonyt kialakítva mindkét párt járja a saját külön útját. Ettől különböző viszony kialakítására sem most, sem az előttünk álló időszakban nem törekszünk". Deutsch Tamás alelnök a közbiztonság jelenlegi állapotát elemezve Kuncze Gábor belügyminiszter személyi felelősségét hangoztatta, aki semmit sem valósított meg ígéreteiből. Deutsch Tamás elmondta: a fiataldemokratáknak határozott elképzeléseik vannak a hatékony bűnmegelőzés megvalósításáról. Azonnal felül kellene vizsgálni a rendőrségnek juttatott pénzügyi támogatások jelenlegi rendszerét, javítani kell a rendőrök életkörülményein és a közbiztonságon. Ezt követően az Országos Választmány zárt ülésen folytatta munkáját. MSZP választmányi ülés A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya szombati ülésén jövő év március 6-7-ére hívta össze a párt következő kongresszusát. Baja Ferenc választmányi elnök szavai szerint ez nem kampánynyitás, hanem a „választási előkészületek nyitóeseménye" lesz. " A kongresszus javasolt napirendje szerint a küldöttek elsőként Horn Guula pártelnök-miniszterelnök előadását hallgatják meg a kormányzás négy évéről, és az MSZP-nek az ezredforduló Magyarországa előtt álló feladatokra vonatkozó javaslatairól. A testület ezt követően elfogadja a párt választási programját, illetve meghallgatja Szekeres Imre alelnök, kampányfőnök előterjesztésében az Országos Választmány és az Országos Elnökség együttes javaslatát az országos választási listára és az MSZP miniszterelnök-jelöltjére. A kongresszus a tervek szerint módosítani fogja a párt alapiszabályát is. Ha a küldöttek kétharmada elfogadja a párt belső választási mechanizmusán változtatni kívánó javaslatot, az MSZP az országgyűlési választások előtt már nem tartja meg tisztújítását. (Ez az alapiszabály módosítása nélkül 1998 márciusában lenne esedékes.) Szigorúan ellenőrzött osztrák-magyar határ Életbe lépett Schengen Folytatás az 1. oldalról A Hegyeshalom és Nickelsdorf közötti közúti határátkelőhelyen a magyar állampolgárok számára külön sávokat alakítottak ki. Ennek működése a forgalom nagyságától függ, a határőrségtől kapott tájékoztatás szerint amennyiben a csekély forgalom miatt ez a sáv zárva lenne, a magyar állampolgárok az EU-sávot használhatók. Fontos tudni, hogy amennyiben a határra érkező magyar rendszámú gépjárműben vízumköteles állampolgár utazik, akkor az autó csak és kizárólag az egyéb országok állampolgárai számára kiépített sávon juthat be Ausztriába. Kellemetlen, de ebben az esetben a kocsiban utazó magyar állampolgároknak is ugyanolyan útiokmány-vizsgálaton kell átesniük, mint a vízumköteleseknek. Az autóval Ausztriába érkezők számára fontos tudnivaló, hogy érvényes jogosítvány és forgalmi engedély nélkül azonnal visszafordítják a határról a személygépjárművet. A kocsit csak 18 éven felüli személy vezetheti. Abban az esetben, ha valaki nem a saját tulajdonában álló autóval érkezik a határhoz, rendelkeznie kell egy kétnyelvű, megfelelően hitelesített meghatalmazással (ezt még apa-fiú viszonylatban is számon kérhetik). A magyar autósoknak fel kell készülniük arra is, hogy a közúti határátkelőhelyeken ellenőrizhetik a gépkocsik műszaki állapotát, a szén-monoxid-kibocsátást, a gumik állapotát. Továbbra is érvényben lévő szabály, hogy az osztrák autópályák csak előre váltott címkével vehetők igénybe. Természetesen , nemcsak a közúti ellenőrzés szigorodott tegnaptól. A schengeni egyezmény előírásait már a repülőtereken is érvényesítik. A schwechati repülőtér december 1-jétől 1998 májusáig schengeni külső határként működik, ezzel párhuzamosan fokozatosan megszüntetik az ellenőrzéseket Ausztria dél, északi és nyugati határainál Ausztria 1259 kilométeres keletinek számító határszakaszán a keletnémet állampolgárok 1989-es exodusa óta nem regisztráltak annyi tiltott határátlépési kísérletet, mint az idén. Éppen ezért már a szigorítások éretbeléptetése előtt az osztrák belügyminisztérium több száz darab - egyenként 60 ezer schillingbe kerülő - szén-dioxid-szondát helyezett üzembe, továbbá rendszeresített 120 darab, az éjszakai látást segítő szupermodern infratávcsövet. Ausztria keleti határszakaszán olyan komputerrendszert állítottak üzembe, amely az éjszakai légihatár-figyeléshez akár perceken belül képies szuprer harci repülőgépeket biztosítani. Jellemző, hogy az éjszakai határfigyelő rendszer óránként több mint 50 ezer schillingbe kerül. Ausztriának mától 67 közúti, 90 időszakosan nyitva tartó átkelőhelyet, 21 vasúti határátlépőt, 66 légi ki- és belépőt, illetve hat dunai átkelési pontot kell megerősítenie. (póczik) Érvek és bizonyítékok híján, a vízlépcsők hívei a környezetvédők egyre gátlástalanabb rágalmazásával próbálják álláspontjukat menteni. A Duna Charta képviselői felelősségük tudatában kijelentik, hogy szándékosan hazudik, aki a százmilliós szakértői kiadások címzettjeit a környezetvédők között keresi. Az erről felröppent hír a Népszabadságban publicisztikai mesterfogás, mert szó szerint nem mondja ki, amit sugalmaz, s így a gyáva rágalmazó elkerülheti a büntetőjogi felelősségrevonást. Lányi András