Uj Magyarság, 1938. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

KEDD, 1938 FEBRUAR 1 «*MACmSÄG Lengyelország nagy lelkesedéssel és fényes pompával készül Horthy Miklós kormányzó ünnepélyes fogadására A Magyar Távirati Iroda jelenti: Horthy Miklós, Magyarország kormány­zója, a lengyel köztársasági elnök meghí­vására február 4-én fiával, Horthy Ist­vánnal, kíséretével és Kánya Kálmán kül­ügyminiszterrel Lengyelországba utazik. A kormányzónak ezen az utazásán kíséret­ként résztvesznek Uray István dr., a ka­binetiroda főnöke, vitéz Keresztes-Fischer Lajos altábornagy, a katonai iroda fő­nöke, vitéz Koós Miklós első szárnysegéd, Brunswick, György ezredes útimarsall, vi­téz Gerlóczy Gábor alezredes, Németh Ti­bor őrnagy és Scholtz Andor folyamőrka­pitány szárnysegédek, a kíséreten kívül Csáky István gróf követségi tanácsos, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Bakách- Bessenyey György báró követségi taná­csos, a külügyminisztérium politikai osz­tályának vezetője, Zilahi-Sebess Jenő mi­niszteri fogalmazó, végül Dabolczy András honvédtisztviselő. A kormányzó útját a Túrán különvonaton teszi meg­ ­A kormányzó útját a Túrán különvona­­ton teszi meg. Búcsúztatására a pályaud­varon megjelennek Darányi Kálmán mi­niszterelnök vezetésével a kormány tag­jai, továbbá a miniszterelnökség államtit­kára, a külügyminiszter állandó helyet­tese, a honvédség főparancsnoka, a vezér­kar főnöke, az államvasutak elnöke, a fő­polgármester, a polgármester és a rendőr­­főkapitány. A lengyel határon Háry András varsói magyar követ és vitéz Lengyel Béla alez­redes, katonai attasé jelentkeznek a kor­mányzónál s ugyanott fogadja a kor­mányzó az őt lengyel földre érkezésekor üdvözlő Ulrich lengyel közlekedésügyi mi­nisztert és a lengyel díszkíséretnek tag­jait, Kutrzeba Tadeusz tábornokot, Transka Durski Karol fregattkapitányt, Klopotowski Jerzy külügyminisztériumi al­osztályfőnököt és Hartman Jozef száza­dost, a köztársasági elnö­k szárnysegédét A kormányzót február 5-én, Krakóba való érkezésekor a pályaudvaron Moscicki Ignác köztársasági elnök fogadja kíséreté­vel. A fogadáson megjelennek még Smigly­ Rydz lengyel tábornagy, továbbá a lengyel kormány tagjai: Beck külügyminiszter, Kasprzycki tábornok, hadügyminiszter, Swietoslawski vallás- és közoktatásügyi miniszter, Roman ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter, Koscialkowski népjóléti mi­niszter, valamint a katonai és polgári hatóságok vezetői, a varsói magyar kö­vetség tagjai, Szembek külügyi államtit­kár, Orlowski budapesti lengyel követ, a krakói lengyel-magyar egyesület elnöke és a helyi hatóságok képviselői. A kormányzónak a lengyel köztársasági elnök által való fogadása és a kölcsönös üdvözlések után Horthy Miklós és Moscicki köztársasági elnök katonai kíséretükkel elvonulnak a zenével és zászlóval kivonult díszszázad arcvonala előtt. A díszszázad arcvonalának lelépése után a köztársasági elnök a pályaudvar fogadócsarnokában be­mutatja a kormányzónak a fogadáson meg­jelent lengyel előkelőségeket és kíséretének tagait, majd ezután a kormányzó mutatja be kíséretének tagjait Moscicki köztársa­sági elnöknek. A bevonulás a krakói helyőrség csapa­tainak sorfala előtt történik a Wawel ki­rályi kastélyba. Útközben a város főpol­gármestere rövid beszédben üdvözli Ma­gyarország kormányzóját, kenyeret és sót nyújtva át neki. A Wawelba való érkezés után az egész menet a székesegyház ka­pujánál megáll. A Wawelba érkezés pilla­natában tüzérüteg 21 ágyúlövést ad le és a várra kitűzik a magyar zászlót. A székesegyház előtt díszszázad áll, zászlókkal és zenekarral. A díszzászlóalj­­parancsnok jelentésének fogadása után a menet az ezüst harangok tornya alatti kriptába vonul, ahol a kormányzó meg­koszorúzza Pilsudski marsall sírját. Ez­után a menet a királysírokhoz vonul, ahol a kormányzó Báthory István sírjára ko­szorút helyez. A koszorúzás után Moscicki köztársasági elnök Horthy Miklós kor­mányzót a rendelkezésére fenntartott lak­osztályokba kíséri, ahol vele együtt fog­nak lakni, fia Horthy István miniszteri tanácsos, vitéz Koós Miklós ezredes, első szárnysegéd és Scholtz Andor szárny­segéd. Ünnepi díszbe öltözik Krakó A lengyel sajtó lelkes cikkei Varsó, január 31. Krakóban a polgári fogadóbizottság minden csoportja megkezdette már tevé­kenységét Horthy Miklós kormányzó fo­gadtatásának minél fényesebb előkészíté­sére. Az egész város ünnepi díszben várja majd a magas vendéget. A bevonulás út­vonalát valóságos lobogóerdő fogja szegé­lyezni. Feldíszítik az útvonal házait és a házak ablakait is a magyar és lengyel nemzeti színekkel. A város több pontján hatalmas oszlopokat állítanak fel és az oszlopok csúcsán Szent István koronájá­nak másait helyezik el. A Wawel közelé­ben lévő Szent Bernát-téren 16 méter magas diadalív épül. A diadalívet a két nemzet színei és hatalmas magyar címer díszíti majd. A Barbacan-bástyán is óriási magyar címer függ. Itt fogadja ünnepé­lyesen a kormányzót Krakó városi ható­sága. A kormányzó látogatásának ideje alatt kivilágítják Krakó valamennyi temp­lomtornyát. Az ünnepi napok során egész sereg fel­olvasást és gyűlésit rendeznek Krakóban, amelyeken a város tudományos világának legkiválóbb tagjai szerepelnek. Domb­­rowszki egyetemi tanár a rádióban fel­olvasást tart „Krakó és Magyarország az évszázadok folyamán” címmel. Egy másik előadásában a professzor Magyarország ismerteti. A fogadóbizottság minden egyesülethez és szövetséghez fel­hívást intézett, hogy vegyenek részt az egyesületek tagjai teljes számban a kor­mányzó tiszteletére rendezett ünnepsége­ken. Február 3-án Krakóban nagy lobogó­próba lesz. Ezen a napon tartják meg a bevonulás ünnepélyes külsőségeinek fő­próbáját. Horthy Miklós kormányzó vonatát feb­ruár 11-én éjszaka a cseh-lengyel határ át­lépése alkalmával küldöttség várja a ha­tárállomáson. A bielowiezai vadászattal kapcsolat­ban kedvező előjelnek tartják a rendezők, hogy­ a hétfői napon újból megindult a havazás. , Varsóban most tartotta ülését Hutten- Czapski Imre gróf elnöklésével a Bá­thory István lengyel-magyar egyesület. Az ülésen az egyesületnek Horthy Miklós kormányzó lengyelországi látogatásával kapcsolatos ünnepségein való részvételét beszélték meg. Az egyesület az ünnepsé­gekre delegációt küld ki, amelynek tagjai Hutten-Czapski Imre gróf, Sienkiewicz mérnök, Dunin-Wolski ezredes, Golu­­chowski és Stella Olgierd asszony. A delegáció kihallgatása során Magyar­­ország kormányzójának egy Buczacból származó ólengyel gobelint nyújt át. A Czas vasárnapi számában Dabrowski, a krakói Jagelló-egyetem tanára terjed el­ mes cikkben foglalkozik a kormányzó lá­togatásával. Rámutatott arra, hogy a há­borúvesztes államok között Magyarorszá­got érte a legsúlyosabb megpróbáltatás, hajdani területének egyharmadára csök­kent, a kommunista forradalom és idegen megszállás a mélység szélére taszította, s a végleges katasztrófától csak a Horthy tengernagy vezetése alatt álló nemzeti hadsereg mentette meg az országot. Ma­gyarország azonban már kiszabadította magát politikai elszigeteltségéből s azóta az európai államok közötti egyenjogúságot és hatalmas államok segítségét és barát­ságát nyerte meg. Ez az eredmény első­sorban az egész magyar nemzet nagy erő­feszítésének tudható be, mert történelmé­nek ebben a nehéz szakéban a magyarság rendkívüli jellemszilárdságról, s életre­valóságról tett tanúságot. Az eredmények eléréséhez azokra a nagy jellembeli tulaj­donságokra volt szükség, amelyeknek a magyar államfő birtokában van. Mentől tovább tartott Horthy Miklós kormány­zata, annál inkább növekedett a feléje forduló bizalom a magyar nemzet legszé­lesebb rétegeiben. A cikkíró ezután utal arra a szerződésre, amelyet 1920 márciusá­ban a Lengyelországnak szóló muníció­­szállítás tárgyában kötöttek, s arra a se­gítségre, amelyet Magyarország Lengyel­­országnak a bolsevista csapatok elleni küz­delmében nyújtott. A válságos pillanatban érkezett segítség révén, fejezi be cikkét Dabrowski professzor, Magyarország kor­mányzójának neve Magyarország és a fel­támadt Lengyelország kapcsolatainak kez­detén mélyen bevésődött az emlékezetbe. Az­ Express Poranny vasárnapi száma érdekes beszélgetést közöl Czeslaw Pete­lenz nyugalmazott lengyel tengerésztiszt­tel, aki a kormányzóval együtt szolgált a monarchia haditengerészetében. A beszélget­­és során Petelenz elmondja Horthy, Miklós kormányzóval való megismerkedés­­ének érdekes történetét. Horthy kor­mányzó akkor a Novaria parancsnoka volt. Egy napon át kérették a Monarch teng­gernagyi páncélos fedélzetére, ahol ki­derült, hogy bridzsjátékhoz hívták negye­­diknek. A partnerek Hans tengernagy, Horthy, a későbbi tengernagy és Kenek voltak. Ettől kezdve min­den nap öt és hét óra között együtt játszottak, s a legjobb ban Horthy Miklós játszott. A továbbiak­ban Petelenz elmondja az otrantói ütkö­zet lefolyását és a kormányzó hősies ma­gatartását, aki sebesülése ellenére is a parancsnoki hídon maradt, s onnan vezette­ tovább a csatát. SZÖVETKEZETI BOLT HANGYA KÖTELÉKÉBEN Hák(HXI ). fíoYom­­­i A reformbizottság szónokai súlyosan bírálták a népszövetséget Svájc visszatér a semlegességhez — Ausztria nem tartja időszerűnek a vitát Genf, január 31. A népszövetségi alapszabályok reformjá­nak tanulmányozására kiküldött 28-as bi­zottság hétfőn megkezdte a szankciókról szóló 16-ik szakasz estleges módosításá­nak vitáját. A vita kiinduló­pontja Cran­ Borns lord helyettes angol főmegbízott ré­gebben készült jelentése volt, amely há­romféle megoldást sorol fel: 1. A népszö­vetség részéről elhatározott szankciók végrehajtását kötelezőnek nyilvánítják. 2. A végrehajtást teljesen az egyes államok belátására bízzák. 3. Nem mondják ki előre, hogy a szankciók végrehajtása köte­lező lesz-e, vagy sem, hanem minden konkrét esetben a helyzetnek megfelelő­en döntenek. A bizottsági vita első szónoka Unden svéd megbízott volt, aki azt kívánta, hogy az alapokmány 16-ik szakaszának alkalma­zása tetszőleges legyen, vagyis az alkalma­zást az egyes államok egyéni hozzájárulá­sától tegyük függővé. Nyíltan be kell is­merni, hogy a népszövetség nem tudja megvalósítani teljes egészében az alapok­mányban kijelölt programot. A megtorlás fikciója mellett való kitartás csak tovább gyöngítené a népszövetség tekintélyét. Gorgé svájci megbízott bejelentette, hogy Svájc nem kívánja növelni a nép­­szövetség nehézségeit, de ma, amikor két szomszédos nagyhatalom is elhagyta a népszövetséget, Svájc sorsa forog kockán és ezért a legközelebbi jövőben a népszö­vetséghez intézett emlékiratban be fogja jelenteni, hogy visszatér az úgynevezett érinthetetlen semlegesség politikájához. Rutgers holland kiküldött megállapí­totta, hogy az olasz-abesszin háború a 16-ik szakasz alkalmazásának erőpróbája volt és ebből levonható az a tanulság, hogy a katonai jellegű megtorlásokat sohasem alkalmazták s a gazdasági jel­legű megtorlások vagylagos jelleget öltöt­tek. Ezáltal az alapokmány hallgatólagos revízión ment keresztül. A holland kor­mány is amellett van, hogy a megtorlások alkalmazását az egyes államokra bízzák. Pflügel osztrák megbízott kormánya nevében kijelentette, hogy a jelen időpon­­tot nem tartja alkalmasnak e nagy fontos­ságú kérdés megvitatására, amiért is tar­tózkodik a vitában való érdemleges rész­vételtől. A délutáni ülésen a finn delegátus után Komarnicki lengyel megbízott azt hang­súlyozta, hogy a népszövetség összes fel­adatait csak egyetemesség esetén teljesít­heti. Amíg az összes hatalmak nem tag­jai, ehhez a valósághoz kell alkalmaz­kodnia. El kell tüntetni azt az arány­talanságot, amely a kis tagállamokra há­ruló kötelezettségek és a nekik jutó elő­nyök közt fennáll. Semmiesetre sem sza­bad a népszövetséget annak eszközéül fel­használni, hogy egyes államok érdekei más tagállamok önkéntes hozzájárulása nélkül érvényesülhessenek. A reformot csak békés légkörben lehet megvalósítani. Cantilo (Argentína) az egyetemesség és az együttes biztonság mellett s a re­form időszerűsége ellen szólt. Osusky a cseh kormány nevében azt fejtegette, hogy az előírások megsértése nem ok arra, hogy az előírásokat módosítsák. Kü­lönbséget kell tenni átmeneti jelenségek és a nemzetközi élet örök törvényei kö­zött és elsietett és jóvátehetetlen határo­zatoktól tartózkodni kell. A vitát kedden folytatják. A népszövetség tanácsa délután az alexandrettei kérdéssel foglalkozott és a francia és a török delegátus köszönetétől kísérve angol-francia-belga-svéd-török bi­zottságot küldött ki a választási szabály­zat elkészítésére. 4RTf0 hx-s*­fect'szó-­Kjl/A a. rrz- twun xtaunncji

Next