Uj Magyarság, 1938. március (5. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-06 / 53. szám
20 Délibáb Liliké lovagol Angyal bácsit minden gyerek ismerte a környéken. A tejközpont embere volt, ő számolt el a fűszeresekkel és mióta a világ világ, ott ült a tejeskocsi bakján, a kocsis mellett. Csakhogy míg a kocsis mogorva, magába zárkózott ember volt, addig Angyal bácsi örökké vidám, tréfára mindig ráérő személye hamar népszerű lett a környék lurkói körében. Délibáb Lilikével különösen jól megértették egymást. Angyal bácsi mesélt a tejvállalat életéről, a tej paszterizálásáról, a lovak tisztántartásáról és még sok egyéb dologról, amiket Lilike mind csillogó szemmel hallgatott Nagyon jó barátságban voltak tehát: Angyal bácsi, Liliké, no és Vilma. Vilma szintén a tejvállalat „alkalmazottja” volt: ő húzta a kocsit Lacival, a másik lóval. Míg Laci harapós ló volt, Vilma szelíden rágta meg mindennap a Lilikétől kapott kockacukrot és ellenszolgáltatás fejében megengedte néha Lilikének, hogy Angyal bácsi segítségével felmásszon a hátára, anyuka nagy rémületére. Angyal bácsi csak akkor ijedt meg, amikor Lilike egy szép napon felszólította: fogják le Vilmát a kocsiból, hadd nyargaljon vele egyet Liliké a Székely Bertalan utcában. Angyal bácsi szabadkozott, azt mondta: öreg már a Vilma nyargalászásra, de majd elhozza egyszer a kis csikóját, azon száguldozhat a kisasszony, míg csak le nem pottyan róla. Nosza, könyörgött is Lilice nap, mint nap Angyal bácsinak, hogy hozza el már egyszer a kis csikót. Angyal bácsi nem tudta, mit tegyen, utóvégre a tejközponté a csikó, nem lehet egyszerűen kilopni az istállóból. Végül kétheti fejtörés után összeszedte bátorságát és beállított feletteséhez, a szigorú Kadarász úrhoz és előadta kérését: adják ki neki egy napra a Vilma kis csikóját. Kadarász úr először nagy szemeket meresztett, de amikor megtudta, hogy egy nagyon régi vevő kislánya szeretné látni, elgondolkozott: — Tudja, milyen okos ember maga, Angyal bácsi ? A legjobb reklámot csinálja nekünk a gyerekek révén. A csikót természetesen megkapja. Minden két hétben egyszer elviheti Akkor a régi tejfogyasztók gyermekei ingyen lovagolhatnak rajta. Az ötletért pedig kellőképen meg fogjuk jutalmazni Angyal bácsi boldogan távozott Olyan becsületes ember volt, hogy nem is annyira az ígért jutalomnak örült, mint annak, hogy ígéretét megtarthatja. Hát még Liliké milyen boldog volt és a sok gyerek a környéken!... Szegény kis csikó pedig minden két hétben elrontotta a gyomrát kockacukorral. De azért örült ő is, hiszen egész nap a mamájával lehetett. Thury Zoltán M MI FÁJT Egész nap ugrált, tornászott Pali és estére bizony izomgyulladást kapott. Amint szomorúan ül, megkérdik tőle: — Mi fáj, Palkó? A fejed? — Nem. — A hátad?— Nem. — Kezed, lábad? !— Nem. —- Hát? — Fáj az egész gyerek! — sóhajt Palkó. TOMMY sgr IFJÚSÁGI RÉGÉN*' irta: ._ SZEfgTvgW 29 Ekkor egyetlen lendülettel a halott fatörzs hátára ragaszkodott s magához segítette Lobit. Főnök támogatás nélkül is könnyen keresztüliramodott. Lobi kapálózva ért földet a túlsó oldalon s ekkor ő maga is ugráshoz fohászkoditt. De mielőtt levegőbe került volna, recsegve roskadt be alatta a belül már réges-rég porrá korhadt fa rücskös kérge. Támaszvesztetten bukott a megnyíló üregbe s valósággal elsüllyedt a korhadékban. Szeme-szája megtelt finom, köhögtető purhával. Prüszkölve kapálózott talpra és a következő pillanatban végigszaladt rajta az ijedelem és eszeveszett gyorsasággal kapaszkodott ki az ezernyi kisebb-nagyobb, szürke skorpiókkal telített odúból. Csak a véletlenen múlott, hogy nem a skorpiófészek kellősközepébe zuhant, alig lépésnyivel mellettük szakadt le, így is csodának számíthatta, hogy meg nem marták. Annyira irtózott ezektől a fullánkos szörnyektől, hogy mikor már biztonságba jutott előlük, Libit kézenkapva szaladt, míg a szuszból tartott. S azalatt állandóan szaladgált hátán a hideg borzongás. Nagy nehezen lecsillapodott. Lokinak szót sem szólt kalandjáról, minek is ijesztette volna meg feleslegesen a kislányt? Úgyis eleget rettegett már szegényke. A bujdoklás lázában a kevés eszükbe sem jutott. Mire átvándoroltak az alacsony hegyecskén, már idestova alkonyodott. Éppen pihenőhely után keresgéltek, midőn halkan, valahol távól, megszólalt a dél óta hallgató hírdob: ... a folyón nincs senki . . . nincs senki . . . perrentette üzenetét és addig ismételgette, míg választ kapott a mérges ördögdoktortól: .. . keresd az erdőn . . . keresd az erdőn . . . Bár teljes napi előnyük volt és az éjszaka folyamán bizonyára nem indul nyomukba senki, a Gyerek elvetette a pihenő gondolatát. Valami serkentette belülről, hogy menjen, fusson, megállás nélkül. Mivel Loki moccanni sem tudott jóformán, hát lovacskáztatta, mint már annyiszor. Mindamellett, hogy lenn a völgyben kényelmes bandukolás kínálkozott, maga sem tudta, miért, a széles ívben kanyarodó zeg-zugos, sziklás hegyoldalon maradt. Elhatározta, hogy vakulásig mennek, s ha majd a sötétség kényszeríti őket, akkor telepednek csak le. Jó másfélórányi távot legyűrtek, mikor a szerteszét rohangáló Főnök tobozos sünt abajgatott fel. Gondolta, megvacsorázik belőle, tehát utána iramodott. Éles ugatása egyszerre elcsöndesült, olyan fojtottan hangzott, mintha a föld alól törne elő, aztán hirtelen megint tisztán harsant, valahonnan magasan a gazdái fölül. A Gyerek hiába nézte, nem teljes álmélkodása mindjobban nőtt, mert a diadalmas ugatás határozottan a völgyoldal roppant magas, megmászhatatlannak tetsző sziklatornyáról ereszkedett le. Kíváncsisága a Főnök keresésére késztette. Toppancsai lenyomatát úgy olvashatta a porhanyó talajon, akár a nyitott könyvet. Kanyargott a rekettye között, majd beleveszett a sziklatorony alján ásító nyílásba. Az ember széles, alacsony lyukat elfödte a giz-gaz. Főnök nyoma követése nélkül soha észre sem vette volna. Hívta kutyáját, de csak nem ódalgott elő s ekkor merész elhatározással a lyukba bujt. Ha főnök ép, már pedig ugatása jóvoltáról tanúskodik, akkor őt sem várja kelepce. Nemsokára izgatott képpel lihegett vissza a türelmesen várakozó Lokihoz. — Gyere, gyere — sürgette —. Főnök olyan pompás tanyára akadt, hogy még! . . . És akár akarta a kislány, akár nem, erőszakkal a lyukba tessékelte. — Mássz csak bátran — biztatta. — Ha lehajtod a fejedet, be sem vered . . . Lobi zakatoló szívvel óvakodott előre a pokolsötét, felfelé hajló szűk alagútfélén. Mire panaszkodva megszólalt volna, hová kergeti őt a Gyerek itt a föld alatt, ismét a szabadba került (Folyt, köv.ji. vKS/nar/up, uw* nxmctmowmogossíc Agap/; Cft • (L ^ SP9HA m GHk M Mf |&g M Kg im JpA ÉS g| ||| HOMBBaW SZERKESZTI: MOI IMRE nunnnai Vers pályázatunkból: Gyöngyvirág Erdő csendjében nyílik A csilingelő gyöngyvirág... Ki ültette ódat A jó Isten maga. Ki gondozza őket? Az angyalok kara. Ki gyönyörködik bennük T Kik az erdő csendjét keresik. S gyengéd kézzel bokrétába kötözik Farkas Gabi Gyöngyvirág Egyszer réges-régen Élt egy tündérleány. Sok-sok drágagyöngyöt Viselt fehér nyakán. Egy nap elvesztette, Kereste ia sírva, — De amerre indult, Csak virágok nyittak. Szépen egybefüzte, Ékéül nyakának, Azért elnevezte Őket gyöngyvirágnak. Almássy Emese Gyöngyvirágszedés Gyöngyvirágot, szedni indul Egy kis gyermektársaság, Innen, onnan víg kiáltás Hangzik: itt m gyöngyvirági Nagy csokorral szednek s mindnek Mosoly ül a szemébe', Odahaza vígan nyújtják Édesanyjuk kezébe... • Újházi Rózsa Csilingel a gyöngyvirág Cslingel a gyöngyvirág Az erdő csendjében, Kizöldült a kopasz ág, Most van ünneplőben. Csilingelő gyöngyvirág Szép májusban nyílik, Hatalmas fák, bokrok közt Illatával díszült. Kis pajtások szeressük a kedves virágot, És sohase feledjük Nagy Magyarországot. Takáts Ákos Gyöngyvirág Csingi-üngi gyöngyvirág, Oh, mily szép e kis virág! Napsugaras, harmatos, Erdő tőle Ólajos. Kismadárka énekel, Láttán indul az ember. Csingi-lingi gyöngyvirág, Oh, mily szerény kis virág! Zöld levél közt csilingel, Fürtös, piciny fejével. Áldva légy, jó Istenünk, Szép tavaszt Te adsz nekünk. Cser Teréz A gyöngyvirág Jön a tavasz, jön a tavasz, Itt van már a kikelet! Gyöngyharmatos, zöld fa közül Kis gyöngyvirág integet. Apró, fehér harangfejét Enyhe szellő ringatja, Bejárja a megáen érdét Édes, üdeHatja. Fenyők aljáés maglapuló Gyöngyvirág, te kis érva, Csodállak! Hiszen te vagy a Tavasz legszebb virága! Szalontói Tibor KPCOT LACI CSINTJE Az elakadt autók Huncut Laci így szólt a pajtásához: — Figyelj csak ide és hallgasd meg ezt az érdekes történetet — Figyelek — helyezkedett el Laci mellett a kis barát Laci egy doboz gyufát tett maga mellé az asztalra és belekezdett a történetébe: — Egyszer, egy szűk hídon, valamelyik falu közelében szembekerült két autós. Egyszerre futott fel a kocsijuk a hídra, de egyikük sem akart hátrálni így álltak a hídon, — magyarázta Laci, gyufaszálakkal mutatva az autók helyzetét. — Szó, szót követett az autóvezetők között, de csak nem tágítottak. Végre azt mondja az egyik: kiáltsunk be a faluba, innen jól meghallanak minket, jöjjön ide az öt legokosabb ember és amit ők mondanak, azt történjék. Hamarosan előkerült az öt okos emberi — Előkerültek és így felsorakoztak az egyik autó mögött Igen ám. — mondta erre a másik autós, — de én azt mondom, hogy a bolond ember néha az okosnál is ügyesebb tanácsot ad, hívjuk hát ki a falu ötegbolondabb emberét iá. Jó volt a válasz, azok el is jöttek és így álltak fel a másik autó mögé, nézd csak: ami *i— Tágranyílt szemmel figyelte a Ma pajtás a kirakott gyufákat és amikor látta, hogy Laci csak négyet tesz le, megszólalt: — De hiszen itt csak négy bolond áll... — Te vagy az ötödik! — csapott le nagy nevetve Huncut Laci és nemsokára, meghökkenéséből felocsúdva, vele nevetett Ma pajtása is... JOBB ÉS BAL !— Mondd csak, Pista fiam, meg tudod-e mutatni, melyik a jobb lábad? Pista komolyan mutat a bal lábára. — Nem, ha fiam, éppen fordítva van. Pista büszkén feleli: — Én azt tudom, csak akartam látni, a bácsi is tudja-e? Délibáb! Délibáb ! Délibáb! Délibáb Lilikó kedves, érdekes és mulatságos kalandjait alig pár hete közli a Kis Pajtások, olvasóink máris úgy megszerették, mintha régi, népszerű figurája lenne lapunknak. Igazán, örömmel és megelégedéssel olvassuk kis pajtásaink leveleiből, hogy mennyire megkedvelték Délibáb Lilikét. Noé, gyerekek, ha már olyan nagyon szeretitek olvasni Lilike históriáit, mutassátok meg, elég éleseszűek vagytok-e és megtaláljátok-e a Kis Pajtások jelen számában elrejtett „Délibáb” szót? Természetesen a Délibáb Lilikéről szóló cikken kívül. Aki megtalálta, ne írja meg nekünk, várjon titkával a jövő hétig, amikor is újabb feladatra nyúik alkalom és azzal együttesen juttassátok majd el. Figyelem, gyerekek: a fürge, ötletes kis pajtások között öt jutalmat osztunk ki. A TÉGLA — Ejnye, fiam, már megint hol csavarogtál ilyen sokáig? — Egy téglát néztem az utcán. — Mit néztél rajta? ■— Egy ember fejére esett. Találd ki kis pajtás! B«v«te Drika rejtvénye: Xennyben ,ékezet nélkül), *ir, égi tort. « nélkül nincs semmi. A Csfrandzs Joeks rejtvényei Fejünkön van, személyes névmás (németül), haragon (ékezethibéval). nemzet. fcenttvángi ndiké rejtvénye: Megsütik, rosszat tesz. 4. Inomirr UMt rejtvényav D “7“ szamárhang A kmit Tssettem pót torajtvényei III . DD . 811 , 191 , I (Melyik kismondás est) A Kacséry Péter rejtvénye: Fon, puskázik. Holczer Béla rejtett nevei: Alig ordítottam. Három legény Kassán dorbézol. Helyet a másiknak ötven deli legény érkezett. A halál mért azatt Dunán ,,Dorog" nevű hajó megy. (A hat név kezdőbetűje egy hetedik nevet ad.) A február 30-i ki számunkban közölt rejtvények megfejtése: Kató. — Bon-bon. — Húshagyó kedd. — Osztrák határ. — Határállomás. — Társasjáték. Beküldési határidő: március 19. A jutalmakat postán küldjük. A Krecsmáry László, ugye, megkaptad már a jutalmat? A bélyegekkel ismét megörvendeztettünk egy kis gyűjtőt. Derék kia pajti vagy! — Mocsáry Péter. Bekötési táblánk nincs, fordulj kötőhöz. A dicséret szorgalmadnak és nem a versednek szólt, — mert azokról most még nem mondunk bírálatot — Koszorú György. Miért nem gyürkőzől neki a versírásnak. Gyuri? — Újházi Rózsa, el fortagektém. mehet azért peez Irtáé a»e*? A »szaad KB most mest adunk kárt majd cask a pályázat sredinényének kihirdetés«kor —t Oeftik* László. Csak így tovább, szorgalommal, kitartással ! — Ferber Pista. Hogy nem válaszoltunk, annak egy oka lehetett — leveled elkallódott. Láss neki a munkának, Pistike! Buzdításul jutalmat kapsz. — Almássy Emese. Gazdag küldeményeddel igen megörvendeztettél, kislányom. Kérésednek — ami a Kis Pajtásokra vonatkozik — helyszűke miatt nem tudunk eleget tenni. — Csányi Teréz. Kérésedet teljesíteném, de a választott játékot nem küldik vidékre. Személyesen kell elmenni a boltba Ha van Pesten rokonod, vagy ismerősöd, kérd őt meg és közöld elmét velem. — Gröber Mária és Márti. Olyan későre ne halasszátok az utalvány beváltását. Akkor Inkább küldök majd újat, de figyelmeztessetek erre az ígéretemre. — Mráz Ilona. DJ Ida pajtás vagy, ugye? — Farkas Mária és Gabriella. Nevelteket bejegyeztem a Kis Pajtások nagykönyvébe. — KL Sarolta: Az alföldi róna ékessége a csodálatos délibáb — Cser Teréz. Szeretettel fogadtunk táborunkba, kislányom! Ha szorgalmas leszel, hamarosan jutalmat nyersz. — Szalontai Tibor. Hozott Isten! úgy gyanítom, szorgalmas kis pajtás leszel. Tiborka! — Takáts Ákos és Irén. Jól van. Ákos! Irénkének ezt üzenem: bár a vers nem Üti meg a mértékek a feldolgozott gondolat nagyon szép és ezt figyelembe fogjuk venni —. Szentiványi Ildikó Jól van! — Erdős Bertalan és Tibor. Látom, szorgalmasok vagytok. — Regula Erika. Egyiket mindjárt közöljük is. — A többi levélre jövő héten válaszoltunk. Kispajtások jutalma!: Egy dobos £ 3reb*r -csokoládé Kaput: Lafrenci Ilona Cf7 dotxn g&l) OVOMIUTIME Tj Vi ifim ** *r# ** egészség SWTi» Gyógy«»« te Tapsi«'gyár «FrtSSrt B--T. Házhoz szállítja: Dr. jggsr Wand« Kapta: Pintér Ida Egy * pengd érték« vánáHtea sUMar UEBNER bácsi jateatreOEmSha, Budapest. ¥„ üzent btzkattr «. a. Kapta- MocuAry Péter Utalvány 9—1 CastoOlate») Borsay János fényképészeti mutferemné. ▼L. Király«. 72 Tel • U — Brunhuber Béla au kan 60 kamarai fényképáM VIEL. Baroaa-a. ®L Tel? tű—HU Kapta: Ger« Gerd* és FUnpn Ötté há»h«f nillHvn Boon kakaó világ márka Kaptak: Hunffárl*-6tllíshAgol Brr cacsfc fcssurted Gyártja: WKBCim. E8 TAUg Kapta: Perber István Ot*á Utalvány egy díszdobozos desazotis CADEAU csokoládégyárba Kapta: Kriza Judit és Dániel 2—2 darab belépőjegy a BUDAPEST SZIKESFŐVÁROSI ÁLLAT- és NÖVÉNYKERTBE Kapta: Németh Éva és Csepinszky Andor 1 darab Piccolo szájharmonika JÓZSEF-körút hangszerüzletből Kapta: Almássy Ernes* 1 dobos finom színes írón SZÉNÁST BÉLA papküzetéből IV. Ferenc lekter* A Kapta: Holczer Béla