Uj Magyarság, 1938. május (5. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-07 / 102. szám
SWIMRAT, 1938 MATOS 7 ■ »madarsAg Megakadt Orosházán az angoranyúl-tenyésztés, mert nem lehet eladni az angoragyapjút Orosháza, május hó. Orosháza a kisállattenyésztésnek és értékesítésnek egyik igen jellegzetes központja. Már a vonatról szembetűnnek a nagy tárházak, két baromfikereskedő cég gyűjtőteleped. Az állomásfőnök mondja, hogy évente több, mint háromszáz vágón baromfit, ötven vágón tojást szállít a vasút. Most éppen fagyasztott tojást rakódnak. Sokezer kisgazda szorgalmas munkájának eredményét jelenti ez, sokmilliós bevételt, amelynek hasznát nemcsak ez a környék látja, hanem az egész ország. Baromfikivitelünk jelentőségeit nemcsak a statisztikai számok mutatják hanem ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy ez a kivitel nagyrészt nemes valutával fizető országokba irányul. Nemrégiben tett jelentést Imrédy Béla közgazdasági miniszter devizakészleteink örvendetes fejlődéséről. Ezt az előnyös helyzetet túlnyomórészben törekvő kisgazdáinknak köszönhetjük, végeredményben az ő munkájuk teszi lehetővé az ipari nyersanyagok külföldön való beszerzését is és a hatalmas milliárdos beruházási program megvalósítását. Látogatás a Turul angoranyai telepén A Turulszövetség orosházai Szondi bajtársi egyesülete felismerte a kisállattenyésztés különös helyi fontosságát és dicséretes igyekezettel törekedett bekapcsolódni a tenyésztés fejlesztésébe és propagálásába. Szemenyey Bálint dr., a Turul orosházai vezére, bemutatja az egyesület angolanyúl-telepét, ötvenhat darab szép fajállat van az egyszerűen, de jó gyakorlati érzékkel készített, célszerű ketrecekben. Gondozójuk egy hetvenötszázalékos hadirokkant, a telep felügyelője. A hófehér selymesgyapjú állatok megvethetnék a nagyszabású tenyészet alapját, példaadó, serkentő célt szolgálnának, ha két, leküzdhetetlennek látszó akadály nem hiúsítaná meg a Turul törekvését. Szemenyey dr. mondja: — A Turul tagjai szövetkezetet alakítottak az angoratenyésztés felkarolására. A befolyt üzletrészekből vettük ezt a kis telket, házat, a tenyészanyagot, berendeztük a telepet és reméltük, hogy szerény anyagi támogatást is sikerül kieszközölnünk Nagy csalódás ért bennünket. Hosszas kérvényezés után az iparügyi minisztérium kétszáz pengőt kiutalt ugyan, de még ezt az összeget sem sikerült eddig kézhez kapnunk. Pénz hijján egy évet elvesztegettünk anélkül, hogy a munkába belefeküdhettünk volna. — A másik akadályt az angoragyapjú értékesítésének kérdése jelenti. Az újságok egy időben erősen támogatták az angoranyúl tenyésztésének felkarolását, biztatást kaptunk minden oldalról. Sajnos, szinte abban a pillanatban, amikor a gyapjútermelés megindult, kiderült, hogy az angoragyapjúra nincs vevő. Negyvenpengős kilónkénti árat helyeztek kilátásba a tenyésztők, akik állataikat jó áron adták el. Mi megelégednénk azzal, ha huszonötpengős átlagár elérhető volna, de vevő erre sem akad. Írtunk Fehérvár-Csurgóra Károlyi Józsefné* grófné uradalmának, a legnagyobb magyar angoranyúl-tenyésztőnek, kérdeztük, hol lehet a gyapjút eladni, de válaszra sem méltattak bennünket Ilyen körülmények között az állomány szaporításáról is le kellett mondanunk, itt vannak a drága tenyészállatok és nem tudunk velük mihez kezdeni, így hiúsulnak meg a legszebb elgondolások. Az ifjúság gyakorlati nevelése a keresztény társadalom számára kijelölt cél, dicséretes dolog tehát, ha az ifjúsági egyesületek is ebben az irányban dolgoznak. Munkájuk nem könnyű. Törekvéseiket igen sok esetben meg nem értés, irigykedés, az öntudatos keresztény felfogástól távol állók önérdekű hangulatkeltése igyekszik elgáncsolni, pedig éppen rajtuk keresztül lehetne kifejteni a legjobb propagandát és elérni a leggyorsabb eredményeket. Elnézem ezt a szerény Turul-házat, az egyesület áldozatkész vezetőit és nem tudom megérteni, hogy miért nem sietünk segítségükre, miért hagyjuk egyedül őket, amikor minden támogatást megérdemelnek. Nincs vevő az angoragyapjúra Gollotsik Elek dr. ügyvéd, az orosházai Turul másik vezető egyénisége, bemutatja saját angoranyúl-telepét. Ez már nagyobb tenyészet, állománya igen értékes, de ezt sem szaporítják a gyapjúértékesítés válsága miatt. Mennyi tőke, munka megy itt veszendőbe és milyen nehéz lesz ezután kezdeményezésre ismét rábírni az embereket! Egy-egy nyúlketrec hat-nyolc pengőbe kerül, a tenyészállatokért harminc pengőn felüli összegeket is fizettek. Ma az anigoranyúl szinte eladhatatlan, közönséges házinyúl áráért vesztegetik a rászorult tenyésztők az orosházai piacon. Ki felelős ezért? Meglátogatunk egy nagyobb angolanyúl-tenyészetet. Mondák László főgépész gyümölcsfákkal beültetett, jól gondozott udvarában van a telep. Fia, kereskedelmi iskolát végzett fiatalember, szakszerűen magyarázza a tenyésztés gyakorlati tapasztalatait, mutogatja a ketreceket, amelyek újszerű elvek alapján készültek. A ketrecek alja lejtős deszkalap, a végén ráccsal. A tisztántartás így igen egyszerű, kevés munkát igényel. Hatalmas gyékények gondoskodnak arról, hogy a kényes állatokat széljárás idején léghuzat ne érje. Az egyik sarokban hőmérő van, ellenőrzik a hőmérsékletet. Az állomány szaporítását itt is beszüntették, a meglevő gyapjúkészletek eladhatatlanok. Pedig a fiatal Mondik egzisztenciát szeretne teremteni az angolanyúl tenyésztésével, az önállósítási alapból kért támogatást, hogy ezen a gyakorlati pályán elhelyezkedhessen. Az igyekezet meglenne tehát, szakértelemben sincs hiány, az értékesítésen bukik el ez az új kisállattenyésztési ág. A megoldás talán nem is lenne olyan nehéz. A rendszeresített rustavapjú-aukciókkal kapcsolatosan meg lehetne szervezni az angoragyapjú eladását is, olyanformán, hogy az egyesületekbe, szövetkezetekbe tömörített kistenyésztők a helyi központokba beszállítót gyapjúra előleget, lombard-kölcsönt kapjanak, amíg az értékesítés lehetővé válik. Ilyen megoldással az angoragyapjú-aukciókon nagy mennyiségek kerülnének eladásra, külföldi vevőket is lehetne idecsalogatni. Az a különös, hogy az angoragyapjúnak Németországban és Angliában nagy piaca van, de rendszeres kapcsolatokat létesíteni a kistenyésztők nem tudnak és emiatt az angoranyúl-tenyésztés tönkremegy, még mielőtt kifejlődhetett volna. Nagy érdekek fűződnek a kérdés megoldásához. Egyedül Orosháza környékén két-háromezer angora-tenyészállat van, néhány év alatt valóságos központja lenne az angoragyapjú termelésének. Azok a hatalmas eredmények, amelyeket a törekvő orosházakörnyéki kisgazdák a baromfitenyésztés terén elértek, biztosítanak arról, hogy hasonló fejlődésre van kilátás az angoranyúl-tenyésztés tekintetében is. Egy új mezőgazdasági ág kifejlődésére van lehetőség. A tanyákon, egymástól elkülönítve, ideális körülmények között létesülhetnének nagy angolanyúl-telepek, a kisgazdák új jövedelemforráshoz jutnának és az ország az angliai kivitel révén több devizához. A kedvező körülmények és a törekvő emberek itt vannak, vállal kozási kedvben nincs hiány. A fiatalabb generáció, a Turul kezdeményezése alapján nagy örömmel kapcsolódna be az új munkába. Minden józan ok meg van arra, hogy elvárjuk a sürgős intézkedést és segítséget. Reméljük, ez nem késik sokáig és a drága pénzen vásárolt tenyészállatok elkótyavetyélésével nem lesznek a kisgazdák, a törekvő fiatalok ismét egy új csalódással gazdagabbak. Kovrig János A Szosz emlékiratban kéri a köztisztviselők helyzetének javítását A segédhivatali tisztviselők országos szövetsége most tartotta május havi választmányi ülését, Varga Ferenc kormánytanácsos elnökletével. Szabó Miklós főtitkár a szövetség ezidei országos gyűlésének jelentőségét méltatta és ezzel kapcsolatban köszönetet mondott a sajtónak az impozáns formában megnyilvánult támogatásért. Előterjesztette a nyugdíjas szakbizottságnak a drágasággal foglalkozó javaslatát. Ennek alapján kimondotta a választmány, hogy a Szosz alkalmazkodni kíván az ország teherbíró képességéhez és az illetménycsökkentő rendeleteknek fokozatosan való megszüntetését kívánja. Mégpedig olyan időközökben, mint amilyenben ezek a rendeletek annak idején követték egymást. Vagyis a harmadik fizetéscsökkentő rendelet hatályát ez év szeptember elsejével, a másodikat 1939 február elsejével és az először kiadott ilyen rendeletet 1939 május elsejével kellene megszüntetni. E javaslat szerint jövő év májusában már mindenki azt az illetményt és nyugdíjat kapná, amit annakidején a 9000/1927. M. E. számú kormányrendelet állapított meg a közalkalmazottak részére. Eltérés csak a nyugdíjasok lakáspénzénél lenne, mivel ezt az ellátást az 1934. évi I. tc. időközben véglegesen szabályozta. Előadta Saabé főtitkár, hogy a szövetség elnöksége a nyári kinevezések és címadományozások kérdésében személyesen eljár illetékes helyen. A PR-kölcsönöknek egyévi fizetésnek megfelelő összegre való felemelése, a családi pótlék, a közlekedési segély, a Hasztviselői tandíjkedvezmény rendezése és az Orba-ellátás kedvezőbb megoldása ügyében pedig sürgős emlékiratot nyújtanak be a pénzügyminiszterhez. Ezenkívül a Stosz fflvédnöke, Czettler Jenő dr. titkos tanácsos, a közeljövőben eljár az illetékes tárcáknál a Szosz tavalyi emlékiratainak kedvező elintézése érdekében. Ezekben az emlékiratokban a városi és az Úti-státusrendezésről, a díjnokok lakáspénzének felemeléséről, a vikend rendezéséről, az Orba-ellátásnak a vármegyei, városi és községi alkalmazottakra való kiterjesztéséről és a PR-kölcsönnek a városi alkalmazottakra való kiterjesztéséről van szó. Fontosnak tartja a szövetség a női közalkalmazottak jogainak megvédését is. Végül, választmány elhatározta, hogy a közkórházi segédhivatali tisztviselők státusrendezése, a hivatalos órák szabályozása és a túlórázások díjazása ügyében külön szakbizottságot küld ki az előkészítő munkák elvégzésére. 7 VÁSÁROLJON KÖZVETLEN A g GYÁRT® L jjPmZTA •V v GVAPO1» SZÖVETEI . KÉRJEN wH,NTAKAT Tiuimuis POSZTÓ GYÁR-- VI.TERÉ? KÖT. 8. IV. PROHÁSZKA OTTOKÁR U.& 1HH.nl TUDNIVALÓK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRQ 1 fl vásár hétfőn este 6 órakor végleg bezárul 2. A vásárigazolvány 5Q°/6-os utazási kedvezménye — " 1,1’ITVl 1 ’' | THHWMSMBn—Mg az összes hétfő délig Budapestre érkező vonatokra érvényes. 3. A vásárigazolvánnyal kedvezményesen visszautazni vidékre május 15-ig külföldre május 19-ig lehet. ? 4 4§S »«amaban mérsékelt áru rn HCi belépőjegyek Hl SI lej n&tflli*' ||# %B B I *|| V%& az alábbi helyeken kaphatók: ■BtotosaawKIfti mi »NaiwatWftiBMBBMMMi»iiimiMWMWMMMMEWEWEKBWWMEMMMK Országos Vitézi Szék Rendházában, Országos Frontharcos Szövetség Szék- IX., Üllői-út 8. házában, VIII., Rákóczi-út 27. KSr. Postatakarékpénztár előcsarnokában, V., Hold-utca 4. és IX., Lónyai-utca 30 32 Turul Szövetség jegyosztálya. VIli., Balatonalmádi Fürdő budapesti irodája, Múzeum-körút 6—8. Bölcsészeti kar. IV Türrntván-u 4 Magyar Egyetemi Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége, IX., Ráday-u. 31. Keresztényszocialista Szakegyesületek, Kultúrpropaganda jegypénztár, VIII., József-u. 61. , VII., Erzsébet-körút 35. Stádium jegyiroda, VIl., József-krt 5. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pénztáránál, V., Alkotmány-utca 8, dél- Magyar Gyáriparosok Országos Szövetelőtt 9—2-ig. Bégénél, V., Akadémia u. 1.