Uj Magyarság, 1938. augusztus (5. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-02 / 172. szám

KEDD, 1938 AUGUSZTUS 2 mmmmäiG A miniszterelnök szívélyes levélben köszönte meg a Damjanich-utcai elemisták gyűjtését a repí­lőalapra Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a kö­vetkező levelet intézte Egán Ede tanuló­hoz: kedves Fiam! örömmel értesültem hozzám intézett leveledből, hogy a Dam­­janich-utcai tanítóképzőintézet IV. elemi­jének tanulói évzáró ünnepélyül­ alkalmá­ból elhatározták, hogy négy év alatt együttesen és összesen 670 pengő befize­tésére k kötelezik magukat a Nemzeti Re­­pülőalap javára s az igy felajánlott összeg folyóévre esedékes első részletét — és pedig 180 pengőt — az alap javára már le is fizették. Kedves Fiam! A magyar nemzet ezer­éves történelmében egymást váltották a dicsőséges és a hanyatló korok és ha tör­ténelmünk lapjait figyelemmel tanulmá­nyozzuk, akkor azt a megdönthetetlen bi­zonyítékot nyerjük, hogy a nemzet tag­jainak összefogása, a jövőnk jobbrafordu­­lásába vetett bizalom, a szorgalmas és ki­tartó munka és a hazafias erények ápo­lása mindenkor az ország és a nemzet fel­támadására vezettek. Ma is olyan időket élünk, amikor a nemzet apraja-nagyjának válvetett küz­delmet kell folytatnia a mindannyiunk által szentnek vallott célért: hazánk fel­támadásáért. Ti, kedves Fiaim, cselekede­tekkel bizonyságát adtátok annak, hogy az áldozatvállalás terheiből férfiak ré­szére is alkalmas példaadással óhajtjátok részeteket kivenni. Köszönöm Nektek ezt a hazafias csele­kedetet és szívből kívánom, hogy az a szültem, amely ilyen nemes elhatározásra indította a Damjanich­ utcai tanítóképző­intézet elemi iskolájának IV. osztályú ta­nulóit, minél több követőre találjon. Bornemisza Géza: A gazdasági érzék kifejlesztése a nemzetben egyenrangú a politikai és társadalmi szemlélet kialakításával Sopron, augusztus 1. Bornemisza Géza iparügyi miniszter Iizily Kálmán vallás- és közoktatásügyi államtitkár és Tóbiás Kornél dr. minisz­teri osztálytanácsos kíséretében szomba­ton este gépkocsin Sopronba érkezett, hogy a kormány képviseletében részje­gyen a soproni nyári egyetem megnyitá­sán és látogatást tegyen a soproni ipar­testületben. Szombaton este a miniszter és kísérete résztvettek a nyári egyetem elő­adóival együtt a Hubertusban rendezett ismerkedési vacsorán. Vasárnap délelőtt a városháza köz­­gyűlési termét zsúfolásig megtöltötte a nyári egyetem ünnepélyes megnyitására vsszesereglett előkelő közönség. Szabó Gusztáv prorektor megnyitó be­szédében megállapította, hogy a nyári egyetem örvendetesen fejlődik, a hallgató­ság száma meghaladja a hatszázat. Ta­valy bányászati és kohászati, az idén pedig erdőmérnöki továbbképző tanfolyamot rendezett a nyári egyetem és ezzel hézag­pótló munkát teljesített. Bornemisza Géza iparügyi miniszter az összkormány nevében és külön a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében is meleg szavakkal üdvözölte a második év­folyamban lévő egyetemet. —­ A hűség városára, — mint mondotta, — minden magyar ember hálával és szere­tettel gondol, de a magyar technikus még külön is hálás azért, hogy Sopron otthoni adóit a menekült bányászati és erdészeti főiskolának. A nyári egyeteminek rend­kívül nagy jelentősége van a magyar köz­­művelődés fejlesztése szempontjából, de a nyári egy­etem­ek közül külön kiemelkedik a soproni, azért, mert itt szóhoz jutottak azok a technikai és természettudományok, amelyek éppen az állandó fejlődés követ­keztében megkövetelik, hogy a velük fog­lalkozók ismereteiket állandóan­­ bővítsék. A technikai oktatásnak nemcsak­ nálunk, hanem világszerte hiányossága az, hogy a részletekbe menő szakképzést nem kö­veti kellő mértékben a szintetikus szemlé­let kialakítása, amire már azért is szükség van, hogy a különböző tudományos ágakat egymással összhangba hozza. A nyári egyetemek sikeresen pótolják ezt a hiányt s így lehetővé teszik­ azt, hogy magyar mérnökök kiváló szakképzettségük mellett gazdasági és egyéb ismereteiket is ki­bővítsék.­­ A másik igen fontos szempont a tech­nikai továbbképzés kérdése. A műszaki tudományok és az ipar fejlődése naponta újabb és újabb problémákat tárnak a szak­közönség elé. A soproni egyetem programja és az előadók illusztris névsora biztosítja azt, hogy a hallgatók úgy a szintetikus szemlélet, mint a szakmabeli továbbképzés tekintetében teljesen megnyugtató anya­got kapnak s így remélhetőleg megfelelő haladást is fel tudnak majd mutatni. Tár­sadalompolitikai szempontból örvendetes jelenség az, hogy a soproni nyári egyetem és általában a nyári egyetemek, bár a tu­dományok legújabb fejlődéséről igen ma­gas színvonalon tájékoztatják a hallgató­ságot, ez mégis oly módon történik, hogy a tudományok művelőit, nem különítik el a nagyközönségtől. Ez az előadási módszer lehetővé teszi az ismeretbűvítést a­ szakma határán túl élők számára is. Ez nagy tár­sadalompolitikai jelentősége a nyári egye­temnek, mert hiszen ma minden tanügyi embert fokozott feladat terhel a tudomá­nyok népszerűsítése és a nagy tömegek ta­nítása tekintetében. A ma divatos jelszó­­használat nemcsak politikai, hanem társa­dalmi téren is azzal a veszéllyel jár, hogy téves útra vezeti a tömegeket. A magyar közgondolkozás gazdasági és műszaki kér­désekben talán nagyobb változásokat mu­tat, mint politikai téren. Ennek az oka ab­ban rejlik, hogy a magyar közönség szíve­sebben foglalkozott politikával, mint köz­­gazdasági és műszaki kérdésekkel. A he­lyes gazdasági érzék kifejlesztése egyen­rangú probléma a magyar nemzeti és társadalmi szellem helyes kifejlesztésével. A miniszter befejezésül üdvözölte az egyetemet és a hallgatóságot.. . Szily Kálmán államtitkár megállapította, hogy Sopron büszke lehet városi kultúrá­jára és iskoláira és joggal tarthatott igényt arra, hogy a selneci főiskolát falai között helyezzék el. Azt kívánta, hogy a soproni nyári egyetem minél szélesebb körben sugározza szét a magyar nemzet boldogulásához annyir­a szükséges műszaki és gazdasági kultúrát. Sopronyi-Thurner Mihály dr. polgármes­ter kiemelte, milyen fontos érdeke az or­szágnak, hogy a magyarság gazdasági és műszaki téren is elfoglalja az őt meg­illető helyet. Róth Gyula, a bányászati és erdészeti kar dékánja a nyári egyetem működését ismertette részletesen, hogy különféle intézkedések vannak fo­lyamatban a nyugdíjasok házépítkezésének előmozdítására s így remény van arra, hogy a soproni hegyvidéken megindulnak az ilyen természetű építkezések. A soproni­­győri műút kiépítése benne van a beru­házási program­ban és el is készül a jövő év végére. A kormány örömmel támogatja a szeptemberi soproni kézműipari kiállí­tást. Ezután általános jellegű iparoskérdések­kel foglalkozva, a kontárkérdésre tért rá a miniszter és rámutatott ara, hogy a kér­dés igen komplikált és hosszas előkészítést igényel éppen magának az iparosságnak és a nagyközönségnek érdekében is. Az iparosok országos központja hasson­­ oda, hogy a szakképzett iparosok megrendelőik­nek mutassák fel iparigazolványaikat, s így hozzászoktassák a közönséget ahhoz, hogy csak iparigazolván­yos iparossal dol­goztasson. Az árrombolás kérdését első­sorban saját kebelében kell megoldani az iparosságnak. Legközelebb ismét felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy szállítá­soknál ne csak a­ legolcsóbb ajánlattevőt tekintsék a, legelőnyösebbnek és vitás ese­tekben kérjék ki a kamarák vagy az ipar­testületek szakvéleményét. Befejezésül ki­jelentette, hogy osztozik a soproni ipar­testületnek abban a felfogásában, hogy az önálló egzisztenciák teremtésére vonat­­kozó akciót ki kell terjeszteni az iparos­­társadalomra is és rendezni kell a kisipari hitelkérdést. A miniszter szavait nagy tetszéssel fo­gadták az egybegyűltek. Bornemisza Géza ezután megtekintette az ipari minta­műhelyeket, majd Messik Vilmos minisz­teri tanácsos és Tóbiás Kornél dr. minisz­teri osztálytanácsos kíséretében az esti órákban visszatért a fővárosba. A kézműiparosság problémái egymásután megoldáshoz közelednek Az iparügyi miniszter és kísérete ebédre Imrédy Béla miniszterelnöknek és felesé­gének vendége volt, a miniszterelnök lő­­veri villájában, ahol a miniszterelnök a w­eekendet tölti. A miniszter délután az ipartestület székházába látogatott el, ahol Horváth István iparterületi elnök a ter­met zsúfolásig megtöltő kézműiparosok jelenlétében memorandumba foglalva nyúj­totta át az iparosság kívánságait a minisz­ternek. , A miniszter válaszában közölte, hogy az iparügyi minisztérium jól ismeri a kéz­műiparosság valamennyi problémáját és már eddig is sokat tett a­ kéz­műiparosok helyzetének javítására. Máról holnapra azonban nem lehet minden bajt megszün­tetni, türelemre, de elsősorban a hatósá­gok és kézműiparosság összefogására van szükség s akkor a kérdések megoldódnak. Ezután bejelentette a miniszter, hogy a külügyminisztérium megtette a szükséges lépéseket Berlinben a régi, szabadabb ha­tárforgalom visszaállítására. Közölte. s­ m Petneházy államtitkár Magyarország ipari felkészültségéről A soproni nyári egyetem előadásai iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Hét­főn délelőtt Petneházy Antal államtitkár „Magyarország ipari felkészültsége” cím­mel tartott előadást, majd Mukinen finn mérnök német nyelvű szakelőadást tartott. Délután Csilléry Dezső „A közúti vas­pálya” című előadása után vitéz Horthy István az öntözési berendezéseket ismer­tette vetített képekkel kísért előadásában. Kifejtette, hogy a magyar gépgyártás könnyen szállítható, olcsó öntöző­berende­zéssel kíván a gazdaközönség segítségére lenni. Végül Szab­ó Tibor műegyetemi tanár „Valószínűségi számítás a műszaki gyakorlatban” címmel értekezett. Ünnepélyesen megnyitották a keszthelyi nyári egyetemet Keszthely, augusztus 1. A pécsi Erzsébet - tudományegyetem nyári egyetemének ünnepélyes megnyitása augusztus elsején folyt le. Stefaits Aladár apátplébános ünnepi szentmisét mondott, amelyen megjelentek az egyetem tanárai, hallgatói és a város, valamint a vármegye vezetői. A református és az evangélikus templomban szintén tartottak istentiszte­letet. Az ünnepélyes megnyitáson Scipia­­ches Elemér dr. rektor és az egyetemi ta­nács, a gazdasági akadémia, a hatóságok képviselői, valamint 120 lengyel, olasz, német, öt amerikai és sok magyar hall­gató jelent meg, összesen körülbelül há­romszázan. A vallás- és közoktatá­­gyi minisztériumot Eyssen Tibor miniszteri tanácsos, a földmívelésügyi minisztériu­mot Csík László tanár, a kereskedelem­ügyi minisztériumot Kiss­ Jenő Már-igaz­gató, a vármegyét Huszár Pál főszolgabíró képviselte. Az előkelőségek sorában ott volt Tasnádi-Nagy András, a Nép orszá­gos elnöke is. Scipiades Elemér rektor magyar, német, lengyel és olasz nyelven üdvözölte a megjelenteket. A nagy tet­széssel fogadott beszéd után „A szülés alatti fájdalmak csillapítása” címmel tartott egysikerű előadást, majd Birkás Géza jövő évi rektor „A magyar irodalom fő irányai” című előadásának volt igen nagy sikere. A díszgyűlés után az egye­tem megvendégelte a megjelenteket. .. .VJ : ■ _ TELEFONSZÁMAI: 1-464-20, 1-464-28 1-464-29, 1-444-00

Next