Uj Magyarság, 1939. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-17 / 39. szám

4 Kedves vitéz Imrédy dr.! Midőn kérel­mének eleget téve miniszterelnöki állásá­tól felmentem, fogadja a szakadatlanul nehéz­ viszonyok között hazafias önfeláldo­zással és ritka odaadással teljesített mű­ködésével szerzett kiváló érdemeiért leg­melegebb köszönetemet. A nagy feladatok göröngyös útján, ame­lyet megtett, mindig a haza önzetlen szol­gálatának nemes célja és a nemzet nagy érdekei lelkesítették s a legszebb ered­mény, amely kormányának működését meg­örökíti , a Felvidék magyarlakta terüle­teinek visszacsatolása volt. Bízom abban, hogy a határainkon túl is értékeit és nagyrabecsült képességeire a közügyek intézésénél ezentúl is számít­hatok. Ke­lt Budapesten, 1989. évi február hó 16. napján. , Teleki Pál gróf s. k. ! Az új miniszterelnökhöz is kéziratot in­tézett az államfő, aki külön-külön kéz­iratot intézett a kinevezésről Csáky Ist­ván gróf, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, vitéz Bartha Károly, Reményi-Schneller Lajos, Tasnádi Nagy András, Kunder An­tal, Teleki Mihály gróf és Jaross Andor minisz­erekhez, akiket tárcáikra kineve­zett, illetőleg tárcájuk vezetésében meg­erősített, végül Hóman Bálint­­ot a kor­mány új tagjaként kultuszminiszterré ki­nevezte. A kormány tagjai pénteken délelőtt fél tizenegy órakor teszik le az esküt. Először Teleki Pál gróf miniszterelnök teszi le a hivatalos esküt a kormányzó kezébe, az eskümintát vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter olvassa fel és közreműkö­dik az ünnepélyes aktusnál Perényi Zsig­­mond báró koronaőr is. Ezután a kormány tagjainak eskütételére kerül a sor, amikor az eskümintát bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár olvassa fel. Az ünnepélyes eskütétel után az új kor­mány megtartja első minisztertanácsát. Horthy s. k. Ulain Ferenc belépett a nemzeti egység pártjába „Húsz év óta ördögi ügyességgel dolgozó kezek újult erővel fogtak hozzá az üj­népies magyar élet kialakításának megakadályozásához“ Ulain Ferenc országgyűlési képviselő Hó­man Bálinthoz, a nemzeti egység pártja helyettes vezéréhez csütörtökön délelőtt táviratot intézett, amelyben bejelentette a pártba való belépését. Ulain Ferenc táv­irata a következőképpen hangzik: Azok, a háttérben ugyan, de ördögi ügyességgel dolgozó kezek, amelyek 20 év óta akadályozzák az új és népies magyar élet kialakulását és amelyekről a magyar társadalom rövidlátó jóhiszeműséggel az utolsó években azt hitte, hogy Gömbös Gyula jöttekor örökre elsorvadtak, most újult erővel fogtak hozzá a régi, végzetes munka folytatásához. Az elmúlt egy év eseményei világosan igazolják ezt, mert 9 hónap alatt most már két puritán és jószándékú miniszterelnök lett e gonosz munka áldozata. E végzetes mefisztói előre­törés arra kényszerít, hogy az Eckhardt Tibor pártjából való kilépésem óta, tanúsí­tott tartózkodó magatartásomat feladva, harcra kész párttagnak és hű bajtársnak jelentkezzem nagyméltóságodnál és a pártba való felvételemet annál is inkább kérjem, mert a párt ezután elkövetkezendő nehéz küzdelmeiben nemcsak kötelességnek, hanem dicsőségnek is tartom, akár győz a párt, akár elbukik. Ulain Ferenc dr. s. k. ­ A reakciósok és a „lakkcsizmás parasztok“ szövet­kezése buktatta meg Imrédy Bélát, írja a Völkischer Beobachter A német sajtó feltűnő melegséggel foglalkozik Imrédy Béla személyével és éles bírálatot mond a reformpolitika elgáncsolóiról Az egész világsajtó nagy részletesség­gel foglalkozik vitéz Imrédy Béla lemon­dásával és a legtöbb lap bő kommentárt is fűz a magyar belpolitika eseményeihez. A német lapok csütörtök reggeli szá­mai legnagyobbrészt vezércikkben foglal­koznak az Imrédy-kormány visszalépésé­vel és a Völkischer Beobachter közli Im­­rédy Béla és Teleki Pál gróf arcképét is. A lapok általában azt a nézetüket han­goztatják, hogy a kormány visszalépését nem a hivatalos indokolásban jelzett sze­mélyes kérdések okozták, hanem az Im­­rédy-kormány reformpolitikája ellen­­fel­sorakozó baloldali ellenzék és nagytőke összefogása idézte azt elő. A Völkischer Beobachter hangsúlyozza, hogy, a következő kormány irányában nem térhet el az előzőtől. Ez elsősorban Magyarországnak a környező államokkal való viszonyára vonatkozik. A külpoliti­kában Csáky István gróf külügyminisz­ternek Berlinből való visszatérése után az ellenzéki vezérek is helyeselték a kor­mány külpolitikáját, vagyis elsősorban a szoros­ kapcsolatot a tengelyhatalmakkal, amit az antikomintern-egyezményhez való csatlakozás is jelentett. A belpolitikában a reakciós ellenzék erős harcot folytatott Imrédy Béla, ellen és ebből a célból szö­vetkezett a „lakkcsizmás parasztokkal”, akik alatt a lap a kisgazdapártot s­érti. Ebben a harcban a kormány tagjainak személyes megtámadása állott előtérben s­ Imrédy személye ellen ezúttal sikert értek el. A Berliner Börsenzeitung „Negatív si­ker’.’ című vezércikkében azt írja, hogy Imrédy Béla kilenchónapos kormányzása döntő volt Magyarország külpolitikai jö­vője szempontjából. Imrédy kormányra­­jutásakor Középeurópában döntő külpoli­tikai események játszódtak le, amelyek­nek dinamizmusa váratlanul érte a ma­gyar közönséget. Minden magyar kor­mány két problémával küzd: a föld­reformmal és a zsidók befolyásának vissza­szorításával. Imrédy Béla mindkét irány­ban lépéseket tett és a pártpolitikai ke­reteken felülemelkedő többség megszer­zése érdekében megteremtette­­a Magyar Élet Mozgalmát. A lap ezután arról ír, hogy Imrédy Béla az ellenzék támadásai­val szemben bizonyos engedményeket tett, noha a határozottság és hajthat­atlanság több eredményre vezetett volna. A lap szerint az alapos tisztuláshoz még most sincsenek meg az összes adottságok, pedig a magyar nemzet szempont­jaiból ez azért fontos, mert valamely nép külpolitikai súlyát belső ereje adja meg. A demo­krata államok sajtójában, írja tovább a lap, ma már valószínűleg olvasni lehet, hogy mit várnak a magyar kormányvál­ságt­ól. Ezek a remények alkalmasint megegyeznek, majd a magyar ellenzéki körök reményeivel. A kibontakozás azon­ban a maga természetes útján halad to­vább. Minthogy minden magyar kormány irányát ugyanazok a külső és belső pro­blémák szabják meg, az ellenzék átmeneti negatív sikere tulajdonképpen semmit sem változtat majd ezen a politikán, ha­nem valószínűleg az a nemzeti irányzat fog megerősödni, amely egyezkedés nél­küli megoldást kíván az országban. V.MAGIORS&«, PÉNTEK, 1939 FEBRUÁR 17 Tévednek, akik azt hiszik, hogy sikerü­lt megsemmisíteni a reformpolitikát A Deutsche Allgemeine Zeitung azt han­goz­atja, hogy Imrédy Béla lemondásának valódi oka nem személyi ok. Az ellenzék hónapok óta éles harcot vívott Imrédy­ kor­mánya ellen s a harcban nagy szerepet játszottak a nagybirtok érdekeit képviselő politikusok. Darányi Kálmán megalkotta a­z­ első zsidótörvényt és távoznia kellett. Imrédy Béla erősebb kézzel nyúlt hozzá a zsidókérdéshez és ezért erősebb ellenzék­kel is találkozott. Imrédy akarat erős ember és mint gazdaságpolitikusnak nagy telje­sítményei vannak. Akaratereje azonban a reakcionáriusok szemében még nagyobb ellenséget jelentett, mint talán Darányi. Hangoztatja a lap, hogy Imrédy Béla so­kat tett hazájáért. A bécsi döntőbírásko­dás után a tengelyhatalmakkal és különö­ sen a Németországgal való viszony meg­erősítésére törekedett. Majd utalt a lap arra, hogy Gömbös Gyula óta Imrédy Béla volt az első államférfi, aki értékelni tudta az egész nép részvételének szükségességét a politikában. Az ellenzék, amely megbuk­tatta ezt a férfiút, ugyanúgy fog csalódni, mint Gömbös Gyula halálakor. A nemzeti szocialista Németország akarata volt, fe­jezi be cikkét a Deutsche Allgemeine Zeitung, hogy a cseh válság megoldásánál Magyarország is népi jogaihoz jusson és ma német részről senki sem kételkedik abban, hogy Horthy kormányzó, Gömbös és Imrédy alatt a trianoni bénulásból fel­támadt Magyarország lépésről-lépésre to­vább halad az igazi céljai által előírt útón. A Kölnischer Zeitung ismerteti a ma­gyar ellenzéknek hónapok óta folytatott harcát és hangsúlyozza, hogy Imrédy Bélával óriási akaraterejű államférfiú ke­rült a magyar kormány élére. Emberileg Imrédy bukásában valami tragikum rejlik. Az ellenzéknek sikerült személyi okokból megbuktatni Imrédyt, de ha azt hiszi, hogy ezáltal megsemmisítette a magyar keresz­tény reformpolitikát, akkor erősen téved. Utal a lap arra, hogy az ellenzék akadé­koskodásai Imrédy Béla helyes külpolitikai állásfoglalását is meg akarják zavarni. A VINACURK­C TELEFONSZÁMAI: 1-464-20, 1-464-28 1-464-29, 1-444-00 lap ezután arról ír, hogy a magyar bel­politikai válság még nem ért véget és hangsúlyozza, hogy Magyarország csak ak­kor játszhat aktív szerepet a Dunamedencé­­ben, ha belsőleg megerősödik s külpolitiká­ját belülről nem keresztezik ismételten „úgynevezett alkotmányos” erők. Imrédy tulajdonképpen a reakciós körök politikai mesterkedéseinek esett áldozatul, fejezi le cikkét a lap. A Berliner Lokalanzeiger a felsőházi el­lenzék magatartására vezeti vissza a kor­mányválságot. Az Angriff szokásos napi politikai glosszáját „A magyarok a bátrat követik” címmel a kormányválságnak szenteli és nagy rokonszenvvel ír Imrédy­ Béla reformtörekvéseiről, csak azt jegyzi meg, h­ogy a kormány nem lépett fel elég erélyes azokkal szemben, akik a reform­­törekvéseket támadták. Imrédyt a zsidókérdésben és a birtokkérdés­­ben tanúsított csodálatraméltó erélye miatt az ellenzék egy nemzeti szocialistánál nagy­obb ellenségének tekintette A Hamburger Fremdenblatt írja egye­bek között: A reakciósok táborában soha senki sem tartotta volna lehetségesnek, hogy Imrédy Béla, a magyar nemzeti bank volt igazgatója szenvedélyes elő­har­­cosa lesz a szociális és népi megújhodás­nak. Most azonban, amikor Imrédy cso­dálatraméltó eréllyel és kíméletlenséggel hozzálátott a zsidókérd­ésnek és a földbir­­tok­ kérdésnek megoldásához, az ellenzék mérg nagyobb ellenségnek tekintette, mint aminő bizonyos körülmények között egy nemzetiszocialista lett volna. Mint az el­múlt években annyiszor, előbb megkísérel­ték, hogy a német-magyar barátsági vi­szonyt megzavarják, azzal a híreszteléssel, hogy a német birodalom Magyarországot gyarmattá akrja tenni és Imrédy a zsidó­törvényt Hitler parancsára dolgozta ki. Újból előrángatták a pángermán kérdést és a miniszterelnöknek a m­agyarországi németség részére tett ígéreteit úgy állí­tották oda, mintha Imrédy az országnak nemzeti érdekeit elárulta volna Németor­szágnak. Ez a kísérlet azonban összeom­lott abban a pillanatban, amikor Csáky István gróf külügyminiszter Berlinbe uta­zott és az egész világ előtt újból megerő­sítették, hogy a német-magyar barátság a szoros és bizalomteljes együttműködés megrendíthetetlen pillérein nyugszik. Az ellenzék azonban e balsikere után sem riadt vissza. A bécsi lapok is bőven kommentálják a magyar politikai eseményeket s a kormány­­válságot úgy állítják be, hogy Imrédy Bé­lát a reakciós-liberális csoport kényszerí­­tette visszalépésre s a támadás elsősorban a zsidójavaslat ellen irányult. A családi vonatkozású okot a lapok csak másodsor­ban említik, a pozsonyi Grepzbote pedig­ egyáltalában nem is említi a kérdésnek ezt a részét. A Wiener Tagblatt ezt írja, hogy Imrédyt azok buktatták meg, akik a zsidótörvényt akarák mindenképpen elgáncsolni. A Föl­­kischer Beobachter bécsi kiadása szerint az ellenzék intrikája buktatta meg Imrédy­ miniszterelnököt, de minden garancia meg­van az eddigi politikai vonalvezetés folyta­tására, mert az ország 99 százalékul e mögött a politika mögött áll. Miután az ellenzék­nek nem sikerült bebizonyítania, írja­ to­vább a lap, hogy Imrédy Béla közvetlenül zsidó leszármazású, hangyaszorgalommal, melyet inkább az ország pozitív felépítésére kellett volna felhasználnia, végre kikerült­ találni Imrédy családfájában ce£y zsidó ősanyát. Imrédy, akinek személye a hala­dást és a modern reformpolitikát testesí­tette meg, nem akarta tovább folytatni a harcot a személye ellen megindult intrir­­kákkal és gyors elhatározással lemondott. Az ellenzék máris csalódott számításaiban, mert nem tudta elsöpörni Imrédy politikai programját és be kell látnia, hogy takti­kája, nem volt kielégítő s reményei csaló­káknak bizonyultak. A kormány össze­tétele nagyjában változatlan mara­d és, ezért mindenféle politikai irányváltozásnak a lehetősége ki lesz kapcsolva. Az olasz sajtó meleghangú cikkekben foglalkozik Teleki Fái gróf miniszterelnök személyével Az olasz lapok nagy részletességgel számolnak be a magyar kormányváltozás­ról. A Messaggero szerint Imrédy Béla olyan tényezőknek esett áldozatul, akik reakciós csoportok képviselői. Az új mi­niszterelnök személyével kapcsolatban a lap azt írja, hogy Teleki Pál gróf kul­tuszminiszter vol­t­a az, akinek feladata lesz véghezvinni azokat a reformokat, amelyeknek teljesítésében már két magyar miniszterelnök találta szemben magát a reakciós ellenzékkel. A Stefani-iroda budapesti jelentése sze­rint Teleki Pál gróf miniszterelnök bará­tai előtt kijelentette: az a terve és elha­tározása, hogy Imrédy politikáját folytatja mind bel-, majd külpolitikai viszonylatban. Ez azt jelenti, hogy a belpolitikában, kö­veti a szociális reformpolitikát, a külpo­litika alapja pedig továbbra is a berlin­­római tengellyel való barátság és együtt­működés marad. Egyébként megjegyzi a Stefani-iroda, hogy Teleki Pál gróf őszinte barátja a fasiszta Olaszországnak. A lengyel lapok rendkívül nagy érdek­lődéssel fogadják az Imrédy-kormány le­mondásának hírét. A legtöbb lap az Express távirati iroda híradása alapján ismerteti a kormányválságot. Az Express jelentése hangsúlyozza, hogy Imrédy Béla miniszterelnököt a konzervatívok akarták megbuktatni még a földbirtokpolitikai reformjavaslat benyújtása előtt. Most ki­tűnő alkalmat szolgáltatott erre a zsidó­­javaslat benyújtása. A holland, sajtó élénken kommentálja a magyar ko­mányválságot. A Nieuwe Stotterdamse Courant szeu­.« a második zsidótörvény­javaslattal kapcsolatban mondott le a kormány, mivel ellene a kulisszák mögött is nagy ellenállás nyil­vánult meg, de főleg a felsőház, kivált­képpen Károlyi Gyula gróf csoportja, he­lyezkedett szembe Imrédy politikájával. Másrészt pedig a tervbe vett szociális ref­formok is nagy ellenzékre találtak. A londoni lapok szintén részletesen, foglalkoznak a magyar kormányválsággal és megállapítják, hogy Imrédy ereiben minimális zsidó vér folyik, úgyhogy még a német törvények szerint is teljesjogú árjának számítana. A Daily Telegraph szerint mindenki azt kérdi, " várjon, ki állná ki sikerrel az ilyen szigorú családfa­­vizsgálatot és már nyíltan beszélnek több magasállású személyiségről, akik az ilyen családfa-kutatás áldozatai lehetnének.­ Behatóan foglalkoznak a kormányvál­sággal a francia, svájci és román lapok is. Az események ismertetése után a legy­több lap megállapítja, hogy a magyar bel- és külpolitikai vonalvezetésben min­den valószínűség szerint nem következik be változás. Az amerikai sajtó is részletesen és ro­konszenvvel foglalkozik az Imrédy kor­mány lemondásával. Az Associated Press, United Press és Boston Monitor buda­pesti tudósításai Imrédy távozását első­sorban a konzervatív körök befolyásának és a zsidó törvényjavaslat szigorúságá­nak, a Times inkább a szélső­jobboldali d agitációnak tulajdonítja. Teleki Pál gróf dezignálásáról nagy rokonszenvvel írnak, hangsúlyozzák, hogy Teleki többször járt Amerikában, ahol jól ismerik tudományos működését és ,a cserkészet terén kifejtett­ tevékenységét.

Next