Uj Magyarság, 1939. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-17 / 39. szám
4 Kedves vitéz Imrédy dr.! Midőn kérelmének eleget téve miniszterelnöki állásától felmentem, fogadja a szakadatlanul nehéz viszonyok között hazafias önfeláldozással és ritka odaadással teljesített működésével szerzett kiváló érdemeiért legmelegebb köszönetemet. A nagy feladatok göröngyös útján, amelyet megtett, mindig a haza önzetlen szolgálatának nemes célja és a nemzet nagy érdekei lelkesítették s a legszebb eredmény, amely kormányának működését megörökíti , a Felvidék magyarlakta területeinek visszacsatolása volt. Bízom abban, hogy a határainkon túl is értékeit és nagyrabecsült képességeire a közügyek intézésénél ezentúl is számíthatok. Kelt Budapesten, 1989. évi február hó 16. napján. , Teleki Pál gróf s. k. ! Az új miniszterelnökhöz is kéziratot intézett az államfő, aki külön-külön kéziratot intézett a kinevezésről Csáky István gróf, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, vitéz Bartha Károly, Reményi-Schneller Lajos, Tasnádi Nagy András, Kunder Antal, Teleki Mihály gróf és Jaross Andor miniszerekhez, akiket tárcáikra kinevezett, illetőleg tárcájuk vezetésében megerősített, végül Hóman Bálintot a kormány új tagjaként kultuszminiszterré kinevezte. A kormány tagjai pénteken délelőtt fél tizenegy órakor teszik le az esküt. Először Teleki Pál gróf miniszterelnök teszi le a hivatalos esküt a kormányzó kezébe, az eskümintát vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter olvassa fel és közreműködik az ünnepélyes aktusnál Perényi Zsigmond báró koronaőr is. Ezután a kormány tagjainak eskütételére kerül a sor, amikor az eskümintát bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár olvassa fel. Az ünnepélyes eskütétel után az új kormány megtartja első minisztertanácsát. Horthy s. k. Ulain Ferenc belépett a nemzeti egység pártjába „Húsz év óta ördögi ügyességgel dolgozó kezek újult erővel fogtak hozzá az üjnépies magyar élet kialakításának megakadályozásához“ Ulain Ferenc országgyűlési képviselő Hóman Bálinthoz, a nemzeti egység pártja helyettes vezéréhez csütörtökön délelőtt táviratot intézett, amelyben bejelentette a pártba való belépését. Ulain Ferenc távirata a következőképpen hangzik: Azok, a háttérben ugyan, de ördögi ügyességgel dolgozó kezek, amelyek 20 év óta akadályozzák az új és népies magyar élet kialakulását és amelyekről a magyar társadalom rövidlátó jóhiszeműséggel az utolsó években azt hitte, hogy Gömbös Gyula jöttekor örökre elsorvadtak, most újult erővel fogtak hozzá a régi, végzetes munka folytatásához. Az elmúlt egy év eseményei világosan igazolják ezt, mert 9 hónap alatt most már két puritán és jószándékú miniszterelnök lett e gonosz munka áldozata. E végzetes mefisztói előretörés arra kényszerít, hogy az Eckhardt Tibor pártjából való kilépésem óta, tanúsított tartózkodó magatartásomat feladva, harcra kész párttagnak és hű bajtársnak jelentkezzem nagyméltóságodnál és a pártba való felvételemet annál is inkább kérjem, mert a párt ezután elkövetkezendő nehéz küzdelmeiben nemcsak kötelességnek, hanem dicsőségnek is tartom, akár győz a párt, akár elbukik. Ulain Ferenc dr. s. k. A reakciósok és a „lakkcsizmás parasztok“ szövetkezése buktatta meg Imrédy Bélát, írja a Völkischer Beobachter A német sajtó feltűnő melegséggel foglalkozik Imrédy Béla személyével és éles bírálatot mond a reformpolitika elgáncsolóiról Az egész világsajtó nagy részletességgel foglalkozik vitéz Imrédy Béla lemondásával és a legtöbb lap bő kommentárt is fűz a magyar belpolitika eseményeihez. A német lapok csütörtök reggeli számai legnagyobbrészt vezércikkben foglalkoznak az Imrédy-kormány visszalépésével és a Völkischer Beobachter közli Imrédy Béla és Teleki Pál gróf arcképét is. A lapok általában azt a nézetüket hangoztatják, hogy a kormány visszalépését nem a hivatalos indokolásban jelzett személyes kérdések okozták, hanem az Imrédy-kormány reformpolitikája ellenfelsorakozó baloldali ellenzék és nagytőke összefogása idézte azt elő. A Völkischer Beobachter hangsúlyozza, hogy, a következő kormány irányában nem térhet el az előzőtől. Ez elsősorban Magyarországnak a környező államokkal való viszonyára vonatkozik. A külpolitikában Csáky István gróf külügyminiszternek Berlinből való visszatérése után az ellenzéki vezérek is helyeselték a kormány külpolitikáját, vagyis elsősorban a szoros kapcsolatot a tengelyhatalmakkal, amit az antikomintern-egyezményhez való csatlakozás is jelentett. A belpolitikában a reakciós ellenzék erős harcot folytatott Imrédy Béla, ellen és ebből a célból szövetkezett a „lakkcsizmás parasztokkal”, akik alatt a lap a kisgazdapártot sérti. Ebben a harcban a kormány tagjainak személyes megtámadása állott előtérben s Imrédy személye ellen ezúttal sikert értek el. A Berliner Börsenzeitung „Negatív siker’.’ című vezércikkében azt írja, hogy Imrédy Béla kilenchónapos kormányzása döntő volt Magyarország külpolitikai jövője szempontjából. Imrédy kormányrajutásakor Középeurópában döntő külpolitikai események játszódtak le, amelyeknek dinamizmusa váratlanul érte a magyar közönséget. Minden magyar kormány két problémával küzd: a földreformmal és a zsidók befolyásának visszaszorításával. Imrédy Béla mindkét irányban lépéseket tett és a pártpolitikai kereteken felülemelkedő többség megszerzése érdekében megteremtettea Magyar Élet Mozgalmát. A lap ezután arról ír, hogy Imrédy Béla az ellenzék támadásaival szemben bizonyos engedményeket tett, noha a határozottság és hajthatatlanság több eredményre vezetett volna. A lap szerint az alapos tisztuláshoz még most sincsenek meg az összes adottságok, pedig a magyar nemzet szempontjaiból ez azért fontos, mert valamely nép külpolitikai súlyát belső ereje adja meg. A demokrata államok sajtójában, írja tovább a lap, ma már valószínűleg olvasni lehet, hogy mit várnak a magyar kormányválságtól. Ezek a remények alkalmasint megegyeznek, majd a magyar ellenzéki körök reményeivel. A kibontakozás azonban a maga természetes útján halad tovább. Minthogy minden magyar kormány irányát ugyanazok a külső és belső problémák szabják meg, az ellenzék átmeneti negatív sikere tulajdonképpen semmit sem változtat majd ezen a politikán, hanem valószínűleg az a nemzeti irányzat fog megerősödni, amely egyezkedés nélküli megoldást kíván az országban. V.MAGIORS&«, PÉNTEK, 1939 FEBRUÁR 17 Tévednek, akik azt hiszik, hogy sikerült megsemmisíteni a reformpolitikát A Deutsche Allgemeine Zeitung azt hangozatja, hogy Imrédy Béla lemondásának valódi oka nem személyi ok. Az ellenzék hónapok óta éles harcot vívott Imrédy kormánya ellen s a harcban nagy szerepet játszottak a nagybirtok érdekeit képviselő politikusok. Darányi Kálmán megalkotta az első zsidótörvényt és távoznia kellett. Imrédy Béla erősebb kézzel nyúlt hozzá a zsidókérdéshez és ezért erősebb ellenzékkel is találkozott. Imrédy akarat erős ember és mint gazdaságpolitikusnak nagy teljesítményei vannak. Akaratereje azonban a reakcionáriusok szemében még nagyobb ellenséget jelentett, mint talán Darányi. Hangoztatja a lap, hogy Imrédy Béla sokat tett hazájáért. A bécsi döntőbíráskodás után a tengelyhatalmakkal és különö sen a Németországgal való viszony megerősítésére törekedett. Majd utalt a lap arra, hogy Gömbös Gyula óta Imrédy Béla volt az első államférfi, aki értékelni tudta az egész nép részvételének szükségességét a politikában. Az ellenzék, amely megbuktatta ezt a férfiút, ugyanúgy fog csalódni, mint Gömbös Gyula halálakor. A nemzeti szocialista Németország akarata volt, fejezi be cikkét a Deutsche Allgemeine Zeitung, hogy a cseh válság megoldásánál Magyarország is népi jogaihoz jusson és ma német részről senki sem kételkedik abban, hogy Horthy kormányzó, Gömbös és Imrédy alatt a trianoni bénulásból feltámadt Magyarország lépésről-lépésre tovább halad az igazi céljai által előírt útón. A Kölnischer Zeitung ismerteti a magyar ellenzéknek hónapok óta folytatott harcát és hangsúlyozza, hogy Imrédy Bélával óriási akaraterejű államférfiú került a magyar kormány élére. Emberileg Imrédy bukásában valami tragikum rejlik. Az ellenzéknek sikerült személyi okokból megbuktatni Imrédyt, de ha azt hiszi, hogy ezáltal megsemmisítette a magyar keresztény reformpolitikát, akkor erősen téved. Utal a lap arra, hogy az ellenzék akadékoskodásai Imrédy Béla helyes külpolitikai állásfoglalását is meg akarják zavarni. A VINACURKC TELEFONSZÁMAI: 1-464-20, 1-464-28 1-464-29, 1-444-00 lap ezután arról ír, hogy a magyar belpolitikai válság még nem ért véget és hangsúlyozza, hogy Magyarország csak akkor játszhat aktív szerepet a Dunamedencében, ha belsőleg megerősödik s külpolitikáját belülről nem keresztezik ismételten „úgynevezett alkotmányos” erők. Imrédy tulajdonképpen a reakciós körök politikai mesterkedéseinek esett áldozatul, fejezi le cikkét a lap. A Berliner Lokalanzeiger a felsőházi ellenzék magatartására vezeti vissza a kormányválságot. Az Angriff szokásos napi politikai glosszáját „A magyarok a bátrat követik” címmel a kormányválságnak szenteli és nagy rokonszenvvel ír Imrédy Béla reformtörekvéseiről, csak azt jegyzi meg, hogy a kormány nem lépett fel elég erélyes azokkal szemben, akik a reformtörekvéseket támadták. Imrédyt a zsidókérdésben és a birtokkérdésben tanúsított csodálatraméltó erélye miatt az ellenzék egy nemzeti szocialistánál nagyobb ellenségének tekintette A Hamburger Fremdenblatt írja egyebek között: A reakciósok táborában soha senki sem tartotta volna lehetségesnek, hogy Imrédy Béla, a magyar nemzeti bank volt igazgatója szenvedélyes előharcosa lesz a szociális és népi megújhodásnak. Most azonban, amikor Imrédy csodálatraméltó eréllyel és kíméletlenséggel hozzálátott a zsidókérdésnek és a földbirtok kérdésnek megoldásához, az ellenzék mérg nagyobb ellenségnek tekintette, mint aminő bizonyos körülmények között egy nemzetiszocialista lett volna. Mint az elmúlt években annyiszor, előbb megkísérelték, hogy a német-magyar barátsági viszonyt megzavarják, azzal a híreszteléssel, hogy a német birodalom Magyarországot gyarmattá akrja tenni és Imrédy a zsidótörvényt Hitler parancsára dolgozta ki. Újból előrángatták a pángermán kérdést és a miniszterelnöknek a magyarországi németség részére tett ígéreteit úgy állították oda, mintha Imrédy az országnak nemzeti érdekeit elárulta volna Németországnak. Ez a kísérlet azonban összeomlott abban a pillanatban, amikor Csáky István gróf külügyminiszter Berlinbe utazott és az egész világ előtt újból megerősítették, hogy a német-magyar barátság a szoros és bizalomteljes együttműködés megrendíthetetlen pillérein nyugszik. Az ellenzék azonban e balsikere után sem riadt vissza. A bécsi lapok is bőven kommentálják a magyar politikai eseményeket s a kormányválságot úgy állítják be, hogy Imrédy Bélát a reakciós-liberális csoport kényszerítette visszalépésre s a támadás elsősorban a zsidójavaslat ellen irányult. A családi vonatkozású okot a lapok csak másodsorban említik, a pozsonyi Grepzbote pedig egyáltalában nem is említi a kérdésnek ezt a részét. A Wiener Tagblatt ezt írja, hogy Imrédyt azok buktatták meg, akik a zsidótörvényt akarák mindenképpen elgáncsolni. A Fölkischer Beobachter bécsi kiadása szerint az ellenzék intrikája buktatta meg Imrédy miniszterelnököt, de minden garancia megvan az eddigi politikai vonalvezetés folytatására, mert az ország 99 százalékul e mögött a politika mögött áll. Miután az ellenzéknek nem sikerült bebizonyítania, írja tovább a lap, hogy Imrédy Béla közvetlenül zsidó leszármazású, hangyaszorgalommal, melyet inkább az ország pozitív felépítésére kellett volna felhasználnia, végre kikerült találni Imrédy családfájában ce£y zsidó ősanyát. Imrédy, akinek személye a haladást és a modern reformpolitikát testesítette meg, nem akarta tovább folytatni a harcot a személye ellen megindult intrirkákkal és gyors elhatározással lemondott. Az ellenzék máris csalódott számításaiban, mert nem tudta elsöpörni Imrédy politikai programját és be kell látnia, hogy taktikája, nem volt kielégítő s reményei csalókáknak bizonyultak. A kormány összetétele nagyjában változatlan marad és, ezért mindenféle politikai irányváltozásnak a lehetősége ki lesz kapcsolva. Az olasz sajtó meleghangú cikkekben foglalkozik Teleki Fái gróf miniszterelnök személyével Az olasz lapok nagy részletességgel számolnak be a magyar kormányváltozásról. A Messaggero szerint Imrédy Béla olyan tényezőknek esett áldozatul, akik reakciós csoportok képviselői. Az új miniszterelnök személyével kapcsolatban a lap azt írja, hogy Teleki Pál gróf kultuszminiszter volta az, akinek feladata lesz véghezvinni azokat a reformokat, amelyeknek teljesítésében már két magyar miniszterelnök találta szemben magát a reakciós ellenzékkel. A Stefani-iroda budapesti jelentése szerint Teleki Pál gróf miniszterelnök barátai előtt kijelentette: az a terve és elhatározása, hogy Imrédy politikáját folytatja mind bel-, majd külpolitikai viszonylatban. Ez azt jelenti, hogy a belpolitikában, követi a szociális reformpolitikát, a külpolitika alapja pedig továbbra is a berlinrómai tengellyel való barátság és együttműködés marad. Egyébként megjegyzi a Stefani-iroda, hogy Teleki Pál gróf őszinte barátja a fasiszta Olaszországnak. A lengyel lapok rendkívül nagy érdeklődéssel fogadják az Imrédy-kormány lemondásának hírét. A legtöbb lap az Express távirati iroda híradása alapján ismerteti a kormányválságot. Az Express jelentése hangsúlyozza, hogy Imrédy Béla miniszterelnököt a konzervatívok akarták megbuktatni még a földbirtokpolitikai reformjavaslat benyújtása előtt. Most kitűnő alkalmat szolgáltatott erre a zsidójavaslat benyújtása. A holland, sajtó élénken kommentálja a magyar kományválságot. A Nieuwe Stotterdamse Courant szeu.« a második zsidótörvényjavaslattal kapcsolatban mondott le a kormány, mivel ellene a kulisszák mögött is nagy ellenállás nyilvánult meg, de főleg a felsőház, kiváltképpen Károlyi Gyula gróf csoportja, helyezkedett szembe Imrédy politikájával. Másrészt pedig a tervbe vett szociális refformok is nagy ellenzékre találtak. A londoni lapok szintén részletesen, foglalkoznak a magyar kormányválsággal és megállapítják, hogy Imrédy ereiben minimális zsidó vér folyik, úgyhogy még a német törvények szerint is teljesjogú árjának számítana. A Daily Telegraph szerint mindenki azt kérdi, " várjon, ki állná ki sikerrel az ilyen szigorú családfavizsgálatot és már nyíltan beszélnek több magasállású személyiségről, akik az ilyen családfa-kutatás áldozatai lehetnének. Behatóan foglalkoznak a kormányválsággal a francia, svájci és román lapok is. Az események ismertetése után a legytöbb lap megállapítja, hogy a magyar bel- és külpolitikai vonalvezetésben minden valószínűség szerint nem következik be változás. Az amerikai sajtó is részletesen és rokonszenvvel foglalkozik az Imrédy kormány lemondásával. Az Associated Press, United Press és Boston Monitor budapesti tudósításai Imrédy távozását elsősorban a konzervatív körök befolyásának és a zsidó törvényjavaslat szigorúságának, a Times inkább a szélsőjobboldali d agitációnak tulajdonítja. Teleki Pál gróf dezignálásáról nagy rokonszenvvel írnak, hangsúlyozzák, hogy Teleki többször járt Amerikában, ahol jól ismerik tudományos működését és ,a cserkészet terén kifejtett tevékenységét.