Uj Magyarság, 1939. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
Legyen vége a statisztikával való visszaélésnek Írta: Kovács Alajos Amióta a második zsidótörvényjavaslatot a kormány benyújtotta, végehossza nincs a találgatásoknak, hogy a javaslat hány embert érint, akit majd a törvény zsidónak számít. Zsidó és liberális oldalról hatáskeltés végett egyszer 600 ezer, később már 798, sőt 900 ezer emberről beszélnek; mindezeken túltesz azonban a zsidóság fővédelmezője, Rupert Rezső, aki az együttes bizottság többségi határozatával szemben beadott különvéleményében és képviselőházi beszédében már 1.200.000 főnyi horribilis számot emleget, ami az ország lakosságának 12 százalékát, vagyis majdnem nyolcadrészét teszi. A magyar közvélemény és a magyar statisztikai tudomány nevében kénytelenek vagyunk tiltakozni az ilyen felelősség nélküli állítás ellen, amely mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a zsidók vélt igazságát alátámassza. Minden hivatalos és nem hivatalos közleményben, amely a zsidók számáról szól, megállapítható, hogy a csonkamagyarországi zsidóság száma (az izraelita hitfelekezetet véve) az 1930. évi népszámlálás szerint 444.587. Ez a szám azóta a természetes szaporodás, illetőleg fogyás, továbbá a kikeresztelkedések és kivándorlás révén legalább 20—25 ezerrel megfogyatkozott, viszont a vallásilag zsidók száma az északi terület visszacsatolásával körülbelül 80 ezerrel nőtt meg, úgyhogy az izraelita vallású, zsidók száma a mai területen semmiesetre sem tehető többre 500 ezernél, ami a tízmilliónyi lakosságnak 5 százalékát teszi. Az új zsidótörvényjavaslat ezekből is kivesz egy bizonyos, ha nem is jelentékeny réteget (tűzharcosok, stb.) akiket a törvény alkalmazása szempontjából nem tekint zsidóknak. Hozzá jön azonban ehhez a számhoz a kikeresztelkedett zsidók és a keresztény-zsidó házasságból született félvérek egy része. Ezeknek a száma azonban távolról sem olyan nagy, hogy a törvényjavaslat szerint zsidóknak tekintendők számát megkétszerezné. Az Új Magyarság múltévi júniusi és júliusi számaiban („A zsidó vér aránya a magyarságban”) kimutattam, hogy a kikeresztelkedett zsidók száma 1936-ig 36.500-ra tehető. Ez a szám azóta valószínűleg elérte a 40 ezret. A keresztény-zsidó házasságokból származó és keresztény vallásban nevelkedett gyermekek, száma pedig csupán 12 ezer. Az ugyanilyen házasságokból származó, de zsidó vallásban nevelkedett gyermekek száma, amely azonban az előbbi számnál mindenesetre kevesebb, mert a megegyezések több esetben szólnak a keresztény fél vallása javára, már bent van a zsidó vallásúak számában, minthogy azokat a népszámlálás ott mutatta ki. Hátra volnának még azok a zsidó félvérek, akik házasságon kívüli viszonyból kerültek a keresztények közé és akiknek a számát 25 ezerre becsültem. Ezeket azonban az új zsidótörvény nem fogja érinteni, mert vagy egyáltalán nem, vagy nehezen lehet kimutatni zsidótanaszifiúkat. Azok közül tehát, akik jelenleg valamely keresztény vallásfelekezethez tartoznak, legfeljebb 48—50 ezren lesznek, akiket a zsidótörvény valamilyen vonatkozásban érinthet. Ez a szám időközben fogyhatott, sőt fogyott is az elhaláloszások folytán, de szaporodhatott is némileg természetes úton. Ismerve az intelligensebb zsidóság szaporodási viszonyait, a kikeresztelkedettek és a keresztény-zsidó házasságokból származók pedig túlnyomólag ide tartoznak, s valószínűnek kell tartani, hogy ez az 50 ezer főre becsült szám alig változott. Már most a kivételek ezekre még nagyobb mértékben vonatkoznak, mint a vallásilag zsidókra, mert a félvérek közül sokan a törvény szerint is keresztényeknek fognak számítani. Az idecsatolt északi terület 80 ezer főnyi zsidóságán felül szintén lehetnek azon a területen kikeresztelkedett és félvér zsidók a keresztények között. Ezek száma azonban aránylag mindenesetre kisebb, mint a trianoni Magyarországon, mert a felvidéki zsidóság, különösen annak túlnyomó többségű keleti része, műveltségileg és társadalmilag távolabb állott a keresztény magyarságtól, mintsem hogy közöttük a kikeresztelkedettek és a keresztényzsidó házasságból származók száma hasonló arányú lenne, mint a trianoni területen. Legmagasabb számítással tehát 550 ezerre lehet tenni azoknak a számát, akiket az új törvény zsidóknak fog tekinteni, de ezek közül is — ismételjük — egy rész a kivételek közé esik és amellett — jól tudjuk — a zsidótörvény csak egyes foglalkozási csoportok bizonyos százalékon felüli zsidóságának életébe fog beleavatkozni. Ebből látszik, hogy Rupert Rezső nagy buzgalmában mennyire elvetette a sulykot, amikor gondolkozásnélkül.200.000-ről beszél, mint akiket a törvény rendelkezései érinteni fognak. Ezt a számot már Zsolt Béla is felkapja az Újság vasárnapi számában, amikor az ő keleti színezésű nyelvén „egymilliókétszázezer zsidó vérsejt kicsorgatásáról” regél. A dologban az az érdekes, hogy az Újságnak ugyanabban a számában van egy cikk, amely a második zsidótörvény hatásaképpen azt állapítja meg, hogy az az eltartottakkal együtt kereken 120 ezer zsidónak és 80 ezer (!) zsidóvá minősített kereszténynek, öszszesen tehát 200 ezer embernek veszi el a kenyerét! Ez utóbbi cikk számítgatásai teljesen értéktelenek, mert mindenütt 15 százalékot emleget, mint amennyi zsidót a törvény az egyes foglalkozási csoportokban megenged, mégis sokkal alacsonyabb százalékalapon számítja ki az állásukat vesztők számát, azonkívül számításaiban olyan goromba hibát követ el, hogy például szerinte Budapesten a kereskedelmi és hitelintézeti 17.765 zsidó tisztviselő közül 18.6711 fogja állását veszíteni, tehát majdnem ezerrel több, mint amennyi zsidó tisztviselő egyáltalán van! Ilyen statisztikával szórakoztatja, illetőleg rémítheti az ijság olvasóközönségét. JLfa ké^mellékldtf-floMét ELŐFIZETÉSI ÁRAK# EGY HÓNAPRA ITKTI'FIT/fS ^ -t ,^'"''*^N r SZERKESZTŐSÉG fiS KIADÓHIVATAL^ 3 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ, FÉL- ** \ A^'iku^\ BUDAPEST, VD3T., JÓZSEF-KÖRÚT &, JfcVRE 18 PENGŐ, egyes SZÁMÁRA MILOTAY ISTVÁN ^ 17 TELEFON: 1-484-20, 1-464-28, 1-464-29 ES KÖZNAPON 10, VASARNAP 20 FILLÉR 1 S’*' " ” xíMÍ^/ * 1-444-00. POSTACSEKKSZAMLA 6500 1939 március 1 SZERDA VI. évfolyam 49. szám A keresztény községi párt és a nemzeti egység pártjának fővárosi szervezete „magyar élet keresztény községi pártja“ néven kimondta az egyesülést Vitéz Imrédy Béla: Nyugodtan adtam át a vezetést Teleki Pál grófnak, mert törhetetlen akaratával diadalra tudja vinni eszményeinket Teleki Pál gróf. A zsidókérdést ma már csak nagyon radikális rendezéssel lehet orvosolni A keresztény községi párt Városháza utcai helyisége kedden este nagyjelentőségű politikai esemény színhelye volt. Délután fél hat órakor gyűlésre gyűltek össze a keresztény községi párt és a nemzeti egység pártja fővárosi szervezete közös intézőbizottságának tagjai, majd az intézőbizottság ülését követően este hét órakor Csilléry András elnöklésével pártértekezlet volt. Csilléry András bejelentette, hogy az intéző bizottság a keresztény községi párt tagjaiul felvette Vályi Lajos, vitéz Hajnóczy Béla, Kertész Elemér, Bényi Károly, Kövesligethy Miklós, Brózik Félix, Hüttl Károly, Szántay István, Schmidt Richárd, Katona János, Tóth Gábor, Hencs Lajos, Halter Károly, Nagy Ferenc, Darányi Gyula, Szentjóbi-Staub Elemér, Dongó Orbán, Hegedűs Bertalan, Nyáry Miklós, Bessenyey Zénó, vitéz Julicss Jenő, Kállay Tamás és Barta László törvényhatósági bizottsági tagokat, továbbá Barczy Gábor felsőházi tagot, vitéz Tóth András országgyűlési képviselőt és Cs. Béla dr.-t. Meleg szavakkal köszöntötte a párt új tagjait, akik mint mondotta, régi bajtársak, eddig is a keresztény és nemzeti magyar eszmét szolgáltak, ha ezentúl együtt dolgoznak majd velük. Ezután így folytatta: „Gömbös Gyula és Wolff Károly szelleme lebeg felettünk“ — Nekünk az együttesen kimunkált keresztény politikát kell a jövőben is szolgálnunk. E pillanatban Wolff Károly és Gömbös Gyula sem tudnának másképpen cselekedni, mint ahogyan mi cselekszünk ma. Meg kell most emlékeznünk róluk, mert az ő szellemük, géniuszuk lebeg felettünk. Az ő célkitűzésük legyen a mi célkitűzésünk. A formákban, a külsőben lehet közöttünk különbség, de a lelkiségben és a belső érzésben soha sem volt közöttünk differencia és nem is lesz, mint ahogy Wolff Károly és Gömbös Gyula között sem volt soha. Hangsúlyozta ezután: abban, hogy idáig juthattak, része van Karafiáth Jenő főpolgármesternek ,a megjelentek lelkesen ünnepelték a főpolgármestert, az ő előkészítő munkájáért meleg baráti kézszorítást tudnak csak nyújtani s ígérik, hogy a barátság továbbra is tart majd. Ezért a munkásságáért jegyzőkönyvileg mondanak a főpolgármesternek köszönetet. Köszönetet mondott Szendy Károly polgármesternek is (lelkes éljenzés és taps), aki a kritikus pillanatokban a két párt mellé állott a mögéje sorakozó tisztviselői karral együtt. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a keresztény nemzeti eszmét akarják érvényesíteni, mert ez a milliós város polgárságának, ezen túlmenően pedig az országnak is az akarata. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Vályi Lajos dr. ismertette azokat az indító okokat, amelyek őt és barátait a keresztény községi pártba való belépésre késztették. .—A nemzeti egység pártjába tartozott törvényhatósági bizottsági tagok — mondotta — utolsó kollektív tényeképen, mélyen meghatva ennek a pillanatnak a nagyszerűségétől, köszönöm meg azokat a testvéri szavakat, amelyekkel bennünket a keresztény községi párt elnöke és a párt fogadott. Biztosítom a keresztény községi pártot, hogy őszintén, becsületesen, minden fenntartás nélkül hozzuk ide lelkünket és hozzuk ide azt a zászlót, amelyet esztendőkön keresztül becsülettel hordoztunk. — Ennek a pillanatnak igen nagy jelentősége van, mert ebben a tragikus magyar korban mi most megmutatjuk, hogy a mellékszempontok félretételével kell egyesíteni minden magyar erőt. Ha megalkuvás nélkül teljesítjük kötelességünket, beváltjuk azokat a reményeket, amelyeket az együttműködéshez a budapesti magyar közönség fűz. Akkor már nem lesz többé szükség Budapesten száz jobboldali pártra, de nem lesz szükség két pártra sem, hanem csak egy pártra. A viharos helyesléssel fogadott beszéd után Csilléry András ismertette az újonnan belépett bizottsági tagokkal kötött megállapodását, amelyet a párt elnöki tanácsa és intéző bizottsága már elfogadott s amelyhez a miniszterelnök is hozzájárult. Javaslatára az értekezlet a megállapodást tudomásul vette és hozzájárult ahhoz, hogy a keresztény községi párt neve a jövőben a magyar élet keresztény községi pártja legyen. Kimondotta az értekezlet azt is, hogy a párt tagjai országos politikai ver holott, ha mind a két száma igaz, akkor az 1.200.000 izraelita és keresztény zsidóból még ő szerinte is csak 200 ezret, vagyis csak egyhatodrészt fog a törvény egyáltalán érinteni, a többi egymillió továbbra is vígan űzheti kisded játékait. Kisül tehát, hogy a magyar zsidótörvény nagyon is humánus és csak gyengéd simogatás azokhoz a korbácsütésekhez képest, amelyek a sémtországi és olaszországi zsidók hátán gyors ütemben pattognak. Akkor meg mirevaló az a nagy jerichói lárma, ami betölti csonka hazánk határait? Idevezet tehát a statisztikai számoknak hozzáértés és lelkiismeret nélküli tologatása, hatáskeltés végett le- vagy fölfelé való csökkentése vagy duzzasztása. A statisztikára is áll pedig az újságírásnak az a szabálya, hogy csak az igazat szabad írni, mert hazudni "nemcsak betűkkel, de számokkal is lehet.