Uj Magyarság, 1939. március (6. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

SZERDA, 2039 MÁRCIUS 1 A­ magyar ünneplő rufiáról tartott előadást Zsindelyné Tüdős Klára Az iparművészeti társulat előadássoro­zatában kedden délután érdekes előadást tartott Zsindely Ferenc államtitkár fele­sége, Tüdős Klára „A magyar ünneplő” címmel. Az előadáson megjelent Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter is. Az ülésen Csákó Elemér ny. államtitkár el­nökölt. Méltatta az iparművészeti társu­lat nagysikerű előadássorozatát, majd hangsúlyozta, hogy a magyar díszű, öltöz­ködés ma már mindinkább tért n­yer és előkelősége a magyar lélek kifejezője is egyúttal. Tüdős Klára előadásának bevezető ré­szében megemlékezett a régi szép időkről, amikor olyan világ is volt, hogy száz hold földet adtak egy vonó arany szok­nyáért és hétezer igazgyöngy­szemet varr­tatt bele egy lakodalfi dolmányba. Ükeinknek ehhez joguk volt, mert a vé­rükkel szerzett prédát , kótyavetyélték el és a vérüket is tudták pocsékolni. Nekünk azonban megfogyatkozott, kevés magya­roknak nincsen jogunk semmi egyéni ra­­koncátlankodáshoz, nem maradt pocsé­­kolnivalónk sem vérben, sem pénzben, sem földben, sem tehetségben. Az eltékozolt feketebetűs magyar hétköznapok most reánk tornyosultak, az elvégezetlen mun­kák hepehupáin, át recseg-ropog az ország szekere. -­ Én ezekéhez a feketebetűs hétközna­pokhoz — folytatta Zsindelyné Tüdős Klára — szegődtem cselédnek s ha mégis ünnepi díszről beszélek itt, ez azért van, mert ismerem a fajtám és tudom, hogy éppen a vasárnapi hangulatán keresztül lehet tatlán, valahogy­ hozzáférni. Az ünne­pek magyar divatját szeretném megcsi­nálni­ ahhoz, hogy a hétköznapoknak jus­son munka. Szeretném úrt viseletté tenni, a magyar ünneplőt, hogy hosszú, keser­ves téli hónapokon szőhesse, fonhassa, hímezhesse a hozzávalókat a falusi nép. Azt szeretném, hogy a város vásárlója lenne a falu munkájának és nem lopná el tőle azt, ami az ő jussa, öröksége, a mintáit, ötleteit, hogy felhígítva, meg­hamisítva, kompromittálja. Az iparmű­vész dolga az, hogy a városok népét ki­szolgálja, de kötelessége, hogy ezt ne pa­raszti sorban élő kollégáinak rovására tegye, hanem becsületes szövetségben és osztozkodva velük. Ma, amikor néprajzi adatok alapján próbálnak Európában tér­képeket rajzolni s amikor a világ her­vadozó kultúrái mindenütt a folklór után nyúlnak, természetes, hogy a nép művé­szetének kell inspirálni azt a divatot, amelyből a ma ünneplő ruhája megszület­het. Ma a nép az, amely sorompóba lép úgy a nemzetiszocialista, mint a szociál­demokrata államokban. A továbbiakban ismertette, hogy ünneplő ruha-sorozatot készítettek, azt vetített ké­pekkel be is mutatta, annak hangsúlyozá­sával, hogy a magyar díszruha-sorozatot is a mai korszellem diktálta. Ez a díszruha­sorozat azzal a céllal készült, hogy annak a társadalmi rétegnek teremtsünk illendő külön viseletét, amely a falu népétől el­szakadt s a főnemességhez nem tartozik. A középosztály, a nemzet gerince, vagy silány utánzatát viseli a nemzeti dísznek, vagy jelmeznek ölti magára a népi ünnep­lőt.Előadása végén közölte Zsindelyné Tüdős Klára, hogy a bemutatott rajzokat egyik tanítványa, Szabó Gabi készítette. A kö­zönség lelkes tapssal honorálta Tüdős Klára élvezetes és ötletekben gazdag elő­adását. 4 Leleplezték az Apponyi-emléktáblát Genf, február 28. Kedden ünnepélyes külsőségek között leplezték le a fellobogózott Hotel Resi­­denceban az­­ Apponyi-emléktáblát. A kar­­rarai márványból készült emléktábla az Apponyi Albert-emlékműbizottság aján­déka. Felső részén Apponyi sikerült szo­borművű képmása látható, alsó részén pedig latin nyelven ez a szöveg olvasható: Apponyi Albert gróf, Nagymagyarország szülöttje és leghűbb fia, hazája igazságának megvédésére és a népeit békéjének előmozdítására kiküldve, itt lehellte ki nemes lelkét hazájától és a Nemzetek Szövetségétől egyaránt meggyászoltan 1938 február 7-én. Az igazság bátor hirdetője és szóvivője volt. Az ünnepségen Velics László követ mon­dott mélyenszántó beszédet, amit Böször­­ményi-Nagy Bélának, a zeneművészeti fő­iskola fiatal tanárának zon­goraelőadása követett. Az ünnepség után Velics László követ látta vendégül a nagyszámú, előkelő közönséget. A főiskolás ifjúság bizalmáról biztosította Jaross Andort Jaross Andor felvidéki miniszter szom­baton és vasárnap Losoncon és Rozsnyón az egyesült magyar párt nagygyűlésein beszédet mondott, amelynek egyes részei miatt a liberális sajtó valóságos pergő­tűz alá vette. A támadásokkal kapcsolat­ban a főiskolás ifjúság a következő táv­iratot intézte Jaross Andorhoz. „Miniszter urunk! Rozsnyón és Loson­con az egyetemi és főiskolai ifjúság szíve szerint beszélt. A liberális zsidó sajtó legutóbbi hangneme még inkább növelte az ön és az ön által hirdetett eszmék iránt való fokozott ragaszkodásunkat. A liberális zsidó­­sajtó visszaél a statárium nyújtotta védett helyzetével. Kérjük önt további hasonló bátor megnyilatkozá­sokra. Az egyetemi és főiskolai ifjúság ne­vében Hunyady László, a Mefhosz elnöke.’’ — Német egyetemi tanár előadása a budapesti egyetemen. Gerke Frigyes, a ber­lini egyetem tanára vendégelőadását „Geschichte der spätantiken Plastik und Malerei von der severischen bis zur theodosianischen Zeit” címmel március 3-án kezdi meg délután öt órakor a böl­csészettudományi kar (Múzeum-körút )—-3X VII. számú tantermében. A b­olgár király Belgrád­ban Belgrád, február 28. Borisz bolgár király kedden délelőtt Belgrádba érkezett. A királyt Pál kor­mányzóherceg fogadta az udvar több­i ma­­gasrangú tisztviselőjével és a bolgár kö­vettel. Borisz király tiszteletére Pál her­ceg villásreggelit adott, amelyen részt vett I. Péter délszláv király, Cincár-Markovics külügyminiszter, Antics udvari miniszter és Popoff bolgár követ. Úgy tudják, hogy a bolgár király szerdán utazik tovább Szófiába. Belgrádi politikai körökben a bolgár király látogatásának nagy jelentő­séget tulajdonítanak, tekintettel arra, hogy az uralkodó, aki az utóbbi heteket Olaszországban töltötte, közvetlenül a Balkán-értekezlet után érkezett Belgrádba. Ezen az értekezleten tudvalévően nem tel­jesítették Bulgária revíziós kívánságait. Bródy András Tátralomnicon pihen Ungvár, február 28. Bródy András volt kárpátorosz minisz­terelnök jelenleg Tátralomnicon piheni ki a cseh börtönök fáradalmait. Továbbra is a ruszin nép között marad, hogy segítsen rajta. Ezt az elhatározását a nép nagy megnyugvással fogadta. Ruszinföldön nagy mozgalom indult meg a volt miniszter­­elnök méltó és ünnepélyes fogadtatására. Hazatérésétől a nép­ sorsának gyökeres változását reméli. A 20.000 pengő helyett csak 10.000 pengőt nyert egy magasrangú köztisztviselő. Ugyanis a múlt héten kisorsolták 1/1 sorsjegyét 140 pengővel. Azonnal kért főárusítójától egy egész pótsorsjegyet. A kiválasztott számból azonban csak egy felet kaphatott, mert a másik­­ sorsjegy nem volt szabad. Már pénteken kisorsolták sorsjegyét 20.000 pengő­vel, s így nyert 10.000 pengőt. Mint értesü­lünk szerencséjlét B. A. úr most még jobban ki akarja használni, mert nem egy, hanem 4 pótsorsjegyet vett, s reméli, mint mondta, hogy a jövő héten, 9-én megnyeri a szenzá­ciós 400.000 pengős jutalmat. — Egyirányú közlekedés a Kádár­ utcában. Az államrendőrség budapesti főkapitánya rendeletet adott ki, amelyben az V., Kádár­utca jármű forgalmát szabályozza a közleke­dés zavartalanságának biztosítására és ezért egyiágú közlekedést ír el. A Kádár­ utcában a járművek csak a Visegrádi­ utca irányába közlekedehetnek. 209 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik a fő­kapitány rendelkezését megszegik. A rendelet március 3-án lép életbe. ___ ___ _ Magyar kulturestet rendez Berlinben a KdF Berlin, február 28. A Kraft durch Freude népművelődési osztálya a berlini nemzeti magyarok kul­­turszövetségével karöltve nagyszabású ma­gyar kulturestet rendez március 9-én Berlinben. Az estély a magyar népi mű­vészetet ismerteti szemléltetően a német közönség előtt és a maga nemében ez az első ilyen irányú kísérlet a német nemzeti szocialista párt egyik legnagyobb szerve­zetének, a KdF-nek keretében. „Lebendiges Volkstum in Ungarn” a címe az estélynek, melynek műsorán Györgypál-Eckert Irma dr. előadása szerepel elsősorban a magyar népi művészetről. Simonyi Lya magyar fil­met fog bemutatni ugyanerről a témáról, Penninger Antal operaénekes magyar népdalokat ad elő Weigerth Aladár zon­gorakísérete mellett és ugyancsak ma­gyar népdalokkal szerepel a műsoron Köb­lös Ferenc dr. és zenekara. ­ * Operaház. Verdi Aidája kedden este részben új szereposztásban került elő­adásra. Mint Amnézi, Dósa Mária mutat­kozott be. A fiatal, rokonszenves művésznő egy sor kisebb-nagyobb szerepben már eddig is figyelemreméltót nyújtott. Most, hogy megkapta első vezetőszerepét, minden tekintetben pompásan oldotta meg komoly feladatát, őszinte átéléssel, jó zenei érzék­kel és gondosan énekelt. Bársonyos fényű, dús szépségű hangja egyenletes vicc­erővel, szabadon szárnyalva bontakozott ki szóla­mában. Megérdemelt nagy sikere volt. Mint király, igen jól megállta helyét értel­mes ének­beszédével Szomolányi János. Kováts Jolán értékes hangja a főpapnő szólamában tűnt ki kellemesen. Arnonasro szerepében vendégként Penninger Antal mutatkozott be. A törekvő ifjú énekes min­den jó igyekezete ellenére sem elégítette ki a szerepléséhez fűzött várakozást. Bariton­hangja már önmagában sem valami érté­kes hanganyag. Énektudása sem alakult még ki s amellett éneklését kellemetlen „lebegés” is zavarja. Hősi erőt, lendületet kívánó szerepét nem tudta megformálni. A régi együttesből különösen Walter Rózsi Aidája (nagyszerű hangulatban énekelt) tetszett. Laczó István Radamesének is voltak szép pillanatai. Reméljük, hogy a fiatal művész hamarosan rájön, hogy nem szabad mindent hatalmas hangerejére­­— különösen megkapó fényű magasságára — bíznia. Ha gazdaságosabban bánik hangjá­val s mélyebben beleéli magát szerepébe, alakítása a legn­agyobbakéval vetekszik majd. A főpapot Kálmán, a hírhozót Ney énekelte, Fleischer vezényelt. (L) * Pethes Sándor szombattól kezdve nem játszik az Utolsó táncban. Pethes Sándor már több mint két hónap óta játssza az „Utolsó tánc” főpincér-szerepét. A Nem­zeti Színház most nagyobb szerepet bízott reá a szombaton színre kerülő „Ludas Matyiban”. Ez a szerep nem engedi meg, hogy Pethes egy este két színházban is fellépjen és miután Herczeg Ferenc egyelőre ragaszkodott ahhoz, hogy darab­jában továbbra is Pethes szerepeljen. Dé­­kány András, a „Ludas Matyi” szerzője, levélben kérte meg Herczeget, hogy en­gedje ki Pethest az „Utolsó tánc” gárdá­jából. Herczeg Ferenc válasz helyett sze­­mélyesn jelent meg a „Ludas Matyi” próbáján s miután látta, hogy abban Pethes Sándornak jelentékeny szerepe van, hozzájárult a szereplőváltozáshoz az­zal a kéréssel, hogy Pethest Gázon Gyula helyettesítse. Gázon már meg is kezdte a próbákat az Utolsó táncbból. * Hangverseny Beregszászon. A magyar kulturegyesület jól sikerült hangversenyt rendezett Beregszászon. Ortutay Jenő or­szággyűlési képviselő, városbíró megnyitó beszédében a ruszin-magyar barátságot és sorsközöss­­get fejtegette. A megnyitó után az ungvári Verhovina-énekkar szerepelt igen nagy sikerrel. Az énekkar lelkes ün­neplését Margó dr. teológiai tanár kö­szönte meg a ruszin énekesek nevében, igen meleg szavakkal. * Engedélyezték a kávéházi artistapro­dukciókat. Az artistaegyesület kérésére Szendy Károly polgármester az artisták körében mutatkozó munkanélküliség eny­hítése érdekében a további intézkedésig ki­vételesen engedélyt adott arra, hogy az ar­tistaegyesület a kiszemelt kávéházakban hetenként kétszer artistaprodukciókat mu­tathasson be. Ezeknek a produkcióknak tűzrendészeti költségeit és felülvizsgálatát a polgármester elengedte. Hangsúlyozza a polgármesteri engedély, hogy az artista­produkciókat csupán dobogón szabad be­mutatni, tehát tilos körfüggönyt és hatás­világítást használni és előírja a polgár­­mester azt is, hogy kizárólag magyar ál­lampolgárságú artisták léphetnek fel. A nagy keringő (Royal Apollo) A Johann Strauss életéről, vagy méginkább műveiből készült hatalmas Metro-film igen­ sikerült alkotás ebben a műfajban. A bank­­hivatal robotos íróasztalától Ferenc József császár fogadószobájáig hosszú és izgalmas az új keringők, rózsák és tövisek, .között. Erről és­ a muzsika diadalmas varázsáról be­szél ez a film, néhol kissé dadogva, de min­dig gazdagon és bőkezűen ontva Hollywood aranyát. Drága díszletek, pompás zenekarok, nagyszerű színészek és mindenekfelett Strauss kábító melódiái kellemes, de nem túl tartalmas este emlékét hagyják a nézőben. Részleteiben határozottan kitűnő ...a film. Például a „Történetek a bécsi erdőből’” szü­letésének motiválása tökéletes zenemagyará­zat. A boldog császárváros játékforradalma pezsgő színekkel elevenedik meg, dübörög­nek az indulók, olvadnak a valcerek forró ütemei, pörögnek a szerelmespárok és forog­­forog az egész világ, hogy a szem belekábul. Strauss megbékítő akkorddal végződő sze­relmi kalandja szövi át a történetet és ad hátteret a halhatatlan muzsikának. A nagy zeneszerző szenvedő, törékeny feleségének, a halkszavú Luise Rainer ad életet, magát Strausst Fernand Gravst, ez a kicsit po­­mádészagú, de egyébként rokonszenves és lelkes színész alakítja. A legtisztább örömöt a három főszereplő közül a Metro új csíll­laga, Milica Kor­jus szerzi. Szőke szépség, hangja nem­ ismer korlátokat, csapong, szár­nyal, ragyog. Elsőrangú színésznő, csupa báj és kedvesség, a közönség állandóan lel­kesen tapsolja. A nagy és divatos énekesnőt, a tündöklése csúcspontján szeszélyes, köny­­nyűvérű szépasszonyt, kevés színésznő j£tt­szotta még el ilyen kitűnően. Rajta kívül még Lionel Atwill férfias profilja és higgadt mű­vészete tűnik fel. Bosszantó hiba csak egy akad: az utolsó öt perc megöregedett szerep­lői gyerekesen együgyű maszkban jelennek meg a vásznon. Egy mogyorófejű szülész, aki Ferenc Józsefet alakítja, szinte nevetséges. * A Sevillai borbély olasz vendégekkel. Az Operaház rendkívüli vendégciklusa kereté­ben kedden este a „Sevillai borbély” került előadásra a Városi Színházban, három olasz vendég közreműködésével. Mercedes Capsir énekelte Rosinát, gyöngyöző koloratúrával, csillogóan szárnyaló szopránnal. Minden áriája után nyíltszíni tapsot kapó RL­­fj. olasz triónak ő az erőssége. Piero E­qsim a címszerepben igen mulatságos, jegyes színésznek bizonyult, hangja is kulturált, bár kissé erőtlen. Enrico Lombardi, a tenor, még fiatalember, a középfekvésekben kellemes zengése van a hangjának, de a felső hangjai préseltek és éneklése még nem tisztult meg. Egyébként rokonszer­ves. Megtapsolták. Az előadást Ferencsik János vezényelte. * Ignátz Rózsa darabot írt a Vígszínház-­­nak. Néhány héttel ezelőtt a Vígszínház­hoz ismeretlen szerző postán egy darabot küldött, amelyet a színház dramaturgjai elolvastak és előadásra alkalmasnak ta­laltak. Hosszas nyomozás után kiderült, hogy a darabot Ignátz Rózsa, a Nemzeti Színház ezidőszerint fizetés nélküli szabad­ságon lévő tagja írta. A színmű címe: „Ezer pipacsfej”. A Vígszínház úgy hatá­rozott, hogy ez lesz legközelebbi újdon­sága. A szereposztás is gyorsan megtör­tént, eszerint a főszerepeket Muráti Lili, Vizváry Mariska és Somlay Artur játsz­­szák. A darabnak az a külön érdekessége, hogy egyetlen férfiszereplője van. Moziéh­ek * A főváros legújabb mozija. Új színt kap a fejlődő Szent István-város, ahol a közeli napokban megnyílik a 400 személyes Ipoly­­filmszínház. A moziengedélyesek: Csonka La­jos dr. és Nagy István. A két fiatalember még az átképzések megkezdése előtt válasz­totta megélhetési bázisul a mozi­szakmát a hivatali íróasztal helyett. Kiképzésük óta különböző fővárosi és vidéki moziknál voltak alkalmazásban, most pedig mozitulajdonosok lesznek. Vállalkozásuk legfőbb érdekessége talán, hogy az első fővárosi mozit hozták létre túlnyomóan az önállósítási alap kölcsö­néből és magánhitelből. * öt férfi szerelme. A párisi filmművészet új gyöngyszeme a „Szajnaparti szerelem”. A film cselekménye öt férfi története, aki neki­vág a nagyvilágnak, mert a gazdag Pária nem tud kenyeret adni ennek az öt kitaszí­tottnak. Együtt indulnak el, de a sors szét­szórja őket. Az öt férfi szerelmét mutatja be a „Szajnaparti szerelem”, amelynek fő­szereplője Jean Gabin, a „Nagy ábránd” felejthetetlen hőse. * Tízezer statiszta a Szuezben. A Szuezi­­csatorna építésénél tízezer ember dolgozott s ugyanennyi statisztát szerepeltet a Fox-válla­­lat a „Szusz” című filmnek azokban a jele­neteiben, amelyek a csatornaépítést mutatják be. A felvételekhez több, mint száz kilométe­res iparvasutat építettek, a tereprobban­tásokhoz 35.000 kilogram lőport használtak fel. A kétmillió dollár költséggel készült film főszerepeit Tyrone Power és Loretta Young alakították.

Next