Uj Magyarság, 1939. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-30 / 98. szám

VASÁRNAP, 1939 ÁPRILIS 59 npU CORSAO MAGYAR ÍRÁST A MAGYARNAK A mi betűvetésünk az iskolákban és a magánhasználatban egyaránt messze elkanyarodott a saját hagyományaitól s a korszerű egyszerűségtől. A Magyar Paedagogia című szakfolyóiratban Czakó Elemér a néprajzi társaság elnöke a magyar etnikum oldaláról ,hazi vizsgálat alá ezt a kóros tünetet i igyekszik mindjárt orvoslást is javallani hozzá. Czakó rámutat arra, hogy nálunk jelenleg másként írnak a felnőttek, mint ahogyan iskolás korukban írtak. Ennek a legfőbb okát abban látja, hogy ábécénknek nincsen köze a magyar lelkiséghez. A tanítás rendesen külföldi teáról adott második leöntéssel szolgál. Hogy teremjen virág azon a fán, melynek nincsen gyökere a saját talajában ? Kodály Zoltán már régebben észrevette, hogy a magyar beszéd ejtése, hangsúlya, modulációja sokat romlott. A budapesti egyetem bölcsészetkari dékánja éppen most rendezett pályázatokat ennek feljavítására, így vagyunk a magyar szöveg vizuális megjelenítésével is. Olyan elrontott helyzetbe kerültek a magyar betűalakzatok divatos formái, kötései, szóképei, melyekből csak a magyar népiség és történelmiség segítő keze emelhet ki bennünket. Népünknél még a rovásírás foszlányaira is rátalálunk. De a korsó, fejfa, kapu és egyéb feliratok a latinizáló korszakok legértelmesebb betűtípusait megőrizték számunkra. Ezek monumentálisan egyszerűek: csak szerkezeti, azaz értelmi a szépségük. Kevés vonallal fejeznek ki sokat. Ki ne ismerne rá ebben is a magyar gondolkodásmód logikai elemeire s a magyar világszemlélet tiszta felépítettségére ? Zavartalanul megtaláljuk ugyanezt szellemi nagyjaink kezeírása közt. Kulturembereink köznapi használatra kicsiszolt formái olyan könnyítéseket keltettek életre, amelyek hajtásaiban, rezdüléseiben, vonalvezetéseiben és elrendezéseiben magyar egyéni jellegzetesség tükröződik viszsza. Egy egyéniség egymagában még csak kis patak, de sok kis magyar patakból nemzeti etnikumunk nagy folyója kanyarodik elénk. _ Csodálattal látjuk nagyjaink betűit bokrétába kötve, hogy azok iránybetűi teljesen megfelelnek a nacionalizmusnak s a racionalizmusnak. Lelkiségük olyan, aminőt minden magyar felfog, mint a magyar beszédet. Legszélesebb alapul kínálkozik közművelődési közösségünk egybefoglalására. Ady Endre nagyX betűje olyan, mint a kis CL. Csokonaié karcsúbb, CL- Eötvösé zártabb: a. Kossuthon egy kis dísz is van: a. Merőben ellentétei ezek a reformírás gótikussájának. Az CtcL formája a görög alfa leszármazottja :aCd CL. Jókailé&ije kapcsol, Széchenyié nem. 13. Ugyanígy írják a B-t Kölcsey, Bethlen István és még sokan mások. Beöthy Zsolt: DJ-je, Kisfaludy K. és Gróf Bánffy M. B -je a görög Aból indul eL Alapjában véve a B az lé sap összetétele: a Cg Mikes, Czuczor, Csokonai, Cholnoky s még többek írásában ilyen egyszerű. Domanovszky Sándor^-je, Kossuth -je, Irányi D.-^-je közül az ,e^s® a legalkalmasabb. A kis?" visszája a Dl -nek s a múlt századi reformkorszak és a 48-as idők általánosan használt formája (Jósika, Kossuth, Vörösmarty, Petőfi, Madách, Endrődi S.), bár a ül betű szebb. Az ÓL Mikes, Arany, Csokonai formája. '■ Deák Ferenc és Herczeg Ferenc használja.*^: Fáy és Kazinczy zászlócskával írja. Fraknói Vilmosé még egyszerűbb: ^ . Cfr : Zrínyinél a felsővonalon azX -val egyezik és közel áll a kis ^,-hez. A nagy G-t Csiky, Szekfű, Glatz Oszkár is hasonlóan írja. Gárdonyié még egyszerűbb: Cs bt, Aranyé a leggazdaságosabb. Hóman Bálinté még egyszerűsíthető. A Az Petőfié- Zrínyi és a Halotti Beszéd nagyja nem időszerű. Jókai ^'-je szép és a nagy író iránti tiszteletből használni lehetne; a kacskaringóban a pontja van elrejtve. Csokonai is ilyesfélét ír: J A IA Csokonaié, Jókai és Kossuth A.-ja is közel áll hozzá. A kis k írásában Miklós Ac’ -ja túlságosan különleges, csaknem minden magyar írónk így írja: \‚ (Jósika, Berzsenyi, Kölcsey, Petőfi, Madách, Teleki Pál). Az JL Móra Ferencé, Csokonai, Ravasz László, Lyka Károly és Liszt Ferenc is hasonlóan írja. Az ?n és 71 Berzsenyinél fordul elő a legtisztábban a kis'M'V és 4V felnagyításaként. De Kisfaludy S., Csokonai, Munkácsy, Bethlen Miklós, Berzsenyi, Madách és Márai Sándor kézírása is hasonló. (Természetesen Mussolini is ezt használja.) Prohászka/-ja könnyen írható s az Ady CL-jával tartja a rokonságot. Ezt a formát Csokonainál és Vargha Gyulánál is megtaláljuk. A ””P Pintér Jenőé, a (P Móra Ferencé és Popovics Sándoré, a 3° Teleki Pálé, a 1° a Halotti Beszédben fordul elő. A kis'p-Rákosi Jenőé, a -yo Rippl-Rónaitól való. Mind jó. Az ^Jókaié, az R Mikesé, az 1^ Kölcseyé. Jókaié a legjobb. A kis K, általánosabb (Horthy, Kisfaludy, Ady, Herczeg), mint az 'i u. J . Petőfié áll legközelebb az írott kis 3 -hez. Arany és Csokonai j -je pedig a nyomtatott S-hez. ~C: Tormay Cecilét fogadhatjuk el Tisza is Így írta nevét T, valamint Petőfi így kezdette a Nemzeti dalt:' C: A kisL előnyös, Kölcsey és Zrínyi csak akkorára írja: 4., mint az t-et. : Aranynál, Csokonainál és sok másnál fordul elő. Az ű betűt Mikes egy vonallal intézi el: 'Ll.. Talán a hosszú ü-re is ki lehetne valamit gondolni: 'Ll. hogy ne kelljen a tollat kétszer felemelni A V" Aranyé, a V" Csokonaié, a V* Vörösmartyé, a \F Vas Gerebené, a a Halotti Beszédben fordul elő fraktur ízzeL Oa m- Cg M & $ % \tk Yk JA .12345671190- Ezekben a betűkben kevesebb a parádé f fösleges díszek ki vannak füstölve. Végs. nagyobb használhatóság. Tizennyolc nagy I eredményében pedig minden magyart jó erbetű cgilknpTM azonos a kis betűvel. A fö- zéssel tölthet el az a tudat, hogy ezekről is Az 1939-es év csodálatos újítása I LATICEL I Tekintse meg SALTA igónis a betűkről nem külföldi vagy külföldieskedő I felénk. iskolamesterek, hanem Ady, Arany, Petőfi, I (Kívánatos volna, hogy a magyar írás ki- Kossuth, Zrínyi, Mikes Kelemen és más I alakításához mindenki hozzászóljon, akinél amessze világító szellemeink mosolyognak valami mondanivalója van. Szerk. Gyermekkoromban babákat öltöztettem- most felnőtteket öltöztetek Jólesik arról hallanunk, hogy az utóbbi időben egyre több keresztény hölgy fog bizakodó munkakedvvel önálló vállalkozásba, s ezek a vállalkozások sikerrel járnak. Úriasszonyok és úrileányok, akik, bár nem nevelkedtek üzleti szellemben, bátran, önérzetes optimizmussal törnek utat maguknak a gazdasági világban és egymást követve példát mutatnak arra, hogy mindig eredményre lehet jutni a kitartó és komoly munkakedvvel. Most beszélgettünk egy ilyen vállalkozó szellemű fiatal hölggyel, Szöllősy Saroltával, akinek „Charlotte” néven van sikeresen működő divatszalonja. Az előkelő családból származó fiatal hölgy elhatározta, hogy senkire sem támaszkodva, a maga erejéből boldogul. Ezt el is érte. Hogyan? Kérdésünkre így mondja el vállalkozása történetét: — Azon a véleményen vagyok, elmúlt már az idő, amikor a középosztálybeli leány nem csinált mást, csak hálózott, társaságba járt és várta, mikor jön a megfelelő kérő. Magam elvégeztem a kereskedelmi iskolát, de a hivatali pályához nem volt kedvem. Tele voltam ambícióval, tettvággyal és éreztem, valamihez hozzá kell fognom, ami komolyan lefoglal és emellett biztos egzisztenciát is jelent. Már kiskoromban legkedvesebb játékom volt a babák öltöztetése és azóta is mindig szerettem selymek, szövetek között válogatni, szabni-varrni, ruhákat tervezni. A színek, vonalak iránt mindig különös érzékem volt. És mert az öltöztetés ennyire érdekelt, adva is volt a pályaválasztás, ami nem lehet más, mint amihez már kiskorom óta mindig kedvem volt: a ruhavarrás. Így alakult meg a Charlotteszálón. — És megfelelő a forgalom? — kérdezzük. — Elég talán, ha ennyit mondok: jelenleg 12 tanoncleány dolgozik nálam. A középosztály számára alapítottam szalonomat, áraimat is ehhez képest szabtam meg. Ismerőseim mindjárt kezdetben felkarolták vállalkozásomat, egymásnak ajánlottak s ma már egész héten át úgyszólván szabad percem sincs. Egyetlen pihenőnapom a vasárnap, csak akkor jutok egy kis szórakozáshoz. — Nem túlerőltető ez a munkatempó? — Nem, mert a rendszeres munkában nagy örömömet lelem — feleli élénken Szöllősy Sarolta. — Az bizonyos: női divatszalont egyedül vezetni, eléggé igénybe veszi az embert. Ahány vevő, annyiféle ízlésű és természetű. Ezenkívül magam is tervezek ruhákat, az egyéni öltözködésre nagy súlist helyezek. Nem minden hölgy van tisztában azzal, mit lehet és mit nem szabad viselnie, az ilyeneket tapintatosan irányítani kell. Minden évben kimegyek Paksba, ahol közvetlenül tájékozódom a divatról. Aztán ha egy-egy szép toalettem elkészül, annak sokszor jobban örülök, mint maga a tulajdonos. Jó érzés az, ha sikerül elérni azt a célt, amit az ember maga elé tűzött. Szöllősy Sarolta szépen virágzó divatszalonja is bizonyítja, hogy az okos, vállalkozó szellemű keresztény nők, ha sor kerül rá, nem riadnak vissza az akadályoktól, hanem energikusan, hittel felveszik a versenyt és a siker őket igazolja! B. L Az ifjságírókamarába az Új Magyarság valamennyi munkatársát felvették Jelentettük már, hogy a múlt hét szerdáján tartotta utolsó ülését a sajtókamara egyesített felvételi bizottsága és elhatározta: a felvett tagok névsorát a Budapesti Közlöny vasárnapi számában teszi közzé. A hivatalos lap most közli az újságírói főosztály öt szakosztályába és a kiadói főosztály három szakosztályába sorolt, s a kamarai tagjai közé felvett újságírók és kiadóhivatali tisztviselők névsorát. A kamara különböző szakosztályaiba az Új Magyarság valamennyi munkatársát besorolta a felvételi bizottság. A hónapokig tartó eljárás során összesen 3786 kérvényt kellett felülbírálni.Ebből a számból 2771-et az újságírói, 667-et pedig a kiadói bizottság intézett el, de időközben visszavontak, illetőleg a kérelmező elhalálozása folytán tárgytalanná vált 76 kérvény. Az újságírói főosztály bizottsága tizenhét, a kiadói főosztály bizottsága pedig nyolc esetben ülésezett. A kamara újságírói főosztályának első szakosztályába 558, a másodikba 316, a harmadikba 12, a negyedikbe 273, az ötödikbe 73, összesen tehát 1232 tagot vettek fel. Eszerint a felvételi bizottság 1539 kérvényt utasított el. A kiadói főosztály első szakosztályába 37, a másodikba 97, a harmadikba 208, összesen tehát 342 tagot vettek fel, a benyújtott kérvények közül 325-öt pedig visszautasítottak. MAGYAROS SZÍNEKBEN, JÓL MOSHATÓ, PER KÁLIMBÓL 3 .IS A RÁKÓCZI ÚT 36. BORÁROS TÉR 1.