Uj Magyarság, 1939. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-30 / 98. szám

VASÁRNAP, 1939 ÁPRILIS 59 npU CORSAO MAGYAR ÍRÁST A MAGYARNAK A mi betűvetésünk az iskolákban és a magánhasználatban egyaránt messze elka­nyarodott a saját hagyományaitól s a korszerű egyszerűségtől. A Magyar Paedagogia című szakfolyóiratban Czakó Elemér a néprajzi társaság elnöke a ma­gyar etnikum oldaláról ,ha­zi vizsgálat alá ezt a kóros tünetet i igyekszik mindjárt orvoslást is javallani hozzá. Czakó rámutat arra, hogy nálunk je­lenleg másként írnak a felnőttek, mint ahogyan iskolás korukban írtak. Ennek a legfőbb okát abban látja, hogy ábécénk­nek nincsen köze a magyar lelkiséghez. A tanítás rendesen külföldi teáról adott második leöntéssel szolgál. Hogy teremjen virág azon a fán, melynek nincsen gyö­kere a saját talajában ? Kodály Zoltán már régebben észrevette, hogy a magyar beszéd ejtése, hangsúlya, modulációja sokat romlott. A budapesti egyetem bölcsészetkari dékánja éppen most rendezett pályázatokat ennek fel­javítására, így vagyunk a magyar szö­veg vizuális megjelenítésével is. Olyan elrontott helyzetbe kerültek a magyar betűalakzatok divatos formái, kötései, szók­épei, melyekből csak a magyar népi­­ség és történelmiség segítő keze emelhet ki bennünket. Népünknél még a rovásírás foszlányaira is rátalálunk. De a korsó, fejfa, kapu és egyéb feliratok a latinizáló korszakok leg­értelmesebb betűtípusait megőrizték szá­munkra. Ezek monumentálisan egyszerűek: csak szerkezeti, azaz értelmi a szépségük. Kevés vonallal fejeznek ki sokat. Ki ne is­merne rá ebben is a magyar gondolkodás­­mód logikai elemeire s a magyar világ­­szemlélet tiszta felépítettségére ? Zavartalanul megtaláljuk ugyanezt szel­lemi nagyjaink kezeírása közt. Kultur­­embereink köznapi használatra kicsiszolt formái olyan könnyítéseket keltettek életre, amelyek hajtásaiban, rezdüléseiben, vonalvezetéseiben és elrendezéseiben ma­gyar egyéni jellegzetesség tükröződik visz­­sza. Egy egyéniség egymagában még csak kis patak, de sok kis magyar patakból nemzeti etnikumunk nagy folyója kanya­rodik elénk. _ Csodálattal látjuk nagyjaink betűit bok­rétába kötve, hogy azok iránybetűi telje­sen megfelelnek a nacionalizmusnak s a racionalizmusnak. Lelkiségük olyan, a­mi­nőt minden magyar felfog, mint a ma­gyar beszédet. Legszélesebb alapul kínál­kozik közművelődési közösségünk egybe­foglalására. Ady Endre nagy­­X betűje olyan, mint a kis CL. Csokonaié kar­csúbb, CL- Eötvösé zártabb: a. Kossuthon egy kis dísz is van: a. Merőben ellentétei ezek a reformírás gótikussá­­jának. Az CtcL formája a görög alfa leszármazottja :aC­d CL. Jókailé&ije kapcsol, Széchenyié nem. 13. Ugyanígy írják a B-t Kölcsey, Bethlen István és még sokan mások. Beöthy Zsolt: DJ-je, Kisfaludy K. és Gróf Bánffy M. B -je a görög Aból indul eL Alapjában véve a B az lé sap összetétele: a Cg Mikes, Czuczor, Csokonai, Cholnoky s még többek írásában ilyen egyszerű. Domanovszky Sándor^-je, Kossuth -je, Irányi D.-^-je közül az ,e^s® a legalkalmasabb. A kis­­?" visszája a Dl -nek s a múlt századi reformkorszak és a 48-as idők általánosan használt formája (Jósika, Kossuth, Vörösmarty, Petőfi, Madách, Endrődi S.), bár a ül betű szebb. Az ÓL Mikes, Arany, Csokonai formája. '■ Deák Ferenc és Herczeg Ferenc használja.*^: Fáy és Ka­zinczy zászlócskával írja. Fraknói Vilmosé még egyszerűbb: ^ . Cfr : Zrínyinél a felsővonalon az­­X -val egyezik és közel áll a kis ^,-hez. A nagy G-t Csiky, Szekfű, Glatz Oszkár is hasonlóan írja. Gárdonyié még egyszerűbb: Cs bt, Aranyé a leggazdaságosabb.­­ Hóman Bálinté még egysze­rűsíthető. A Az Petőfié- Zrínyi és a Halotti Beszéd nagy­­ja nem időszerű. Jókai ^'-je szép és a nagy író iránti tiszteletből használni lehetne; a kacskaringóban a­­ pontja van elrejtve. Csokonai is ilyesfélét ír: J A IA Csokonaié, Jókai és Kossuth A­.-ja is közel áll hozzá. A kis k írásában Miklós Ac’ -ja túlságosan különleges, csaknem minden magyar írónk így írja: \‚ (Jósika, Berzsenyi, Kölcsey, Petőfi, Madách, Teleki Pál). Az JL Móra Ferencé, Csokonai, Ravasz László, Lyka Károly és Liszt Ferenc is hasonlóan írja. Az ?n és 71 Berzsenyinél fordul elő a legtisztábban a kis'M'V és 4V felnagyításaként. De Kisfaludy S., Csokonai, Munkácsy, Bethlen Miklós, Berzsenyi, Madách és Márai Sándor kézírása is hasonló. (Természetesen Mussolini is ezt használja.) Prohászka­­/-ja könnyen írható s az Ady CL-jával tartja a rokon­ságot. Ezt a formát Csokonainál és Vargha Gyulánál is megtaláljuk. A ””P Pintér Jenőé, a (P Móra Ferencé és Popovics Sándoré, a 3° Teleki Pálé, a 1° a Halotti Beszédben fordul elő. A kis'p-Rákosi Jenőé, a -yo Rippl-Rónaitól való. Mind jó. Az ^Jókaié, az R Mikesé, az 1^ Kölcseyé. Jókaié a legjobb. A kis K, általánosabb (Horthy, Kisfaludy, Ady, Herczeg), mint az 'i u. J . Petőfié áll legközelebb az írott kis 3 -hez. Arany és Csokonai j -je pedig a nyomtatott S-hez. ~C: Tormay Cecilét fogadhatjuk el Tisza is Így írta nevét T, valamint Petőfi így kezdette a Nemzeti dalt:' C: A kis­­L előnyös, Kölcsey és Zrínyi csak akkorára írja: 4., mint az t­-et. : Aranynál, Csokonainál és sok másnál fordul elő. Az ű be­tűt Mikes egy vonallal intézi el: 'Ll.. Talán a hosszú ü-re is ki lehetne valamit gondolni: 'Ll. hogy ne kelljen a tollat kétszer felemelni A V" Aranyé, a V" Csokonaié, a V* Vörösmartyé, a \F Vas Gerebené, a a Halotti Beszédben fordul elő fraktur ízzeL Oa m- Cg M & $ % \tk Yk JA .12345671190- Ezekben a betűkben kevesebb a parádé f fösleges díszek ki vannak füstölve. Vég­­s. nagyobb használhatóság. Tizennyolc nagy I eredményében pedig minden magyart jó er­­betű cgilknpTM azonos a kis betűvel. A fö-­ zéssel tölthet el az a tudat, hogy ezekről is Az 1939-es év csodálatos újítása­­ I LATICEL I Tekintse meg S­ALTA igónis a betűkről nem külföldi vagy külföldieskedő I felénk. iskolamesterek, hanem Ady, Arany, Petőfi, I (Kívánatos volna, hogy a magyar írás ki- Kossuth, Zrínyi, Mikes Kelemen és más I alakításához mindenki hozzászóljon, akinél a­­messze világító szellemeink mosolyognak­­ valami mondanivalója van. Szerk. Gyermekkoromban babákat öltöztettem-­ most felnőtteket öltöztetek Jólesik arról hallanunk, hogy az utóbbi időben egyre több keresztény hölgy fog bizakodó munkakedvvel önálló vállalko­zásba, s ezek a vállalkozások sikerrel jár­nak. Úriasszonyok és úrileányok, akik, bár nem nevelkedtek üzleti szellemben, bátran, önérzetes optimizmussal törnek utat ma­guknak a gazdasági világban és egymást követve példát mutatnak arra, hogy min­dig eredményre lehet jutni a kitartó és ko­moly munkakedvvel. Most beszélgettünk egy ilyen vállalkozó szellemű fiatal hölggyel, Szöllősy Saroltá­val, akinek „Charlotte” néven van sikere­sen működő divatszalonja. Az előkelő csa­ládból származó fiatal hölgy elhatározta, hogy senkire sem támaszkodva, a maga erejéből boldogul. Ezt el is érte. Hogyan? Kérdésünkre így mondja el vállalkozása történetét: — Azon a véleményen vagyok, elmúlt már az idő, amikor a­ középosztálybeli leány nem csinált mást, csak hálózott, társaságba járt és várta, mikor jön a megfelelő kérő. Magam elvégeztem a kereskedelmi iskolát, de a hivatali pályához nem volt k­edvem. Tele voltam ambícióval, tettvággyal és érez­tem, valamihez hozzá kell fognom, ami ko­molyan lefoglal és emellett biztos egzisz­tenciát is jelent. Már kiskoromban legked­vesebb játékom volt a babák öltöztetése és azóta is mindig szerettem selymek, szöve­tek között válogatni, szabni-varrni, ruhá­kat tervezni. A színek, vonalak iránt min­dig különös érzékem volt. És mert az öltöz­tetés ennyire érdekelt, adva is volt a pálya­­választás, ami nem lehet más, mint ami­hez már kiskorom óta mindig kedvem volt: a ruhavarrás. Így alakult meg a Charlotte­­szálón. — És megfelelő a forgalom? — kér­dezzük. — Elég talán, ha ennyit mondok: jelen­leg 12 tanoncleány dolgozik nálam. A kö­zéposztály számára alapítottam szalonomat, áraimat is ehhez képest szabtam meg. Is­merőseim mindjárt kezdetben felkarolták vállalkozásomat, egymásnak ajánlottak s ma már egész héten át úgyszólván szabad percem sincs. Egyetlen pihenőnapom a va­sárnap, csak akkor jutok egy kis szórako­­záshoz. — Nem túlerőltető ez a munkatempó? — Nem, mert a rendszeres munkában nagy örömömet lelem — feleli élénken Szöllősy Sarolta. — Az bizonyos: női divatszalont egyedül vezetni, eléggé igénybe veszi az embert. Ahány vevő, annyiféle ízlésű és természetű. Ezenkívül magam is tervezek ruhákat, az egyéni öltözködésre nagy súlist helyezek. Nem minden hölgy van tisztában azzal, mit lehet és mit nem szabad viselnie,­­ az ilyeneket tapintatosan irányítani kell. Minden évben kimegyek Pak­sba, ahol köz­vetlenül tájékozódom a divatról. Aztán ha egy-egy szép toalettem elkészül, annak sok­­szor jobban örülök, mint maga a tulajdo­nos. Jó érzés az, ha sikerül elérni azt a célt, amit az ember maga elé tűzött. Szöllősy Sarolta szépen virágzó divatsza­lonja is bizonyítja, hogy az okos, vállal­kozó szellemű keresztény nők, ha sor kerül rá, nem riadnak vissza az akadályoktól, hanem energikusan, hittel felveszik a ver­senyt és­­ a siker őket igazolja! B. L Az ifjságírókamarába az Új Magyarság valamennyi munkatársát felvették Jelentettük már, hogy a múlt hét szer­dáján tartotta utolsó ülését a­­ sajtó­­kamara egyesített felvételi bizottsága és elhatározta: a felvett tagok névsorát a Budapesti Közlöny vasárnapi számában teszi közzé. A hivatalos lap most közli az újságírói főosztály öt szakosztályába és a kiadói főosztály három szakosztályába sorolt, s a kamarai tagjai közé felvett új­ságírók és kiadóhivatali tisztviselők név­sorát. A kamara különböző szakosztá­lyaiba az Új Magyarság valamennyi munkatársát besorolta a felvételi bizott­ság. A hónapokig tartó eljárás során össze­sen 3786 kérvényt kellett felülbírálni.­­Ebből a számból 2771-et az újságírói, 667-et pedig a kiadói bizottság intézett el, de időközben visszavontak, illetőleg a kérelmező elhalálozása folytán tárgyta­lanná vált 76 kérvény. Az újságírói fő­osztály bizottsága tizenhét, a kiadói fő­osztály bizottsága pedig nyolc esetben ülésezett. A kamara újságírói főosztályá­nak első szakosztályába 558, a másodikba 316, a harmadikba 12, a negyedikbe 273, az ötödikbe 73, összesen tehát 1232 tagot vettek fel. Eszerint a felvételi bizottság 1539 kérvényt utasított el. A kiadói főosztály első szakosztályába 37, a másodikba 97, a harmadikba 208, összesen tehát 342 tagot vettek fel, a be­nyújtott kérvények közül 325-öt pedig visszautasítottak. MAGYAROS SZÍNEKBEN, JÓL MOSHATÓ, PER KÁLIMBÓL 3 .IS A RÁKÓCZI ÚT 36. BORÁROS TÉR 1.

Next