Uj Magyarság, 1940. január (7. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-04 / 2. szám
CSÜTÖRTÖK, 1940 JANUÁR 4 WMAGK&RLAG Francia páncéltörő ágyúk lövik a német fedezékeket Az angol hajóveszteségek névszerinti lajstroma naponta új adatokkal bővül Berlin, január 3. A véderő főparancsnoksága szerdán délelőtt a következő hivatalos jelentést adta ki: A nyugati arcvonalon csekély tüzérségi és járőrtevékenység, valamint határőrző és felderítő repülés folyt. Ama kísérlet során, hogy a német öbölbe behatoljanak, a német Messerschmittrepülőgépek lelőttek három legújabb építésű Vickers-Wellington angol bombázórepülőgépet. Német részről nem volt veszteség. A német távirati iroda a hadijelentéshez ezt a kiegészítést fűzte: A Mosel és a pfalzi erdő között az ellenség gyenge zavaró tüzet bocsátott a német állások előtti területre. A Rajna mellett az ellenség páncéltörő ágyúkkal és géppuskával lőtte az egyes német fedezékeket. A németek azonnal viszonozták a tüzelést. Hét német és tizenkét ellenséges repülőgép között Merzig közelében rövid légiharc volt, de egy gépet sem lőttek le. A határ közelében egyes helyeken a légelhárító tüzérség és a német vadászrepülők tevékenységet folytattak és megakadályozták az ellenséges gépek behatolását a német területre. Több német felderítő repülőgép Franciaország felett ügyesen elkerülte az ellenséges légelhárító ütegeket. Angol részről azt állítják, hogy a német Messerschmitt-vadászgépek által megtámadott és megsemmisített három angol bombázó repülőgép egyike egészen biztosan visszatért. Mivel a német vadászgépek három Vickers-Wellington bombázó gépet kétségtelenül lelőttek, mégpedig anélkül, hogy német részről veszteség történt volna, az állítólagosan visszatért repülőgép mindenesetre egy negyedik gép lehetett, amely idejében elszakadt a többi angol géptől és egyáltalában nem került érintkezésbe a német vadászgépekkel. Német részről csak négy repülőgép vett részt a légi csatában és nem tizenkettő, amint azt angol részről állítják. A német részről néhány napja nyilvánosságra hozott angol hajóveszteségek név szerinti lajstroma naponta új adatokkal bővül. Ezért Londonban megkísérelték a németek által közölt lajstrom adatainak megcáfolását. A német tengeralattjárók sikereit az angolok csak néha ismerik el a sorok között. Emellett a naponta elsülyesztett újabb hajók cáfolják, hogy a tengeralattjáró-veszélyt sikerült legyőzni, így például az angol partok mentén az egyik német tengeralattjáró elsülyesztette az angol Barbara Robertson nevű teherhajót. Ezenkívül az aknatalálat folytán újabban elsüllyedt angol hajók közül megemlíthető a 8000 tonnás San Delfino és az 5700 tonnás Boxhill. Német felderítő repülőgépek Paris vidéke felett Paris, január 3. A szerdán délelőtt közzétett francia hadi jelentés ebből az egy mondatból állott: Nincs semmi jelentenivaló. A Havas-iroda magyarázó közleménye már sokkal bővebb volt és ezeket mondotta : A járőrök és felderítő csapatok, bár az idő rossz, folytatják a megszokott élénk tevékenységet abban az elhagyott övezetben, amely a francia és német csapatok állásait elválasztja. A francia előőrsök kedden kora délután különösen a Vogézekben, ahol a terep igen egyenetlen, német felderítő csapatok közeledését jelezték. A francia osztag a hóval fedett erdőn át azonnal elindult, hogy szembeszálljon az ellenséges csapattal, de ez, miután élénk tűz alá vették, haladéktalanul visszavonult és hátrahagyta a vezető tiszt holttestét. A derült időben, bár nagy a hideg, a légitevékenység a lotharingiai arcvonal és az Északi-tenger fölött ismét feléledt. A francia és német repülőgépek két nap óta újra folytatják a fényképfelvételeket a vonalak és a közvetlenül mögöttük elterülő vidék felett. Ezeket a felderítő repülésekt két vadászgépek fedezik. Francia oldalon kedden 107 vadászgép felszállását figyelték meg. Ez az aktivitás összeütközésre vezetett egy francia vadászraj és Messerschmitt-gépek között. Az ütközet azonban rövid volt. A francia géppuskák lövéseire a német gépek megfordultak. Egyik részt sem érte veszteség. A német felderítő repülőgépek távolsági felderítést végeztek Keletfranciaország és Paris vidéke fölött. A német repülőgépek igen kis számban nagy magasságban repültek. Az Északi-tenger fölött tovább folyik a mindennapi harc német repülőrajok és angol védelmi egységek között, amelyek őrt állanak a német öböllel szemben fekvő légi támaszpontok közelében. Egy angol támadás alkalmával kifejlődött harcban egy német gépet kétséget kizáróan, két továbbit pedig valószínűleg lelőttek. Az angolok egy repülőgépet vesztettek. Egy másik mégnem tért vissza kiinduló helyére. A szerdán este kiadott újabb francia hadijelentés így szólott: Az arcvonal különböző pontjain járőreink és felderítő csapataink sikeresen teljesítették megbízatásukat. A délelőtti Teleki Pál gróf újévi cikke és rádiószózata nagy érdeklődést keltett külföldön Róma, január 3. Valamennyi olasz lap közli Teleki Pál grófnak az amerikai magyarokhoz intézett újévi rádiószózatát s részletesen foglalkoznak a lapok a magyar miniszterelnök nagyszabású újévi cikkével is. Az Osservatore Romano többek között a következőket írja: Magyarország Isten segítségével megtartja helyzetét a háborúban lévő Európában, Magyarország hűséges nagy királyának, Szent Istvánnak utasításaihoz, amelyeket abban lehet ös-szefoglalni, hogy a nemzet legyen egysé ges és tartsa meg józan értelmét. Magyar-ország nyugodt, bár érzi a veszélyeket, amelyek körülveszik, de tudatában van erejének és hivatásának. Hága, január 3. A holland sajtó részletesen közli Teleki Pál gróf miniszterelnök újévi cikkét. A lapok kiemelik azokat a részeket, amelyek szerint a mai háború az 1919-es békeszerződések következménye, továbbá, hogy közös erővel meg kell vetni az új európai együttműködés alapját. A Rotterdamsche Courant címben idézi a miniszterelnök, szavait: „Európa sorsa mindnyájunk kezében“. Német lap Magyarország történelmi hivatásának betöltéséről és politikája következetességéről Berlin, január 3. A Hamburger Fremdenblatt budapesti levelezője az évforduló alkalmával hoszszabb cikkben foglalkozik Magyarország politikai helyzetével és többi között ezeket írja: „ Az 1939. év a revíziós gondolat beteljesülésének éve volt és Kárpátalja visszacsatolásával a trianoni Magyarország a bécsi döntőbíróság ítéletén túl újabb jelentős területtel gyarapodott. Kárpátok bércein ismét magyar zászló leng és a magyar katonák megint azt a történelmi határt védelmezik, amely minden magyar hazafi szemében sokkal többet jelent egy tény puszta megállapításánál. * Háromszor is kopogtatott az öreg nénike, amíg meghallottuk a gyenge kaparászást az ajtón. Aztán úgyállott meg a küszöbön, mint aki beljebb sem mer jönni. — Ez-e itt a múzeum, ahol régiségeket vesznek? — Ez, éppen. Mit hozott eladni? — Egy régiségi pipát! Rögtön elő is veszi a szatyorból a holmit. Kicsiny a csomag, öreg újságpapirosba csomagolva. Vén, szutykos csibuknak a feje, szára nélkül. Szívhatták harminc esztendeig is, egyfolytában, keményen s csallóközi tüdővel. Ám se faragás, se díszítés nincsen a pipán, már messziről is látszik, nem múzeumi tárgy, nehezen tesszük ezt a komáromi emlékek szekrényébe. Hacsak azzal a mesével nem hozzák, hogy Kossuth, vagy Klapka pipája volt valamikor s így tízszeres árat kérnek érte ... Óvatosan teszi le az asztalra a pipát a kendős nénike, látszik a fogásán is, hogy nemigen csibakozott ő ebben a földi életben. — Kié ez a pipa? — Az uramé, — vallja — de szegény uram már egy éve beteg, nem szíthassa tovább. Kell a pénz orvosságra, hát, gondoltam, azért van múzeum, hogy megvegyék a régit. Ez régiségi pipa. — Jaj, nénike, nem ilyen régiség kell nekünk, kiszívott pipát , nem tehetünk szekrénybe, közgyönyörködésre, csak azért, mert régiségi pipa s megvan már harmincesztendős. Ha legalább szép faragások volnának rajta, vagy nagy, híres ember pipája lenne... — Az én uram nagy, híres ember volt. Híres halászember a maga idejében ... Nézzük, nézzük a pipát, a pipa szája is tátog, dohányillatú száj bizony s kissé hasadozott az ajka, öregnek öreg, de akad ilyen ezer is, méghozzá ingyen. Nem múzeumba való. — Az uram is úgy kapta, aszongyák, még római pipa, a római ásatások mellett találták. — Biztosan egy ásó munkás ejtette a gödörbe ... A rómaiaknak még nem volt pipájuk! — Nem? — tűnődik. — Akkor most mit csináljunk? Orvosságot szerettem volna venni az árán. — Hát itt egy kis pénz, neni, de a pipa nem kell. Nézzük azonban meg Sándor ügyvéd urat, ő gyűjt ilyesmiket. Elballagunk hát kettesben Sándor ügyvéd úrhoz, de mostanában igen ideges az ügyvéd úr és egy pengő árán gyorsan végzett velünk. Vigye a néni a pipát is s a pengőt is, nem szaporítja a gyűjteményt már az idei télen, kell a pénz kalapra az asszonynak. — Hát talán Csukási, az ékszerész, — találgatom, — annak a kirakatában mindig akad egy-egy dohányszelence, váza, üvegpohár. Csukási rövidlátó szemeihez viszi a pipát s úgy vizsgálgatja az ablaknál. Még meg is szagolja. — Büdösnek elég büdös — adja vissza a pipát —, de nem érték, öreganyám. Faragott borostyánt hozzon, szépen kiszívottat, szárral. — Hát honnan vette volna azt az én uram, — mérgelődik a néni, — halászember volt az, nem vadászó úriember. És így Csukási visszacsomagolja a pipát a multheti újságba s hogy a néni könnyes szemét látja, ő is elővesz egy félpengőst s a pipa mellé teszi, így szaporodik a pénz, de a pipa nem kell. Most már én sem hagyom s ballagok tovább a nénivel, de jön Csukási is, mert kíváncsi, kinek a horgában akad fel végül a nevezetes csibuk. Kereszteshez szintén benyitunk, a gazdag s tréfás vaskereskedőhöz, most azonban éppen nem találjuk tréfás kedvében, füstöt vetett a kályhája, inasok, segédek mind a kormos kályha körül szorgoskodnak, a vevők meg az ajtóban tanakodnak, belépjenek-e ily veszedelmek, füstök s harsogások közé — S ilyen kályhát akarok én eladni! — rontja önmaga üzletét nagy méltatlankodva Keresztes. — Hát maga meg mit akar, öreganyám ? "— Egy régiségi pipám volna, — esedezik a néni, egyre reménytelenebből. — Még ezzel is füstöt akarnak eregetni? — dühöng Keresztes. — Nem kell pipa. Itt van egy kis pénz, költse el borra, ne dohányra. Még két úriembert keresünk fel, mindenütt Csukási viszi a szót. Ámde az utca közepén egyszercsak megáll a néni s számolni kezdi a pénzét. — Együtt van az orvosság ára, — mondja csodálkozva. Már fordul is be a patika ajtaján s hozza ki az orvosságot egy-kettőre. Mert már előre megrendelte az orvosságot, pénz nélkül s csak azután indult útnak a régiségi pipával, vaktában. — Gondoltam, hogy megsegít az Isten s eladom a pipát, — mondta, — de így bizonnyal jobb. S még van egy útja: most már vígan s fürgén lép be a sarki kistrafil ajtaján, Fekete úrtól, a hadirokkanttól kér finom pipadohányt, egy csomaggal. Azzal búcsúzik, köszön, elsiet. Meg se vár. — Most már nézzük meg az öreg halászt is, — indítványozza Csukási, mert úgy sincsen dolga. így megyünk, ballagunk az öreg halász háza felé, ott van ez lenn, a Vág 3 órákban vadászrepülőink két ellenséges gépet lőttek le. Brüsszel, január 3. Egy angol vadászrepülőgép, miközben a német Messerschmitt-gépek elöl akart elmenekülni, szerdán délelőtt kilenc óra körül Eupen mellett, miután egy magasfeszültségű drótnak ütődött, lángra lobbanva földre zuhant. A legénység egy kapi SZERELEM, ROMANTIKA, KATONA-ÉLET I BERCSÉNYI HUSZÁROK II. BÉKEBELI ÉLET RAGYOGÓ MAGYAR FILMJE | CSORTOS, MAKAY, SZELECZKY, SZILASSY, VASZARY, MIHÁLYFFY, HIDVÉGHI. fl Rendező : SZLATINAY SÁNDOR MIHS8j| PREMIER MAS flliliH j tányból, egy őrmesterből és egy közlegényből állt. A közlegény ejtőernyőt akart használni, ez azonban nem nyílott ki és a szerencsétlen ember szörnyethalt. A legénység másik két tagját még idejében sikerült megmenteni. A repülőgépen nem voltak bombák, csak a rajta lévő gránátok robbantak fel. A repülőgép roncsai széles körzetben szétszóródtak.