Uj Magyarság, 1940. március (7. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-30 / 71. szám

« A szombaton megnyíló tenyész­állatvásár értékes „sztárjaiért“ nagy a versengés A hosszú tél és a tavasz késlekedése már-már azt a gondolatot keltette a vá­rosi emberekben, hogy a magyar falvak élete megrekedt ebben az évszázadokban is csak egyszer tapasztalt különös idő­járásban. S most, hogy ismét megnyílnak a tenyészállatvásár és mezőgazdasági ki­állítás kapui, ámuló szemekkel látjuk, hogy falvaink népe diadalmasan birkózott meg a nehéz téllel és remekebbnél-remekebb állatpéldányokkal népesítette be a te­­nyészállatvásártelep évről-évre szaporodó istállóit. Másik kedvező jel a magyar föld népének életerejére az a nagy versengés, amellyel a falvak kiküldöttei egymást megelőzve igyekeznek megvásárolni a vásár bégető, röfögő és nyerítő sztárjait. Az élelmesebbek már meg sem várják, hogy a tenyészállatok Budapestre ér­kezzenek, hanem a vásári jelentkezések nyomán elébe utaznak a kiválasztott ne­mes ménnek, kancának, bikának, vagy anyajuhnak és a vásárt már jóelőre meg­kötik, nehogy a kiállításon más szerezze meg az állatot. Ez a hatalmas és viruló életerő ad biztatást arra nézve is, hogy a magyar föld népe meg fog birkózni az ár­vízveszéllyel is, bizonyára csillogó szemekkel fogják nézni azokat a képeket és olvasni azokat a szö­vegeket, amelyek Széchenyi István, Da­rányi Ignác, Cserháti Sándor, Dégen Ár­pád, Konkoly-Thege Miklós, Sigmond ♦Elek és Treitz Péter emlékét keltik életre, vagy a nomadizáló ősmagyaroktól kezdve végigvezetnek a magyar mezőgazdaság évezredes múltján. A magyar mezőgazdaság jobb jövőjét pedig azok a tanulságos jellegű kiállítások szolgálják legjobban, amelyeknek kiemel­kedő példáit az öntözésügyi hivatal, a szeszegyedáruság és a Hangya­szövetke­zet pavilonjaiban láttunk. A Hangya­­szövetkezet például az idén azt tűzte ki célul, hogy a baromfitenyésztő-, tojás- és tolltermelő kisgazdatársadalomnak szol­gáljon útbaigazítással és szaktanácsokkal. Képekkel és valóságos tárgyakkal mu­tatja be ez a kiállítási csoport, hogy mi­lyen baromfifajtát kell nevelnie annak a gazdának, aki főleg tojást akar termelni és milyent annak, aki inkább húst kíván eladni. Bemutatja, milyen a levágott csirke, ha azt a gazda nem táplálta kellő módon. Figyelmezteti a gazdát, hogy a gondos munka is kárba vész, ha a gazda nincs tisztában az értékesítési viszonyok­kal, a legjobb értékesítés idejével, módjá­val. Sok derűs percet fog szerezni a vá­sár látogatóinak a Hangya által kiadott tojás-tízparancsolat, amely rajzos-szöve­ges magyarázataival int arra, hogy bán­junk a hímes tojással. A jubiláló vásár jubiláló főtitkára A szombaton reggel megnyíló tenyész­állatvásár és kiállítás sajtóbemutatóját pénteken tartották meg. Az összekerült régi rendezőbizottsági tagok és újságírók felhasználták ezt az alkalmat, hogy meg­emlékezzenek arról a nevezetes jubileum­ról, amelyet ez az intézmény az idén elért. A tenyészállatvásárt a világháború okozta­ hétéves kényszerszünet után, 1921-ben hív­ták­ életre, úgyhogy az idei vásár immár huszadik a világháború utáni tenyészállat­vásárok és kiállítások sorában. A vásár jubileuma összeesik Konkoly-Thege Sándor dr.-nak, a vásár főtitkárának jubileumával, aki húsz év óta megszakítás nélkül legfőbb mozgatója és irányítója a vásárrendezés nagy munkájának. A magyar állattenyész­tés ügyét nagyobb sikerrel kevesen szol­gálták nála. Két érdekes epizód jellemző ennek a nagy munkabírású agrárvezérnek munkásságára. — Ennek a húsz évnek a során, — mon­dotta megemlékezve az elmúlt két év­tizedről, — évről-évre azt hittem, hogy könnyebb dolog lesz a szerzett tapasztala­tok birtokában a kiállítás megrendezése. Ezzel szemben évről-évre kiderült, hogy mind nehezebb és nehezebb problémákat kellett megoldanunk, mert a vásár olyan hatalmas arányokban fejlődött. A tenyészállatcsoportok végiglátogatása során a mosolygós arcú főtitkár elmon­dotta, hogy a városi közönség az utóbbi években többször panaszkodott arról, hogy a kiállított állatok mind egyformák... Amit megrovásképen mondtak, az tulaj­donképpen a legnagyobb dicséret, mert azt mutatja, hogy a magyar állattenyésztés nemcsak egyedeiben, hanem ma már töme­gében is kiválóan kiegyenlített. Az ország első gazdája A tenyészállatvásár hatalmas kereteit legjobban jellemzik a következő számok: 200 ló, 848 szarvasmarha, 1491 sertés, 581 juh alkotja a tenyészállatcsoport ge­rincét, ezenkívül többszáz baromfi, ga­lamb, házinyúl, kutya és hal kerül be­mutatásra. Ez a budapesti vásár fedezi az ország évenkénti apaállatszükségletének fajok és fajták szerint mintegy 8—25 szá­zalékát, éspedig éppen a legnagyobb ér­tékű anyaggal. A kiállító földbirtokosok és kisgazdák sorában most is ott van az ország első gazdája, Horthy Miklós kor­mányzó is. A kenderesi gazdaság négy telivér bikája: a Mérges, Lali, Rendes és Muki nem vesz ugyan részt a versenyben, de a versenyen kívül mindenki ennek a négy remek állatnak ítéli oda az első dí­jat. Az állattenyésztő kiállítók sorában érdekességként tűnik ki a Magyar Tudo­mányos Akadémia gazdasága. Múlt és jövő Nagyvonalú átalakuláson mentek ke­resztül a mezőgazdasági kiállítás egyéb csoportjai is. Nemcsak a hivatalos agrár­­szervezetek, de a mezőgazdasággal kapcso­latos szervezetek és szövetkezetek is úgy rendezték be idei kiállítási csoportjaikat, hogy egyrészt rámutassanak mindazokra az értékekre, amelyek a magyar mező­gazdaság történetében korszakalkotóak, ugynakkor azonban megmutassák a gaz­dák előtt a jövő útját is. A vidéki gazdák Megélénkült a külföld érdeklődése A vásár rendezőbizottságához legutóbb érkezett értesítések szerint ebben az év­ben különösen jelentőségteljes lesz a kül­földi vezetőtényezők látogatása. Olasz­országból Tassinari földmívelésügyi és Croltalanza gyarmatügyi miniszter veze­tésével, Németországból Darré miniszter vezetésével, Délszláviából pedig Csubrilo­­vics Brankó földmívelésügyi minisz­ter vezetésével jön nagyszámú agrár­küldöttség a budapesti kiállításra. Nagy­számú érdeklődőre számítanak Romániá­ból, Szlovákiából és Bulgáriából is. Ünnepélyes megnyitás ebben az évben a rendkívüli viszonyok miatt nem lesz, a kormányzó egy később meghatározandó időpontban fogja meglátogatni a kiállí­tást, amely szombat reggel nyolc órától kezdve április 7-ig lesz nyitva, naponta reggel 8-tól este 8 óráig. Kertész Dániel A vasárnap­ katolikus egyházi zenéje Március 31-én, fehérvasárnap a fővárosi katolikus templomok népénekes szentmiséinek kötelező énekrendje a Szent vagy Uram­­gyüjteményből: 232. Zeng a harang, 127. a szentséges, a kegyelmes és 87. Feltámadt Krisztus. Az április 1-ére, hétfőre áthelyezett Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, amely nem hivatalos és nem pirosbetűs ünnep, a szentmisékben a kötelező énekrend a követ­kező: 173. Áldozzunk, hív keresztények, 126. o, áldott, szent Istenem és 196. Üdvözlégy Mária. A belvárosi főplébániatemplom ének- és zenekara vasárnap d. e. 10 órakor Harmat: Szent Margit-miséjét adja elő, Hegedűs of­­fertóriumával (Angelus autem Domini) és korális változókkal. A 12 órai szentmise mű­­sordarabjai: Kersch: Et ad huc tecum, Anerio: Angelus, Lotti: Regina coeli és Bárdos: ör­vendetes napunk támadt. A budavári koronázó főtemplom ének- és zenekara vasárnap d. e. 10 órakor, Haydn József születésének 108-ik évfordulója alkal­mából a nagynevű zeneszerző Nelson-miséjét adja elő, melynek magánszólamadt . Szabó Ilonka, Máthé Jolán, Harangozó János és Fehérpataki Ervin éneklik. Befejezésül Erkel: Himnusza van műsoron. A terézvárosi plébániatemplom énekkara vasárnap d. e. 10 órakor Lisznyai Szabó Gá­bor: Don Bosco­ miséjét adja elő a szerző orgonakíséretével. E szentmise egyházi zené­jét Hauser Ignác budapest—erzsébetvárosi plébános mise alatti szentbeszédével a rádió is közvetíti. A cisztercita plébániatemplom énekkara vasárnap d. e. 10 órakor Halmos László, Szent László­ miséjét énekli, Molitor offertó­­riumával és korális változókkal. A felsővizivárosi Szent Anna-plébániatemp­­lom énekkara d. e. 10 órakor Bikszegi M. Gergely szervita atya első szentmiséje alkal­mából Griesbacher­ Esz-dur miséjét adja elő, Krén Géza karnagy vezetésével és Hargitay István orgonakíséretével. A Ferdinánd-téri plébániatemplomban va­sárnap d. e. 10 órakor a Salvator-intézet énekkara Fejér Ágnes nővér vezetésével Gries­­bacher­ Stella maris­ miséjét adja elő, reci­tált változókkal. A fél 12 órai szentmise alatt Hermányi Gyula énekel szólót. ­mmmwM jgno, m­mmmmmr Zsindelyné Tüdős Klára balettje a­z Operabálban Egy hét óta az Operaház balett-termében serény munka folyik: készülnek a „Ní­lusi legenda“ című újdonságra, amelyet áprilisban mutat be dalszínházunk. A „Ní­lusi legenda“ látványos, három képből álló balett. Nagyszabású díszleteit Fülöp Zoltán tervezi. A balett-újdonság szövegét Zsindelyné Tüdős Klára írta, akinek ez a második önálló műve az Operaházban: a „Pesti karnevál“ című balettel aratott évekkel ezelőtt nagy sikert. A „Nílusi le­genda“ hősnője Cleopatra és egy Meta­­morn nevezetű nílusi halász, aki belesze­ret a királynőbe. Cleopatra Szalay Karola lesz, a halász pedig Sallay János. Az új­donság zenéjét Takács Jenő szerzette, a­ rendező Harangozó Gyula balettmester. Finnország lángokban (Lloy­d) Az élmény megrázó erejével, lebírhatat-I lan, szomorú varázsával hat ez a film, a­­ legmaibb, a leghitelesebb, napjaink eleven történelme. Hadi jelentések és helyszíni ri­portok betűtömbjei elevenednek meg drá­mai gyorsasággal pergő képekben és hangban. A képek mögött állandó kísérő­zeneként ágyúk, géppuskák pokoli orches­­tere zúg, a vizuális képek hatásait még megrendítőbbé és komorabbá színezve. A mozilátogató lépten-nyomon érzi, hogy amit lát, ahhoz egy kockát, egy hatásos fordulatot sem tett hozzá rendező, opera­tőr, ezt a megrendítő forgatókönyvet a hadiszerencse szeszélye és egy tragikus el­szigeteltségében oroszlánmódra küzdő ma­roknyi nép legendás hite, hazaszeretete és forró hősiessége írta. A leggyönyörűbb északi tájak jég- és hócsipkézte keretében dübörög az iszonyatos háború. Tanúi va­gyunk védtelen, nyílt városok, kórházak, kórházvonatok és riadt menekülők bombá­zásának, látjuk Helsinki és Viipuri küz­delmét az emésztő lángokkal, daliás finn előőrsöket és portyázó síosztagokat követ­hetünk a tűzvonalba, látunk elkeseredett légipárbajokat, egyszóval magát a há­borút. Ezekből a képekből a pusztítás enyészete mellett bámulatos szépségek vil­lannak fel. Valóban bámulatraméltó az a higgadtság, önfegyelem, fogcsikorgató el­szántság, ahogy a finn nép katonája, pol­gári eleme, apraja és nagyja mutatkozik a szörnyűségeknek ebben a drámájában. Egy pillanatra sem kell éreznünk a küzdő felek számbeli és katonai ereje közti aránytalanságot, minden kép azt sugallja, hogy ebben a harcban a finn nép egyenlő és büszke ellenfél volt. Igazi kultúr nép­nek bizonyult, amelynek rendeltetése és örökre szóló hivatása van és lesz az em­beriség nagy társadalmában. * Réthy Eszter, a bécsi Opera tagja Budapestre érkezett, hogy az egyetemi közgazdaságtudományi ifjúsági egyesület hétfői Lehár-díszhangversenyén közremű­ködjön. * Cselényi József jubileuma. Cselényi József, a kitűnő népszínműénekes művészi pályájának 25 éves jubileuma alkalmából március 31-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel magyar nótaest lesz a zeneaka­démián. A jubileumon számos egyesület hivatalosan képviselteti magát s üdvözli a népszerű művészt. Az estélyen közremű­ködnek többek között Laurisin Lajos, Kalmár Pál, Orbán Sándor, Varga Imre és Puszta Sándor. * Szünetelnek az „Erzsébet” felvételei. Az „Erzsébet” című operett filmváltozatának két női főszereplője, Tolnay Klári és Karády Katalin egyszerre jelentettek beteget s mivel a stúdióban a bécsi Burg monumentáls dísz­letei között játszódó jelenetekben mindkét színésznő állandóan szerepel, a felvételeket be kellett szüntetni. Tolnay Klári a Vígszínház előadásán sem vett részt, Karády Katalin pedig esténként orvosi felügyelet mellett lép fel, azonban a magas láz miatt az egésznapi felvételek megpróbáltatásait nem bírja ki. A felvételeket remélhetőleg rövidesen foly­tathatják. Magyar-horvát cserevendégjáték Pécsen és Eszéken A horvát operatársulat szombaton és vasárnap este Pécsen vendégszerepel, a pé­csi magyar stagione-társulat pedig hétfőn és kedden adja vissza a látogatást az eszéki városi színházban. A horvát társu­latot Pécsen a város vezetősége, továbbá a kultuszminisztérium részéről Haász Ala­dár miniszteri osztályfőnök, a színészka­­mara részéről pedig Csella Lajos főtitkár fogadja. A magyar tárrsulatot Eszéken szintén ünnepélyes külsőségekkel várják. A cserevendégjáték a magyar-délszláv kul­­turkapcsolatoknak újabb állomását jelenti. Az „Északiak“ főpróbája Pénteken délelőtt a Nemzeti Színházban nyilvános főpróba volt Jaerviluoma „Észa­kiak“ című drámájából. A finn irodalom egyik legnépszerűbb színpadi műve az „Északiak“, amely a helsinkii nemzeti színházban eddig ezernél is többször volt műsoron. Az északi újdonság megrázóan eleveníti fel a színpadon a finn nép sza­badságdrámáját. A főpróba közönsége nyíltszíni tapsokkal ünnepelte a darab hatásos jeleneteit és a szereplők, Jávor Pál, Mészáros Ági, Iványi Irén, Pethes Sándor, Matány Antal, Bodnár Jenő, Ko­vács Károly alakítását. A premier szom­baton este lesz. Indián eskü (City) Shirley Temple filmje exotikus színekkel fűszerezett indián történet, a régi romantika eszközeivel, kalandokkal, gyilkosságokkal és rejtelmekkel tarkítva. Mintha ifjúsági re­gényt olvasnánk, a rézbőrűek hol békepipát szívnak, hol vadul vágtatnak a végtelen pré­riken, s a sokféle bonyodalomba állandóan, beleszól Shirley Temple angyali lelke. Kibékíti a fehérarcúakat és az indiánokat, s ő maga is szív békepipát, lovagol a vadonban, ahogy azt a cselekmény érdeke kívánja. Érdekes­sége a filmnek, hogy a leghitelesebb indián­­környezetben, a gleicheni indiánrezerváción játszódik a cselekmény. A híres feketelábú törzs főnökei és indiánjai statisztálnak a film­ben, népi szokásokat és ünnepi táncokat mu­tatnak be. Bájos gyermek tehetséges játéka bizonyára most is örömet szerez majd hívei­nek. A műsornak egy másik érdekessége „A huszadik század sportja” című film, amelyben pompás felvételeket látunk Európa legkitűnőbb tornászairól. Különösen meg­­kapóak a svédek, akik szertornában csodála­tos ritmussal és mozdulatokkal gyönyörköd­tetne a nézőt. De kitűnőek a repülők, akro­baták, bokszolók és autóversenyzők is. Vala­mennyi szám izgalmas bravúr. Felinelegiti Hannesora schrotl bájos vígjátéka KITTY lilLfiGKOilFERENGIft Prolongálva! IMAMU ce a * Az ötvenéves Parasztbecsület Németh Máriával és Pataky Kálmánnal. Mascagni­­nak félszáz évvel ezelőtt Rómában bemu­tatott dalművét vasárnap, április 7-én, a következő szereposztásban hozza színre az Operaház: Santuzza — Németh Mária, Turiddu — Pataky Kálmán, Alfio — Lo­­sonczy György, Lola — Kovács Jolán, Lucia — Németh Anna. Utána a Coppella kerül még előadásra. Vezényel Kenessey Jenő. * A belgrádi dalosok karnagya visszatér Budapestre. A délszláviai egyetemi ének­kar sikeres budapesti vendégszereplése után hazautazott. Az énekkart, mint is­meretes, Kiss Lajos dr. zimonyi karmester vezényelte, aki annak idején a budapesti zeneakadémián végezte tanulmányait. El­utazása előtt megállapodás történt arra vonatkozóan, hogy a Cecilia-kórus Bár­dos Lajos vezetésével a jövő évben ismét ellátogat Délszláviába, az ottani egyetemi kórus pedig újra vendégszerepel Buda­pesten. Kiss Lajos dr. egyébként már má­jusban visszatér Budapestre és a rádióban dalosversenyt vezényel. * „The Yam.” Ez a címe Irving Berlin egyik legdivatosabb énekes-táncos slágerszámának, amelyet a pesti közönség a jövő héten Fred Astaire és Ginger Rogers előadásában láthat A népszerű táncospár „Amanda két élete” című új filmjébe illesztették bele a világhírű zeneszerzőnek ezt a ragyogó kreációját és még négy pattogó ritmusú Irving Berlin­­számot, amely bizonyára nálunk is népszerű lesz. Komoly megélhetést biztosítunk megbízható keresztény uraknak. Jelentkezés személyi okmányokkal Józse­f-kórist­em f. em. reggel 8-10-ig

Next