Uj Magyarság, 1940. március (7. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-30 / 71. szám
« A szombaton megnyíló tenyészállatvásár értékes „sztárjaiért“ nagy a versengés A hosszú tél és a tavasz késlekedése már-már azt a gondolatot keltette a városi emberekben, hogy a magyar falvak élete megrekedt ebben az évszázadokban is csak egyszer tapasztalt különös időjárásban. S most, hogy ismét megnyílnak a tenyészállatvásár és mezőgazdasági kiállítás kapui, ámuló szemekkel látjuk, hogy falvaink népe diadalmasan birkózott meg a nehéz téllel és remekebbnél-remekebb állatpéldányokkal népesítette be a tenyészállatvásártelep évről-évre szaporodó istállóit. Másik kedvező jel a magyar föld népének életerejére az a nagy versengés, amellyel a falvak kiküldöttei egymást megelőzve igyekeznek megvásárolni a vásár bégető, röfögő és nyerítő sztárjait. Az élelmesebbek már meg sem várják, hogy a tenyészállatok Budapestre érkezzenek, hanem a vásári jelentkezések nyomán elébe utaznak a kiválasztott nemes ménnek, kancának, bikának, vagy anyajuhnak és a vásárt már jóelőre megkötik, nehogy a kiállításon más szerezze meg az állatot. Ez a hatalmas és viruló életerő ad biztatást arra nézve is, hogy a magyar föld népe meg fog birkózni az árvízveszéllyel is, bizonyára csillogó szemekkel fogják nézni azokat a képeket és olvasni azokat a szövegeket, amelyek Széchenyi István, Darányi Ignác, Cserháti Sándor, Dégen Árpád, Konkoly-Thege Miklós, Sigmond ♦Elek és Treitz Péter emlékét keltik életre, vagy a nomadizáló ősmagyaroktól kezdve végigvezetnek a magyar mezőgazdaság évezredes múltján. A magyar mezőgazdaság jobb jövőjét pedig azok a tanulságos jellegű kiállítások szolgálják legjobban, amelyeknek kiemelkedő példáit az öntözésügyi hivatal, a szeszegyedáruság és a Hangyaszövetkezet pavilonjaiban láttunk. A Hangyaszövetkezet például az idén azt tűzte ki célul, hogy a baromfitenyésztő-, tojás- és tolltermelő kisgazdatársadalomnak szolgáljon útbaigazítással és szaktanácsokkal. Képekkel és valóságos tárgyakkal mutatja be ez a kiállítási csoport, hogy milyen baromfifajtát kell nevelnie annak a gazdának, aki főleg tojást akar termelni és milyent annak, aki inkább húst kíván eladni. Bemutatja, milyen a levágott csirke, ha azt a gazda nem táplálta kellő módon. Figyelmezteti a gazdát, hogy a gondos munka is kárba vész, ha a gazda nincs tisztában az értékesítési viszonyokkal, a legjobb értékesítés idejével, módjával. Sok derűs percet fog szerezni a vásár látogatóinak a Hangya által kiadott tojás-tízparancsolat, amely rajzos-szöveges magyarázataival int arra, hogy bánjunk a hímes tojással. A jubiláló vásár jubiláló főtitkára A szombaton reggel megnyíló tenyészállatvásár és kiállítás sajtóbemutatóját pénteken tartották meg. Az összekerült régi rendezőbizottsági tagok és újságírók felhasználták ezt az alkalmat, hogy megemlékezzenek arról a nevezetes jubileumról, amelyet ez az intézmény az idén elért. A tenyészállatvásárt a világháború okozta hétéves kényszerszünet után, 1921-ben hívták életre, úgyhogy az idei vásár immár huszadik a világháború utáni tenyészállatvásárok és kiállítások sorában. A vásár jubileuma összeesik Konkoly-Thege Sándor dr.-nak, a vásár főtitkárának jubileumával, aki húsz év óta megszakítás nélkül legfőbb mozgatója és irányítója a vásárrendezés nagy munkájának. A magyar állattenyésztés ügyét nagyobb sikerrel kevesen szolgálták nála. Két érdekes epizód jellemző ennek a nagy munkabírású agrárvezérnek munkásságára. — Ennek a húsz évnek a során, — mondotta megemlékezve az elmúlt két évtizedről, — évről-évre azt hittem, hogy könnyebb dolog lesz a szerzett tapasztalatok birtokában a kiállítás megrendezése. Ezzel szemben évről-évre kiderült, hogy mind nehezebb és nehezebb problémákat kellett megoldanunk, mert a vásár olyan hatalmas arányokban fejlődött. A tenyészállatcsoportok végiglátogatása során a mosolygós arcú főtitkár elmondotta, hogy a városi közönség az utóbbi években többször panaszkodott arról, hogy a kiállított állatok mind egyformák... Amit megrovásképen mondtak, az tulajdonképpen a legnagyobb dicséret, mert azt mutatja, hogy a magyar állattenyésztés nemcsak egyedeiben, hanem ma már tömegében is kiválóan kiegyenlített. Az ország első gazdája A tenyészállatvásár hatalmas kereteit legjobban jellemzik a következő számok: 200 ló, 848 szarvasmarha, 1491 sertés, 581 juh alkotja a tenyészállatcsoport gerincét, ezenkívül többszáz baromfi, galamb, házinyúl, kutya és hal kerül bemutatásra. Ez a budapesti vásár fedezi az ország évenkénti apaállatszükségletének fajok és fajták szerint mintegy 8—25 százalékát, éspedig éppen a legnagyobb értékű anyaggal. A kiállító földbirtokosok és kisgazdák sorában most is ott van az ország első gazdája, Horthy Miklós kormányzó is. A kenderesi gazdaság négy telivér bikája: a Mérges, Lali, Rendes és Muki nem vesz ugyan részt a versenyben, de a versenyen kívül mindenki ennek a négy remek állatnak ítéli oda az első díjat. Az állattenyésztő kiállítók sorában érdekességként tűnik ki a Magyar Tudományos Akadémia gazdasága. Múlt és jövő Nagyvonalú átalakuláson mentek keresztül a mezőgazdasági kiállítás egyéb csoportjai is. Nemcsak a hivatalos agrárszervezetek, de a mezőgazdasággal kapcsolatos szervezetek és szövetkezetek is úgy rendezték be idei kiállítási csoportjaikat, hogy egyrészt rámutassanak mindazokra az értékekre, amelyek a magyar mezőgazdaság történetében korszakalkotóak, ugynakkor azonban megmutassák a gazdák előtt a jövő útját is. A vidéki gazdák Megélénkült a külföld érdeklődése A vásár rendezőbizottságához legutóbb érkezett értesítések szerint ebben az évben különösen jelentőségteljes lesz a külföldi vezetőtényezők látogatása. Olaszországból Tassinari földmívelésügyi és Croltalanza gyarmatügyi miniszter vezetésével, Németországból Darré miniszter vezetésével, Délszláviából pedig Csubrilovics Brankó földmívelésügyi miniszter vezetésével jön nagyszámú agrárküldöttség a budapesti kiállításra. Nagyszámú érdeklődőre számítanak Romániából, Szlovákiából és Bulgáriából is. Ünnepélyes megnyitás ebben az évben a rendkívüli viszonyok miatt nem lesz, a kormányzó egy később meghatározandó időpontban fogja meglátogatni a kiállítást, amely szombat reggel nyolc órától kezdve április 7-ig lesz nyitva, naponta reggel 8-tól este 8 óráig. Kertész Dániel A vasárnap katolikus egyházi zenéje Március 31-én, fehérvasárnap a fővárosi katolikus templomok népénekes szentmiséinek kötelező énekrendje a Szent vagy Uramgyüjteményből: 232. Zeng a harang, 127. a szentséges, a kegyelmes és 87. Feltámadt Krisztus. Az április 1-ére, hétfőre áthelyezett Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, amely nem hivatalos és nem pirosbetűs ünnep, a szentmisékben a kötelező énekrend a következő: 173. Áldozzunk, hív keresztények, 126. o, áldott, szent Istenem és 196. Üdvözlégy Mária. A belvárosi főplébániatemplom ének- és zenekara vasárnap d. e. 10 órakor Harmat: Szent Margit-miséjét adja elő, Hegedűs offertóriumával (Angelus autem Domini) és korális változókkal. A 12 órai szentmise műsordarabjai: Kersch: Et ad huc tecum, Anerio: Angelus, Lotti: Regina coeli és Bárdos: örvendetes napunk támadt. A budavári koronázó főtemplom ének- és zenekara vasárnap d. e. 10 órakor, Haydn József születésének 108-ik évfordulója alkalmából a nagynevű zeneszerző Nelson-miséjét adja elő, melynek magánszólamadt . Szabó Ilonka, Máthé Jolán, Harangozó János és Fehérpataki Ervin éneklik. Befejezésül Erkel: Himnusza van műsoron. A terézvárosi plébániatemplom énekkara vasárnap d. e. 10 órakor Lisznyai Szabó Gábor: Don Bosco miséjét adja elő a szerző orgonakíséretével. E szentmise egyházi zenéjét Hauser Ignác budapest—erzsébetvárosi plébános mise alatti szentbeszédével a rádió is közvetíti. A cisztercita plébániatemplom énekkara vasárnap d. e. 10 órakor Halmos László, Szent László miséjét énekli, Molitor offertóriumával és korális változókkal. A felsővizivárosi Szent Anna-plébániatemplom énekkara d. e. 10 órakor Bikszegi M. Gergely szervita atya első szentmiséje alkalmából Griesbacher Esz-dur miséjét adja elő, Krén Géza karnagy vezetésével és Hargitay István orgonakíséretével. A Ferdinánd-téri plébániatemplomban vasárnap d. e. 10 órakor a Salvator-intézet énekkara Fejér Ágnes nővér vezetésével Griesbacher Stella maris miséjét adja elő, recitált változókkal. A fél 12 órai szentmise alatt Hermányi Gyula énekel szólót. mmmwM jgno, mmmmmmr Zsindelyné Tüdős Klára balettje az Operabálban Egy hét óta az Operaház balett-termében serény munka folyik: készülnek a „Nílusi legenda“ című újdonságra, amelyet áprilisban mutat be dalszínházunk. A „Nílusi legenda“ látványos, három képből álló balett. Nagyszabású díszleteit Fülöp Zoltán tervezi. A balett-újdonság szövegét Zsindelyné Tüdős Klára írta, akinek ez a második önálló műve az Operaházban: a „Pesti karnevál“ című balettel aratott évekkel ezelőtt nagy sikert. A „Nílusi legenda“ hősnője Cleopatra és egy Metamorn nevezetű nílusi halász, aki beleszeret a királynőbe. Cleopatra Szalay Karola lesz, a halász pedig Sallay János. Az újdonság zenéjét Takács Jenő szerzette, a rendező Harangozó Gyula balettmester. Finnország lángokban (Lloyd) Az élmény megrázó erejével, lebírhatat-I lan, szomorú varázsával hat ez a film, a legmaibb, a leghitelesebb, napjaink eleven történelme. Hadi jelentések és helyszíni riportok betűtömbjei elevenednek meg drámai gyorsasággal pergő képekben és hangban. A képek mögött állandó kísérőzeneként ágyúk, géppuskák pokoli orchestere zúg, a vizuális képek hatásait még megrendítőbbé és komorabbá színezve. A mozilátogató lépten-nyomon érzi, hogy amit lát, ahhoz egy kockát, egy hatásos fordulatot sem tett hozzá rendező, operatőr, ezt a megrendítő forgatókönyvet a hadiszerencse szeszélye és egy tragikus elszigeteltségében oroszlánmódra küzdő maroknyi nép legendás hite, hazaszeretete és forró hősiessége írta. A leggyönyörűbb északi tájak jég- és hócsipkézte keretében dübörög az iszonyatos háború. Tanúi vagyunk védtelen, nyílt városok, kórházak, kórházvonatok és riadt menekülők bombázásának, látjuk Helsinki és Viipuri küzdelmét az emésztő lángokkal, daliás finn előőrsöket és portyázó síosztagokat követhetünk a tűzvonalba, látunk elkeseredett légipárbajokat, egyszóval magát a háborút. Ezekből a képekből a pusztítás enyészete mellett bámulatos szépségek villannak fel. Valóban bámulatraméltó az a higgadtság, önfegyelem, fogcsikorgató elszántság, ahogy a finn nép katonája, polgári eleme, apraja és nagyja mutatkozik a szörnyűségeknek ebben a drámájában. Egy pillanatra sem kell éreznünk a küzdő felek számbeli és katonai ereje közti aránytalanságot, minden kép azt sugallja, hogy ebben a harcban a finn nép egyenlő és büszke ellenfél volt. Igazi kultúr népnek bizonyult, amelynek rendeltetése és örökre szóló hivatása van és lesz az emberiség nagy társadalmában. * Réthy Eszter, a bécsi Opera tagja Budapestre érkezett, hogy az egyetemi közgazdaságtudományi ifjúsági egyesület hétfői Lehár-díszhangversenyén közreműködjön. * Cselényi József jubileuma. Cselényi József, a kitűnő népszínműénekes művészi pályájának 25 éves jubileuma alkalmából március 31-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel magyar nótaest lesz a zeneakadémián. A jubileumon számos egyesület hivatalosan képviselteti magát s üdvözli a népszerű művészt. Az estélyen közreműködnek többek között Laurisin Lajos, Kalmár Pál, Orbán Sándor, Varga Imre és Puszta Sándor. * Szünetelnek az „Erzsébet” felvételei. Az „Erzsébet” című operett filmváltozatának két női főszereplője, Tolnay Klári és Karády Katalin egyszerre jelentettek beteget s mivel a stúdióban a bécsi Burg monumentáls díszletei között játszódó jelenetekben mindkét színésznő állandóan szerepel, a felvételeket be kellett szüntetni. Tolnay Klári a Vígszínház előadásán sem vett részt, Karády Katalin pedig esténként orvosi felügyelet mellett lép fel, azonban a magas láz miatt az egésznapi felvételek megpróbáltatásait nem bírja ki. A felvételeket remélhetőleg rövidesen folytathatják. Magyar-horvát cserevendégjáték Pécsen és Eszéken A horvát operatársulat szombaton és vasárnap este Pécsen vendégszerepel, a pécsi magyar stagione-társulat pedig hétfőn és kedden adja vissza a látogatást az eszéki városi színházban. A horvát társulatot Pécsen a város vezetősége, továbbá a kultuszminisztérium részéről Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, a színészkamara részéről pedig Csella Lajos főtitkár fogadja. A magyar tárrsulatot Eszéken szintén ünnepélyes külsőségekkel várják. A cserevendégjáték a magyar-délszláv kulturkapcsolatoknak újabb állomását jelenti. Az „Északiak“ főpróbája Pénteken délelőtt a Nemzeti Színházban nyilvános főpróba volt Jaerviluoma „Északiak“ című drámájából. A finn irodalom egyik legnépszerűbb színpadi műve az „Északiak“, amely a helsinkii nemzeti színházban eddig ezernél is többször volt műsoron. Az északi újdonság megrázóan eleveníti fel a színpadon a finn nép szabadságdrámáját. A főpróba közönsége nyíltszíni tapsokkal ünnepelte a darab hatásos jeleneteit és a szereplők, Jávor Pál, Mészáros Ági, Iványi Irén, Pethes Sándor, Matány Antal, Bodnár Jenő, Kovács Károly alakítását. A premier szombaton este lesz. Indián eskü (City) Shirley Temple filmje exotikus színekkel fűszerezett indián történet, a régi romantika eszközeivel, kalandokkal, gyilkosságokkal és rejtelmekkel tarkítva. Mintha ifjúsági regényt olvasnánk, a rézbőrűek hol békepipát szívnak, hol vadul vágtatnak a végtelen prériken, s a sokféle bonyodalomba állandóan, beleszól Shirley Temple angyali lelke. Kibékíti a fehérarcúakat és az indiánokat, s ő maga is szív békepipát, lovagol a vadonban, ahogy azt a cselekmény érdeke kívánja. Érdekessége a filmnek, hogy a leghitelesebb indiánkörnyezetben, a gleicheni indiánrezerváción játszódik a cselekmény. A híres feketelábú törzs főnökei és indiánjai statisztálnak a filmben, népi szokásokat és ünnepi táncokat mutatnak be. Bájos gyermek tehetséges játéka bizonyára most is örömet szerez majd híveinek. A műsornak egy másik érdekessége „A huszadik század sportja” című film, amelyben pompás felvételeket látunk Európa legkitűnőbb tornászairól. Különösen megkapóak a svédek, akik szertornában csodálatos ritmussal és mozdulatokkal gyönyörködtetne a nézőt. De kitűnőek a repülők, akrobaták, bokszolók és autóversenyzők is. Valamennyi szám izgalmas bravúr. Felinelegiti Hannesora schrotl bájos vígjátéka KITTY lilLfiGKOilFERENGIft Prolongálva! IMAMU ce a * Az ötvenéves Parasztbecsület Németh Máriával és Pataky Kálmánnal. Mascagninak félszáz évvel ezelőtt Rómában bemutatott dalművét vasárnap, április 7-én, a következő szereposztásban hozza színre az Operaház: Santuzza — Németh Mária, Turiddu — Pataky Kálmán, Alfio — Losonczy György, Lola — Kovács Jolán, Lucia — Németh Anna. Utána a Coppella kerül még előadásra. Vezényel Kenessey Jenő. * A belgrádi dalosok karnagya visszatér Budapestre. A délszláviai egyetemi énekkar sikeres budapesti vendégszereplése után hazautazott. Az énekkart, mint ismeretes, Kiss Lajos dr. zimonyi karmester vezényelte, aki annak idején a budapesti zeneakadémián végezte tanulmányait. Elutazása előtt megállapodás történt arra vonatkozóan, hogy a Cecilia-kórus Bárdos Lajos vezetésével a jövő évben ismét ellátogat Délszláviába, az ottani egyetemi kórus pedig újra vendégszerepel Budapesten. Kiss Lajos dr. egyébként már májusban visszatér Budapestre és a rádióban dalosversenyt vezényel. * „The Yam.” Ez a címe Irving Berlin egyik legdivatosabb énekes-táncos slágerszámának, amelyet a pesti közönség a jövő héten Fred Astaire és Ginger Rogers előadásában láthat A népszerű táncospár „Amanda két élete” című új filmjébe illesztették bele a világhírű zeneszerzőnek ezt a ragyogó kreációját és még négy pattogó ritmusú Irving Berlinszámot, amely bizonyára nálunk is népszerű lesz. Komoly megélhetést biztosítunk megbízható keresztény uraknak. Jelentkezés személyi okmányokkal József-kóristem f. em. reggel 8-10-ig