Uj Magyarság, 1941. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-11 / 34. szám

6 Közellátésügyi értekezlet volt Nagyváradon Nagyvárad, február 10. Vasárnap délben a városházán Laky Dezső közellátásügyi miniszter elnöklésével értekezletet tartottak, amelyen megjelentek: Kovrig Béla dr. egyetemi tanár, Hlatky Endre és Cziffra Kálmán főispánok, Soós István dr. polgármester, vitéz Nadányi János alispán, valamint a város és a megye közellátási előadói. Az értekezleten részletesen tájékoztatták a minisztert a helyzetről, megbeszélték a szükséges teendőket, megállapítva, hogy a hatóságok az élelmiszer- és tűzifaellátásról megfelelően gondoskodtak s intézkedtek a jövő évi tűzifaszükséglet biztosításáról is. Megbeszélték a népélelmezési cikkek igazságos elosztásának módját s intézkedéseket határoztak el, hogy ahol a szükséglet meg- kívánja, megfelelő kiőrléssel gondoskodna- nak a kisgazdák korpa- és árpaszükségleté- ről, a sertéshízlalás és a zsírtermelés nagy fontosságára tekintettel. Laky Dezső miniszter megnyugvással vette tudomásul a jelentéseket s megállapította, hogy a két törvényhatóságban a közellátás terén nem lesznek nagyobb nehézségek. dUM **— Bethlen Istán gróf a tisztult demokráciához való visszatérést ajánlotta a Kisfaludy-társaságban A Kisfaludy-társaság vasárnap tartotta ünnepi közgyűlését, amelyen székfoglalót tartott Bethlen István gróf, Reményik Sándor (Végvári) és Nyirő József. A díszközgyűlésen József főherceggel az élén a társadalmi és politikai élet számos vezetője jelent meg, nagyobb számban országgyűlési képviselők és volt képviselők is. Voinovich Géza megnyitója után Kéky Lajos főtitkári jelentést tett, majd Bethlen István gróf miniszterelnök székfoglalója következett „Korunk uralkodó eszméi és báró Eötvös József“ címen. A nemzeti szocializmus, a kommunizmus és a demokrácia azok az ellentétes szellemi irányzatok, mondotta többek között Bethlen István gróf, amelyek ma a világnézeteknek alapul szolgálnak. A népek nagy tömegei nincsenek még véglegesen megnyerve egyik irányzatnak sem, a mai korra általánosan jellemző, hogy e kornak még egyáltalán nincsenek uralkodó eszméi. Az irányzatok között bizonyos szintézis a jövőben egyáltalán nem lehetetlen, csak úgy látszik, ez mérhetetlen vér, millió könny és hosszú tévelygés után következhetne be. Múlandó okokból származó irányzatok nem nevezhetők uralkodó koreszméknek. Valamely kor uralkodó eszméi sohasem lehetnek kifejezői a hatalmon lévő politikai irány sikereinek vagy balsikereinek. Ma a demokratikus államokban is, Németország és Olaszország diktatórikus rendszeréhez hasonló intézkedések érvényesülnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a diktatúra minden időben tökéletesebb államforma és követendő irányzat lenne a jövőre nézve. Amiért egy évszázadig annyi vér folyt és annyi forradalom lelkesült, azt a népek nem dobják el könnyelműen maguktól, mint alkalmatlan terhet, egyik napról a másikra. Nem lehet megjósolni, mikor tér majd újból vissza Európa a demokrácia és az alkotmányosság valamelyik formájához. Mert, hogy előbb vagy utóbb ez bekövetkezik, bárhogy végződnék a folyamatban lévő háború, az nem lehet kétséges. A múlt századbeli liberalizmus korát nem lehet a nyers erők elfajult versenyének beállítani, mert az emberiség ezen egy évszázad alatt nagyobb haladást ért el, mint azelőtt talán egy évezred alatt. A mai kornak egyáltalán nincsenek még meg az uralkodó eszméi, a felvetett problémáknak nem látjuk egyetlen olyan megoldását sem, amelyet megnyugtatóan fogadhatunk el, vagy amelyet a keresztény civilizáció alapján álló művelt emberiség többsége magáévá tett volna. Az emberiségnek vissza kell térnie a demokráciához, de nem a beteg és elfajult demokráciához, hanem annak új és tisztult formájához, amelyben a többségi elv korrektúrákra szorul, az államhatalomnak pedig korlátokat állítani elkerülhetetlenné válik. Bethlen István gróf végül a nemzetiségi kérdésre nézve tett megjegyzéseket. A jelenlévők lelkesen ünnepelték, Voinovich Géza beszéd kíséretében nyújtotta át a volt miniszterelnöknek a társaság oklevelét. Ezután Reményik Sándor verseket, Nyirő József novellát, végül Harsányi Lajos ugyancsak verseket olvasott fel. Az ünnepélyes közgyűlés után közebéd volt. „Elnémult harangok" Mengelberg búcsúestje a Nemzeti Színházban A Mengelberg névnek kijáró érdeklődéssel látogatta a budapesti közönség a Székesfővárosi Zenekar Beethoven-estjeit . Ez a hangversenysorozat olyan hatást tehetett a hallgatóra, mint egy nagy festő gyűjteményes kiállítása a szemlélőre. Nem csupán gondolatébresztő, laikusra és műértőre egyaránt tanulságos az ilyen alapos seregszemle egy kimagasló alkotó szellemkincse fölött, hanem rendkívül élvezetes is. Mengelberg, a világhírű hollandi karmester egyike, azoknak a zenei életrekeltőknek, akiket hiteles Beethoven-értelmezőknek ismer el a zenei közvélemény. Beethoven tanulmámányait a forrásnál szerezte, a bonni Beethoven-múzeumban fellelhető eredeti kéziratokat tanulmányozta és olyan kiváló mesterektől tanult, akik Beethoven közvetlen tanítványaitól nyertek útmutatásokat és így voltaképpen Beethoven szellemi öröksége tisztán szállt át az ő művészi képzeletére. Csodát persze az ilyen világhírű karmester se tehet és a rendelkezésére álló rövid idő alatt egy voltaképpen kezdő zenekarral sem emelkedhetik a beethoveni hegyóriás csúcsára. Lendületével, nagy tudásával, romlatlanul megőrzött ízlésével, felejthetetlenül megszívlelhető irányításainak hála, inkább csak megmutatta ennek a zenekarnak a járható utat a beethoveni turisztikához, de alant, a hegy lábánál maradt a zenekarral és onnan csodáltatta meg ennek a természeti tüneménynek szépségeit. A zenekarnak kitűnő iskola volt a Mengelberggel töltött néhány hét és majd csak talán évek múlva mutatkozik meg az együttműködés áldásos hatása. Az utolsó hangversenyen a VIII. és a IX. szimfónia került előadásra a székesfővárosi énekkar, valamint Rigó Magda, Basilides Mária, Rosier Endre és Losonczy György közreműködésével. A IX. szimfónia iránti rendkívüli érdeklődésre figyelemmel ezt a hangversenyt Mengelberg megismételte, a vasárnapi nyilvános főpróba után a másnapi búcsúhangversennyel. N. G. A Nemzeti Színházban hétfőn délelőtt rendelkező próbát tartottak Rákosi Viktor és Málonyai Dezső „Elnémult harangok“ című négyfelvonásos színművéből, amhelyet a színház parádés szereposztásban újít fel február 22-én. A Rákosi Viktor regényéből született színdarab felújítását a múltbeli páratlan sikere mellett jelenleg is időszerű problémái és poétikus szépsége teszik indokolttá. Az „Elnémult harangok“ főhősét, a lobogó lelkű református papot, Simándy Pált mint vendégszereplő Nagy István, a kolozsvári magyar színház kitűnő színésze alakítja, aki a darab nemrég elkészült filmváltozatában is ugyanezt a szerepet játszotta. Nagy István kolozsvári elfoglaltsága miatt csak szerdán érkezik Budapestre s ettől kezdve vesz részt a darab próbáin. A felújítást Kiss Ferenc rendezi s ő játssza Todorescu román pópa szerepét, amelyet a filmváltozatban szintén ő alakított. Floricát, Todorescu leányát Lukács Margit, Todorescunét Berky Lili, a darab többi nagyobb szerepét M. Iványi Irén, Mészáros Ági, Nagy Adorján, Ónody Ákos, Bodnár Jenő, Balás Samu és Naszódy Sándor kapták. A díszleteket Horváth János, a jelmezeket Nagyajtay P. Teréz tervezi. Diszul a nuhodik magyor' khalifat Az „Ismeretlen ellenfél” után „Akit elkap 'az ár” címmel megkezdték a Hunniában a második magyar kémdráma forgatását. Mindkét filmnek Bolgár Géza főhadnagy a szerzője, aki r d/) a színlapon Csöröghi Géza írv A-Wb művészi álnévvel szerepel, /'Já f' Ejjp A szerző a forgatás előtt Ill. / Arra kijelentette, hogy új filmje '/L’ kitalált történet, amellyel \l ~ a körülöttünk ólálkodó veszélyekre kíván rámutatni. Ez a filmnek politikai érdekessége mellett olyan szerelmi vonala is van, amely azt romantikusan érdekessé teszi. A történet szerint a szere Simor Erzsi hálózza be Földényi Lászlót, az egyik tisztviselőt és asszonyt praktikával, pénzajánlatokkal akarja hazájának ellenségévé tenni. Feleségének és leányának életét dúlja fel a kémkedési per botránya, amely az árulók, szélhámosok,kémek és ellenkémek titkos üzelmeire vet világot. Egy férfias, keménykötésű fiatalember szerepében új színész mutatkozik be, Jeney Ottó s érdekes szerepet kapott a filmben Erdélyi Mihály, a népszerű budapesti színigazgató is. Tengerszem vagyok Novy Anna versei Száztíz oldalon hetven s egynéhány csöndes, bájos vers: ez a kötet. A költőnő, aki írta őket, jól ismeri magát.,Az én verseim nem erős tölgyágak, nem harsonák, nem hangos kürtök, csak törékeny mimózafürtök“. Ezt írja költeményeiről a verses előszóban s igaza van. A kötetben egy mimóza-érzékeny, finom és magános női lélek vall önmagáról, érzéseiről, állomásairól, vívódásairól, tájról, Istenről, könnyről, jóságról, nagy fogalmakról és kis rezdülésekről. Őszintén vall, kedvesen, halkan és talán egy kicsit naivan. Nem keres új formákat; a meglévőkbe belefér minden érzése. Uj hangolást se keres, mint ahogy témáihoz nem is kell. Lelki alkata a harmonium hangjait kívánja s körülbelül az is az ember érzése a kötet olvasása közben, mintha a szomszédban — piano-regisztert használva — harmoniumon játszana valaki. Busongón vagy vidáman, panaszlón vagy lehajtott fejjel, de mindig áhitatosan. És az áhitat a jellemzője. Halk áhitat, női, komorság nélkül való. Eget nem lehet vívni vele, de a föld mindennapjaiban elveszni se. Annyira okvetlenül felemel, hogy a dolgokat szeretni lehessen a fényében. A kötet címe találó:így látszhatnak a hegyek egy csöndes tengerszem tükrében. A versek írója bizonyára megtalálta azt, amit keresett: a kimondásban nyomban a vígasztalódást is. A kötet Dombóváron jelent meg, a szép kiállítás Bagó Mihály nyomdáját dicséri. Változás a Havasi napsütés szereposztásában warel A Galyatetőn Ráthonyi Ákos rendező vezetésével megkezdték a „Havasi napsütés’’ című új magyar film felvételeit. Az utolsó , percben a szereposztásban változás történt, amennyiben aisi szerelmes férfi szerepére a fia- SmSp * tál Petényi Lászlót szerződtet- ígérették, aki a sítanár kissé esetlen, Spi/ \ de kedves figuráját alakítja, pe-I .rényi László annál is inkább I ^ ) megfelel ennek a szerepnek, N. Az mivel kitűnő síző, ami a mátys'v' rai havasok között készülő \ A filmben nagy előny, A darab ' *» r többi főszerepét az eredeti tervek szerint Tolnay Klári, Turay Ida, Rajnay Gábor, Csortos Gyula és Vértess Lajos játsszák. * Magyar szerző sikere Rómában. Rómából jelentik, hogy a Teatrale Lyrico február 8-án adta elő harmincadszor Miklósy Tibor „Csak te vagy mindenem“ című daljátékát Maria Denis, Umberto Melinati, Vittorio de Sica és Gino Cervi főszereplésével. A színdarabot „Napsugaras álmok“ címen a római és milánói rádiókban már a premiert megelőzően előadták. Az olasz sajtókritika többízben dicsérettel emlékezett meg a magyar újdonságról. * ötvenegyezer pengő gázsit kapnak az „Európa nem válaszol“ szereplői. Az amerikai filmekben a művészgázsik általában a film gyártási költségének 15 százalékát teszik ki. Az Atelier-filmvállalat a Radványi Géza „Európa nem válaszol“ című filmjében szereplő művészeknek 51.000 pengő gázsit fizet, ami az összes gyártási költség egyharmad részének felel meg. Ezt az összeget Tasnády Fekete Mária, Petrovics Szvetiesláv, Kiss Ferenc, Somlay Arthur, Titkos Ilona, Táray Ferenc, Greguss Zoltán, Vaszary Piroska, Mály Gerő, Dajbukát Ilona, Buttykay Emmi, Berczy Géza, Gábor Miklós és vitéz Benkő Gyula kapják. NAGY SIKER a ÍN'exKiache'fcl Köny jartóM*» legújabb száma: N. Katona Ilona pomnás kisregénye: HAZAHÍV a föld Minden könyvkereskedésben, Ibusz pavilionban, dohánytőzsdében, újságárusnál kapható. 64 oldal, Palló Jusztin rajzaival díszítve, ára 24 f. r Kassáról jelentik Vitéz Bánky Róbert színtársulata szombaton este nagy sikerrel mutatta be három kassai szerzőnek: Schmitt Bellának, Marossy Lajosnak és Pechár Lászlónak „Szeress megint“ című operettjét. A Kazinczy-társaság több erdélyi író és költő részvételével február 16-án nagyszabásúi erdélyi estet rendez Kassán. Rákóczi városa igaz magyar szeretettel várja az erdélyi irodalom képviselőit. A város közönsége nevében Pohl Sándor dr. polgármester, a Kazinczy-társaság nevében pedig vitéz Tajváry Lajos tankerületi főigazgató üdvözli az erdélyi vendégeket. KEDD, 1941 FEBRUÁR 11 A kegyelmes úr rokona Nagy könyvsikere volt Szitnyai Zoltán „A kegyelmes úr rokona” című regényének, amelyben egy fiatalember azon az alapon r. csinál karriert, hogy egy dúsgazdag fiegyelmes úrnak / %, névrokona. A regény alakjai IjJN JórsiL, nemsokára c. filmvásznon is mgy megelevenednek s így az ol-olvasónak alkalma lesz megy* állapítani, hogy vájjon a ' 7 ‘ síí) filmváltozat szereplőinek alaeos forjtása megegyezik-e az ö ' elképzeléseivel. A már teljesen elkészült érdekes magyar filmben Mezey Mária játssza a fiatal íregyelmes asszonyt, Szilassy László a névrokont, Simor Erzsi a menyasszonyt, Somlay Artúr a kegyelmes urat, Csortos Gyula pedig a kegyelmes úr komornyikját. A bemutatót a közeli napokra tervezik. Komáromból jelentik A székesfővárosi iskolán kívüli népművelési bizottság a Jólmi-egyesület meghívására február 15-én, szombaton nagyszabású művészestet rendez Komáromban, a kultúrpalotában. Ünnepi beszédet mond Némethy Károly dr. fővárosi tanácsnok. Közreműködik Máthé Jolán, az Operaház tagja, Simonffy Margit előadóművésznő, Zöldy Sándor hegedűművész, Andor Géza zongoraművész és Apáthy Imre, a Nemzeti Színház művésze. A kiemelkedő kultúresemény iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg Komáromban. xanes* • ■ «·• * Tompa Mihály az anekdoták tükrében, Panka Károly, a képviselőház könyvtárának nemrég nyugalomba vonult könyvtárosa gyűjtötte össze ebben a szép kiállítású kis könyvben nagy költőnk, Tompa Mihály életével kapcsolatos anekdotákat. Ezekből a kicsi és igen érdekes történetekéből új színekkel és vonásokkal ismerjük meg Tompa Mihályt és sokkal teljesebb képet kapunk róla, mint amilyent eddig irodalomtörténetíróink rajzoltak elénk. Az irodalomkedvelő közönség, amely ma is szereti Tompa Mihályt s maga az irodalomtörténet is hálás lehet Panka Károlynak ezért a munkájáért. * A nemzeti munkaközpont filmbemutatója. Vasárnap a nemzeti munkaközpont szabadidő szervezete a magyar-német társaság védnöksége alatt az Uránia-filmszínházban bemutató előadást rendezett, amelyen megjelent Erdmannsdorff német követ is. Vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő megnyitóbeszéde után német kulturfilmek kerültek vetítésre. * Eredeti bemutató az Erdélyi-színházakban. Az Erzsébetvárosi Színház pénteken este mutatja be a „Dankó Pista nótája“ című operettet, amely a nagynevű magyar dalköltő gyermekkorát és viszontagságos pályafutását viszi színpadra. A darabot Siliga Ferenc írta s azt eddig csupán Szegeden 1930-ban, az ünnepi hetek keretében adták elő. Erdélyi Mihály új díszleteket készíttetett a darabhoz s színházának társulatát a bemutató alkalmára új tagokkal erősítette meg. Az újdonság később Erdélyi Mihály másik két színházában, a Józsefvárosi és Kisfaludy-színházakban is előadásra kerül. * Dr. Plank tánciskola Andrássy út 21 * A „Narviki vihar“. Narvik nevét a hadijelentésekből tanultuk meg a közelmúltban, de arról kevesen tudnak, hogy Narvik vidékén békés időben is hatalmas viharok tombolnak. Az újjáéledő svéd filmgyártás, amely két évtizeddel ezelőtt az európai filmtermelés élén haladt, most a „Narviki vihar“ címen elkészítette a messze észak bátor férfiainak eposzát, megdöbbentő rajzát adva annak a hősi küzdelemnek, amelyet Narvik halászai folytatnak a fehér halállal. * A díjnyertes Pagnol-flm. Amerikában mindig nagy érdeklődés előzi meg azt a versenyt, amelynek eredményeképpen a nemzeti filmbíráló bizottság kiosztja a legjobb hazai és a legjobb külföldi film díjait. Ezte a díjak természetesen előnyös fémjelzői a filmeknek és nagy hatással vannak további útjukra. Az 1940-es „legjobb külföldi film“ címet Marcell Pagnol „A pék felesége“ című filmje kapta, amelyet egyfolytában már egy éve vetíteni a Broadway egyik mozijában.