Uj Magyarság, 1942. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-09 / 79. szám

CSÜTÖRTÖK, 1942 ÁPRILIS 9 ­kivéti dlUrl03 1:2, 1:0, 0:3. Ez három adat a magyar labdarúgás húsvéti erőpróbáinak számszerű kifejezője s nem árt a számok mögött hú­zódó néhány tanulság leszűrése. A Budapesti Vidék mérkőzés döntetlen­jó a mutatott já­ték alapján hízelgő talán a vidékre, de mé­gis fedi a tényleges erőviszonyokat, mert a fővárosi futball oldalán megmutatkozott éret­tebb játék kulturáit teljes mértékben kiegyen­lítette a vidékiek egyszerűbb támadásokkal operáló, de kivitelben gyorsabb és vállalko­zóbb kedvű játéka. Nem véletlen az, hogy aránylag kevesebb helyzetükből is annyi gólt lőttek a vidékiek, mint több helyzetből a pestiek. A fővárosiak oldalán a nagyobb egy­ség, a kifinomultabb játékkultúra és a na­gyobb technika állott, ezzel szemben a vidé­kiek a nagyobb lendület és a célszerűbb já­­tékm­odor fegyvereit vonultatták fel. A játék szemlélésekor önkéntelenül felvetődik az a gondolat, hogy e­kkor lesz nagy és magyar fülből, amikor a két csapatban tapasztalható erényeket sikerül majd összekovácsolni, egy csapatba sűríteni. Ezért a tanulságért érde­mes volt megrendezni a mérkőzést a lesz két­szeresen érdemes az ilyen találkozókat állan­dósítani, a kezdeményezésében szellemes és robbanékony, kivitelében lendületes és gyors, amellett technikás és célszerűen játszó állandó nemzeti válogatott kialakítása érdekében. A küszöbön álló német-magyar mérkőzésen már olyan csapatot szeretnénk látni, amely, ha nem is hibátlan tökéllyel, de rendelkezik ezekkel az erényekkel. Úgy hisszük, hogy a ind­­ítani tom­ák alapján ezt az áhított nem­zeti együttest a következő tizenegy fiú tes­tesítené meg: Tóth — Olajkár II., Biró — Perényi, Polgár Dudás — Füzér, Sárosi dr., Sárosi III., Bodola, Gyetvai. Ha érzésünk nem csal, ettől az együttestől nem sokban fog különbözni a németek elleni csapat, ha­csak valami váratlan formaing­ano­ziás, vagy sérülés nem jön közbe. *" Huszonegyé­veseink torinói vizsgája már lé­nyegesen kevesebb örvendetes tanulsággá­ szolgált, de azt is hozzá kell tennünk, hogy kár volna ebből az eredményből túlságosan messzemenő következtetéseket levonni. Ben­nünk élt az aggodalom, hogy a rutintalan fiatalokból álló magyar csapat a torinói sta­dion zúgó hangorkánjában esetleg elveszti fejét, — hiszen öreg nagyválogatottjainkkal is megtörtént ez, — s esetleg katasztrofális ve­­­reséget szenved. Szerencsére ez az aggodal-­­­munk felesleges volt, fiaink idegzettel jól bír- H ták a próbát, inkább a szerencsével állottak­­ hadilábon. Ha az elején nagy gólhelyzeteink­­ nem maradtak volna kiaknázatlanul, az ered­mény talán felfokozza a fiatalok önbizalmát, nyugodtabbá, átgondoltabbá teszi őket s job­ban kezükben tudták volna tartani a játék irányítását. Ha ez bekövetkezik, talán egé­szen más végeredmény született volna. Az adott eredményen keresztül a valóságos té­nyekkel kell foglalkoznunk s ezek a tények élénken mutatnak rá a magyar csapat legsú­­­­lyosabb hiányosságaira. Fiaink labdakezelés- fl­ben, technikai képzettségben semmivel sem­­ maradtak az olaszok mögött, akiknek előnye­g­y, magas labdák terén való fölényükben és is elsősorban­ gyorsaságukban rejlett. A mieink­­ körülményesen kezelték a labdát, keveset­­ mozogtak, hagyták magukat lefedezni és fő- i ként hiányzott belőlük a kapu előtti határos s­zottság. A mezőnyben csináltak szép dolgo­­­­kat, de a mérkőzés sorsát nem ez dönti el,­­ hanem a kapu előtti leleményesség és lövés-­­ biztonság. Ebben voltak lényegesen jobbak is az olaszok s ezért győztek. Elkeseredésre azonban nincsen ok, az öt év­­ óta módszeresen előkészített olasz ifjaktól ki­kapni nem szégyen. Főként ilyen körülmé­nyek között, mikoris a három gól közül csak egy volt szabályosnak jelenthető. Ha Molnár Ignác az olasz-magyar vissza­vágó mérkőzésig megfelelően fokozni tudja neveltjeinek gyorsaságait, rászoktatja őket a gyors helycserékre és a mezőnybeli állandó mozgásra, valamint gondot fordít a lövésbeli kiképzésre, azon a visszavágón ugyanilyen arányban elégtételt vehetünk mostani legyő­zőinken. A magyar fiatalság nagyon tehetsé­ges, de vannak nyesegetni való hibák. A to­rinói 3:0 útmutatás arra, hogy mik ezek a vadhajtások és hiányosságok s ha élünk a ta- t­fiúságokkal, egyszer még kellemesen fogunk visszagondolni Torinóra. Április 11-én délután fél 3 órakor velimsHiftl A cs­atlaki A pestvidiéki versenyegylet harmadik verseny­napján a Kastélydom­ibói-díj áll az érdeklődés­ kö­zéppontjában, nemcsak 3000 pengős első díjával, hanem a nevezett tizennyolc indulójával is. Ha ez a mezőny felére apadna is, még mindig szép küz­delem várható. A papírformák Corso győzelme mellett szólnak tavalyi futásai alapján, de jobban bízunk őszirózsa II., vagy Desperado elsőségében. Az akadályverseny öt indulója közül Almandin és Lécfalva osztozhatnak a díjon, a gátversenyben pedig Quick Arroro és Medea indul nyerési eséllyel,, bár Pandora és Dőre is jobbnak látszik papíron. Jelöltjeink: I. Almandin — Lécfalva. II. Csal­szegi — Dajkamese — Samaritanus. TIT. Quick Arwy — Medea. IV. őszirózsa II. — Desperado — Ghazi. V. Számum — Láncos — Hová való. VI. Sebes — Jónapot — Fruska. VII. Pompa — Fege — Primadonna. A versenyek­ csütörtökön délután 9 óra 10 perc­kor kezdődnek. 9 .­MAGYARSÁG A közkertek és üres telkek s­esegazdasági megművelése A Magyar Távirati Iroda jelenti: Györffy-Bengyel Sándor közellátási mi­niszter még hiú­vét előtt utasította a székes­főváros vezetőségét arra, hogy­­rendkívüli közellátási viszonyok következtében minden­nemű gazdaságilag megművelhető területen zöldség- és főzelékféléket termeltessen. Isme­retes, hogy Budapest területén az utasítás végrehajtása már megkezdődött és igen nagy területeket művelnek meg. A közellátási miniszter most valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez leiratot intézett, amelyben utasította őket, hogy hív­ják fel a közönség figyelmét a zöldség- és főzelékféléknek minél nagyobb területeken való termesztésére. A miniszter utasítása részletesen intézkedik arra nézve, hogy egyes törvényhatóságok területén az Ingatlantulaj­donosok figyelmét is fel kell hívni arra, hogy eddig mezőgazdasági művelés alá nem vont területeken, házhelyeken és telkeken konyha­kerti növényeket termeljenek. Ha az ingat­lantulajdonosok a felhívásnak nem tesznek eleget, a parlagon ■hagyott ingatlan hasznosí­tása céljából gondnokot rendelnek ki. A kö­­zilletek területén a nyilvános és magánker­­tekben minden rendelkezésre álló hely ki­használásáva­ a virágok és dísznövények he­lyett konyhakerti növényeket kell termelni. Az ingatlantulajdonos kereskedelmi és ipari vállalatok a művelésre alkalmas tulajdonai­kat alkotó parlagterületen saját maguk, hasz­nálják fel kerti növények termesztésére vagy pedig megfelelő nagyságú terület­­részekre felosztva engedjék át azokat mun­kásaiknak konyhakerti megművelés céljára. A közellátási miniszter gondoskodott arról is, hogy a közületek és iparvállalatok vitamin­­kerteket létesítsenek,­­ahol szakszerű és gon­dos művelés által példaképpen szolgálhassa­nak a zöldség- és főzelékfélék termelésével foglalkozni kívánó közönségnek. Azokon a helyeken, ahol városi kertészet van, a kerté­szet vezetőjét kell megbízni azzal, hogy a zöldség- és főzelékfélék termelését irányítsa és a közönséget a szükséges szaktanácsokkal ellássa. A lehetőséghez k­épest gondoskodni kell arról is, hogy a közönség termelését kedvez­ményes áru palánta- és vetőmagakcióval tá­mogassák. Az ilyen módon termelt zöldség stb.-féléket a közellátási miniszter minden igénybevétel alól mentesíti s azzal tulajdono­saik szabadon rendelkezhetnek. A közellátási miniszter végül elrendelte, hogy a zöldség- és főzelékfélék fokozott ter­melését célzó felhívását minden rendelkezésre álló eszközzel közhírré kell tenni és a közön­ség legszélesebb köreinek tudomására kell juttatni. A vámpolitikai központ jelentése az 1941. évi kereskedelempolitikai helyzetről A magyar vámpolitikai központ idei köz­gyűlésére készült jelentése ezúttal is részle­tes áttekintést ad az elmúlt esztendő és 1942 első három hónapjának kereskedelempoliti­kai eredményeiről és a külkereskedelem ala­kulásáról. A jelentés a világkereskedelem mai hely­zetéről sok érdekes megállapítást tesz: a most folyó háború előtt a német birodalomra a kontinens ki- és bevitelének mintegy ne­gyedrésze esett, de Németország külkeres­kedelmének majdnem fele tengerentúli orszá­gokkal és olyan európai államokkal bonyo­lódott le, amelyekkel hadiállapotba került. Ennek következtében a háború kitörése után a német birodalom külforgalma erősen csök­kent, de már 1940 végére értékben ismét el­érte­­ a régi színvonalat. Ma az a helyzet, hogy minden európai ország külkereskedel­mében a német birodalom részesedik a leg­nagyobb hányaddal. Ezenkívül a megszállt területek külkereskedelme német irányítás alatt áll és a berlini központi elszámoló hiva­tal közvetítésével bonyolódik le. A kisebb európai ország külkereskedelme nem alakult egységesen. A nyersanyaghiány és szállítási nehézségek úgyszólván minde­nütt éreztették hatásukat. Az árucsere ter­jedelme a háború kitörése óta ezekben az or­szágokban általában igen erősen csökkent. #­ssaui JCLuzakam Millimétersor ára hétköznap és Ünnepnap 10, vasárnap 43 fill. Legkisebb hirdetés (10 ram) 4 P. Álláskeresőknek kedveim. IEl­lai sHJ jj­el használt gramofon lemez! TM masam hangszergy­ár,. Kál­óczi-út DQ | StawaVezés | Z AK­ AT HÚST KA Hírlik: nincs hely. Valószínű­leg huszonkettedikén. Értesí­tem. Köszönet, csók. BÉKÉS. .Szívből sajnálom. Adja Isten, hogy esztel befejeződjék. Szerdán 9 órakor várlak. " ft magánnyol­polgó­­ | Magánnyomozó | Dr. Békési lüzor kapitány. K­rieélert-hörat 15 T.­ 222-802. | Bieter | Király­ u. 112. Jöjjön hozzánk, meglátja, érdemes. Használt és új márkás műbútorok. Hálók, ebédlők, úriszobák, szalonok, kombinált szobák olcsón. BÚTOR­ÜZLET, Király­ utca száztizen­kettő. (Lövölde-térnél). Haszna!! bútor, biztosan­­ó! Hálók, ebédlők, kombinált berendezések, konyhák óriási választék új és használt berendezésekben. Árban legol­csóbb. Bútormagazin, Mária­ u. 48. Részletfizetés! BlíffiMExm keresk. rt., Liszt Ferenc-tér 5. E­ls­ő helyen, egy számlán. Hálók, ebédlő!­, kombináltak. Tel­­jes lakberendezések, szőnyegek, függönyök, kelengyék. Kényel­mes, hosszú folyószámlahitel. — Vidékre díjtalan képes árajánla­tot küldünk. [ Nap Sándor «a Károly-koltus­g.0 Gyönyörű 0,1és iiasanfil­­mübjito­­rok, márkás hilek, ebédlők, úri­­szobáit bőrgarnitúrák. styl-szalo­­nok. irodabútorok, csodás kombi­­nált berendezések. Nagy Sándor: Károly-körút kB, a Városházánál. CJ RENDSZERŰ BUTORHITEL Közalkalmazottak és minden véglegesített lakását berendez­nek.­ harminc ’egyénid havi rész­letre, azaz minden P 100 után navi P 3.33 törlesztéssel, egy éven belüli törlesztésnél a kama­tokat visszatérítjük. Kardos Test­vérek, Wesselén.vl-utca II. SZINTES kombináltak KISIPAR* konyhák BÚTORtermék*!« NAGYMEZŐ-UTCA 12. BÚTORT 'Aif bútorüzletében vásárol. TI.. Vil­mos császár-öt 43 iBáthory-u­tcá­­val szemközti Kombinált SzobSU, Hálák, ebédláb dús választ,ékban IRODABÚTORT Szabó ás Iá­os IV., Eskü-tér 6. Telefon: 183-408. Hálók, kombináltak nagy választékban Rodon Sándor asztalosmester, VII Péterffy Néndor­ u. 42 (aárokhoz) £ pérsín/H­B VTOK [ Haetgsaer ^gpEHALL Andrássy-út li ÄgSPI Legnagyobb "WSJjS&f keresztény vő Ha­lat | » ifi | OLCSÓ ARAK! | RaihasKoeias | Ezüstrókák gyönyörű példányok, nagy vá­lasztékban. Perzsa bundák, bole­­rók, újak és használtak, olcsón. Bischingsr Káh’hi-tér 3. X. 4. Bóléból­, nerzeb, kék-ezüst RÓKÁK olcsón SZEMERE szűcsnél, Erzsébet­ körút 26. MÁSODIK EMELETEN Hi­via 349-287 Sok pénzt kap használt férfi- és egyenruhákért, Cipőkért Használ! cuMkért csodálatos árakat Űzet Fischbein, Dob-u.­­ 25. Telefonáljon: 423-5S2. ’ssr mmn )J|IT SZŰCSTŐL an ■UH FERHNC-JWIRI­T 3/ II. ént. ««fon mm Sssjsil •uitidenért SCHMKRflKL fizet legtöbbet ttottenbiller-ittvu 37 TelefonoMon «.­­orv Hívásra jövök. ] Török­ újra a rokonlemezt Mogyoróssá kilogramonként. ?. pengős árban veszünk he­tigszergyár, Budapest­, V­L, Rákóczi­ út 71. ezt a visszaesést azonban az árak emelke­dése sokhelyütt kiegyenlítette, úgyhogy gyak­ran a forgalom értékének növekedése is ta­pasztalható. Az európán kívü­li országok külkereskedel­mének fejlődésére a háború kitörése óta há­rom körülmény volt döntő: az Európával folytatott árucsere megszakadása, Anglia és az Egyesült Államok háborús vásár­lásai és a hajótérhiány. Az Európával való forga­lom részleges, majd 1940 nyarán úgyszólván teljes megszakadása súlyos értékesítési ne­hézségek elé állította a nyersanyagkiviteli országokat, így például az Egyesült Álla­mokból 1940 második felében kivitt búza ér­téke csak 43 százaléka volt az 1939 máso­dik felében kivitt mennyiségnek, gyümölcs­ben ez az arányszám 29, disznózsírban­ 50, dohányban 44 és pamutban 23 százalék. Az európai piac elvesztését azonban több nyers­anyagnál ellensúlyozták az angolszász hatal­mak megnövekedett vásárlásai. Az Egyesült Államok például 1939-ről 1940-re bevitelü­ket nyersgumiból kereken 65 százalékkal, ón­ból pedig 78 százalékkal növelték és ez a fej­lődés 1941-ben folytatódott. Ennek következ­tében természetes, hogy a nyersanyagárak általában emelkedő irányzatot mutattak, a kevésbé fontos áruk szállítását lényegesen megnehezíti a háborús áruk által nagymér­tékben igénybevett és állandó csökkenő hajó­­tér­. Az Egyesült Államok külkereskedelmé­nek nagy része a brit birodalomba irányult, amely 1940 második és 1941 első felében az Egyesült Államok kivitelének majdnem két­harmad részét­­vette át az 1939 első félévi 38 százalékkal szemben. Latin-Amerikával is fokozódik az Egyesült Államok áruforgalma, részesedésük ezeknek az országoknak kül­kereskedelmében 1940-ben az 1938. évi mint­egy harmadrészről majdnem 50 százalékra emelkedett. Japán 1838-ban a világkereske­delme 3,21 százalékát bonyolította le. A Ja­­pánnal szoros kapcsolatban álló és általa a háború folyamán egészben vagy részben megszállt területeit forgalmával együtt ez a részesedés körülbelül 10 százalékra rúg. Magyarország kereskedelmi mérlege — mondja a vámpolitikai központ jelentése — 1940-ben 87,6 millió pengő behozatali több­lettel zárult, míg az 1941. évi mérleg 61 mil­lió pengőnyi kiviteli többletet mutat. Abban, hogy a kivitel értéke nagyobb mértékben emelkedett, mint a behozatalé, nemcsak a kivitel mennyiségben való növekedésének, ha­nem az áremelkedéseknek is részük van. Né­metország részesedése behozatalunkban 52,9 százalékról 58,8-ra, kivitelünkben 43,7 száza­lékról 60-ra, a cseh-morva protektorátussal­­ együtt 61,8, illetve 63,9 százalékra emelke­dett. Olaszország külkereskedelmünkben ezúton is a második helyet foglalja el. Az első évek­ben jelentős kiviteli többletet feltüntető ma­gyar-olasz kereskedelmi mérleg 1931-ben be­hozatali többlettel zárult. A harmadik helyet külkereskedelmünkben Svájc foglalja el. A balkáni államok közül csupán Bulgáriával és Törökországgal volt számottevő és emelkedő forgalmunk. Szerbiával jelentéktelen volt az árucsere, Horvátországgal is szűk keretek között mozgott, míg Romániával teljesen összezsugorodott. Az északi államok közül örvendetes emelkedést látunk Svédországgal való forgalmunkban. A jelentés a továbbiakban beszámol Ma­gyarországnak a különböző államokkal léte­sített kereskedelempolitikai és fizetési meg­állapodásairól. A függelék szemléltetően fog­lalja össze Magyarország külkereskedelmi egyezményeit és a fizetési forgalom módoza­tait, a devizaárfolyamokat és a származási bizonyítványokra vonatkozó adatokat. . (Az árufelvétel kiterjesztése a hajózási forgalomban.) A Mester közli, hogy az áru­felvételt (darabáru és kocsirakományok) az összes állomásokra azonnali hatállyal kiter­jeszti. Kivételt alkot és az árufelvétel még szünetel a Bécs és Linz közti állomásozó da­rabáru szolgálatban érintett állomásokon, a kisdunai állomások forgalmában, a Tisza — Szeged feletti szakaszán, valamint Szigetúj­falu és Dunafüred—Százhalombatta állomá­sokon. — (A magyar csarnok sikere a pl­ovdivi árumintavásáron.) Szófiából jelentik: A plov­­divi árumintavásár magyar csarnoka nagy sikert aratott a benne kiállított tárgyak bő­sége és művészi elrendezése szempontjából egyaránt. A csarnokot eddig Zagorov keres­kedelmi és Goranov vasútügyi miniszter, a szófiai német, olasz, és török követ látogatta meg és állandóan nagy tömeg keresi fel.­­ (Göngy­öletek továbbítása Budapest­­nagyvásártelep hajóállomásról.) A Mester közli, hogy a hajókésések elkerülése érdeké­ben Budapest-nagyvásártelep állomást a személyhajók völgymenetben a menetrend­­szerinti időben csakis utasok ki-, illetve be­szállása végett érintik. Aruk és göngyöletek menetrenden kívüli időben rakatnak be a hajóba, miért is azok feladásáról a feleknek a hajó indulását megelőző napon kell gondos­kodni.­­ (A kisebb földbirtokosok állami föld­adójának megtérítése.) Szendy Károly pol­gármester felhívja azokat a kisebb földbirto­kosokat, akiknek a tulajdonában levő és a főváros területén fekvő összes földbirtokos; kataszteri tiszta jövedelme a 116 pengőt nem­ M MAGYARSÁG POLITIKAI NAPILAP Szerkesztő: RADNAI ENDRE Helyettes szerkesztő: VASKA (JÓZA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ éjszaka) szerkeszti!'*? telefonja: I-411'; attilium ?a­­tóvállalat rt., Budapest, VII. Rökk Szilárd utca 4. Felelős: Győry Aladár Igazgató

Next